16. Fejezet

Bar�ts�g kezdete

Korhat�r: 14 �v

Ezt a fejezetet szeretettel k�ld�m Isonak!

Eugene f�radtan d�lt h�tra az �gyon. M�g aznap este vissza kell utazniuk a Roxfortba. Hajnal lesz, mire vissza�rnek. Eredetileg szombat reggelre tervezt�k az indul�st Hermione sz�leihez, �s m�r vas�rnap reggel indultak volna vissza az iskol�ba, de ink�bb mindh�rman a f�rads�gos korai utaz�s mellett d�nt�ttek.

Perselus �s Eugene k�sz fel�d�l�snek, �rezt�k, az eg�sz h�tv�g�s pihen�st. Pedig m�g tem�rdek munka v�rt r�juk. M�g csak tizen�t haszn�laton k�v�li termet siker�lt haszn�lhat� �llapotba hozniuk. Hol van m�r az az id�, amikor Eugene megfogadta, hogy � semmi p�nz�rt nem fog takar�tani az iskol�ban… Nem baj, ez�rt a k�t h�nap�rt tripla annyi fizet�s j�l j�n. Az el�z� havi �gyis elment a jegygy�r�kre. M�g szerencse, hogy a l�ny sz�lei nem akad�koskodtak sokat, csak annyi kik�t�s�k volt, hogy az esk�v�t ne tarts�k meg az iskola befejez�se el�tt.

Eugene megfordult az �gyon, �s lehunyta, a szem�t. Nem akart elaludni, de pill�i mintha �lomb�l lettek volna. D�lut�n �t �ra fel� j�rt, ideje lett volna k�sz�l�dni, de a fi�nak m�g megmozdulni sem esett j�l. Mi�rt nem k�ld az apja egy baglyot az iskol�ba? J�lesett ebben a kellemes csal�di k�rnyezetben pihenni, szerette volna meghosszabb�tani a h�tv�g�t-

- Eugene, �bredj! – hallotta a fi� Hermione hangj�t, �s �rezte, hogy a l�ny odab�jik mell�.

- Szia kicsim – s�hajtotta �lomittas hangon, �s megfordult, hogy �t�lelje kedves�t.

- Eugene, ideje k�sz�lni! N�h�ny �ra �s megy�nk – megsimogatta a fi� haj�t, �s a v�ll�ba f�rta a fej�t – �n m�r r�gen �sszepakoltam!

- N�h�ny �ra… Az m�g sok id�. Nem aludhatn�nk csak egy f�l�r�t?

- Nem! M�g megvacsor�zunk, meg az �llom�sra is ki kell �rni. Hidd el, hamar elmegy ez az id�! Na, rajta!

- Akkor pakolj �ssze nekem, vacsor�zz meg helyettem, majd �bressz fel, ha haza�rt�nk…

- Miket besz�lsz? – nevette el mag�t a l�ny – hova �rt�nk haza? Nem fogunk �lben kivinni a p�lyaudvarra!

Eugene v�laszul csak morgott egyet, majd mag�ra h�zta a takar�t, �s aludt tov�bb…

A Kings Cross p�lyaudvarra az utols� pillanatban �rtek csak ki. Eugene eg�sz utaz�s alatt �bren maradt, �s a havas t�j�t b�multa. Hermione tanult a vonaton is, de �jf�l k�r�l egyre jobban el�lmosodott… �rezte, hogy kics�szott a k�nyv a kez�b�l, ami csod�latos m�don nem koppant… K�s�bb csak arra eml�kezett, hogy Roxmortsban Eugene �lel� karjaiban �bredt.

***

M�snap reggel Eugene a t�k�r el�tt �llt a mosd�ban, �s borotv�lkozott. Aznap tudta, hogy kifog�stalanul kell kin�znie, hiszen n�h�ny �ra, �s hivatalosan is eljegyzi Hermion�t. Nagyon �vatosan h�zta v�gig az arc�n a peng�t, v�letlen�l sem akarta mag�t megv�gni. Amikor v�gzett ezzel a k�nyes m�velettel, vetett egy el�gedett pillant�st t�k�rk�p�re. Ism�t meg�llap�totta, hogy kifejezetten j�l �ll neki a kis szak�ll.

A Roxfortban t�lt�tt h�rom h�nap pozit�van hatott a fi� k�lsej�re. Hasa, v�lla szemmel l�that�an izmosodott a fizikai munka hat�s�ra. Kiss� sz�r�s mellkasa is f�rfiasabb� tette a megjelen�s�t.

Harry ekkor l�pett be, hogy lezuhanyozzon. Elvigyorodott, mikor �szrevette az �nmag�t n�zeget� Eugene-t

- J� reggelt, Eugene! - k�sz�nt r�, h�tha siker�l egy kicsit zavarba hoznia.

- J� reggelt, Potter! - mondta Eugene nyugodtan - Hogyhogy ilyen hamar itt vagy? Ilyenkor m�g aludni szokt�l.

- Te meg Hagridn�l vagy �ltal�ban. Am�gy nem tudtam aludni, az�rt vagyok most itt – lepakolta a m�sik t�k�r el� a szappant �s a t�r�lk�z�t, majd elkezdte leh�mozni mag�r�l a pizsam�t.

- Most �n sem. R�g voltam m�r ennyire ideges… - s�hajtotta Eugene.

- T�nyleg! Hogy siker�lt a l�nyk�r�s? – �rdekl�d�tt Harry

- J�l. Hermione sz�lei beleegyeztek. A mai eb�dn�l fogjuk az eg�sz iskola el�tt bejelenteni - v�laszolta a hossz� haj� fi�, mialatt az arc�ra kent egy kis arcszeszt. Elfintorodott a cs�p�s �rz�st�l, de t�rte a kis f�jdalmat.

- H�ha! Akkor nem csod�lom, hogy ma reggel gonoszkodni is elfelejtett�l - vigyorgott Harry. M�r levette a ruh�it, �s el�k�sz�lt a f�rd�shez. A ruh�it sz�pen �sszehajtogatta egy sz�kre.

- Meg tudsz bocs�tani? De ha ennyire hi�nyzik, m�g ma bep�tolom – vicsorgott r� gonoszan Eugene.

- Nem sz�ks�ges – v�laszolta Harry, azzal bement az egyik zuhanyf�lk�be.

Amikor v�gzett a tiszt�lkod�ssal, l�tta, hogy a m�sik m�g mindig a t�k�r el�tt �ll, �s �pp a k�rmeit reszelgeti.

- Minek neked az a hossz� k�r�m? - bukott ki Harryb�l a k�rd�s, miut�n kisz�rta, milyen nagy k�rmei vannak a fi�nak.

- Csak most veszed �szre? Am�gy ezekkel pengetem a git�rt. L�tod, a bal kezem k�rmei eg�sz r�videk! - mutatta meg kezeit Harrynek.

- T�nyleg - Harry most szemmel l�that�an zavarba j�tt - K�rdezhetek valamit?

- Eddig is k�rdezhett�l - mosolyodott el Eugene. Ebben a mosolyban most kiv�telesen semmi g�ny, vagy cinizmus nem volt.

- Hermion�val kapcsolatban…

- Nyugodtan k�rdezz!

- Sz�val… Szereted? Vele m�r besz�lgettem r�lad… Illetve r�latok… - itt megakadt, nem tudta befejezni a mondand�j�t.

- Szerinted, ha nem szeretn�m, megk�rn�m a kez�t? Am�gy nem csod�lkozom a k�rd�seden… �n is a k�rm�re n�zn�k az ilyen gyan�s alakoknak… - s�hajtott egyet. Levett a piperecikkekt�l roskadoz� polcr�l egy t�gely kr�met, �s bekente vele kezeit.

- Hogy lehet valaki ennyire piperk�c? – nevette el mag�t Harry, miut�n Eugene az arc�t is elkezdte kr�mezni.

- Ap�m is ezt mondta! Pedig nem is vagyok az! Csak adok magamra – mondta, mialatt egy kis f�s�vel a szak�llk�j�t igazgatta – am�gy nem szoktam minden nap ezt csin�lni. Csak ma nagyon j�l akarok kin�zni!

- Az �nbizalom mindenesetre m�r megvan – mondta Harry fejcs�v�lva – Mondd csak, mikorra tervezitek az esk�v�t?

- Nem tudom. M�g nincs konkr�t id�pont. Majd ha �n is elv�geztem valami f�iskol�t. Nem szeretn�k mindig itt dolgozni!

- Elhiszem. A mai nap mi lesz a programod? – �rdekl�d�tt Harry.

