17. fejezet

Ism�t gyakorl�s

Minerva McGalagony

-         Nagyon aggaszt� a helyzet, Perselus. Sajnos mi�ta a Harmadik Jelet is megkapta, v�rhat� volt, hogy �gy fog reag�lni. Att�l tartok Voldemort �tka lassan be fog teljes�lni �s a hatalma al� fogja hajtani Estrelle –t. �s persze az sem tett j�t neki, hogy meg�zlelte az emberi v�rt… Ez�ltal m�g er�sebb lett benne Deborah. Szeg�ny Sirius…

Dumbledore agg�dva figyelte a mozdulatlan f�rfit, majd ism�t Estrelle �gy�hoz l�pett, ahol a n� l�thatatlan b�kly�kba volt k�t�zve, de m�g mindig szabadulni akart. Ugyan m�r nem Deborah hangj�n kiab�lt vele, de szemei m�g mindig �r�lten izzottak.

-         Valami t�rt�nik. – jegyezte meg Piton alig �szrevehet� aggodalommal a hangj�ban, miut�n l�tta, hogy Estrelle teste �vbe fesz�l a f�jdalomt�l �s hangosan felord�t.

-         Ez most valami m�s. Val�sz�n�leg Voldemortn�l j�r.

-         Micsoda?!

-         Igen, Perselus. Ha nincs tudat�n�l, akkor sokkal k�nnyebben tud kapcsolatba l�pni vele a Nagy�r. Ilyenkor nem tud ellene v�dekezni. – �vatosan le�lt a l�ny �gy�ra, majd egyik r�ncos, meleg kez�t a verejt�kez� �s izz� homlokra tette.

Perselus figyelte, ahogy Estrelle g�rcs�s arcvon�sai �s tagjai lassan ellazulnak, majd nagyj�b�l meg is nyugodnak az �rint�sb�l sug�rz� er�t�l.

-         Most egy darabig aludni fog. Nyugodtan menjen a dolg�ra Perselus. K�sz�n�m, hogy seg�tett a kisasszony fel�gyelet�ben.

Piton csak kim�rten biccentett �s egy sz� n�lk�l elsietett, de m�g sok�ig nem tudta elhessegetni a csapzottan sz�tter�l� haj�, kiszolg�ltatott n� k�p�t.

*

Mikor ism�t mag�hoz t�rt, Dumbledore �lt az �gya sz�l�n. �rezte az �reg var�zsl�b�l �rad� biztons�gos meleget, ez�rt hamar meg is nyugodott.

-         Mi t�rt�nt professzor �r?

-         Ezt majd �n is szeretn�m megtudni, de ami a val�s�gban t�rt�nt dolgokat illeti, Deborah ism�t �tvette a hatalmat a teste f�l�tt �s ha j�l sejtem, akkor mag�t „aludni” k�ldte. Imm�r n�gy napja, amikor ideker�lt teljesen meg volt vadulva. �ssze-vissza dob�lta mag�t �s a v�mp�r hol el�t�rt, hol visszas�llyedt �ntudatlan �llapot�ba. Amikor azonban � ir�ny�tott, akkor minden�ron m�g t�bb v�rt akart. Ezt a folyamatot Sirius v�r�nek meg�zlel�se ind�totta el benne.

-         Ugye meg fog gy�gyulni?!

-         Id�vel bizonyosan. A szervezete m�g mindig er�s �s fiatal, �s ha az Azkabant kib�rta, akkor hiszem, hogy ebb�l az �llapotb�l is mag�hoz fog t�rni.

Estrelle megk�nnyebb�lten fels�hajtott, majd egykori kedves�re n�zett.

-         De Igazgat��r, mit tehetn�k Deborah ellen? Nem szeretn�k vesz�lyt jelenteni a kast�lyban �l�kre, de nem tudom hogyan tudn�m megf�kezni. M�r arra is gondoltam, hogy elhagyom a Roxfortot, nehogy k�rt tegyek valakiben…

-         Ezt semmif�lek�pp nem engedhetem, ugyanis Voldemort csakis erre v�r! Tal�n �n valamennyire tudok seg�teni, de ez csak �tmeneti megold�s lehet. Addig nem akartam semmilyen var�zslatot mag�ra tenni, am�g nem kapom meg az enged�ly�t r�.

-         �s az a m�gikus fal? Az mi volt?

-         Nos, mint azt gondolom Perselus m�r megosztotta �nnel, azt a v�delme �rdek�ben helyeztem maga k�r�. Ez a var�zslat megakad�lyozta, hogy el�rhesse Siriust, vagy elhagyhassa a gyeng�lked�t. A fal l�nyege, hogy amikor er�szakosan akart kiszabadulni �s hozz�ver�d�tt, a megv�ltozott m�gikus t�r napf�nyt termelt, ami ugye nem kedvez t�lzottan Deborah -nak. Term�szetesen csak olyan m�rt�kben, hogy megakad�lyozza az esetleges sz�k�st.

-         �s amikor kiszabadultam?

-         Akkor m�g nem volt ez a v�d�var�zslat, csup�n az �gyhoz volt k�t�zve. Sajn�lom, de csak ez a m�dszer v�lt be tart�san. Gondolom el�gg� megijedhetett, amikor mag�hoz t�rt, �s nem tudott kijutni. De most ink�bb mes�ljen �n hol j�rt? Mi t�rt�nt Voldemortn�l?

-         Tess�k? Maga honnan tud err�l?! – d�bbent meg a m�g mindig s�padt �s gyenge l�ny.

Az igazgat� csak szel�den elmosolyodott, majd jelezte, hogy ink�bb Estrelle besz�mol�j�t szeretn� hallani.

-         Nos… El�g furcs�n viselkedett velem. Szinte kedves volt. Azt k�rte, hogy �lljak mell� �s legyek a t�rsa az uralkod�sban. El�gg� furcs�nak tal�ltam ezt az eg�szet. Olyan abszurd…

Dumbledore egy percig nem sz�lt semmit, majd alig �szrevehet�en biccentett a fej�vel, mintha csak mag�ban nyugt�zott volna valamit.

-         Professzor �r, lehets�ges, hogy Voldemort k�pes ilyen is lenni?

-         Mi�rt ne lenne lehets�ges? Hiszen � is csak ember, k�ts�gtelen�l nagyon er�s, de m�giscsak ember. M�g a leggonoszabbak sem csak a negat�v �rzelmeket �lik meg. �gy t�nik Voldemortot sem vak�tja el a gy�l�let �s a keser�s�g teljesen. M�g mindig maradt benne emberi. �s azt�n mi t�rt�nt?

-         Mindenf�l�t �sszezagyv�lt a lehet�s�geimr�l meg a bossz�r�l, de �n elutas�tottam… Akkor pedig elkezdett s�rtegetni. A legf�j�bb pontokat c�lozta, sikerrel. Azt�n Crutiatust mondott r�m. – halv�nyan elmosolyodott. – M�gsem hazudtolta meg �nmag�t. Professzor �r, tartok t�le, hogy ezent�l �jszak�nk�nt m�g kevesebb nyugalmam lesz.

-         Igen, mindenf�lek�pp folytatni kell f�k�nt az okklumenci�t, de Deborah visszatart�s�ra is t�bb energi�t kell ford�tani. Musz�j lesz ezeket a probl�m�kat nagyon komolyan venni, k�l�nben legnagyobb sajn�latomra k�nytelen leszek bez�rni �nt a di�kok �s �nmaga �rdek�ben.

-         Meg�rtem.

*

Estrelle m�g p�r napig a gyeng�lked�n maradt megfigyel�s alatt, de miut�n az igazgat� n�h�ny �si var�zslatot olvasott r�, �gy t�nt Deborah ism�t a h�tt�rbe vonult. A l�ny amilyen gyorsan csak tudott, a szob�j�ba menek�lt Madam Pomfrey kutat� tekintete el�l. Dumbledore most m�r napi rendszeress�ggel j�tt hozz� l�togat�ba. Sejtette, hogy az �res indokok helyett a var�zslatait �s Estrelle �llapot�t ellen�rizte minden alkalommal. Hi�ba nyomasztott�k �t ezek az �vint�zked�sek, bel�tta, hogy sz�ks�gesek. Rosszkedv�en indult el aznap �jra Lucianhoz, hogy ism�t elkezdj�k a gyakorl�st. De amikor bel�pett a terembe, a f�rfi helyett McGalagonnyal tal�lta szembe mag�t.

-         Miss Lioncourt. �r�l�k, hogy m�r jobban van. Ha felk�sz�lt, akkor tal�n kezdhet�nk is. – sz�lt sz�ntelen hangon mik�zben gyanakv�an m�regette a s�padt l�nyt.

Estrelle csak b�lintott �s n�m�n figyelte, ahogy a tan�rn� a m�r j�l ismert kell�keket pakolta az egyik asztalra. Miut�n �rezte, hogy a harmatf�-f�zet sz�t�radt a nyelv�n, r�gt�n �szlelte Deborah erej�t. P�r pillanat m�lva pedig m�r tudata is elk�d�s�d�tt.

McGalagony p�lc�j�t szor�tva v�rta, hogy a v�mp�r �szrevegye.

-         No l�m, no l�m. Hol bujk�l Lucian? Csak nem megijedt t�lem? B�r nem csod�lkozom. Az a v�nyadt v�rfarkas semmi volt hozz�m k�pest…

-         Ne b�zza el mag�t annyira!

Deborah halv�nyk�k pillant�sa len�z�en v�gigsiklott a szik�r tan�rn�n.

-         McGalagony professzor, csak nem maga akar feltart�ztatni?

-         Csak ha sz�ks�ges.

-         Hah. El�sz�r egy lycon, azt�n egy gyenge boszork�ny. N�zzen csak mag�ra professzor. Az id� igencsak elj�rt maga f�l�tt. Honnan van annyi b�tors�ga, hogy egy�ltal�n az utamba �lljon?!

-         Ha annyira biztos mag�ban, akkor tegyen egy pr�b�t, Miss Seraphin!

-         Ahogy gondolja…

A k�vetkez� pillanatban a v�mp�r m�r nem volt sehol.

-         K�v�ncsi vagyok, hogy el tud-e kapni egy�ltal�n… - hallatszott a tan�rn� m�g�l a g�nyos nevet�s. Mire azonban a professzor megfordult, Deborah m�r ism�t m�shol �llt.

-          Immobilo!

-          Ejnye professzor! Azt hittem egy kicsit er�sebb �tokkal fog pr�b�lkozni. Csak nem Estrelle –t f�lti? Ne f�ljen, nemsok�ra m�r nem fog tudni ellen�llni az er�mnek. El�bb-ut�bb az eny�m marad a teste.

-          Ezt nem fogjuk engedni.

-          �s ki fog megakad�lyozni? Maga?

McGalagony arca elsz�nts�got t�kr�z�tt. Igazat kellett adnia Deborah –nak abban, hogy t�nylegesen csak Estrelle miatt nem akar kem�nyebb eszk�z�kh�z folyamodni. De felk�sz�lt, hogy megv�dje mag�t, ha arra ker�lne a sor.

Deborah azonban nem v�rt tov�bb. Elege lett a f�l�sleges sz�cs�pl�sb�l, ez�rt egy hirtelen mozdulattal a boszork�ny fel� indult. Mire azonban McGalagony v�dekezhetett volna, a v�mp�r az �ll�n�l fogva m�r a falhoz is szor�totta �t. Fojtottan felny�g�tt �s elejtette a p�lc�j�t, de tov�bbra is a v�mp�r szem�be n�zett.

-         Na n�zd csak, csup�n ennyire futotta a h�res Roxfort tan�r�nak a lelem�nyess�g�b�l?

A tan�rn� pengev�konys�g�ra pr�selte a sz�j�t, de p�lc�ja n�lk�l m�st nem tudott tenni, csup�n a n� karj�ba markolt bele. A szeme sark�b�l mozg�st l�tott. Az �rny�kb�l Perselus l�pett ki k�szen arra, hogy seg�tsen koll�g�j�nak. Deborah egy szemvillan�s�val felm�rte a helyzetet �s gonoszan r�vicsorgott a f�rfire.

-         Veled majd k�s�bb foglalkozunk. B�r nem �gy, ahogy azt a kis Estrelle tette egy bizonyos �jszak�n… Hm… mellesleg �n t�bbet ny�jthatn�k neked a puszta testi gy�ny�r�kn�l… - nevetett fel, sz�nd�kosan k�nyes helyzetbe hozva Estrelle –t, aki most nem tudott v�dekezni. - De el�bb a professzorasszonyt int�zem el…

De ekkor valami furcsa dolog t�rt�nt. Ahelyett, hogy McGalagony fuldokolni kezdett volna fogvatart�ja szor�t�s�t�l, halv�ny f�ny kezdett derengeni k�r�l�tte, ami egyre er�s�d�tt. Szemeit hirtelen lehunyta �s arc�t f�lreford�totta. A heves mozdulatt�l, mindig t�k�letes kontya meglazult �s egy �szes tincs a szem�be hullott. Piton megtorpant �s r�b�mult. Amint Minerva Deborah szem�be n�zett furcs�n csillog� tekintettel, el�sz�r l�tta a bizonytalans�got ellenfel�n. L�tszott, hogy nehezen viseli a feh�r f�nyt. A k�vetkez� pillanatban az id�s boszork�nyb�l egy morajl� hang k�s�ret�ben akkora energia csapott ki, hogy Deborah hangos puffan�ssal a szemk�zti falhoz csap�dott.

-         M�g mindig olyan er�snek tartja mag�t, Deborah? – indult el a f�ldr�l felt�p�szkodni pr�b�l� v�mp�r fel� kiny�jtott karral. Az er� azonban nem engedte, hogy a fiatalabb n� megmozduljon. Deborah elk�pedt. Tudta, hogy igencsak lebecs�lte a boszork�nyt. Mag�nak bevallhatta, hogy elk�pedt az erej�t�l.

-         Most pedig Deborah, adja vissza Estrelle –nek a test�t, am�g sz�pen k�rem! – szigor� pillant�sa nem t�rt ellentmond�st.

Deborah bel�tta, hogy m�g mindig nem olyan er�s, hogy ellen�llhasson a napf�nynek, mert id�k�zben r�j�tt, hogy a tan�rn� csakis azt haszn�lhatta ellene. – Most m�g maga nyert, de legk�zelebb…

Mikor a feketehaj� n� �jra kinyitotta a szem�t, m�r Estrelle n�zett sz�t az �tv�ltoztat�s tanteremben. Egy percig �gy t�nt, nem tudja mi t�rt�nt, de azt�n halkan megsz�lalt:

-         K�sz�n�m Minerva.

-         Tal�n legk�zelebb jobban k�ne igyekeznie, Miss Lioncourt. – hallatszott Piton rosszall� hangja miut�n mag�hoz t�rt �mulat�b�l.

-         L�tom a professzor �r nem hazudtolja meg �nmag�t. – fordult a f�rfi fel� Estrelle. „Ezt nem hiszem el! M�g most is… Csak egyszer cser�lne velem ilyenkor…!” – McGalagony professzor, azt hiszem jelenten�nk kell az igazgat� �rnak, hogy Deborah egyre er�sebb a var�zslatai ellen�re is.

A tan�rn� visszanyerve higgadts�g�t csak biccentett egyet kisim�tva egy elszabadult tincset az arc�b�l.

-         Azt hiszem m�ra ennyi el�g is volt. K�rem Perselus, k�s�rje el a kisasszonyt a szob�j�ba!

-          Nem sz�ks�ges. Egyed�l is odatal�lok.

-         H�t akkor �n megyek is. – azzal mag�ra hagyta �ket.

Miut�n beh�zta maga m�g�tt az ajt�t, egy f�radt mosoly suhant �t az arc�n.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s