A taxi már húzódott is le a járda mellé a bisztró előtt. Carla elvigyorodott miközben kikapcsolta a telefonját és eltette mielőtt kiszállt volna. Dave-nek fogalma sem volt róla, hogy mit csinált Carla. Túlságosan lefoglalta a saját ötlete. Carla csöndben maradt, nem szándékozta Dave-et kérdezgetni. Oh nem! Nem adja meg neki azt az örömöt…
Tim, az ismerős pincér jelent meg, hogy üdvözölje őket az itallappal.
- Gondolom már az italt és a vacsorát is előre kiválasztottad a rejtélyes terved részeként – jegyezte meg Carla egy kis mosollyal.
- Ez egyáltalán nincs így, mon amour, választhatsz. Sőt, mindkettőnknek te választhatsz! – mondta, s ujjbegyei a nő derekától lassan „felsétáltak” a lapockáiig.
- Rendben, akkor ma este úgy gondolom, maradok a pezsgőnél. Csatlakozol?
Dave vállat vont és rákacsintott – az előbb már mondta, hogy most Carla a felelős a rendelésért.
A pincér először Dave-hez fordult – A szoba már majdnem teljesen kész. Nem bánná, ha az aperitifet itt fogyasztanák el?
Carla értetlenül nézett.
- Nem, itt is jó lesz – mondta Dave elmosolyodva – Pezsgőt kérnénk – azzal Carlához fordult, hogy magyarázatot adjon – A privát funkciójú termükben fogunk vacsorázni, rendben, baby? – Carla bólintott és válaszként elmosolyodott.
Mielőtt a pincér elment volna, Carlát és Dave-et egy üres asztalhoz kísérte. Az emberek utánuk fordultak, mivel eléggé túlöltöztek a helyhez képest és ettől Carla kicsit kényelmetlenül érezte magát, de mit tehetett volna ellene? Nem sokáig maradnak itt. Véro közelgő érkezésére gondolt, meg arra, hogy milyen vicces lesz azt tettetni, hogy véletlen jön éppen ide Justinnal, és ettől lassan megnyugodott.
- Szóval mit szeretne az angyalkám enni? – kérdezte Dave ránézve.
- Te mit?! – mosolygott vissza kicsit összehúzva szemeit, melyekben ragadozó tekintet lappangott.
Dave felnevetett és gyengéden megsimogatta a kezét. Carla kiélvezte az érintése melegét, s felsóhajtott az intenzív vágytól és szerelemtől, ami egy pillanat alatt rátört. Hogyan volt képes ezt elérni nála egyetlen érintéssel vagy mosollyal? Biztos, hogy varázsló volt!
- Nem, nem, édesem, ez most nem az az idő… még… Valami ételre gondoltam.
- Nagyon nehéz lesz kivárnom azt a későbbet, David – suttogta a fülébe, de mikor felnézett, rögtön észrevette Véro-t és Justint az egyik szomszédos asztalnál, ahogy barátnője próbálta eltakarni a hatalmas vigyort az arcán, persze hiába. A barátai elég közel ültek ahhoz, hogy láthassák a szerelmesek civódásait, a suttogásokat és a huncut pillantásokat. Carla kiegyenesedett ültében és elvigyorodott. – David, édesem, nézd! Ott az egyik régi barátom és kollégám, Véronique!
A férfi arra fordult, amerre Carla mutatott. Egy alacsony, vonzó szőke lány a húszas évei végén hatalmas zöld szemeivel nézett feléjük egyik kezével egy magas, lebarnult férfit karolva, aki olyan Dave korabeli lehetett. Carlára mosolyogtak, majd a lány félénken intett.
- Véro, Véro, gyere ide! – kérte Carla – De örülök, hogy látlak! Hadd mutassam be nektek Dave-et… - kacsintott úgy, hogy Dave ne lássa.
Azzal Véro és Justin átjött Carla és Dave asztalához, s egy perc múlva már túl is estek a bemutatkozáson. Dave megkérdezte, hogy van-e kedvük meginni valamit Carlával és vele és Vérot nem kellett kétszer kérni, máris félig már leült az egyik székbe.
- Ez az én Vérom! – sóhajtotta Justin, majd folytatta már Dave-nek címezve – És hogy találkoztatok Carlával? – már ő is leült és kezei közé fogta Véro kezét.
- Carla foglalkozik a hangommal. Segít megtanulnom, miként győzzem le a szorongásomat éneklés előtt.
