�r�: Sophie / Useless-girl

El�rhet�s�g: zsofy@mailbox.hu

Jogok: JKR �s �n

Korhat�r: Legyen 12 �v

Tartalom: Sirius �s k�t r�gi bar�tj�nak tal�lkoz�sa.

Megjegyz�s: Amint majd l�thatj�tok, Sirius hal�la nem hagy nyugodni. M�g mindig nem akarom elfogadni! �me egy fikci� a visszat�r�s�t illet�en.

�r�dott: 2005. 03. 13.

Sirius �s a f�gg�ny

Hihetetlen! Bellatrix legy�z�tt! Az unokatestv�rem, aki egy mocskos hal�lfal�v� v�lt. Pedig mikor m�g eg�szen kicsik voltunk, kedvelt�k egym�st! Soha nem hittem volna, hogy egyszer a saj�t rokonom �ltal fogok… De v�rjunk csak! Meghaltam �n egy�ltal�n? Nincs sehol feh�r f�ny, vagy alag�t, ahogy azt valahonnan hallottam. Nincsenek itt a szeretteim… csak valami lil�s dereng�s. Ha visszan�zek, m�g l�tom, ahogy a fekete f�gg�ny visszahullik a hely�re. �tsejlik rajta az utols� var�zslat villan�sa, �s hallok egy nagyon halk hangot, amint engem sz�l�t, de… mintha egy visszhangos alag�tban lenn�k, mindent elmos�dottan hallok. Azt hiszem Harry az.

De nem �rtem, hogy mi�rt vagyok itt. Ha meghaltam volna, akkor m�r nem gondolkodhatn�k… vagy igen? De… de �n m�g nem halhatok meg, nekem m�g feladatom van! Meg kell v�denem, szeretnem kell a keresztfiamat! Ki fog r� vigy�zni, ha nem �n? �s am�gy is, olyan kev�s id�t t�lt�tt�nk egy�tt! Ez �gy igazs�gtalans�g! Nem, ezt nem fogadom el! Ez nem fair!

Mozduln�k �n a bolt�v fel�, de az egyre t�volodik… Ne! Vissza akarok menni! Nem b�rom elviselni a f�jdalmukat! M�gsem tudok ellen�llni a sodr�snak, ami egyre t�volabb visz. Kezdek megnyugodni. A suttog� hangok megint r�kezdik, �s mintha… mintha halv�ny alakok jelenn�nek meg k�r�l�ttem. Egy pillanatra megr�m�l�k, ahogy tudatosul bennem, hogy halott hal�lfal�k szellemei azok, de valahonnan �rzem, hogy nem b�nthatnak. �k fak�k, �n m�g h�s-v�r ember vagyok, b�r a lelkem mintha ki akarna szakadni a testemb�l… Hiszen ezeket az embereket Voldemort buk�sa ut�n fogt�k el… Vajon ide hurcolt�k azokat, akik az Azkabanban m�r nem f�rtek el, vagy t�l s�lyosak voltak a b�neik? Bel�kt�k volna �ket a f�gg�ny m�g�, hogy �r�k id�kig itt bolyongjanak?  �rdekes.

De meg�rdemlik azok ut�n a sz�rny� tettek ut�n, amiket elk�vettek! Igen, minden bizonnyal! �rdekl�dve p�szt�zom az arcukat. N�melyik k�s�rtet �szre sem vesz, m�sok fel�m fordulnak. De legt�bbj�k csak maga el� mered. Biztosan az �let�k�n merengenek. Furcsa �rz�s ker�t hatalm�ba engem is. Felid�z�dnek bennem a hib�im, amiket nem kellett volna megtennem… A forr�fej�s�gem… a Pipogyusz ellen elk�vetett cs�nyek… amikor majdnem belehalt a Remusszal val� tal�lkoz�sba a Szellemsz�ll�son… Nem tudom mi �t�tt akkor bel�m, hogy a v�rfarkas bar�tom ut�n k�ldtem. Egyszer�en azt akartam, hogy elmenjen a kedve mind�r�kre a k�v�ncsiskod�st�l. Nem gondoltam bele, hogy milyen k�vetkezm�nyei lehetnek… Az engedetlens�gem Dumbledore-ral szemben, amikor t�bbsz�r is elhagytam a Grimmauld t�ri h�zat, csak hogy Harryvel lehessek… de a legs�lyosabban az nehezedik a lelkemre, amikor �tengedtem Peternek a titokgazda szerep�t!

� mennyit k�noztam magam az Azkabanban �lve a hossz� �vek alatt emiatt. Az �n hib�m volt, hogy k�t felbecs�lhetetlen �rt�k� bar�tom meghalt! Az �n hib�m, hogy Harrynek a sz�lei n�lk�l kellett feln�nie!

Ahogy kinyitom a szemem, tudatosodik bennem ennek a helynek a l�nyege. Itt kell sz�mot vetn�nk az �let�nk hib�ival. Itt kell azoknak val�di s�ly�t �t�rezn�nk. �s ez a s�ly egyre jobban a lelk�nkre nehezedik. Az�rt n�z olyan sok egykori hal�lfal� csak a semmibe. �ket tal�n az �ldozataik k�pe k�s�rti.

De �n nem tartozom ide! Ezt m�g mindig �rzem. Ugyan az ellen�ll�som gyeng�l, mikor megl�tom sz�leimet fel�m siklani. Nem akarok vel�k tal�lkozni. �k nem itt haltak meg, ezt pontosan tudom. Nem tudom h�t, hogy mit keresnek itt. Tal�n megb�nt�k, ahogyan viselkedtek velem. Nem tudom. J�nn�nek fel�m, de valami akad�lyozza �ket. Az arcukr�l csak a megb�n�st �s a f�jdalmat tudom leolvasni. Hajdani b�szke, szigor� tart�sukb�l vajmi kev�s maradt. Elfordulok t�l�k, hiszen a sodr�s tov�bb visz egy f�nyesebb hely fel�.

Ahogy kitisztul el�ttem a k�p, elkerekednek a szemeim. Egy gy�ny�r� helyen tal�lom magam. Mindenhol csod�latosan illatoz� vir�gok, lombjaikat bont� f�k hajladoznak a sz�lben. Talpam talajt �rint. Egy �sv�ny elej�n �llok. Tudom hova vezet, de nem akarom elhinni. M�gis elindulok. Mintha csak �szn�k. L�pteim nem adnak hangot. A s�r� lombok k�z�l sz�p lassan pedig el�t�nik egy olyan j�l ismert h�z. Ott �llok a feh�r ajt� el�tt. „Potter” �ll az ajt�n. Remeg� k�zzel ny�lok a kilincs fel�, de az ajt� mag�t�l kiny�lik… �s ott �ll �…

- Lily… - suttogom elhal�n. Nem vethetek g�tat k�nnyeimnek, akad�lytalanul folynak v�gig arcomon, mik�zben a karcs� n�i alakot �lelem.

- Sirius, te mit… – kezden�, de bel�fojtom a sz�t.

- James?

- A nappaliban van. – els� �rtetlens�ge ut�n elkomorodik. – Sirius, te is…?

Nem v�laszolok, tudom, hogy arra gondol, hogy �n is meghaltam-e. De m�g �n magam sem tudom. Kicsit �tl�tsz� alakja arr�bb l�p, hogy bemehessek, �s elcsukl� hangon bar�tom ut�n ki�lt. Jamest ugyanolyan h�vvel �lelem magamhoz �s a v�ll�n zokogok.

- Annyira… olyan… r�gen l�ttalak titeket… Olyan r�gen volt!

Megpr�b�lnak nyugtatni, de az � szem�kben is k�nny csillog.

- Nem �n �rultalak el titeket… ugye tudj�tok? – n�zek r�juk zaklatottan. Valami�rt rettent� fontosnak �rzem, hogy ezt k�z�ljem vel�k.

- Persze hogy tudjuk. Peter volt az. Nagyot csal�dtunk benne – sz�lt szel�den a m�g mindig gy�ny�r� Lily.

- Gyere Tapmancs, hadd mutassunk valamit!

Am�g k�vett�k �gast a nappaliba, addig Lily agg�dva faggatott Harry hogyl�t�r�l. Mondtam, hogy nem tudom mi lehet vele, hiszen a csat�ban nem tudtam v�gig r� figyelni. Hihetetlen m�rt�k� szeretet �nti el a sz�vemet a l�ttukon! Amint a szoba k�zep�n �ll� asztalra n�zek, megtorpanok.

- Ez egy…

- Igen, egy mereng�. De nem ak�rmilyen… - mosolygott r�m James.

- Ezen kereszt�l az �l�k vil�g�ba nyerhet�nk bepillant�st. �gy k�vett�k figyelemmel Harry �let�t. Sokszor… nagyon sokszor szerett�nk volna m�sk�pp is seg�teni neki. N�ha siker�lt szellemk�nt mellette �llnunk, ha nagyon nagy volt a baj, de � persze nem vett �szre minket… csup�n egyszer, mikor Voldemorttal harcolt a temet�ben – James �t�lelte a k�zben k�nnyeit hullat� feles�g�t.

- H�t most m�r te is itt vagy – h�z�dott szomor� mosolyra a sz�ja. – L�ttuk, hogy harc alakult ki a Miszt�rium�gyi F�oszt�lyon, de azt�n elmos�dott a k�p. Nem tudtuk, hogy mi�rt…

- Biztosan megzavartam ezt a vil�got, ahogy �testem a f�gg�ny�n.

- Igen. De ugye tudod, hogy m�g nem tartozol ide? – k�rdezte szel�den.

- M�g mindig �rzem, �s egyre er�sebben.

- Vissza kell menned, Sirius! Harrynek m�g sz�ks�ge van r�d! Nem hagyhatod mag�ra! – fakadt ki Lily, �gas pedig b�logatott.

- �s Remusnak is. Rossz n�zni, ahogy szenved. Nem mutatja Harry el�tt, de rettenetesen gy�tr�dik, hogy nem seg�thetett rajtad.

- Tudom – r�n�ztem a mereng�re, amiben ism�t kitisztult a k�p. A keresztfiamat l�ttam, ahogy d�h�ben t�ri-z�zza Dumbledore irod�j�nak berendez�s�t. L�ttam a keser� k�nnyeket patakzani. Azt�n Remus alakja bontakozott ki, ahogy a s�t�t h�zamban �l az egyik ablakban �s mered a semmibe. Szinte l�ttam, ahogy v�rzik a sz�ve… �s megint Harry. Az ikert�k�rrel pr�b�l h�vni engem, de elkeseredetten v�gja azt bele a l�d�j�ba, mikor r�j�n, hogy nincs �rtelme. Hallom a t�k�r csilingel� hangj�t, amint apr� darabokra t�rik a d�szes keretben. Felord�tok f�jdalmamban. Nem hagyhatom, hogy �gy szenvedjenek miattam! Lily�k l�tj�k rajtam a v�v�d�st.

- Hossz� �s neh�z lesz az utad visszafel�. Lassan fogsz haladni az �rv�nnyel szemben, de mi hissz�k, hogy k�pes leszel visszajutni!

- Siker�lt m�r valakinek?

- Igen. Egy hal�lfal�nak, de annyira kif�radt, hogy a bolt�v el�tt meghalt – v�gleg, a test�t pedig a f�gg�ny ism�t elnyelte, de � t�bb� soha nem t�rt vissza.

- Sirius, neked siker�lni fog! Benne nem volt annyi t�z, mint benned! Ne is foglalkozz a m�sikkal! Neked vissza kell jutnod! K�rlek, pr�b�ld meg! – borult ism�t Lily a nyakamba.

Megnyugtattam, hogy mindent meg fogok tenni, hogy ism�t Harry mellett lehessek, �s ezent�l nem leszek olyan meggondolatlan. Meg azt�n Peter mellett most m�r Bellatrixszel is le kell sz�molnom. M�r el�re vigyorognom kellett, ahogy elk�pzeltem a hal�lra v�lt arc�t, amint megl�t. Megrend�tett a tudat, hogy Harry �rtem az egyik f�benj�r� �tkot is haszn�lta ellene. Harry! Igen, vissza kell t�rnem �s ezt most m�r olyan intenzit�ssal �rzem, hogy kibontakozom az �lel�sb�l �s szomor�an bar�taimra n�zek.

- Menned kell – n�z a szemembe James �s a kez�t ny�jtja. Er�sen megszor�tom, majd �t is meg�lelem. De nem vagyok szomor�, hiszen tudom, hogy nem utolj�ra. Most m�r tudom, hogy ha t�nylegesen meghalok, akkor j� helyre fogok ker�lni, mell�j�k. M�gis neh�z sz�vvel pillantok vissza r�juk az ajt�b�l.

- Figyelni fogunk, �s seg�t�nk, ha tudunk.

- Ti nem j�hettek?

- Sajnos nem. Mi m�r t�l r�g�ta vagyunk itt, �s mi a test�nk n�lk�l ker�lt�nk ide.

- H�t akkor… k�sz�n�m! �s… nagyon szeretlek titeket! - Ism�t hom�lyosan l�tok a k�nnyekt�l, de h�tat ford�tok az �ssze�lelkez�, szomor� szellemp�rnak �s kil�pek a h�zb�l.

A f�k �s az �p�let r�gt�n elt�nnek. Hirtelen azt hiszem, hogy le fogok zuhanni, de a halv�nylila dereng�s ism�t k�rbefog. H�zna mag�val a sodr�s, de most ellenszeg�l�k neki. �rzem magamban az elsz�nts�got. Gondolatban �z�m magam a fekete f�gg�ny fel�, ami m�g csak dob�kock�nyi m�ret�nek l�tszik a l�t�hat�ron. Valami csod�s dolog t�rt�nik! Egy f�ld�nt�li �nek harsan fel. El�sz�r nem ismerem fel, de azt�n r�j�v�k, hogy egy f�nix �nekel gy�ny�r�, b�tors�got ad� hangj�n. Fawkes? Minden izmomat megfesz�tem. Mire tudatosul bennem, addigra fekete kutya alakomban v�gt�zom. A t�bbi szellemb�l csup�n elmos�dott foltokat l�tok. N�ha egy-egy k�z ny�l ut�nam, de �tugrom, kicselezem �ket. Hiszem, hogy csak akarater� k�rd�se �s visszat�rhetek ebb�l a dimenzi�b�l az �l�k sor�ba. Felr�mlik el�ttem azoknak az arca, akik sokat sz�m�tottak nekem az �letemben �s ism�t viszont akarom l�tni �ket. De legf�k�ppen Harry arc�t l�tom magam el�tt.

Nem tudom, mennyi ideje futok m�r, tal�n hetek, h�napok �ta, de m�gsem cs�ggedek. Ez a kitart�s olyan makacsul bel�m iv�dott, mint a forr�fej�s�g az �vek sor�n. Igen, �jra friss leveg�t akarok sz�vni! Ism�t nevetni akarok Harry viccein, Remus rosszall� tekintet�n, ha az utc�n egy csinos l�ny ut�n f�ttyentek… "�lni akarok! Semmi m�st, csak �lni!!"

Siker�lt!!!

A Miszt�rium�gyi F�oszt�lyon augusztus 25-�n meglibbent a fekete f�gg�ny �s egy f�rfi csontsov�ny, h�feh�r keze ragadta meg a bolt�v hideg k�veit. Messze t�le pedig egy hatodik �v�re k�sz�l� roxforti di�k riadt fel �lm�b�l a Privet Drive 4-es sz�m� h�zban, akinek arc�n zavart mosoly ter�lt el.

Sirius Black legy�zte a hal�lt. Sirius Black visszat�rt a t�lvil�gr�l, a f�gg�ny m�g�l!

Isten hozott –

Hisz csak a j�k j�hetnek el,

�lj h�t k�zel, a szeretet �ltet, �t�lel.

S ki a csillagok k�zt �l,

Mind, aki r�g oda k�lt�z�tt,

Most visszat�r s le�l a t�z m�g�tt.

Sok sz�v m�ly�n, ott �g ez a t�z

Egy k�r k�zep�n…

Egy dal, s te �jra mell�m �lsz,

�s lobog a t�bort�z,

A sz�l belekarol

Egy dal, �s �jra k�zt�nk �lsz,

Ma �jb�l te zen�lsz –

�gy van, ahogy r�g volt.

Sz�l egy dal, �s lelk�nk �ssze�r

A gy�ny�r� t�zf�nyn�l

Napsz�n� a Hold

S�gd meg nekem, tudod �gy �g�rted r�g,

A nagy titkokat,

Amiket kisgyerek rem�l.

Hisz annyi minden volt, amire nem jutott id�,

P�r pillanat most hogy

Legyen m�lt, jelen, j�v�?

Isten veled – A k�nnyem n�zd ma el!

Mondj el egy mes�t, ahogyan

R�gen – csak ennyi kell.

Ez a t�z �r�kk�n �g, semmi nem

D�lhatja sz�t,

A lelkek�rt, akiket rejt az �g.

Sok sz�v m�ly�n, ott �g ez a t�z

Egy k�r k�zep�n…*

* Emberek: T�bort�z

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.