II. r�sz

Harrynek bukfencezett egyet a gyomra, csak azt nem �rtette, mi�rt. Hiszen tudta, hogy a professzor valamennyire v�mp�r. A kimondott szavak azonban most m�gis r�miszt�en visszhangoztak a f�l�ben.

- Ap��k el�tt is?

- Bevallom, az m�r nehezebb volt.

A f�rfi hangja b�rsonyosnak t�nt, szinte megbabon�zta Harryt. Az nagy pislog�sok k�zepette pr�b�lta leplezni fokoz�d� izgalm�t.

- � csak Piton. Ugyanaz a Piton, mint eddig. Nem m�s! A hangja is ugyanolyan! Mi�rt hiszed, hogy ett�l a h�lye v�mp�r-dologt�l megv�ltozott minden? Szedd �ssze magad! - veszekedett �nmag�val.

Piton n�m�n n�zte egy ideig. Azt pr�b�lta meg kital�lni, milyen hat�ssal van a fi�ra, hogy �jra a sz�leir�l van sz�.

- M�s... tud m�g r�la?

- Dumbledore professzor, term�szetesen. No meg azok, akiknek ti elmondt�tok - jegyezte meg ep�sen.

- Mi nem sz�ltunk senkinek! - tiltakozott Harry. - Csak Ron �s Hermione tudja!

- Az... nem el�g? - s�hajtott a professzor. Komor szemekkel b�multa a szer�ny kis t�zet a kandall�ban. - Nincs jogotok titokban tartani - mondta v�g�l. - Elv�gre... �n is el�rultam Lupint...

- Az m�s! - tiltakozott a fi�, noha h�rom �ve hihetetlen�l f�jt neki, hogy Remusnak emiatt kellett felmondania �s t�voznia az iskol�b�l. - Nek�nk... semmi okunk ilyen bossz�t �llni.

Piton nem pillantott h�tra. Kez�be vette Lamerin fot�j�t, melyet a kandall� f�l�tti polcon �rizgetett.

- �s nem csak Lamerin miatt - tette hozz� Harry.

- Sokkal nehezebb dolga lenne, mint most... - simogatta meg az �veget. - A v�mp�roknak legal�bb olyan neh�z munk�t tal�lni, �s boldogulni az �letben, mint a v�rfarkasoknak.

A f�nyk�pet meg�lelve tan�tv�ny�hoz fordult.

- Nem vagyok v�mp�r. Nem teljesen. Val�ban ilyen v�r folyik az ereimben, de m�g nem vagyok v�rsz�v�.

- Hogy lehets�ges ez? - k�rdezte az k�v�ncsian, �s �gy �rezte, tal�n m�gis jobb lenne le�lni.

- Az ap�m v�mp�r volt. Rendes, v�rsz�v� v�mp�r - tette hozz�.

Harrynek esz�be jutott, amiket az okklumencia k�zben l�tott. Egy er�szakos f�rfit, aki el�l egy n� v�di a gyermek�t...

- A feketem�gusok k�zt nem n�zik, ki micsoda. Tisztelt�k a m�ss�g�t, ez�rt k�zt�k nem is volt neh�z dolga.

- � is... - nyelt �jra Harry - Voldemort k�vet�je volt?

Piton b�lintott.

- Ha nem is k�zvetlen�l a t�mogat�ja, de mindenk�ppen a fekete m�gia p�rtfog�ja volt. T�le �r�k�ltem ezt a... k�pess�get. Az any�m nem volt olyan, mint �. Szeretetre m�lt� asszony volt, mindig megv�dett el�le. Mert ap�m azt akarta, hogy �n is hozz� hasonl�v� v�ljak.

- Meg akarta harapni mag�t? - k�rdezte tan�tv�nya d�bbenten.

- M�r gyerekkoromban, miel�tt iskol�ba ker�ltem volna.

- A saj�t gyermek�t...! - motyogta Harry megrend�lten. - De h�t ez iszony�!

- Csak any�m lelem�nyess�g�nek k�sz�nhetem, hogy nem b�ntott. M�ig eml�kszem a szavaira... Elhitette vele, hogy ha megharapna, �r�kre abban a testben �ln�k... Nem n�n�k tov�bb. �s kisgyermekk�nt nem lenn�k a Nagy�r haszn�ra. Ez visszatartotta att�l, hogy harap�st ejtsen rajtam.

- Az... f�j, ugye?

- Mihez k�pest? Van, aki ebbe menek�l a hal�l el�l. Az elm�l�s is f�jdalmas lehet...

Harryt mindenesetre nem tudta megnyugtatni a v�lasz.

- Pr�b�lkozott ugyan t�bbsz�r, de nem siker�lt b�ntania. Az any�m �let�be ker�lt, de kij�rtam az iskol�t an�lk�l, hogy v�mp�rr� lettem volna. Ezut�n... mint tudod - h�mm�g�tt egyet - elker�ltem otthonr�l.

- Elmenek�lt, ha j�l sejtem. Az�ta... nem is l�tta? Nem is tudja, hogy gyermeke van? Hogy... itt tan�t?

- Meg�lt�k.

- � - s�padt el Harry. - �rtem. Sajn�lom...

- Nem kell... Az�ta is �tkozom a v�r�nk miatt. Hiszen a fiamnak ugyan�gy kell ett�l szenvednie. Ahogy majd az � gyermekeinek is kell... Szerencs�re, ha nem �rinti v�r az ajkainkat, el lehet nyomni a k�sztet�st. A bossz�v�gy �s keser�s�g sokszor megk�s�rti ugyan az embert, de az er�sek k�pesek ellen�llni. Ha nem v�lunk azz�, minden �j gener�ci�val tisztul a v�r�nk... �s egyszer tal�n m�r egyik�nkben sem lesz meg ez a hajlam.

Harry feln�zett r�, �s halov�nyan elmosolyodott.

- T�l�nk... senki sem fogja megtudni. Ron �s Hermione tudj�k, hogy ezt nem szabad elmondanunk senkinek.

- �s... Lupin?

A fi� hatalmasat s�hajtott.

- Nem tudom. Mondja el neki maga.

- �n? - k�rdezte Piton m�lys�ges megr�k�ny�d�ssel.

- �n nem fogom... Az � titk�t is a s�rba vittem volna. Nem lenne fair, ha mag�t meg el�ruln�m.

A professzor hamisk�san, m�gis h�l�san mosolygott. Harry oldalra sand�tott, Lamerin ajtaja fel�.

- Alszik?

- Igen.

- Akkor nem is zavarok tov�bb...

A b�jitalok mestere kik�s�rte �t a k�ls� ajt�ig, amihez hozz�simulva m�g egy utols�t k�rdezett Harryt�l.

- Mi�rt kutakodt�l Honeybourne elm�j�ben?

- Sz�val... �szrevette? Nos, az�rt, mert... engedte.

- Nem helyes, hogy csak �gy alkalmazod a legillemenci�t minden szembej�v�n�l...

Harry f�lrebillentette a fej�t, �s egy nagyon undok „�s ezt m�g maga mondja?”-pillant�st vetett a f�rfire. Az, �gy t�nt, �rtette, mire c�loz a k�ly�k, �s ink�bb elhallgatott.

- Mindenesetre r�j�ttem Voldemort titk�ra.

- Nagyszer� - d�rzs�lte meg f�radt szemeit Piton. - Ez�rt biztos m�gia�gyi miniszterr� avatnak.

- Nem �gy! - kuncogott Harry. - Arra, mi�rt retteg mindenki att�l, hogy hazugs�gon kapj�k. A v�r�s szemei annyira �that�ak, hogy az ember nem is mer pislogni. F�l, mi t�rt�nhet az alatt az id� alatt, m�g behunyja a szem�t, �s �jra kinyitja. Mindenki r�m�lten n�z fel r�, � pedig ezt haszn�lja ki. Hogy m�g v�dekezni sem mernek. Csak nagyon k�l�nlegesen... nagyon gonoszan kell n�zni, �s mindenki megadja mag�t.