- Eb�d el�tt megk�rem Hermione kez�t… Ennyi lesz nyilv�nosan.

- Nem nyilv�nosan?

- Ap�m lakoszt�ly�ban egy�tt vacsor�zunk, Hermione megkapja a jegyaj�nd�kokat…

- Mit vett�l neki? Persze, csak ha r�m is tartozik…

- El�g sok mindent… A gy�r�t meg is tudom mutatni, az itt van n�lam – azzal Harry kez�be adott egy kis dobozk�t. A szem�veges fi� kinyitotta, �s elismer�en b�lintott – Ap�m szob�j�ban v�rja egy nagy csokor vir�g, �s egy �veg nagyon finom parf�m.

- Nem semmi! Gondolom egy vagyon lehetett…

- H�t nem volt olcs�, de a c�l�rt mindent – mosolyodott el Eugene.

- Mi�rt, mi a c�l? – k�rdezte Harry gyanakodva.

- Az, hogy Hermione �r�lj�n. Ne n�zz �gy r�m! Nem teszek vele semmi gonosz dolgot. De ha m�gis, megengedem, hogy meg�tkozz – v�laszolta Eugene – Egy�b k�rd�s?

- Nincs. Tudod Hermione az egyik legjobb bar�tom, �s nem szeretn�m, ha csal�dna!

- H�, ez fenyeget�s volt? Hidd el, nem fog! Tudom, �s meg�rtem hogy nem b�ztok bennem, de hidd el, t�nyleg komolyan gondolom, amit tenni k�sz�l�k.

- Na igen. De ugye tudod, hogy Ronnak egy�ltal�n nem fog tetszeni a bejelent�setek?

- Sejtem. Hermione is el�re f�l a reakci�j�t�l. J�l tudom, hogy neki m�g nem mondtatok err�l semmit?

- J�l tudod! Amikor Hermione egy�tt j�rt az el�z� bar�tj�val, akkor is borzaszt� f�lt�keny volt, sokat veszekedtek…

- Tal�n � is megb�k�l majd velem. Szerinted nem lesz t�lz�s a d�sztal�r? – v�ltott t�m�t Eugene.

- Nem hinn�m. Nekem most mennem kell. Eb�dn�l tal�lkozunk.

- Szia! Hermion�nak egy sz�t sem az aj�nd�kokr�l! – sz�lt a t�voz� fi� ut�n Eugene.

Az eb�d nagyon gyorsan elj�tt, pedig Eugene sz�vesen halasztgatta volna m�g. B�r �ltal�ban hat�rozott volt, most egy picit f�lt. Mit fognak sz�lni az emberek? Mi lesz, ha Hermione meggondolja mag�t? Ha ott sem lesz?

Hatalmas gomb�ccal a tork�ban ment le a Nagyterembe.

Eugene v�gign�zett a Griffend�l asztal�n. Nagyot dobbant a sz�ve, amikor megl�tta a l�nyt. Az sz�gyenl�sen les�t�tte a szem�t, amikor Eugene bel�pett. � is d�sztal�rt viselt, g�nd�r barna haj�t h�tul sz�pen �sszefogta. A k�r�l�tte �l� l�nyok szeme igencsak felcsillant a fi� �rkez�se l�tt�n. Minden bizonnyal valamennyire beavatt�k �ket a dolgokba…

Amikor mindenki elhelyezkedett, Dumbledore fel�llt, �s csendre intette az embereket. Megv�rta, m�g mindenki r� figyel, �s csak akkor kezdett bele a mondand�j�ba.

- Nos, rendhagy� dolgot kell most bejelentenem. Iskol�nk t�rt�net�ben p�lda n�lk�li, hogy egy alkalmazottunk eljegyzi az egyik di�kunkat. Ezt az esem�nyt az�rt is tartom fontosnak, mert tal�n ez k�zelebb hozhatja egym�shoz a Roxfort k�t h�z�t, a Griffend�lt �s a Mardek�rt – szavaira n�h�ny griffend�les l�ny �sszes�gott, a t�bbiek tov�bbra is d�bbent cs�ndben cs�ggtek az igazgat� szavain – K�rlek, f�radjatok ide! – n�zett Eugene �s Hermione fel�, azok ketten teljesen elpirulva mentek a tan�ri asztal el�.

- Hermione – kezdte Eugene rekedten az izgalomt�l. Ezt az egyszer� kis mondatot m�r k�tszer kimondta, de most teljesen zavarba j�tt. L�ba remegett, �s a torka is kisz�radt – Leszel a feles�gem?

- I-igen – cincogta Hermione megszeppenve. Odany�jtotta a kez�t a fi�nak, aki felh�zta az ujj�ra a gy�r�t. Annyira furcsa volt �gy a nyilv�noss�g el�tt is kimondani ezt a kicsi sz�t… Vajon most mi lesz? Hiszen nagyon sokan val�sz�n�leg azt sem tudt�k, hogy j�rnak egy�ltal�n… de a bizonytalans�ga hamar el is oszlott, amikor a fi� puha ajkai az �v�re tapadtak. Nem tartott sok�ig ez a cs�k, m�gis ezt �rezte a legcsod�latosabbnak, amit valaha is kapott.

Piton szemmel l�that�an el�gedetten k�s�rte figyelemmel a jelenetet. Felkelt a sz�k�r�l �s odas�t�lt a k�t fiatalhoz. Mind a kett�t meg�lelte �s arcon cs�kolta. Ez a gesztus ak�r meghat� is lehetett volna, m�gis mosolyra fakaszt�an te�tr�lis lett.

Ami ez ut�n k�vetkezett, arra Piton egy�ltal�n nem sz�m�tott. Harry felugrott a hely�r�l, �s els�nek ment oda gratul�lni a fi�nak. Eugene meg mindennek a tetej�be �r�mmel fogadta a j�k�v�ns�gait, v�llon vereget�s�t. Fia eddig is fenekest�l forgatta fel �let�t, r�gen eltemetett �rzelmeket �lesztett fel benne. Ezalatt a n�h�ny h�nap alatt meg kellett tanulnia teljesen m�sk�pp n�zni a vil�got, szinte semmi nem �gy t�rt�nt, mint amire sz�m�tott. Azt hitte, a fia haragban lesz az ifjabb Potterrel, pedig �gy t�nik �ssze is bar�tkoztak. Hogy viselkedhetne ugyanolyan undokul vele, mint eddig, amikor olyan kedves a fi�val?

Ezekkel a gondolatokkal a fej�ben figyelte a h�tt�rb�l, ahogy sz�p lassan mindenki gratul�l a jegyesp�rnak, kiv�ve egy embert.

A mardek�rosok meglep�en j�l fogadt�k az ifjabb Piton bejelent�s�t. �k is k�sz�nt�tt�k �ket, �s b�r az arcukra ki�lt a ’meg�rdemlik egym�st’ kifejez�s, nem sz�ltak semmit.

K�r�lbel�l t�z perc m�lva mindenki vissza�lt a hely�re, �s t�nylegesen elkezd�d�tt az eb�d.

Pavati �s Lavander folyton k�rdezgette �ket a pontos terveikr�l, az esk�v�i ruh�r�l, �s arr�l, hogy egy�ltal�n mugli, vagy var�zsl� szok�s szerinti cerem�ni�t fognak tartani… Eugene ezekre a k�rd�sekre t�relmesen v�laszolgatott, mik�zben n�ha v�gigsim�tott kedvese kez�n.

Amikor befejezt�k az �tkez�st, Hermione �s Eugene elindultak a klubhelyis�g fel�.

M�r a folyos�n j�rtak, amikor Ron ut�nuk sz�lt.

- Hermione ezt nem gondoltam volna… - mondta csal�dottan. Azok ketten meg�lltak, �s h�trafordultak.

- Ron… Ne haragudj, hogy eddig nem mondtam el neked… - kezdett menteget�zni a l�ny, de az meg sem hallotta.

- Hogy �llhatsz �ssze egy ilyen… Nem veszed �szre, hogy csak ki akar haszn�lni? – kiab�lta Ron inger�lten. M�r eg�sz sokan n�zt�k �ket a folyos�n. A mellett�k elhalad�k megtorpantak, �s k�v�ncsian figyelt�k a kialakul� perpatvart.

- V�r�ske, �ll�ts magadon – sziszegte Eugene – Ehhez neked semmi k�z�d!

- Igenis van k�z�m. Hermione a bar�tom… VOLT – az utols� sz�t direkt jobban megnyomta. Szeretett volna min�l nagyobb f�jdalmat okozni a l�nynak, maga sem tudta mi�rt.

