14. Fejezet

A fekete l�da

Korhat�r: 16 �v

- Szia, kicsim! - k�sz�nt�tte Eugene Hermion�t, ahogy bel�pett, szorosan mag�hoz h�zva a l�nyt – Hi�nyozt�l.

A szob�ban s�t�t volt, kint is csak most kezdett vil�gosodni. Hermione el�z� nap este kapta meg a levelet, hogy Eugene m�snap kora reggel �rkezik.

- Te is nekem! - s�hajtotta a l�ny, �s belef�rta a fej�t a fi� v�ll�ba. J� volt �rezni kedvese k�zels�g�t. M�lyen mag�ba sz�vta a b�re illat�t, szorosan �lelte a derek�t.

- Olyan j�, hogy itt vagy nekem! - Eugene gyeng�den simogatta a l�ny g�nd�r f�rtjeit.

Hermione erre felemelte a fej�t, �s megcs�kolta a fi�t.

- Hideg az arcod! - mondta a l�ny, miut�n sz�tv�ltak.

- Tudom. Borotv�lkoztam - mosolygott Eugene. - Tetszik?

A l�ny megsimogatta a fi� kis szak�ll�t.

- Nagyon! - megnyalta a sz�ja sz�l�t, ami kicsit keser� volt a fi� arcszesz�t�l.

- Azt hittem, tov�bb fogsz maradni. Nem mintha b�nn�m, hogy �jra itt vagy, de…

- Dumbledore k�rt meg minket, hogy amilyen gyorsan csak lehet, j�jj�nk vissza.

- Mi�rt? - k�v�ncsiskodott a l�ny.

- Nem mondhatom el! De oka volt r�, hogy visszah�vott. Nemsok�ra mindenkire sz�ks�g lesz itt az iskol�ban. Ne faggat�zz, az �ll�som a t�t, ha el�rulok nektek valamit!

- �ll�sod? - k�rdezte Hermione.

- �n itt dolgozom, ha nem tudn�tok! - mondta tettetett s�rt�d�tts�ggel Eugene

- �rtem - mondta kiss� komolyabban a l�ny. - Ap�ddal mi van? Sz�val... Kib�k�ltetek?

- Igen! K�pzeld, mag�hoz akarja venni any�mat �s a h�gomat!

- Tudom. El�bb mondta nekem. Engem k�rt meg, hogy �rjak �ssze n�h�ny dolgot, ami egy mugli h�ztart�sban t�nyleg kellhet.

- T�ged? - n�zett nagyot Eugene.

- Igen. Azt mondta, Arthur Weasleyben nem nagyon b�zik, ha rajta m�lna, m�g a plafonon is konnektorok lenn�nek!

- Konnektorok? �gy mondta?

- Nem eg�szen, de ezt �rtette alatta.

- Mi t�rt�nt itt, ami�ta nem voltam? - �rdekl�d�tt a fi�.

- H���t... Ap�d nem mondta? - Hermione elkapta a tekintet�t, mert �rezte, hogy a v�r el�nti az arc�t.

- Nem. Mi�rt? Mondd m�r v�gre!

- Nem is tudsz a gy�r�r�l? - ha lehet, m�g v�r�sebb lett.

- Milyen gy�r�? - �rtetlenkedett a fi�.

Hermione gyorsan elmes�lte a gy�r� t�rt�net�t a fi�nak. Egyre jobban bosszantotta, hogy az ism�t felvette a kiismerhetetlen arckifejez�s�t, �gy �tlete sem volt, mit gondolhat a dologr�l a m�sik.

- Ezek szerint sokan azt hiszik, a menyasszonyom vagy... - mondta elgondolkodva.

- Igen... De hidd el, nem �n tehetek r�la!

V�lasz helyett Eugene mag�hoz h�zta a l�nyt, �s szenved�lyesen elkezdte cs�kolni.

Hermione viszonozta a cs�kot, k�zben gyeng�den elkezdte simogatni a fi� h�t�t.

Eugene elengedte a l�ny ajkait, �s a nyak�t kezdte el harapd�lni. Keze ezalatt a l�ny tal�rj�nak csatj�val babr�lt.

- Mit csin�lsz? - k�rdezte a l�ny, mikor Eugene m�r megszabad�totta �t a k�peny�t�l.

- Csak egy kicsit szeretni akarlak! Olyan r�gen nem l�ttalak! K�l�nben is, a menyasszonyommal szabad...

- De szerethetsz m�shogy is... - pr�b�lt meg ellenkezni, de k�zben �nk�ntelen�l is simogatta a fi�t.

- Semmi olyant nem akarok, ami neked rossz... - n�zett kedvesen szerelme szemeibe.

- Ezt csak �gy mondod… - h�zta el a sz�j�t a l�ny.

- Val�ban? Akkor ez itt mi az ujjadon? - felemelte a l�ny kez�t, �s cs�kolgatni kezdte a v�kony ujjakat.

- Gy�r�.

- Csak gy�r�? - n�zett m�lyen a l�ny szemeibe.

- Mi�rt, nem az?

- Szeretn�d, ha nem csak egy egyszer� gy�r� lenne? - megfogta a l�ny �ll�t, �s eg�szen k�zelhajolt hozz�.

- Ez zsarol�s?

- Nem! Ez csak egy k�rd�s. Szeretn�d, ha t�nyleg jegygy�r� lenne?

- Mit kell tennem, hogy az legyen? - k�rdezte remeg� hangon a l�ny.

- Semmit. Csak egy kicsi sz�, �s az lesz...

- Nem �rtelek!

- Mit lehet ezen nem �rteni? - nevette el mag�t a fi�.

- Eugene, besz�lj vil�gosan! - m�r el�re f�lt a v�laszt�l.

- H�t, �gy neh�z... - most rajta volt a pirul�s sora - Sz�val... Jaj, hadd ne t�rdeljek le...

- T�rdelni?

- Ragaszkodsz hozz�?

- Nem, de... M�g mindig nem �rtem!

- Sz�val, mi lenne, ha... �n most...

- Folytasd! - mosolyodott el a fi� zavar�n. M�r � is elpirult, �s remegve v�rta, mit mond. Nagyon rem�lte, hogy azt, amire most sz�m�t.

- Nos... Nem musz�j beleegyezned... De �n nagyon szeretn�m... Nem is kellene most... De... - hebegte zavartan. �ltal�ban ez nem volt r� jellemz�, de most csak keresg�lte a szavakat.

- Hallgatlak! - ezzel a l�ny igazat is mondott, hiszen soha nem figyelt �gy senkire, mint most a fi�ra.

- Hermione... Szeretn�m…

- Mit?

- Megk�rni a kezed! - ehhez olyan �rtatlan kiskutya tekintettel n�zett, hogy a l�ny nem b�rta tov�bb: elnevette mag�t.

- Igen! Igenigenigen! Jaj Eugene, �n annyira szeretlek! - ugrott a fi� nyak�ba.

- K�sz�n�m! - s�gta - most m�r - menyasszonya f�l�be.

- De mi�rt? Mi�rt most... K�red meg a kezem? - k�rdezte a l�ny egy kicsit elbizonytalanodva, p�r perccel k�s�bb.

- Mert szeretlek - v�laszolta nyugodtan.

- De... Ap�d mit fog sz�lni hozz�? - agg�lyoskodott Hermione.

- Nem igaz�n �rdekel. Az sem, hogy a t�bbiek mit mondanak majd.

- H�t, azt lehet tudni, hogy a t�bbiek mit sz�lnak... De ezt komolyan gondoltad?

- A lehet� legkomolyabban. Ha elv�gzed az iskol�t feles�g�l, veszlek! - jelentette ki a fi� hat�rozottan.