- T�nyleg? - grimaszolt meglepetten Piton. - Ezt m�g az�rt gyakorold egy kicsit. De ha megtudom, hogy �gy �rod a dolgozataidat, esk�sz�m, sz�lok az igazgat�nak.

- De… maga az�rt �szrevette?

- Kin �s mit?

- H�t Honeybourne-on…

- Nem tisztess�gesek a sz�nd�kai, tudom. Att�l tartok, a miniszt�rium m�g mindig nem b�zik az igazgat� �rban �gy, mint azel�tt… L�gy vele �vatos.

- Sz�lok Ronnak, hogy figyelje �t �r�n…

- �gy t�nik, m�g tan�csokra sincs sz�ks�ged. A v�redben van a bajkever�s… Nehogy kider�lj�n, hogy ut�na szagl�szol - v�ltott komolyabb hangnemre Piton. - Sok mindenkit bajba sodorn�l.

- V�gig igazunk volt, James - t�prengett Sirius Remus szob�j�nak asztal�n�l �lve.

- �s akkor mi van?! - csattant fel Lily Potter. - Harrynek igaza volt: ha tudt�tok, ha nem, undor�t�, ahogy viselkedtetek. Ezen m�r semmi sem v�ltoztat.

- B�rmi is t�rt�nt a m�ltban, a jelenre kell koncentr�lnunk - v�gott vissza Sirius. - Rowena vesz�lyben van. �s Harry is.

- Harry? �t sosem harapn� meg! Most m�r nem b�ntan�! �veken �t ut�lta, m�gsem t�rt az �let�re! Perselus megb�zhat�! James, mondj m�r valamit!

- Szerintem Remusnak joga van tudni.

- Azok ut�n, hogy a m�ltkor majdnem leleplezett minket Harry el�tt? - pattant fel a sz�kb�l Sirius. - Azt m�gis hogy k�pzelte?

�m Lily nem tudott felelni, mert kiny�lt a szoba ajtaja, �s bel�pett rajta bar�tjuk, Lupin. Letette k�nyveit egy kis asztalk�ra, �s s�hajtva kib�jt cip�ib�l. Felh�zta k�nyelmes papucs�t.

- Remus!

Lupin olyan hevesen p�rd�lt meg, hogy tal�rja lobogott a v�llain.

- Ti meg mit kerestek itt?

- Nem �nsz�ntunkb�l j�tt�nk! - d�rm�gte Sirius.

- Igen? Akkor el is mehettek! - rivallt r� Remus. - Semmi sz�ks�gem r�d, Sirius!

- Te �rult�l el minket Harrynek!

- Mert m�r elegem van bel�letek! Unom, hogy k�nyetekre-kedvetekre felbukkantok itt, h�vatlanul, �s mint valami h�rn�k�k sz�ll�tj�tok nekem a h�reket, ak�r olyanokat is, amikr�l nem is lenne szabad tudnom!

- Egy szavadba ker�l, �s t�bbet semmit sem tudsz meg t�l�nk!

- El�g legyen! - ki�ltotta Lily. - Hogy besz�lhettek �gy egym�ssal?! Bar�tok vagytok, a legeslegjobbak! Hagyj�tok abba a civakod�st!

- Mi romolhatott el? ‑ k�rdezte halkan James. Hangja olyan panaszos volt, mint azel�tt sosem.

- Az… hogy ti nem tartoztok ide ‑ s�hajtotta Remus.

Asztalk�j�nak sz�p, pol�rozott fel�let�t simogatta, �s annak visszat�kr�z�d� f�ny�ben saj�t, szomor� arc�t vizsg�lgatta.

- Ti m�r nem tartoztok az �l�k k�z�. Halottak vagytok… mind. Nagyon neh�z volt ezt akkor is beismernem magamnak, de… most m�g nehezebb - n�zett r�juk remeg� szemeivel. ‑ Hiszen nap mint nap l�tlak titeket, mintha m�gis itt lenn�tek, mintha… �ln�tek. Amikor elvesz�tettelek titeket ‑ pillantott Jamesre ‑ azt k�v�ntam, b�r ut�natok mehettem volna. Szenved�s az�ta minden nap, amikor r�tok gondolok. Minden nap meghalok egy kicsit, ami�ta itt vagytok…

- Remus… - lebegett oda hozz� Lily. Ha tehette, �t�lelte volna, de testetlen val�ja ezt nem engedte.

- T�nyleg elmegy�nk, ha ez neked ennyire f�j…

- �gy �rzem, a sorsnak c�lja van azzal, hogy l�thatlak titeket ‑ r�zta meg a fej�t Lupin. ‑ F�lek, csak �gy nem t�nhetn�tek el. �s azt nem is b�rn�m ki…

- Sz�val szerinted…

- Valami t�rt�nt. Valami, ami m�g szerepet sz�n nektek, �s k�zelebb hozott titeket az �l�k vil�g�hoz.

- K�v�ncsi vagyok, vajon Voldemort �ll-e ezek m�g�tt… b�rmi legyen is az…

- N�la sose tudhatod ‑ jegyezte meg James s�t�ten. ‑ De ha hatalmamban �ll, nem fogom hagyni, hogy �jra b�ntsa a fiamat.

Kis ideig csend telepedett a szob�csk�ra. Remus leoldotta a tal�rt a v�ll�r�l, �s sz�pen �sszehajtva letette az egyik fotelba.

- Valamit mondani szerettetek volna nekem, azt hiszem ‑ jegyezte meg.

Sirius szemei felcsillantak.

- Igaz. Pitonr�l van sz�.

- M�r megint? N�zd, nem igaz�n vagyok k�v�ncsi a Rowenaval folytatott kapcsolat�nak minden r�szlet�re…

- V�mp�r.

- Mi? - sand�tott r� Lupin �gy, mint aki nem �rti egy vicc csattan�j�t.

- A gyerekek l�tt�k - b�lintott James. - Biztosak benne, hogy rendelkezik a k�pess�g�kkel.

- Most vicceltek, ugye? Dumbledore nem alkalmazn�, ha…

�m Remus elhallgatott, hiszen saj�t f�l�ben is nevets�gesen csengtek a szavak. Mi�ta tartja vissza Dumbledore-t valami olyan apr�s�g, hogy az ember valamilyen k�l�n�s k�rban szenved? � is itt tan�t, imm�r m�sodszorra, mindketten idej�rhattak… Nem, Remus �gy d�nt�tt, ezen k�r lenne meglep�dnie.

- T�rt�nt valami, ami miatt ez kider�lt?

- �ll�t�lag felbukkant valaki, aki r�gen fogva tartotta a fi�t.

- Merlinre, ez igaz? - h�k�lt h�tra bar�tjuk. - �s mit csin�lt?

- Semmit. Harry �s Ron visszatartott�k, nehogy r�rontson �s sz�tt�pje…

Remus a sz�v�re tette a kez�t, �s kif�jta a leveg�t.

- Jellemz� Perselusra - jegyezte meg. - Most hol van?

- Gondolom, a t�ml�c�kben - vonta meg a v�llait Sirius. - De Rowena!

Remus f�jdalmasan felny�g�tt.

- Mi van vele m�r megint?

- Hogyhogy mi van? Vesz�lyben az…

- Er�nye? - vonta fel a szem�ld�k�t Lupin viccel�dve. - Ez�rt m�r kicsit k�s� agg�dni, bar�tom. Nem gondolod?

- Ez nem vicces, jobb, ha tudod - morogta Sirius. - Mi van, ha megharapja?

- Dehogy harapja! - kelt f�l lassan �s lust�n a kanap�r�l bar�tja, hogy egy te�t f�zz�n mag�nak. - Mi�rt b�ntan�?

- H�t mert…

- Nem minden v�mp�r harap meg csak �gy mindenkit, akivel tal�lkozik. �n se vetem r� magam az els� szembej�v�re…

- De h�t…

- Leszokhatn�l m�r v�gre a m�ltatlankod�sr�l - t�rt a haj�ba Remus kimer�lten. - Tov�bb �ln�l.

Sirius s�rt�d�tten kilebegett a szob�b�l.

- Megmondtad neki, hogy semmik�ppen sem v�ltozhat v�rsz�v�v�? - k�rdezte m�snap Hermione izgatottan.

- K�tve hiszem, hogy Harry r� tudna parancsolni Pitonra b�rmiben is - jegyezte meg Ron fintorogva.

- Nem kellett gy�zk�dni - magyar�zta bar�tjuk. - L�tszott rajta, hogy � sem akarna v�mp�r lenni.

- L�tszott rajta? - h�k�lt h�tra a l�ny. Olyan hangosan adta kifejez�sre meglep�d�tts�g�t, hogy a folyos�n sokan fel�j�k fordultak. - Harry! Hogy lehett�l ennyire felel�tlen?

- Hagyd m�r, Hermione! - dorg�lta p�rja. - Miket mondott, Harry?

- Csak… mes�lt a gyerekkor�r�l, az apj�r�l, a rossz eml�keir�l, meg minden. Hermione, biztos vagyok benne, hogy mindent meg fog tenni annak �rdek�ben, hogy norm�lis maradjon.

- De h�t az �szt�n�k…!

�m a k�t fi� tiltakoz� ny�g�se hallat�n ink�bb feladta.

�pp meg�rkeztek a nagyterem ajtaj�hoz. A legt�bben m�r elfoglalt�k a hely�ket az asztalokn�l, �s megpr�b�ltak tanulni, noha a vih�ncol� k�s�rtetekt�l �s a tompa zsivajt�l ez nem volt valami k�nny� feladat. A Griffend�l asztal�n�l szok�s szerint nagy volt a t�m�r�l�s.

L�tt�k, hogy Colin Creevey �ccse, Ginny, valamint oszt�lyt�rsai k�r�ben az asztalon �l, �s nagyon �gyk�dik valamin.

- Creevey�k mit csin�lnak m�r megint? - horkant fel Ron. A m�ltkori eset ut�n, mikor Frics irod�j�b�l kellett kimentenie �ket, rosszall�an figyelte minden t�nyked�s�ket.

Odaballagtak h�t a csoportosul�shoz, �s l�bujjhegyre �llva pr�b�ltak �tlesni a t�bbiek v�lla felett.

Colin most lesz�llt az asztalr�l. Felt�rte ing�nek ujjait, �s a nyak�n�l fogva leszor�totta az el�tte hever� szalamandr�t. Az k�ts�gbeesetten ki�lt�tte hossz� nyelv�t, �s kig�vad� szemeivel menek�l�si �tvonalakat keresett.

- Most m�r siker�lnie kell, Colin - b�ztatta Ginny. - �n is k�r�lbel�l ugyanennyi f�tyolk�t tettem a f�zetbe, �s Neville varangya sz�p nagyokat b�f�g�tt t�le. Ugye? - pillantott h�tra a fi�ra, aki most is Trevort babusgatta.

- Mi? Ja, igen.

- Rendben, h�t - hat�rozta el mag�t Colin.

A szipk�val felszippantott p�r cseppnyit a v�r�sborszer� f�zet�b�l, �s az �llat sz�j�ba csepegtette.

Az el�sz�r csak mozdulatlann� dermedt. A fi� el is engedhette, nem futott el. P�r m�sodpercig nyammogott a b�jitalon, nagyokat pislogva. Majd r�zni kezdte a fej�t, �s…

- F�j! - ki�ltottak a di�kok egyszerre.

A szalamandra ugyanis fogta mag�t, �s egy szempillant�s alatt kifordult, mint egy zokni. A bens�s�gei szanasz�t fr�ccsentek, bord�i pedig visszatasz�t�an fic�nkoltak.

- Merlinre, Colin, te meg mit m�velsz?! - borzadt el Ron.

- Ez… ez… �llatk�nz�s! - h�pp�g�tt Lavender Parvati v�llaira borulva.

- Affene! - motyogta a k�s�rletez� bossz�san. - �s ez m�r a harmadik… - pillantott oldalra, ahol letakarva m�r k�t kupac nyugodott.

- Jesszusom, Colin - vigyorgott Harry. - Csak nem valami b�jitaltan-h�zir�l van sz�?

- De igen… Holnap kell leadnom, de az istennek se siker�l megcsin�lni! M�r szinte mindent kipr�b�ltam.

- Akkor sem itt kellene k�s�rletezned! - r�tta meg Hermione.

- Nem tudtam, hogy ez lesz bel�le! A szalamandr�k csak fogt�k magukat, �s kifordultak. Valami mell�khat�s lehet…

A nagy kacag�s k�zepette nem vett�k �szre, hogy Piton, fia k�s�ret�ben szint�n megjelent a nagyteremben. Nem �lhetett le a tan�ri asztaln�l, mert Pansy Parkinson odaszaladt hozz�.

- Professzor �r! Professzor �r! A griffend�lesek valami gusztustalan dolgot m�velnek az asztalukn�l!

Piton Lamerinre n�zett, aki megvonta a v�llait. Remus ekkor l�pett m�g�j�k, �s a t�le megszokott, kedves hangon megk�rdezte:

- Valami baj van?

A b�jitalok mestere �vatosan h�trasand�tott. Lupin azonban teljesen �rtalmatlannak t�nt. Nem tudn� tal�n?

Volt egyfajta k�l�nleges csillog�s Remus sz�p szemeiben, de semmi �rulkod� jelet nem tapasztalt. Ez�rt fi�hoz hasonl�an � is csak megvonta a v�llait, majd a Griffend�l asztala fel� intett. A gonoszan kuncog� mardek�rosok k�vett�k �ket.

Lamerin el�refutott, �s felm�szott az egyik padra. Harry v�llaira t�maszkodva n�zte a gusztustalan szalamadra-tetemet.

- Hell� - n�zett az fel r� bar�tja.

- �dv - viszonozta Lamerin mosolyogva a k�sz�n�st.

- Jobban vagy m�r?

- Aha - felelte az csendesen. - Tegnap j�t tett, hogy aludhattam… Hallottam, j�rt�l n�lunk…

- �h�m. Majd elmes�lem - kacsintott Harry.

- Mi folyik itt? - k�rdezte Piton, ahogy oda�rt.

A legt�bb griffend�les �gy elhallgatott, mintha eddig is n�m�k lettek volna. Az �llat maradv�nyait azonban m�r nem tudt�k elt�ntetni.

Remus felvonta a szem�ld�k�t.

- Mi t�rt�nt ezzel a szerencs�tlen szalamandr�val?

- Kifordult… - szabadkozott Ginny Weasley. - Csak �gy…

- Creevey itt k�s�rletezik! - vetette oda Monstro. - Pedig tudja, hogy…

- … tilos, tudom - s�hajtott Piton. - Mr. Creevey…

- Sajn�lom - hajtotta le a fej�t Colin. - Pedig nagyon igyekeztem… Ginny Weasley szerint a f�tyolk�val rontottam el.

- Mennyit rakott bele?

- K�t kan�lnyit - mutatta fal a fi� az ev�eszk�zt. - Ahogy a receptben �llt.

- Az egy kicsit nagy kan�l… - mosolyodott el a professzor, �s meghallotta, hogy Remus kuncog mellette. - Annak a fele is el�g lesz.

A fi�nak felcsillant a szeme, �s m�ris el�kapta ed�nyk�j�t, melyben az eml�tett hozz�val�t hurcol�szta. A m�g sz�z b�jitalba hintette a megfelel� mennyis�get, �s megkavarta. A l� sz�ne mintha vil�gosodni kezdett volna.

- Igen! - lelkesedett Ginny. - Ilyen sz�n�nek kell lennie.

- Akkor… j�jj�n a szalamandra…

- M�g van? - k�rdezte Ron hitetlenkedve, �s a tetemekre pillantott.

A z�ldess�rga k�lsej� h�ll�, l�tva, mi t�rt�nt el�z� fajt�rsaival, imm�r hevesen ellenkezett, mikor Dennis kivette �t a ketrecb�l.

- Nem is b�rom n�zni! - takarta el a szemeit Parvati. Anthony Goldstein azonban teljesen r� volt izgulva a k�s�rletre.

- Majd mi megfogjuk! - aj�nlkozott Ernie Macmillan is.

A k�t prefektus tartotta az �llatot, m�g Colin beadta neki az adagot.

- Most m�r elengedhetitek - k�z�lte Piton.

- Mi lesz a szalamandr�val? - k�v�ncsiskodott Lamerin.

- Mindj�rt megl�tod.

Nem is kellett sok�ig v�rniuk. Az �llat ugyan cs�mcsogott egy kicsit, de egyszer csak ki�lt�tte a nyelv�t, �s egy j� �bl�set b�f�g�tt.

A di�kok kacaj�t�l lett hangos a nagyterem.

- De �des! - �radozott Ginny. - Megtarthatom, Colin? - vette az �l�be a kegyetlen�l b�f�g� l�nyt. Az �llatnak m�r a szemei is kig�vadtak az er�ltetett �klendez�st�l.

- Ha akarod… - felelte a fi� b�szk�n, �s kih�zta mag�t. El�gedett arccal pillantott a b�jitalok mester�re.

- �g�retes - sz�lalt meg v�g�l a professzor.

Ha valaki dics�retet szeretett volna hallani Pitont�l, ez volt a legt�bb, amire sz�m�thatott.

- K�sz�n�m, uram.

- T�rt�nt valami? - billegett oda hozz�juk Stainthorp �s Honeybourne.

A kis t�meg n�m�n n�zett a k�t f�rfira.

- �h, m�r l�tom - vigyorgott Stainthorp, amint �szrevette a m�g k�t kifordult gy�ktetemet. - Mindj�rt seg�t�nk rajta.

El�kapta a p�lc�j�t, �s meg�rintette annak v�g�vel az egyiket.

- Stimula!

Az �llat szervei undor�t�an mocorogni kezdtek, a csontok pedig �gy fic�nkoltak, mintha fejjel lefel� �ll� l�bak t�ncot j�rn�nak. M�gsem v�ltozott vissza a szalamandra.

A di�kok fintorg�sa �s ny�g�se jelezte, hogy nincsenek igaz�n megel�gedve a var�zslattal.

- Att�l tartok, nem volt valami hat�sos - jegyezte meg Remus sunyin mosolyogva.

- Persze, hogy nem. Hiszen nem b�b�j okozta ezt az �llapotot, hanem b�jital - mondta Piton olyan k�nnyeds�ggel, mintha j�kedv�en csever�szn�nek. Remus egyet�rt�en b�logatott.

Mindketten el�kapt�k p�lc�jukat, �s szinte egy�tt k�nt�lt�k a megfelel� var�zsig�t.

- Reverso utris!

A h�rom szalamandra egy halk pukkan�s k�s�ret�ben �jra fel�lt�tte eg�szs�ges form�j�t. A k�t tan�r pedig ki�rdemelte a gyerekek dics�r� lelkesed�s�t. F�l�nyes gy�zelm�kben az�rt m�g vetettek egy pillant�st a megsemmis�lt Stainthorpra. Piton k�l�n�sen �lvezte a helyzetet, hiszen a miniszt�riumi oktat� eleinte komolyan csapta a szelet kedves�nek.

- Ez szuper volt - jegyezte meg Ron, de megforgatta a szemeit, amikor megl�tta, hogy Hermione egy kis jegyzetf�zetbe fel�rja a b�b�j nev�t. - Te sosem v�ltozol?

- Term�szetesen nem - jegyezte meg a l�ny mosolyogva - eltette a tollat meg a noteszt. - Egy�nk valami gy�m�lcs�t. �hen halok!

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.