Összeszedve magát pihegett a fürtös is, magába szívva alélt szerelme képét. Elreppentek a nyugodt pillanatok. Az égen járó tüzes csillag tovahaladt az épület külsején, fénye maga mögött hagyta a sötétítőt. A homály és a sötét erők visszakövetelték a teret, ahogy a szobában levők lelkébe is visszatért az alvilági ösztön tüze. Koromfekete energiák töltődtek tagjaikba, gondolataikba, kényszerítve őket a cselekvésre.
Brig levette az izzadt kobakról a nyakörvet. Lágyan csókolta kedvesét, aki kiérezhette a gesztusból, hogy egy jó darabig megint el kell raktároznia az efféle gyöngédséget. Megint nem fog ilyet kapni tőlük sokáig.
Hanyattfeküdt, feje a lány térdei mellett, aki láncát kézbe véve szorított nyakára, először csak óvatosan, hogy szokja a férfi az ízét a dolognak. Martin figyelte a történéseket, neki is voltak még mocskos tervei a kis kedvenccel. Széjjelnyitva, és feltolva térdeit telepedett a másik végére. Felvette a kioltott spanglit és rágyújtott. Nagyot szívott, majd átadta a láncot tartó kézbe.
Úrnője Dave ajkához érintette a hasist és mélyen magába ihatta a mámort. Úgy érezte meg sem érdemli ezt a hatalmas kedvességet, milyen jók hozzá urai. Hiszen hagyták élvezni és pihenni is... Bármit megtenne mestereinek... tőrödnek vele... hiszen KELL nekik...
Elbódulva nemcsak a füsttől, hanem számára megható gondolataitól zsibbadt el elméje. Szorítottak a fojtásán. Automatikusan megfeszítette nyakizmait.
- Engedd! - dörrent rá a lány.
Gondolkodás nélkül engedelmeskedett azonnal, engedte a láncot mélyen torkába nyomulni. Elfogyott a levegő... csilingelő zúgás, majd a szorítás enyhült és sípolva zúdult az oxigén tüdejébe. A hirtelen kettőségtől szédülten nyúlt el hátravetett fejjel, mintha csak ívben hajló nyaka könyörögne a további kínzásért.
- Szereted, igaz édesem - kezdte cirógatni a szőke a másik végénél feléledt hímtagját. Lehajolt hozzá, hogy kiálló medence csontja alá nyúlhasson nyelvével, majd összeugró hasizmát ízlelhesse egyre lejjebb.
Újabb fojtás. Ahogy szemei lassan fennakadtak a levegőhiánytól, úgy engedett a lánc, és utána a hirtelen oxigén áradat kábította, és eközben finoman harapdálták intim részeit. Lehet, hogy meghalt??? Biztos végre otthon van a mocskos pokolban, hogy ezt mind most neki adták. Kényeztetett teste finoman remegett, karjai hasznavehetetlenül hevertek mellkasán, megfeszülve a rávarrott képek alatt. Halántékán apró cseppek képződtek, majd indultak útnak végigkúszva átszellemült vonásain.
Martin megelégelve a játszadozást nyúlt a fekete doboz után. Az alatta fekvő feltekintett rá, ahogy megszűnt az inger. A lány engedte, hadd tudja mi vár rá. A férfi világos szemeit a feketével összekapcsolva nyitotta ki a dobozt, és felmutatta tartalmát egyik végénél.
Egy szépen kidolgozott bronz rózsát, szirmai szélét fehér platina emelte ki elegánsan. Csuklóját félre fordítva vízszintesbe került a virág és láthatóvá vált az egész. A vörös virág feje alatt öt centis rúd, ami majdnem szív alakú gúlában végződött. Elegánsan fénylő platinából. Anális játék a javából.
A démoni tekintet itta magába a látványt. A szelíd bárányt felfalta a szörny azonnal, éhesen, sóvárgással megtöltve az emberi külsőt. Ajkai kettéváltak a lihegéstől, és a visszafojtott sürgető nyöszörgéstől. A fekete tűz már ágyékát marta, szétfeszítve bőrét.
Gonosz vigyorral nyalt végig Mart a játékon, majd végét teljesen bekapva nyögött fel, hogy csigázza őt még jobban. Telt ajkai közül megtekerve, lassan húzta ki, majd nyögve ismét elnyelte, szopogatta a tárgyat.
A bestia arcizmai meg-megrándultak vadállattá változtatva a férfit. Brig látta, ahogy átváltozik, eleget engedett neki... ahogy rándult volna a ragadozó, úgy szorult a lánc és levegőért kapva hanyatlott vissza. Most azonban küzdött, erősebben kellett fojtania, hogy a várt üveges tekintetet lássa. Mikor megrészegítette agyát az oxigén, abban a pillanatban tolta társa a fémet lángoló testébe. A síkos hidegtől felvonyítva feszült meg. Martin megragadta combja tövét, hogy ne hátrálhasson, erősen bőrébe martak a lakkos körmök. Tekergetve feszítette egyre széjjelebb záróizmát kínzója. Fogott combját feljebb tolta, hogy még könnyebben hozzáférhessen. Zihálva, nyögdécselve adta át magát áldozata neki. Szabad keze lejjebb csúszott, hogy a szövetek peremét simítsa el, segítve a behatolást. Helyére került a játék széles feje, a gyötört testből hatalmas sóhajt kiszakítva. Az izomgyűrű finoman összezárult a vékonyabb rúd körül. Martin elégedett volt. Szerelmét simogatva tolta beljebb eszközét, tövig, a rózsa fejéig, majd visszahúzva szoktatta az új érzéshez.
David morogva nyögött megállíthatatlanul. Verejtékében fürödve, ösztönösen mozdult csípője segítve társát. Az eszköz feje kissé szélesebb volt, mint az átlagos hímtag, és ahogy előre haladt benne úgy záródtak szövetei ismét össze a gúla mögött. Bőven elérte az ingerlésre vágyó pontot olvadó teste mélyén. Az olajnak és a fürtös munkájának köszönhetően egy rövid idő után könnyen siklott benne a játékszer. Mivel fémből volt súlyánál fogva immár szinte magától mozdult, ahogy csípőjével körözött.
A lány zökkentette ki. Az arcát megsimogatva, majd láncát megrántva kérte tekintetét.
- Akarod őt édes? Felfalnád?
Csak szemével volt képes válaszolni és egy apró biccentéssel.
- Megkaphatod a szőke barikát..., de csak körözhetsz a csípőddel, nem lökheted, ha már végig benne vagy. Világos? - dörrent rá ismét megrántva a fojtást. Majd felhúzta és az elképedt Martinnak intett kezével, hogy forduljon.
Mart rátámaszkodott az ágyvégi rácsra, engedelmesen hátratolva fenekét, megnyitva lábait. Tudta, hogy ő sem sokat ellenkezhet.
A bestia kezébe nyomtak egy adag olajat és vállánál fogva előre lökték. A hosszabb lánc karabinere piercingjébe kapcsolódott, még a rózsa fejét is megnyomta kedvese, hogy halhassa hörgését.
- Menj!
Tenyeréből magára kente az olajat, majd, mint egy párduc mikor kiereszti karmos mancsait kapott a zsákmány után. Azonnal megragadta derekát, fogait mélyen farizmába mélyesztve mordult fel, ahogy megízlelte és hallotta sikolyát. Marcangolta húsát megvadulva, miközben síkos ujjai bejáratát készítették elő, hogy mihamarább étkezhessen.
Minden előjel nélkül vágódott kőkemény tagja a vacsora testébe. Mindketten hatalmasat ordítottak. Mart a kéjes fájdalomtól, Dave a makkját bántó dörzsöléstől és a fém tárgy hirtelen mozdulásától, ami az ő lökésére elindult benne. Szinkronban nyelték a levegőt pár másodpercig, míg enyhült a szorítás, majd érezve a szabad utat kerekedett felül a vad ismét és néhány hatalmas lökés után teljes hosszában elmerült a gerincénél fogai közt tartott lüktető húsban. Brig megrántotta a két láncot, mire összerázkódott.
- Nem lökheted többet!
Fény és az árny. A bárány és a farkas csatázott David veszettül reszkető porhüvelyében. Fénysebességgel cikázva riposztjaikkal marakodtak az emberi testet irányító tudaton. Végül megszületett a kiegyezés. Az alárendelt meggyőzte a ragadozót. Ha behódolnak, mindketten jóllakhatnak. Hosszú hatalmi harcuk kívülről csak rebbenésnyi tétovázásnak látszott, ahogy beletörődő hatalmas szusszanással felegyenesedett a barna férfi megerősítve fogását az előtte térdelő medencéjén.
Lassan indult a körző mozdulat, feszülten a visszafogottságtól. A nyúlánk testre rajzolatot vetettek a kidagadt inak és erek, újabb tetoválásnak hatva, melyek alvilági stigmákként jelölték meg.
Szemei összeszorultak, ördögi vonásai elmélyültek, ahogy nagy cseppekben ült ki a verejték homlokán, halántékán az erős koncentrálástól. Levegőt is alig vett. Időnként felzihálva próbálta tartani magát, miközben elnyújtottan mozgott.
A legfájdalmasabb hastánc, amit valaha előadott. Mozdulataitól újra és újra megcsusszant a rózsa teste üregében. Duzzadtan lüktető makkja égett, szinte viszketve, de ő nem dörzsölhette úgy, ahogy jól esett volna. Az apró ingerek csak fokozták a tűzet egyre jobban.
A viszketés végig folyt gerincén, leszáguldott elméje rejtett zugába. A bestia fújtatott itt a sötétben. Ide zárta őt. Ide, hogy érezze az éhséget, de ne ehessen. Vadul vonaglani kezdett mikor átitatta őt is a külső tűz. Ez volt az utolsó csepp. Felvonyítva eresztette ki karmait. Idegszálról-idegszálra szaggatta zárkája mély szakadékának falait. Mintha meredek falon mászna felfelé, úgy küzdötte magát mindent eltiporva a fény felé. Tépett és harapott. A felszínre kell kerülnie. Ennie kell, ha nem engedik, elpusztít mindent.