- De a k�rd�semre nem v�laszolt�l igaz�n! Mi�rt most?

- Mert kell, hogy valami j� is t�rt�njen velem! - le�lt az �gy sz�l�re, �s lehajtotta a fej�t.

- Ne haragudj! Nem akartalak megb�ntani! - odament a fi�hoz, �s le�lt mell� - Szeretlek!

Felemelte a fi� fej�t, �s forr�n megcs�kolta. Hagyta, hogy az �t�lelje, �s finoman led�ntse az �gyra.

- Szeretlek! - suttogta Eugene - El sem tudod k�pzelni, mennyire!

P�r percig m�g gyeng�den simogatta a l�nyt, majd felt�rdelt az �gyra, �s elkezdte saj�t ing�t kigombolni.

- Eugene... - akart a l�ny ism�t tiltakozni, de kedvese pillant�sa bel�fojtotta a sz�t. A fi� fekete szemeib�l az igazi, m�ly szerelem, �s forr� v�gy t�kr�z�d�tt.

Eugene ledobta a fekete inget a f�ldre, �s visszafek�dt a l�ny mell�. Hermione visszafojtott l�legzettel v�rta k�vetkez� l�p�s�t. A fi� f�l� hajolt, �s finoman meg�rintette ajk�val a remeg� l�ny homlok�t, orr�t, sz�j�t... Itt meg�llt, �s m�lyen belen�zett a szem�be. Most nyoma sem volt rajta az el�bbi bizonytalans�g�nak. A l�ny kicsit f�lt a fi� k�vetkez� l�p�s�t�l, de legbel�l maga is akarta a folytat�st. Teljesen elengedte mag�t, behunyta a szem�t, hagyta, hogy a fi� azt tegyen vele, amit akar. Engedte, hogy az megszabad�tsa a bl�z�t�l, �s finom cs�kokkal bor�tsa fels�test�t. Egyre jobban �lvezte a gyeng�d k�nyeztet�st. Eugene, mikor m�r �gy l�tta, itt az ideje, szel�den a l�ny dereka al� ny�lt, �l� helyzetbe seg�tve �t. Szenved�lyesen cs�kolta, mialatt lefejtette r�la a melltart�t is. El�sz�r kicsit sz�gyellte mag�t, de amikor a fi� teljesen hozz�simult nem �rzett m�st, csak v�gyat. �t�lelte a fi�t, �s m�g jobban mag�hoz szor�totta. Egyik kez�vel v�gigsim�tott gerinc�n, amire egy halk s�haj volt a v�lasz. Eugene egy kicsit h�tr�bb h�z�dott t�le, hogy gy�ny�rk�dni tudjon kedvese test�ben.

- Annyira sz�p vagy – suttogta – meg sem �rdemellek…

A fi� remegett a v�gyt�l. Az �j, csod�latos �rz�s teljesen hatalm�ba ker�tette mindkett�j�ket. Min�l jobban meg akart�k egym�st ismerni.

Nemsok�ra teljesen meztelenek voltak. A l�ny kezdeti f�lelm�t feledtette a fi� kedves pillant�sa, �s az �rz�s, hogy b�zhat benne.

***

- Nem b�ntad meg? - simogatta Eugene kedvese haj�t. Kiss� f�radtan pihegtek az �gyban szorosan egym�shoz simulva. Nem �lt�ztek f�l, de nyakig be voltak takar�zva.

- Nem! Csod�latos volt veled! - mosolyodott el a l�ny.

- Nem kellett volna megtenned, csak miattam… Most olyan �nz�nek �rzem magam.

- Nem volt�l �nz�! �n �gy akartam!

Ebben a pillanatban bel�pett a szob�ba Piton.

A f�rfi azonnal r�j�tt, mi is t�rt�nt.

- �lt�zzetek f�l, azt�n gyertek ki! - vetette oda a k�t megszeppent fiatalnak, majd kil�pett az ajt�n.

- Most mi lesz? - k�rdezte megijedve Hermione.

- Nem tudom. Mindegy, majd �n tartom a h�tam, ne agg�dj! Balh�t szerintem � sem akar.

Gyorsan magukra kapkodt�k a ruh�ikat, �s �tsomford�ltak a m�sik szob�ba. Piton az asztaln�l �lt, �s rezzen�stelen arccal n�zett a k�t fiatalra.

- Besz�dem van veletek - hangja nyugodt volt, semmi indulat nem �rz�d�tt rajta - El�sz�r veled, fiam. Miss Grangerrel majd �ra ut�n. Ma van �r�m �n�kkel, igaz?

- Igen, tan�r �r, az utols�.

- Rendben. Majd j�jj�n velem a dolgoz�szob�mba. Addig is a viszont l�t�sra!

- Nem lesz semmi baj! - s�gta neki Eugene, majd egy gyors cs�kot adott a sz�j�ra.

- Val�ban nem lesz baja, nem �gy, mint neked, fiatalember! – mondta, miut�n a l�ny becsukta maga m�g�tt az ajt�t. Halkan besz�lt, szinte sziszegett - Rem�lem tudod, hogy ennek milyen k�vetkezm�nyei lehetnek?

- Tess�k? - h�zta �ssz�bb mag�t a fi�.

- Szerinted mekkora botr�ny lenne ebb�l, ha kider�lne? Te az iskola alkalmazottja vagy, � meg egy di�k!

- Mi�rt lenne botr�ny? Vigy�ztunk... K�l�nben is! Hermione a menyasszonyom!

- Hogy? - n�zett �rtetlenkedve a f�rfi.

- Megk�rtem a kez�t. �gyis mindenki �gy tudja, hogy m�r eljegyeztem - v�laszolta nyugodtan a fi�.

- �s... Miss Granger... Igent mondott? - a fi� csak b�lintott - Nekem err�l mi�rt nem sz�lt�l? Egy�ltal�n ki tud err�l? Besz�lt�l r�la valakinek? – felkelt a fotelb�l, �s idegesen j�rk�lni kezdett.

- Nem. M�g nem.

- Legal�bb nem �n tudom meg utols�nak. J�l meggondolt�tok? Ez nem j�t�k! Nagyon fiatalok vagytok m�g ehhez...

- De... �n szeretem �t! �n ezt komolyan gondolom!

- Rem�lem is! De ugye tudod, hogy nem el�g t�le megk�rni a kez�t. A sz�leivel mikor akarsz besz�lni?

- Nem tudom...

- Szerinted bele fognak egyezi?

- Rem�lem!

- H�t j�, ha t�nyleg ezt szeretn�d… Mikorra tervezitek az esk�v�t?

- Miut�n Hermione befejezte a tanulm�nyait.

- Helyes. El�sz�r is: ma d�lut�n f�lmegy�nk az igazgat� �rhoz, elmondod neki a terved. Holnap elk�s�red Hagridot az Abszol �tra, �s megveszed a gy�r�ket. A h�tv�g�n elmegy�nk Miss Granger sz�leihez vel�k is megbesz�lni a dolgokat! Rendben? – vissza�lt a hely�re, �s v�rta a fi� reakci�j�t. Titkon arra sz�m�tott, hogy az menteget�zni kezd, vagy visszakozik…

- J�l van. De… Mib�l vegyem meg a gy�r�t?

- A fizet�sedb�l. Err�l is akar veled Dumbledore besz�lni.

- Fizet�sem? Mi�ta van nekem fizet�sem? – csod�lkozott Eugene.

- Ami�ta a t�bbi tan�r kiharcolta neked. V�g�l is meg�rdemled, el�g kem�nyen dolgozol… Sz�val: ma d�lut�n besz�lek Miss Grangerrel is. H�rman egy�tt f�lmegy�nk az igazgat� �rhoz, a t�bbi rajta m�lik. Most menj sz�pen, Hagrid m�r v�r! Azt mondja �ben eg�sz h�ten lelki beteg volt, mert nem l�togattad �t!

