10. Fejezet

Csal�d�s

Amint Estrelle fel�bredt, kez�vel Perselust kereste, de csak a hideg leped�t tapintotta. Kicsit csal�dottnak �rezte mag�t, abban rem�nykedett, hogy m�g l�thatja az alv� f�rfit, de amint esz�be villantak az esti k�pek k�jesen ny�jt�zott egyet, majd az ablakot kit�rva r�gy�jtott. „Mi�rt kellett olyan hamar elmennie? Biztosan fel kell k�sz�lnie az �r�ira…” Halv�ny mosollyal az arc�n n�zett k�r�l a szob�ban, amikor megakadt a szeme valamin. A festm�nyr�l le volt v�ve a lepel. Rossz �rz�s ker�tette hatalm�ba. „�risten! M�g nem kellett volna megl�tnia. Csak rem�nykedhetem, hogy nem �rtette f�lre a k�pet. Legk�zelebb jobban el kell rejtenem, am�g a mozgat�-b�b�j r� nem ker�l…” Inger�lten hajtotta vissza a feh�r rongyot. K�ts�ge sem volt afel�l, hogy Perselus megtal�lta a k�pet. Ut�lta, ha f�lk�sz munk�it valaki megn�zte. Valahogy azok m�g nem fejezt�k ki azt az �rzelmet, amit k�zvet�teni akart. Az utols� ecsetvon�sokkal tudta csak belevinni azt, amit�l megelevenedik a k�p, ami megmutatja igazi val�j�t.

�gy gondolta egy f�rd�s j�t fog tenni. Meggy�jtott p�r f�st�l�t �s elmer�lt a meleg v�zben. Reggelizni r��r k�s�bb is, b�r farkas�hes volt. Amint fel�lt�z�tt, Senzafine rep�lt be az ablakon egy kis pergamentekerccsel a l�b�n. Estrelle k�v�ncsian bontotta ki, miut�n hosszasan megsimogatta a madarat.

Estrelle, felt�tlen besz�ln�nk kell. K�rlek reggeli ut�n gyere le a t�partra!

 Sirius

„Ett�l f�ltem…” Nem volt semmi kedve Siriusszal tal�lkozni, �s a m�ltr�l besz�lni. Legsz�vesebben nagy �vben elker�lte volna, de nem bujk�lhatott el�le folyton.

Rosszkedv�en ment le reggelizni, az im�nti k�nnyed j�kedve nyomtalanul elt�nt. A nagyteremben szinte m�g senki nem volt. Csod�lkozott, hogy ilyen kor�n �rt le, azt hitte m�r legal�bb nyolc �ra van. Gyorsan mag�ba er�ltetett p�r falat lekv�ros pir�t�st. Gyomra enyhe g�rcsbe r�ndult, ah�nyszor a t�parti tal�lk�ra gondolt. M�g Pitonr�l is elfeledkezett p�r percig, pedig tekintet�vel folyton �t kereste.

„M�gis mi megbesz�lnival�nk lenne m�g azok ut�n…” -gondolt �ppen Siriusra.

-         J� reggelt Miss Lioncourt. – szak�totta f�lbe egy kedves hang.

-         J� reggelt igazgat��r. – n�zett fel sz�rakozottan a l�ny.

-         Rosszul �rzi mag�t, Miss Lioncourt? Olyan s�padtnak �s ny�zottnak t�nik…

-         Nincs semmi baj professzor �r, csup�n rosszul aludtam. – halv�ny p�r j�tszott arc�n annak ellen�re is, hogy megpr�b�lt Piton helyett a kellemetlen tal�lk�ra gondolni.

-         �rtem. Sz�lni szerettem volna �nnek, hogy Cover professzor a k�vetkez� gyakorl�st ma d�lut�n egykor tartja az �tv�ltoz�stan tanteremben.

-         Hogy-hogy ebben a korai id�pontban? – h�zta fel egyik szem�ld�k�t a l�ny.

-         Mivel Lucian professzornak van p�r lyukas�r�ja, ez�rt gondolta, hogy el�bbrehozhatn�k a gyakorl�st.

-         K�sz�n�m, hogy sz�lt, Dumbledore professzor. Engedelm�vel, �n m�r j�l laktam.

Lassan els�t�lt a Mardek�r �s a Griffend�l asztala mellett…

Draco Malfoy

-         Ap�m szerint pocs�k egy k�nyvet �rt a v�mp�rokr�l… Nem tudom, minek van itt egy�ltal�n… az ilyen f�lv�reknek az Azkabanban lenne a hely�k. – hallatszott egy nyekerg� hang a z�ld-ez�st c�meres asztal fel�l.

Estrelle –t nyomban el�nt�tte a m�reg. „L�m-l�m, volt kit�l tanulniuk a mardek�rosoknak… m�r ami a „f�lv�r�ek” lej�rat�s�t illeti…De vajon honnan tudja? Biztosan az a hal�lfal� apja mondta neki…”

-         Mr. Malfoy, ha valamit k�z�lni szeretne velem, �r�ln�k, ha szemt�l szemben tenn�, nem a h�tam m�g�tt piszmogva. Csak a gy�va f�rgek tesznek �gy… - fordult a h�rmas fogathoz hideg pillant�ssal.

A sz�ke, egy�bk�nt j�k�p�, b�r kiss� g�g�s fi� megvet�en elh�zta a sz�j�t. A griffend�lt�l egyre t�bben fordultak fel�j�k, hogy l�ss�k a fejlem�nyeket.

-         Nos, ism�telje meg az el�bb elhangzottakat, ha meri! – Estrelle rideg hangon besz�lt, b�r bel�l m�g f�ken kellett tartania mag�t.

Draco m�r �pp egy �jabb lekicsinyl� megjegyz�st akart tenni, amikor hirtelen ismer�s von�sokat v�lt felfedezni Estrelle –ben. Egy pillanatra megborzongott a n� fel�l �raml� hidegt�l.

„De hiszen ugyanolyan sz�r�san n�z, mint Piton. M�g a mozg�sa is hasonl�an kim�rt.” – felvette szok�sos „visszavonulok az ellenf�l er�f�l�nye miatt” viselked�s�t, amit Harry�k ellen is �vek �ta sikeresen alkalmazott. Agyaf�rtabb volt �, mint ahogy azt b�rki is gondolta volna. M�g Crack �s Monstro sem ismerte igazi �nj�t. Visszavonul�saival rendre f�lrevezette az ellens�geit, hogy azt�n a megszerzett inform�ci�k birtok�ban egyszer majd r�tul h�tba t�madhassa �ket. Csup�n apja volt tiszt�ban Draco val�s �rt�keivel, hisz nagyr�szt t�le tanult. Lucius m�gis sokszor megfeddte. Bizonyos szinten k�l�nb�z�tt t�le is.

Egy halk ciccent�ssel k�s�rve t�ntet�leg a Reggeli Pr�f�ta legfrissebb sz�m�ra meredt.  „Majd megk�rdezem otthon, hogy ki ez a n�, �s hogy mi�rt rontja itt a leveg�t… Ne f�lj Estrelle, majd megtudom a titkod.” Igaz�b�l furcs�n �rezte mag�t a n� k�zel�ben, vagy ha csak megpillantotta balj�s, fekete alakj�t a folyos�kon. Valahogy vonz�nak tal�lta a bel�le �rad� h�v�s eleganci�t, a sz�r�san n�z�, feneketlen fekete szemeket. Nem akarta tudom�sul venni, de �t is elb�v�lte Estrelle eleg�ns sz�ps�ge, �s ezzel nem is volt egyed�l. H�zt�rsai is gyakran suttogtak a n� alakj�r�l. A mardek�ros l�nyok m�gis irigykedve pillantottak ut�na. „�k soha nem lesznek olyan sz�pek, mint ez a fekete r�zsa.” – suttogta egy hang kor�bban Draco fej�ben, de nem akart r� hallgatni, f�leg kor�bbi parkbeli k�zbel�p�se miatt neheztelt a n�re. Na meg persze amiket m�r hallott r�la…

-         Teh�t nincs mit mondania Mr. Malfoy. Rem�lem a k�zelj�v�ben t�bbet nem kell csal�dnom �nben. – kim�rten elfordult.

-         Nem fog csal�dni bennem Miss Lioncourt… Ezt meg�g�rhetem.

Estrelle kelletlen�l visszafordult egy pillanatra, majd folytatta �tj�t a kapu fel�. „Rem�lem, nem akar ez a k�ly�k is Lucius -szal egy�tt keresztbe tenni. Nincs energi�m m�g t�bb bonyodalomhoz!”

Egyre idegesebben v�gott �t a parkon. A parton nem tal�lt senkit. A t� sz�l�t m�r vastag j�gr�teg bor�totta. M�r csak k�t nap volt a kar�csonyi sz�net kezdet�ig. Ez m�r �rz�d�tt a di�kok hangulat�n is, mert egyre izgatottabban k�sz�l�dtek a hazautaz�sra, a tan�rok pedig napr�l-napra kevesebb leck�t adtak fel – egy szem�lyt kiv�ve… Estrelle m�g bele se gondolt, hogy milyen �res lesz a kast�ly azt a p�r di�kot lesz�m�tva, akik a sz�netben sem hagyj�k el az iskola �p�let�t. Megborzongott a hideg sz�lben. Elgondolkodva n�zte a vizet mikor egy fekete kutya s�t�lt oda mell�.

-         Szervusz Sirius.

Az �llat �tv�ltozott emberr�.

-         Estrelle, �r�l�k, hogy elj�tt�l. – n�zett le a l�nyra csillog� szemmel.

Csend ereszkedett k�z�j�k.

-         Milyen volt �jra tal�lkozni a keresztfiaddal?

-         Harry m�r nagyon hi�nyolt. J� volt besz�lgetni vele. Mes�lt p�r nyugtalan�t� dolgot.

-         P�ld�ul?

-         A benyom�sait veled kapcsolatban.

-         Oh… - h�zta fel egyik szem�ld�k�t a l�ny.

-         �s ezek kapcsol�dnak valamelyest ahhoz, ami�rt besz�lgetni akartam veled. Ism�t fekete felh�k gy�lekeznek. Voldemort egyre er�sebb. De gondolom, ezt te is tudod.

-         Igen, ez nem �jdons�g… - legyintett.

-         Estrelle, szeretn�m, ha nem venn�d ezt ilyen k�nnyen! Dumbledore –nak megvolt az oka, ami�rt ideh�vott. Szeretn�m, ha rendesen felk�sz�ln�l.

-         Ugyan mi ellen? Nehogy te is elkezd, hogy „t�l sok m�lik rajtad, biztosan meg fognak t�madni”! Sirius, kezdek belef�radni ebbe! – v�gre a f�rfi fel� fordult. – �pp el�g uralkodni magamon! Gondolok itt Deborah –ra is…

A f�rfi k�zelebb l�pett, �s megfogta a n� karjait.

-         Tudom, hogy neh�z, de igazuk van. Elhiszem, hogy f�raszt� a dolog, �s hogy kirohann�l a vil�gb�l is miatta… Hidd el, �n meg�rtelek, hisz nekem is �r�k�sen hadakoznom kell az emberekkel… a folytonos bujk�l�s fel�rli az idegeimet, de nem tehetek m�st �n se, ha be akarom bizony�tani az �rtatlans�gomat. Ez majdnem olyan, mint a te probl�m�d…

-         Nem. Az �letem sokkal bonyolultabb lett, mint gondoltam volna. N�ha azt

k�v�nom, b�rcsak muglinak sz�lettem volna, de a k�vetkez� pillanatban m�r meg is c�folom ezt a k�v�ns�got… azt hiszem soha nem tudn�m megtagadni a var�zsvil�got.

-         M�g egyszer� var�zsl�k�nt is jobb lenne… de �pp a probl�m�k miatt kell �sszefognunk. Mi abba az embercsoportba tartozunk, akiknek az a sorsuk, hogy visszaszor�ts�k a gonoszt, ami mindk�t vil�gra leselkedik. Egyik�nk sem �tlagember, ezt m�r te is �rezted kiskorodt�l fogva, l�sd be! Ne teherk�nt fogd fel!

-         Akkor m�gis mik�nt? Aj�nd�kk�nt?!

-         Igen. – Sirius szem�ben furcsa szikra villant.

-         Aha. Gondolom m�r mindent tudsz r�lam, m�r ami a Roxfortban t�rt�nt.

-         Szerintem nem. De a nagyj�t Dumbledore �s Harry megosztotta velem.

-         Mit tudhat Harry, amit Dumbledore nem? – horkant fel Estrelle mik�zben d�h�sen lesodorta Sirius kez�t a karj�r�l.

Sirius hangja �lesebb lett. Nem tetszett neki, ahogy a l�ny besz�lt a keresztfi�r�l.

-         �rezte benned Voldemortot…

-         Mi?

-         Amikor a gyeng�lked�re bevittek megf�jdult a sebhelye. Ut�na a kontrolvizsg�lat�n �jra elfogta az a kellemetlen �rz�s, �s amikor elvesztetted az egyens�lyodat �s a b�r�dh�z �rt, az szinte �gette.

-         Csod�latos.

-         Azt hitte hal�lfal� vagy. Vagy az volt�l…

-         M�ghogy �n hal�lfal�?! Tudod nagyon j�l, hogy �n soha!

-         �n tudom, de � m�g kamasz, aki maga sincs tiszt�ban az �rz�seivel �s a gondolataival. �l�nk a fant�zi�ja. Egy�bk�nt, ha nem haragszol meg, kin�zn� bel�led az ember… M�r csak a megjelen�sed miatt is. Sok hasonl�s�got fedeztek fel benned �s abban a g�rbeorr� Pitonban…

-         K�sz�n�m sz�pen, ez igaz�n j�l esett! – h�borgott, de Perselus nev�nek eml�t�sekor gyomra t�j�k�n enyhe nyom�st �rzett.

-         K�rlek bocs�ss meg, ha megs�rtettelek! �n seg�teni j�ttem. Bennem megb�zhatsz, m�r csak a k�z�s m�ltunk miatt is…

-         Pont a k�z�s m�ltunk miatt k�nyelmetlen a jelenl�ted sz�momra.

Estrelle egyre fesz�lyezettebben �rezte mag�t.

-         Tudom, hogy akkor nem kellett volna, hogy cserbenhagyjalak, de nem volt m�s v�laszt�som…

-         Nem akarok a m�ltr�l besz�lni! F�leg nem a magyar�zkod�saidat hallgatni! Egy�ltal�n mi�rt j�tt�l a Roxfortba? – a k�rd�s kiss� durv�bban hangzott a kellet�n�l, de fortyog� d�h fogta el, amikor esz�be jutottak a r�gi eml�kek.

Sirius lelke megsajdult amint belen�zett a d�ht�l szikr�z� szemp�rba. M�g mindig �rzett valamit Estrelle ir�nt, amit ha hagy �jra feler�s�dik �s eluralkodik rajta. Ez pedig csak �jabb szenved�sekhez vezetne. Tudta, hogy soha t�bb� nem fog m�st l�tni a n� tekintet�ben, mint f�jdalmat �s haragot, ha r�n�z.

-         Dumbledore –nak hoztam h�reket.

-         Teh�t felder�t� vagy…

-         Ink�bb h�vn�m magam egy fekete �rny�knak, aki mindig j� helyre vet�dik egy-egy falat csont�rt. – mosolyodott el bizonytalanul. – Tudom, hogy nem kedvelsz – b�r ez r�gen nem �gy volt –, �s hogy a legkev�sb� sem �hajtod a t�rsas�gomat, de Dumbledore meghat�rozatlan ideig megk�rt, hogy maradjak a Roxfortban… - Sirius egy pillanatra elhallgatott – hogy vigy�zzak r�d �s mindig melletted legyek, amikor elhagyod az iskola ter�let�t.

Estrelle utols� csepp t�relme is elfogyott. Most m�r t�nyleg �gy �rezte, hogy megk�t�tt�k a kez�t, vagy mintha apr� gyermekk�nt kezeln�k. Mintha nem harcolt volna m�r annyit az �let�ben, mint egy id�sebb var�zsl�. Hangosan kiab�lni kezdett.

-         Micsoda?! M�ghogy te fogsz vigy�zni �nr�m? Pont te?! Dumbledore m�gsem olyan t�j�kozott, mint amilyennek hitte mag�t, m�r ami a m�ltamra vonatkozik. Tudok �n vigy�zni magamra is, nem kell, hogy ak�rki pesztr�ljon! Torkig vagyok, hogy mindenki azt hajtogatja, hogy vesz�lyben vagyok! Bez�rtak ide �s megk�t�tt�k a kezemet! Lassan �gy �rzem, megfulladok a kast�ly r�md�l� falai alatt, m�gha oly sz�p is ez a hely! Ha ez �gy folytat�dik, azt hiszem, meg fogok keseredni h�tralev� �letemre! – mik�zben besz�lt hevesen csapkodott a kezeivel.

Nem akart pont Sirius el�tt megny�lni, de �gy �rezte, musz�j kimondania, amit gondol. A f�rfi megragadta a karjait �s p�r l�p�ssel k�zelebb h�zta mag�hoz.

-         Ide figyelj Estrelle! �n sem akarok k�nyelmetlens�get okozni. Meg�rtem az �rz�seidet. – a f�rfi tekintete els�t�t�lt - Nekem ugyan�gy f�j a m�lt, mint neked de t�l kell l�pned rajta, mint ahogy ezen a mostani helyzeten �s k�t�tts�gein is! K�rlek, pr�b�lj meg elviselni a k�zeledben.

-         M�ghogy ugyan�gy f�j neked is a m�lt?! – Estrelle szem�be k�nnyek

sz�ktek, hogy leplezze azokat gyorsan kiszabad�totta mag�t �s d�h�sen elviharzott a friss h�ban.

Nem vette �szre, hogy az egyik ablakb�l egy fekete szemp�r figyeli �t hideg tekintettel a hossz� hajtincsek m�g�l.

(...)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s