Vihar ut�n

Elvonultak a fellegek. A Nap ott bujk�lt a felh�k m�g�tt, de nem akarta m�g f�ny�vel bevonni a f�ldet. Azok ut�n, amit l�tott, �gy �rezte, kell a f�lhom�ly a megnyugv�shoz. Roxfortot �s k�rny�k�t mindent �that�, s�ron t�li kietlens�g vette k�r�l. Felperzselt f�, kisz�radt f�k, elapadt foly�medrek… k�ts�gen k�v�l hal�l �s retteg�s uralta sok�ig ezt a t�jat. A term�szet ellenben nem adta meg mag�t. �jult er�vel t�r fel az �let legkisebb szikr�ja is, minden s�t�ts�gen �s neh�zs�gen �tjutva.

K�t f�rfi s�t�l a dombok k�z�tt. Egyik�k magas, szik�r, tiszteletet parancsol� jelens�g. Fekete haj�ba �sz hajsz�lak vegy�lnek. Az aggodalom �s a b�nat m�ly r�ncokat sz�ntott mark�ns von�sai mell�. M�gsem t�rt meg. Egyenes h�ttal, hat�rozott l�ptekkel k�vette id�sebb bar�tj�t. � sem volt kev�sb� felt�n� jelens�g. Hossz�, �sz szak�lla �s m�lyk�k tekintete csupa er�t �s j�s�got t�kr�z�tt.

-… Rem�lem, igazad van Albus. Szeretn�m hinni, hogy jobb lesz mindem, �m f�lek. Napok �ta v�ge van, m�gsem akadt m�g olyan �jszaka, hogy ne gy�t�rt volna r�m�lom. Fell�legezhet�nk-e valaha? Nem �rzem lez�rtnak a dolgokat – fakadt ki az �ben haj� f�rfi hosszas hallgat�s ut�n. A m�sik var�zsl� meg�llt, t�rsa v�ll�ra tette a kez�t, szomor� szemei nyugtalanul f�rk�szt�k annak koromfekete tekintet�t.

- Meg�rtelek fiam, nem k�nny� kiker�lni ekkora nyom�s al�l. Felbecs�lhetetlen vesztes�g�nkbe ker�lt ez a szabads�g. Van, aki a szeretteit vesztette el, m�sok a biztons�g�rzet�ket �s vannak, akik a hit�ket is teljesen feladt�k. Ne hagyd, hogy T�ged is teljesen eluraljon ez az �rz�s, mert tapasztalatb�l tudom, neh�z t�le megszabadulni – pr�b�lt vigasztal� szavakat tal�lni. Mindketten tudat�ban voltak azoknak a sz�rny�s�geknek, amit maguk m�g�tt hagytak, �s azokkal is, amik r�juk v�rtak. P�r napja ez a hely m�g �d�z csata sz�ntere volt. Var�zsl�k k�zd�ttek az �let�k�rt, csal�djuk�rt, egy szebb j�v� rem�ny�ben, a S�t�t oldal ellen. Minden�tt v�rt�cs�k �s h�tborzongat� sikolyok, �get� t�z �s szenved�s, �tkok �s halottak, egyre elkeseredettebben harcol� ellenfelek… Perselus Piton kinyitotta szem�t. Napok �ta ilyen �s ezekhez hasonl� r�mk�pek gy�t�rt�k.

- Albus, ha ezt el is felejtj�k egyszer, mi lesz a biztos�t�k arra, hogy az ut�nuk j�v�k nem fogj�k megtapasztalni?- szegezte a k�rd�st az �sz haj� var�zsl�nak.

- �szinte leszek Perselus: semmi. Csak rem�lni tudjuk, hogy a gyerekeink, unok�ink tanulni fognak a hib�inkb�l, �s nem k�vetik el m�g egyszer ugyanazt – s�hajtott Dumbledore. Sok-sok esztend�t �s �lettapasztalatot tudhatott mag��nak, az �t�lt sz�rny�s�gek azonban �t is megviselt�k. Legf�bb ellens�g�ket, Voldemortot legy�zt�k ugyan, de a gonoszs�got soha sem fogj�k. Ki tudja, ki lesz a k�vetkez� elvakult ember, aki mag��v� fogadja ezeket a beteges eszm�ket, �s az �rdek�kben b�rmire k�pes lesz: embereket testileg �s lelkileg nyomor�kk� tenni, csal�dokat kiirtani, elfelejteni emberi mivolt�t.

- Hah, az emberi gyarl�s�g hat�rtalan – legyintett lemond�an a b�jitaltan tan�r. Saj�t b�r�n tapasztalta, mekkora bajt tud okozni a felel�tlens�g. Ha Dumbledore nincs ott a kell� pillanatban, az eg�sz �lete vakv�g�nyra futott volna. Az igazgat� �gy sem tudta megk�m�lni a sorozatos szenved�sekt�l, csup�n kapaszkod�t ny�jtott fel�, amivel elviselhet�bb� v�ltak a k�nok.

- �jra kezdeni legal�bb oly neh�z, mint harcolni. Minden er�nkre sz�ks�g�nk lesz. �s ami a legfontosabb: egym�sra is. Egyed�l elvesz�nk ebben a kietlen tengerben. M�gsem f�ltem magunkat – egy apr� mosoly jelent meg az id�s f�rfi sz�ja szeglet�ben, mik�zben a Nap is �sszemosolygott az �gen kecsesen v�gigny�l� sziv�rv�nnyal.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s