V�gzetes szerelem

Egyed�l �l�k a telihold f�ny�n�l a nyitott ablakban. Minden olyan csendes, nyugodt, mint az �jszak�k �ltal�ban. De �n �res vagyok. Kihalt bel�lem minden �rzelem. S�rnom k�ne, de m�r arra sem vagyok k�pes. Minden kisiklott a rendes ker�kv�g�sb�l azon a napon. Pedig minden olyan sz�pen indult…

Sietve kapkodtam �ssze a k�nyveimet az egyetemen, hogy min�l hamarabb haza�rhessek szeretett kis h�zunkba, ahol k�t n�v�remmel laktam. Mindig is szerettem ezt a r�gi, viktori�nus st�lus� h�zat. F�leg a padl�st, ahol �rezni lehetett azt a bizonyos kis rezg�st, ami a m�gia jelenl�t�t bizony�totta.

Gyorsan beugrottam fekete aut�mba �s besoroltam a forgalomba. Megnyomtam egy gombot a cd-lej�tasz�n �s m�ris egyik kedvenc n�met rock egy�ttesem sz�lt a hangfalakb�l. Ujjaimmal a korm�nyon doboltam �s halkan �nekeltem. M�r csak p�r utca v�lasztott el a h�zunkt�l, mikor az egyik kanyarn�l egy fekete alak futott le a j�rd�r�l pont a kocsim motorh�ztetej�re esve. Gyorsan a f�kbe tapostam, �s egy pillanatig n�ztem, ahogy az alak bukfencezik az �ton, azt�n mozdulatlanul elter�l.

- �risten! – szaladt ki a sz�mon. Kipattantam az aut�b�l �s k�rbepillantva a f�rfi mell� t�rdeltem.

Tekintetem m�g mindig az utc�t p�szt�zta, ahol egy l�lek sem j�rt. Biztos voltam benne, hogy valaki �ld�zte ezt a szerencs�tlent, k�l�nben nem futott volna neki ilyen lend�lettel a Fordomnak.

- Uram, j�l van? – tudtam, hogy h�lye k�rd�s, de kics�szott a sz�mon.

- Menek�lj�n… el… el fogja kapni… Nem… Nem kegyelmez…

- Maga f�lrebesz�l – mondtam, de valami mocorogni kezdett bennem. - El tudja mondani, hogy mije f�j?

- Nem �rti! � meg fogja �lni, ha velem l�tja! Fusson!

Nagy nehezen �l� helyzetbe torn�zta mag�t, �s v�gre siker�lt r�m n�znie.

A l�legzetem is elakadt, mikor megl�ttam azokat az �jfekete szemeket, melyek furcsa f�nnyel izzottak. A r�vidre ny�rt, felborzolt fekete haj mark�ns, kicsit sz�gletes arcot keretezett, amit a puh�n telt ajkak l�gy�tottak meg. Az �llon egy pici g�dr�cske l�tszott, a fekete szem�ld�k�k k�rlel�n h�z�dtak �ssze. Er�sen megragadta a karomat. Az �rint�se miatt �sszer�ndultam. Mintha �ram szaladt volna �t rajtam. L�tom�som volt. A f�rfi, amint s�t�l egy temet�ben a holdat n�zve zsebre tett k�zzel. Az egyik s�rk� m�g�l lesett r� valami. Nem l�ttam, de �reztem, hogy ott van. A gyilkos sz�nd�k �gy �ramlott fel�le, mint a ragad�s s�t�ts�g. Ki�ltani akartam, hogy figyelmeztessem a f�rfit, de nem tudtam. Azt�n a k�p v�ltozni kezdett… Egy kertben �lltam vele nem messze egy csod�latos h�zt�l. K�zelebb l�pett, �tkarolt �s gyeng�den megcs�kolt…

Zih�lva t�rtem magamhoz. Az eg�sz nem tartott tov�bb p�r m�sodpercn�l, de olyan intenz�v volt… Tudtam, hogy a j�v�t l�ttam. Megvolt r� a k�pess�gem. A n�v�reim �s �n boszork�nyok voltunk. Mindannyiunknak m�s k�pess�gei voltak, de folyamatosan er�s�dt�nk. H�rman pedig legy�zhetetlenek voltunk. Sok d�mont �s sz�rnyet semmis�tett�nk m�r meg. A j�v�be l�t�son k�v�l uraltam az elemeket �s seg�ts�g�l is tudtam h�vni p�r er�s lelket �s �rny�kot, ha nagy bajban voltam.

A f�rfi m�r sokkal jobb �llapotban volt. Nem �rtettem, hogyan volt k�pes ilyen hamar �sszeszedni mag�t. M�ly, simogat� hangj�n megk�rdezte, hogy j�l vagyok-e. B�lintottam, de m�g mindig a szem�be n�ztem. �reztem, hogy valami felt�rul bennem, mint egy r�g elfeledett apr�cska ajt�, ami m�g�l az eml�kek �s �rzelmek furcsa egyveleg�nek alig �rezhet� illata sziv�rgott. M�g megfoghatatlan volt, de percr�l percre er�s�d�tt. Lek�szott a gyomromba �s csiklandozni kezdte. �reztem, hogy elmosolyodom. Sz�vver�sem felgyorsult amint viszonozt�k a hirtelen j�tt gesztust.

Felaj�nlottam, hogy hazaviszem, de el�sz�r nem akarta elfogadni. V�g�l addig soroltam az �rveket, am�g bele nem egyezett. Juliannek h�vt�k �s biztos�t�si �gyn�kk�nt dolgozott nem messze az iskol�mt�l. Furcsam�d a lak�s�ig egyetlen sz� sem esett a balesetr�l. Csup�n p�r horzsol�s l�tsz�dott sima arc�n.

- M�gis ki �ld�zte mag�t? - k�rdeztem hirtelen. A mosoly lehervadt az arc�r�l.

- Senki sem �ld�z�tt.

- Tudom, hogy �ld�zt�k, ne k�rdezze honnan, de tudom.

Hat�rozotts�gomat l�tva valamit gyorsan motyogott, hogy egy makacs �gyfele akarta megbosszulni a f�lresiker�lt �zletet, azt�n sietve kisz�llt a kocsib�l.

- K�sz a fuvart.

- Rem�lem, l�tom m�g mag�t.

- �gyszint�n. �n tudja, hogy hol lakom… - azzal elfordult �s magas, karcs� alakj�t elnyelte a bej�rati ajt� feketes�ge.

Elmosolyodtam �s a visszapillant� t�k�rbe n�ztem a saj�t szemeimbe.

- Ez meg mi a franc volt? – k�rdeztem magamt�l.

H�t �gy tal�lkoztunk el�sz�r… Elmosolyodok az eml�kre, mik�zben �tkulcsolom a t�rdeimet m�g mindig a p�rk�nyon �lve. Kezdenek hidegek lenni az �jszak�k, de engem m�r ez sem �rdekel. Ha hagyn�m, a hidegr�l is � jutna az eszembe, ezt pedig nem engedhetem. T�bbet nem.

�s m�gis visszat�rnek a gondolataim hozz�…. H�t m�r sosem szabadulok t�led?! Feln�zek a csillagokra �s kif�jom a f�st�t, amit a sz�l r�gt�n sz�tszaggatva az �jszak�ba olvaszt.

M�r nem is tudom, hogyan j�tt �ssze az els� randi. Csak azt tudom, hogy l�zasan k�sz�l�dtem, �s m�r d�lel�tt sem mertek hozz�m sz�lni a n�v�reim, akik a h�tam m�g�tt mosolyogtak �ssze. T�l r�g�ta nem voltam randin. T�l r�g�ta z�rtam be a sz�vemet m�sok el�tt.

Egy �tteremben tal�lkoztunk. M�r v�rt r�m eleg�ns, s�t�t �lt�ny�ben, amihez fekete inget v�lasztott. Az �n gyeng�m mindig is az volt, ha egy f�rfi teljesen feket�be �lt�z�tt, de m�g soha senkin nem �llt ilyen j�l ez a sz�n, mint rajta. Rajtam egy m�lybord�, v�konyp�ntos ruha volt, hossz�, barna hajamb�l pedig p�r tincset h�trat�ztem.

Eg�sz este besz�lgett�nk �s nevett�nk, azt�n lement�nk a tengerpartra egy �veg pezsg�vel. �gy �reztem magam a jelenl�t�ben, mintha m�r �vek �ta ismern�m. Kellemes bizserg�s futott v�gig a h�tamon, amikor megfogta a kezem �s felseg�tett a homokb�l. De nem engedett el. Laz�n ugyan, de tov�bbra is fogta ujjaimat. M�lyen a szemembe n�zett. Azt hittem, menten belefulladok azokba a s�t�t szemekbe, melyek �gy ragyogtak, mint egy-egy darab b�rsonyos �jszaka.

Ajkai lassan k�zeledtek fel�m, majd b�tortalanul megcs�koltak. Amint a sz�nk �ssze�rt, vill�m has�totta �t az eget. Ijedten rezzentem �ssze, de � �t�lelt �s szorosan mag�hoz h�zott. Sokkal szenved�lyesebb cs�kkal folytatta. Alig kaptam leveg�t. A sz�vem �gy kalap�lt, hogy azt hittem, kiesik a hely�r�l. M�r annyira szor�tott, hogy azt hittem �sszeroppant.

- Julian, k�rlek, ne…

R�gt�n elengedett, de m�g sok�ig v�gyt�l hom�lyos tekintettel n�zett r�m.

Sokszor tal�lkoztunk. Persze k�zben az�rt otthon is kellett seg�tenem p�r d�mon �s alvil�gi sz�rny elt�ntet�s�ben, de m�r r�g tudtam, hogy elegem van bel�le. Norm�lis �letet akartam… Julian oldal�n. Szerelmes voltam. Friss volt, t�r�keny az �rz�s, de ott volt, vir�got bontott bennem. Boldog voltam. Tal�ltam egy f�rfit, aki �gy t�nt, viszonozza az �rz�seimet. Eleinte t�lont�l tart�zkod�nak tartottam Juliant, de sz�p lassan felengedett.

�pp egy eleg�ns b�lon voltunk, amire � h�vott meg. Boldogan karoltam bel�, amint bel�pt�nk a zs�folt terembe a k�lv�ros egyik hatalmas, r�gim�di h�z�ban. Az �r�k gyorsan teltek, jelent�s mennyis�g� pezsg� fogyott. Kicsit t�bbet ittam a kellet�n�l, ez�rt kiment�nk a sz�pen gondozott kertbe. R�gt�n felismertem. A l�tom�s ezen r�sze �jra felvillant. Odas�t�ltam a k�korl�thoz. � m�g�ttem �llt. Feln�ztem r�. Arc�n furcsa mosoly suhant �t, majd megcs�kolt. Abban a percben tudatosult bennem, hogy azon az �jszak�n ennyin�l nem fogunk meg�llni.

Kapkodva csuktuk be lak�s�nak az ajtaj�t mik�zben szenved�lyes cs�kok k�zepette h�moztuk ki egym�st a ruh�kb�l. Az �gyig azonban m�r nem jutottunk el. Julian le�lt az egyik k�nyelmes fotelj�ba �s az �l�be h�zott. Ujjaival v�gigsim�tott a h�tamon mik�zben az egyik mellemet cs�kolta. �n a tark�j�n�l belet�rtam a haj�ba, mik�zben l�gyan h�trad�ltem. Miut�n befejezte a cs�kot, �n vettem �t az ir�ny�t�st…

El�sz�r csak apr� cs�kokkal izgattam nyak�nak �rz�keny b�r�t, majd egyre szenved�lyesebben kezdtem harapni. Zih�lva vette a leveg�t �s er�sen mag�hoz szor�tott. �reztem izgalm�t. Hagytam, hogy egybeolvadhassunk. Kem�nyen megmarkolta a fenekemet �s maga fel� h�zott, hogy mozg�sra �szt�k�ljen. Nem kellett sok�ig v�rnia, cs�p�mmel lassan k�r�zni kezdtem.

- Sandra! – ny�g�tt fel.

Gyors�tottam a temp�n. Test�nk olyan �sszhangban mozgott, amilyet eddig m�g egyik alkalommal sem �reztem. A hihetetlen ext�zis mindkett�nk arc�ra ki�lt. Julian beleharapott a v�llamba, �n v�gigkarmoltam a jobb lapock�j�t. M�g k�zelebb akartam ker�lni hozz�, de tudtam, hogy ez m�r nem lehets�ges. �gy kapaszkodtam, mintha � lenne az utols� ment��v a h�borg� tengeren.

A lelkem majdnem megszakadt, amikor az utols� mozdulattal egyszerre szakadtunk el a f�ldi �let tudat�t�l. Csup�n a hihetetlen �des k�n, a boldogs�g �s az el�gedetts�g maradt mellett�nk, benn�nk. Test�nk minden egyes sejtje gy�ny�rrel tel�t�d�tt. Nem �rz�kelt�k a kint d�h�ng� vihart, ami f�kat csavart ki t�vest�l, mintha csak gallyacsk�k lenn�nek.

F�lemben egy pillanatra hallottam a t�lvil�gi lelkek k�ts�gbeesett ki�lt�s�t. Kinyitottam a szemem, hogy el�zzem a hangokat, �s m�g pont l�ttam az utols� f�jdalmas arc� alakokat, akik fel�m ny�ltak k�ny�r�gve. Nem foglalkoztam vel�k. N�ha a halott lelkek t�ls�gosan er�szakosak is tudtak lenni.

Ism�t Julianre ford�tottam minden figyelmemet. Szemeit lehunyva d�nt�tte h�tra a fej�t. Meleg kezei m�g mindig a cs�p�m�n pihentek. Gyeng�den megcs�koltam.

Az �jszaka m�g t�bbsz�r szeretkezt�nk, �gy �rezt�k, nem tudunk a m�sikkal betelni. Kimer�lten b�jtam hozz� az �gyban. Er�s sz�v�nek dobban�sait hallgatva tudtam, hogy �r�kre eladtam a lelkemet.

Hangosan fels�hajtok. A cigarett�m m�r majdnem le�gett. Hanyagul elp�ck�l�m a csikket. Mi�rt olyan igazs�gtalan az �let? Mi�rt m�lik el a j� mindig olyan gyorsan? �vsz�zados, s�t �vezredes k�rd�sek ezek, amiket m�g senkinek sem siker�lt igaz�n megv�laszolnia. Mindig lesznek „mi�rt?”-ek. Nem is rem�nykedem, hogy valaha is meg tudn�m ezeket a k�rd�seket v�laszolni, csup�n n�ha fel kell tenni �ket. Pr�b�ljuk megtal�lni a v�laszokat, de m�lyen bel�l egy kicsit az�rt �rezz�k, hogy nem fog siker�lni. Persze a felsz�nnek el�g egy �tl�tsz�, vagy hihet� meg�llap�t�s, amivel lecsendes�thetj�k magunkat, de lehet, hogy nem vessz�k a f�rads�got erre sem, �s szimpl�n valaki m�st okolunk m�g a saj�t hib�nk�rt is. Egyszer�bb. Sokkal.

Minden m�sk�pp alakulhatott volna…

P�r h�t m�lva kider�lt a sz�rny� titok. Julian egy d�mon. Egy vil�g omlott bennem �ssze. Elhagyott az er�m. Tehetetlen�l rogytam a f�ldre. Nem engedtem, hogy hozz�m �rjen.

A n�v�reim leplezt�k le egy var�zslattal. Az �giek figyelmeztett�k �ket. Egy pillanatra gy�l�ltem �ket, ami�rt megfosztottak engem egy er�s �rzelemt�l, a lelkem egy darabj�t�l, de azt�n bel�ttam, hogy csak j�t akartak nekem.

Juliant az�rt k�ldt�k, hogy meg�lj�n minket �s megkaparintsa az er�nket. T�bb tucat boszork�nyt �lt m�r meg halhatatlan �lete sor�n. K�nnyeim f�tyl�n �t n�ztem r� v�dl�n.

- Sandra, k�rlek, higgy nekem, �n… �n… m�r r�g�ta nem akarlak b�ntani!

- Persze! Azt hiszed, beveszem ezt a hazugs�godat is? Julian, te meg akart�l �lni minket!?

- Igen. Nincs �rtelme tagadnom. Sz�mtalan alkalmam lett volna r�, de egyszer�en nem voltam k�pes r�…

- Mi�rt? Tov�bb akartad ki�lvezni a h�d�t�sodat? – sziszegtem r�. Olyan szaggat� f�jdalmat �reztem bel�l…

- Nem, hanem az�rt, mert … bel�d szerettem.

A mondat dermedten l�gott a leveg�ben. A n�v�reim a h�tt�rben gyanakv�an pillantottak egym�sra. Hiszt�rikusan felkacagtam. Annyira abszurd volt az eg�sz.

- Most azt v�rod, hogy ezt el is higgyem? Julian! Gondolkodj! Egy boszork�ny �s egy d�mon… Ez lehetetlen!

- Nem hiszel nekem. Akkor jobb, ha megyek.

- Lassan a testtel! – l�pett el�re az egyik n�v�rem vill�ml� tekintettel. – Nem m�sz te sehova. Te egy d�mon vagy. Nek�nk pedig akkor is meg k�ne �ln�nk, hogyha nem j�tszott�l volna a h�gunk �rzelmeivel!

- �n nem j�tszottam vele! H�t egyik�t�k sem hallotta, amit az el�bb mondtam?!

- T�nj el a szemem el�l! Most!! – ki�ltottam �kl�mmel a f�ldet verve.

- Sandra! – suttogta, majd miel�tt a n�v�reim megmozdulhattak volna, elt�nt egy kisebb sz�lvihar k�s�ret�ben.

Elmentem testv�reim mellett �s bez�rk�ztam a szob�mba. Keservesen zokogtam �r�kon kereszt�l, m�gnem a f�rads�g maga al� nem gy�rt.

M�g �gy is �sszeszorul a torkom, ha azokra a percekre gondolok. Becsukom a szemem �s oldalra billentett fejjel hallgat�zom. Egy szellem suttog nekem. R�la mes�l… hogy mennyit gy�t�rte �s marcangolta mag�t. Gy�l�lte, hogy d�mon! Az emberi fele el�t�rt �s visszaszor�totta a gyilkost mag�ban… Olyan nagyon szeretett engem…

T�relmetlen�l elhajtom a szellemet �s tov�bbra is kifejez�stelen�l b�mulok magam el�. L�tom az alv� v�ros felett lebeg� tejf�lszer� p�r�t. Ha az ember j�l odafigyel, akkor furcsa �br�kat l�that benne… El kell ford�tanom a tekintetem, mert �n �t l�tom ott is. Magas, s�t�t alakj�t. V�rj m�g kedvesem, ne legy�l t�relmetlen…

De tov�bb f�z�m megszakadt gondolataimat, k�l�nben sosem szabadulok meg a terh�kt�l…

Napokig ki sem mozdultam a szob�mb�l. A testv�reimmel sem �lltam sz�ba. F�jt, hogy egyed�l vagyok. �gy �reztem, hogy mindenki el�rult �s kihaszn�lt. Nem v�letlen�l ny�ltam meg olyan nehezen m�sok el�tt. �n voltam a legkisebb testv�r, a legvisszah�z�d�bb… Az eddigi kapcsolataim is egyt�l-egyig kudarcba fulladtak. �gy t�nik a mi csal�dunk tagjai sikeresek a gonosszal folytatott harcban, de a csod�latos szerelem elker�l minket…

�pp az �gyamon fek�dtem felh�zott t�rdekkel, s�r�st�l �g� szemekkel, amikor ism�t �reztem magamban a fel�led� m�gi�t. Szemeim f�jdalmasan lecsuk�dtak, �s Juliant l�ttam a temet�ben s�t�lni. A teliholdat n�zte. A s�t�ts�gb�l az a valami, vagy valaki m�r figyelte.

Kiugrottam az �gyamb�l, magamra r�ngattam a kab�tom �s lefutottam a l�pcs�n. Testv�reim ut�nam kiab�ltak, de �n meg se hallottam k�rd�seiket. Bev�g�dtam a kocsimba �s koncentr�ltam. Ki kellett der�tenem, hogy melyik temet�ben lehetett az �t k�z�l, amik a v�ros sz�l�n voltak. M�r r�gebben megfigyeltem a t�rk�pen, hogy a h�zunk mindegyik temet�t�l egyenl� t�vols�gra volt. A temet�ket pedig ha �sszek�t�tt�k, mindegyik egy pentagram cs�csa volt, a h�zunk pedig a leger�sebb ponton helyezkedett el: k�z�pen. Ebb�l mer�tett�k er�nket, amit mindig az �rtatlanok megv�d�s�re ford�tottunk. 

F�ltem, hogy nem �rek oda id�ben, hogy kudarcot vallok.

�szakra kellett indulnom. �szt�neim seg�tettek.

A temet� s�t�t, �s elhagyatott volt. Nem gondozt�k olyan sz�pen, mint azt, amiben az �desany�nk nyugodott.

T�relmetlen�l osontam a s�rok k�z�tt, m�gnem megpillantottam Juliant. Egy pillanatra megk�nnyebb�ltem, de a halv�ny mosoly lehervadt az arcomr�l, mikor megl�ttam a tigrisk�nt el�revet�d� �rny�kot. Julian meglepetten felord�tott, mikor egy karom felszak�totta fekete b�rkab�tj�t. A m�sik d�mon d�ht�l eltorzult fejjel vicsor�tott r�.

K�s�n ki�ltottam, hogy vigy�zzon… Az �n hib�m. Mindent el�re l�ttam, de nem sz�ltam neki. �nz� voltam, csak a saj�t f�jdalmammal t�r�dtem, �s ezzel vesz�lybe sodortam egy �letet. Igen, egy �letet, hiszen � is sz�m�tott, m�g ha d�mon is volt. Meg persze szerettem. T�l k�s�n j�ttem r� minderre. K�ts�gbeesetten, leb�nulva n�ztem a dulakod� p�rost. Julian emberi alakja elt�nt, imm�r � is d�monk�nt k�zd�tt az �let��rt.

Lassan eszm�ltem fel. Kapkodva h�vni kezdtem a leger�sebb lelkeket, de tudtam, hogy minden hi�ba. Egyik�k sem lehetett el�g gyors �s hatalmas ahhoz, hogy szembesz�lljon egy ereje telj�ben l�v� d�monnal. �reztem, hogy egy fels�bb szint� l�ny hadakozik kedvesemmel.

Julian egy hangos ny�g�ssel nekiv�g�dott egy s�rk�nek. Futni kezdtem fel�j�k. L�ttam, hogy a m�sik egy k�k energiacs�v�t k�ld egyenesen Julian fel�.

- NEEE! – sik�tottam s�r�st�l elcsukl� hangon.

Kedvesem teste �sszer�ndult a f�jdalomt�l, nyak�n kidagadtak az erek, �s nem mozdult t�bbet.

Pedig m�r csak p�r l�p�s v�lasztott el t�l�k. A lelkek pr�b�lt�k elt�r�teni a f�nycs�v�t, de az k�sk�nt hatolt �t test�k�n. Ism�t elk�stem. Keservesen megfizettem a hib�im�rt.

A d�mon vigyorogva fel�m fordult megmutatva hegyes fogait. K�nomban fogaimat csikorgattam, mik�zben patakzottak a k�nnyeim, �s olyan er�sen v�jtam saj�t tenyerembe a k�rmeimet, hogy kiserkent a v�rem.

- Most te k�vetkezel, kicsi banya… - sziszegte.

- Nagyon t�vedsz, te mocsok! – suttogtam t�volinak t�n� hangon.

�reztem, ahogy gy�lik bennem a m�gia, majd sz�rnyait bontogatva energiahull�mok indultak testemb�l. Pillanatok alatt er�s sz�lvihar kerekedett, az addig tiszta, csillagos �gbolton pedig olyan fekete felh�k k�z�tt vill�mlott, amilyet ember m�g sosem l�tott. Kezeimet az �gbolt fel� l�ktem, �s egy �si, ismeretlen nyelven kezdtem k�nt�lni. Magam sem tudtam, honnan t�dulnak a nyelvemre a szavak, egyszer�en kimondtam �ket.

Olyan erej� perzsel� sz�l indult v�gig a tiszt�son a sz�rny fel�, ami minden sz�raz n�v�nyt egy pillanat alatt elt�r�lt a f�ld felsz�n�r�l. Csup�n Julian �s �n maradtunk s�rtetlenek. A d�mon �g� testtel, k�nt�l vony�tva verg�d�tt a f�ld�n. �res tekintettel n�ztem le r�. Amint az utols� sz� elhagyta az ajkamat, a test elt�nt.

Lehunytam a szemem. Ketten maradtunk a s�t�tben. A felh�k lassan oszladozni kezdtek, de a simogat�v� szel�d�lt sz�l m�g mindig belekapott a hajamba. Lassan let�rdeltem a megt�rt test mell� egyik kezemmel kedvesem h�ta al� ny�lva, m�sikat gyeng�den a mellkas�ra helyeztem. Ism�t emberi alakj�ban volt.

Halkan fels�hajtott �s kinyitotta azokat a csod�s fekete szemeket, amik szokatlanul tomp�n csillogtak.

- Sandra… �n… annyi mindent akartam m�g mondani neked…

- K�rlek, maradj cs�ndben… Minden rendbe j�n, meg fogsz gy�gyulni! – suttogtam elakad� l�legzettel. Tudtam, hogy hazudok. Kedvesem ajk�b�l egy k�h�g�s sor�n s�r� v�r folyt ki.

- �n… nem… Te is… tudod… Mindig is szerettelek… az els� perct�l fogva… pedig tudtam, hogy… nem szabad…

Egyre halkabban besz�lt, az utols� szavakat m�r szinte alig hallottam. Lehunyta a szem�t, �s halkan fels�hajtott. Az utols� s�haja volt. Teste elernyedt a karjaimban.

- �n is szeretlek!! Sajn�lom, hogy eddig nem mondtam ki! Szeretlek Julian!! K�rlek, ne hagyj itt egyed�l!!! K�rlek!! – ki�ltottam, mintha � ezt m�g hallhatta volna. Gyeng�den megcs�koltam s�padt ajkait, majd az �g fel� fordultam. – NEEEE!!!!

V�rv�r�s f�ny csapott ki a testemb�l. A s�rk� m�g�tt�nk porr� morzsol�dott. Hossz� hajamat viharos sz�l r�ncig�lta, eg�sz testemen remeg�sek futottak v�gig. Minden meghalt k�r�l�tt�nk. Bel�lr�l �n is. K�t �res test fek�dt a f�ld�n. Az �v� merev �s halott, az eny�m hideg �s a v�gletekig f�radt. Hozz� b�jtam �s �t�leltem azt az EMBERT, akit az �letemben a legjobban szerettem.

Nem tudom mennyi id� telt el, de hom�lyosan �rz�keltem, hogy a n�v�reim mellett�nk �llnak. Mire �jra kinyitottam a szemem, m�r otthon fek�dtem az �gyamban. G�rcs�sen �sszer�ndultam, majd fel�ltem.

- Hol van? Hova lett?! – kiab�ltam kedvesem test�re gondolva.

Id�sebbik n�v�rem lefogott, k�k szemeiben agg�d�s csillant.

- A test elt�nt miut�n felemelt�nk mell�le. Arany f�ny vette k�r�l, majd eleny�szett.

- Nem! Nem!! Hazudsz! Mind hazudtok! � nem halhatott meg!!!

Hetekig katat�ni�ba s�llyedve fek�dtem. M�r semmi sem �rdekelt. Lefogytam, b�r�m �ttetsz� lett. Ez majdnem f�l �vig tartott, azt�n �jra megmozdultam. Testem fell�zadt �res lelkem ellen.

�s most itt �l�k elg�mberedett tagokkal az utols� f�st�t kif�jva. K�nnyeimet gyorsan felsz�r�totta a sz�l. �jra a v�ros f�l�tti p�r�ra n�ztem, ami id� k�zben olyan k�zel �rt az ablakomhoz, hogy ak�r meg is �rinthettem volna.

Halv�nyan, belet�r�dve elmosolyodtam. Megszabadultam a terhekt�l, amik m�r h�napok �ta nyomt�k a sz�vemet, de m�g egyszer sem volt er�m v�giggondolni �ket. �s most ism�t l�tom �t. K�zeledik. Alakja lassan kibontakozik a k�db�l �s fel�m ny�jtja er�s kez�t. Szemem k�nnybe l�bad, s�hajtok egyet, majd elfogadom a fel�m ny�jtott jobbot �s kil�pek az �jszak�ba. Karjaival �t�leli keskeny h�tamat. Olyan j� �jra vele, ism�t �rezni azt a nyugalmat �s szerelmet a k�zel�ben… fejemet a mellkas�ra hajtani. Halkan fels�hajtok. V�gre haza�rtem. �s m�r nem �rdekel, hogy honnan j�tt �s mit tett az �let�ben. Csup�n a halhatatlan, �r�k szerelem maradt elsodorva benn�nket a v�gtelen �jszak�ba…

„Von meine brennende Liebe

Kann dich kein Daemon erl�sen

Von meine brennende Liebe

Kann dich kein Gott und kein Wunder

Mehr befreien…”

„L�ngol� szerelmemb�l

Egy D�mon sem oldozhat fel

L�ngol� szerelmemt�l

Egy Isten vagy Csoda sem

Szabad�that meg…”

2004.09.18.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.