- Mondjam Hagridnak a gy�r�t... Hogy holnap megvessz�k?

- M�g ne. El�bb v�rjuk meg, mit mond az igazgat�.

Eugene fel�llt a sz�kb�l, �s az ajt� fel� indult, de miel�tt r�tette volna a kez�t a kilincsre visszafordult.

- Apa… Nagyon haragszol r�m ez�rt?

- Ugye nem csak az�rt k�rted meg a kez�t, hogy megkaphasd �t? – n�zett f�rk�sz�en fia szem�be.

- Nem! Dehogy! Nekem eszem �g�ban sincs kihaszn�lni �t!

- Akkor nem haragszom. Mehetsz!

***

Hermione a nap h�tral�v� r�sz�ben a reggel t�rt�nteken r�g�dott. F�lt, hogy Piton mit fog csin�lni, mit fog mondani az utols� �ra ut�n. Mindegyik sz�netben azt n�zte, Eugene nincs-e ott valahol a k�zelben, h�tha p�r sz�t tud vele besz�lni, legal�bb felk�sz�lhetne arra, ami r� v�r. Eb�d alatt is hi�ba kereste a fi�t, nem volt sehol. N�ha r�pillantott Pitonra is, de az �gy �lt, mintha mi sem t�rt�nt volna.

A k�vetkez� �tv�ltoztat�stan �r�n egy�ltal�n nem tudott figyelni, csak g�piesen k�rm�lt. Szerencs�re most csak elm�letet vettek, �gy a t�bbiek nem vett�k �szre rajta a v�ltoz�st.

- Miss Granger, lenne sz�ves velem j�nni? – k�rdezte Piton az �r�ja v�g�n.

- K�r te�t, s�tem�nyt? – k�n�lgatta a l�nyt, amikor m�r bent �ltek a dolgoz�szob�ban. A l�ny nem mert ellenkezni, �gy mindent elfogadott. Iszony�an �rezte mag�t a s�t�t helys�gben, amit m�g nyomaszt�bb� tett a polcokon l�that� sok b�jital-hozz�val�. Nagyon rosszat sejtett, mivel a f�rfi nem k�n�lgathat egy griffend�lest csak �gy…

- Nos, a fiam besz�lt a terv�kr�l, hogy �ssze fognak h�zasodni. Ez ellen nekem nincs kifog�som, amennyiben az �n sz�lei is �ld�sukat adj�k a dologra – r�vid hat�ssz�netet tartott – Eugene n�h�ny perc m�lva itt lesz, egy�tt f�lmegy�nk Dumbledore professzorhoz, vele is megbesz�lni a dolgokat.

***

- J� est�t, Perselus, Eugene! – k�sz�nt vid�man az igazgat�, amikor megl�tta a b�jitaltan-tan�rt �s fi�t bel�pni az irod�j�ba. – Nah�t, Miss Granger… Minek k�sz�nhetem a l�togat�st? – l�tszott rajta furcs�llja, hogy a l�ny is itt van.

- J� est�t, igazgat� �r! A fiam szeretne valami fontosat mondani Miss Grangerrel kapcsolatban.

- Hallgatlak – mondta az igazgat�, �s b�tor�t�an r�tette a kez�t a fi� v�ll�ra.

- �n… Megk�rtem Hermione kez�t, �s � igent mondott – hadarta gyorsan. Azt hitte az igazgat� d�h�s lesz, vagy megpr�b�lja lebesz�lni �ket, e helyett viszont elmosolyodott, �s Pitonhoz fordult

- Perselus, �n ehhez mit sz�lt? – k�k szeme der�sen csillogott, szemmel l�that�an nem b�nta az �j fejlem�nyt.

