II. r�sz

Kinyitotta a szemeit, de csak hom�lyos foltokat l�tott, �s a hangok is nagyon t�volinak t�ntek. Az egyik ideges t�nusban felismerte Madame Pomfrey hangj�t.

- Mit keresett Potter a kviddicsp�ly�n?! – csattant fel a n�. – Csoda, hogy eddig sepr�n b�rt maradni!

- Mi a baj, Poppy? – k�rdezte agg�dva Rowena.

- H�t nem l�tj�k? Teljesen ki van mer�lve, a v�gtagjai er�tlen�l l�ty�gnek, �s minden �rint�sre f�jdalmas ny�g�ssel reag�l. Olyan izoml�za van, amilyen �vek �ta nem l�ttam! Teljesen legyeng�lt a szervezete, ez�rt is �jult ma el edz�s k�zben! – hadarta a n�, mik�zben letiszt�totta a Ginny homlok�n keletkezett horzsol�st. – El�fordult ez m�r kor�bban is? – fordult a csapat t�bbi tagj�hoz, de azok mind r�zt�k a fej�ket. – �tesett mostan�ban nagy fizikai megterhel�sen? Ennyire meger�ltet�en szoktatok j�tszani? – pillantott szigor�an a j�t�kosokra, akik m�g mindig s�padtak voltak a d�bbenett�l.

Remus is elfeh�redett.

- Tegnap… v�v�s k�zben… azt mondta, f�j mindene…

- El kellene d�ntenie, melyiket �zi, mert ha �gy halad, r�vid �ton t�nkre fog menni a szervezete – mondta felh�borodva a javasasszony.

Perselus l�lekszakadva �rkezett a gyeng�lked�re.

- Megint…? – tette fel a k�rd�st, de nem akarta a gyerekeket feleslegesen riogatni.

Rowena megr�zta a fej�t, de sokat sejtet� pillant�st v�ltott vele.

Piton hunyorogva n�zte a s�padt �s n�hol m�g koszos fi�t.

- De h�t… Harry nem is olyan rossz fizikum�… - pr�b�lkozott Ron. – Azt mondta, dolgozott a ny�ron… Meg volt m�r edz�s�nk. Nem egy gyenge valaki.

- Tudjuk, Ron – tette a tan�rn� a fi� v�ll�ra a kez�t. – De Harry a ny�ron nagyon beteg volt, hossz� ideig volt magas l�za. Lehet, hogy att�l legyeng�lt a szervezete valamennyire.

- De… - ny�sz�tett egyet Hermione is, de Madame Pomfrey felemelte a kez�t.

- Kifel�. A betegnek pihen�sre van sz�ks�ge. Az lenne a legjobb, ha legal�bb egy h�tig itt tarthatn�m. Akkor legal�bb nyugodtan kialudh…

- Nem lehet… - sz�lalt meg Harry er�tlen�l. – Holnap… holnap lesz a vizsg�nk…

- Majd leteszed m�skor – fintorgott a n�. – Az eg�szs�ged fontosabb.

- De ez egy fontos vizsga – ny�sz�rg�tt Harry kitart�an, sz�nalmas kifejez�st csalva a k�r�l�tte �ll�k arc�ra.

Perselus azonban elmosolyodott.

- Addigra rendbe… j�v�k, ugye?

- De Harry, hogy fogsz k�sz�lni, ha v�gig itt…

- M�r tanultam, Ron… Ha alszok ma �jjel… mostant�l eg�szen a vizsg�ig, rendbe j�v�k, ugye?

Mindenki a gy�gy�t�ra pillantott.

- �n meg�g�rem, hogy most elalszok, de csak ha holnap m�g idej�ben felkelt, hogy el tudjak menni a vizsg�ra… k�rem…

- Tan�r �r! Ez felh�bor�t�! Potter megint kib�jt egy vizsga al�l! Sokkal t�bb felk�sz�l�si ideje van, mint nek�nk! – csattant fel a vizsga napj�n, a b�jitaltan tanteremben Pansy Parkinson bossz�s hangja.

- El�sz�r is, Miss Parkinson, nem eml�kszem, hogy Potter valaha is kib�jt volna egy vizsga al�l. Emellett azt hiszem, sajnos nem jogos a felh�borod�sa, hiszen Potter… m�r itt is van – pillantott az ajt� fel�, ahol Harry, m�g mindig s�padtan, de bes�ntik�lt.

