�rta: Brigi

Korhat�r �s figyelmeztet�sek: 14 �ven aluliaknak nem aj�nlott

I. r�sz

Patk�nyok �s hazugs�gok

- Indulsz, Remus? - k�rdezte Mrs. Weasley, mikor megl�tta, hogy Lupin a t�k�rben igazgatja az ing�t.

- Igen, Molly - felelte az der�sen. - Kingsley-re r�f�r a pihen�s.

- Nagyon vigy�zz arra a szeg�ny fi�ra! - k�rlelte agg�dva a n�. - Azok ut�n, ami veletek t�rt�nt...

- Nyitva tartom a szemem.

- Mi�rt borotv�ltad le a bajuszod? - tette hozz� Mrs. Weasley k�v�ncsiskodva.

- Ideje volt v�ltoznom egy kicsit. Tonks hogy �rzi mag�t?

A boszork�ny elvigyorodott.

- �, � remek�l van. Zakharias j�l elsz�rakoztatta reggeli k�zben.

Lupin akaratlanul is megeresztett egy horkant�st.

- Nos - mondta zavartan - akkor megyek is.

- Szerinted el fog j�nni? - k�rdezte Harry szomor�an kedves�t, miut�n egy halom tiszta t�ny�rt tett le az asztalra.

A l�ny mindegyiket kend�be bugyol�lta, majd belerakta egy nagyobb, fonott kos�rba.

- Nem tudom, Harry. Rem�nykedj�nk.

Odal�pett hozz� h�tulr�l, �s �t�lelte a fi�t. Keze �vatosan megsimogatta annak has�t, majd j�l megszor�totta. Fej�t Harry v�ll�ra hajtotta, �s behunyt szemmel �lvezte a pillanat sz�ps�g�t.

Harry is megadta mag�t a bizserget� �rz�snek. V�gigsim�totta a l�ny puha b�r�t, a karj�t, mely �tfonta derek�t, majd ujjaival cir�gatni kezdte a sz�p kis arcot, ami pirulva b�jt hozz�. Hosszasan, zavartan b�multak meredten egym�s szem�be. Majd Harry lassan megfordult, kezeivel �tkarolta Marie derek�t, �s �lel�s�t egyre szorosabbra fonta. V�g�l elfogyott k�z�tt�k a t�vols�g, �s test�k egym�shoz simult. A l�ny lehunyta a szemeit, �s �ll�t cs�kra k�szen kiss� felfel� billentette. Harry nem is tanakodott sok�ig: �des cs�kban forrtak �ssze ajkaik. M�morosan �rezt�k magukat, �m idilli pillanatuk nem tarthatott sok�ig.

Az egyik gyermek hangosan felnevetett. A nagy teremben alacsony asztalok mellett az int�zet gyermekei igyekeztek elfoglalni magukat. Nevel�ik ceruz�kat s zs�rkr�t�t osztottak ki, amivel rajzolhattak, m�sok pedig sz�nes gyurmafigur�kat gy�rthattak. Gondoz�k �ltek minden asztaln�l, hogy figyelj�k a munk�jukat, seg�ts�k �ket, valamint hogy megakad�lyozz�k, hogy k�rt tegyenek magukban, vagy egym�sban. Odakint m�g t�l nagy volt a h�s�g ahhoz, hogy j�tszhassanak. Ez�rt a j�l szell�ztetett teremben h�s�ltek. A szoba t�bb pontj�n m�g ventill�torok is forogtak, nehogy rosszul legyen valaki.

A megh�vott vend�gek vagy k�l�n asztaln�l �ltek �s te�ztak, k�v�ztak, vagy elvegy�ltek a gyerekek k�zt �s vel�k foglalkoztak. T�bbnyire gazdagabb szem�lyek voltak, az int�zet csendes mec�n�sai, de voltak egyszer�bben �lt�z�tt, val�sz�n�leg szeg�nyebb emberek is.

A hom�lyos el�t�rben v�g�l egy bizonytalan alak jelent meg. Az ajt�ban �ll� n�v�rke mosolyogva odal�pett hozz�, �s elvette a megh�v�j�t, majd beljebb tess�kelte a toporg� f�rfit.

Piton bel�pett a terembe, ahol kellemes f�lhom�ly �s h�s l�gk�r honolt. Annak ellen�re, hogy tele volt �vod�skor� gyerekkel, szokatlan csend �s b�ke honolt. K�rbej�rtatta a tekintet�t, de se Harryt, de Marie-t nem l�tta. Ki szeretett volna menni a teraszra, hogy k�r�ln�zzen, mikor egy gyermek a l�bsz�r�ba csimpaszkodott. Megszeppenve pillantott le a nagy, barna szem�, sz�k�s haj� fi�csk�ra, aki esdekelve meredt r�:

- Gyere, rajzolj velem kal�zokat! Maggie m�r rajzolt h�rom t�nd�rt, de nekem semmi sem siker�lt! - mondta, n�ha akadozva. - K�rlek!

A f�rfi megh�kkenve n�zett le r�, majd az eml�tett kisl�nyra, aki a b�szkes�gt�l dagad� mellel mutatta a k�sza t�nd�rk�ket. Mellette egy tehet�sebb, eleg�ns n� �lt, val�sz�n�leg � seg�tett a l�nynak. �jra a kisfi�ra pillantott, majd megenyh�ltek a von�sai, �s elmosolyodott. Le�lt a gyerek melletti p�rn�ra, bemutatkozott a n�nek, akivel viszont nem besz�ltek sokat.

A kisfi� seg�lyk�r�en n�zett r�. K�zelebb tolta hozz� a pap�rt, �s elkezdte firk�lgatni, de a szeme sark�b�l figyelte Pitont.

- Na �s milyen kal�zt szeretn�l rajzolni?

- Olyat, aminek nagy haj�ja van!

Piton f�loldalasan elmosolyodott.

- Tengerrel �s z�szl�kkal?

- Igen!

A tan�r is ceruz�t ragadott, majd halk egyeztet�sbe kezdett a sz�ke gyermekkel. A fi� egyre lelkesebben v�zolta fel az elk�pzel�seit arr�l, h�ny kal�zt is szeretne a k�pen, merre n�zzenek a haj� �gy�i, vagy hogy merr�l rep�ljenek a madarak. N�h�ny bizarr �tletn�l azonban m�r Piton is elkuncogta mag�t. �rhaj�k, szupergyors aut�k �s p�lmaf�k is felker�ltek a k�pre, de a leg�rdekesebb egy fagylaltot nyalogat� pingvin volt.

Piton mindig seg�tett a fi�nak, ha az nem tudott valamit megrajzolni. Ilyenkor �vatosan megfogta a gyermek piciny kez�t, �s a ceruz�t fogva k�z�s mozdulatokkal h�zt�k meg a madarak vagy falevelek vonalait. Miut�n a sz�kes�g belej�tt, Piton �szrev�tlen�l elengedte a kez�t, �s �gy a fi�cska azt hitte, � maga, egyed�l rajzolta azt, amit l�tott. A f�rfi ilyenkor csak szomor�an mosolygott, �s �rdekl�dve n�zte, miket alkot m�g a szorgalmas gyerek.

Amit azonban nem vett �szre, hogy Harry �s Marie id�k�zben m�r visszat�rtek a terembe egy �jabb kos�r�rt. A fi� megbabon�zva n�zte, mily k�zvetlen�l �s kedvesen b�nik az asztaln�l �l� gyerk�ccel az � szigor�nak hitt tan�ra...

K�s�bb, miut�n a gondozott gyerekek kimehettek a friss leveg�re, Piton is kisuhant a verand�ra. Odal�pett a sz�les korl�thoz, majd le�lt r�, �s h�t�t az egyik tart�oszlopnak t�masztotta. A l�gy szell� �vatosan �benfekete tincseibe kapott, �s meglengette �ket.

Nesztelen szellemalakk�nt bukkant fel mellette Marie, leg�rtatlanabb pillant�s�t mag�ra �ltve. Piton r�mosolygott, amivel siker�lt egy csepp b�tors�got �ntenie a l�nyba.

- Hogy �rzi mag�t, professzor �r? Nem untatta nagyon a kicsi Jacob?

- Egy cseppet sem. Remek�l �rzem magam.

A l�ny arca felder�lt.

- Ez... remek! Nagyon meleg van... - legyezgette mag�t. - Harryt m�r bek�ldtem p�r �veg innival��rt. Addig is... szeretn�k k�rdezni valamit...

- Csak tess�k.