Justin figyelmesen hallgatta ismerve az ilyen hangproblémákat, mivel lelkes amatőr színész volt. Tudta milyen problémák adódhatnak abból, ha egy színész hangja elfárad. A férfiak egy érdekes beszélgetésbe kezdtek az előadás és a turnézás előnyeiről és hátrányairól, aminek köszönhetően a hölgyek is neki tetsző témáról beszélhettek.
- Öö… tizenötös? – mondta Véro nevetve – Édesem, ha boldoggá tesz, és szerintem nagyon is nyilvánvaló, hogy azzá tesz… akkor mit mondhatnék? Hallgasd csak hogy beszélgetnek!
Kitöltötték a pezsgőt és Dave tósztot mondott Carlára, akit pont két hete ismert meg, és aki a feje tetejére állította az életét a lehető legjobb módon. Carla érezte, hogy elpirul – az egész túl szép volt, hogy igaz legyen! Aztán kortyoltak a poharaikból és kellemesen elbeszélgettek zenéről, koncertekről, majd az életről Párizsban, illetve a finom ételekről, végül pedig a szerelemről. Ennél a pontnál Carla nem tudta megállni, hogy ne nézzen sokat ígérően Dave-re. Tekintetéből könnyen kiolvashatta izzó vágyát, melyet szerelme a férfi iránt táplált. Tudta, hogy Dave mindezt észrevette. Oh, de még mennyire, és fel is izgatta. Alig várta már az este végét, amikor is Carlával elmerülhetnek az élvezetek tengerében.
Olyan húsz perc múlva Véro szeme megakadt valamin és finoman megbökte Justint. Elnézést kértek, amiért ilyen sokáig maradtak és fel is álltak készen arra, hogy visszatérjenek asztalukhoz, ahol a pincér épp felszolgálta az ételeiket. Dave talpra ugrott és megcsókolta Véro kezét, illetve kezet rázott Justinnal. Véro meghökkenve bámulta a kézfejét. Több volt mint ritka, hogy valaki ilyen gálánsan kezet csókoljon neki. Dave teljesen megnyerte magának.
- Kedvel téged – jegyezte meg Carla Dave-nek még mindig a páros után nézve.
- Kedves pár – vont vállat és elmosolyodott – Úgy tűnik, jól összeillenek.
- Igen, mindig is ilyenek voltak. Tudtad, hogy Justin sokkal idősebb, mint Véro? Pont úgy mint mi? Majdnem tíz év van köztünk – és tizennégy köztük.
- Nos, elég elterjedt, hogy a férfi valamennyivel idősebb.
- Én szeretem így, szeretlek David! Melletted úgy érzem, hogy szeretnek, hogy biztonságban vagyok, hogy különleges vagyok…
- Ez mind velem jár, baby! Én is szeretlek, szeretlek, szeretlek – fogta meg Carla kezét és lassan csókolgatni kezdte az ujjbegyeitől kezdve fel egészen a válláig. Carlát kirázta a hideg és reszketni kezdett – a pillangók repkedni kezdtek a hasában – és olyan vágyat érzett hirtelen, hogy azt hitte menten elélvez ott helyben.
- Kérlek, Dave… hagyd abba, hagyd abba, ha nem akarod, hogy hangosan sikoltsam a neved! – könyörgött, de természetesen titokban azt akarta, hogy folytassa a csókokat. Dave belemosolygott a nyakába.
- Miért mondod ezt, szerelmem? Mi ütött beléd? – válaszolta egy sunyi és szexi mosollyal. Nem úgy tűnt, mint akit zavart, hogy az egész étterem őket bámulja – zavarba ejtően elcsendesedett a hely… Félénken körbenéztek, majd idegesen felnevettek és elindultak a nagyobb terem felé, ahonnan a pincér elmondása szerint a privát szoba nyílt.
- Istenem, ez nagyon ciki volt! A barátaim és fél Párizs látta az egészet! Dave… kérlek… - motyogta neki, ahogy a magas sarkújában egyensúlyozott. Dave elgondolkodott rajta, hogy Carla talán kezdett kicsit becsípni, ahogy figyelte az enyhén imbolygó járást, amivel a dupla ajtó felé sétált. Ez a tudat simogatta az egóját és a nő fülébe súgta:
- Igen, szex-istennőm? – azzal keze felvette korábbi pozícióját a nő derekán, amitől a finom bőr újra libabőrös lett.
- Lehűthetnénk egy kicsit a dolgokat? Kérlek?! – ért Carla az ajtóhoz, amit Tim, az általa ismert pincér, kinyitott előtte. Mosolyogni kezdett a nőre, de látva arcát inkább meggondolta magát.
- Oké, igazad van, előbb együnk – karolta át Dave és úgy tűnt, őszintén „megbánta” a dolgot, majd tovább folytatta – Sajnálom, elragadtattam magam. Egyszerűen csak… - azzal mindketten beléptek a privát szobába, nem találva a szavakat.
A szoba kicsi volt, gazdagon díszítve bordó és lila selyemmel, s több tucatnyi gyertya fénye világította meg a kerek étkezőasztal két oldalán egy-egy állványon. Ropogó tűz égett a távolabbi fal impozáns kandallójában, az asztalon csillogó kristálypoharak és finom porcelánok csillantak egy makulátlan fehér terítőn.
- Ez sokkal jobb, mint amire számítottam – jegyezte meg Dave a bajsza alatt és Timhez fordult, hogy megköszönje, aki most már úgy érezte, hogy szabadon mosolyoghat, amit meg is tett.
Körbesétálták az asztalt, hogy minden szögből megcsodálhassák, majd leültek egymással szemben, mindketten vigyorogva arra gondolva, hogy mi vár még rájuk ma. Tim egy újabb üveg pezsgőt hozott ki is húzva a dugót belőle. Két új pohárba töltött neki, majd mielőtt kiment volna, elmagyarázta, hogy ha valamire szükségük van, akkor csak nyomják meg az elektromos „csengő” távirányítóját az asztalon.
- Most én mondok köszöntőt! – egyenesedett ki Carla ültében és megemelte poharát. Megvárta, míg egyedül maradtak, mely pár pillanat múlva be is következett, ahogy Tim távozott a lengőajtókon keresztül, s Carla ünnepélyesen folytathatta: - Az én Dave-emre, akit annyira szeretek, hogy nincs rá szó! Egészségedre!
- Olyan kedves vagy, drága Carlám. Mit tettem, hogy kiérdemeltelek vele? Ez még mindig rejtély a számomra.
- Nem, a rejtély az az, hogy hogyan voltam képes ilyen gyorsan és ilyen mélyen beléd szeretni! – mosolygott vissza rá és úgy kortyolt a poharából, mintha csak víz lett volna benne. Dave észrevette, hogy milyen gyorsan iszik és elgondolkodott rajta, hogy mennyire engedje becsiccsentenie. Carla láthatóan már nem figyelt az italmennyiségre, amit elfogyasztott.
- A szerelem így működik, baby. Nem te döntöd el, hogy kit szeretsz – tette hozzá és mélyen lobogó tűzzel nézett rá a szemében.
- Igen, most már én is megtanultam ezt a leckét – mosolygott vissza Carla – Amúgy arra gondoltam, hogy majd elmehetnénk valami vakációra, ha kevesebb munkád lesz. Mit gondolsz, édes? – A nő beszéde kezdett kicsit összefolyni, de amit mondott, az visszahozta Dave-et azon gondolatai közül, amik azzal foglalkoztak, hogy mennyire volt Carla becsiccsentve. Párja kitalálta az egyik meglepetését, amit későbbre tartogatott! Szemei elkerekedtek.
- Beszéltél az itteni személyzettel, igaz? Hogy találtad ki? – vált Dave arca komollyá, majd majdnem mérgessé, mivel a dolgok nem úgy alakultak, ahogy eltervezte. Szemei összeszűkültek, s ajkai pengevékonyságúakká váltak.
- Miről beszélsz? Csak egy ötlet volt, ami az eszembe jutott! – nézett rá Carla zavartan, nem tudta, hogy mi az isten folyik itt.
- Biztos vagy benne, hogy nem kérdezted meg a barátodat, Timet a meglepetésemről? – emelte fel Dave a fejét megvádolva a nőt.
- Dave, mon amour, mikor lett volna rá időm? Mióta is tudom, hogy itt fogunk enni, egy órája? És végig együtt voltunk. Kérlek, elmagyaráznád, hogy mit terveztél? – nyúlt át az asztalon, hogy megfogja és megsimogassa Dave kezét, majd folytatta – Szóval van egy meglepetésed a számomra? – nézett rá játékos fénnyel a szemében.
- Igen… volt.
- Miért csak volt? Nah, gyerünk, ne légy mérges, kedvesem!
- De az a pincér elrontotta a…
- Nem, édes Davey. Én vagyok az, aki tönkretette a dolgokat. Senkivel sem beszéltem innen, tudod jól, hogy lehetetlen lett volna, úgyhogy ne hibáztasd őket. Örülnöd kéne, hogy a gondolataink ennyire egy rugóra járnak. Gondolkozz, szerelmem. Hát nem csodás? Ez talán annak a jele, hogy egymásnak teremtettek minket, és kezdjük megérezni, hogy mire is vágyik a másik – látta, hogy ezzel lenyugtatja Dave-et.
- Gondolom. Oké, nyertél. Ejtem a témát és folytathatjuk, mintha mi sem történt volna. Akkor csak át kell tennem a meglepetésem egy másik alkalomra. Miről is beszéltünk? – döntötte oldalra a fejét.
- Öö… azt hiszem… - kezdte, de inkább nem mondta ki a vakációt – épp rendelni készültünk, nem? Itt vannak az étlapok, mon amour – emelte fel az egyik hatalmas vörös bőrkötéses menüt, hogy átadja Dave-nek mielőtt belenézett volna a sajátjába.
- Mmm! Jó ötlet! Ez a pezsgő csak még inkább meghozza az étvágyam. De nem akarok túlzásokba esni, nehogy később csalódást okozzak a szex-istennőmnek!
Az az izzó tekintet ismét visszatért az arcára, s Carla levegő után kapott, ahogy a tekintete heve szinte átdöfte őt – Carla most azonban megelégedett azzal, hogy a kezébe fogta Dave kezét, s egy lassú szexi mosolyt villantott rá – forró szenvedélyének ígéretét, melyet későbbre tartogatott a férfinek.
Az étel fenséges volt – Carla úgy határozott, hogy csak főfogást és desszertet fognak fogyasztani: Chateaubriand steaket félig átsütve párolt baby zöldségekkel, majd fűszeres körtét vörösborban – a gazdag színek tökéletesen illettek a hely dekorációjához. Étkezés közben pezsgőt ittak, és Carla talán ezért felejtette el, hogy hanyadik pohárnál is tartott. Egész addig ez fel sem tűnt, míg fékezhetetlenül kuncogni kezdett Dave egyik ártatlan megjegyzésén, amit Tim pincér egyenruhájára tett. Párja úgy döntött, hogy inkább egy pohár limonádét rendel neki, így továbbra is megmaradnak a buborékok anélkül, hogy berúgna tőlük.
Carla valóban elég könnyűnek érezte a fejét. Egy kis nehézség árán felállt és megkerülve az asztalt Dave-hez hajolt egy csókra mielőtt táskájával a mosdó felé vette volna útját, hogy „bepúderezze az orrát”. Fel is nevetett azon, hogy magas sarkújában elég nehezen halad a vastag szőnyegen. Két színpadias rúgással szandáljai le is repültek lábáról – szerencsére nem találta el az asztalt velük! A bohóckodásától Dave felnevetett – még sosem látta őt becsiccsentve. Pár perc elteltével Carla még mindig nem tért vissza. Dave azon kezdett gondolkodni, hogy nem érte-e valami baleset odabent – egy smink-katasztrófa vagy egy folt a fehér ruhán, amit próbált eltávolítani. Végül úgy döntött, hogy a mosdó külső ajtajához megy és bekopog.
- Carla, édes, minden rendben odabent?
Válasz azonban nem jött. De a harmadik kopogás után Carla jelent meg az ajtóban. A haja most már lógott, a tincsek hullámozva folytak végig a vállán, és a ruhája még jobb rálátást engedélyezett csodás melleire – mit csinált, megigazította a pántokat? Szemei csillogtak és csalogatták őt. Dave ott helyben a magáévá akarta tenni. Tudta, hogy elég részeg ahhoz, hogy ne ellenkezzen vele és hogy élvezné, úgyhogy egyik karjával átölelte és visszavezette a privát szobába, hogy leültesse. Az elektronikus csengőt megnyomva behívta Timet, aki felszolgálta Carla limonádéját.
Dave halkan beszélt Timmel és megkérte, hogy semmilyen körülmények között ne zavarják őket míg Dave nem jelez. Tim úgy tűnt megértette a szituációt, s biztosította, hogy akár be is zárkózhatnak, de szerinte jobb lenne megvárni, míg Carla kicsit kijózanodik. De Dave biztosította, hogy Carla nincs annyira becsípve. A férfiak összeesküvés-szagúan felnevettek, majd Tim kiment. Carla a gyertya viaszcseppjeivel játszott – számára is nyilvánvaló volt, hogy miről sutyorogtak. Dave bezárta az ajtót majd visszatért Carlához. Egész nap ezen járt az agya. Ahogy lassan közeledett felé, lassan levette a zakóját és a nyakkendőjét, feltűrte ingjének ujjait és ki is gombolta azt. Most már majdnem teljesen üres volt az asztal – tökéletes egy kis orgiához. A vágy végigszáguldott az ereiben, ahogy az asztal tetejére segítette a nőt. Mikor már a szélén ült, mohón csókolni kezdte a becsípett szépséget. Carla rájött, hogy mit is akar tőle, s hagyta, hogy azt tegyen vele, amit csak akar.
- MIT csinálsz, Dave? – kuncogott megsimogatva a férfi vállait.
- Én… átkozottul jól tudod, hogy mit… annyira szexi vagy és nem bírok tovább várni – válaszolta rekedten, s kezei eltűntek a ruha alatt, feltűrve a szoknyarészt.
- Szeretnéd, ha ellenkeznék? Az tetszene? – nézett rá csillogó szemekkel, s gyorsan megnyalta saját ajkait, megállítva Dave kezeit a combjain.
- Megpróbálhatsz eltolni magadtól, még segítségért is kiálthatsz, de senki sem fog a segítségedre sietni, szegény Carla! – hámozta le a ruhát Carla vállairól beszéd közben, lesimogatva a vékony pántokat a karjain, figyelve, ahogy a selymes anyag átsiklik a telt melleken. Mikor végre kiszabadultak karjai, Dave nyaka köré fonta őket.
- Édes tőled, hogy vigyázol a kedvenc ruhámra, mon amour. Felállhatok, hogy levegyem? – Úgy tűnt Carlát nem zavarta, hogy arra készült, hogy levetkőzzön egy étteremben, bezárva egy privát szobába. Dave ördögien elvigyorodott és bólintott, felsegítve őt.
A ruha lesiklott a padlóra, s Dave rögtön felkapta és az egyik szék háttámlájára terítette. Tekintete itta magába Carla aranybarna bőrének látványát, mely fényleni látszott a gyertyák meleg fényében. A szoba két oldalán elhelyezett gyertyák fénye által létrehozott árnyékok kihangsúlyozták a nő testének íveit és domborulatait. Egy pillanattal sem tudott többet várni – az övé kellett, hogy legyen!
Lassan felfuttatta kezeit Carla combjain, s felszisszent mikor a nő megtámasztotta magát a kezein, így hátrébb hajolva az asztalon. Ebből a szögből még jobb rálátása lett a tökéletes mellekre. Dave felnyögött a látványtól… Most már csak három dolog ékesítette a szép testet: a bőrszínű tanga, a csillogó nyakék és a fülbevalók… Érezte, hogy nadrágja máris fájdalmasan szűkké vált, ahogy előre hajolva finoman megcsókolta a vörös ajkakat. Az ujjbegyei még mindig a belsőcombokat simogatták, s elmosolyodva hallgatta a vágyakozó nyögést, ahogy Carla széttárta lábait neki. Megcsókolta a hosszú nyakat és gyengéden harapdálni kezdte. Tudta, hogy ez az egyik gyengéje Carlának. Aztán hirtelen Carla teljesen meztelenül ült ott, miután lehúzta róla a tangát lecsúsztatva azt a lábain. Végigfuttatta tekintetét a testén és úgy döntött, hogy most a kemény, hívogató mellbimbókat veszi kezelésbe.
Carla felsóhajtott és beletúrt Dave tarkójánál a hajába. Még inkább széttárta a lábait, hogy jobb hozzáférést biztosíthasson a férfinak. Egész teste várakozón reszketett, ahogy hátrahajtva fejét élvezte a harapásokat és a szívogatást feszes mellein. Majd egy nyögés hagyta el kiszáradt száját, mikor Dave ujjai végre megtalálták a csiklóját.
- Kérlek… érints meg ott… - suttogta – Hadd érezzem az ujjaidat bennem… Oh istenem, máris olyan nedves vagyok… - azzal még inkább széttárta a lábait, s Dave felnyögött a csillogó nőiesség látványától, s nem tudta megállni, hogy ne érintse úgy, ahogy kérte tőle.