A mardek�rosok a megszokott ut�lattal n�ztek r�, t�bbi oszt�lyt�rsa azonban vagy csod�lkozva, vagy mosolyogva. Ron �s Hermione egy cseppet agg�d� arcot v�gtak. Harry nem tudta eld�nteni, vajon �r�lnek-e, hogy j�l van, vagy m�g mindig haragszanak r�, de ez ebben a pillanatban nem k�l�n�sebben �rdekelte.

�gy �rezte, az aznapi vizsga nem siker�lhet rosszul. A hossz� alv�si id� alatt gy�ny�r� dolgokat �lmodott. L�tta mag�t a sz�leivel j�tszani, m�g kisbabak�nt. Mindk�t feln�tt rettent�en boldognak �s b�szk�nek t�nt, �lelgett�k �s cs�kolgatt�k, ahol csak �rt�k. Naphosszat csak j�tszottak vele, �s szinte �rezte, hogy enn�l boldogabb m�g sohasem volt. Ezt k�vet�en a kedves�vel �lmodott. A l�ny, Marie �jra ott volt mellette, mintha �bred�s�t v�rta volna. Az �lom m�mor�ban hosszan cs�kol�ztak �s szerelmeskedtek, �s ez Harryt r�g nem �rzett nosztalgi�val t�lt�tte el. Sajn�lta kicsit, hogy ez az �lom is v�get �rt, de az ezt k�vet� m�g �rvendetesebb volt. Ny�rt volt, nem t�l meleg, de roppant kellemes. Az Od�ban volt, �s a Weasley csal�d valamilyen okb�l, de �nnepelt. Mindenki boldog volt, mindenki jelen volt – m�g Percy is. Ginny vir�gkoszor�val a fej�n t�ncolt, mag�val r�ntva a t�bbieket, �s mind valamilyen sz�p var�zsl�-mond�k�t dudor�sztak…

Harry felpillantott Neville-re, aki kaj�n vigyorral v�rta. A fi� a szemeivel el�re intett: az el�tt�k l�v� pad �res volt. Parvati �s Lavender, tiltakoz�suk jel��l �t�ltek valahova m�shov�. �gy a k�t fi�, ha nem is az els� padokban �ltek, m�gis ott voltak k�zvetlen�l Piton orra el�tt. A tan�r r�juk n�zett, egy pillanatig elid�z�tt Harryn, majd halv�nyan elmosolyodott. Az asztal�hoz l�pett �s felmarkolta a k�tegnyi pergament.

- Ez lesz a mai feladat – mutatta fel a kupacot. – Semmilyen seg�deszk�zt nem haszn�lhattok, a hozz�val�kat pedig megtal�lhatj�tok a polcokon �s a szert�rban.

Egyesek, mikor megl�tt�k a feladatot, els�padtak. Hermione azonban el�gedetten vigyorogva kih�zta mag�t. Az arc�r�l le lehetett olvasni, hogy t�k�letesen tudja a receptet.

- Aki m�r �gy is hozz�m ker�lt, mivel kiv�l�t kapott az RBF-j�re, az tekintse a feladatot gyakorl�snak. Hasonl� neh�zs�g� f�zeteket fogunk k�sz�teni a kurzusokon is. L�ssanak hozz�!

- Nos, Ron? – k�rdezte Hermione. – Hogy siker�lt?

- Katasztrof�lisan… Hogy lehet, hogy m�g Neville is jobb n�lam? – zs�rt�l�d�tt a fi�.

- Biztos, mert Harry mellett �l – jegyezte meg ep�sen Lavender, mik�zben elvonult a bar�tn�ivel.

Ron �s Hermione �sszemosolyogtak. Lavender m�g mindig haragszik a k�t fi�ra…

Harry lelassult mozdulatokkal �tvetette a v�ll�n t�sk�j�t, ahogy Seamus�kkal kifel� j�tt a teremb�l.

- �n tuti nem megyek �t – mondta a sz�ke fi�. – De nem is baj…

- Nektek hogy siker�lt? – faggat�zott Neville.

- Szerintem meglesz – mosolygott szer�nykedve Harry, �s titkon rem�lte, hogy Neville is beker�l majd Pitonhoz. Hiszen mostan�ban olyan �gyesen teljes�tett…

- Nagyon helyes – b�lintott a fi�, majd suttog�ra vette a hangj�t. – L�ttam, Malfoy �stje felett z�ld helyett citroms�rga k�d lebegett, sz�val szerintem �t ki is h�zhatjuk a list�r�l…

- J� is lenne… Legal�bb az � �k�rk�d�seivel nem kellene foglalkozni…

A fi�k lassan oda�rtek a k�t prefektus mell�. Harry szomork�san elford�totta a fej�t, �s m�r indult is a nagyterem fel�.

- Hov� m�sz, Harry? – k�rdezte gyorsan Hermione.

- Eszek valamit… - felelte az lassan, vissza se fordulva. - Nagyon �hes vagyok…

- Biztos ne k�s�rje…

De Harry m�r meg se hallotta a szavait, olyan t�vol j�rt.

A nagyteremben el�g sokan tart�zkodtak ezid�t�jt. Sokan itt tanultak d�lut�nonk�nt, ha h�zuk klubhelyis�g�ben nagy volt a hangzavar, m�sok uzsonn�ztak vagy te�ztak �ppen. Harry is lehuppant a Griffend�l asztal�hoz, majd er�tlen�l az egyik gy�m�lcs�st�l fel� ny�lt. Mik�zben egy tiszta kend�vel a kivett alm�t t�r�lgette, a tan�ri asztal fel� pillantott, ahol megakadt a szeme a f�jdalmas k�p� Remuson. A f�rfi �t n�zte, szemeib�l pedig mintha b�ntudat sug�rzott volna. Harry elfordult, �s ink�bb beleharapott a gy�m�lcsbe.

Sz�lei �s Sirius ott �ltek mellette. Lily a k�cos haj�t simogatta �ppen, m�g a k�t f�rfi azt figyelte, vajon er�re kapott-e m�r valamennyire.

- Szia Harry – k�sz�nt r� egy l�ny h�tulr�l.

- Szia Cho – mosolygott er�tlen�l a fi�.

- Hallottam, hogy… sz�val hogy rosszul lett�l edz�s k�zben.

- Nagyon kimer�lt voltam…

- �h… �rtem… De… az�rt h�tf�n m�r egy�tt fogjuk kergetni azt a baglyot, ugye?

- Persze.

- M�r nagyon v�rom! – ki�ltott vissza a l�ny futt�ban, kifel� menet a teremb�l.

Perselus a tan�riban �ld�g�lt, az egyik falnak tolt �r�asztaln�l dolgozott. K�t k�l�n rekesznyi apr� b�jitalos fiola pihent el�tte. Az egyiken „gyakorl�s” felirat volt olvashat�, a m�sikon „szintfelm�r�”. A f�rfi �pp mint�t vett az utols� �vegcs�b�l, egy r�zsasziromra cseppentette, mire az elfeketedett, �s finom feh�r porr� omlott. Megh�kkent az eredm�nyen, be�rta az el�tte hever� �sszegz� pergamenre az �rdemjegyet, majd lust�n elny�lt az asztalon.

- Nyomottnak n�zel ki – jegyezte meg Rowena �s egy sz�p cs�sz�t tett le el�, benne g�z�lg� te�val, melynek finom arom�ja m�r bet�lt�tte az eg�sz helyis�get. – Ez majd helyrehoz.

- Nyomott is vagyok – v�laszolt er�tlen�l Perselus. - Felmondok! – ny�gte. – Longbottom Kiv�l�ra vizsg�zott…!

A jelenlev� tan�rkolleg�k mosollyal nyugt�zt�k a hallottakat. Perselus azonban belet�rt az egyre hosszabb haj�ba, nagyokat s�hajtva.

- Elegem van mindenb�l… - kezdte panaszosan, t�le teljesen szokatlanul. – Elegem van a baglyokb�l, a rajzokb�l, a zaklat�sb�l… A di�kok szabot�lj�k az �r�imat… Potter felgy�jtja az egyik oszt�lyt�rs�t, a harmadikos griffend�lesek pedig mind sug�rban h�nyni kezdtek, mikor megk�stoltattam vel�k a b�jitalt, amit k�sz�tett�nk…Longbottom Kiv�l�ra teljes�t nekem, �s m�g a p�lc�m is elt�rik… - borult az asztalra keservesen.

A legt�bben megmosolyogt�k szokatlan monol�gj�t, majd �jat h�rpintettek te�jukb�l. McGalagony azonban odal�pett m�g�.

- Ne agg�djon, Perselus, minden hull�mv�lgyb�l ki lehet l�balni. A fiatal tan�rkolleg�k gyakran �t�lnek ilyen kr�ziseket. �n is hasonl�kat tapasztaltam, mikor magukat tan�tottam – pillantott Remusra, aki zavartan elmosolyodott.

Piton rem�nykedve felpillantott, kiss� felb�torodva a vigasztal� szavakon. Rowena ott �llt mellette, �s kedvesen r�mosolyodott.

- Minden vagyok �n, csak nem fiatal tan�rkoll�ga… - s�hajtott szomork�san a f�rfi.

- Hozz�m k�pest – emelte fel mutat�ujj�t Flitwick professzor – m�g mindig szemtelen�l fiatalok mind. M�g el�tted az �let, Perselus. Annyi lehet�s�g �ll az orrod el�tt! – lend�lt bele lelkesen. – Utazz! Kalandozz! – pillantott a mennyezetre t�volba r�ved� szemekkel. Rowena �s Piton �sszemosolyogtak. – Alap�ts csal�dot!

Erre azonban mindkettej�k arc�r�l lefagyott a mosoly. Perselus hirtelen els�padt, szemeinek j�t�kos f�nye kihunyt. Von�sai megkem�nyedtek, �s szokatlanul meggy�t�rt, szomor� �br�zatot �lt�tt. Rowena hasonl�k�ppen festett, sz�nakozva a f�rfi v�ll�ra tette kezeit, ajkaival pedig n�m�n form�lta a szavakat: „Nem baj… ne t�r�dj vele… nem tudhatja…”

- Bizony, eml�kszem �n m�g az �n szent Millymre, hajjaj, micsoda szerelem volt az! �gy megn�tt az �sszes gyermek�nk! – mutatott egy saj�t mag�t�l alig magasabb m�rc�t, de a l�tv�ny �gy t�nt, b�szkes�ggel t�lti el.

M�g McGalagony professzor is idegesen pillantott hol az �radoz� piciny tan�rra, hogy az egyre sz�rk�l� Pitonra. �sszepr�selte az ajkait, annyira k�nos volt a helyzet.

Remus sz�m�ra azonban ott k�n�lkozott az alkalom, hogy v�gre valami t�bbet is megtudjon Piton m�ltj�r�l. Mik�zben f�l f�llel Flitwick besz�d�t f�lelte, v�gig Perselust figyelte, �s gyan�san m�regette a f�rfi f�jdalmas reakci�it. Vajon igaz lenne, amit Sirius�k mondtak? Vajon t�nyleg van vagy volt Perselusnak csal�dja…?

Harry, Madame Pomfreynak tett �g�rete szerint a h�tv�g�t �gyban t�lt�tte. A Griffend�l-toronybeli h�l�szob�ban �cs�rg�tt, f�lig betakar�zva, k�r�l�tte pedig mindenf�le tank�nyv �s pergamen hevert. Mikor Seamus kifel� ment a szob�b�l, borzongva megjegyezte, hogy rossz r�n�zni, ami�rt m�g ilyen sz�p id�ben is bent cs�cs�l �s tanulgat. Harry azonban be akarta fejezni a h�zi feladatait, a k�l�nb�z� fogalmaz�sokat, a rajzokat �s elemz�seket Hagrid �r�j�ra, no �s persze a b�ntet�feladatot Pitonnak. Sokszor azonban egyszer�en elnyomta az �lom, annyira f�radtnak �s gyeng�nek �rezte mag�t. Ron �s Hermione tov�bbra sem besz�ltek vele, b�r, amikor elmentek egym�s mellett, Harry l�tta az arcukon, hogy legsz�vesebben v�ltoztatn�nak ezen. Elhat�rozta azonban, hogy � nem fog kezdem�nyezni, hiszen nem �rezte mag�t felel�snek a kialakult visz�lyban.

A k�t prefektus egyszer, halkan be is nyitott a szob�ba, ahol tanult, de �pp szundik�lva tal�lt�k bar�tjukat. Hermione arc�n sz�nalom keltette b�ntudat jelent meg, l�tva a sok-sok tanulnival�t a fi� k�r�l. Kicsit �rezte, igazs�gtalan volt vele, ami�rt lehordta, �s �gy t�nt, Harry val�ban nem kev�s id�t t�lt tanul�ssal. Mikor azonban megl�tta, melyik k�nyv olvas�sa k�zben aludt el r�gi bar�tja, v�gk�pp eloszlott minden d�he �s s�rtetts�ge. Harry a „V�v�sr�l kezd�knek” c�m� k�nyv egyik p�ld�ny�t szorongatta gyenge ujjai k�zt.

A h�tf� reggel ugyanolyan b�gyadtan �s csal�dottan �rte a di�kokat, mint minden alkalommal. Az �j h�t els� napja sosem �rvendett k�l�n�s k�zkedvelts�gnek, de a kiss� k�m�s arcok nyomban felder�ltek, amint megl�tt�k, hogy a n�gy h�z n�gy fog�ja megint kiddics-tal�rban �rkezik meg a nagyterembe. Sokan mosolyogva �sszes�gtak, m�sok izgatottan f�szkel�dni kezdtek. De igaz�b�l nem sokan tudt�k, vajon mi�rt par�d�zik a n�gy j�t�kos minden h�tf� reggel a sz�nes tal�rban. Azok le�ltek a t�bbiek k�z�. Draco p�khendi arcot v�gva mag�ra vonzott minden tekintetet a Mardek�r asztal�n�l, Harry azonban csak sejtelmesen mosolygott.

- Baglyok! – rikkantotta egy m�sodikos a Holl�h�t asztal�n�l. Minden tekintet egyszerre fordult a plafon fel�, a befel� �z�nl� mad�rseregre.

Harry megmarkolta T�zvill�mj�t, fel�llt, �s f�l l�b�t a padra tette, hogy ha kell, j� er�sen ell�khesse mag�t. Stebbins is kil�v�sre k�szen �csorgott a k�t asztal k�zt, Cho pedig egyenesen a Piton professzor felett kering� �llatokat figyelte. Draco egy kih�v� pillant�st k�ld�tt Harry fel�.

- Ahogy akarod, Malfoy! – hat�rozta el mag�ban az.

Egy gy�ngybagoly meredeken Piton fel� ereszkedett.

- Harry! – ki�ltotta Cho.

- Most!

A n�gy fog� egyszerre lend�lt fel a leveg�be, a l�tv�nyra pedig a terem egy emberk�nt h�rd�lt fel. Belesz�guldottak a madarak s�r�j�be, akik heves suhog�ssal �s kap�l�z�ssal tiltakoztak rep�l�s�k megzavar�sa ellen. Mind a n�gyen afel� a szerencs�tlen p�ld�ny fel� r�ppentek, amely Piton el� �ppen lepottyantotta k�ldem�ny�t. A f�rfi �llva elkapta a barna bor�t�kot, �s azt figyelte, van-e a mad�ron valamilyen ismertet�jel. L�tott egy nagy, feh�r foltot a has�n, melynek a k�zep�n egy barna paca �ktelenkedett. Igyekezte az eml�kezet�be v�sni a k�pet, majd v�gyakozva n�zte a n�gy rep�l� fiatalt.

Cho, v�kony alkat�t �s kis s�ly�t kihaszn�lva k�nnyed�n ker�lgette a zavarodott „post�sokat”, m�g Stebbins belefutott egy halom felh�borodott n�st�ny mad�rba, akik �ssze-vissza csipkedt�k a f�l�t �s karjait. Draco fentr�l igyekezett lecsapni a megr�m�lt mad�rra, Harry pedig alulr�l pr�b�lta elz�rni a menek�l�si �tj�t. Cho kiny�jtotta a jobb kez�t, ujjai pedig m�r a mad�r tollait �rintett�k, mikor a l�ny feleszm�lt az alattomos t�mad�sra. Ijedt�ben f�lre akart r�ppenni, de ezzel pont a l�ny has�nak rohant. Cho r�gt�n r�kulcsolta kezeit, �s f�lre pr�b�lt �llni, elker�lve a megkerg�lt forgalmat. Draco azonban megl�kte a sepr�j�t, �s, mintha csak a cikesz�rt versengene, folyamatosan neki�tk�z�tt. Bal kez�vel �tny�lt a k�t sepr� f�l�tt, sz�rnyon ragadva a rikoltoz� madarat, �s kit�pte a l�ny karjaib�l. Cho sik�tva nekirep�lt az egyik lel�g� z�szl�nak, j�l belegabalyodott, �s lesodr�dott a sepr�j�r�l. Szerencs�j�re nem zuhant magasr�l, mert r�esett a m�g mindig esetlen�l kap�l�z� Stebbinsre, �s egy�tt �rtek f�ldet – a Hugrabug asztal�nak k�zep�n.

- Malfoy! – ki�ltotta d�h�sen Harry.

A fi� diadalittasan kacagott, feltartva a sz�rnyain�l fogva a baglyot, mint valami csirk�t, �s m�r rep�lt is a tan�ri asztal fel�. De a mad�r v�gre �n�ll�s�totta mag�t, �s l�b�nak hegyes karmaival m�ly sebeket ejtett a fi� arc�n, nyak�n �s kezein. Draco �v�lt�tt, mert a karmol�sok ment�n v�r buggyant ki a sebeib�l. Meglazult a szor�t�sa, a mad�r pedig kisz�k�tt ujjai k�z�l. Megszorongatott sz�rnyaival ugyan csak esetlen�l tudott csapkodni, de elillant a Malfoy-fi� el�l. Harry azonban gondolkod�s n�lk�l ut�na eredt, �s m�g miel�tt a bagoly kirep�lhetett volna a fenti ablakok egyik�n, el�je v�gott. Lekanyar�totta a v�ll�r�l a k�penyt �s azzal fogta fel a madarat, mint valami zs�kkal. A tehetetlen post�s verg�d�tt m�g p�rat k�ts�gbees�s�ben, majd megadta mag�t, �s nem is pr�b�lkozott t�bb�.

A n�gy fog� �s Piton professzor �jfent Dumbledore professzor irod�j�ban k�t�tt ki. A m�lt heti l�togat�st�l csak az k�l�nb�ztette meg a mostanit, hogy a n�gy di�k igencsak viharvert �llapotban j�rult az igazgat� el�. Mind tele voltak kisebb-nagyobb karmol�sokkal (Draco eset�ben ink�bb nagyobbakkal), mad�rtollakkal �s bagolypotyad�kokkal, hajuk is k�cos volt. Piton professzor t�bb�-kev�sb� mosolyogva n�zte �ket. Az igazgat� el�tt az asztalon ott remegett az elfogott mad�r, megt�p�zva �s megszorongatva. Szerencs�tlen p�ra f�l�nken pillantott a jelenlev�kre �s moccanni sem mert.

- Meg kell, hogy dics�rjelek titeket – kezdte az igazgat�. – Sikeresen teljes�tett�tek az �ltalam k�rt feladatot. �t-�t ponttal jutalmazom mindegyik h�zat…

- Cs-csak �t ponttal? – h�borodott fel Draco. – Hiszen mind a testi �ps�g�nket kock�ztatva rep…

- Majd ha �gy l�tom, hogy a h�zak k�zt sikeresebb egy�ttm�k�d�s j�n l�tre, tal�n megtoldom a pontokat, Draco. Most pedig… mehettek.

Malfoy f�jtatva kivonult, k�sz�n�s n�lk�l, Cho pedig a kiss� sz�gyenkez� Stebbinst k�vette. Harry ut�nuk n�zett, de nem ment ki vel�k.

- Tekintve – s�hajtott hamisk�san mosolyogva -, hogy… ismerem a helyzet r�szleteit… �s hogy �n voltam az els� gyan�s�tott – tette hozz� gyorsan, m�g t�bb hitelt adva szavainak – maradhatok… esetleg? 

- Maradhatsz, Harry… Ha Piton professzornak nincs ellene kifog�sa.

- Nincs.

- Megk�rdezhetem… mi �rkezett a mai bor�t�kban?

- M�g nem bontottam fel – motyogta a b�jitaltan professzor, m�g mindig a kez�ben szorongatva a k�ldem�nyt.

Szorongva felt�pte a h�tulj�n a pecs�tet, de ez�ttal hi�ba keresett benne pergament. Egy piros masnival �tk�t�tt, k�r�lbel�l h�sz centi hossz� fekete hajtincs hullott az asztalra…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s