|
Lost in the stars - 21.
2007.02.28. 17:36
"My joy - You move me..."
21.
A lány szó nélkül kezdte mohón csókolni. Nem bírt ellenállni a férfi alakjának, az illatának, ami megőrjítette, főleg mostani kívánós állapotában. Ericet letaglózta Zsó. Nem egyszer kívánta már meg, de a pici miatt nem akart semmit kezdeményezni, de most nem tudott ellenállni párjának.
Zsó "ártatlanul" nézett fel rá, miközben lassan gombolni kezdte párja ingjét - Kívánlak - suttogta egyszerűen.
- Hát még én Téged - mondta a férfi, majd ő is elkezdte lehámozni párjáról a ruhát.
Nem tudott betelni a csókjaival, mozdulatai kapkodóak lettek, szinte kétségbeesetten rángatta le az inget a színészről, és kezdte megoldani az övet, miközben csillapíthatatlan vággyal falta a száját. Nem egyszer volt az utóbbi időben, hogy éjjel se bírt magával, és felkeltette szegény párját a legmélyebb álmából is. A férfi nem ellenkezett, hagyta magát. Ő is megtalálta közben Zsó nadrágjának gombjait és – ha nem is akkora hévvel, mint párja - de elkezdte őket kigombolni.
- Ne csigázz - suttogta felhívva kedvesét a gyorsabb cselekvésre, miközben már megszabadította őt nadrágjától, és egy óvatlan pillanatban egyik keze meg is találta az utat az alsónadrág alá is.
Eric kéjesen sóhajtozott párja érintései alatt, majd Zsó felszólítására ő is vihargyorsan szedte le a lányról a ruhákat és fektette el az ágyon. Csókolni kezdte párja testét.
Időnként halkan felnyögött a finom csókoktól, melyek különösen a hasánál váltak gyengéddé. Közben kezeivel a férfi hátát és a vállá simogatta. Ericet megőrjítette párja illata és a tudat, hogy hozzá tartozik ez a csodálatos nő, hogy vele élheti az életét és, hogy az Ő fiát hordja a szíve alatt. Akarta a lányt. Eric csókjaival és nyelvével kényeztette a lányt és őrjítette meg saját magát. Végül vad vággyal helyezkedett el a lány fölött és mélyen a szemébe nézett.
Zsó visszanézett rá, és mosolyogva halkan megkérdezte: - Elférsz még a hasamtól egyáltalán?
- Persze - nézett rá szemöldök ráncolva a férfi - De ez most, hogy jön ide?
- Nem tudom, csak eszembe jutott - simított végig az arcán - Néha tehénnek érzem magam - kuncogott.
- Butaság, gyönyörű vagy - nézett végig a meztelen testen a férfi - És felettébb kívánatos.
- Hmm... ezt igazán jól esik hallani... - karolta át két kezével a nyakát, majd magához húzta egy gyengédnek induló csókra.
Eric hagyta magát, ha akart se tudott volna ellenállni a lánynak, majd kihasználva az alkalmat, hogy párja nem figyel rá annyira, óvatosan hatolt belé. Zsó hátrafeszítette fejét az ismerős és felettébb kellemes érzésre, ezzel védtelenül hagyva nyakát. Eric finoman beleharapott Zsó hosszú bársonybőrű nyakába, miközben megkezdte mozgását. Kapkodva vette a levegőt Eric vállaiba kapaszkodva, ahogy egyre inkább belemerültek a mozdulatok kavalkádjába. Nem tudta miért, de úgy érezte, hogy őrülten hiányzott neki a férfi, noha minden napja vele telt. Térdeivel kicsit megszorította a csípőjét, fél kezével pedig a hajába túrt a tarkójánál, ahogy a lökések mélyültek és intenzívebbé váltak. A férfi megpróbált vigyázni párjára és a picire, de visszafogni magát nagyon nehezére esett, de így is élvezte a dolgot. Érezte, ahogy egyre közelebb kerülnek a csúcshoz.
A percek haladtával Zsó többször nyögte szerelme nevét, ahogy öntudatlanul sodródott egyre följebb. Időnként váratlanul belekapott a férfi alsóajkába. Az ilyen kis akciói után gyakran összenéztek elmerülve egymás ködös tekintetében, csak hogy utána lehunyt szemmel hajtsa újra hátra a fejét a párnákra. Érezte, hogy egész bensője lángol a vágytól és a férfi iránti szeretettől. Minden pólusából ez az érzés áradt. Párja is elmerült az élvezetben, fürdött benne. Tudta, hogy hamarosan vége, úgyhogy megpróbálta minél jobban megragadni a pillanatot. Végül egy határozott mozdulattal, amivel sikerült véletlen mélyebbre hatolnia, tett pontot a mozdulatsorára.
Sophie a fiú utolsó mozdulatára szintén megfeszült. Egy pillanatra bennakadt a levegője, ahogy lehunyt szemmel próbálta felfogni a megfoghatatlant, aztán artikulálatlanul levegő után kapkodva felkiáltott, ahogy érezte testében szétáradni a gyönyört.
Pár perc múlva Eric zihálva nézte kedvese arcát. A nő még mindig csukott szemmel, félig mosolyogva élvezte a bensőjében eluralkodó elégedettséget, majd mélybarnára sötétült pillantását a fölötte támaszkodóra vetette.
Eric elmélyedt párja tekintetében - Szeretlek - suttogta szinte hangtalan.
A másik egy széles mosolyt ajándékozott neki, majd könnyes szemmel visszasuttogta két keze közé fogva a férfi arcát: - Én is szeretlek. Nagyon!
- De én jobban téged.
- Nem igaz - rázta meg kicsit a fejét.
- De igen - vigyorodott el a férfi.
- Most ezen fogunk összeveszni? Hogy ki kit szeret jobban? - mosolygott vissza átölelve a nyakát.
A férfi rámosolygott, majd melléhelyezkedett, átkarolta és elaludt.
Ugyan fáradtan bújt hozzá, de még percekig nem tudott elaludni. Csak nézte fél könyökére támaszkodva a férfit, ahogy békésen egyre mélyebbre merül az álmok világában. Tekintetével minden egyes négyzetcentiméterét elraktározta magában. Nem tudott betelni a látványával. Most döbbent rá úgy igazán, hogy tényleg szerelmes ebbe a férfibe. Nagyon. Talán még soha senki iránt nem is érzett ilyet. Ettől egy kicsit megijedt egy pillanatra, de utána újra elmosolyodott, főleg mikor a kicsi is megmoccant egy pillanatra. Az elégedettség újra eltöltötte, és szerelme vállára hajtva fejét ő is lassan elaludt a másik szívdobogását hallgatva.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó