Arcomat a kezembe temetem

Arcomat a kezembe temetem. Egyed�l �l�k szob�m s�t�t falai k�z�tt. �vek �ta �lek itt, m�gis most minden olyan idegennek t�nik. Csupasznak �rzem a falakat, a berendez�st. Mintha �n is az lenn�k. Fekete hajam f�tyl�n �t n�zem az �gyat. F�jdalom szor�tja �ssze a sz�vemet. Torkomban a gomb�c nem akar old�dni.

Ez az egy b�tordarab a legkedvesebb a sz�momra. Neki k�sz�nhetlek T�ged. P�rn�i k�z�tt ismert�k meg egym�st igaz�n. Itt fedeztem fel �jra magamban a szenved�lyt �s a szerelmet, amik azt hittem m�r teljesen kihaltak bel�lem. Ismertem tested minden egyes porcik�j�t. Ismertem lelked minden egyes rezd�l�s�t.

Nem b�rok tov�bb a bez�rt szob�ban lenni! Kiviharzok a folyos�ra, tal�rom sz�rnyk�nt �szik ut�nam. Kil�pek a naps�t�sre, amit �gy szerett�l. Persze szeretted te a l�gy, kora ny�ri est�ket is. A term�szet volt a m�sik szerelmed.

Elvak�t a f�ny, mellbe v�g a ragad�s meleg, ami napr�l-napra egyre gyeng�bb. K�zeledik az �sz, az elm�l�s h�napja. A hideg �jszak�k hetei. Az �n �res lelkem t�kr�z�d�se…

Itt �llok a kedvenc feny�dn�l a t�parton. V�gigsim�tok a t�rzs�n ott, ahova t�ged is odaszor�tottalak azon az est�n. Akkor n�ztem R�d el�sz�r m�sk�pp. T�bb� m�r nem az az ideges�t�en �ntudatos �s makacs fiatal l�ny volt�l… Mintha valami var�zslat sz�llt volna r�m. F�ldbe gy�kerezett l�bakkal �lltam meg nem messze T�led, �s n�ztelek T�ged, a k�pr�zatot. �gy t�nt k�l�n�s f�ny vesz k�r�l. Hossz� hajaddal l�gyan j�tszott a tavaszi sz�l. Karcs� alakodat tal�rod �v�n fonta k�r�l.

Ugyanott �llt�l, ahol most �n �s n�zted az alattad elter�l� nyugodtan fodroz�d� tavat. Akkor s�t�t volt, most a lemen� nap f�nye f�rdeti a f�kat, de a feny� �gai alatt �rny�kban �llok. Mint eg�sz �letemben.

Mindig a rossz utat v�lasztottam, b�r lehet, hogy az �letemet nem is �n, hanem az ap�m rontotta el m�r az elej�n. Ahogy b�nt any�mmal �s velem… Rossz r� gondolni. Egyet azonban megtan�tott. Kem�nyen a fejembe verte a leck�t: „Csakis az er�s �lhet tov�bb.” Nyomor�s�gos �veim sor�n ehhez tartottam magam. Fiatalk�nt azonban m�g nem tudtam j�zanul gondolkodni. Akkor meg is ittam a lev�t, de kaptam egy m�sodik es�lyt imm�r a j� oldalon.

�vekig j�tszottam a szerepemet. Ez a szerep volt a t�l�l�sem z�loga. Ez mentett meg att�l, hogy mindarra a borzalomra gondoljak, amit a m�ltban k�z�tt�k elk�vettem. Persze nem volt k�nny�, de �gy legal�bb nem omlottam �ssze. Ironikus, hogy pont az ap�m leck�je alapj�n siker�lt kiszak�tanom magam a s�t�tb�l. Ez az oldal azonban sokkal nehezebben fogadott be.

Munk�t kaptam. Soha nem szerettem a gyerekeket, m�gis tan�tottam, hogy enyh�lhessenek a v�rz� sebek. �s akkor j�tt�l Te. A t�k�letes gy�gy�r ezekre a sebekre, amiket az id� is csak apr�nk�nt hom�lyos�tott el. Amikor veled voltam, az teljesen m�s volt. Kit�rl�d�tt minden �rt�, s�t�t gondolat a fejemb�l. Az �vek �ta tart� hideg dermedts�gb�l lassan siker�lt kiolvadnom. A sok kis g�nyos sz�csata, az igazad megv�d�se, azok a sz�r�s pillant�sok felnyitott�k a szemem, �s azon vettem �szre magam, hogy m�r nem teszek annyi megjegyz�st, hogy j�l esik, ha mosolyogni l�tlak… �s �reztem azt a furcsa �rz�st, ami lassan ugyan, de mindenemet �tj�rta. M�r nem is eml�keztem, hogy milyen j� �rz�s szerelmesnek lenni…

Azt hiszem �n voltam a legboldogabb f�rfi a vil�gon, mikor l�ttam a szemeidben ugyanazt a f�nyt; mikor �reztem, hogy megborzongsz az �rint�semre �s v�rakoz�n pillantasz fel r�m… Mikor v�gre nem kellett visszatartanunk az elfojtott szenved�lyt.

Csod�lkoztam, hogy mit l�tsz, mit szeretsz bennem. �n a megkeseredett, a rem�nyvesztett, az �rzelmi analfab�ta, aki mindenkit el�z�tt a k�rnyezet�b�l, mert f�ltem, hogy m�sokat is megfert�zhetek a keser�s�gemmel. De Te kitartott�l �s felt�tel n�lk�l szerett�l. M�g a S�t�t Jegy sem riasztott el. V�gigcs�koltad azt is. Sejtettem, hogy Voldemort is meg�rezheti a bel�led �rad� szeretetet, amit � sosem kaphatott meg. Min�l t�bbet voltunk egy�tt, ann�l jobban kezdtelek f�lteni. Csup�n Dumbledore �s Lupin tudott r�lunk. Eml�kszem milyen d�h�s lettem, amikor k�z�lted, hogy elmondtad Remusnak. Azt mondtad, hogy a bar�tod, �s el�tte nem akarod titkolni. Megb�k�ltem a gondolattal, hiszen Remus m�r t�bbsz�r pr�b�lkozott b�k�lni velem. Tal�n �gy akart valamennyit enyh�teni a Tekerg�k ellenem elk�vetett b�nein. L�ttam a szem�n, hogy megb�nta a dolgot. Mindig is � volt a t�rsas�g esze. A k�s�bbiekben is pr�b�lt h�r�tani a Black �s k�ztem h�z�d� gy�l�lk�d�sen. Nem sok eredm�nnyel. Tudtam, hogy az a kis korcs sosem tudta meg, hogy mi volt k�zted �s k�ztem, de m�gis eszeveszett�l f�jt, amikor g�nyol�dni kezdett a viselked�semen. Nem tudhatta, mi�rt vagyok annyira �sszet�rve. Akkor is Lupin fogta vissza. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer miattam fognak �sszeveszni… �s most m�r � is egyed�l van. Annak a meggondolatlan Blacknek volt k�pe itt hagyni a keresztfi�t, azt a Pottert, �s a legjobb bar�tj�t. Megfizette a tartoz�s�t. Annak is m�g csak k�t hete. A Potter gyerek teljesen kezelhetetlen lett. Most m�r meg�rtem �t is. Nem tudom mi�rt, de sajn�ltam Lupint. Nem, Blacket soha nem sz�vleltem, de Lupin sokkal t�bbet �lt meg mindannyiuk k�z�l.

De feleszm�lek �s megcs�v�lom a fejem. L�tod, valamit csak siker�lt el�rned n�lam. Sajn�lom a r�gi ellens�gemet. Te tett�l ilyen „�rzelg�ss�”. A te �rdemed. Visszas�t�lok a kast�lyba. L�baim maguk tal�lj�k meg az utat a d�li oldal egyik torny�ba, ahova sz�vesen j�rt�l. Ide futott�l el rem�lve, hogy ler�zhatod a f�jdalmat, amit sokszor �s indokolatlanul kapt�l. H�nyszor �leltelek �t itt vigasztal�n, ha �ppen nem r�m volt�l d�h�s…

Feln�zek a lassan felbukkan� csillagokra. H�ny j� l�lek sz�llhatott m�r k�z�j�k?! Vajon Te is ott vagy? Ha igen, akkor eszedbe jutok m�g n�ha?

Ugyan besz�lek itt badars�gokat, hiszen meghalt�l �s eleny�szt�l! (Vagy m�gsem?) Nincs m�r tudatod, nincsenek gondolataid, m�r sosem l�tom az arcodon azt a gy�ny�r� mosolyodat, amit�l mindig jobban �reztem magam! Nem �rezhetem, ahogy v�gigsim�tasz az arcomon. Nem �lelhetem �t azt a karcs� derekadat. Nem sz�vhatom be a b�r�d �des illat�t, �s nem cs�kolhatom r�zs�s ajkadat. Hogy lehet ilyen kegyetlen az �let, hogy ekkora sz�ps�get elvett t�lem egy pillanat alatt?! Ez jobban f�j, mintha engem k�nozott volna meg a Nagy�r �s �lt volna meg a v�gs� var�zslattal. Ezt a f�jdalmat soha nem fogom senkinek megbocs�tani!

Homlokomat a hideg ablakt�bl�hoz t�masztom �s hosszan fels�hajtok. A feladataimmal kellene t�r�dn�m, de r�j�ttem, hogy kev�s volt ez a p�r h�nap, amit Dumbledore adott, hogy nyugodtan gy�szolhassak. M�g mindig ugyan�gy f�j a hi�nyod, m�g mindig ugyan�gy sajog a sz�vem! Gyenge vagyok, �s ezt haszn�lta ki azon az �jszak�n a Nagy�r. Kider�tette, hogy kivel van tele a sz�vem �s az eszem �s elszak�tott T�ged t�lem. Voldemort tudta, hogy �rul� vagyok. Bossz� gyan�nt szabad�tott meg T�ged az �let terhei al�l. �s �n nem tehettem ez ellen semmit. T�l k�s�n �rkeztem. M�r csak a megt�rt tested fek�dt a tiszt�son. Addigra elmentek. A sebeid m�g mindig v�reztek, de benned m�r nem volt �let! M�g el sem tudtunk b�cs�zni! Ord�tottam f�jdalmamban. Tudtam, hogy szeretsz, hisz annyiszor suttogtad el nekem, de �n �gy �rzem olyan kev�sszer mondtam ki, hogy „Szeretlek”! �s most m�r k�s�. M�r senki nem hozhat vissza. Most m�r csatlakozhatt�l Lily�khez, akiket �letedben is szerett�l. (Tudom, sok�ig gy�szoltad �ket.) �s megint Black nyert. � m�r veled lehet, am�g �n itt s�nyl�d�m �res l�lekkel. Ez a h�rom h�nap olyan volt, mint valami r�m�lom. Zavaros, hom�lyos �s ijeszt�.

MI�RT?! Mi�rt hagyt�l itt?! Ism�t egyed�l… �s senki nincs, akinek elmondhatn�m a f�jdalmamat, aki el�tt nem sz�gyelln�k s�rni! Egyed�l Te volt�l ez a szem�ly. �s most hatalmas �rt hagyt�l magad ut�n. Az elveszt�sed f�jdalma h�rom h�napja v�ltozatlan h�vvel l�ngol. Ha bel�pek a szob�mba letagl�z a n�ha �rezhet� illatod, ami olyan gyorsan elillan, mint ahogy Te t�nt�l el… Az az illat… Most is itt van a tal�rom zseb�ben a parf�m�d. Badars�gnak hangzik, de ezzel mintha kicsit k�zelebb �rezn�lek magamhoz. Szinte �rzem, ahogy kezedet a tenyerembe cs�sztatod…

Szemem egy pillanatra k�nnybe l�bad. Azt hittem, m�r r�g els�rtam minden k�nnyemet. Szomor�an gondolok a j�v�re. N�lk�led m�r semmi sem ugyanaz. Mintha k�v�l�ll�k�nt tekinten�k mindenre. Nem �rdekel a nagy k�sz�l�d�s az utols� h�bor�ra. �gy �rzem, r�m m�r nincs sz�ks�g. �n megtettem mindent a Roxfort �s a m�gusvil�g �rdek�ben, amit csak tudtam. A k�mked�s �s a harc korszaka sz�momra v�gleg lez�rult. M�r semmi nem k�t ehhez a vil�ghoz. Itt az ideje, hogy Potter �s Dumbledore l�pjen. Ha Dumbledore amellett a k�ly�k mellett marad a v�gs� �sszecsap�sn�l, nem lehet baj. �s m�g ha el is buknak, az engem m�r nem fog �rdekelni. Nekem csup�n egyetlen k�v�ns�gom maradt ebben az �letben: m�g egyszer �jra l�tni T�ged! �s ezt csak egyf�lek�ppen �rhetem el, j�l tudom…

R�vid keresg�l�s ut�n megtal�lom az apr�, fekete �vegcs�t a szob�mban. Egy darab pergamenre r�vid levelet �rok Dumbledore-nak. � meg fogja �rteni.

M�g egyszer k�r�ln�zek az ismer�s szob�ban. Minden olyan m�s. Minden holmid ugyanazon a helyen van, ahol hagytad. V�gigsim�tok a sz�kt�ml�n pihen� tal�rodon, a f�lbehagyott rajzaidon, a k�nyveiden. M�g mindig olyan, mintha b�rmelyik pillanatban bes�t�lhatn�l a szob�ba. Becsukom magam m�g�tt az ajt�t. Utolj�ra.

M�r az erd�ben j�rok. Nem n�zek h�tra a helyre, ahol �letem legboldogabb pillanatait �ltem �t. Fel�d tartok. Az eldugott tiszt�sra, ahol a s�rk�ved �ll. Innen fentr�l gy�ny�r� a kil�t�s a t�ra �s a kast�lyra. Id�be telik, am�g itt megtal�lnak. Odal�pek a s�rodhoz. A neved arannyal �rt�k fel, de m�g a legnemesebb f�m se �rne fel hozz�d. A k�b�l faragott angyal sz�rnyai v�delmez�n �lelik k�r�l a s�rk�vet. Nem sok�ra �n is �gy foglak tartani �jra.

Let�rdelek. El�veszem a parf�m�det, hogy m�g egyszer utolj�ra �rezhessem ezen a vil�gon. A var�zsp�lc�m mell� teszem a f�ldre a karcs� �veget. A fekete p�lca mell�, amit m�r sosem fogok haszn�lni. Kidugaszolom a fekete �vegcs�t. Fanyar illat csapja meg az orromat, de tudom, hogy az �ze kellemes lesz �s nem fog f�jdalmat okozni. Nem v�letlen�l h�vnak a b�jitalok mester�nek. De m�r ez sem �rdekel, mint ahogy az sem, hogy ha valaki ezt a tettemet gy�vas�gnak fogja tartani. �n nem tartom annak, �s Dumbledore sem fogja. � - Rajtad k�v�l - az egyetlen ember, akiben felt�tel n�lk�l megb�ztam az �letem sor�n. M�rhetetlen�l h�l�s vagyok neki az�rt az es�ly�rt, amit adott, ezzel lehet�v� t�ve, hogy mi is tal�lkozhassunk…

Er�s k�sztet�st �rzek, hogy a sz�mhoz emeljem az �veget. �n ezt a k�sztet�st szerelemnek h�vn�m. Az �r�kk�val�s�gig tart�, sz�tt�phetetlen szerelemnek. Gyeng�den r�fekszem a s�rra, nem akarlak h�borgatni. Csup�n abban rem�nykedem, hogy a m�sik oldalon v�rni fogsz r�m.

M�r �rzem a j�les� b�dults�got a tagjaimban. A sz�vdobog�som egyre lassul. Gy�ny�r�, f�jdalmas dallam…

- Estrelle, tov�bb nem kell v�rnod r�m! J�v�k – suttogom elhal�n.

Azt�n m�r csak a puha f�ny �s szerelmem arca l�tsz�dik.

„�ss, te bolond �ra, amely �ns�gemb�l,

Ki fogsz sz�l�tani ily sok gy�trelemb�l,

Szakaszd ki e sebes sz�vet, kebelemb�l,

S csin�lj port agyagb�l k�sz�tett testemb�l „*

2004.09.21.

* Barcsay �brah�m: Egy boldogtalannak panaszai a halov�ny holdn�l

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.