Marin érezte a veszélyt. Érezte társa kínlódását. Minden erejével a rácsba kapaszkodva igyekezett minél mozdulatlanabbul tűrni az érzéseket. Szeretője evvel az apró mozgással folyamatosan legérzékenyebb pontját ingerelte, dagadó tagja fejével egyre jobban nyomva azt. Érzékelte mennyire megfeszül az erőlködéstől, tudta bármikor fellázadhat. És az nagyon durva lesz.
David morgott és nyögött egyre hangosabban, ahogy a szörny átvette az uralmat felette. Az ő elnyújtott vonyítása szakadt ki a férfi torkából. Ujjai karmos mancsokká görbültek, tarkóján felállt a szőr, arcát démoni vadság uralta.
Figyelte a lány a metamorfózist elégedett mosollyal. Erre várt. Erre, hogy Dave ösztönös valója előtörjön, kiadja magából az elfojtott vadságot. A démonná vált férfi sátáni mordulással mélyesztette karmait és előre hajolva hegyes agyarait is prédájába. Minden felgyülemlett feszültségét beleadva lökött hatalmasat az előtte térdelőn.
Martin megmerevedve nyüszített fel. Újabb hatalmas lökésével szinkronban rántotta meg Brig a láncait. Nyakán feszült a hurok, gátja idegvégződései felsajdultak. Velőtrázó hördüléssel eresztette ki görcsölő teste a feszültséget magából, vinnyogva a végső megkönnyebbülés zsibbasztó rezdüléseitől.
A magját befogadó test majdnem összecsuklott az elemi erővel kitörő élvezése hatására. Csak nyüszített, ahogy szinte égette belsejét a forrón szétáradó nedvesség. A bestia a hátára roskadt, mint egy rongybaba, erőtlenül fulladozva, nyüszögve. Alélt teste Martinra nehezedett, aki még önmagát is alig bírta tartani. Felkiáltva nyúlt el terhe alatt, levegőért küzdve. A lány kegyesen leemelte róla a tehetetlen fenevadat, aki ájultan zihált. Fokozatosan simultak ki vonásai, enyhült meg teste görcse. Visszatért az ember a megszállott testbe.
Gazda asszonya finoman forgatta, ólommá nehezült zsibbadt tagjainak úgysem tudott parancsolni. Vakon és süketen engedte, hagy tegyen vele, amit jónak lát. Úgy tűnt egy időre megkegyelmeztek neki. Lassú mozdulatokkal, óvatosan távolította el belőle a fém tárgyat kedvese, vigyázva, nehogy sérülést okozzon. Arcáról letörölve izzadságát, nyugtatgatta, engedte magához térni elméjét, és testét.
Másik szeretője is mellé simult, segítve a lány ténykedését. Kiakasztotta a láncot a platina gyűrűből, csókjaival gyógyította a haragos vörös csíkot nyakán. Együtt emelték le a fojtó-láncot kedvesükről, cirógatva a meggyötört bőrt. Maguk közé fogták elgyengült testét, óvva immár a megpróbáltatásoktól.
A kandúr úszott szeretetükben, biztonságot szívott magába az öt védelmezőn körül fogó karokból. Hazatalált. Érezte, ahogy másik tudata elmerült, nyugtot hagyva neki most, hogy jóllakatták. Lassan vissza talált pszichéje is. Aprót nyújtózva simult uraihoz, élvezettel sóhajtva eresztette ki az élvezet utolsó feszültségét is tagjaiból, megpihenve végre. Óvó meleg, figyelmes nyugalom. Kényeztető, cirógató kezek. Puha finoman puszilgató ajkak. David szemei megrebbentek, ahogy halkan dorombolva törleszkedett gazdáihoz, de még képtelen volt mozdulni. Valaki betakarta, szorosan megölelték mindketten, és ő szeretetük ringató hullámain sodródott a pihentető álmok birodalmába.
A nap már régen megunta nézni a borzalmakat a terasz ajtót fedő szalag függöny résein át. Hátat fordítva a mocskos ténykedéseknek adta át helyét a mindent elfedő, elviselő sötétségnek. A feketeség jótékonyan takarta el a bűn színterének árulkodó részleteit. Az éjszaka szülöttei saját közegükben megbújhattak, menedéket találva az otthonos éjszakában. Távoli, tompa neszek szűrődtek be a külvilágból, nem merve megtörni hangjukkal a szoba varázsát.
A sötét égen járó éjjeli vándor tekintett be hozzájuk. Vékony, orgyilkos-késre emlékeztető alakjában hamiskásan mosolyogva kíváncsiskodott, fényével körbe tapogatva a szobát. Apró szikrázó kísérői is bekukkantottak mellette. Sok bajos dolgot látott sugara végig siklott a már megpihent szentségtelen hármason az ágyban. Hideg fényével beragyogta, felszentelte őszinte tiszta érzelmeik gyűrött oltárát.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó