|
A Little Lie (III/III)
Capri & U-girl 2007.10.21. 01:45
Figyelmeztetés: ütős!
Zsó nem sietett el semmit. Időt hagyott maguknak. Neki is furcsa volt a helyzet, de már úgy érezte, hogy túl kíváncsi a visszakozáshoz. Bár nem volt teljesen biztos magában, mégis ő tűnt a határozottabbnak. Kíváncsi lett volna, hagy Martnak feltűnik-e majd az est folyamán, hogy először csinálnak ilyet Caprival. Ujjai lassan simogatták végig társa mellkasát, majd hasát is, hogy aztán csókjaik lelassuljanak, és a szemébe nézzen, mikor rátalált a sötét farmer gombjára.
A másik észrevétlenül nyelt egyet, de nem akadályozta meg Zsót semmiben. Érezte, hogy ideje szemléletmódot váltani, hogy ideje csak a kíváncsiságára hallgatnia, elvégre ez az ő élete. Miért aggódna amiatt, hogy mások mit szólnának hozzá? Az, aki számít itt áll pontosan előtte. És ő akarja. Méghozzá vele. Talán akarja...őt? Talán most érezheti azt a kristálytiszta érzést, ami azt sugallja, hogy rá vágynak, a lényére, ami olyan, amilyen. Hogy így szeretik, hogy fogadják el és nem utolsósorban ennyire bíznak benne. Mert Zsónak sem lehetett olyan könnyű átlépni ezt a határt, pusztán Martin kedvéért... Érezte, hogy az egymáshoz való hozzáállásuk Zsóval nem fog változni. Ismeri társa vágyait, amik nagyon hasonlóak az övéihez, ugyanaz hajtja őket. A szenvedély, a kíváncsiság, a vágyakozás az új dolgok után. Gondolatsora mosolyt csalt az arcára.
Társa kicsit nyugodtabban mosolygott vissza rá, majd homlokát barátnője szegcsontjának támasztotta, mélyen beszívva az ismerős illatot, s lassan kigombolva a nadrágot, majd lehúzva a cipzárt. Elködösült tekintettel pillantott fel rá, félig elnyílt ajkakkal, ahogy kezeit becsúsztatta hátul a csípőfarmerba, és miközben végighúzta kezeit a lány fenekén, úgy tolta egyre lejjebb a nadrágot is.
Capri nem bírta megállni, hogy ne nyögjön fel tompán, és ne kapjon vadul Zsó ajkai után.
A lány nem egyenesedett ki teljesen, fejét oldalra fordítva nyitotta meg újra a száját a kutakodó ajkaknak, miközben teljesen letolta a lány csípőjéről a nadrágot, s felfelé végigsimított Capri oldalán. Szinte teljesen el is feledkezett az ágyon figyelő férfiről.
Társa se vett tudomást Martinról, most teljesen Zsó foglalta le. Lassan kezdte a lány csípőjétől felgyűrni a fekete női pólót.
Zsó megborzongott, és kiegyenesedett, miután hagyta Caprit kilépni a nadrágjából és a cipőjéből, s újra az ajkai után kapott, ahogy hagyta egyre följebb kalandozni a kezeit. Valahogy érezte, hogy most már nem lesz gond, hogy lassan mindketten túllépnek a gátlásaikon.
Hamar eltűntette a fekete ruhadarabot, majd ujjai akadálytalanul siklottak a puha bőrön. Elszakadva Zsó szájától a nyakába harapott, miközben ujjaival rótt körei egyre feljebb kalandoztak a másik testén.
Zsó hátrahajtott fejjel hagyta, hogy a nyakát kényeztesse, és hangtalanul kapkodott levegő után, arra várva, hogy ujjai feljebb érjenek. Vetett egy gyors pillantást Martinra, aki csöndben és vágyakozva figyelte a történéseket, de Zsó még nem engedett a pillantásával neki.
Ujjai hamarosan elérték a tökéletesen fekete melltartót, aminek a kapcsához kalandozott egyik keze és egy mozdulattal szétszedte azt, majd pár mozdulattal le is szedte Zsóról a felesleges darabot.
A lánynak ideje sem volt igazán felfogni a történéseket. Azért elég rendesen érezte még fejében az elfogyasztott alkoholt. Egész hangosan nyögött fel, mikor a vágytól és a hűvösebb levegőtől feszessé vált melleibe markolt társa.
Capri sem gondolkodott még teljesen tisztán. Jellemző határozottsága előtörni látszott, miután az agya felfogta, hogy nem rossz, amit csinálnak. Észrevétlen kezdte Zsót az ágy felé terelni.
Barátnője egyre készségesebben hagyta magát, ahogy kezdett belemelegedni a helyzetbe. Újra végigsimított Capri hátán, majd ügyesen kikapcsolta a fekete szilikonpántos melltartót, és miközben leült az ágyra nem messze a figyelő Martintól, felnézve Caprira ragadta meg a csípőjét, és nyalta végig a hasát egy darabon.
Áldozata beleborzongott az érzésbe, miközben a barna tincsekbe túrt.
A lány nem sokat teketóriázott, feltérdelt, hogy egy magasságba kerüljön a feltárt mellkassal. Míg finoman kezébe fogta Capri bal mellét, ajkai rátaláltak a jobb mellre puha csókjaival, melyek hamar áttértek a megkeményedett mellbimbóra, s annak szívogatására.
Egyre erősebben kezdte húzni a barna tincseket, ahogy hangtalanul a plafonra nyögött.
Martin eközben kezdett egyre jobban elveszni a látványban. Valahol tetszett neki, hogy ez most nem is igazán róla szól. Beleborzongott a látványba és a tudatba, hogy így elvannak nélküle is, de ezt nem sokáig akarta már így hagyni. Azonban előtte az ágy melletti telefonért nyúlt felállva, s miközben a lányokat nézte, rendelt pár üveg piát.
Addig nem akart belefolyni a játékba, amíg le nem tudja a szobapincért, aki hamarosan kopogott is. Némi borravaló átcsusszanása után Mart becsukta az ajtót, majd a két macskájához lépett.
- Nem szomjasak a hölgyek? - mutatta fel a két üveg jóféle francia pezsgőt.
- Ó dehogynem. Nagy a forróság errefelé - mosolygott fel rá Zsó végigsimítva Capri fenekén.
- Akkor öntök... - nyúlt lassan a kecses poharakért, de valamiért érezte, hogy vendégei tiltakozni fognak ellene.
- Á-á... inkább nyalakodnánk... - hallatta a hangját egy vadító mosoly kíséretében újra Zsó.
- Akkor hová 'tölthetek'? - lépett a pároshoz mosolyogva.
- Add csak ide azt az üveget - nyúlt Capri az időközben kibontott pezsgő után, majd Zsóra nézett - Feküdj le.
Barátnője elmosolyodott, és a könyökeire támaszkodva engedelmesen hátradőlt.
Capri nem habozott, megkereste Zsó fekete farmerjának a gombját és kicsit maga felé rántotta a lányt, majd elkezdte megszabadítani a ruhadarabtól.
Mart és a lány is mosolyogva figyelte az akciót. Mikor kellett, megemelte a csípőjét, hogy könnyebben lehúzhassa róla a felesleges ruhadarabot. Majd várta, hogy némi ital kerüljön forró bőrére. Martin lekapva pólóját ült le mellé a maga pohár pezsgőjével.
Zsónak nem sokat kellett várnia. Amint lekerült róla a felesleges ruhadarab, vörös hajú társa a hasára öntött némi pezsgőt, amiből egy kicsi jutott az ágyra is, ahogy lefolyt Zsó oldalán. Végül Capri lehajolt hozzá, hogy a nyelve segítségével tűntesse el róla a folyadékot.
A lány felsóhajtott, és érezte, hogy hasizmai összerándulnak az érzéstől. Lassan teljesen hátra feküdt, és saját melleire tévedtek ujjai.
Mikor eltűntette az édes folyadékot, Capri lassan felült és ellenmondást nem tűrve rántotta magához Martint a tarkójánál lévő tincseibe markolva, hogy szenvedélyesen megcsókolja.
A férfi belenyögött a csókba, amiért végre őt is figyelemre méltatták, s vadul viszonozta a csókokat, Capri lábai közé kapva, hogy a sötét bugyi anyagán keresztül kezdhesse simogatni.
- Ejha... ahogy nézem... valaki itt már... igencsak beindult... - mondta a csókok közben.
- Ilyen macskával alattam? Csodálkozol? - vigyorodott el a csókok közben.
Zsó felnevetett, majd felülve vetkőztetni kezdte Martint is, hogy a végén már csak a boxer maradjon rajta.
- Deeeee ahogy elnézem, itt nem csak mi lettünk izgatottak... - simított végig a testrészen, de már ott is hagyta, hogy egy hirtelen, de gyengéd mozdulattal maga alá gyűrje Caprit, s mosolyogva feküdjön rá, incselkedve bemozdítva a csípőjét párszor.
- Héééé... - húzta el mosolyogva.
- Mi az? - vigyorgott rá felszabadultan.
- Semmi, csak lesek itt.
- Ne csak lessél! - kapott a szája után, majd egy rövid csók után fél kézzel kinyúlt a levegőbe. Elmosolyodott, mikor Mart a kezébe nyomta pezsgőspoharát. Mielőtt visszahajolt volna Caprihoz, ivott egy nagy kortyot belőle, majd az alatta fekvő melleire is öntött belőle, hogy aztán gyorsan és mohón kezdje lenyalogatni róla jó néhány harapást is beiktatva.
Az alatta fekvő nem tudott elfojtani több, hangos nyögést, miközben vadul gyűrte a lepedőt.
Zsó pulzusa emelkedni kezdett, ahogy végignyalva a két mell közti árkon lejjebb helyezkedett, és a hasára is öntött némi folyadékot, aztán egy kis mosoly kíséretében visszaadta vigyorgó tulajdonosának a poharat, s nyelvével egyre lejjebb haladva kényeztette társát.
Ennek hatására Capri lélegzetszáma is megugrott, ha még ez egyáltalán lehetséges volt. Érezte, hogy kihúzzák a karjait és leszorítják a csuklóját, majd hamarosan meg is ízlelhette Martin ajkait, csak épp ellentétes irányban, mivel a feje mögé mászott.
Zsó egyre lejjebb került, s hamarosan ajkai a fekete bugyi szélét érték. Egy pillanatra felnézett, majd vágytól ködös tekintetét újra az alatta fekvő testre irányította, s lassan húzni kezdte lefelé az utolsó ruhadarabot, ami még Capri testét takarta.
Érezte, amint forró ágyékát hűvös levegő éri. Csak részleteket fogott fel mindenből. Érzésfoszlányokat.
Kényeztetője továbbra is a hasát csókolta szinte csak centikkel haladva lejjebb, miközben egyik kezét lassan futtatta egyre följebb az általa széttárt lábakon. Érezte, hogy Martin most őket figyeli, abbahagyva Capri csókolgatását.
A lány így a férfi nyakába nyögött. Mart elsötétült tekintete azonban nem szakadt el Zsóétól.
A lány fülledten pillantott fel rá, miközben ajkai lassan elérték a várakozó pontot, miután párszor végigsimított Capri nőiességén. Nyelvével óvatosan és lassan ízlelte meg a lüktető pontot.
A lány megfeszült és ujjait Martin csuklóiba vájta, ahogy reszketegen felsóhajtott.
Zsó lehunyta a szemeit, és minden figyelmét a másikra fordította, ahogy ujjaival finoman jobb hozzáférést biztosított magának. Érezte, hogy a vér a nyakában és a fülében dobol, teljesen elborítva az agyát.
A lány hamarosan felsikoltott mind az élvezettől, mind pedig a tudattól, hogy kivel, kikkel is történik mindez. Mintha elvesztette volna a józan eszét.
Társa hasonlóképp érzett. Halkan felnyögött, ahogy kicsit elemelkedett a kényeztetett ponttól, és felpillantva Martra szájába vette két ujját, hogy aztán párszor újra végigcirógatva Caprit először csak az egyikkel hatoljon a testébe óvatosan, miközben a lány reakcióit figyelve harapta be alsóajkát
Újabb hangos nyögés, újabb feszülő izmok, majd reszketeg sóhaj. Mart csuklója már erőteljesen fehéredett a szorítás miatt.
Zsó nem kegyelmezett, pár mozdulat után mutatóujja is csatlakozott a másikhoz, s szemeivel intett Martnak, hogy jöjjön közelebb.
A férfi kiszabadította a csuklóit és engedelmesen kúszott Zsó mellé.
A lány felülve kapott Martin szomjas szája felé, miközben jobbja továbbra is szorgosan kényeztette barátnőjét.
Mart amennyire lehetett Zsóhoz simult, hogy a nő megérezze őrülten feszülő tagját. Majd beleőrült, hogy hozzá még alig értek a lányok, de már most totál kész volt.
- Gyere csak ide... - mosolygott rá félig lehunyt szemmel Zsó, s szabad kezével rátapintott a lényegre a feszülő alsón keresztül - Szeretnéd, ha egy... jobb helyre kerülne a kis virgonc vitéz? - kacsintott.
- Nagyon...! - nyögte a férfi - Már a látványtól is kész vagyok... Ne engedd kárba veszni a tartalmam...
Zsó megnyalta a száját erre a mondatra, ahogy újra meglódult a fantáziája.
- Ne aggódj, egy csepp sem fog kárba veszni... az előbb se ment, nem emlékszel? - térdelt fel, s Mart kezét a bugyija széléhez vezette.
- Valóban... - szabadította meg egy rántással Zsót a felesleges darabtól.
- Akkor mire vársz? - küldött felé egy újabb vágytól terhes pillantást, s incselkedve állt be a megfelelő pózba, miközben ujjaival mélyebbre hatolt Capriba.
Martnak sem kellett sok. Egy mozdulattal termett mögötte és hatolt belé, majd szinte vadállatiasan esett neki.
A lány artikulálatlanul nyögött fel a mélyreható mozdulatoktól.
- Istenem... de... ahhh... nagy vagy! - kiáltotta összeszorítva a szemeit. Érezte, hogy még nem tudta befogadni Martint teljes hosszában.
A férfi nem tudott erre mit válaszolni, csak állatiasan nyögött, majd még mélyebbre nyomult.
Zsó most már felsikoltott, miközben súlyát baljára helyezte, de érezte, hogy nem fogja tudni sokáig tartani ezt a pózt Martin mohó és vad mozdulataitól, melyekbe egész teste beleremegett.
Mart vadul ostromolta a lányt, váltogatva a tempót, a lökései erejét. Eközben mohón harapta a másik vállát.
Zsó hangosan zihált és gyakran hagyták el ajkait az "Istenem!" és az "Úristen!" kifejezések, aztán nem bírta tovább tartani magát: kicsúsztatta ujjait az alatta fekvőből, és megkérte, hogy kicsit helyezkedjen följebb, hogy visszatérhessen hozzá szájával. Ehhez persze lejjebb kellett támaszkodnia, s így feneke még inkább Martinnak nyomódott.
Capri már csak félig volt a Földön, de még így is érzékelte, hogy Zsó felcserélte az ujjait a nyelvére.
Mart kezei sem tétlenkedtek. Vadul kapott kezével Zsó lábai közé, miközben a másik kezével az egyik mellét kezdte ostromolni.
A lány érezte, hogy ebbe bele fog halni, ha így folytatódik! Érezte, hogy nagyon közel jár már, de nem akarta itt hagyni Caprit.
- Mart.... Mart! - nyögte megpróbálva felhívni magára a szenvedélytől ködös agyú férfi figyelmét.
- Mi...az? - nyögte zihálva a férfi.
- Váltsunk... pózt! - nyögte, s érezte, hogy homlokán gyöngyözik az izzadtság.
- Milyet szeretnél, Drága? - lassított a mozdulatain, annak ellenére, hogy úgy érezte, ebbe beleőrül.
- Azt... azt akarom - kapkodott levegő után -, hogy most Capri jöjjön! Látni akarom, ahogy meglovagol! - hajolt oda barátnőjéhez, és egy csókot nyomott a szájára. Ettől a mozdulattól pedig Martin ki is csúszott a testéből fájdalmasan kemény tagjával.
- Perverz dög! - nyögte Martin kínban, de mosollyal az ajkán.
- Az vagyok, igen. Talán kifogásolod? - mászott le Capriról, miközben érezte, hogy Mart végigsimít a hátán.
- Inkább térítsd észhez a kis vöröst, mert magamhoz nyúlok! - szűrte a fogai között.
- Meglesz - pillantott le a meredező férfiasságra, és nem lehetett eldönteni, hogy ezt most mire értette - hogy magához téríti-e Caprit, vagy hogy Mart magához fog-e nyúlni... vagy mindkettő...
Finoman maga felé fordította Capri arcát, aki olyan volt, mintha teljesen magán kívül került volna.
- Gyere, Édes, hoztam neked egy lovacskát... - húzta lassan ülő helyzetbe.
- Táltos, fekete és vad? - kérdezte kipirulva a lány.
- Ha szeretnéd, akkor olyan. De az arany színű pej nem felelne meg? Méretes ló, szó se róla, és feszül az energiától. Nah, segítesz rajta? Megülöd szőrén? - csókolta végig a nyakát, beszívva az illatát.
- De, de az is tökéletes.
- Akkor pattanj fel és hajrá! - húzta magához, hogy Martin párszor végighúzva magán feküdjön a hátára, és várja, hogy Capri fölé másszon.
A lány összeszedte magát annyira, hogy Martin fölé kússzon.
- Szóval... milyen a vágtád drága pacim? Gyors vagy?
- Lehetek az, ha akarod! - ragadta meg a csípőjénél fogva és már türelmetlenül húzta is magára a lányt. Lüktető tagja mohón merült el a forró testben, egy nagy nyögést kiszakítva belőle.
- Ej, de heves valaki... - fújtatta szintén egy nagy nyögés után.
- Kellőképp... felizgattatok! - nyögte, miközben vetett egy pillantást oldalra, de majdnem félrenyelt a látványtól, ahogy Zsó mosolyogva, s az élvezet előszelével az arcán játszott saját magával, tökéletes rálátást biztosítva Martinnak a tevékenységére.
Végül összeszorította a szemét és erőteljesen koncentrált a mélyreható nyögéseire, amivel elérte, hogy a rajtaülő sikolyskálával ajándékozza meg.
Zsó agyát és ágyékát meg egy adag vér öntötte el a hangoktól és a látványtól, ahogy ujjai saját csiklóját izgatták, egyre közelebb repítve őt a beteljesüléshez, de be akarta várni legalább Caprit. Együtt keveredtek bele ebbe az egészbe, akkor együtt is fejezzék be!
De Martin nem így gondolta. Mikor érezte, hogy ő már a végét járja, keze önkénytelenül nyúlt ki, hogy rásegítsen Zsó mozdulataira.
A barna hajú lány vadul vetette hátra a fejét, mikor megérezte a férfi ujjait a testébe csúszni... oh olyan könnyedén! Artikulálatlan nyögései újra hangosodni kezdtek, aztán összeszorított szemekkel kiáltott fel. Nem bírta tovább, öle vadul kezdett pulzálni. Tudta, hogy Martin is érzi az ujjaival, de aztán képszakadás. A kirobbanó orgazmusba az egész teste belefeszült és remegett, ahogy hangosan élvezett.
Martin ugyan ebben a pillanatban engedte el magát és vadul ordított fel, amihez Capri hangja is csatlakozott.
Zsó magán kívül hanyatlott hátra az ágyon vadul zihálva. Érezte, hogy Martin még mindig gyengéden simogatta kicsit, de más nem is nagyon jutott el a tudatáig. Orgazmusa még mindig a testében gyűrűzött.
Társa Martin mellkasán támasztotta ki magát és vadul nyelte a levegőt.
A barna lány lassan kúszott közelebb a kettőshöz, míg végül a feje majdnem hogy Martinéhoz ért fektében. Mellkasa még mindig vadul emelkedett és süllyedt.
Barátnője ránézett.
- Istenem... ezt nem gondoltam volna... - sóhajtotta Zsó viszonozva pillantását.
- Mire gondolsz?
- Hogy eddig eljutunk...
- Igen, elég szoros a barátságunk... úgy látszik - mosolyodott el Capri.
- De még mennyire... - jegyezte meg Martin rekedten, de elégedetten, ahogy kicsúsztatta magát Capriból.
- Azt hittem, hogy le fogsz állítani - jegyezte meg Zsó barátnőjének címezve.
A lány elhasalt Mart és Zsó közt - Nem. Megfordult a fejemben, de nem.
- Elsőre nem is rossz... - jegyezte meg elmosolyodva, s mélyen a lány szemeibe nézett, ahogy kifésült pár vörös tincset az arcából és a nyakából.
- Elsőre...? Sorozat lesz belőle? - mosolyodott el.
- Miért ne érezhetnénk jól magunkat, ha adottak a körülmények? - könyökölt fel szélesebbre húzva a mosolyát.
- Végül is... miért ne? - cirógatta meg Zsó karját.
A beállt csendet Martin törte meg - Én azt hittem, hogy... hogy esetleg szeretők vagytok...
- Neheeeem... - nevetett fel Zsó, előbb Martra, majd Caprira pillantva - ... legalábbis eddig nem...
- Miért, szeretnéd? - kérdezett vissza társa.
- Szeretnéd, ha szeretném? - hajolt félig fölé, s hagyta, hogy pár hosszú tincse megcsiklandozza a nő mellkasát.
- Hogy érzed?
- Én nem lennék semmi jónak az elrontója... - nyalta meg saját száját, amin még érezte a pezsgő és Capri ízét.
Martin felnyögött a gondolattól, hogy előtte avatták egymást először ennyire a másik bizalmába, hogy előtte váltak szeretőkké, és hogy most lényegében a jövőjükről értekeztek...
- Meglátjuk... - mosolyodott el a lány, de szemében megcsillant az a hamiskás fény.
- Meg.. hogyne... meg... - mosolygott vissza, s gyengéden újra megcsókolta a lányt.
By: Capricornus & Useless-girl
2007.10.19-20.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó