2.

A napok teltek �s � kezdett teljesen beilleszkedni. Egyik reggel miut�n rendbe szedte mag�t, sietve l�pett ki egyszer�, de eleg�ns vonal� bl�z�ban �s szokny�j�ban a szob�j�b�l, hogy napja nagy r�sze tov�bbi rohang�l�sokkal �s �gyint�z�sekkel teljen. Egy id� ut�n azonban Dave felh�vta, hogy nem tud elmenni a pr�b�ra, �s j� lenne, ha sz�lna a t�bbieknek is. Andyt el�rte telefonon, de Martin ki volt kapcsolva. Mivel nem volt m�r id� �s am�gy is k�zel volt a pr�ba helysz�n�hez, maga ment sz�lni a sz�kes�gnek.

Martin a sz�npadon �llt, z�ld git�rja h�tracs�szott a fenek�re, �gy a fekete sz�j a mellkas�t szelte �t �tl�san. A f�rfi idegesen n�zte az �r�j�t.

- Martin! - sz�l�totta meg a fel� siet� n� - M�r pr�b�ltalak h�vni, de ki vagy kapcsolva, �gyhogy gondoltam szem�lyesen k�zl�m, hogy Dave nem tud elj�nni a pr�b�ra csal�di gondok miatt, �gyhogy elmarad.

- A francba! - mondta �rz�ssel - Direkt a pr�ba miatt mondtam le a d�lut�ni programjaim!

- Sajn�lom. Tudok valamiben seg�teni esetleg?  - k�sz�tette el� a toll�t �s v�rakoz�n n�zett Martra.

- Tedd el azt a tollat! - n�zett r� a sz�kes�g - Ami�rt te hoztad a rossz h�rt, neked is kell kiengesztelned.

Celeste felkapta a fej�t �s Martra n�zett egy kis mozdulattal kis�p�rve az arc�ba hull� tincseit.

- Mire gondolt�l? - n�zett r� k�rd�n.

- Sz�rakoztass - mosolyodott el.

- Martin, mir�l besz�lsz? - kerekedett el a szeme. �sszezavarodott.

- Mir�l, mir�l? Gyere, pattanj ide fel �s tal�lj ki valamit, hogy mit csin�ljunk, ha m�r van egy szabad d�lut�nom.

Celeste nem volt biztos benne, hogy ez j� �tlet, de engedelmesen felment a sz�npadra. Ahogy k�r�ln�zett el�mult a csarnokot l�tva. Hatalmas volt.

- De... nekem lenne p�r... - n�zett bele a pap�rjaiba.

- Igen? - h�zta Mart k�zelebb mag�hoz a derek�n�l fogva - Hagyd a pap�rjaid. N�zd. H�t nem hatalmas?

- A...aha - akadt el a l�legzete egy m�sodpercre �s k�vette Mart pillant�s�t, ami a s�t�ts�gbe borult csarnokot p�szt�zta. A biztons�gi f�nyek adtak annyi vil�goss�got, hogy a f�lhom�lyb�l kibontakozzanak a sz�ksorok a lel�t�kon.

Celeste �rezte, hogy elpirul. Be kellett ismernie mag�nak, hogy a sz�ke f�rfi sem hagyta sosem hidegen, de nem tudta, hogy mit csin�ljon. R�harapott als�ajk�ra �s lehajtotta a fej�t. Kicsit rossz l�nynak �rezte mag�t, hogy nem utas�tja r�gt�n vissza a sz�ke f�rfit, de egyszer�en...

- S�t�lj velem - s�gta a f�l�be.

- Hova? - eszm�lt fel gondolataib�l felpillantva Mart szemeibe.

- J�rjuk k�rbe a stadiont. Mit sz�lsz? - mosolygott r�.

Celeste megk�sz�r�lte a tork�t, mert �rezte, hogy l�bai elgyeng�ltek egy pillanatra a f�rfi mosoly�t�l. �jra elpirult, de gyorsan b�lintott.

- Akkor gyere! - h�zta maga ut�n a f�rfi, miut�n letette a git�rj�t.

Celeste kicsit zavarban �rezte mag�t, mivel Martin m�g mindig fogta a kez�t, ahogy el�sz�r az �res "k�zd�t�ren" s�t�ltak �t, azt�n elindultak felfel� a lel�t�kra is.