Finoman simogatta őt, s a nő fel is nyögött ujjbegyeinek minden egyes mozdulatától, ahogy át-átsiklott duzzadt csiklója fölött. Dave látta a ködös, félig lehunyt pillák alól felnéző tekintetet, ami többért könyörgött – meg se kellett szólalnia – egyik ujját a nőbe vezette, ami egy hosszú sóhajt csalt ki a kényeztetettből. Úgy döntött, hogy még egy ujját beveszi a játékba, majd egy harmadikat is, s tenyerét felfelé fordítva egyre mélyebbre hatolt a nőbe, figyelve minden egyes reakcióját. Carla élvezte, s hogy ezt meg is mutassa, lazán a férfi nyaka köré fonta karjait és fölülve ajkaik találkoztak egy hosszas és éhes csókra. Minél inkább mélyebbre hatolt Carla nyelve Dave szájába, Dave annál inkább felfedezte Carla selymességét, s most már mindkettejük teste egymásnak feszült, Carla lábai Dave dereka körül, annyit érintve a másik bőréből, amennyit csak lehetett, ahogy közös vágyuk szárnyalt. Dave másik keze Carla haját markolta, biztosítva vele, hogy ne szakíthassa meg a csókot, mielőtt ő úgy akarná.
Carla megtett minden tőle telhetőt, hogy ülve tudjon maradni az asztal szélét markolva, de aztán hirtelen többre vágyott, s vadul rángatni kezdte Dave övét. Megrázva a fejét sikerült megszakítania a csókot, hogy megszólalhasson: - Meg… kell, hogy… érintselek! A kezemben akarom érezni a farkadat! – nyögte ki – Most, mielőtt elélveznék… Nem tudom kibontani a hülye öved! Segíts, Dave!
Dave hallatott egy rövid rekedt nevetést, de abbahagyta, amit épp csinált és segített neki. Hamar kibontották a nadrágját, s megkönnyebbülését Carla szájába nyögte, amint a nő kiszabadította férfiasságát a „börtönéből”.
- Iggggen… markolj még erősebben! Verd a farkam! – szisszent fel, ahogy ujjai mélyebbre csúsztak a nőben, s ahogy kifelé húzta őket, megérzett egy kitüremkedő pontot a hüvelyében. – Oh, mit… találtam? – mosolyodott el ördögien, s gyengéden megsimogatta azt, amitől Carlát kirázta a hideg – Gondolom ez a… G-pontod, baby? – még egy simítás, s Carla hátravetette a fejét egy hangos nyögéssel a hihetetlenül intenzív érzéstől – Azt akarod, hogy… újra dörzsöljem?
- Engedd, hogy elélvezzek! Most! Nem érdekel, hogy, csak csináld! – hallani lehetett Carla hangjában a sürgetést, amit a kezének hirtelen felgyorsulása és keményebb szorítása kísért Dave hosszú farkán, amitől Dave levegő után kapott. A nő engedélyének köszönhetően lecsapott tüzes csókjával Carlára és könyörtelenül addig dörzsölte a G-pontját, míg szerelme meg nem dermedt a karjaiban, várva, hogy erőteljes orgazmusa átjárja testét.
Levegőt is elfelejtett venni, ahogy hátrahúzva fejét belenézett Dave szemeibe, könyörögve neki, hogy juttassa el végre a csúcsra. A pillanat hirtelen jött, mint egy villámlás, melyet hihetetlenül erős összehúzódás-sorozat követett, melyet Carla nem tudott kontrolálni. Dave belélökte ujjait, s érezte, ahogy a nő teste rászorít kezére, s figyelte, ahogy a boldogság egy üdvözült mosolya derengett fel, mint egy gyönyörű napkelte, a kipirult arcon. Még sosem látta ilyen szépnek Carlát, s tudta, hogy ezt a képet örökké hordozni fogja magában szerelméről, azzal együtt, amikor először fedte fel testét neki a kanapén, ahogy kibontotta kimonóját.
Mikor érezte, hogy Carla teste ellazul, feltette a legidiótább kérdést, amit feltehetett: - Jó volt?
- Kibaszottul csodás! Hullócsillagok, tűzijáték, üstökösök… Istenem, de jó vagy! – jött a válasz, mielőtt magához húzta volna még egy csókra, mellyel bejárta Dave szájának minden szegletét, kezeivel a hajába túrva, s a nevét és azt suttogva, hogy szereti. Közben Dave gyengéden simogatta a melleit, a bordáit, a hasát, kiélvezve a saját elektromos szikráikat az ujjbegyei és a puha bőr között.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó