13. fejezet

Kit�r� a m�ltba

Hmm… Mr. Malfoy

-         Estrelle, milyen r�gen besz�lgett�nk… Igaz�n nem sz�p dolog t�led, hogy csak �gy elt�nt�l akkoriban. – hallatszott egy ismer�s, g�g�s hang.

-         Mr. Malfoy, maga mit keres m�g mindig itt? Azt hittem m�r elhagyta a kast�lyt.

-         Amint l�tod, nem. Ha �ppen tudni akarod, a fiammal besz�lgettem a Mardek�r klubhelys�g�ben.

-         Milyen �rz�s volt visszat�rni a k�gy�k k�z�? – k�rdezte fogai k�z�tt sz�rve a szavakat. Lucius g�nyos �s f�l�nyes hangsz�ne felett�bb ideges�tette.

A f�rfi nem v�laszolt, csup�n elmosolyodott a s�t�tben. Estrelle meglepetten fedezte fel, hogy most m�r t�k�letesen l�tja a karj�t kem�nyen tart� alakot.

-         Eresszen el! – s�gta hat�rozottan.

-         Estrelle, nem gondoltad meg magad a k�t �vvel ezel�tti aj�nlatomat illet�en? – sim�tott v�gig a feh�r arcon fekete s�tap�lc�j�nak k�gy�fejet form�z� markolat�val. A n� azonban elford�totta arc�t amint meg�rezte b�r�n a h�v�s �rint�st.

-         Utolj�ra k�rlek sz�p sz�val, hogy eressz el. Nincs t�l j� hangulatom �s

kedvem se vitatkozni. Ne is rem�nykedj, hogy valaha is igent mondok neked, te mocskos hal�lfal�!

-         Oh, te h�zelegsz nekem. Szeretem, amikor levetk�z�d ezt a h�v�s eleganci�t, �s d�h�sen kiab�lsz! Igaz�n illik hozz�d. – mosolygott f�l�nyesen a falhoz szor�tva a karcs� testet. Estrelle f�jdalmasan felny�g�tt. Lucius hirtelen �jra hideg f�l�nyt sug�rzott, ami az arisztokrata r�teg saj�toss�ga. – De nehogy azt hidd, hogy ennyivel elint�zt�k a dolgot. Egyszer �gyis megkaplak. Vagy �gy, vagy �gy…

Estrelle mire mag�hoz t�rt, Lucius m�r elengedte �s a folyos� v�g�n j�rt. „Na m�g ez is! Mi j�het m�g enn�l rosszabb a mai napon? Ma minden �sszeesk�d�tt ellenem?! Ut�lom, hogy mindenki csak haszn�lati t�rgyk�nt tekint r�m! Mintha nem tanultam �s szereztem volna annyi elismer�st… N�ha kedvem lenne megv�gni az arcomat, csak hogy v�gre ne a sz�ps�gem miatt n�zzenek r�m. Elegem van! F�radt vagyok… De nem, nem hagyhatom el magam! Lucius, mi�rt k�s�rtesz m�r megint? R�gen is neh�z volt ellen�llnom neked!”

*

Hi�ba gy�zk�dte mag�t az ellenkez�j�r�l, be kellett l�tnia, hogy Lucius mindig is hat�ssal volt r�. M�r az els� tal�lkoz�suk alkalmakkor is megakadt rajta a szeme, de szok�sos h�v�s eleganci�ja j�t�konyan eltakarta �rzelmeit. Egy k�ls� helysz�nen ismertett�k �ssze �ket. Kor�bban m�r hallott egyet s m�st a f�rfir�l. R�gt�n meg�rezte, hogy hal�lfal�. Sok hal�lfal�val hozta m�r �ssze a sors – b�r t�bbnyire nem kellett p�lc�t haszn�lniuk. Maga sem tudta volna megmagyar�zni, hogy mi�rt, de valahogy �gy �rezte, a hal�lfal�knak van egyfajta saj�tos kisug�rz�suk �s megjelen�s�k. B�r ez ink�bb a r�g�ta h�s�ges fajt�ra volt igaz�n jellemz�.