- Szokt�l az �res stadionokban s�t�lni? Csak mert nem �gy t�nik, mintha most csin�ln�d el�sz�r - pillantott Mart arc�l�re.

- Szoktam. Egy �r�t mindig elt�lt�k egyed�l.

- Visszaj�hetek k�s�bb - �llt meg Celeste az egyik hom�lyba vesz� sz�ksor kell�s k�zep�n.

- Nem akarok egyed�l maradni. K�rlek, maradj velem - n�zett r� a f�rfi.

- J�l van - mosolygott r� �s nem tudott elnyomni egy v�gyakoz� pillant�st. Nem tudta mi �t�tt bel�. Megnyalta saj�t als�ajk�t �s megszor�tva jobbj�t fog� kez�t k�zelebb l�pett Marthoz, hogy meg�rezhesse azt a kellemes illatot rajta, amit az utaz�l�d�ban is �rzett.

Lassan j�ratta v�gig a tekintet�t a f�rfi �ll�t�l a sz�p �v� sz�j�n kereszt�l, a jellegzetes orr�n �t a z�ld szemekig. �szre se vette, hogy mikor kezdte gyorsabban venni a leveg�t.

Mart kezei Celeste derek�ra fon�dtak, hogy lehet�leg m�g k�zelebb h�zza mag�hoz a n�t. Enyh�n lehajolt hozz�, hogy megcs�kolhassa.

A n� ajkai megremegtek, ahogy Mart selymes sz�ja hozz��rt. El�sz�r finom volt a cs�k, azt�n Celeste hirtelen moh�n Martin nyak�ba fonta a karjait, �s mint a szomjaz� �gy esett Martin sz�j�nak. Martot v�ratlanul �rte ez a hirtelen hangulatv�ltoz�s, de nem ellenkezett. Nem kevesebb h�vvel viszonozta a kapottakat, mik�zben egy s�t�tebb r�sz fel� terelte �ldozat�t, hogy a v�laszfalnak szor�thassa.

Celeste m�r nem ellenkezett. Vadul t�rta a f�rfi g�nd�r tincseit �s egyik l�b�val a f�rfi�t cir�gatta nem t�r�dve vele, hogy �gy feljebb cs�szott a szokny�ja. �r�lt er�vel k�v�nta meg az �t vadul cs�kol�t. Egyik keze t�relmetlen�l k�szott le kettej�k k�z� �s moh�n sim�tott v�gig az enyhe dudoron Mart �ve alatt.

A f�rfi Celeste sz�j�ba ny�g�tt, mik�zben a kezei elt�ntek a fels�je alatt �s l�zasan siklottak a test�n, majd �jra a felsz�nre bukkanva durv�n megszabad�tott�k a n�t a ruhadarabt�l.

Celeste felny�g�tt, ahogy egy finom harap�s �rte a nyak�t �s �rezte, hogy Martin k�t k�zzel belemarkol telt melleibe a melltart�n kereszt�l.

- Oh igen! - s�hajtotta �jra belet�rva Martin haj�ba �s elkezdte felfel� h�zni a h�t�n a f�rfi p�l�j�t.

Mart nem k�m�lte Celeste b�r�t, ott t�pte, marcangolta, ahol csak �rte. Kezei k�zben utat tal�ltak a szokny�hoz is.

K�szs�gesen seg�tett Martinnak megszabad�tania �t a feleslegess� v�lt szokny�t�l, �gy m�r csak a feh�rnem�ben �llt el�tte. Azt�n ellentmond�st nem t�rve r�ngatta le r�la a p�l�t �s indult meg moh� �s kiss� f�jdalmas cs�kjaival �s harap�saival a felt�rul� mellkason, csak hogy azt�n let�rdeljen a f�rfi el�tt �s a szem�be n�zve, als�ajk�t beharapva n�zzen fel r�, mik�zben k�nz�an lassan megoldotta a fesz�l� nadr�got.

- Csin�ld! - ny�gte a f�rfi ellentmond�st nem t�rve, mik�zben ujjai f�jdalmasan a barna tincsekbe markoltak.

Celeste nem v�laszolt. Most m�r nem visszakozhatott - de nem is akart. Moh�n r�ngatta le Martinr�l a nadr�got �s fogadta ajkai k�z� az �gaskod� m�retes tagot. Felny�g�tt a f�rfi �z�t�l, majd kez�vel r�seg�tve g�tl�stalanul mozgatta rajta nyelv�t, fogait �s ajkait.

Mart kem�nytett a tincsek fog�s�n �s felny�g�tt.

Celeste rend�thetetlen�l folytatta n�ha teljes hossz�ban v�gig nyalva Martin b�szkes�g�n, mik�zben kez�vel alulr�l massz�rozta. Id�nk�nt v�gyakozva pillantott fel az �lvezetekben elmer�lt zen�szre. �rezte, hogy l�bai k�z�tt m�r nem is lehetne nedvesebb.

Martin artikul�tlanul ny�g�tt ki�bl�s�d�tt hangj�n, ahogy pr�b�lta visszafogni mag�t, nehogy el�lvezzen. Mikor nem b�rta tov�bb, felr�ngatta Celeste-et a f�ldr�l, megford�totta, �s az egyik sz�kre l�kte.

A n� lihegve v�rta Martint megnyalva kipirosodott sz�j�t. Seg�tett neki ler�ngatni mag�r�l a bugyij�t �s a melltart�j�t is �s engedelmesen, m�lyen behajolt a f�rfi el�tt a feloldoz�s�rt ny�sz�r�gve.

Mart nem is v�ratta sok�ig, t�vig cs�szott a n�be. Szerencs�re nem volt fennakad�s, �gy gond n�lk�l kezdhette meg m�lyrehat� �s kicsit durva ostrom�t Celeste-el szemben.

Hangosan felny�g�tt - hangja egy darabig visszhangzott a kong� t�rben - ahogy meg�rezte mag�ban a m�retes tagot �s m�g t�bb helyet biztos�tott Martinnak a mozg�shoz. �rezte, hogy mellei a f�rfi vad ritmus�ra mozognak. Er�sen kapaszkodott a sz�k t�ml�j�ba �s egyik karf�j�ba, majd a karf�t fog� kez�t a l�bai k�z� cs�sztatta, hogy lehunyt szemmel izgatni kezdje csikl�j�t.

- Ez az Martin! Ez az! M�g! Er�sebben! - ki�ltotta vad zih�l�sa �s ny�g�sei k�zben.

- Ahogy akarod - mosolyodott el a f�rfi �s intenz�vebben fesz�lt neki a m�sik test�nek. Tork�b�l kiszakadt egy m�lyr�l j�v� ny�g�s, mik�zben kezeivel r�szor�tott Celeste cs�p�j�re, hogy kezeivel is r�seg�tsen a n� mozdulataira, amik �gy m�g durv�bbakk� v�ltak.

Most m�r mindk�t kez�vel er�sen kellett kapaszkodnia, hogy ellent tudjon tartani Martinnak, de nem b�nta. Nagyon is �lvezte. Most m�r minden egyes l�k�sn�l k�ts�gbeesetten ny�g�tt. H�trapillantott Martinra, aki �t figyelte. Eg�sz teste a f�rfi akarata szerint hull�mzott a vad hajsz�ban.

- M�g! M�g! Durv�bban! Mindj�rt!! - ny�g�tt torokhangon m�r f�lig ext�zisban.

- Az neked fog f�jni - ny�g�tt fel Mart.

- Nem �rdekel! Csin�ld! - k�vetelte belev�jva k�rmeivel a sz�k v�r�s b�rsony�ba.

- Nem kell k�tszer k�rned - �rkezett a v�lasz �s vele az er�sebb mozdulatok is.

�s Martin pont �gy csin�lta, ahogy Celeste szerette, ha moh� volt. Felsikoltott az �lvezet �s a f�jdalom kett�s�t�l. Igen, most �jra �gy �rezte mag�t, mint akit istenesen h�gnak. �jra el�b�jt erk�lcstelen �s moh� �ne. Nem �rdekelte, hogy f�jnak a kezei a g�rcs�s kapaszkod�st�l, vagy hogy teste egyre ink�bb reszket, csak ny�g�tt �s ny�g�tt. - A csikl�mat! - ki�ltott h�tra egyre k�zelebb ker�lve az �desen f�jdalmas l�k�sek k�zben a cs�cshoz.

- �s, ha neeem? - h�zta el Mart, mik�zben egy nagyobbat, er�sebbet l�k�tt rajta.

- Mart! K�rlek!! - k�ny�rg�tt felny�gve az �rz�ki k�nt�l �s a f�jdalomt�l.

- Mennyire szeretn�d? - k�rdezte, mik�zben ujjai megtal�lt�k a k�vetelt pontot.

- Nagyon!!! K�rlek! Martin! Meghalok! - ny�gd�cselte k�nban.

Mart l�k�sei egyre intenz�vebbek, m�lyrehat�bbak lettek �s az ujjai sem t�tlenkedtek.

�s ez el�g volt ahhoz, hogy Celeste teste egy hatalmasat r�nduljon �s felsikoltson lehunyva a szemeit, amikor vadul bel� v�gott a kirobban� orgazmus minden egyes sejtj�t el�rasztva, ahogy �rezte, hogy bels� izmai vadul pulz�lni kezdtek a f�rfi kem�ny tagj�n.

Ez r�seg�tett arra, hogy Martin is el�lvezzen. M�g tett egy p�r mozdulatot, majd vadul harapott Celeste v�ll�ba, de ez sem tomp�thatta az �v�lt�s�t, ami p�r pillanatig m�g visszhangzott a csarnokban Celeste f�jdalmas ny�g�s�vel k�s�rve, de nem b�nta, hogy Martin rajtahagyta m�g egy b�lyeg�t a test�n. Szomjasan kapkodott a leveg� ut�n m�g mindig kellemesen pulz�l� test�vel. Ezt sosem hitte volna se mag�r�l, se Martinr�l.

A f�rfi egy ujj�val v�gigsim�tott Celeste gerince ment�n, mik�zben felegyenesedett �s kics�szott bel�le. A n� a karjaira t�masztotta a fej�t �s �sszez�rva a l�bait a sz�kre t�rdelt.

- Istenem... Martin! Ez... ez fantasztikus volt - s�hajtotta.

- �r�l�k, hogy te is �lvezted - mosolyodott el, majd megcs�kolta.

Celeste fel�llt �s a meztelen mellkashoz simult �tkarolva a f�rfit.

- Az nem kifejez�s - cs�kolta vissza elmosolyodva - �r�ltek vagyunk. Legal�bbis �n baromira.

- Mi�rt is?

- M�r megint rossz f�t tettem a t�zre - sim�totta v�gig a f�rfi v�ll�t.

- M�r mi�rt tett�l volna? - n�zett le r� �rtetlen�l - Hagyd m�r a munk�dat! Tetszel nekem, �s �r�l�k neki, hogy nem utas�tott�l vissza. Ez olyan nagy baj? - cir�gatta meg Celeste arc�t.

- �n csak... - s�hajtott - Nem helyes, hogy lefek�dtem az egyik f�n�k�mmel... - itt m�r az isten�rt se n�zett volna Martin szemeibe - ...megint... Egyszer m�r meg�gettem magam emiatt.

- Megint? Mes�lj r�la, k�rlek - k�rte szel�den.

- Musz�j? - birizg�lt finoman egy anyajegyet Martin mellkas�n a f�lhom�lyban.

- Mi�rt f�lsz t�lem ennyire? Tudni szeretn�m.

- Jaj, ez nem kifejezetten r�d vonatkozik - kapta fel a fej�t - Egyszer�en csak t�l sokszor s�r�ltem a m�ltban �s ez�rt �vatos lettem. Tal�n t�ls�gosan is. Ez�rt vagyok... olyan merev sokszor. De ha nagyon hallani akarod, akkor egy-k�t �ve az el�z� �ll�somban lefek�dtem a f�n�k�mmel. A klasszikus p�lda: f�t-f�t �g�rt, �n meg beleszerettem, de pof�ra estem. Ennyi. �gy visszan�zve nem nagy �gy, de az�rt f�jt. De t�l�ltem - mosolyodott el halv�nyan.

- Persze, hogy t�l�lted, de n�zz magadba. �let ez?

- Azt mondod, t�ls�gosan elz�rk�zom a vil�g el�l?

- Azt.

- Te is, nem? - sim�tott v�gig a karjain.

- �n? Nem - felnevetett, de a hangja nem volt b�nt� - Nem, Celeste �n nem a vil�g el�l z�rk�zom el, hanem az emberek el�l.

- Lesz�m�tva a dalsz�vegeidet nekem �gy t�nt, hogy a kett� egy �s ugyanaz.

- A vil�gban benne vannak az emberek, de nem az emberek jelentik a vil�got, Celeste.

- Ez gy�ny�r�, Martin.

- De �gy van. �n legal�bbis �gy l�tom.

- �gy csak m�g jobban szeretlek - cs�szott ki a sz�j�n, amire gyorsan r� is harapott - �gy �rtem... r�g�ta szeretem a zen�teket, �s csod�llak, mint dalsz�veg�r� �s... �n... ne haragudj - hajtotta le a fej�t �s kibontakozott az �lel�sb�l - Tal�n menn�nk k�ne - ny�lt a ruh�i fel�.

- �gy �rzed, hogy ismersz, igaz?

- Nem, egy�ltal�n nem - h�zta fel a bugyij�t, majd gyorsan bekapcsolta a melltart�j�t is. Teste libab�r�dz�tt, kezdett f�zni. - Nem alapozok mindent arra, amit a m�di�ban hallani - vont v�llat �jra Martinra n�zve - Nem, t�ged sokkal titokzatosabbnak k�pzeltelek el mindig is.

- Nem a m�di�ra gondoltam, hanem a zen�re.

- Ott val�ban j�val t�bb j�n �t a szem�lyis�gedb�l, de nem, nem hinn�m, hogy teljesen megismerhet�nk bel�le.

- Nem is - mosolyodott el - De egy r�szem biztos ismered, hisz belepl�nt�ltam a zen�be �s a sz�vegekbe.

- Martin, nagyszer� fick� vagy a magad nem�ben! Ezt m�g h�ny embernek kell elmondania neked? - k�rdezte mosolyogva kezei k�z� fogva a f�rfi arc�t �s finoman megcs�kolta, majd a csillog� szemekbe n�zett.

- Hogy elhiggyem? Annyi ember nincs a F�ld�n - mosolyodott el.

Celeste viszonozta a mosolyt, majd a f�rfi meztelen h�ts�j�ra csapott.

- Na gyer�nk, �lt�zz fel, a v�g�n m�g megf�zol - pillantott le incselkedve Martin �gy�k�ra ahogy ujjbegyeit finoman v�gigh�zta a combjain - �s az senkinek sem lenne szerencs�s dolog - kacsintott �s megfordulva felemelte a f�ldr�l a szokny�j�t, hogy leporolja.

- F�leg neked nem? - kapta el h�tulr�l �s r�ntotta szorosan mag�hoz.

- Tal�n meg akarod ism�telni? - ficergett a karjai k�zt megpr�b�lva kiszabadulni.

- Te tal�n nem?

- H����t.....

- Igen? - harapott finoman a nyak�ba.

- M�g elgondolkodom... rajta... - hunyta le a szemeit.

- Elgondolkodsz? - nyalt v�gig Celeste tark�j�n.

- A-hhaaa - ny�g�tt fel halkan tov�bb j�tszva a szerep�t. Kezdett k�v�ncsi lenni, hogy Mart meddig megy el.

- Gondolkodj gyorsan - mosolygott a b�r�re, mik�zben a kezei �jra megtal�lt�k a n� melleit.

- Ok�. Akarlak megint! - fordult meg �s ellen�ll�st nem t�rve nyomta le Martint az egyik sz�kre �s vadul esett az ajkainak, m�g keze dolgozni kezdett tagj�n.

- Most? - ny�g�tt fel Mart, de keze m�r a bugyi alatt is volt.

- Most! - villantotta r� szenved�lyes szemeit Celeste, �s �jra a f�rfit kezdte t�madni. Kezei addig j�rtak Martinon, m�g �jra tettre k�sz nem lett, s beharapva als�ajk�t t�rdelt f�l� f�lreh�zva a feh�rnem�j�t, hogy �jra elmer�lhessen nedves �l�ben.

Martin nem hagyta cserben a n�t, �jfent m�lyrehat� l�k�seivel tette mag��v�. Azt�n egym�st cs�kolva �jra egy�tt sz�rnyaltak a kiel�g�l�s hull�main a csarnokban elhal� ny�g�seik visszhangjaival kis�rve.

Celeste als�ajk�t beharapva sietett a folyos�n miut�n elv�lt m�r egy ideje Martint�l. Nem tudta, hogy mit gondoljon. Meg�rintette a f�rfi gyeng�ds�ge majd szenved�lyess�ge. R�j�tt, hogy eddig f�lreismerte. Vele nem viselkedett arrog�nsan �s h�v�sen. Nem z�rk�zott el t�le. T�nyleg tetszhetett neki, de Celeste-nek m�g mindig furcsa volt a helyzet. Ellent�tben �llt az elveivel, amit tett, �s most pr�b�lta helyrerakni mag�ban a t�rt�nteket. Amit tettek... h�t vitathatatlanul �lvezetes volt. Tudta hogy sz�mos lila folttal �s harap�snyommal gazdagodott, s k�nnyed�n fel tudta id�zni m�g az �rz�st, ahogy Martin feszesen kit�lt�tte �t. S�hajtott. Igen, j� volt vele. Nagyon j�, de vajon ezt megengedheti mag�nak? Vissza kell fognia mag�t, ez nem helyes. Nem ez�rt volt itt. Elm�letileg.

Egy ismer�s alak k�zeledett a n� fel�. - Celeste! - sz�l�totta meg Dave m�ly hangja - Nem l�ttad Martint?

- �hm... - kapta fel a fej�t �s �rezte, hogy r�gt�n m�g pirosabb� v�lik az arca - Nos, de... nem r�g. Azt hiszem visszament a szob�j�ba - igaz�totta meg a bl�za nyak�t, hogy ne l�tsz�djon ki az egyik sz�v�snyom a b�r�n.

- K�sz - mosolyodott el, de furcs�n �sszevonta a szem�ld�k�t - Mi t�rt�nt veled?

- Jah, semmi, semmi - pillantott le a pap�rjaira �s �gy tett, mintha rendezgetn� �ket.

- Celeste - �rintette meg finoman a karj�t, Dave - Meg vagy zavarodva.

- Ehh... �n nem... csak... - pillantott fel r�, majd le is s�t�tte a szemeit, ahogy arr�bb h�z�dott kicsit - ...csak p�r id�ponttal van gondom, de megoldom, k�szi, hogy k�rdezted... - ejtette le a toll�t, ami�rt r�gt�n le is hajolt.

- Ki harapott meg? - k�rdezte kicsit d�bbenten, ahogy �szrevette az egyik m�retes harap�snyomot.

- Mi van? - ejtette le majdnem a pap�rjait is, de siker�lt megakad�lyoznia, azt�n gyorsan fel�llt �s �ssz�bb h�zta a nyak�n a bl�z�t - Senki, senki. Csak megkarmoltam magam - �rezte, hogy ett�l a gyenge hazugs�gt�l m�g ink�bb elpirul �s most m�r az isten�rt se n�zett volna a f�rfi szem�be.

- Felismerem a fognyomokat, Celeste.

- Nos... elt�lt�ttem p�r �r�t valakivel. Ennyi - vonta meg a v�ll�t kicsit �sszeszedve mag�t.

- A te dolgod - emelte fel a kezeit v�dekez�n Dave - Sz�val, Martin a szob�j�ban.

- �hm... igen, azt mondta, mikor �sszefutottam vele. Most bocs, de sietek. M�g rengeteg dolgom van - fordult sarkon �s olyan gyorsan elsietett, ahogy csak tudott - mag�ban �tkozva �nmag�t.

Dave p�r pillanatig m�g n�zett ut�na, majd megcs�v�lva a fej�t folytatta �tj�t bar�tja szob�ja fel�.

A n�nek nem sok ideje maradt az �nmarcangol�sra, hamar be kellett hoznia a lemarad�st, amit a p�r �r�s kies�s okozott. Nem tudta, hogy ezek ut�n hogy lesz k�pes norm�lisan viselkedni Martin jelenl�t�ben. Mindenesetre hossz� �r�kra lefoglalt�k teend�i. M�r kezdett k�s� est�re fordulni az id� mire v�gre befejezte a munk�t �s a szob�j�ba t�rve elkezdett f�rd�vizet engedni mag�nak, mik�zben lassan levetk�zve szemrev�telezte s�r�l�seit, n�melyikn�l elh�zva a sz�j�t, ha t�l l�that� helyen volt. Azt�n lehunyva a szemeit fels�hajtva mer�lt el az illatos v�zben.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.