Egy fekete tal�ros f�rfi l�pett be az es��ztatta utc�r�l Roxmorts neves fodr�sz�zlet�be, az Aranyoll�ba. Az �zlet kongott az �ress�gt�l, csup�n Phil, a tulajdonos hadon�szott unottan var�zsp�lc�j�val, hogy feltakar�tsa a hajsz�lakat.

- �h, Perselus, �n mindig pontosan �rkezik – �dv�z�lte vend�g�t.

- J� napot Phil, - k�sz�nt�tte kim�rten a professzor.

- A szok�sos mos�s �s csavar�s?

- Igen, �s kellene egy kicsit v�gni a v�g�b�l?

- Hogyhogy?… - szaladt ki Phil sz�j�n, �m Perselus felk�t�tt karj�ra pillantva nem folytatta a k�rdez�sk�d�st. – Rendben – b�lintott, �s a sz�kbe invit�lta a b�jitaltantan�rt.

A fodr�sz bekapcsolta magnetofon k�sz�l�k�t, ami kedvenc sz�m�t j�tszotta a Don’t let me be misunderstoodot. Ler�gta cip�it, �s megropogtatta l�bait. Talp�n oll� alak�, d�szes tetov�l�sa l�that�v� v�lt. - Mint a r�gi sz�p id�kben – sz�lt, majd h�trahajtotta Perselus fej�t, �s neki kezdett a mos�snak.

 - Az�rt nem olyan r�g j�rtam itt utolj�ra – fordult h�tra k�tkedve a b�jitalok mestere. Phil mosolyogva folytatta munk�j�t. A mos�st a v�g�s k�vette, a f�rfi kez�be vette az oll�t, szem�vel pedig Perselus tekintet�t f�rk�szte.

 - Rajta Phil, v�g�l is t�z �ve v�rsz m�r erre! – mondta Piton.

 - Sz� mi sz�, idej�t sem tudom, mi�ta j�rsz ide, de a hajadb�l m�g nem engedt�l v�gatni – jegyezte meg a tulaj, majd nekil�tott a v�g�snak.

- Kiv�tel er�s�ti a szab�lyt! – mutatott a fekete haj� var�zsl� karj�ra. – De csak a v�g�b�l! – tette hozz� morcosan.

- Csigav�r, nem a null�sg�pet vettem el�! – a hajv�g�s v�gezt�vel a csavar�kat szedte el�, amik hagytak n�mi k�v�nnival�t maguk ut�n, citroms�rga p�ttyeikkel r�zsasz�n alapon.

- Ugye nem ezeket akarod a hajamba rakni? – vonta fel Piton a szem�ld�k�t.

 - Nincs itt senki, �s bejelentve is csak Te volt�l m�ra – nyugtatta meg a fodr�sz.

- Na j�, ess�nk t�l rajta, min�l el�bb – felelte kelletlen�l.

- Ha az eg�sz hajad csavarozn�m be, az is k�nnyebb lenne, mint �gy a v�geket! – s�hajtott Phil kis id� m�lva. A b�jitaltan tan�r �lni tudott volna ez�rt a megjegyz�s�rt. A m�sik f�rfi vette a lapot, gyorsan becsavarta a hajv�geket, majd betess�kelte vend�g�t a bura al�. Persleus sz�rakozottan olvasni kezdte a Szombati Boszork�ny legfrissebb sz�m�t. A hajsz�r�t� masina zaj�t�l �s az elm�ly�lt olvas�st�l �szre sem vette, mikor egy hossz�, sz�ke haj� f�rfi l�pett be.

 - �, Mr. Malfoy. Nem a mai napon v�rtam.

- Tudom, de halaszthatatlan elint�znival�m van holnap – v�laszolta kim�rten. Phil beleegyez�en b�lintott.

- �lj�n le, k�rem! Mi is lesz? – �rdekl�d�tt.

 - A t�v�t kellene befesteni, semmi egy�b – utas�totta. A fodr�sz kikeverte a fest�ket, �s el�k�sz�tette a f�li�kat. T�z perc m�lva el is k�sz�lt az avantg�rd m�alkot�s, Lucius m�g meg is mosolyogta f�li�kkal tark�tott frizur�j�t.

– Meddig kell bet�ltenem a kar�csonyfad�sz szerep�t? – k�rdezte meglep�en nyugodt hangon.

- �gy h�sz percig. Addig k�rlek, �lj �t abba a m�sik sz�kbe – felelte Phil mosolyogva. Lucius ekkor vette �szre, hogy m�s is van rajta k�v�l a szalonban. K�nosan �rezte mag�t, mert nem tudta pontosan, ki lehet az illet�, b�r a fekete ruha sokat sejtetett. Piton ekkor v�gzett az �js�ggal, �s lerakta, majd tekintete tal�lkozott Malfoy�val

- Lucius!

- Perselus – biccentettek mindketten kim�rten.

Egyik�k sem kapott leveg�t a megd�bben�st�l. Nem l�tt�k m�g egym�st ilyen komikus helyzetben. A sz�ke haj� f�rfi ek�zben elfoglalta a Piton melletti sz�ket, �m m�g ekkor is meredten figyelt�k egym�st. Oldva a kellemetlen szitu�ci�t, mindkettej�k sz�ja mosolyra h�z�dott.

- J�l �llnak a csavar�k – kezdte a szurk�l�d�st Lucius.

 - A Te f�li�id sem gyeng�k! – v�gta r� Perselus. Ekkor �jb�l kiny�lt az �zlet ajtaja, �s bel�pett Mr. Weasley.

- J� napot Phil, eln�z�st, hogy csak �gy berontok, meg�rkezett m�r… a… haj… �pol�… f�zetem? - meglep�d�tts�g�t h�en t�kr�zt�k utols�, elny�jtott szavai. K�nos csend uralta a helyis�get. A h�rom f�rfi meredten b�mult egym�sra, nem lehetett tudni, melyik�k van nagyobb zavarban.

- Uraim, nyugodjanak meg, nem szeretn�k incidenst az �zletemben!

- Kit nem v�rsz m�g a mai nap folyam�n? – k�rdezte Piton visszafogott indulattal, mialatt kik�sz�l�dott a bura al�l. Phil elengedte a megjegyz�st a f�le mellett. - Perselus, lej�rt az id�, befejezem a hajadat – pr�b�lta menteni a helyzetet.

- Arthur, meg�rkezett, amit k�rt�l, hozom mindj�rt, csak hadd fejezzem be a vend�geimet – sz�lt Mr. Wasleynek. – Nem merem �ket egyed�l hagyni! – gondolta k�ts�gbeesetten, �s elkezdte kiszedni a csirics�r� hajcsavar�kat. A fekete haj� var�zsl� frizur�ja hamar elnyerte szok�sos form�j�t, �s Piton megk�nnyebb�lten emelkedett fel a sz�kb�l. Kifizetette a h�sz sarl�t, majd egy g�nyos mosollyal v�gigtekintett a h�tra maradt, k�t f�rfin �s t�vozott. Lucius �s Arthur a lehet� legnagyobb t�vols�gban �ltek egym�st�l, gondosan ker�lve a m�sik tekintet�t. - Lucius, most Te j�ssz! – a f�rfi sz� n�lk�l engedelmeskedett, min�l el�bb t�l akart lenni ezen a k�nos kellemetlens�gen. Phil kiszedet a f�li�kat haj�b�l, megmosta, majd megsz�r�totta. A fodr�sz nem eg�sz negyed �ra m�lva k�sz volt. Malfoy a lehet� leggyorsabban kifizette Philt, majd az ajt�b�l f�lhangosan visszasz�lt Mr. Weasleynek:

- Haj�pol� f�zet?! A sok t�l�ra miatt hullik a hajad? – Mr. Weasley arca haja sz�n�hez kezdett hasonl�tani, �s f�lig felemelkedve a sz�kb�l elord�totta mag�t: „F�lia!”. Ekkorra m�r Lucius r�g maga m�g�tt hagyta az �zletet.

- Arthur, nyugalom – fogta meg karj�t finoman a f�rfi, nehogy kirohanjon azonnal. – Hozom a f�zetet! – tette hozz�. P�r perc m�lva vissza is t�rt. Mr. Weasley �pp fizetni akart, de Phil nem engedte. – Te is elsim�tottad m�ltkor, hogy az egyik megb�v�lt oll�m mugli k�zbe jutott

- K�sz�n�m, de az sz�ra sem �rdemes – mondta a v�r�s haj� var�zsl�, �s mag�ra hagyta a megk�nnyebb�lt tulajt.

Phil kelletlen�l takar�tott, lusta var�zsl� m�dj�ra p�lc�ja seg�ts�g�vel, mik�zben felmordult: -Ezek rosszabbak, mint a n�k! 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s