Írta: Brigi

Keletkezett: valamikor nagyon régen (2004 ősze)… és akkor a befejezetlenség szomorú sorsára jutott

Korhatár és figyelmeztetések: AU, 14 éven aluliaknak nem ajánlott

Megjegyzés: erősen alternatív univerzum, ezért kéretik nem is kánonszerűen olvasni (mind az eredeti történettel összevetve, mind, ami a TBwtPBE-t illeti); hirtelen pattant ki a fejemből, noha itt is volt egy múzsám, aki egész megjelenésével hatott a műre, és mintha magától formálta volna olyanná a történetet, amilyen végül lett… amolyan pár perces szabad asszociáció valakiről J

Játszódik: 1986 környékén, Angliában

Lupin Chronicles

5. fejezet

Epilógus

Remus kellemeset sóhajtva simult hozzá a vonat ablakához.

- Elmész? - kérdezte Harry elutazása előtt néhány órával, és szemei szomorúságról árulkodtak.

Lupin elmosolyodott, és megsimogatta a fejét, játszva sapkájának bojtjával. Szörnyű érzés volt látnia, hogy a kisfiú még egy idegenhez is képes ennyire ragaszkodni. Milyen sanyarú sorsa lehet otthon, gondolta.

- Sajnos mennem kell - vonta meg a vállait. - Kész a tornatermetek, befejeztük a munkát.

- És hova fogsz menni?

- Londonba, azt hiszem… - felelte Remus sejtelmesen.

Annyira boldog volt, hogy végre újra beszélhetett a fiúval. Miután Petunia távozott, azt hitte, soha többet nem láthatja Harryt, és hogy a nő arról is tenni fog, hogy felmondjanak neki munkaadói. Meglepetésére azonban Harry szaladt oda hozzá, boldogan, és látszólag nyoma sem volt annak a zavarnak és távolságtartásnak, mint legutóbb. Nénikéje beszélhetett vele, tisztázva a félreértéseket.

- Hazamész a családodhoz?

Lupin arcán sötét árnyék futott át, de nem engedte, hogy a fiú ezt észrevegye. Nincs nekem senkim, akihez hazamehetnék, szólalt meg panaszos, belső hang. Rajtad kívül évek óta senki sem volt ennyire barátságos velem…

A felismerés szikrája olyan hirtelen pattant elő, hogy szinte megijedt tőle.

Hát hogyne lenne hova hazamennie.

Végignézett mindkettejükön, egyformán foltos, kopott, koszos ruháikon, és rájött, hogy tulajdonképpen egyikük sem tartozik ide - a muglik közé.

Ez nem az én világom, ahogy valójában a tiéd sem…

Visszatérek a varázslók közé, és megpróbálom helyrehozni az életemet, hogy mire jössz… nos, hogy akkor már sokkal kellemesebb körülmények közt találkozhassunk. Várni foglak, kicsi Harry… addig pedig… sok sikert mindkettőnknek.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés