Novellák : Useless-girl - Blood and Sacrifice |
Useless-girl - Blood and Sacrifice
Useless-girl 2013.05.19. 12:39
PG-13 (12-es karika), Jared and Shannon Leto
Megjegyzés: Nyilvánvalóan az új 30 Seconds To Mars album (Love Lust Faith + Dreams) hatással volt rám. Amióta pár napja hallottam a „The Race”-t, eljátszottam ezzel a kis ötlettel, úgyhogy tessék. Remélem, tetszeni fog.
Korhatár/Párosítás: PG-13 (12-es karika), Jared and Shannon Leto
Blood and sacrifice
(Vér és áldozat)
Jared a kanapén feküdt felhúzott lábakkal, jegyzetfüzete a combjainak támasztva, ahogy a tolla végét rágcsálta. Már egy ideje az üres lapot fixírozta. A szélei tele voltak firkálva mindenfélével a kis kék szíveken és nonfiguratív rajzokon át néhány szimbólumig, amiket az együttes is használt. Elakadt. Megint. Nem az ötletek vagy az ihlet hiánya volt a probléma. Ellenkezőleg! Elméje és mellkasa annyira tele volt gondolatokkal és érzésekkel, amiket ki akart írni magából, hogy megoszthassa őket, de nem tudta, hogy hol és miként kezdjen hozzá… hogy hogyan válassza ki a helyes és a leginkább kifejező szavakat a mondandójához.
Tovább rágcsálta a tollát, ahogy kicsit balra mozdította a lábait, hogy megleshesse őt. Mintha csak megérezte volna, hogy a kisöccse babakék tekintete rá tévedt, Shannon felnézett a dobfelszerelése mögül, amit már vagy fél órája állítgatott. Jared viszonozta a rövid bíztató mosolyt, amit kapott tőle. Shannon valószínűleg már megint tudta, hogy mi zajlik a fejében. Nem ez lenne az első eset. Ahogy visszatért a gyakorlás előtti készülődéshez Jared továbbra is figyelte őt arra gondolva, hogy mennyi mindent átéltek már gyerekkoruk óta. Nyilvánvalóan közel álltak egymáshoz, és az sem volt meglepetés, hogy Jared el sem tudta képzelni az életét a védelmező nagytesója nélkül.
Csodálta őt. A szerénységét, az erejét, az őszinteségét, a bölcs és nyugodt fényt a szemeiben, ahogy ezt a világot látta és magát a tényt, hogy egyetlen másik lélek sem tudta volna úgy megérteni őt, mint ahogy Shannon. Több volt, mint szerencsés, hogy egy ilyen valaki vigyázott rá. Tudta jól, hogy Shanny egy zseni, aki nagyon ritkán akart elismerést a kemény munkájáért és a teljesítményeiért. Másrészt viszont Jared valahol utálta ezt, mert az emberek gyakran nem látták, hogy milyen kreatív és tehetséges is volt a bátyja. Ha nem számítjuk az echelonokat, azaz a hűséges követőiket és még másokat, akik vették a fáradtságot és időt, hogy jobban megismerjék őket, a világ Shannont csak a háttérben játszó dobosnak látta. Persze ezzel a képpel nem is volt semmi baj, hiszen tényleg remek dobos volt, de Jared azt akarta, hogy mindenki elismerje a bátyja kemény munkáját és nem csak ebben a szerepben. Pont ezért dicsérte nyilvánosan, amikor csak lehetősége volt rá. Néha nyíltan, máskor csupán megjegyzésekkel vagy utalásokkal.
Most ahogy a testvérét figyelte a saját közegében a dobfelszerelése mögött, ütőkkel a kezében, kalappal a fején, fülhallgatóval a fülében és csukott szemmel, ahogy a zenére koncentrált míg várta, hogy az ő részéhez érjen, Jared úgy érezte, hogy megfullad a sok érzéstől, amik hirtelen elárasztották. Tudja, hogy sok olyan dolog lesz róluk vagy a készülő új albumról, amiről mások nem fognak tudni, és ez rendjén is volt így. Néhány dolgot meg kellett, hogy tartsanak saját maguknak, hogy ne veszítsék el önmagukat és azt, amit egymásnak jelentenek. Több mint elég példát látott már az ellenkezőjére, amikor a művészek megpróbáltak minden elvárásnak megfelelni, ezzel elveszítve azt, ami igazán fontos volt: az igazi személyiségüket és a küldetésüket.
Jay beleremegett a dob első taktusaiba, s libabőrös lett csupasz karjain és lábain, ahogy figyelte ezt a csodálatos kreatúrát elveszni a zenében – a személyes varázslatukban, ami olyan volt nekik, mint egy korty levegő. A következő pillanatban anélkül, hogy észrevette volna, a toll a papírhoz ért és elkezdte egymás után leírni a szavakat, miközben érezte, hogy végre most már értelmet fognak képezni a már-már művészi káosz után, ami a fejében lakozott. Tudta, hogy valószínűleg át fogja még írni a szövegek többségét mielőtt elérne a végső verzióhoz, de nem bánta. Erre a pillanatra várt, így hagyta, hogy magával ragadja és megnyíljon tőle.
“Love is a dangerous game to play.
Hearts are made for breaking and for pain.
I'm selfish and I'm cold.
I promise you I said:
Never again…”
„A szerelem veszélyes játék.
A szívek arra születnek, hogy összetörjenek és sajogjanak.
Önző és hideg vagyok.
Ígérem azt mondtam:
Soha többé…”
By: Useless-girl
18/05/2013
Teljes méret: http://fc06.deviantart.net/fs71/i/2013/139/4/2/blood_and_sacrifice_by_useless_girl-d65s4on.jpg
|