- �n... �gy tudom, hogy Harry egy jav�t�int�zetben tanul... nekem legal�bbis ezt mes�lte... - kezdte a l�ny kiss� bizonytalanul. - De h�t... �n �gy tudtam, hogy ilyen int�zetbe csak olyanok ker�lnek, akik... sz�val akik b�n�z�k, vagy... probl�m�s a nevel�s�k... meg ilyenek. De Harry... � nem �gy n�z ki, mintha b�rmit is elk�vetett volna... Mi�rt... kell egy olyan helyen tanulnia?

Piton nyelt egyet. Semmi kedve sem volt hazudni ennek az �rtatlan kisl�nynak, de m�gsem �rulhatta el, hogy Harryvel mindketten var�zsl�k...

- Ne agg�dj, semmi olyasmit nem tett, amivel ki�rdemelhetn� a Szent Br�tuszt - felelte hunyorogva, de k�zben megpr�b�lt mosolyogni. - A nevel�sz�lei k�ldt�k oda.

- De h�t - h�ledezett a l�ny - mi�rt? Csak az�rt, mert nem szeretik? Biztos van m�s bentlak�sos iskola is a k�zelben!

A tan�r megvonta a v�ll�t.

- Tal�n olcs�n akart�k meg�szni.

Marie-n l�tszott, hogy m�lyen megbotr�nkoztatt�k az im�nt hallottak. Kezei �k�lbe r�ndultak a m�regt�l. Szerencs�re kedvese meg�rkezett, �gy pal�stolnia kellett �rzelmeit.

- Szent Br�tusz? - horkant fel egy �tl�tsz� szellemalak a lombok k�zt.

- Fogd be a sz�d, Sirius! - torkolta le r�m�lten Lupin.

- Most mit agg�dsz? - fintorgott mellette James Potter is. - Minket csak te l�tsz, mert neked, mint v�rfarkasnak kifinomultabbak az �rz�keid. �k - mutatott le - nem l�thatnak meg minket. Igaz, Lily?

�m a v�r�s haj� n� meghat�dva figyelte fiacsk�j�t, ahogy az �vek sor�n eddig is tette. Most azonban m�r nem csak halott p�rj�val k�vett�k oltalmaz� �rny�kk�nt Harryt. Sirius, hal�lakor csatlakozott hozz�juk, �m a sors k�l�n�s fintora �gy int�zte, hogy Remus mindegyik�ket l�ssa. Volt is bel�le r�m�let... Mikor Remus egyik este, egy kimer�t� �rj�rat ut�n f�radtan nyitott be a szob�j�ba, majdnem kiugrott a b�r�b�l, mikor megl�tta halottnak hitt bar�tait az �gya sz�l�n �lni. Azonnal sz�lt Dumbledore-nak, aki sokatmond�an h�mm�g�tt p�rat, de nem �rulta el, milyen k�vetkeztet�sre jutott. �gy az�ta Remus harmadmag�val j�rja az utc�kat, �s k�l�n�sen feldobja, hogy azokkal lehet, akiket szeret. Harrynek m�g nem akart sz�lni r�la: mivel a Rend t�bbi tagja szint�n nem vette �szre Siriust �s a Potter h�zasp�rt, �gy v�lte, val�sz�n�leg Harry se �rz�keln� �ket. Azzal meg nem akarta megzavarni a fi�t, hogy halott rokonai �lland�an k�r�l�tte l�fr�lnak, csak �ppen nem l�thatja �ket.

Most is mag�val hozta a h�rmast, de Sirius szokatlanul sokat f�szkel�d�tt, mikor megl�tta Piton kil�pni az �p�letb�l. Dacos undor �lt ki az arc�ra, �s m�r azon volt, hogy egy hossz� bottal, lesb�l piszk�lni kezdi „im�dott” Pipogyusz�t, de Remus szigor� pillant�sa miatt le kellett tennie err�l az �lnok, �m sz�rakoztat�nak �g�rkez� tervr�l.

- Kh�m - k�sz�r�lte meg a tork�t James.

- Jaj, James, h�t nem �des ez a kisl�ny? - mondta csillog� szemekkel a b�szke anyuka.

- Jaj, ne kezd m�r megint, Lily! - grimaszolt Sirius. - Persze, hogy �des, meg csinos. Amilyen Harryhez illik! - kacsintott James-re.