Luciusb�l szinte s�t�tt ez a tiszteletet parancsol�, s�t�t er�. Estrelle er�s k�nyszert �rzett r�, hogy fejet hajtson el�tte, de term�szetesen ezt nem tette meg. „Milyen t�k�letes. Sz�rk�s-k�k szemek, sz�ke, hossz�, h�tra fogott haj, s�rmos arc, magas, eleg�ns alkat, a sz�lben lobog� z�ldes-fekete tal�r �s az arisztokrat�kra jellemz� egyenes, f�l�nyes tart�s…” – �llap�totta meg akkor g�nyosan mag�ban.

Lucius hidegen v�gigm�rte tet�t�l-talpig a fekete nadr�gba �s garb�ba �lt�z�tt l�nyt, aki �pp v�mp�r-megfigyel�sre indult volna. Kor�bbi utaz�sai miatt soha nem tudt�k bemutatni �ket egym�snak.

-         �rvendek Miss Lioncourt. – szor�tott kezet hat�rozottan. Szem�ben hideg szikra lobbant. – Sokat hallottam a csal�dj�r�l �s �nr�l.

-         Igaz�n? �s vajon kit�l? Csak nem kapcsolatban �ll szeretett b�ty�mmal?

-         Liviusra gondol? H�t igen, volt m�r alkalmam p�rszor �sszefutni vele. Err�l jut eszembe, �rdekl�d�tt is a hogyl�t�r�l…

-         Mr. Malfoy, ha val�ban ismeri a b�ty�mat, akkor felesleges itt udvariaskodnia. Tudja, hogy ut�ljuk egym�st. De v�ltsunk t�m�t! Minek k�sz�nhetem, hogy felkeresett? Gondolom nem csak a bemutat�s miatt j�tt… - M�r teljesen biztos volt benne, hogy Lucius hal�lfal�. Minden egyes kimondott szav�val er�s�d�tt benne ez az �rz�s.

A f�rfi megvet�en elh�zta a sz�ja szeglet�t �s kicsit megemelte fej�t ez�st markolat� s�tap�lc�j�val koppintva egyet. L�tszott rajta, hogy amit mondani k�sz�lt, az a b�szkes�g�re n�zve kimondottan nehez�re esett.

-         Nos, hallottam fiatal kora ellen�re a szaktud�s�r�l. Mostans�g, �gy v�lem, egy v�mp�r k�sz�l a birtokunk k�rny�k�n. Sok apr� jel utal erre, �s �n nem engedhetem, hogy a fiamat vagy a feles�gemet is megk�rny�kezze…

-         Maga a seg�ts�gemet k�ri? – h�zta fel egyik szem�ld�k�t.

Lucius gyilkos pillant�st vetett r�. Estrelle alig tudta visszafojtani nevet�s�t. „L�m, l�m a b�szkes�g�t megs�rtett f�rfi…”

-         Miss Lioncourt, mivel �n m�r sz�mtalan esetben bizony�tott, ez�rt kerestem fel �nt. Nem hinn�m, hogy gondot okoz elsim�tani az �gyet.

-         Nem tudom mennyire j�l �rtes�lt, de bizonyosan tudja, hogy �n csak megfigyelem a v�mp�rokat, de nem �l�m meg �ket.

-         Igen, ezzel tiszt�ban vagyok. �pp ez�rt rendesen megfizetn�m a plusz munk�t. – L�tszott rajta, hogy kezdi untatni a felesleges vita. Mindketten tudt�k, hogy Estrelle el fog menni a Malfoy-k�ri�ra, m�r csak a Miniszt�rium nyom�sa miatt is, hiszen nem engedhett�k meg, hogy az egyik b�kez�, befoly�sos t�mogat�juknak, vagy csal�dj�nak baja essen.

-         Itt nem a p�nzr�l van sz�. De rendben, elmegyek amilyen hamar csak tudok. Miket tudna mondani a v�mp�rr�l?

-         Ez most hossz� lenne, nekem pedig fontos elint�znival�im vannak. Viszont valakivel �tk�ldetem az irod�j�ba a feljegyz�seket.

-         Rendben. Az id�pontot majd egyeztetj�k. Van m�g valami, amir�l besz�lni szeretne?

-         Nincs. Csup�n ennyit sz�nd�koztam k�z�lni �nnel.

-         Akkor, ha most megbocs�t… �r�ltem a tal�lkoz�snak. – azzal sarkon fordult �s elsietett otthagyva az eg�sz v�gig az iratait rendezget� f�n�k�t �s a furcsa tekintettel ut�na n�z� sz�ke f�rfit.

Lucius m�g sok�ig n�zte a pul�ver alatt finoman reng� cs�p� l�gy vonal�t, majd g�nyosan elmosolyodott. Meg akarta szerezni mag�nak Estrelle –t, mint �el�tte sok-sok n�t, akit megk�v�nt. �s amit akart, azt el�bb-ut�bb meg is szerezte. Nyitott h�zass�g volt az �v� �s Narcissa�. Persze m�r r�g megegyeztek, hogy Draco el�tt nem besz�lnek �gyes-bajos dolgaikr�l, �s a kiszemelteken v�grehajtj�k az Exmemoriam var�zslatot, ami csak azt a p�r �r�t t�rli ki, am�g elsz�rakoztak a m�sikkal. M�g a Malfoy n�vnek sem tenne j�t, ha kitud�dn�nak ezek a kis j�t�kok.

*

Teh�t �gy t�rt�nt az els� tal�lkoz�suk, ami ut�n Estrelle sokat morfond�rozott a f�rfin. Kor�bban is tudta, hogy ki is �, hiszen t�bbsz�r l�tta a Miniszt�rium folyos�in Cornelius Caramellel besz�lgetni. M�gis mindig ugyanaz a furcsa, nyugtalan�t� �rz�s fogta el, amikor l�tta.

K�v�ncsi volt, hogy milyen v�mp�rral fog szolg�lni neki a Malfoy-birtok. Mindig lelkesen indult megfigyel�seire. Csup�n egyetlen dolog zavarta, hogy most meg is kell �lnie a v�mp�rt. T�bbsz�r kellett m�r �gy cselekednie, de mindig csak �nv�delemb�l. Nem szerette b�ntani �ket, hiszen f�lig m�g mindig emberek voltak, akik t�lnyom�r�szt csup�n az �letben marad�s miatt ittak v�rt. M�gse ellenkezhetett Luciusszal, azt kellett tennie, amit mondott. Erre a f�n�ke k�rte meg nyomat�kosan.

*

A Malfoy-birtok olyan volt, mint amilyennek Estrelle elk�pzelte. Hatalmas kert, gy�ny�r�, kivil�g�tott kast�ly rengeteg szob�val, csod�latosan t�gas eb�dl�vel �s b�lteremmel. A berendez�st a pompa �s az elegancia k�l�n�s kever�ke jellemezte. Minden ragyogott, egy szem port se lehetett volna tal�lni.

Estrelle egy kicsit fesz�jezve �rezte mag�t egyszer� sz�k garb�j�ban �s fekete ac�lbet�tes bakancs�ban. A Luciust �s �t fogad� eleg�ns, bord� ruh�ban pomp�z� Narcissa mellett sz�rke kiseg�rnek �rezte mag�t, de azt�n sz�m�zte ezeket a gondolatokat �s a munk�ra koncentr�lt.

Kor�bban elolvasta azt a p�r oldalt, amit a f�rfi �tk�ldetett. Egy el�g j� min�s�g� f�nyk�p is mell�kelve volt. Szokv�nyos �gynek n�zett ki. Egy elt�velyedett v�mp�r, aki a Malfoy-birtok k�zel�ben iszik �ldozataib�l, de nem �l meg senkit. Estrelle neh�z sz�vvel l�pett ki az �jszak�ba. Lucius eg�szen a kapuig k�s�rte �s m�g egyszer nyomat�kosan megk�rte, hogy diszkr�ten j�rjon el �s miut�n v�gzett, t�rjen vissza a h�zba.

-         Locatius Lumia! – suttogta a feny�f�k k�z� �rve, amik a Walesi-hegys�g l�bait�l ny�ltak od�ig. P�lc�ja v�g�b�l halv�nyv�r�s csillag b�jt el� �s vezetni kezdte �t.

         Hamar megtal�lta a v�mp�rt. Sajnos �pp �hes �s ingerl�keny hangulat�ban. Mikor megszimatolta, hogy Estrelle mi�rt is j�tt, �ktelen haragra gerjedt �s a n�nek rontott olyan sebess�ggel, hogy mindketten a f�ld�n landoltak. Estrelle elakad� l�legzettel a p�lc�ja ut�n tapogat�zott a t�levelek k�z�tt, mik�zben megpr�b�lta t�vol tartani nyak�t�l a vesz�lyesen �les fogakat. A v�mp�rb�l elt�nt minden embers�g. A fenevad visszatarthatatlanul kit�rt. Legink�bb egy pr�d�j�t marcangol� farkasemberhez hasonl�tott, amikor Estrelle melle f�l�tt felszak�totta a b�rt �s r�hajolt a v�r�sen sziv�rg� v�rre. A heves f�jdalom �szhez t�r�tette a l�nyt, �s megragadva var�zsp�lc�j�t kimondta a hal�los �tkot. A v�mp�r holtan nehezedett r�. Kicsit nehez�re esett leszednie mag�r�l az �lomneh�z testet. Valamelyest lekezelte a seb�t, ami m�g �gy is cs�ny�n v�rzett a kulcscsontja jobb fel�t�l a bal mell�ig.

Lucius k�l�n k�r�s�re a holttestet is maga ut�n lebegtette. „Vajon mi�rt nem adott mell�m seg�t�t? Azt v�rta, hogy meghalok? Ha m�r egyszer nem k�vetem Voldemortot, akkor haljak meg?” – visszhangzott a fej�ben �jra �s �jra.

-         Miss Lioncourt, min� meglepet�s…

-         Mi, hogy �lve j�ttem vissza, vagy hogy elhoztam, amit k�rt? – k�rdezte hidegen.

-         Term�szetesen �r�l�k, hogy visszat�rt, csup�n azon csod�lkoztam, hogy ilyen gyorsan. – mosolygott vissza g�nyosan. – De amint l�tom, megsebes�lt.

-         Nem v�szes, majd kik�r�lom magam.

-         Sz� sem lehet r�la, magam gondoskodom �nr�l, hiszen �n r�ngattam ebbe bele… - Estrelle –nek t�lon-t�l k�szs�gesnek t�nt a f�rfi. – Sajnos Narciss�nak el kellett mennie Draco�rt, ami beletelhet egy-k�t �r�ba, ugyanis a sz�lei nem sz�vesen v�lnak meg egy szem unok�jukt�l.

-         Igaz�n b�jos, de el tudom magam l�tni, k�sz�n�m.

M�r fordult volna el, mikor a f�jdalom gondolt egyet �s olyan er�sen mart bele a seb�be, hogy kicsit �ssze is g�rnyedt amint odakapta a kez�t.

-         Mr. Malfoy… - kezdte volna, de m�r csak azt �rezte, ahogy a h�v�s m�rv�nypadl�ra cs�szik.

  Mikor p�r perc m�lva mag�hoz t�rt, hirtelen azt sem tudta, hogy hol van, azt�n megl�tta Luciust, amint azon az �gyon �lve, amiben fek�dt valami ken�cs�t keverget. Most nem volt rajta tal�r, csup�n egy m�lyz�ld, majdnem fekete b�rsonykab�t �s a hozz� ill� nadr�g. Kicsit k�nyelmetlen�l vette tudom�sul, hogy a szakadt pul�ver leker�lt r�la, �s csak fekete melltart�ja takarta, de az is el volt �zva a v�rt�l.

-         Egy pillanatra megijedtem. – fordult fel�je k�l�n�sen csillog� szemmel a f�rfi. Estrelle �szt�nei vesz�lyt jeleztek.

-         M�r j�l vagyok. Bizony�ra a v�mp�r ny�la miatt kezdett el annyira f�jni a sebem. Egy pillanat alatt meg tudn�m gy�gy�tani magam, ha egy kis magarde f�zetet tudn�k k�sz�teni…

-         Ne agg�djon, most fejeztem be. Ha megbocs�t…

Azzal lassan bekente a sebet az enyh�n lil�s ken�ccsel. Estrelle r�gt�n �rezte, ahogy el�ll a v�rz�s �s �sszeh�z�dik a seb. H�l�s volt Luciusnak, hogy seg�tett rajta, de m�gis k�nyelmetlen�l �rezte mag�t a k�zel�ben ilyen alul�lt�z�tten. M�r �pp kelt volna fel, de Lucius finoman visszanyomta.

-         K�rem maradjon fekve m�g egy kicsit, am�g teljesen beforr a seb. – Estrelle b�lintott, de a f�rfi m�g mindig nem vette el a kez�t a melle f�l�l.

A l�nyt kir�zta a hideg, ami nem ker�lte el a m�sik figyelm�t. Most megint �rezte azt az er�t Lucius k�r�l, ami ellen�llhatatlann� tette. A hal�lfal� l�tta, hogy a n� ellen�ll�sa gyeng�l, �s halkan fels�hajt, ahogy az ujjai finoman simogatni kezdik a h�feh�r b�rt, amit a v�r �sszemocskolt.

-         Mr. Malfoy, ezt most hagyja abba!

-         Ugyan mi�rt? – a test�b�l �rad� er� olyan fullaszt�an fogta k�r�l Estrelle-t, hogy �rezte, nem sok�ig tud ellen�llni. Minden erej�re sz�ks�ge volt, hogy fel tudjon �lni.

-         Mert mag�nak a csal�dj�ra is gondolni kell �s ez nem helyes.

-         �s szerinted engem �rdekel, hogy mi a helyes? – azzal ellentmond�st nem t�r�n sz�j�t a l�ny ajkaira tapasztotta. Nyelve utat tal�lt a m�sik sz�j�ba. Sok�ig hevesen cs�kol�ztak v�g�l mikor Lucius keze felfedez��tra indult, Estrelle eltolta mag�t�l �s a pul�vere ut�n ny�lt.

-         Mr. Malfoy, ezt soha t�bb� ne mer�szelje! – pillantott r� szikr�z� szemekkel. Gyorsan mag�ra r�ngatta a garb�t, �s az ajt� fel� vette �tj�t. M�r majdnem el is �rte, de egy er�s k�z visszar�ntotta. Lucius szem�ben gonosz f�ny villant amint �rezte Estrelle –t a lend�lett�l a mellkas�hoz �t�dni. A l�nynak esz�be jutott Livius �s az er�szakoss�ga �s megborzongott, hogy esetleg Lucius sem b�nna vele k�l�nbben.

-         Hova sietsz Estrelle? M�g nem fejeztem be, amit elkezdtem…

-         Nem is fogja! Vegye le r�lam a kez�t! – sziszegte vissza.

-         Rendben. Most elengedlek, de nem menek�lhetsz �r�kk� el�lem. Ha m�gis meggondoln�d magad, akkor tudod hol tal�lsz meg…

-         Soha! – t�pte ki mag�t az er�s marok szor�t�s�b�l.

M�g�tte d�ngve csap�dott be az ajt�. Lucius arc�n szok�sos g�nyos mosolya j�tszott. Az erk�ly fel�l egy s�t�t, buja alak l�pett a szob�ba.

-         Nos, siker�lt elsz�rakozni vele?

-         M�g nem, de el�bb-ut�bb be fogja adni a derek�t. � is csak n�b�l van, �s kor�nt sem olyan er�s az ellen�ll�sa, mint azt k�pzeli… Meg fogom szerezni, ak�r akarja, ak�r nem… El fogom v�gezni, amivel a Nagy�r megb�zott. - azzal feles�g�t durv�n a z�ld b�rsonnyal bor�tott �gyra l�kte, majd mosolyogva megoldotta �v�t. Narcissa cs�b�t�n sz�tnyitotta l�bait �s halkan felnevetett.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s