- Azt, hogy ha a l�ny sz�lei beleegyeznek, �n is �ld�som adom a dologra.

- Akkor nem �rtem: hol itt a probl�ma? �n nem seg�thetek r�besz�lni Miss Granger sz�leit, az az �n�k dolga! Viszont annak �r�l�k, hogy egym�s k�z�tt meg tudt�k oldani. Mikor lesz biztos ez az eljegyz�s?

- Igazgat� �r, ezt is szerettem volna �nnel megbesz�lni. A h�tv�g�re elengedne h�rmunkat a h�lgy sz�leihez?

- Term�szetesen. Akkor h�tf�n ki is fogom hirdetni az eb�dn�l, persze, ha �gy siker�lt a l�nyk�r�s, ahogy tervezt�k.

- Kihirdetni? De ez�rt nem j�rna b�ntet�s? – k�rdezte megszeppenve Hermione.

- Ugyan! Az nincs bele�rva sehol a h�zirendbe, hogy nem lehet egy tanul� menyasszony. �gy legal�bb a pletyk�kat is meg lehet sz�ntetni.

- Nem lesz bel�le botr�ny? – agg�lyoskodott tov�bb Hermione.

- Nem lesz, nyugodjon meg! Hadd legyen a di�koknak valami okuk az �nnepl�sre ezekben a v�szterhes id�kben! Nos, azt hiszem mindent megbesz�lt�nk ezzel kapcsolatban. A m�sik fontos dologr�l viszont Miss Granger n�lk�l kellene besz�ln�nk…

- Rendben, Dumbledore professzor, megyek! Viszont l�t�sra!

Ahogy a l�ny ki�rt a folyos�ra hat�rtalan megk�nnyebb�l�s lett rajta �rr�. Alig v�rta a h�tv�g�t, biztos volt benne, hogy a sz�lei beleegyeznek, hiszen csak az iskola ut�n lesz az esk�v�.

***

- Pitonka, gratul�lok! – fogadta Harry Eugene-t a h�l�szob�ban. Hermione nem tudta mag�ban tartani, ahogy be�rt a klubhelys�gbe, azonnal elmondta bar�tj�nak.

- K�sz, Potter! – fogadta h�v�sen a gratul�ci�t.

- Olyan j�, hogy �gy egy�tt vagytok! �n �r�l�k neki! Komolyan – egy kicsit elbizonytalanodott, mivel Eugene erre nem reag�lt sehogy, hanem a fekete l�d�hoz ment, �s azt kezdte tanulm�nyozni, k�zben �gyet sem vetett Harryre.

Az egy p�r perc m�lva megunta Eugene viselked�s�t, �s � is k�zelebb ment a l�d�hoz megn�zni, mi van vele.

- A hal�lfal�knak ez kellett. Ez�rt �lt�k meg a nevel�ap�m… - mondta csendesen magyar�zatk�pp, Harry k�v�ncsi pillant�s�ra.

- Mi van benne?

- Nem tudom. Eddig nem siker�lt felnyitni.

- Pr�b�ld meg �jra! Nem kapt�l valami instrukci�t, hogy lehetne kinyitni?

- Semmit. Csak annyit, hogy egyed�l �n nyithatom ki. Valami b�b�j miatt.

- Hmm… Semmi m�st nem mondtak?

- Dumbledore azt mondta, n�lam van a kulcs, de nem tal�ltam a m�sik l�d�ban semmi olyasmit! – leguggolt a l�d�hoz, �s v�gigsim�tott az oldal�n – Nem lehet, hogy van valami titkos rekesz abban a l�d�ban, �s ott van a kulcs?

Mialatt ezen morfond�rozott, megemelte a l�da tetej�t, ami csod�k csod�j�ra kiny�lt, de amikor megl�tta mi van benne ugyan azzal a mozdulattal vissza is z�rta.

- Te j� �g, Pitonka… - ny�gte Harry, mivel � is l�tta, mit tartalmaz.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s