Remus lemond�an meglengette a fej�t, �s ink�bb a feladat�ra koncentr�lt. Cs�nya dolog a hallgat�z�s, de mik�zben Harryre vigy�zott, nem igaz�n akadt m�s dolga.

Harry h�rom �veg s�rrel l�pett ki az �p�let verand�j�ra. Egyiket a l�nynak adta, egy m�sikat pedig a korl�ton �l� Pitonnak. Ekkor eszm�lt r� azonban, hogy bont�t nem hozott.

- Hagyd csak - s�hajtott f�radtan a tan�r. Fogta az �vegeket, �s egym�ssal kibontotta �ket.

Mindh�rman belekortyoltak az italba, �s �lvezt�k annak h�s�t� hat�s�t a rekken� h�s�gben. Ekkor az egyik nevel�n� mag�hoz sz�l�totta Marie-t, akinek k�t kisfi�ra kellett egy ideig fel�gyelni, �gy Piton �s Harry egyed�l maradtak. A fi� le�lt a tan�rral szemben a korl�tra, �s h�t�t szint�n az egyik tart�oszlopnak t�masztotta. Sok�ig n�zte a f�ben a gyerekekkel j�tsz� Marie-t. Piton �szrevette ezt, �gy r�k�rdezett:

- Hol szedted �t �ssze?

Harry elmosolyodott, mint akit el�ntenek a kellemes eml�kek.

- Aznap ismertem meg, hogy dolgozni kezdtem. M�r �ppen ebben az utc�ban j�rtam, mikor bel�j�k botlottam. Akkor �rkeztek meg Londonb�l, de pontosan nem tudt�k, melyik utc�ban tal�lj�k ezt az �p�letet. Seg�tettem nekik idetal�lni... �s... ut�na m�r ment minden mag�t�l... - fejezte be sokat sejttet�en. - Minden nap erre j�rtam reggelente, � megjegyezte az arcomat, nekem meg ugye csak � j�rt az eszemben, sz�val v�g�l csak �sszej�tt�nk...

A lomb �rny�k�ban Remus els�padva vette tudom�sul, milyen k�nnyen besz�l err�l Harry Pitonnak. Sokkal k�nnyebben, mint neki, aki el�l el�sz�r el is akarta hallgatni a r�szleteket.

- Mir�l besz�lgettek, m�g bent voltam?

- Err�l-arr�l... - mondta lust�n Piton, �s hangj�b�l kicsengett, hogy Harry t�rden cs�szva sem tudn� kiszedni bel�le, mir�l.

- �rtem... - vigyorodott el Harry. - Akkor majd �sszeszedem magam a ma esti okklumenci�ra.

Piton mosolyogva horkantott egyet.

- Ne is rem�nykedj. Ne sz�m�ts semmi j�ra egy ilyen RBF ut�n.

- De h�t mi�rt? H�t nem �r�l neki, hogy „V”-t �rtam b�jitaltanb�l?

A tan�r j�l hallhat�an vett egy m�ly leveg�t �s megk�sz�r�lte a tork�t, jelezv�n, mennyire kellemetlen sz�m�ra a t�ma.

- Odavagyok - vetette oda kurt�n.

A fi� vigyorogva biccentett egyet. Ekkor elrep�lt k�z�tt�k egy focilabda.

Harry felpattant a hely�r�l, �s a labd�hoz l�pett. R�tette a l�b�t, majd l�bfej�vel megp�ccintette a labd�t, �s dek�zgatni kezdett vele.

- Na, nem pr�b�lja ki?

- �n? - k�rdezte m�lys�ges felh�borod�ssal Piton.

- Ugyan m�r! Mindenki szereti a focit!

- Nem vagyok egy sportos alkat - fordult el a f�rfi.

- Minden j�raval� gyerk�c tud focizni. Itt, Angli�ban ez mindenkinek a v�r�ben van.

- Elfelejted, hogy a var�zsl�k vil�g�ban nincs futball. A var�zsl�k kviddicseznek.

- �nt m�g soha sem l�ttam kviddicsezni, professzor �r.

- M�g szerencse - motyogta az orra alatt Piton.

- Hogyan?

- �gy �rtem, nem is fogsz - v�gta r� a f�rfi gyorsan. - Tan�r vagyok, nem fogok egy sepr�ny�len boh�ckodni.

- H�t! Akkor min utazik, ha valahova mennie kell? Csak nem a K�bor Grimbuszon?

A fa �gai k�zt valaki halkan felkuncogott. Lupin inger�lten sz�lt r� az illet�re.

- Fogd be a sz�d, Sirius! M�g meghallanak!

Piton megmassz�rozta a hal�nt�k�t.

- Hoppan�lok, ha lehet...

- Azt hittem, az csak kisebb t�von bel�l m�k�dik...

- Majd megtanulod, hogy m�k�dik, ha elj�n az ideje.

- Csup�n k�v�ncsi voltam... biztos nem a Millenium Falconnal rep�l...

- Na el�g ebb�l! - csattant fel Piton. Majd hirtelen m�gis megenyh�lt az arca. - Mit mondt�l?

- F-falcon?

- Csak nem ismered azt a t�rt�netet? Hiszen m�g �n is k�ly�k voltam, mikor azt csin�lt�k...

- A „Csillagok”-at? VICCEL? Azt mindenki ismeri! A mugli gyerekek meg vannak �rte veszve! De �n... �n is szereti?

- Szereti a hal�l! Csak lelkes mugliismeret-tan�runk volt, �s az eg�sz oszt�llyal megn�zette a filmet... 

- Na �s hogy tetszett az eg�sz jedis dolog a kis var�zsl�tanoncoknak? - k�rdezte Harry kuncogva.

- Meg voltak �rte bolondulva - legyintett lemond�an a tan�r.

- �s?

- Szomor� v�get �rt a dolog - mondta emelkedett hangon Piton, f�lmosollyal. - Mikor az egyik leselejtezett sepr�b�l eszk�b�lt, pap�rkarossz�ri�s vad�szg�p elg�zolta Frics urat, a tantest�let �gy d�nt�tt, �j tan�rra b�zza a mugliismeretet. Az�ta van Sephia professzor az iskol�ban.

Harryb�l kit�rt a kacag�s, �s m�g Piton is mosolyogva h�mm�g�tt, majd kortyolt egyet az ital�b�l.

- Milyen sz�p id�k is voltak azok! - suttogta fojtott hangon James Potter, mik�zben a k�r�l�tte �l� Lily, Sirius �s Remus a sz�jukra tapasztott�k a kez�ket, nehogy hangosan hahot�zzanak. V�g�l azt�n Lupin volt az, aki csendre intette �ket.

Harry k�zben visszapasszolta a labd�t a gyerekeknek. Kedvese angyalk�nt suhant el mellette, valami dolga akadt odabent. Futt�ban „Ne s�rj ma �jjel, �desem, m�g mindig szeretlek...”-et d�dolt, �s mosolyogva kacsintott bar�tj�ra. Harry kicsit b�ntudatot �rzett amiatt, hogy � csak t�tlen�l �ld�g�l, mik�zben a l�ny ide-oda szaladg�l. De valahol �lvezettel is n�zte, ahogy a l�ny halov�nybarna l�bai fel-al� futkosnak el�tte; hogy ki-kivillannak k�nny�, h�feh�r, p�ntos g�zruha al�l... Egyszer a sz�l �gy fellibbentette a szoknya alj�t, hogy Harry a l�ny combjait is megl�tta. Sz�ja moh� mosolyra g�rb�lt.

- Fura... - mondta �tszellem�lten. - Els� alkalom, ami�ta a Roxfortba j�rok, hogy v�rom is a ny�risz�net v�g�t, meg nem is... Bele se merek gondolni, mi lesz velem, ha � - b�k�tt a l�ny fel� - augusztusban visszamegy Franciaorsz�gba... Ha Voldemortnak van esze, akkor pr�b�l majd meg lecsapni r�m... - folytatta ironikusan.

- Miket besz�lsz? - k�rdezte halkan Piton, b�r szavaiban �rezni lehetett a sz�nalmat. Szomor� szemekkel n�zte a fi�t, aki elmerengett saj�t, elj�vend� keser�s�g�n. Lassan el�rehajolt, �s �tkarolta felh�zott l�b�t. - Senki sem fogja hagyni, hogy Voldemort b�ntson t�ged... �s aj�nlom, hogy a ny�r v�g�re t�nyleg megtanuld az okklumenci�t! - mondta fenyeget�en, de a hangja �rulkod� volt. - Remusnak egy�bk�nt mi�rt nem mondtad, hogy tan�talak?

- Meg akartam lepni �t...

- Meglepni... h�t persze - s�hajtott Piton bossz�san.

- Bizalmatlan velem... �gy kell kir�ngatni bel�le minden sz�t... - Lupint sz�ven �t�tt�k a szavak. - ... meg akartam lepni azzal, hogy megtanultam az okklumenci�t, �s hogy onnant�l kezdve b�rmit elmondhat nekem... Senki sem mer nekem elmondani semmit... - folytatta Harry f�tyolos hangon. - Senki se k�rdezi, hogy vagyok, van-e valami bajom... senkivel sem tudok egy j�t besz�lgetni... ha nem lenne Marie, ez a ny�r is ugyanolyan borzalmas lenne, mint az el�z�... Eg�sz �letemben figyelt a var�zsl�vil�g, m�gse t�r�dtek velem soha. Soha nem l�ptek k�zbe, amikor Dursley�k b�ntottak, nem int�zkedtek, pedig tudhatt�k, hogy f�l �letemet egy gardr�bszekr�nybe z�rva t�lt�ttem... Elv�r�saik persze vannak! Ami�ta elhangzott a j�slat, m�sra se tudok gondolni, csak arra, hogy egyszer v�r fog tapadni a kezemhez... Hiszen, ha nem akarok meghalni, nekem kell... �ln�m - remegett. - �s ez�rt vigy�z r�m mindenki. Nem akarj�k elsz�rni az egyetlen es�ly�ket arra, hogy legy�zz�k Voldemortot. Vigy�znak a kis aranytoj�st toj� ty�kra, nehogy valami baja essen. Ez... olyan gusztustalan - mondta undorodva. - N�ha m�r elgondolkozom azon, vajon meg�ri-e ez�rt visszamennem az iskol�ba... Minden sokkal egyszer�bb lenne, ha sima mugli �letet �lhetn�k. Ezek n�lk�l is olyan bonyolult ez az eg�sz. Annyi k�rd�sem lenne... most, hogy kezdek feln�ni... hogy bar�tn�m van... annyiszor nem tudom, mit tegyek...

Piton arca a szavak hallat�n megenyh�lt, �s t�le szokatlan, m�r majdhogynem kedves mosolyt produk�lt. S�t�t szemeiben eg�szen bar�ts�gos f�ny pisl�kolt, �s k�zelebb csusszant a korl�ton a fi�hoz.

- Hagyd abba a nyafog�st, Harry - kezdte, �s felemelte a fi� egyre v�r�s�d� arc�t. A nagy z�ld szemek zavartan n�ztek r�.

Harry bizonytalanul b�lintott.

- Senki sem k�ri t�led, hogy meg�ld Voldemortot... Ez egy olyan feladat, amit b�rki sz�vesen �tv�llalna t�led. �n a legsz�vesebben - mondta keser�en. - De ez a feladat neked �t�ltetett, �gy nem tehet�nk m�st, mint hogy seg�t�nk t�ged abban, hogy v�ghez tudd ezt vinni.  

A fi� n�m�n itta a szavait. Egy pillanatig elmerengett azon, vajon kettej�k k�z�l melyik�knek csengett f�jdalmasabban a hangja, majd engedelmesen b�lintott.

- Helyes - dics�rte meg halkan Piton, aznap m�r m�sodszor.

A f�n hallgat�z� n�gy alak d�bbenten figyelte a besz�lget�st. Lupin szem�ben agg�d� f�jdalom t�kr�z�d�tt, de a sz�v�t el�nt�tte a mardos� f�lt�kenys�g is - a f�lt�kenys�g, hogy Piton, a rosszindulat� Piton, aki ut�lja Harryt, �s akit Harry is ut�l, l�tsz�lag sokkal bizalmasabb viszonyban van a fi�val, mint �, vagy mint amilyenben Sirius valaha is volt.

Harry szeretett volna mondani valamit - b�rmit -, de valahogy most, a nagy monol�g ut�n, nem j�ttek a szavak. V�g�l:

- Mi�rt... olyan m�s velem most, mint az iskol�ban?

- Nem tudom - felelte a f�rfi hamisk�san, �s kiitta s�r�t, melyb�l m�r r�g kisz�llt minden sz�nsav. - Egym�s v�r�t sz�vjuk...

- Ha m�r a v�rsz�v�sn�l j�runk... - kapott az alkalmon Harry - ... az iskol�ban... sz�val n�h�nyan azt mondj�k, hogy... sz�val hogy �n... v�mp�r... a mereng�ben is ezt l�ttam...

Piton s�hajtott egyet, �s megforgatta a szemeit. Felh�zta a karj�n az inget, �s kitette a napra. Megforgatta, megmozgatta az ujjait, majd k�rd�n Harryre n�zett.

- De - f�zte tov�bb saj�t gondolatmenet�t a fi� - ez nem lehet, mert akkor... a napon elporladna... h�t persze - mosolyodott el. - Hogy nem jutott ez eddig eszembe? De - torpant meg - f�lv�r v�mp�r m�g mindig lehet... vagy negyedv�r.

- Az m�g mindig lehetek, igen - mondta sejtelmes mosollyal Piton. Harry kicsit megijedt. - De legal�bb most m�r tudod, hogy nem gyakorlom a dolgot...

Siker�lt valamennyire �jra sz�n vinnie a fi� arc�ra, ami el�gedetts�ggel t�lt�tte el.

- Azt hittem, a s�t�t var�zslatok kiv�d�se a kedvenc t�rgyaid k�z� tartozik. Jobban is odafigyelhetn�l...

- De ha �n tartan� az �r�t, akkor m�r biztos tudn�m, ezt akarta mondani, ugye? - folytatta Harry.

- Val�sz�n�leg.  

- Mi�rt akarja minden�ron megkaparintani ezt a t�rgyat?

- Ezt meg honnan veszed? - k�rdezte meglepetten Piton.

- Ugyan m�r! Hiszen ez ny�lt titok Roxfortban. Mindenki tudja, hogy �n szeretn� tan�tani a s�t�t var�zslatok kiv�d�s�t. Ez�rt viselkedett olyan ellenszenvesen minden eddigi tan�runkkal.

Piton elkacagta mag�t, amit�l Harry ereiben megfagyott a v�r. Ekkora butas�got mondott volna?

- Nem az�rt viselkedtem �gy a tan�rokkal, ahogy, mert meg akartam szerezni a t�rgyat. Csak az bosszantott, hogy mennyire hozz� nem �rt� szem�lyekre b�zz�k a tan�t�sotokat. Hal�lfal� voltam, tudom, milyen s�t�t var�zslatokkal kell szemben�znie a j� oldalon �ll�knak. M�gis, egyik tan�r sem volt k�pes titeket felk�sz�teni ezekre a megpr�b�ltat�sokra. A b�jital-k�sz�t�s pedig sokkal izgalmasabb, soha nem adn�m fel. 

Harry nagy szemeivel zavartan pislogni kezdett.

- De h�t... J�, Lockhartot meg�rtem, � t�nyleg egy balf�c�n volt - kezdte. - M�gus se volt �ppen a legalkalmasabb, hiszen m�g a troll el�l is sikoltozva menek�lt...

- Egy troll el�l? Viccelsz? - d�lt el�re Piton. - Sokan m�g feln�tt korukban is megrettennek, ha megl�tnak egyet! Nem mindenki olyan forr�fej�, mint te!

A fi� azonban nem �rezte �gy, hogy ez most komoly szid�s lett volna. Ugyanolyan h�vvel folytatta.

- Umbridge-et meg kollekt�ven ut�lta az eg�sz iskola, sz�val az m�g elfogadhat�. De Remus?

- � igen, Remus. Remus eg�sz j� volt, de neki az el��lete nem volt tiszta - felelte Piton n�vekv� j�kedvvel.

- �s Mordon? J�, a v�g�n kider�lt, hogy m�s b�jt a b�r�be, de val�sz�n�leg az igazi Mordon is ugyan�gy tan�tott volna. � mi�rt volt alkalmatlan?

- Mordonhoz nem igaz�n f�znek sz�p eml�kek.... - vallotta be Piton, �s hirtelen �gy festett, mint egy felborzolt sz�r� macska. - A buta babon�ival meg csak feleslegesen riogatott titeket. De legal�bb m�r l�tt�tok, mi v�rhat r�tok, ha nem vagytok felk�sz�lve...

Harry b�lintott. V�g�lis �gy �ssze�ll a k�p.

- Na �s id�n? Id�n se akarja elv�llalni ezt az �r�t?

- Nem is tudn�m - r�zta meg a fej�t a tan�r. - M�r elkelt - tette hozz� mosolyogva.

Harry el�relend�lt.

- M�r lehet tudni, hogy ki lesz az �j tan�r? Ki lesz az?

- �gyse ismered - cukkolta Piton.

- Akkor nem Remus lesz...

- �, nem, nem Remus, ez biztos - folytatta der�sen a tan�r.

- De �n ismeri.

- Igen, eg�szen j�l.

- Ne m�r, most m�g majdnem m�sf�l h�napig furdalni fogja az oldalamat a k�v�ncsis�g!

- Legal�bb lesz okod visszaj�nni Roxfortba.  

Harry akaratlanul is elmosolyodott. Ma m�r sokadszorra elegyedett ked�lyes cseveg�sbe professzor�val, ami az eddigiekhez k�pest j� �tlagnak sz�m�tott. Ennyit m�skor egy �v alatt nem besz�ltek.

Tekintete megint elkalandozott. Marie ruh�j�t megint lengetni kezdte a sz�l...

Piton egy id� ut�n m�r csak annyit l�tott, hogy a fi� feje fur�n ingadozik, mintha a szell� lebegtetn�. H�trafordult, �s megl�tta, mi�rt csorgatja a ny�l�t a k�ly�k ennyire. F�radt fintor k�s�ret�ben megforgatta a szemet.

- Most mi�rt? - n�zett r� �rtatlanul vigyorogva Harry. - Egy�bk�nt - d�lt h�tra - azt vettem �szre, hogy a var�zsl�k gyermekei sokkal g�tl�sosabbak.

A tan�r csak felvonta a szem�ld�k�t, de nem sz�lt.

- Sokkal m�sabbak, mint a mugli k�lyk�k! Egyet se l�ttam m�g �gy diszn�lkodni, mint egy var�zstalan szerelmesp�rt... Azok ilyenkor ellepik az �sszes parkot. N�ha teljesen fur�n �rzem magam k�zt�k... Persze, a mardek�rosok, azok m�r szemtelenebbek - tette hozz� diadalittasan.

Pitonnak r�gt�n fel is csillant a szeme, amint a dr�gas�gaira terel�d�tt a sz�.

- Minden rendes mardek�ros �gy viselkedik - h�zta ki mag�t � is.

- Micsoda? - vigyorodott el tan�tv�nya. - Sz�val a mardek�rosoknak l�teleme a cs�nytev�s, de ha �n m�szk�lok a folyos�n �jszaka, az m�r hal�los v�tek?

- Nan�. Te m�szk�lsz �jszaka a folyos�n? - k�rdezte Piton olyan �rtatlan t�nussal a hangj�ban �s olyan �lnok mosollyal az ajkain, mintha ezt most hallan� el�sz�r.

- Tudja, hogy �rtettem. Mi�rt kiv�telezik olyan felt�n�en a mardek�rosokkal?

- Mert meg�rdemlik. Ha m�r �gyis mindenki alapb�l ut�lja �ket, legal�bb ennyi �r�m�k legyen.

Harry ezen elgondolkozott egy kicsit.

- Tedd f�lre egy pillanatra a h�zak �r�k verseng�s�t! Am�g Weasley a f�ledbe nem s�gta - mert �gy tett, l�ttam, az eml�keid k�zt -, hogy a Mardek�r adott otthont a legt�bb s�t�t var�zsl�nak, addig voltak el��t�leteid ezzel a h�zzal kapcsolatban? Vajon akkor is megk�rted volna a S�veget, hogy m�shova tegyen? �s egy�ltal�n, mi lett volna, ha a vonaton nem Weasley �l be mell�d a kabinba, hanem Draco? Ne feledd, miel�tt bel�ptetek a Nagy Terembe, � felaj�nlotta neked a bar�ts�g�t, de te visszautas�tottad.

- Nem hinn�m, hogy ett�l nagy lelki s�r�l�st szenvedett volna el - motyogta a fi� az orra alatt.

- T�ged a sors a Griffend�lbe sz�nt, oda kellett ker�ln�d. �s am�g a „gonoszkod�s” - ahogy a t�bbi h�z tanul�ja l�tja - a mardek�rosok ismertet�jele, addig minden rendes griffend�les ut�lni fogja a mardek�rosokat. Hiszen hogy n�zne az ki, hogy egy mardek�ros �s egy griffend�les �sszebar�tkozik?

(...)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s