II. r�sz

A griffend�les fi� t�nyleg nem mondhatta szerencs�snek mag�t. Ahelyett, hogy b�k�sen szundik�lhatott volna egy keveset, arra kellett felriadna, hogy Malfoy v�konyka hangon, k�ts�gbeesetten sikoltozik mellette, �s ijedt�ben a karj�t meg a tork�t markol�ssza.

- Seg�ts�g! Seg�ts�g!

- Mi a l�f-…?! Engedd el a nyakam! - h�r�gte Harry f�lig �jultan a szorongat�st�l.

- Lethifold! Lethifold! - nyiv�kolta Draco. - Megesz!

- Mi?

K�bultan len�zett a sz�ke l�baira, �s meg kellett �llap�tania, hogy azok elt�ntek… azaz, mintha valami undok, r�jaszer� l�ny bebugyol�lta volna �ket. A teremtm�ny m�r Draco derek�n�l j�rt, �s �gy t�nt, el�gg� izgatja a fi� verg�d�se. Ez�rt j� nagyra t�totta a sz�j�t, �s beleharapott �ldozat�nak puha h�s�ba. Draco f�jdalmasan ord�tott fel, �s ekkor m�r Harry sz�m�ra is vil�gos volt, hogy a helyzet val�ban s�lyos. Kapott is a p�lc�j��rt.

- �ld meg! �ld meg!

�m Malfoy, ahogy megl�tta, hogy mi van a kez�ben, f�lre�t�tte a csukl�j�t.

- Semmi var�zslat!

Harry megk�v�lten t�rdelt mellette egy pillanatig. Majd fogta a p�lc�t, �s hegy�vel lefel� beled�fte az �llatba. Az halk, nyikkan�sszer� hangot adott, �s abbahagyta Draco lenyel�s�t. �jra meg �jra les�jtott, sebesre trancs�rozva az alattomos var�zsl�nyt, melynek testnedvei ide-oda spricceltek.

- Nehogy bel�m sz�rd!
- Nyugi, m�r megy is el! - mutatott a visszavonul� �llatra.

Malfoy �sszeny�lk�zott altest�t h�trahagyva, a lethifold menek�l�re fogta a dolgot, �s �hesen t�vozott. Draco �sszeg�rnyedve reszketett, �s kez�t hiszt�rikusan a harap�sra szor�totta, melyb�l sziv�rgott a v�r, �tfestve ing�t v�r�sre. Harry sziszegve pr�b�lta megn�zni k�zelebbr�l, de l�tszott a seben, hogy orvost ig�nyel, de hamar…

- Rendbe j�ssz… majd megl�tod… - mondta szinte automatikusan.

Malfoy most, hogy komolyabb sebe volt, nem csapott akkora hiszt�ri�t, mint amikor Csik�cs�r megr�gta. Nev�hez m�rt m�lt�s�ggal t�rte a f�jdalmat, amit, a belesulykolt nevel�s szerint sosem volt szabad kimutatnia.

- Honnan… honnan tudtad, hogy lethifolddal van dolgod? V�gre ragadt r�d valami Hagrid �r�ir�l?

- Dehogyis… az egyik �s�met felfalta �lm�ban egy ilyen… Majdnem kihaltunk miatta…

- Micsoda vesztes�g lett volna…! - motyogta Harry vigyorogva.

- Az�ta a csal�d �sszes k�ri�j�ban lethifoldokat t�voltart� b�b�jokat haszn�lunk… K�l�n szolg�l�ink vannak lethifold-mentes�t�sre…

�m t�rsa nem tudta visszatartani a nevet�st. Kimer�lten d�lt neki a falnak, �s j�l kikacagta mag�t. K�nnyes szemeit t�r�lgetve fordult �jra a csod�lkoz� mardek�roshoz.

- Mit gondolsz, kib�rod vele, ha bek�tj�k?

- �n mindent kib�rok - felelte az v�gtelen g�ggel.

- Helyes. Sz�ks�g�nk is lesz erre a pozit�v hozz��ll�sra - kelt fel Harry, �s t�pte cs�kokra Draco ingj�nek alj�t. Azokkal j� er�sen elszor�totta a fi� has�t, aminek k�sz�nhet�en a v�rz�s is m�rs�kl�d�tt.

- Akkor ennyit az alv�sr�l, ha j�l sejtem…

- Na igen… d�nny�gte Harry, ahogy felseg�tette �t a f�ldr�l. - Az egyik�nknek mindig �rk�dnie kell majd.

�jabb keserves �r�k v�rtak r�juk, unalmas barangol�ssal, �m min�l t�bbet haladtak, ann�l jobban er�s�d�tt benn�k a balsejtelem, hogy menthetetlen�l elt�vedtek. Harry r�ad�sul olyan �hes volt, hogy n�ha m�r a fali k�sz�n�v�nyek leveleit r�gta, csak hogy legyen a gyomr�ban valami. Sejtette ugyan, hogy Malfoy legal�bb olyan �hes, mint �, de annak kiss� furcs�ll� �s r�hagy� tekintet�b�l �t�lve nem volt igaz�n �ny�re az ind�k r�gcs�l�sa.

- Szomjas vagyok… - ny�gte Harry egy id� ut�n keservesen, de m�g miel�tt folytathatta volna a panasz�radatot, egy v�kony kis hangra lettek figyelmesek.

Megtorpantak h�t, �s f�lelni kezdtek.

Egy kisl�ny hangja volt kivehet�, aki valamilyen gyermekdalt �nekelt kiss� remeg� hangon, de mintha valaki m�s is d�dolta volna rajta k�v�l a dallamot. �rezni lehetett a hangj�b�l, hogy s�r k�zben, �s a l�ptei is eg�szen k�zelr�l hallatszottak, �gy a k�t fi� rem�lte, hogy a k�zelben lehet. Osonva k�vett�k a neszt, amit apr� l�pteivel csapott, �s tudt�k, hogy egyre k�zelebb j�rnak hozz�.

Gyere, apr� kisgyermek, ne szomorkodj, hiszen

Csod�latos dolgokat j�tszunk majd, mi ketten…

A fi�k megborzongtak a dal hallat�n, mely eg�szen szuggeszt�v volt, �s kiss� mintha �ket is b�dulatba ejtette volna.

… t�nccal �s dallal altatnak el.

- Mi a fene ez? - morogta Draco, �s idegesen szorongatta p�lc�j�t. - Valami �jabb sz�rny?

- Nem tudom, de rosszat sejtek… - felelte Harry, �s megszapor�zta a l�pteit.

Befordultak a k�vetkez� kanyarban, �s meglepet�s�kben �tg�zoltak egy apr�, man�szer� l�nyen. Az m�tereket rep�lt a neki�tk�z� l�baknak k�sz�nhet�en, �s nekicsap�dott a falnak.

- Mi a…? Mi volt ez?

Malfoy leguggolt hozz�, �s k�zelebbr�l is megn�zte.

- Valami man�… De ebben te vagy a szak�rt�… - engedte oda a m�sikat, mivel az valamivel t�bbet tudott a legend�s l�nyekr�l. �m nem gy�ny�rk�dhettek sok�ig a l�ny cs�f arc�ban, mert olyan h�szm�ternyire el�tt�k egy l�nyka felsikoltott, �s tovaszaladt.

Mindketten felkapt�k a fej�ket, �s ut�naeredtek.

- V�rj! Ki vagy?

- V�laszolj!

- Nem fogunk b�ntani! Ugyan�gy elt�vedt�nk, ahogy te! K�rlek, �llj meg!

A gyermek nem lehetett t�bb tizenegy-tizenk�t �vesn�l, mert el�g alacsony �s sov�nyka volt. Fekete, csipk�s-fodros ruha volt rajta, melyr�l a masnikat �s vid�m szalagokat m�r elhagyhatta valahol. Hajtincsei, melyek nem voltak felt�zve, eleg�ns csig�kban omlottak al�, noha �br�zata mostan�ra el�gg� megt�p�zottnak t�nt. Hallani lehetett kicsiny t�dej�nek zil�l�s�t, ahogy a k�t fi� el�l futott, �m apr� l�bai nem tudt�k tartani az iramot. Egy v�kony sikoly k�s�ret�ben hasra v�g�dott.

H�pp�gve t�rdelt fel �s n�zett farkasszemet v�rz� tenyer�vel �s lehorzsolt, sebes l�baival. Harry �pp be�rte.

- Ne f�lj t�lem, kisl�ny, nem akarlak b�ntani! - mondta azonnal, hogy megnyugtassa. - �n is ugyan�gy vend�g voltam, �s v�letlen�l ide ker�ltem, mint te! Nyugodj meg! Seg�t�nk kijutni innen!

�m a gyermek m�g keservesebben kezdett el s�rni, �s ahogy feln�zett r�juk, elsz�rnyedve h�tr�lt, mikor megl�tta Dracot.

- Te, ez a gyerek ismer�s nekem… - motyogta Harry.

- M�g j�, hogy az. Roxfortos. Most volt els�s… Olivia Fillmore-nak h�vj�k, ha j�l tudom…

A l�nyka, a neve hallat�ra �sszerezzent, �s �tkarolta Harry l�bait.

- Nem � az, akit megvertetek…? �s akinek…

A k�t fi� �sszen�zett, majd gyorsan let�rdelt Oliviahoz.

- Megs�r�lt�l valahol? Nem v�rzel?

�m ahogy megl�tt�k a halv�nypiros, v�res tenyereket, elborzadtak.

- � az, akinek nem szabad v�reznie, ugye? - nyelt nagyot Harry. - Nem… nem sz�d�lsz, vagy ilyesmi? - k�rdezte sut�n, noha fogalma sem volt r�la, mit kell ilyenkor tenni.

- Idefigyelj - ny�lt fel�je Malfoy, de a l�ny elh�z�dott a keze el�l. L�tszott rajta, hogy sz�rnyen f�l.

- Szerintem m�g mindig tart t�led… - jegyezte meg Harry s�t�ten.

- Figyelj r�m! - rivallt a k�ly�kre Draco. - Any�d�k mit szoktak csin�lni, ha megsebes�ted magad valahol? Hogyan �ll�tj�k el a v�rz�st?

- B-b-b�b�jjal… - mondta Olivia, �s Harry mellkas�ba f�rta a fej�t. - Medicinus-szal…

Harry jelent�s�gteljesen a sz�k�re n�zett, majd vette a p�lc�j�t.

- Nem var�zsolhatunk! - parancsolt r� Draco. - Akkor csak m�g beljebb…

- Nem �rdekel, ha m�g beljebb ker�l�nk! Seg�ts�gre van sz�ks�ge! Nem hagyhatjuk meghalni!

- �n bezzeg v�rezzek, mi? Az �n sebeimmel senki sem t�r�dik?!

- Hogy lehetsz ennyire �nz�?!

- Csak egy mardek�ros! Mit b�nt az t�ged, hogy mi lesz vele?

- Nem �rdekel, hogy mardek�ros! T�mogat�sra szorul, �s csak ez sz�m�t!

Malfoy nem felelt, csak d�h�sen elford�totta a fej�t. Harry nem adott teret t�bb tiltakoz�snak, �s �jra a kisl�nyhoz fordult.

- Most nagyon j�l figyelj r�m! Megismersz, ugye? Mindketten roxfortosok vagyunk - b�k�tt Draco fel�. - Harry Potter vagyok… megismersz?

Olivia halov�nyan b�lintott.

- �ssze fogjuk forrasztani a sebeidet azzal a b�b�jjal, amit mondt�l. De ehhez j� er�sen meg kell kapaszkodnod bennem… Neked is, Draco! B�rmi t�rt�nj�k is: ne ereszd el a karom! Meg�rtetted?

Malfoy is b�lintott, Harry pedig, egy kis hezit�l�st k�vet�en elv�gezte a b�b�jt. �m m�r p�lcap�ccint�sn�l sz�rnyra kaptak, �s ism�t tovarep�ltek, mint kor�bban. Olivia veszett�l sikoltozott, a k�t fi� pedig �beren k�mlelte a falakat, amik f�l�tt elrep�ltek. Egy teremtett lelket sem l�ttak, �gy kiss� csal�dottan �rtek f�ldet.

A kisl�ny m�g sok�ig remegett Harry karjaiban, m�g v�gre meg tudta nyugtatni, �m m�r az is hatalmas el�rel�p�s volt, hogy a sebei �sszeforrtak. Kimer�lten pihegtek, ism�t egy �rny�kos helyen, ahol Harry Oliviat k�rdezgette.

- Amikor mindenki elkezdett sikoltozni - mes�lte a l�ny -, anya �s apa azt mondt�k, hogy ha be�llunk a t�megbe, val�sz�n�leg �sszetaposnak minket… �s r�nk omlik a mennyezet. Ez�rt… ez�rt apa azt javasolta, hogy hoppan�ljunk… �gy, hogy �n fogom a kez�ket, �k pedig elv�gzik a b�b�jt… De valami fura dolog t�rt�nt, mert ide ker�lt�nk… �s elszakadtunk egym�st�l…

Draco el�gedetten pillantott Harryre, de tekintet�ben benne volt a tal�lgat�s is.

- Pedig anya �s apa j�l tudnak hoppan�lni…

- Ehhez nem f�r k�ts�g - simogatta meg a kisl�ny haj�t Harry, �s szigor�v� v�lt az arca. - Szerinted - k�rdezte Malfoyt�l -, ha vel�k is ez t�rt�nt, �gy mi lehet ez az eg�sz? Vajon meg volt b�v�lve a Rabenstein-k�ria, �s mind idejutottunk, akik hoppan�lni pr�b�ltunk?

- De akkor �g tudja, h�nyan lehetnek m�g itt… - morogta a mardek�ros. - Amekkora p�nik volt… tucatj�val k�borolhatnak errefel�…

- Ha t�bben lenn�nek, hallottunk volna zajokat, �s l�ttuk volna �ket, nem?

- Ez is… igaz lehet…

- R�g elszakadt�l a sz�leidt�l? - k�rdezte Harry a l�nyt�l.

- Nem tudom megmondani… - felelte az n�mileg zavartan. - Nem tudom meg�llap�tani az id� m�l�s�t… Meg kell tal�lnunk �ket! Nem eshetett bajuk!

K�s�bb, mikor Oliviat a f�radts�g �lomba ringatta, Harry �s Draco halkan sz�t v�ltottak.

- Szerinted az � apja volt, akinek a ki�lt�s�t hallottuk? - k�rdezte suttogva.

A sz�ke b�lintott.

- K�tlem, hogy m�g �letben lenn�nek…

- Ki kell jutnunk innen, hogy seg�ts�get hozhassunk… Mi semmit sem tehet�nk �gy, gyakorlatilag fegyvertelen�l…

- Na �s a mugli logika? - fordult fel�je Draco, aki t�prengve fel-al� j�rk�lt a fal t�v�ben.

- Mi van vele?

- Csak azzal juthatunk ki. Mit tenn�l, hogy kijuss innen, ha mugli lenn�l?

Harry elmerengett egy kicsit.

- Felm�szn�k a falra, mert azon sokkal gyorsabban lehet haladni…

- Fal kil�ve. Tov�bbi �tletek?

- Gy�jtsunk t�zet. Az t�vol tartja a vadakat, �s a f�stre lehet, hogy felfigyelnek a t�bbiek is…

- Ez m�r egy fokkal jobb. De p�lc�t nem haszn�lhatunk…

- Nem is kell - vigyorodott el Harry. - Gyere, vedd �t a helyem - bontakozott ki a gyermek �lel�s�b�l. Draco csak fanyalogva mert be�lni a hely�re.

A griffend�les k�zben let�pett a falakr�l egy csom� levelet meg sz�rad�f�lben l�v� �gat, majd a fal t�v�ben kezdett el turk�lni nagyobb k�szil�nkok ut�n.

- H�tha levert�k valamikor a l�nyek… - motyogta, csak hogy komment�lja munk�j�t.

Azok k�z�l, amiket tal�lt, az egyik k�l�n�sen �les volt, �gy ezzel forg�csosra faragott p�r �gat. Majd egym�snak �t�getve a k�veket megpr�b�lt szikr�t csiholni.

- De h�ly�k a muglik - jegyezte meg Draco fitym�lva. - Csak �gy tudnak t�zet gy�jtani?

- Nem, de gyufa vagy gy�jt� nincs n�lam, hogy gyorsabban haladjunk…  

J� p�r percbe �s v�rz� sebbe beletelt, m�g Harry apr� l�ngot tudott var�zsolni a kicsi, sz�raz r�zsehalomra. �vatosan f�jk�lta, hogy minden t�zet fogjon, �s mivel az id� m�g mindig kegyes volt, �s nem f�jt a sz�l, a l�ng nem is aludt ki.

Amint a rak�s jobban �gni �s f�st�lni kezdett, k�l�n�s v�ltoz�snak lehettek szemtan�i. Az eddig t�z� nap f�nye kezdett vesz�teni az erej�b�l, �s id�vel azt vett�k �szre, hogy egyre jobban elt�nik a szemeik el�l.

- Lehets�ges ez? - b�mult �rtetlen�l a lemen� napba Harry. - Itt vagyunk m�r legal�bb egy napja, de csak most kezd v�ltozni az eg�sz.

- H�v�sebb is lett… - jegyezte meg Malfoy, aki mellett a kis Olivia �bredezni kezdett.

- Ha a t�zre vagy f�stre nem is, de erre mindenk�ppen fel fognak figyelni.

M�g a l�ny a l�ngokn�l melengette kicsi kezeit, a k�t fi� felhalmozott egy j�kora kupac t�zelnival�t, hiszen lassan r�juk telepedett az �jszaka, ami k�l�n�sen f�lelmetesnek �g�rkezett, tudva, hogy milyen l�nyek m�szk�lnak k�r�l�tt�k.

- �n v�llalom az els� �rk�d�st - aj�nlotta Harry. - Ti aludjatok egy kicsit.

- Viccelsz? R�m t�bbet nem m�szik egy olyan r�ms�g! Engem bizony nem fog megenni egy lethifold! T�bbet le nem hunyom itt a szemem!

- Ahogy akarod. De �n is fenn maradok, mert teljesen kiment a szememb�l az �lom…

Ott �ltek h�t, h�rman, k�t sz�len a fi�k, �s csendben b�mult�k a t�z t�ncol� l�ngjait.

- �n �gy hallottam, hogy ti ut�lj�tok egym�st… - jegyezte meg Olivia egy id� ut�n.

Harry oldalra sand�tott, h�tha elkapja Draco kih�v� pillant�s�t, de az nem tett semmit, csak �resen meredt maga el�.

- A sz�ks�g �gy hozta, hogy egy id�re �sszefogjunk - magyar�zta ki mag�t v�g�l a helyzetb�l.

- Szerinted kijutunk innen valaha?

- H�t nagyon rem�lem - �lelte �t Harry, mert tudta, hogy k�r lenne lelombozni a kisl�nyt, ha m�r �gy megnyugodott. - Tudod, v�r otthon a…

- Csend! - ny�gte Draco, aki nyomban felpattant a hely�r�l. - Hangokat hallok!

Harry is fel�llt, maga m�g� parancsolta Oliviat, �s azt v�rta, mikor hallja meg � is, amit Malfoy. T�voli suhog�st hallott, egyre k�zeled� l�pteket, �s elfojtott rim�nkod�st.

- Ez vajon…

- Emberi hangok? - k�rdezte Malfoy agg�dva.

- H�t rem�lem, hogy nem szfinx vagy mantik�r… - s�hajtotta Harry.

�m a sarkon egy f�kly�t tart� f�rfi fordult be, nyom�ban k�t m�sik alakkal. Mind s�rosak, f�vesek �s megt�p�zottak voltak, de nem t�nt �gy, mintha s�lyosan megs�r�ltek volna.

- Olivia - suttogta egyik�k, ahogy megtorpant, a t�bort�zet l�tva.

- Apa!  - szaladt oda hozz� a kisl�ny, �s s�rva �lelte �t derek�t.

- Olivia, kincsem, h�t �lsz! - t�rdelt le hozz� �desanyja.

- Nem tudunk el�g h�l�sak len-… - kezdte volna az apa, de elakadt a szava, ahogy felismerte a k�t fi�t.

- Harry Potter… - ny�gte.

- �s az a Malfoy-fi� - sz�lalt meg az im�nt �rkez� komp�nia harmadik, f�rfitagja is.

- Megmentett�k az �letemet, mama! - ecsetelte a kisl�ny. - �sszeforrasztott�k a sebeimet!

A k�t sz�l� �sszen�zett, �s noha viseltettek n�mi ellen�rz�ssel Malfoy ir�nt, k�sz�net�ket fejezt�k ki.

- Nem is hallottam, hogy ti is hivatalosak lettetek volna a b�lra - jegyezte meg az ismeretlen f�rfi. Kell�k�ppen el�kel�nek t�nt � is, �s Harry l�tta, hogy Draco mintha felismerte volna. De ezen nem is lep�d�tt meg: az aranyv�r� csal�dok sarjai biztos ismerik egym�st…

- Ti hogy ker�ltetek ide? - k�rdezte Olivia �desapja. - Ti is hoppan�lni pr�b�ltatok?

Harry b�lintott.

- Ahogy mi is - folytatta a f�rfi. - Azt gondolom, m�r �szrevett�tek, hogy minden egyes b�b�jhaszn�latkor felkap minket valamilyen var�zslat, �s tovarep�t az �tveszt�ben…

- Igen, h�romszor is megesett vel�nk… Mondja, Mr. Fillmore, mit jelent ez az eg�sz?

A deresed� hal�nt�k�, horgas orr�, m�gis nemes kin�zet� f�rfi egy pillanatig t�prengve meredt a t�bort�zbe, majd �jra felpillantott.

- Kor�bban hallottam m�r olyan biztons�gi int�zked�sekr�l, melyekkel a nagyobb csal�dok a birtokaikat v�dt�k. Hoppan�l�k �s dehoppan�l�k feltart�ztat�s�ra hozt�k l�tre ezt a m�dszert… hogy t�vol tartsanak minden lehets�ges vesz�lyforr�st. De eszembe sem jutott, hogy Rabenstein�k is �gy v�dik e kast�lyt…

- �lljon meg egy pillanatra! - csattant fel Draco. - Csak nem azt akarja mondani, hogy m�g mindig a kast�lyban vagyunk?

Fillmore azonban biccentett egy apr�t.

- Pontosabban mondva, vagy a kast�ly egyik megb�v�lt term�ben, vagy az eg�sz birtok alatt…

- Alatta? - k�rdezte Harry elkereked� szemekkel. - De h�t…

- A b�b�j l�nyege - intette le a f�rfi -, hogy csapd�ba ejtsen mindenkit, aki hoppan�l�s �tj�n pr�b�l bel�pni a kast�lyba, vagy �gy akarja elhagyni… Vel�nk is ez t�rt�nt. Ez az �tveszt� azonban m�r t�bb, mint t�lz�s! - n�zett k�rbe. - Biztos vagyok benne, hogy ha a Miniszt�rium �rtes�l r�la, nem marad az �gy kivizsg�latlanul…

- F�leg, ha megtudj�k, milyen l�nyek m�szk�lnak itt…

- Ezt hogy �rted? - k�rdezte Mrs. Fillmore. - Nek�nk csak egy gn�mhoz volt szerencs�nk.

Harry fintorogva megvonta a v�llait.

- H�t akkor t�nyleg szerencs�snek mondhatj�k magukat. Mi legel�sz�r egy kim�r�ba botlottunk, azt�n Dracot megpr�b�lta �lm�ban felfalni egy lethifold…

- HOGYAN? KIM�RA?! - sikoltott a f�lelemt�l a h�rom feln�tt.

- De hiszen… azok tart�sa �s egy�ltal�n: az import�l�sa szigor�an tiltott! - ny�gte a m�sik f�rfi imm�r sokkal elesettebben, f�lret�ve minden cinizmust a hangj�b�l.

A k�t fi� �sszen�zett, majd Draco lemond�an elfordult.

- Azt hiszem, uram, Rabenstein�kat nem olyan f�b�l faragt�k, mint akik megh�tr�lnak egy-k�t jogszab�ly hallat�n… L�tva, mi t�rt�nt az est�lyen…

- Pontosan mi t�rt�nt? - k�rdezte Mrs. Fillmore �lesen, mag�hoz szor�tva csemet�j�t. A kisl�ny k�zben Draco rezign�lt arc�t vizsg�lgatta, de zavartan elpillantott, mikor a sz�ke ezt �szrevette.

Mind v�laszt v�rtak a k�t fi�t�l, noha nem tudt�k, honnan lehetne nekik pontos inform�ci�juk, de azok t�tov�ztak.

- Mond el nekik, ha akarod - jegyezte meg Malfoy v�g�l, halkan.

Harry a kezeit t�rdelte, majd lassan, szaggatottan besz�lni kezdett.

- Vol-… - itt azonban elakadt. Nem tudta, helyes lenne-e, ha kiejti a s�t�t var�zsl� nev�t. - �, akit nem nevez�nk nev�n - mondta helyette, de a t�bbiek m�r ekkor nyikkantak egyet - is ott volt a b�lon… Nem a t�ncol�k k�zt… Fenn, az emeleten… T�rgyalt valamit az id�sebbik Rabensteinnal…

- Aldemar von Rabenstein…! - ny�gte Mr. Fillmore. - De h�t ez… Felfoghatatlan!

Hitvese azonban meg�rizte a hidegv�r�t.

- V�g�l is… - jegyezte meg kiss� h�v�sen - nem ez lesz az els� alkalom, hogy hal�lfal�k gyermekei j�rnak Roxfortba…

Draco k�ld�tt fel�je egy kih�v� pillant�st, de nem sz�lt. Gondosan �gyelt arra, hogy egyik�j�k se l�ssa meg bal alkarj�t.

- F�lek, anya… - motyogta Olivia, amire az�rt feln�zett. Nem tudta, hogy a gyermek, mik�zben �bredezett, megl�tta-e a kez�n a jelet, de nem tartotta lehetetlennek: f�k�nt, milyen �that�an n�zett r� az�ta a l�ny. Felvonta a szem�ld�k�t, f�lres�p�rt egy p�r koszos hajsz�lat, �s gonoszul elvigyorodott.

- Nincs okod az aggodalomra, kincsem - nyugtatgatta l�ny�t Mr. Fillmore. - Meg kell v�rnunk, m�g �jra kivil�gosodik. Akkor, egy�ttes er�vel biztosan megtal�ljuk a kij�ratot is.

Egyik�k sem mert m�lyen aludni az �jjel, csak a k�t h�lgy pihent egyet a t�z takar�s�ban. A k�t fi� is halkan �rj�ratozott a hom�lyba burkol�z� falak ment�n, eg�szen addig a pontig, melyet megvil�g�tott a t�z f�nye. A reggel �gy hamar r�juk ereszkedett, mintha csak egy t�k�letesen m�k�d�, k�ls� vil�gban lenn�nek. Nyoma sem volt az el�z� napi, vil�gosk�k �gnek. Sz�rke �s felh�s volt minden, mintha es�h�z k�sz�l�dn�nek az �giek.

- Nem tetszik ez nekem - jegyezte meg az idegen f�rfi, akinek a neve Andrew lehetett, mert Harry f�l f�llel ezt a nevet hallotta, mikor az Mr. Fillmore-ral besz�lgetett. - Rossz el�jelnek t�nik.

- Amiatt, hogy siker�lt kiker�ln�nk az �tveszt� csapd�j�b�l, tal�n az eg�sz k�rnyezet megs�nyli a siker�nket. Mivel r�j�tt�nk, hogy var�zslat n�lk�l sem vagyunk kiszolg�ltatottak - mutatott a par�zsl� t�zre Fillmore -, lehet, hogy kezd minden arrafel� hajlani, hogy kiengedjen minket. �pesz� var�zsl� azonnal p�lc�t r�nt minden apr�s�g miatt, �s pont ez az, ami fogs�gba ejti, �s �r�kre itt marasztalja. De ha �ner�b�l el�nyt kov�csolunk a helyzet�nkb�l, tal�n a kij�rat is hamarabb megny�lik el�tt�nk.

- Ami azt illeti - sz�lalt meg Draco -, mi m�r l�ttunk egy lehets�ges kij�ratot.

- �s ezt csak most mondj�tok? - f�rmedt r�juk Andrew.

- Az�rt csak most mondjuk, mert ez m�g azel�tt volt, hogy h�romszor tov�bbrep�lt�nk volna - tette hozz� Harry kiss� nyers hangnemben. - Mintha egy ablak lett volna…

- De ha l�tt�tok, mi�rt nem m�sztatok ki rajta?

- Csak t�volr�l l�ttuk - l�pett oda Malfoy Harryhez, aki bakot tartva fell�kte �t a magasba, megmutatva, mik�nt siker�lt megpillantaniuk a rem�nyforr�st.

A t�bbiek �mulattal ad�ztak a mutatv�nynak.

- Olivia, gyere ide, kisl�nyom! - intett Mr. Fillmore izgatottan. Azonnal a v�ll�ra �ltette a l�nyt, aki, amikor felegyenesedett, k�nnyed�n ell�tott a falak felett. - L�tod valahol?

A gyermek minden ir�nyban elforgatta a fej�t, �s felki�ltott.

- Arra! - mutatott el�re a kez�vel. - Arra l�tok valamit! Mintha egy ablak �szna az �gen!

- El�re! - adta ki az utas�t�st apja. Mindenki felkapott egy f�kly�t arra az esetre, ha sz�rnyek t�madn�nak r�juk, �s megindultak ut�na. - Olivia, figyeld v�gig az ablakot, �s mondd, merre forduljunk, hogy oda�rj�nk!

Olivia kalauzol�s�nak k�sz�nhet�en hamar megk�zel�tett�k az �tveszt� egyik sz�l�t, ami �rezhet� k�zels�gbe hozta a kij�ratot is.

- Nem, rossz fel� j�tt�nk, apa! Az el�z� el�gaz�sn�l a m�sik ir�nyba kellett volna fordulni, �s akkor m�r kinn lenn�nk! - helyesb�tett a l�ny, ahogy egy zs�kutc�hoz �rtek. �m fel is sikkantott.

A fal t�v�ben egy emberi csontv�z fek�dt.

- Te j� �g - meredt Harry megbabon�zva a tetemre. Beleborzongott, hogy ez ak�r r�juk is v�rhatott volna. Mr. Fillmore letette kisl�ny�t, �s eltakarta a szemeit.

- Nem csoda, hogy meghalt! - ki�ltotta Andrew a h�tuk m�g�l. - N�zz�k! - majd el�r�ntotta a p�lc�j�t.

A m�r ismer�s oroszl�nb�g�s jelezte, hogy a kim�ra megjelent m�g�tt�k. Ki tudja, mikort�l k�vette �ket.

- Vissza! - lengette meg lobog� f�kly�j�t Mrs. Fillmore az �llat el�tt, �s mindenkit h�tr�bb intett. - Andrew, mit m�vel? - f�rmedt a f�rfira.

- Nem fogok itt megd�gleni! - ki�ltotta az. - Nem fogom hagyni, hogy ez a sz�rnyeteg csak �gy felfaljon!

- Andrew! - ki�ltotta Olivia is, k�ts�gbeesetten.

- Ne tegye!

- �r�lt! Akkor visszarep�l a labirintus belsej�be! - �v�lt�tte Draco.

�m miel�tt a f�rfi b�rmit is tett volna, az �llat r�vetette mag�t, a t�bbiek pedig iszonyodva h�tr�ltak. Az er�s �llkapocs �ssze-vissza harapd�lta Andrew karj�t, mellyel arc�t pr�b�lta v�deni, p�lc�j�t azonban m�g mindig szorongatta.

- Vissza! - ki�ltotta Harry, �s a l�nynek haj�totta f�kly�j�t. Az felb�d�lt, hiszen a l�ngok belekaptak s�r�ny�be, �s t�bb helyen megp�rk�lt�k a test�t.

Andrew bicegve kim�szott al�la, �s diadalittasan n�zte, ahogy az �llat a t�zzel szenved.

- �gy kell neked, te bestia - sziszegte, majd felemelte a p�lc�j�t.

- Ne, Andrew, lehet, hogy b�k�n hagy minket!

A f�rfi azonban hajthatatlan volt. �m amint elkezdte k�nt�lni a b�b�jt, a l�ny �jb�l nekiugrott, �gy amikor a sz�lv�sz felkapta a var�zsl�t, a kim�ra is rep�lt vele egy�tt. Az ott marad�k k�ts�gbeesetten ki�ltoztak f�lelm�kben, de nem tudtak rajta seg�teni. Hallott�k, hogy valahol j� messze csap�dnak a f�ldh�z, �s hogy Andrew k�lv�ri�ja folytat�dik. A jajgat�sok iszonyatosak voltak, �s percekig eltartottak, a bestia pedig, mik�zben darabokra marcangolta �ldozat�t, fel-felb�g�tt.

- T�nj�nk el innen… - vacogta Mr. Fillmore. T�tov�n megindult visszafel� a j�ratban, arrafel�, amerre l�nya javasolta, s�padt hitvese pedig k�vette. Olivia azonban reszketve �llt, egy helyben, mint aki gy�keret eresztett. - Nem hallott�tok? - rivallt a gyerekekre.

Harry fut�snak eredt, Draco pedig megfogta a kisl�ny kez�t, �s h�zta mag�val, ahogy szaladt, �gy Olivia is megmozdult v�gre. L�lekszakadva �rtek oda a lebeg� ablakhoz, �m ekkor �jabb furcsas�ggal kellett szembes�lni�k. Nem ablak volt az, hanem egy ajt�, viszont… Val�ban �szott a leveg�ben. Ahogy hozz��rtek, keret�nek ment�n �reztek egyfajta kem�nys�get, mintha a fal is meg lenne b�v�lve, hogy v�gtelennek t�nj�n.

- Ezt nem �rtem… - t�prengett Mrs. Fillmore idegesen. - Olyan, mintha fejjel lefel� lebegne…

- Tal�n… tal�n ez az eg�sz �tveszt� fejjel lefel� helyezkedik el a kinti vil�ghoz k�pest! Lehet, hogy a t�k�rtengely a talajszint, ahol a mi mostani eg�nk a Rabenstein-kast�ly alapzat�val �rintkezik.

- Gondolja…?

A f�rfi azonban m�r ny�lt is az ajt� gombj��rt. Kiss� ny�jt�zkodnia kellett, hogy el�rje, �s ahogy elford�totta, az ajt� kiny�lt.

A labirintus vil�goss�g�hoz k�pest odakintr�l teljes s�t�ts�g sz�r�d�tt be.

- Teh�t t�nyleg megt�veszt�s volt az eg�sz… - motyogta Harry elh�lve. - M�g mindig a h�zban vagyunk…

- Menj el�re a f�kly�val, fiam - intette Dracot Mr. Fillmore. Seg�tett felkapaszkodnia a sz�k�nek, aki bel�pett az ajt�f�lf�n, �s nyomban hatalmasat esett. �gy t�nt, mintha felfel� rep�lt volna, �m ahogy padl�t fogott, r� kellett j�nni�k, hogy a h�znak abban a szob�j�ban m�r val�ban m�s fizikai t�rv�nyek uralkodnak.

- M�g mindig nem tudom elhinni, hogy v�gig fejjel lefel� m�szk�ltunk - motyogta Malfoy, ahogy �sszeszedte mag�t. Nevets�gesnek t�nt a t�ls� oldalon l�v� n�gy alak. - J�jjenek! - ny�jtotta ki fel�j�k a kez�t.

Olivia volt az, aki meg mert benne kapaszkodni, �s engedte, hogy beseg�tse �t, majd ahogy vele is fordult egyet a vil�g, r�zuhant a fi�ra, aki ny�g�tt egyet pici s�lya alatt.

Bez�rt�k az ajt�t, ahogy maguk m�g�tt hagyt�k a labirintust, �s csendben pihegtek a f�kly�k keltette f�lhom�lyban.

- Menjenek - sz�lt v�g�l Harry. - Igyekezzenek min�l hamarabb, �s �szrev�tlenebb�l elhagyni ezt a helyet…

- Hogy �rted ezt? - k�rdezte Mrs. Fillmore. - Csak nem akarsz itt maradni?

Draco is �rtetlenkedve meredt r�.

- Egy bar�tomra… lecsaptak a v�mp�rok… Ha m�g van es�ly arra, hogy megtal�ljam, akkor meg fogom pr�b�lni. K�rem, induljanak! Emiatt maguk nem ker�lhetnek �jra vesz�lybe!

Mr. Fillmore s�hajtva kezet r�zott vele, �s megindult viharvert csal�dj�val, rem�nykedve, hogy kijuthatnak. Malfoy azonban nem mozdult.

- Mire v�rsz?

- Ki volt az, akit elkaptak?

Harry habozott.

- A keresztap�d?

- Nem, Piton professzor… - mondta a fi� f�jdalmasan.

L�tta, hogy Draco arca els�pad, v�llai beesnek, �s szemeiben megjelenik a k�ts�gbees�s.

- H�t… h�t � is itt volt…? - k�rdezte akadozva. - Mi t�rt�nt vele…?

- Megharapt�k, �s bevitt�k valamilyen szob�ba…

Harry, noha rettenetesen �rezte mag�t, igyekezte meg�rizni hidegv�r�t.

- Menj! Am�g nem k�s�…

A sz�ke azonban megr�zta a fej�t.

- Ha �rte m�sz… akkor nekem melletted a helyem.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s