31. fejezet

A k�m

Harry�k t�relmetlen�l v�rt�k, hogy megjelenjen az igazgat�, hogy magyar�zatot adjon a tal�nyokra. Eugene az�ta sem t�rt mag�hoz, pedig t�bb b�b�jjal is megpr�b�lt�k fel�leszteni.

Piton a fia �gya melletti sz�ken �lt, mivel nem mutatott hajland�s�got arra, hogy megvizsg�lj�k, pedig igencsak rossz b�rben volt a k�nz�sok miatt. De nem is a testi f�jdalmat �rezte a legsz�rny�bbnek, hanem a tudat, hogy majdnem elvesz�tette a fi�t. B�r tudta, hogy m�r biztons�gban vannak, m�g mindig nem nyugodott meg.

Sirius az egyik sarokban �cs�rg�tt, m�g mindig nem tudta felfogni, hogy egy �vig az eg�sz var�zsvil�g sz�m�ra halott volt, holott � semmire nem eml�kezett az eg�szb�l. Beleborzongott a gondolatba is, hogy esetleg ott maradhatott volna abban a lepelben.

V�gtelennek t�n� v�rakoz�s ut�n v�gre kiny�lt a gyeng�lked� ajtaja, �s bel�pett rajta Dumbledore.

A teremben tart�zkod�k k�v�ncsian v�rt�k, hogy mit fog mondani. Ezernyi k�rd�s�k volt, amire szerettek volna v�laszt kapni.

Az �reg igazgat� el�sz�r a javasasszonyhoz ment, �s valamit halkan besz�lt vele. A t�bbiek csak sejtett�k, hogy Eugene-r�l lehet sz�, mivel sokszor a fi� �gya fel� tekintettek.

N�h�ny perccel k�s�bb Dumbledore le�lt egy sz�kre, hogy mindenki hallja.

- �gy l�tom, senki sem s�r�lt meg komolyan - kezdte az id�s f�rfi.

- Hogy nem komolyan? - h�borodott fel Harry - Hiszen Eugene eg�szen mostan�ig nem is t�rt mag�hoz!

- � hamar rendbe fog j�nni. A talizm�nja gondoskodik r�la. Viszont el kell mondjak n�h�ny dolgot, gondolom sokmindenre k�v�ncsiak vagytok.

- Valahogy �gy... - morogta Piton rosszkedv�en.

- Sirius hogy j�hetett vissza? - k�rdezett r� Harry az �t legjobban foglalkoztat� k�rd�sre.

- Nos, ink�bb kezdem a legelej�r�l... A legt�bb r�szlet eg�szen id�ig el�ttem is hom�lyos volt. Szerencs�re valaki elmondta nekem, mire megy ki az eg�sz, �s megadta a Feh�r Lepel Csarnok�nak a pontos hely�t is - magyar�zta Dumbledore.

- Kicsoda? - kapta fel a fej�t Piton, mivel fogalma sem volt, ki lehetett a bes�g�, hiszen eg�szen id�ig a Rend egyik tagja sem tudott �gy a hal�lfal�k k�zel�be f�rk�zni, mint �... legal�bbis addig, am�g a fi�t mag�hoz nem vette.

- Azt hiszem, ezt majd k�s�bb, n�gyszemk�zt besz�lem meg �nnel, Perselus - mondta nyugodtan az igazgat� - Sz�val kezdj�k Eugene l�d�j�val. A benne tal�lhat� �kszerek var�zser�vel rendelkeznek. Ezek nagy hatalmat adhatnak a visel�j�knek, de a legt�bbnek nem ismert a hat�sa. A v�d�var�zslatokat ki lehet j�tszani az egyik �kk� seg�ts�g�vel, ez kellett Voldemortnak.

- A v�d�var�zslatokat? - csod�lkozott Harry.

- Igen. A Roxfortot v�d� b�b�jokat akart�k kiker�lni, de szerencs�re nem siker�lt nekik. Annak idej�n Eugene �sei pont ezek miatt v�dt�k annyira a l�da tartalm�t, mert nem akart�k, hogy m�s kez�re jusson. Ezt �gy oldott�k meg, hogy csak egyetlen ember tudja kinyitni a l�d�t. S�t, ha testileg, vagy var�zslattal k�nyszer�tett�k volna, akkor sem ny�lik fel neki.

- De... Mi van, ha meg�lik Eugene-t? - k�rdezte s�padtan Hermione. Mint mindig, igaz�b�l csak most jutott el a tudat�ig, milyen nagy vesz�lyben is voltak.

- Mivel a fi�n el�g er�s v�d�b�b�j van, neh�z az �let�t kioltani. Ez�rt maradt �letben a m�rgekt�l, �s ez�rt nem zuhantak r� a t�gl�k.

- �s most mi lesz a l�d�val? - tette fel a k�rd�st Piton.

- Majd Eugene eld�nti - mosolyodott el az igazgat�.

