II. r�sz

Harry izgatottan nyitott be a fi�k h�l�szob�j�ba. Kez�ben egy v�r�s kend�vel bebor�tott �vegbur�s t�rol�ed�nyt tartott. Vigy�zva tette le az asztalk�ra.

- Mi az? Mi az? – k�v�ncsiskodott Ron, mik�zben megigaz�totta tiroli szab�s� nadr�gj�nak kant�rj�t.

- H�, ez nagyon �llat lesz, Ron! – m�rte v�gig bar�tj�t Harry.

Ron val�ban kimer�tette az „�llat” fogalm�t.

Fekete cip�j�b�l kikandik�ltak bok�i. A feh�r t�rdzoknis bok�i… Hossz�, feh�r zokni, musk�tlis h�mz�ssel. Dean a ruhanem�t a f�rfi�i nem s�rba tipr�s�nak tekintette. De a t�bbiek majd megszakadtak a r�h�g�st�l, mikor megl�tt�k. A feh�r inget Ron, ha egyenetlen�l is, de bet�rte a nadr�gj�ba, mely olyan b� volt, hogy ak�r m�sf�lszer is belef�rhetett volna. �pp azt gyakorolta, hogyan j�rjon-keljen a trottyos naciban, kant�rj�t h�zogatva, mikor Harry bel�pett.

- V�gre ideadta Bimba professzor! – r�ntotta le a leplet Harry a d�delgetett bur�r�l. – Megkaptam az �rd�ghurkot!

Az �veg alatt megb�v� l�ny a hirtelen j�tt f�ny hat�s�ra tekerg�zni �s idegesen r�ngat�zni kezdett, mint valami elmebeteg k�gy�.

- Juj, ez �llatk�nz�s! – takarta el a szemeit Neville.

- Ez nem is �llat, Neville! – kacagtak a t�bbiek.

- El�ruln�d v�gre, hogy mi leszel, Harry? – horkant fel Seamus t�relmetlen�l.

- Nan� – kacsintott az kih�v�an. – Sz�rnyaszegett t�nd�r – rikkantotta, �s kezdte is el�szedni jelmez�t a l�d�j�b�l.

- Bej�hetek, sr�cok? – kopogott Ginny.

- Be! – ny�g�tt az �t fi�hang.

- M�r Seamus is fel�lt�tte a k�korszaki jelmez�t.

A fi� meg se hallotta a rosszm�j� megjegyz�st, olyan lelkesen n�vesztgette a mellkas�n a sz�rt egy speci�lis b�b�jjal. �llati eredet� sz�rmebugyog�t �s bocskort viselt. Fabunk�j�t �pp az �gy l�b�nak t�masztotta, hogy a fej�re illeszthessen egy medveskalpot, a jelmez amolyan megkoron�z�sak�nt.

- Juj, sr�cok… - kuncogott a l�ny a bizarr jelmezek l�tt�n.

A legjobban Dean „gonosz-boh�c” koszt�mje tetszett neki. A fi� olyan elvetem�lt fekete arcot festett mag�nak – feh�r k�nnycseppekkel -, hogy val�ban ijeszt�nek t�nt.

- Harry, hadd l�ssalak t�ged is! – s�rgette a fi�t, aki �pp ekkor b�jt bele fekete nadr�gj�ba.

- Mindj�rt, mindj�rt – ny�sz�r�gte, �s m�r ny�lt is a feh�r, puha ingj��rt.

- V�rj, ne feledd a port! – csapott a homlok�ra Neville, �s m�r rohant is a l�d�j�hoz. Egy piciny, piros f�mdobozk�t kotort el� bel�le. – No – �llt meg Harry el�tt. – Meg�ztattam egy gy�gyn�v�nyes oldatban, �gy, ha esetleg a szemedbe d�rzs�ln�d, m�g akkor sem fog cs�pni. Mostanra m�r teljesen kisz�radt. De j�l vigy�zz vele, mert mindenhez odaragad!

- K�sz�n�m, Neville! – ugrott Harry a nyak�ba.

- Pontosan mi az?

- Csak a v�g�n rakhatjuk fel. Gyer�nk m�r, Harry! Mell�nyt, cip�t, hadd fesselek ki v�gre! – utas�tgatta a l�ny.

Mikorra Harry minden ruhadarabot mag�ra �lt�tt, v�gre a fic�nkol� n�v�ny�rt ny�lt.

- Na gyere, b�jbi – b�gta a l�nynek.

- „B�jbi”? – fintorgott Ron. �t �ve k�s�rtette az �rd�ghurok szor�t�s�nak eml�ke.

- H�t, ez m�g igencsak �jsz�l�tt st�diumban van. N�zd, milyen kicsi!

Neville helyesl�en b�logatott.

- Nem vagytok �szn�l…

Harry egy hirtelen mozdulattal f�loldalasan felemelte a bur�t, �s megcsippentett egy tekerg�z� ind�t. A t�bbiek irt�z� hangon felny�gtek, egyed�l Neville n�zte �mulattal. Annyira belefeledkezett a l�ny csod�l�s�ba, hogy ferd�n k�t�tte meg kal�zkend�j�t.

Harry egy ideig viszolyogva n�zte a gilisztaszer� ind�t, majd bok�ja k�r� fonta. A meg�talkodott n�v�ny, amint meg�rezte, hogy van mire r�tekerednie, nyomban �n�ll�s�totta mag�t. Harry m�r ny�lt is a p�lc�j��rt. Megv�rta, m�g az inda a bok�j�hoz r�gz�ti z�ld surran�j�t, majd elmormolta a b�b�jt.

- Immobilus!

A n�v�ny �gy olyann� v�lt, mint valami sz�pen megmunk�lt d�sz�t�elem.

- Vai – ugr�lt a l�ny �r�m�ben. – Ez nagyon j�!

A fi� a m�sik bok�j�n�l is ugyanezt alkalmazta. De a k�t t�rde alatt �s a derek�n�l is �sszefogta fele a nadr�gj�t, karj�n �s csukl�j�n pedig az inget. Dean m� falevelei m�g jobban feldobt�k a jelmezt.

Ginny vizes ujjaival m�g turk�lt egy kicsit Harry am�gyis k�cos haj�ban, egy kev�ske sz�nporral pedig kiemelte sz�p z�ld szemeit.

- Na, ide azzal a t�nd�rporral! – kacsintott r� Harry.

A l�ny vett egy csipetnyit a csill�ml� porb�l, �s a tenyer�re hintette.

- Csukd be a szemeidet!

Ahogy a fi� engedelmeskedett, Ginny l�gyan f�jni kezdte az arc�ba a csod�latos szemeket.

Harry arca, nyaka, mellkasa �s haja is csillogott, mire elk�sz�ltek. A ruh�ira is ker�lt Neville csill�mpor�b�l.

- �! – gy�ny�rk�d�tt a l�ny a m�v�ben. – Nagyon sz�p lett�l! B�szke vagyok magamra!

- Gyertek, fi�k! Ma este megt�ncoltatjuk a l�nyokat!

Nem lehetett tudni, kinek a jelmeze botr�nkoztatta meg a tan�ri kart jobban.

Ginny eg�sz sok�ig magasan vezetett sz�tcinc�lt szokny�j�val, mely al�l minden mozdulat�ra el�villant szemtelen�l fekete feh�rnem�je. Fekete, csizm�s-harisny�s l�bai, piros harisnyak�t�je legal�bb vonzotta a fi�k tekintet�t, mint pimaszul fedetlen dekolt�zsa. Csipkekeszty�j�vel n�ha l�ngv�r�s tincseit igazgatta, mintha zavarban lenne, de a t�bbiek r�gt�n tudt�k, hogy �lvezi a r� szegez�d� tekinteteket.

A tan�rokon a sz�vroham �jabb hull�ma s�p�rt v�gig, mikor megjelent a holl�h�tas prefektus, Anthony Goldstein a Patil-ikrekkel. A fi� tisztes, papi csuh�j�val a k�vet s�rolta, a l�nyok pedig szende ap�cajelmezt �lt�ttek. �m minden t�nem�nyess�g elt�nt az arcukr�l, mikor kider�lt, hogy ruh�ik mer�szen fel vannak v�gva. Ahogy le�ltek, a szoknya majdnem a fenek�kig fellibbent.

Persze, voltak, akik decensebb mugliruh�kat �lt�ttek, noha n�ha igencsak bizarr kombin�ci�kban. Volt, aki �lt�ny�hez t�rabakancsot h�zott. De az �reg n�ninek �lt�z�tt harmadikos, hugrabugos fi�n�l kevesebben kacagtatt�k meg a k�z�ns�get jobban. K�t holl�h�tas a folyos�n viaskodott most, hogy Frics �rnak semmi belesz�l�sa nem volt a kisebb-nagyobb rendbont�sokba. Az egyik test�rnek volt �lt�zve, �s �gy lengette a kardj�t, a m�sik meg egyszer� golfj�t�kosnak, aki az �t�vel v�dte mag�t.

A prefektusok, a bort�nyosabb jelmezek ellen�re is sikeresnek k�nyvelt�k el a hossz� ideje tart� szervez�i munk�t, �s kicsit fell�legeztek a soksz�n�s�g l�tt�n. A Mardek�rosok p�khendis�ge nem is igaz�n zavarta �ket: az ez�stk�gy� h�z�b�l sokan arra sem m�ltatt�k igyekezet�ket, hogy jelmezbe b�jjanak. Egyszer�en d�sztal�rt �lt�ttek csup�n – noha az egyszer�s�g fogalma n�luk kor�ntsem volt egyenl� a visszafogotts�ggal.

A nagyterem asztalai, ahogy a Trim�gus Tusa b�ljakor, most is a falhoz tolva �lltak, hogy k�z�pen legyen el�g hely a t�ncol�knak. A zen�t a var�zsl�k k�r�ben �jnak sz�m�t� Devoni Dud�sok szolg�ltatt�k. A t�bbiek kit�r� tapssal k�sz�nt�tt�k �ket, Harrynek azonban teljesen ismeretlennek sz�m�tott a banda. A fi�csapat kicsit megszeppentnek l�tszott a j�kedv� t�meg l�tt�n, de p�r mondatnyi bevezet� sz�veg ut�n m�ris a h�rok k�z� csaptak.

A var�zsl�ivad�kok nyomban felpattantak a hely�kr�l, �s v�gan ropt�k a t�ncot, a f�lv�rek �s mugli sz�rmaz�s�ak azonban meglepve tapasztalt�k, hogy az egy�ttes n�pszer� mugli dalokat j�tszik, csup�n m�s hangszerel�ssel.

Harry elismer�en b�logatott a dallamra, majd kortyolt egyet a neg�des t�kl�b�l. Mosolyogva n�zte Hermionet, aki Ronhoz hasonl�an szint�n boh�cot k�sz�lt csin�lni mag�b�l. Egy�tt eszelt�k ki az �r�lt tervet egy ilyen p�ros jelmezhez. A f�z�ld, masnis-szalagos-p�ntos ruh�csk�j�ban �gy n�zett ki, mint valami alpesi teh�nfej� l�nyka. Hatalmas hajkoron�ja most k�t fonott tincsben kunkorodott a f�le m�g�tt. Szemceruz�val m�g szepl�ket is festett mag�nak. Vid�man ugr�ltak a t�meg k�zep�n, �gy Harry is kedvet kapott a t�nchoz. Ginnyt m�r megt�ncoltatta az el�z� k�t sz�m alkalm�val, de �t kellett engednie a l�nyt a t�bbieknek is. Anthony kisaj�t�totta mag�nak az ikreket, sokak nagy bossz�ss�g�ra. Szab�lyosan mer�nyleteket terveztek ellene, csak hogy v�gre m�s is t�ncolhasson a k�t �lszent ap�c�val. Hannah Ernie-vel boh�ckodott, �gy hirtelen nem tal�lt mag�nak elfogadhat� t�ncpartnert. M�g…

A nagyterem ajtaj�ban egy k�l�n�s figura jelent meg. A l�ny test�n mintha egy sz�l ruha sem lett volna, �gy r�fesz�lt az a r�zsasz�n kezesl�bas, amit viselt. Nem is igaz�n ruh�nak t�nt, mert b�re, a nyak�n �s fej�n k�v�l ugyan�gy festett. P�tty�k �s sz�nes cs�kok adt�k a mint�zat�t, arca pedig ugyanilyen sz�pen volt kiping�lva. Haja fel volt t�zve, csak sz�lak, apr�bb tincsek �lltak ki bel�le, �gy Harry alig ismerte fel benne Chot.

McGalagony m�r sokadszorra feh�redett el aznap este. Mikor megl�tta, mennyire kiadja a jelmez a holl�h�tas l�ny test�nek cs�bos domborulatait, m�r pattant is fel a sz�k�b�l, hogy kiparancsolja �t a teremb�l. A tan�rkolleg�k azonban nyugalomra intett�k, �s ink�bb megk�n�lt�k m�g egy kupa forralt borral. A korosod� n� olyan ideges volt, hogy egy h�z�sra megitta az eg�szet.

Cho felvonta a szem�ld�k�t, ahogy Harryre pillantott. Lassan megindult fel�je, �s �r�mmel konstat�lta, hogy a fi� majdnem elejtette a pohar�t. Harry egy ideig k�vette a szemeivel a l�ny kerekded melleinek ritmusos himb�l�z�s�t, majd megr�zta a fej�t, hogy mag�hoz t�rjen.

- Vigy�zz vele, �regem – suttogta a f�l�be h�tulr�l Dean. – Az �rd�g mindig n� k�p�ben j�n el �rt�nk…

- Szia Harry – k�sz�nt r� a l�ny.

- Um, szia Cho… j-jobban vagy m�r?

- Teljesen meggy�gyultam, mint l�thatod – mosolygott a l�ny. – Mit sz�ln�l egy t�nchoz? – pillantott a t�nct�r fel�, mikor a Dud�sok a Titokzatos l�nyt kezdt�k el j�tszani.

- Persze, menj�nk.

- F�lsz �jra megtenni? – k�rdezte Lamerin, ahogy apj�val a folyos�kon baktattak, a nagyterem fel�. Egy kis t�k�rben a v�mp�rfogait n�zegette.

- Nem, dehogy, csak…

- Akkor ne nyammogj itt nekem! Tied a mai este legtutibb randija! Tudod, milyen sz�vesen lenn�k a helyedben? Dareling kisasszony garant�ltan az est sz�pe lesz! �n a helyedben nem agg�dn�k.

Piton azonban csak rezign�ltan s�hajtozott. Befordultak az utols� kanyarban is, mikor szembetal�lt�k magukat az im�nt kit�rgyalt h�lgyem�nnyel.

Perselus egyszer�en csak eln�mult, fi�nak azonban leesett az �lla.

Rowena talpig feket�ben �llt el�tt�k, k�nny�, f�ldig �r� ruh�ban. Sz�nfeket�n ragyog� tollak �s szalagok d�sz�tett�k szokny�j�nak puha usz�ly�t, egy sz�p kis legyez�vel dekolt�zs�t legyezgette. T�nd�kl�en ragyogott az arca, ahogy rem�lt t�ncpartner�re n�zett. Megsimogatta az ifj� arc�t, �s r�mosolygott.

- Nagyon csinos kis v�mp�r lett bel�led – jegyezte meg.

Lamerin elpirult, �s szabadkozva oldalazni kezdett.

- J�… j� mulat�st! – k�sz�nt el t�l�k.

A k�t tan�r k�vette �t a szem�vel, majd mikor magukra maradtak, elmer�ltek egym�s csod�l�s�ban. Ujjaikat �sszekulcsolva k�zelebb h�z�dtak egym�shoz.

- Szia – k�sz�nt a n� halkan, ahogy homlokuk �ssze�rt.

- Szia… Gy�ny�r� vagy… - suttogta Perselus.

- K�sz�n�m… te is remek�l n�zel ki…

- Meg akarlak cs�kolni…

- Akkor… ne habozz… rem�lem, nem f�lsz megtenni…

- Nem… m�r nem…

Hosszan cs�kolgatt�k �s harapd�lt�k egym�s ajkait, simogatva �lelve a m�sik test�t. Kis id� m�lva Perselus a n� nyak�n tal�lta ajkait, b�r maga sem tudta, hogyan kalandozott el oda. M�gis kellemes volt sz�m�ra az �rz�s.

Amikor elv�ltak egym�st�l, Rowena hamisk�san mosolygott.

- Az�rt t�ncoljunk is egy kicsit…

 Meglepet�s 

- Vesz�ly… vesz�ly… - sziszegte a fogai k�zt Hermione, mik�zben Harryt �s Chot leste.

- �gy gondolod? – fintorgott Ron.

- Ha m�g�tted �llna �gy Harry, hozz�d simulva, �s a combodat meg a hasadat simogatva, te hogyan reag�ln�l? – csattant fel a l�ny.

- Megijedn�k… - n�zett r� p�rja �rtetlen�l.

- Jaj, Ron…

Neville kikukkantott a f�l szem�t eltakar� fekete kend� al�l.

- Sz�val szerintetek baj lehet bel�le? – k�rdezte fintorogva Seamus.

- Nem hinn�m – nyakalt be egy poh�rnyi fagylaltot Padma. – Cho feln�ttnek sz�m�t. M�r k�rhet Madame Pomfreyt�l fogamz�sg�tl� b�jitalt.

- Padma! – botlott meg Hermione kedvese l�b�ban. – Miket besz�lsz?!

- Most mi�rt? – n�zett r� �rtetlen�l a l�ny. – Mindketten el�g id�sek ahhoz, hogy tudj�k…

- Harry nem csalhatja meg a bar�tn�j�t!

- Mi�rt, van neki? – harapott egy alm�ba Parvati.

- Van – vont�k meg a v�llukat a fi�k.

- Na �s ki az? Ginny?

- Dehogyis. Egy mugli l�ny.

- No l�m…

- Nem hiszem el, hogy ezt csin�lja – r�zta meg a fej�t csal�dottan Hermione. – �n azt hittem, hogy norm�lis fi�… hogy h�s�ges…

Eg�szen k�l�n�s lett az arca.

- Szem�ts�g, amit m�vel ezzel a szerencs�tlen Marie-val. Ginnyvel eg�sz �vben egy�tt l�gnak, k�zen fogva m�szk�lnak, egym�s mellett d�glenek az �gyon – fakadt ki. – Meg sem �rdemel egy ilyen sz�p �s �rtatlan l�nyt, mint �.

- Hermione, nem tudhatod…

- El�g, Ron! Nehogy m�r elkezd v�deni! Te is tudod j�l, hogy nem helyes, amit csin�l! Ha csak huzatja Cho agy�t, akkor is mocskos dolog az eg�sz! Att�l, hogy szak�tottak, m�g nem kellene �gy b�nnia vele! H�nyok az ilyesmit�l! �gy l�tszik, � is ugyanolyan k�jenc lett, mint a t�bbi szem�t f�rfi! Ugyanolyan bek�pzelt, mint az apja �s Sirius!

- Ki? – n�zett fel a bar�ti k�r �rtetlen�l.

Ron s�padtan pr�b�lta k�z�lni p�rj�val, hogy most elkotyogott valamit, de a l�ny fogta mag�t, �s kiviharzott a teremb�l.

A Reggeli Tiffany-n�l �s az �tmulatott Mondd, hogy ott leszel ut�n Harry �s Cho lass�zni kezdtek a Gy�ng�den meg�l c�m� sz�mra, mely ugyan hasonl�tott az eredetire, de az �nekes nem tudta teljesen visszaadni a mugli �nekesn� keltette hangulatot. Kezdtek kifulladni a nagy ugrabugr�l�sban, �gy Cho azt aj�nlotta, menjenek ki s�t�lni a parkba.

- Nem fogsz f�zni? – k�rdezte Harry agg�dva.

�jra meg �jra v�gigm�rte a l�ny jelmez�t. Az olyan volt, mint egy m�sodik b�r Cho test�t, m�g az ujjainak legapr�bb r�szlet�t is befedte. �m ellen�llt a k�s�rt�snek, hogy megk�rdezze, hiszen akkor olyan sikaml�s r�szletek is felmer�lhettek volna, hogy miket fed a ruha pontosan, �s miket nem… Ezt pedig el szerette volna ker�lni.

R�g r�j�tt a l�ny sz�nd�k�ra. Tudta, hogy a kih�v� jelmez egy utols�, elkeseredett pr�b�lkoz�s volt arra, hogy Cho �jra mag�hoz l�ncolja �t. Alattomos, de �gy t�nt, mindent bevetett, amit csak lehet. Az udvaron, a bokrok rejtek�ben vajon mit �hajt csin�lni vele? Csak nem akarja leteperni?

- Nem, dehogy. Ez melegen tart. Egy�bk�nt… - vetette be egyik cs�bosabb pillant�s�t – m�r akartam mondani, milyen j� a te jelmezed is! Nagyon j�l n�zel ki benne.

- Jaj, de �tl�tsz�… - morogta Harry mag�ban. – K�szi. A t�bbiek seg�tettek elk�sz�teni, �gyhogy az � �rdem�k is.

T�bb pad �s ritkul� bokor mellett is elhaladtak, majd letelepedtek az egyik szoborn�l. Cho nekid�lt, Harry pedig a pad t�ml�j�nak t�maszkodott. A l�ny l�tsz�lag elm�l�z� pillant�sokat vetett az el�b�j� csillagok fel�, de mikor a fi� nem figyelt, moh�n m�regette. Harry komolyan elhat�rozta mag�ban, hogy domborulatok �s v�lgyek ide vagy oda, � azt�n nem fogja beadni a derek�t.

Cho �tkarolta saj�t mag�t, �ssz�bb pr�selve ezzel am�gyis telt kebleit, hogy m�g hangs�lyosabbak legyenek.

- Nem kisp�ly�s – ad�zott elismer�ssel a fi� meglep�dve.

- Tudod, Harry, gondolkoztam a dolgon a ny�ron – kezdte a l�ny.

- Helyben vagyunk… - Harry fel�lt a pad h�tt�ml�j�ra. – Milyen dolgon?

- Kett�nk�n.

- �h… n�zd, Cho, mi m�r r�g…

- V�rj, hadd mondjam v�gig! Sz�val… Az tavaly butas�g volt a r�szemr�l… Csak tudod, olyan neh�z volt elhinni, hogy k�zted �s Granger k�zt nincs semmi. Most persze, hogy Granger �s Weasley egy�tt j�rnak, minden vil�gos, de…

Harrynek valahogy nem tetszett, hogy a vezet�knev�k�n sz�l�tja a legjobb bar�tait.

- Sz�val sajn�lom, hogy nem hittem neked.

- A mi kapcsolatunk nem csak emiatt ment t�nkre – n�zett r� keser�en Harry.

- M�g mindig orrolsz Mariett�ra, ugye?

- Marietta �rul�sa miatt t�bb mindent elvesztettem, mint azt hinn�d.

Ugyanakkor semmi kedve sem volt felhozni most az ikreket, a sz�tes� DS-edz�seket… vagy Siriust…

- �s akkor sem mell�m �llt�l. �v v�g�n j�rni kezdt�l azzal a taknyos kis Cornerrel. Ezek ut�n nem tudom, min gondolkodt�l a ny�ron.

- Az csak… az�rt volt, mert nem volt semmilyen vigaszom…

- Az�rt annyit mondhatt�l volna, hogy cs� – b�kte ki a fi�, �s �rezte az egyre keser�bb �rz�st �nmag�ban. Kellemetlen volt a t�ma. Nem akart err�l besz�lni.

- Jaj, Harry, ne legy�l m�r ennyire haragtart�! Mindenki hib�zhat egyszer-k�tszer… Te sem volt�l mindig a helyzet magaslat�n.

- A helyzet magaslat�n? Cho! �n…!

Harry lesz�llt a padr�l, �s megemelte a hangj�t.

- Mit v�rt�l te t�lem egy�ltal�n? Te volt�l nekem az els�. A legels�. El�tted soha egy l�nyra nem n�ztem �gy.

- Tudom. Azt is, hogy t�lem kaptad az els� cs�kodat is – b�gta a l�ny, �rd�gi mosollyal az arc�n. – Nagyon aranyos volt�l… tapasztalatlan, de aranyos.

Az indulat Harry fej�be sz�llt.

- Tudod, azt hiszem, kicsit t�l magasak voltak az elv�r�said – vetette oda v�g�l. – V�g�lis �n csak egy kis piti�ner Harry Potter vagyok, aki a nagy, helyes, j� tanul� bajnoknak, Cedricnek a nyom�ba se �r!

Cho arc�r�l nyomban lefagyott a mosoly.

- Cedricnek ehhez semmi k�ze! – mondta remeg� hangon.

- � igen? Akkor mi�rt oda ment�nk az els� randinkon, ahol el�z� �vben egym�st falt�tok? �s mi�rt k�rdezgett�l r�la annyit?

- Hagyd ezt abba! Nem akarok err�l besz�lni!

- Bele sem gondolt�l, milyen lehet nekem ezekre visszagondolni? �n l�ttam �t meghalni, nem te!

Cho keze pofonra lend�lt, �s csattanva �tk�z�tt a fi� orc�j�nak. Harry szemei szikr�kat sz�rtak.

- V�geztem veled – sziszegte.

Lass� l�ptekkel megindult visszafel�. Hallotta, hogy Cho a t�sk�j�ban turk�l, �s furcsa, �ngy�jt�pattog�sra eml�keztet� hangokat hallat. Gyanakodva h�trasand�tott, �s l�tta, hogy a l�ny val�ban cigarett�ra gy�jt.

- Honnan az �rd�gb�l szerezte? Ilyet osztogatnak a Szent Mung�ban?

Nem volt ideje tov�bb t�prengeni, mert egy tompa puffan�st hallott maga m�g�tt.

- Mi a…?

A l�ny nem volt sehol – legal�bbis szemmagass�gban. A s�t�tben kellett egy kis id�, m�g �szrevette, hogy Cho el�jult.

Azonnal visszafordult, �s odaszaladt hozz�. Megtapogatta a l�ny fej�t, ahogy mell� t�rdelt. Az az ujjai k�zt m�g mindig ott szorongatta a megkezdett sz�lat. Harry kit�pte a kez�b�l �s megszagolta.

- Mi a fene ez? – fintorgott. �vatosan beleszippantott, de m�r az els� pillanatban r�j�tt, hogy ez bizony egy�ltal�n nem norm�lis cigaretta.

B�rmi is volt, nekinyomta a szobor k�v�nek, �gy az nyomban elaludt. � m�g m�sodpercekkel k�s�bb is veszett�l k�h�g�tt, �s a feje is sz�rni kezdett. Olyan volt, mintha fejbe v�gt�k volna. Szokatlanul tomp�nak �rezte az elm�j�t, k�d�snek �s lass�nak. M�gis tudatosult benne, hogy vissza kell vinnie a l�nyt a kast�lyba. A gyeng�lked�re ugyan nem viheti, mert akkor r�gt�n kider�lne, mit sz�vott, �gy �gy d�nt�tt, egyenesen a holl�h�tas klubhelyis�gbe viszi.

Nagy nehezen felt�p�szkodott, �s megfogta, majd felh�zta Chot is. A l�ny halkan g�gy�r�szve, f�lig �r� mosollyal l�gott rajta, mint egy rongybaba, �gy h�zni k�nnyebb volt, mint cipelni.

- H�lye… picsa… - ny�gte Harry keservesen, ahogy felvonszolta a l�pcs�n. – M�g most is �n sz�vok miattad – r�tta fel neki, b�r tudta, hogy a l�ny val�sz�n�leg semmire sem fog eml�kezni abb�l, amit mond. – Elegem van bel�led…

Szerencs�re id�n m�r j�rt a holl�h�tas klubhelyis�gben, �gy tudta, merre kell mennie. A jelsz�r�l azonban fogalma sem volt.

- Nem j�n �ssze valami, �s akkor r�gt�n a f�ves cigi�rt ny�lsz? – folytatta a k�m�letlen fejmos�st. – Sz�p kis alak vagy, mondhatom…

P�r percig n�m�n baktatott vele. Felr�mlett el�tte Remus arca, aki ugyanilyen m�rges volt, mikor �t l�tta doh�nyozni.

- Ki az, aki ilyet ad neked egy�ltal�n?

�m �jb�l csak �rtelmetlen gagyog�st kapott v�laszul. Lassan meg�rkeztek a klubhelyis�g bej�rat�hoz. A portr� gyan�san m�regette �ket.

- Ny�lj ki, k�rlek, be szeretne menni – mutatott Harry a l�nyra.

- Akkor mondja a jelsz�t.

- Jelenleg nincs olyan �llapotban, hogy b�rmit is mondjon – sziszegte a fi� t�relmetlen�l. – Engedj be minket, csak felk�s�rem a szob�ba �s j�v�k is vissza!

- M�g mit nem! Hogy egy fi� felmenjen a l�nyok szob�iba! Pah!

- Cho! – r�zta meg a l�nyt Harry. – Cho! Mi a jelsz�!

- F�rgepaszuj… - ny�gte az, egy �berebb pillanat�ban.

- Hallottad? F�rgepaszuj! Engedj be minket!

A portr� k�nytelen-kelletlen engedelmeskedett. Ahogy bejutottak a klubhelyis�gbe, jutott Harry esz�be, hogy a l�nyok szob�it b�b�j v�di. Mit is mondott Piton professzor? Itt hogy lehet bejutni a szob�kba?

Ha meg�lt�k volna, se jutott volna esz�be a k�gy�s nap, mikor Pitonnal �s Remusszal te�zott. Pedig most igencsak haszn�ra lehetett volna az inform�ci�.

Nem tehetett m�st: lefektette a l�nyt az egyik d�v�nyra. P�rn�t rakott a feje al�, �s m�r takarta volna be, mikor Cho ujjai igencsak �rdekes helyen kezdtek matatni.

- Nem, Cho, hagyd abba! – tolta el a k�t kezet kiss� zavartan. – Nem, ott nem turk�lunk!

Csak nem tudott szabadulni.

- Cho! Engedted el?! Engedd el!

R�kv�r�sen t�pte ki mag�t a l�ny illetlen kezei k�z�l, �s k�sz�n�s n�lk�l kirohant a folyos�ra.

Annyira sz�gyellte mag�t, hogy nem is szeretett volna visszamenni a Griffend�l klubhelyis�g�be. F�lt, hogy megl�tn�k rajta bar�tai zavar�t.

Egy ideig csak a folyos�n m�szk�lt, �s pr�b�lta kital�lni, vajon h�ny �ra lehet. V�ge van m�r a b�lnak?

Nem akarta tudni. Semmi kedve sem volt visszamenni. Az este megint nem �gy s�lt el, ahogy szerette volna. Mi�rt is ment ki Choval? Tudhatta volna, hogy ez lesz!

- Egyszer tuti el�j�tt volna ez a dolog – motyogta mag�ban. – El�bb-ut�bb, de �gyis felhozta volna valaki… Igen – morogta – jobb, hogy tudja, hogy �llunk. Igaz, hogy Marie-r�l egy sz� sem esett…

Esz�be jutott a kedvese. Vajon oda�rt m�r a levele? Majdnem egy hete adta fel. Ennyi m�g a mugli post�nak is el�g lenni. Hedvig meg gyorsabb, mint a norm�lis l�giposta.

Ha megkapta a levelet, vajon hogy reag�lt? �rja m�r a v�laszt? A mad�r megv�rja a v�laszlevelet, ezt az utas�t�st adta neki.

Borzalmas k�sztet�st arra, hogy felmenjen a bagolyh�zba.

Ahogy rem�lte, majdnem teljesen �resen tal�lta. Csak egy kisebb gy�ngybagoly szuny�k�lt az egyik fels� sorban. A bolt�ves ablakhoz s�t�lt, �s a p�rk�nyra t�maszkodva kipillantott.

Az �g krist�lytiszta volt, lesz�m�tva azt a kis, cafatnyi felh�csk�t, mely a hold ferde sarl�ja alatt kapaszkodott a csillagokba. Maga a hold meglehet�sen keserves k�pet v�gott. �gy s�t�tt, mintha azon nyomban s�rva akarna fakadni. Volt valami szomor� f�ny�ben, mellyel kegyesen megvil�g�totta az alatta elter�l�, csendes t�jat. Hom�lyos volt �s foltos, mint egy maszatos kend� al�l vil�g�t� l�mpa f�nye. Harry elm�l�zva n�zte egy ideig.

Hogy lehet, hogy ez a most annyira visszafogottan vil�g�t� f�nyforr�s m�gis az �gbolt ura az ilyen s�t�t �jszak�kon? Semmi m�lt�s�g nincs benne. Csak hidegs�get �s gyenges�get sug�roz… Vagy tal�n a term�szet �s az �szt�n�k ir�ny�t�s�ban �li ki tombol� d�h�t?

Akaratlanul is Remusra kellett gondolnia. Vajon ilyen napokon milyen lehet neki feln�zni erre a sors�t annyira befoly�sol� �gitestre? Milyen lehet, hogy j�zan szemekkel sosem gy�ny�rk�dhet a hold teljess�g�ben? Hogy k�pes ezt valaki elviselni?

Megborzongott, �s libab�r�s kezeit d�rzs�lgetve a falhoz simult.

Milyen j� is �gy, gondolta. Csend van. Egyed�l van. Nem sz�l a zene, nem s�r neki senki… Nem is kell m�s. Itt, fenn �ld�g�lni az �ress�gt�l kong� bagolyh�zban pont olyan megnyugtat� volt sz�m�ra, amilyen �rz�sre most v�gyott. Nem akart visszamenni a hangos fi�szob�ba, ahol mindenki garant�ltan az esti �lm�nyeit fogja fennhangon hirdetni. Hogy milyen szenz�ci�s dolog a Patil-l�nyok szivecsk�s bugyij�t l�tni, vagy percekig cs�kol�zni valakivel az udvaron, a bokrok �s szobrok rejtek�ben.

K�v�ncsian mosolyogva lefel� pillantott. L�tta a kisz�r�d�, halov�ny f�nyben mozgol�d� alakokat, melyek lopakodva osontak fedez�kt�l fedez�kig. Ilyen magasr�l persze nem l�thatta arcaikat, de sz�vesen k�z�j�k k�v�nta volna mag�t egy bizonyos szem�llyel.

�get� volt kedves�nek hi�nya, �rint�se, cs�kjai. �lmodozva t�prengett azon, mit csin�lhat most a l�ny. Ha van esze, m�r alszik, hiszen meglehet�sen k�s� van. Felvillantak el�tte azonban azok a pajkos pillanatok, mikor Marie minden volt, csak tisztess�ges, szel�d kisl�ny nem.

Vigyorogva kapargatta a k�re sz�radt piszkot a cip�je orr�val.

S�hajtva pillantott fel �jra. T�vol a horizonton kezdett vil�gosodni az �g alja. Gy�ny�r� volt, ahogy a s�t�tk�k lepel sz�lei el�bb elfeh�redtek, majd megjelent egy csod�latos narancss�rga f�nycs�k. A nap els� sugarai a nem messze fekv� Roxmorts falu tornyaira estek. A t�voli dombocsk�n �ll� malom nagy lap�tkerekei forogni kezdtek, �gy t�nt, a szorgos lak�kn�l megkezd�d�tt a munka. Az elker�tett Szellemsz�ll�s most mag�nyoskodva �llt girbe-gurba ker�t�sei m�g�tt.

Bagolyhuhog�s z�kkentette ki Harryt a l�tv�ny csod�lat�b�l. Az els� madarak kezdtek hazat�rni �jszakai vad�szatukr�l. Titkon rem�lte, hogy Hedvig is meghozza a v�rt �zenetet.

Rem�nykedve indult a Griffend�l klubhelyis�ge fel�, nem is sejtve, hogy valahol nagyon messze egy l�ny s�rva t�p �ssze egy levelet…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s