Korhat�r �s figyelmeztet�sek: 16 �ven aluliaknak nem aj�nlott

Megjegyz�s 1: negyvenegyedik fejezet

Megjegyz�s 2: el�zetes hib�k jav�tva

F�l sz�vvel...

Remus �vatosan egy sz�kbe �ltette a verejt�kt�l diderg� Harryt. Rowena egy p�rn�t rakott a k�ba fi� derek�hoz. Perselus csak n�zte �ket, nem igaz�n tudva, mik�nt tegye hasznoss� mag�t. �sszepillantott McGalagonnyal, aki ugr�sra k�szen figyelte fiatal tan�rkoll�g�it, h�tha seg�tenie kell nekik.

Dumbledore, tal�rj�nak sz�l�t fogva felsietett irod�j�b�l a szem�lyes lakoszt�ly�ba, �gy elt�nt p�r pillanatra a szemeik el�l.

- Hogy t�rt�nhetett ez? - dadogta McGalagony. - Az iskol�t b�b�jok v�dik az elme k�ls� t�mad�sai ellen!

Mind Pitonra pillantottak, hiszen � sz�m�tott illet�kesnek a k�rd�sben, r�v�n, hogy az igazgat� t�vol volt. A f�rfi zavartan feszengeni kezdett.

- �n sem… hittem volna, hogy Vol-…

�m a k�t n� �gy �sszerezzent a n�v hallat�n, mintha bolha cs�pett volna a fenek�kbe.

- … hogy Tudjukki - folytatta mondat�t Perselus, kinek cseppet sem volt �ny�re a „tudjukkiz�s” - ilyen hatalommal b�r. Ugyanakkor… a tavaly kar�csonyi k�s�rlete, mikor Arthur Weasleyt megharapta, meglehet�sen hasonl�nak t�nik…

- De ez lehetetlen! - fakadt ki Rowena. - Senki sem k�pes ilyen t�volr�l �gy…!

Itt azonban tork�n akadt a sz�. M�g r�m�ltebben pillantottak �ssze.

- Dumbledore! - sikkantotta McGalagony hirtelen, a f�rfi ut�n sietve.

- Merlin �vjon minket, ha m�r itt van az iskola ter�let�n…! - ny�gte Remus, majd megt�r�lte ver�t�kt�l gy�ngy�z�, gondterhelt homlok�t.

- Perselus! �rezted, hogy h�v? �rzed a k�zeledt�t? - k�rdezte Rowena izgatottan, a professzor alkarja fel� pillantva.

Perselus akadoz� mozdulatokkal felt�rte a tal�r, a fel�lt� �s az ing ujj�t, �s szem�gyre vette a b�r�be �getett hal�lfejet.

- Nem… �szrevettem volna, ha v�ltozik…

Remus szinte megbabon�zva meredt a balj�s jelk�pre, majd le�lt a Harry melletti sz�kbe, �s eltakarta a szemeit.

- Peter…

N�m�n v�rakoztak, nem zavarva Remus gy�sz�t. Csup�n Harry gyenge piheg�se keltett hangot, de ahhoz hamar hozz�szoktak.

- Akkor… - sz�lalt meg Perselus percekkel k�s�bb - gondolom, az eredeti tervet f�lre is tehetj�k…

- Nem, arra m�r val�ban nincs sz�ks�g, Perselus - sietett le Dumbledore a l�pcs�n, nyom�ban a zil�lt McGalagonnyal. - Azt �tugorva nekifogunk annak, ami tulajdonk�ppen a f� c�lunk volt.

- De h�t…!

�m az igazgat� felemelte a kez�t, csendre intve Rowenat, �s az asztalra csapott egy nagyalak�, kem�nyfedeles, vastag k�nyvet. Akkor�t csattant, hogy mind �sszerezzentek, �s nyomban porfelleg sz�llt fel bel�le. Az id�s m�gus lass� mozdulattal nyitotta ki, �s �vatosan lapozgatta a sz�rke, leheletv�kony lapokat. A tan�rok mind k�r�je gy�ltek, �s igyekezt�k legy�rni a k�v�ncsis�gukat, amit a titokzatos k�nyv keltett benn�k.

- De hiszen… ez egy… - ny�gte Perselus. - Hereditas Clandestinus…!

- �gy van - helyeselt az igazgat�, fel sem pillantva.

- Ez hihetetlen! - folytatta a b�jitalok mestere teljesen megfeledkezve mag�r�l. - Ebb�l egy p�ld�ny sem maradhatott fenn! Nem, ez lehetetlen! Mind odaveszett…

- … a szent inkviz�ci� k�zbenj�r�s�val, az utols� �t pedig elt�nt a Nagy Londoni T�zv�sz idej�n. N�gy porr� �gett… ez az �t�dik.

- Milyen k�nyv ez? - pillantott Remus Rowenara, hiszen sosem hallotta m�g se a c�m�t, se annak kalandos eredet�t.

- A legenda szerint… ez felfoghatatlan! Egy s�rtetlen p�ld�ny! Igazgat� �r, ez felbecs�lhetetlen �rt�k� lelet!

- A legenda szerint nem k�sz�lt bel�le, csup�n k�t tucatnyi - suttogta Perselus �h�tattal. - Mind k�zzel �r�dott, de m�r az els� k�sz p�ld�ny megpecs�telte a t�bbi huszonh�rom sors�t. Ezeknek a tanoknak sosem lett volna szabad napvil�got l�tni… De… - egyenesedett fel gyanakodva - mi sz�ks�g�nk nek�nk most ezekre?

Dumbledore sand�n felpillantott, f�lhold alak� szem�vege megcsillanni l�tszott, majd folytatta a lapozgat�st.

- Sajnos csak tal�lgatni tudok, mif�l�k lehetnek azok a b�b�jok, amelyeket ez taglal - folytatta Rowena. - Minden szakmabeli sz�m�ra csupa rejt�ly ez a k�nyv…

- Akkor honnan ismeri Perselus? - k�rdezte Remus hamisk�san.

- Gyan�tom, onnan, hogy nem ez az els� alkalom, amikor olyan dilemm�val ker�l szembe, mint mi most - k�hintett az igazgat�, hogy v�get vessen a lelkes besz�lget�snek. Perselus els�padt szavai hallat�n, �s szemei r�snyire sz�k�ltek. - Mivel azonban az egyetlen p�ld�ny az �n birtokomban van, sohasem f�rhetett hozz� a tartalm�hoz… Ami tal�n jobb is.

- Sosem az�rt kutattam ut�na, hogy felt�masszam Saraht! - sziszegte Piton d�h�sen. - A holtak �s �l�k vil�ga nem keveredhet egym�ssal!

- Pedig most pont erre k�sz�l�nk - egyenesedett fel Dumbledore. - Harry, k�rlek, pr�b�lj meg k�zelebb l�pni az asztalomhoz, hiszen ennek a tervnek te is szerves r�sze vagy.

- Mi�rt venn�k r�szt olyan tervben, melynek r�szleteir�l m�g csak nem is tudok? - sz�lalt meg egy gy�nge hang m�g�tt�k.

Szinte mind elfeledt�k, hogy Harry is ott van vel�k az irod�ban. A fi� felkelt a karossz�kb�l, m�g tan�rai gyermeki lelkesed�ssel a titokzatos k�nyvet vizsg�lgatt�k. Nagyon megviseltnek t�nt, az pedig, hogy a homlok�b�l m�g mindig sziv�rgott a v�r, egyenesen f�lelmetess� tette megjelen�s�t.

- Minerva, ha k�rhetn�m - intett Dumbledore, mire McGalagony egy kend�vel bek�t�zte tan�tv�nya fej�t. - Az�rt, mert ha te nem seg�tesz, Sirius Blacket sohasem kaphatjuk vissza.

Egy perces d�bbent csend k�vette a m�gus szavait.

- Hogyan? - csapott az asztalra Perselus inger�lten. - Ezt nem teheti!

- Perselus, k�rlek… - pr�b�lta csit�tani Rowena, hiszen sejtette, hogy a f�rfi a r�gi s�relmei �s �jonnan fakad� f�lt�kenys�ge miatt nem akar belemenni a dologba.

- Nem!

- Perselus, nem tagadhatod meg egy �rtatlan embert�l az �letet! - emelte fel a hangj�t Remus is.

- Neked ehhez semmi k�z�d!

- Nagyon is sok k�z�m van hozz�! Sirius a bar�tom, olyan sz�momra, mint egy testv�r!

- Perselus… - k�hintett az igazgat�, de a heves vita folytat�dott.

- Kedvesem, ett�l m�g semmi sem fog megv�ltozni! - fogadkozott Rowena, a sz�v�re t�ve a kez�t.

- Legyen bel�t� - sz�lalt meg McGalagony is.

- Nem! - l�pett ki k�z�l�k Piton. - Mi�rt �rzem �gy, hogy ebben a szob�ban egyed�l �n vagyok az, aki ezt �r�lts�gnek tartja?! A holtaknak semmi keresnival�juk k�zt�nk!

- Pedig v�gig itt voltak! - csattant fel Remus. - Ami�ta �tesett a bolt�v alatt… itt j�r-kel k�r�l�tt�nk! Most is itt van! Ebben a szob�ban!

- H-hogy mi?!

Perselus hanghordoz�s�b�l �s f�jtat�s�b�l arra lehetett k�vetkeztetni, hogy menten sz�tt�p valakit.

- Ez igaz - sz�lalt meg Harry csendesen. - �n besz�ltem is… az ap�mmal.

- MIT CSIN�LT�L? - ki�ltotta egy emberk�nt mindenki, csup�n Remus hallgatott cinkosan.

- Potter, ezt nem hiszem el! H�ny szab�lyt akar m�g id�n megszegni?! Dumbledore, l�pjen m�r k�zbe!

- Igazgat� �r! Ez nem lehet igaz! Maga… v�gig tudta ezt! Az a sok �rtatlan �let! Az aurorok… Megk�m�lhette volna �ket, ha ezt k�ldi el k�mkedni helyett�k!

- M�g a gondolkod�suk is egyforma - s�gta oda James Siriusnak. - �n mondom, ez �s Harry t�l sok id�t t�lt�ttek egy�tt…

- Ha mindenki befejezte, tal�n r�t�rhetn�nk a b�b�j r�szleteire - k�z�lte az igazgat� a legnagyobb lelki nyugalommal.

- Nem mondtam, hogy beleegyezek! Semmihez sem j�rulok hozz�, aminek k�ze van Sirius Blackhez!

- K�rem, nyugodjon meg, Perselus. Nem is k�rtem, hogy teljes sz�v�b�l egyet�rtsen azzal, amit tenni fogunk - felelte Dumbledore, �s hangja eg�szen megnyugtat� volt. - B�b�junk l�nyege pont a feleannyi.

Egyik�k sem �rtette, mire c�loz. Harry kihaszn�lta az alkalmat, �s k�zelebb evick�lt az asztalhoz. �gy t�nt, m�r biztosan �ll a l�bain, a szemeib�l pedig s�t�tt az elsz�nts�g.

- Nem �ppen modernkori b�b�j, �s k�tve hiszem, hogy k�tsz�z �ven bel�l b�rki is alkalmazta volna rajtunk k�v�l. Mondd el nekem, Harry, eml�kszel-e, mit tanultatok Flitwick professzor �r�in, amikor a p�lca n�lk�li var�zslatokat kezdt�tek venni!

- Azt, hogy mindegyik�k l�nyege a tiszta hit �s elsz�nts�g; a bizonyoss�g, amellyel a var�zsl� sz�ve megtelik. Hogy csak akkor siker�lnek, ha sz�v �s l�lek �sszehangolva k�v�nja, teljes erej�b�l, hogy a b�b�j bek�vetkezzen.

Dumbledore elmosolyodott.

- Ha nem jelen k�r�lm�nyek k�zt tal�ln�nk magunkat, megjutalmazn�m a Griffend�lt n�h�ny ponttal. T�k�letesen mondtad: „ha sz�v �s l�lek �sszehangolva k�v�nja, teljes erej�b�l, hogy a b�b�j bek�vetkezzen”. Nem v�letlen�l ker�lt a mi var�zslatunk ebbe a tiltott k�nyvbe: m�r sz�let�sekor eretnek gondolatnak sz�m�tott, annak ellen�re, mennyire t�kr�zi az emberi l�lek saj�toss�gait. A b�b�j, amit haszn�lni fogunk... nos, k�tve hiszem, hogy elnevez�se b�rmivel is el�r�bb lend�tene minket. Hat�konys�ga pontosan azon alapszik, hogy elv�gz�j�nek nem sz�ks�ges azt sz�vb�l k�v�nnia, el�g, ha feleannyira elk�telezett, mint a mi di�kjaink… - pillantott Harryre.

A fi� kih�v�an felvonta a szem�ld�k�t, b�r ezt r�gt�n meg is b�nta, hiszen �sszetapad� sebhelye �gy megint sz�tszakadt.

- Egy f�lember, aki olyan k�zel �ll a sz�v�hez, mint csak nagyon kevesen - folytatta az igazgat�, Remusra pillantva. - Egy n�, aki sohasem feledte el �t igaz�n - k�szott tekintete a zavarban l�v� Rowenara. - Egy �si ellenf�l, akivel sosem tudott teljesen egy�ttm�k�dni, m�g parancsra sem - vetett huncut mosolyt Perselusra, aki �gy �rezte, a feje sz�trobban a m�regt�l. - Egy fi�, aki f�lig-meddig m�g az oltalm�ra szorult - mosolygott Harryre. - �s v�g�l: az a k�t szem�ly, akik fele-fele ar�nyban felel�ss� tehet�k a hal�l��rt.

Elv�gezve a fejsz�mol�st, mindenki �rtetlen�l pillantott McGalagonyra, aki maga is meglepetten pislogott.

- Term�szetesen j�magamra �s Bellatrix Lestrange-re gondoltam, kedves Minerva - nyugtatta meg Dumbledore somolyogva. - Mag�ra itt lesz sz�ks�g, Roxfortban.

- Hogyhogy itt? H�t maga? - dadogta a n�.

- A b�b�jt nem itt fogjuk elv�gezni, hanem ahol az eset megt�rt�nt…

- A M�gia�gyi Miniszt�riumban? - ki�ltott fel a h�rom fiatalabb tan�r.

- K�tve hiszem, hogy csak �gy beengedn�nek minket… - jegyezte meg Harry k�telkedve.

- B�torkodom megjegyezni, annakidej�n ti sem k�rtetek enged�lyt a behatol�sra.

A fi� nyelt egyet �s b�lintott.

- Csak nem akarja, hogy magunkkal vigy�k azt a n�t? K�zvesz�lyes! - jegyezte meg Remus.

- �s ha kics�szik a markunkb�l…

Harry sejtette, hogy Piton aggodalma megint a Merlin-d�j k�r�l forog.

- �ppen ez�rt kell vigy�znunk arra, hogy ne sz�khessen meg. Minerva, addig k�rem, foglalja el a helyemet az igazgat�i sz�kben. Ha minden j�l megy, p�r �r�n bel�l vissza is �rkezhet�nk, �s senki sem fogja �szrevenni, hogy t�voztunk.

�rezt�k, hogy ezzel a legfontosabbakat m�r k�z�lte.

- Ha j�l sejtem, a di�kok mostanra visszat�rtek a k�rleteikbe - pillantott Dumbledore az �r�j�ra. - Mindenesetre, Minerva, k�rem, n�zzen ut�na, nehogy meglepet�s �rjen minket. A tan�ri kar t�bbi tagj�t h�vja a tan�riba, �s t�j�koztassa �ket a Voldemort ny�jtotta fenyeget�sr�l.

McGalagony b�lintott, �s v�gign�zve rajtuk, n�m�n szerencs�t k�v�nt. Az igazgat� ut�na k�ldte Fawkes-ot, hogy jelezzen, ha minden rendben.

- Ezt nem hiszem el… - motyogta Piton, aki m�g mindig nehezen b�rta megem�szteni, hogy �r�k riv�lis�nak felt�maszt�s�ban saj�t mag�nak kell seg�dkeznie.

Percekkel k�s�bb egy hossz� f�nixtoll jelent meg az asztalon. L�ngolva felvillant, majd elporladva a f�ldre hullott.

- Helyes - biccentett Dumbledore, �s az ajt� fel� terelt mindenkit.

- M�gis… - suttogta Harry, ahogy az egyre s�t�tebb folyos�kon haladtak - hogyan fogjuk kicsemp�szni Bell�t az �r�k kezei k�z�l? Sosem egyeznek bele, hogy elvigy�k…!

Dumbledore nem felelt, �s mindenki �rezte, hogy nem is igaz�n szeretn� az �r�k enged�ly�t k�rni. Gondterhelt pillant�sokat vetettek egym�sra, de az�rt k�vett�k.

Mind ismert�k az utat, Harry k�l�n�sen. Sz�rny� szor�t�st �rzett a gyomr�ban, ahogy a gy�l�lt n� fel� k�zeledtek. A t�ny, hogy k�z�sk�dnie kell vele, azok ut�n, amit Siriusszal tett, d�h�tette, de sejtette, hogy Pitont legal�bb annyira bosszantja a dolog, mint �t.

A f�rfi r� sem n�zett kedves�re, Remusra meg azt�n v�gk�pp nem, hiszen az �rz�ketlennek b�lyegezte szavaival, mondv�n, a szem�lyes �rdekei nem akarj�k egy �rtatlan �letre kelt�s�t. Rowena nagyokat s�hajtott, �s a negyedikn�l-�t�dikn�l m�r mindenkinek felt�nt, mennyire agg�dik. Miel�tt a v�gs� l�pcs�re r�t�rhettek volna, Dumbledore meg�llt, �s szembefordult vel�k.

- Azt k�rem, b�zz�k az �r�ket r�m. Nem k�v�nunk er�szakot alkalmazni. Amint a n� a kezeink k�z� ker�l, hoppan�l�sg�tl� b�b�jjal �sszek�t�z�m, �gy magunkkal vihetj�k. M�gis, mindenkit �bers�gre intek: nem tudhatjuk, milyen tr�kk�ket rejteget a tarsoly�ban. Fegyvert nem kaparinthat meg, �s holtan sem lehet a hasznunkra. Vil�gosan besz�ltem?

Remus b�lintott mindenki helyett.

Halkan indultak le, �s �nk�ntelen�l is l�bujjhegyen l�pkedtek, m�gis hallatszott cip�ik koppan�sa. Odalenn, a h�v�s, csup�n f�kly�k �ltal megvil�g�tott cellasoron k�b�n dideregtek az �r�k.

- �h, Dumbledore professzor! - k�sz�nt�tt�k, ahogy megpillantott�k az �rkez�kkel.

- Mi lett a meccs v�geredm�nye? - k�rdezte az egyik, Harry kviddicstal�rj�t l�tva. - Sz�vesen megn�zt�k volna - tette hozz� mosolyogva.

- Mi nyert�nk - ny�gte a fi� meglepetten.

- Dumbledore! - �v�lt�tte Bellatrix, ak�r egy vad�llat. - Ezt nem �ssza meg sz�razon! El fog j�nni �rtem!

- Ezt kiab�lja folyton - vonta meg az egyik �r a v�ll�t. - Csod�lkozunk, hogy nem f�j m�g a torka…

- Szemtelen f�lv�rp�rtiak! Mocskos mugliim�d�k!

- Az�ta nem hallottam embert ilyen cifr�n k�romkodni, ami�ta Archie-val egyszer bet�rt�nk a Sz�rnyas Vadkanba…

- H�l�sak vagyunk a szolg�lataik�rt - kezdte Dumbledore. - Memoria transformis - lend�tette meg a p�lc�j�t. - K�rj�k, legyenek t�relemmel, m�g visszahozzuk.

A test�r�k mind szobormerevv� v�ltak, szemeik �resen r�vedtek a messzes�gbe. Nem vesztett�k el az eszm�let�ket, de Remus sejtette, hogy az elm�j�k be�llt �resj�ratra, �s nem r�gz�ti a fogoly elt�vol�t�s�t.

- Mit m�vel?! - rik�csolta Bella. - Hova visz?

Az igazgat� kinyitotta a cella ajtaj�t, �s megk�t�zte.

- Akaszt�sra - jegyezte meg Rowena szarkasztikusan. - �getnival� boszork�ny…

- Nem! Eresszen el! Nagyuram, seg�ts! �rul�! Te! - meredt k�gy�k�nt Pitonra. - A Nagy�r ez�rt az �letedet veszi! K�p�nyegforgat�!

- Perselus, Remus, k�rem - intette Dumbledore a k�t tan�rt, akik megmarkolt�k a n� k�teleit, �s kivezett�k a cell�b�l.

- �s most? - k�rdezte Harry.

- Egy pillanat - hajolt le az igazgat�, a sarokban hever� szemetesv�d�rh�z. - Transportus!

- Zsupszklucs, h�t persze!

- K�rem, mindenki fogja meg! Maga is, Bellatrix.

Piton j� er�sen megszor�totta a n� csukl�j�t, �s meg�rintette vele a szemetest.

- �s most… h�rom… kett�…

Amikor kimondta az „egy”-et, Harry �rezte azt az ismer�s r�nt�st a k�ld�ke k�r�l. A zsupszkulccsal val� k�zleked�st m�g a hopp-porn�l is kellemetlenebbnek tal�lta, �gy alig v�rta, hogy v�gre meg�rkezzenek.

Londonban felh�s volt az �g, �s ez azt a l�tszatot keltette, mintha a nap hamarabb akarna lemenni a megszokottn�l. Legal�bbis ez a l�tv�ny t�rult a szemeik el� a megb�v�lt ablakokon kereszt�l, amikor meg�rkeztek a M�gia�gyi Miniszt�riumba.

- Egy l�lek sincs itt… Mint aznap… - motyogta Harry halkan.

- Elv�gre szombat van, Harry - jegyezte meg Remus.

- �s nincs gondnok sem… vagy ilyesmi?

Lupin elmosolyodott a mugli eszmefuttat�son, �s tov�bb taszig�lta a foglyot.

- Hova visznek? Eresszenek! Ehhez nincs joguk!

- Fogd be a sz�d, Bella - sz�lalt meg Piton v�gre.

- Te hazug kutya - sziszegte a n�. - Sosem �rtettem, mi�rt tartott annyira becsben t�ged! Sosem mutattad ki a h�s�ged! Nem j�tt�l vel�nk s�rv�r�eket vad�szni, csak ha r�d parancsolt!

- Merlinre, ezt m�g hallgatni is rossz - borzongott meg Rowena, ahogy kivont p�lc�val fedezte l�p�seiket.

Elhaladtak a M�gikus Testv�ris�g szoborcsoportja el�tt, amit, Harry �r�m�re, a legut�bbi csetepat� �ta �jra rendbe hoztak. Az alakok most mozdulatlan csendben k�s�rt�k figyelemmel a kis csoportot, mely a liftek fel� haladt.

Bella tal�n r�eszm�lt, hogy ak�r balul is els�lhet a miniszt�riumban tett k�nyszerl�togat�sa, ez�rt hevesen vonaglani kezdett. Ide-oda r�ngatta �reit, �s siker�lt is kisz�knie Remus markaib�l. Perselus azonban nem engedte el a k�telet: mag�hoz r�ntotta, majd bel�kte a n�t a liftbe. A falhoz szegezte, �s jobb kez�vel szor�tani kezdte a tork�t. Lupin g�rnyedve f�jta ki mag�t, hiszen a n�vel val� birk�z�s eg�szen kif�rasztotta.

- Perselus! - sikkantotta Rowena, ajkai el� kapva a kez�t.

Harry sz�vesen v�gign�zte volna, ahogy a professzor ujjai gyilkosan �sszeszorulnak, v�gleg elz�rva a leveg�t�l Bellatrix Lestrange t�dej�t, de tudta, hogy kicsit m�g mindannyiuknak t�relemmel kell lenni.

- Perselus, k�rem - intett Dumbledore, ahogy a sort z�rva bel�pett a liftbe. - Remus, tartsa er�sen.

A gombnyom�s ut�n a f�lke aranyr�csos ajtaja bez�rult, �s megindultak lefel�.

Rowena �rdekl�dve figyelt minden �llom�st, amely el�tt elhaladtak, hiszen � m�g sosem j�rt a miniszt�rium ezen emeletein. Minden egyes f�nycs�k, mellyel a meg�ll�k a l�baik alatt kirajzol�dtak, majd tov�bb n�vekedtek, �j volt sz�m�ra �s titokzatos. Remus m�r keser�bben eml�kezett vissza az elm�lt ny�ri esem�nyekre. A sz�tsz�rt siets�gre, amivel berontottak az �p�letbe, meghallv�n, hova t�ntek a di�kok… a p�rbaj a Hal�l Term�ben… Lehunyta a szemeit.

- Hova visznek? - nyikkant Lestrange.

- Rejt�ly- �s Miszt�rium�gyi F�oszt�ly - mondta egy g�pies n�i hang, ahogy meg�rkeztek c�ljukhoz.

- A Wizengamot el� visznek? - kezdett el �ja mocorogni a fogoly. - Most lesz a t�rgyal�som? Eresszenek!

�jabb hiszt�rikus rohama eg�szen m�s volt, mint az eddigiek. Harry mintha r�m�letet v�lt volna felismerni a hangj�ban.

- Tal�n att�l f�l, hogy a dr�gal�tos nagyura �pp m�ssal lesz elfoglalva, nem is sejtve, hogy h� szolg�ja felett �pp �t�letet hoznak? - tette fel mag�ban a k�rd�st. - Vajon a var�zsl�k vil�g�ban van hal�lb�ntet�s…?

A t�gas, kerek terem fogadta �ket, amely oly ismer�s volt sz�m�ra a k�k f�nnyel lobog� f�kly�i miatt.

- Hogyan fogjuk megtal�lni a megfelel� ajt�t? Mi is legal�bb n�gyszer pr�b�lkoztunk…

- Eml�kezz, Harry - sz�lalt meg Dumbledore, �s hangj�ba mintha egy kis s�rget�s vegy�lt volna.

A fi� lehunyta a szemeit, �s pr�b�lta felid�zni maga el�tt azt a d�lut�nt, amikor t�rsaival ide sz�ktek. R�ncok sz�ktek a homlok�ra. Hiszen minden olyan zavaros volt! Hogyan lenne k�pes felid�zni mag�ban, melyik ajt�…

- Hal�lterem! - mondta hirtelen. - Mutasd a Hal�l term�t!

Becsap�dott az az ajt�, melyen �rkeztek, �m a p�rg�s most elmaradt. Helyette kiny�lt egy m�sik, egy az egyforma tizenkett� k�r�l.

Harry els�nek indult meg, szinte vonzotta a terem, a sz�les, t�glalap alak� t�r, melynek rejtelmes f�lhom�ly�t p�r f�klya biztos�totta csup�n. Lesietett a magas l�pcs�soron, eg�szen a kapu el�, �s megbabon�zva n�zte annak omladoz� bolt�v�t. A f�tyol, mely annakidej�n elnyelte Siriust, most is lengett, de Harry most nem hagyta mag�t �tverni.

- Sirius! - ny�gte Remus hirtelen, amire mind felfigyeltek.

- Mi? Az unokatestv�rem? - sikkantotta Bellatrix, most m�r igaz�n ijedten. - Mi van vele?

- Nem l�tom �ket! - folytatta Lupin. - Egyszer�en elt�ntek!

- Elv�gre a Hal�l term�ben vagyunk, kedves Remus - felelte Dumbledore ked�lyesen, ahogy Harryt k�vetve le�rt a k�emelv�ny el�, amin a kapu �llt. - Azt hiszem… ennek �gy kell lennie…

Rowena megk�v�lten �llt, �s megborzongott, m�g Perselus a fogoly bok�it is �sszek�t�zte �s a legals� l�pcs�fokra l�kte, hogy le�lj�n.

- B�r elb�cs�zhattam volna t�l�k… Jamest�l, �s…

- Erre most nincs id�nk, sajn�lom, Remus - intette le az igazgat�.

Mind a kapu el� gy�ltek, �s Harryt figyelt�k, aki behunyt szemmel �llt el�tte. Nem �rtett�k, mi t�rt�nik vele, csak figyelt�k, hogy a f�tylat lenget� friss szell� a fi� tal�rj�t is lobogtatja. Harry lassan h�trafordult.

(...)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s