- De Sirius... - kezdte ism�t Harry, mire Piton megvet�en felmordult.

- A Feh�r Lepel Csarnok�nak a pontos hely�t nem tudtuk eddig, mivel Voldemort ezt gondosan eltitkolta. Sajnos Perselus sem �rulhatta el, mert aki megkapta a s�t�t jegyet, annak titoktart�st kellett fogadnia bizonyos dolgokkal kapcsolatban.

- Szeretn�m �n is tudni, mi t�rt�nt velem... - mordult fel Sirius t�relmetlen�l, akinek szinte a hangj�t sem lehetett hallani, miut�n meg�rkezett.

- Nagyon sok lepel l�tezik a vil�gon. Ezek �tj�r�k egy m�sik vil�gba, ahol a test k�l�nv�lik a l�lekt�l, �s az ember gondolatok, �rz�sek n�lk�l l�tezik tov�bb.

- Ez�rt nem eml�kszem semmire - gondolkodott hangosan a f�rfi.

- Igen. Eddig nagyon kevesen tudtak csak onnan kiszabadulni, de �gy t�nik Harrynek siker�lt... Csak azt �n sem tudom, hogyan...

A fi� p�r percig t�rte a fej�t, majd esz�be jutott a kark�t�, amit Eugene a kez�be nyomott m�g a menek�l�se el�tt.

- Ez miatt, igaz? – emelte fel a karj�t, mindenkinek megmutatva az �kszert.

- Teh�t a fiamnak k�sz�nheted, hogy itt vagy, Black! - vigyorodott el k�r�rvend�en Piton, amikor bebizonyosodott, hogy a k�kesfeh�r �kk�vek seg�ts�g�vel jutottak ki Harry�k a lepel fogs�g�b�l.

- �s �n is... - b�lintott Harry beleegyez�en. Egy�ltal�n nem b�nta, hogy lek�telezte mag�t egy Pitonnak, hiszen az, hogy visszakapta keresztapj�t, mindenn�l t�bbet jelentett neki. Viszont Sirius szemmel l�that�an nem igaz�n �r�lt, hogy egy mardek�ros ivad�k, egy kis kvibli ad�sa lett.

***

Eugene eg�sz hamar fel�p�lt, b�r az els� napokban �gy t�nt, hetekig l�bra sem tud majd �llni.

Akkorra Siriusnak vissza kellett mennie a Grimmauld t�ri lak�s�ba, Harry legnagyobb sajn�lat�ra.

- Biztos, hogy j�l vagy? - agg�lyoskodott Hermione, amikor a fi� m�r a rendes ruh�it vette mag�ra - Madam Pomfrey szerint m�g maradnod kellene...

- Semmi bajom - r�zta a fej�t Eugene - M�r j�l vagyok, t�nyleg.

- Akarod, hogy menjek veled ap�dhoz? - k�rdezte �vatosan a l�ny. Sejtette, hogy a v�leg�nye nem �ppen dics�retet fog kapni apj�t�l.

- Nyugi... Apuci legfeljebb le�v�lti a fejem, de komolyabb bajom nem lesz... - pr�b�lt meg f�l�nyeskedni a fi�, de az�rt l�tszott rajta, mennyire ideges.

- Nagyon agg�dott �rted, nem csoda, hogy m�rges! K�rlek legal�bb most ne besz�lj vissza neki.

- J�... �g�rem j�kisfi� leszek. De ink�bb indulok is, mert min�l tov�bb v�rakoztatom, ann�l idegesebb lesz - s�hajtotta Eugene.

***

- Ki az? - k�rdezte er�lyesen Piton, amikor meghallotta, hogy kopognak az ajtaj�n.

- Csak �n vagyok - felelte  Eugene f�l�nken.

- Na v�gre! Gyere csak be! - invit�lta be a fi�t nem t�l kedvesen a f�rfi.

- Mir�l szeretn�l besz�lni? - k�rdezte Eugene n�h�ny perc hallgat�s ut�n. Ezt viszont meg is b�nta.

- Hogy mir�l? HOGY MIR�L? - kiab�lta Piton - M�g van k�ped megk�rdezni? Ezt a szemtelens�get!

- Ne haragudj, �n csak... - h�zta �ssze mag�t Eugene.

- Nekem te ne menteget�zz! Legy�l f�rfi, �s v�llald a tetted k�vetkezm�nyeit! Van fogalmad arr�l, mi t�rt�nhetett volna, ha a Rend nem l�p k�zbe? - Piton itt egy kicsit sz�netet tartott. Eugene nem tudta eld�nteni, hogy csak hat�ssz�net lenne, vagy az ord�toz�sban f�radt ki apja.

- �n t�nyleg sajn�lom...

- Sajn�lhatod is! Ha a Rend nem �r oda id�ben, komoly baj is t�rt�nhetett volna! �s azok a birka Potter�k meg mentek ut�nad! Gratul�lok!

- �n nem mondtam, hogy j�jjenek velem! Csak... - kezdte ism�t a magyar�zkod�st Eugene, de apja hamar bel�fojtotta a sz�t.

- Csak �k is ugyan olyanok mint te! M�gis, mit gondolt�l, a hal�lfal�k t�nyleg �letben hagytak volna b�rkit is? Azzal az �kszerrel a te v�delmed is megt�rhett�k volna, �s akkor mit csin�lsz? L�ttad velem is mit tettek! Mi van akkor, ha t�ged k�noznak meg, nem engem? �s a kis mag�nakci�tok... Nagyon �gyes volt... - Piton a v�g�re m�r nem kiab�lt, ink�bb halkan, megvet�en k�pte a szavakat.

- �n t�nyleg sajn�lom! Nem akartam... Meggondolatlanul cselekedtem, de... Csak titeket akartalak menteni... Nem gondoltam volna, hogy b�rki is ut�nam j�n!

- Szerinted otthagytunk volna a hal�lfal�k martal�k�nak? - mondta Piton egy kicsit megenyh�lve.

- H�t... Nem tudom... - Eugene a padl�t fix�rozta, nem mert apja szem�be n�zni.

Piton lassan felkelt a sz�k�r�l, �s odas�t�lt a fi�hoz.

- Legk�zelebb nekem sz�lsz, ha valami ilyesmi t�rt�nik, vil�gos? - k�rdezte szigor�an, de kez�t a fia v�ll�ra helyezte, �s kiss� megszor�totta.

- Igen... meg�g�rem - suttogta a fi� remeg� hangon.

- Helyes. Nem szeretem a felesleges h�sk�d�st. Mehetsz - mondta k�z�mb�sen a f�rfi, �s visszas�t�lt a hely�re.

Eugene egy p�r pillanatig m�g tan�cstalanul �csorgott, �gy �rezte mondania kellene m�g valamit...

- Mehetsz, nem hallottad? - mordult fel a f�rfi.

- Apa... Ne haragudj... - a fi� �rezte, hogy el�g esetlen a menteget�z�se, de el�gg� b�ntotta a lelkiismerete, �s szerette volna biztosan tudni, hogy apja nem neheztel r�.

- Nem haragszom. Csak nem akarom, hogy bajod essen. Most m�r t�nyleg menj, fontos dolgom van.

Eugene, amikor kis�t�lt az irod�b�l fels�hajtott. �gy �rezte, az is kellemesebb lett volna, ha apja megpofozza, mint ez a kiab�l�s. Nem az b�ntotta, hogy �gy besz�lt vele, hanem mert pontosan tudta: igaza volt.

Mereng�s�b�l Harry hangja r�ngatta ki.

- Eugene! M�g nem is k�sz�ntem meg neked... Nagyon k�sz�n�m, hogy... �gy akaratlanul is, de... Megmentett�l... Nem is tudom, hogy h�l�lhatn�m meg... - mondta akadozva, mert eg�szen a pinc�ig futott, amikor megtudta, Eugene m�r kiszabadult a gyeng�lked�r�l. Eddig ezt nem tehette meg, ugyanis Piton most sem engedett a fi�hoz l�togat�kat, f�leg Harryt nem.

- Az�rt ne borulj a nyakamba - l�pett k�t l�p�st h�tra, amikor l�tta, Harry h�l�b�l meg akarja �t �lelni - Megteszi egy k�zfog�s is...

- Rendben... Bocsi, csak elragadtattam magam... De �gy �r�l�k! - mondta a szem�veges fi� mosolyogva.

- Semmi baj... - ny�jtotta a kez�t a m�sik fel� Eugene.

Mivel ez az utols� fejezet, szeretn�k mindenkinek k�sz�netet mondani, akik valamik�pp szerepet j�tszottak a t�rt�netem alakul�s�ban: El�sz�r is uramnak, Zoli b�ty�nak j�r a h�la, aki n�lk�l Eugene figur�ja soha nem sz�letett volna meg... Dokinak, aki ugyan nem is tud err�l, de r�la mint�ztam f�h�s�m „b�jos” term�szet�t. Nexavisnak, aki el�sz�r figyelt fel �r�somra, Briginek, aki hossz� fejezeteken kereszt�l seg�tett, Elenielnek, akit�l a legkimer�t�bb kritik�t kaptam, Khimnek �s Isonak, akik nem csak lektor�ltak, de seg�tettek „megedzeni” a karakterem, �s m�g nagyon sok mindent tettek a reg�nyhez.

Moonynak, hogy Melo� megsz�letett, �s �letben is maradt, valamint k�t m�sik szerepl�met is vil�gra seg�tette...

De legink�bb Re�nak k�sz�n�m a sok b�ztat�st, �s seg�ts�get, ami n�lk�l nem biztos, hogy ilyen lenne a reg�nyem, amilyen!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s