- Ron, �n… - kezdte s�r�s hangon Hermione – �n sajn�lom…

- Mit? Hogy, hagytad egy… egy muglinak, hogy teljesen elvad�tson a bar�taidt�l? Sz�gyellhetn�d magad!

Hermione a mugli sz�ra fogta mag�t �s s�rt�d�tten elrohant.

- Hermione v�rj! – ki�ltott ut�na Eugene, de az h�tra sem fordult – Gratul�lok, Weasley. Rem�lem, bocs�natot k�rsz t�le – ha lehet m�g ma!

- Te nekem ne parancsolgass! Tudom, hogy az ap�d int�zte el, hogy hozz�nk ker�lj! Hogy k�mkedj!

- H�, de okos valaki… - mondta Eugene g�nyosan, szerette volna befejezni a vit�t, �s Hermione ut�n menni.

- Piton, nem m�gy sehov�! – ki�ltott Ron a fi� ut�n. M�r eg�sz kis csapat ver�d�tt �ssze k�r�l�tte, �gy szeretett volna gy�ztesen kij�nni ebb�l a vit�b�l.

- Nem? Ugyan mi�rt? Csak egy okot mondj! – fordult vissza Eugene, akit egyre jobban bosszantott a v�r�s haj� fi� k�teked�se.

- Gy�va! – Ron teljesen elv�r�s�d�tt. Bosszantotta Eugene higgadts�ga, minden�ron meg akarta al�zni �t.

- Mert nem �llok le mindenkivel h�lyes�geken vitatkozni? Igen, akkor gy�va vagyok – mondta h�v�sen Eugene. Megpr�b�lta meg�rizni hidegv�r�t, de kezdett fogyni a t�relme.

- Ez neked csak h�lyes�g? Hermione neked csak h�lyes�g? – kiab�lta Ron.

A k�r�l�tt�k �ll�k hangos buzd�t�ssal b�ztatt�k hol egyiket, hol m�sikat.

- � nem, de ez a vita igen. Nyugodj le sz�pen, V�r�ske, �s te magad is megl�tod, hogy mennyire - az mondta Eugene, �s elindult, jelezve hogy r�sz�r�l a vit�t befejezte.

- Igazad van. Egy ilyen kis hal�lfal�-ivad�k, mint te, nem �rdemel egy sz�t sem! – ki�ltotta m�g Ron ut�na. M�r vesztettnek �rezte a helyzet�t, �gy bedobta az adu �szt. Eddig semmivel sem tudta igaz�n felhergelni Eugene-t, de erre a mondatra h�trakapta a fej�t.

- Minek nevezt�l, Weasley? – l�pett eg�szen k�zel a fi�hoz, �s szinte k�pte arc�ba a szavakat – Ha m�g egyszer ilyent mondasz r�m, megkeser�l�d!

- Val�ban? Mondd csak, egy kvibli mit tud egy var�zsl�val csin�lni? – mondta Ron nagyk�p�en, �s rettenetes b�szkes�ggel t�lt�tte el az a tudat, hogy egy Pitont legy�zhet.

- Elveszem a szerelm�t – mosolygott gonoszan Eugene. Ez szint�n c�lba tal�lt, mert Ron d�h�ben el�kapta a p�lc�j�t, k�szen arra, hogy meg�tkozza Eugene-t.

- Most v�ged – sziszegte Ron d�h�sen, p�lc�ja remegett a kez�ben az indulatt�l.

- Tedd el a p�lc�t, Weasley – sz�lt r� Eugene megint nyugodtan, de tekintete az idegesen vibr�l� p�lc�ra szegez�d�tt.

- Megijedt�l? – n�zett Ron el�gedetten ellenfel�re.

- Nem. Tedd el a p�lc�t �s k�zdj meg velem puszta k�zzel, egyenl� es�lyekkel – Eugene nyugodtan besz�lt, arc�n nem l�tszott semmi �rzelem, de tekintete azt mutatta, hogy ellenfele minden mozdulat�t figyeli.

Ron habozott egy pillanatig, de odaadta a p�lc�j�t a mellette �ll� Harrynek, aki id�ig ki szeretett volna maradni a vit�b�l, de m�r kezdte megel�gelni a k�t fi� k�z�tt kialakult h�bor�t.

- Ron, ne csin�lj h�lyes�get! – pr�b�lta csillap�tani a bar�tj�t – nincs �rtelme, hallod?

- Gyere �s �ss meg! – �llt Eugene a v�r�s haj� fi� el�. Kez�t leeresztette, szemmel l�that�an nem hitte, hogy az t�nyleg meg is fogja �tni – Na gyere! Ki a gy�va?

Ron habozott, m�r � maga is megb�nta hogy belement a vereked�sbe, de ha most visszakozik, t�nyleg gy�v�nak fog t�nni.

- Ennyit �rsz, V�r�ske! – nevetett cinikusan Eugene, de ami ekkor k�vetkezett, arra nem sz�m�tott. Ron teljes er�b�l orrba v�gta. �rezte, hogy hatalmasat roppan a csontja, �s a v�re is elered.

Ron viszont arra nem sz�m�tott, hogy Eugene azzal a lend�lettel amivel az �t�st kapta, azonnal vissza is adja.

A v�r�s fi� Eugene t�mad�s�t k�vet�en a sz�j�hoz kapta a kez�t, �s h�trat�ntorodott. Szerencs�tlens�g�re, mivel Eugene ezt kihaszn�lva nekirontott. Mind a ketten elvesztett�k egyens�lyukat, �s a f�ldre ker�ltek. R�vid tusa ut�n Eugene kerekedett fel�l, r�t�rdelt Ron mellkas�ra, �s emelte az �kl�t, hogy �jra les�jtson… Amikor valaki a h�na al� ny�lt, �s ler�ngatta a v�r�s haj� fi�r�l.

- Hagyd abba, Eugene! – kiab�lta Frics, aki csak nagy nehezen tudta megtartani az igencsak kap�l�z� fi�t.

Ron felpattant a f�ldr�l, �s neki akart szaladni a lefogott Eugene-nek, hogy rev�nsot vegyen, de �t Harry �s Neville kapt�k el h�tulr�l.

***

A gyeng�lked�n Madam Pomfrey eg�sz v�gig zs�rt�l�dte a kezel�st. Ronnak azonnal ell�tta a felrepedt sz�j�t, de Eugene t�r�tt orr�val t�bb gondja akadt. A k�t ellenf�l nem n�zett egym�s szem�be a k�zdelem �ta. �gy t�nt mind a ketten nagyon sz�gyellt�k, ami t�rt�nt.

A kezel�s v�gezt�vel a javasasszony beengedte – a k�t fi� nagy b�nat�ra – McGalagonyt �s Pitont. Mind a k�t tan�r igencsak d�h�snek l�tszott.

- Magyar�zatot k�vetelek – sziszegte Piton villog� szemekkel. Erre a k�rd�sre nem tudtak mit felelni, ink�bb leszegett fejjel hallgattak tov�bb.

- Weasley, tal�n elfelejtette, hogy prefektus? Vereked�st rendezni a folyos�n!!! Hogy k�pzeli? – csattant f�l McGalagony.

- Halljam, ki volt a hib�s? – folytatta Piton a k�rdez�sk�d�st – Rem�lem, tiszt�ban vagytok azzal, hogy nagy bajba keveredtetek? Fiam, elfelejtetted, hogy te itt alkalmazott vagy? Nem viselkedhetsz �gy, mint egy mugli k�ly�k! Merlin szerelm�re, tizenhat �ves vagy! El�g feln�ttnek �rzed magad egy eljegyz�shez, de egy�ltal�n nem viselkedsz feln�ttk�nt! Sz�val ki kezdte?

- A vereked�st �n – mondta lehajtott fejjel Eugene.

- �n �gy hallottam, hogy Weasley �t�tt el�sz�r – csod�lkozott Piton.

- �n provok�ltam – Eugene egy kicsit �sszeh�zta mag�t, mert apja szeme erre a feleletre m�g d�h�sebben villant meg.

- Ez nem lep meg. Ilyen szemtelen, pimasz, �nfej� k�ly�kkel m�g nem tal�lkoztam! Csoda, hogy most vertek meg el�sz�r! Most sz�pen elbesz�lgetek r�lad az igazgat�val – aki volt kedves �s fizet�st is adott neked – �s ne hidd, hogy egy sz�val is ki�llok melletted! Meg�rdemeln�d, hogy hazazavarjalak, te kis… - nem fejezte be a mondatot, ink�bb kiviharzott a teremb�l.

- Azt hiszem, Mr Weasley, �n sem �szhatja meg b�ntet�s n�lk�l – McGalagony r�snyire szor�totta az ajkait, �s a t�le telhet� legszigor�bban n�zett v�gig megszeppent di�kj�n. Err�l a kis incidensr�l m�g ma t�j�koztatom a sz�leit… A Griffend�lt�l levonok �tven pontot… �s ha b�rmit is elk�vet, legyen az a legjelent�ktelenebb szab�lytalans�g, azonnal elb�cs�zhat a prefektusi jelv�ny�t�l! – azzal � is t�vozott a teremb�l.

***

- Hermione gyer�nk, besz�lj�nk vel�k! – noszogatta Harry bar�tj�t.

- Harry �rtsd meg, nem akarok – tiltakozott k�nnyes szemmel a l�ny – gyerekesen viselkedtek, erre nincs ments�g!

- Tess�k? – d�bbent meg Harry.

- Eugene-nek visszaadom a gy�r�t, Ronnal pedig nem akarok t�bb� tal�lkozni – jelentette ki hat�rozottan.

- Ne besz�lj butas�gokat! J�, t�nyleg el�g nagy h�lyes�g volt t�l�k, de nem kellene �gy t�lreag�lnod! K�l�nben is, Eugene csak t�ged v�dett.

- Akkor is! Hogy lehetnek ennyire idi�t�k?

- Megb�ntad, hogy igent mondt�l Eugene-nek? – vonta fel a szem�ld�k�t Harry.

- Nem! Nem. Dehogy… Jaj Harry, ez a vereked�s teljesen �sszezavart! – ny�gte Hermione m�r sokkal nyugodtabban.

- Na akkor menj�nk – mondta Harry. Egyszer �s mindenkorra t�l akart jutni ezen az �gy�n.

- De… Nem fognak �jra �sszekapni, ha felmegy�nk hozz�juk? – aggodalmaskodott �jb�l Hermione.

- Nem hinn�m. Szerintem m�r megkapt�k a fejmos�st, �gyhogy minden bizonnyal lenyugodtak mostanra…

- H�t j�, gyer�nk – s�hajtotta a l�ny, �s elindult a portr�lyuk fel�.

A gyeng�lked�n viszont olyan k�p t�rult el�j�k, amire nem is sz�m�tottak. Eugene �s Ron �pp var�zsl�sakkot j�tszottak – azaz m�r a parti legv�g�n j�rtak.

- Mindj�rt mattot kapok… - d�lt h�tra lemond�an Eugene.

- Mi�rt, azt hitted ebben megverhetsz? Ahhoz el�bb kellene felkelned! – vigyorgott Ron.

- Rem�nykedtem benne. Hermione, Harry! – felcsillant Eugene szeme, amikor megl�tta a bel�p�ket – Mi sz�l hozott! erre titeket?

- Gondoltuk megn�zz�k, mi maradt bel�letek… - v�laszolta Harry.

- Hermione… �n… bocs�natot k�rek… - mondta Ron sz�gyenkezve, amikor a l�ny mell�j�k �rkezett – Tudom hogy bunk� voltam, ne haragudj! Eugene-nel m�r mindent megbesz�lt�nk…

- Nincs semmi baj – Hermione odament hozz�, �s bar�tian meg�lelte. Haragja m�r elsz�llt, l�tva a fi� �szinte megb�n�s�t.

- �n is sajn�lom… - Eugene el�vette a leg�rtatlanabb kiskutya-pillant�s�t, �s �gy n�zett menyasszony�ra – M�r t�nyleg kib�k�lt�nk Ronnal, �g�rem t�bb ilyen nem lesz!

- Jaj, Eugene! Mi�rt kell megpofoztatnod el�bb magad azzal, akivel ki akarsz b�k�lni? – mondta Hermione megrov�an, de az�rt odasimult a fi�hoz.

- Nem tudom… Ilyen z�r�s alak vagyok… Ki�llhatatlan kis d�g, ahogy ap�m mondta az el�bb…

- Ap�d itt volt? – k�rdezte Harry.

- M�r m�sodszor. Most k�z�lte a b�ntet�sem. F�lhavi fizet�sem ugrott, de legal�bb nem k�ldtek el. Maradok boldog�tani titeket – n�zte a plafont Eugene.

- M�g szerencse – nevette el mag�t Hermione.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s