1. Fejezet- Az utaz�s

Kora hajnal volt. Az ablakon bees� halv�nys�rga napsugarak j�les�en melengett�k Elizabeth arc�t.  R�n�zett az �jjeliszekr�nyen �ll� �breszt��r�j�ra, ami 5 �t �r�t mutatott. Tudta, ma hossz� �t �ll el�tte, �s ki kellene mag�t pihennie, az �t ural� izgalomt�l viszont k�ptelen lett volna vissza aludni. Felkelt, �s kiment a kertbe, besz�vni a friss leveg� illat�t. A f�k �gai l�gyan hajladoztak a gyenge szell�t�l, sejtelmes susog�s k�zepette. A vir�goskert k�l�nb�z� arom�i �sszekeveredtek a fuvallatt�l, �s ez a t�bbf�le illat egy�tt m�g b�d�t�bb volt. A nap m�g a horizonthoz k�zel j�rt, sugarai hosszan elny�lva �rkeztek meg a f�ldre. Ett�l a f�nyt�l minden titokzatosnak t�nt. Ahogy k�r�ln�zett, egyb�l tudatosult benne az �rz�s, p�r �r�n bel�l itt kell hagynia minden bar�tj�t �s szerett�t, el�g hossz� id�re. Az ok a k�vetkez�: N�h�ny napja levelet kapott a Roxfort Boszork�ny- �s Var�zsl�k�pz� Szakiskol�b�l. Aki �rta, nem volt m�s, mint maga Albus Dumbledore, egyike azoknak, akiket Elizabeth a vil�gon a legjobban tisztelt �s szeretett. A lev�lben ez �llt:

Kedves Miss Potter,

�r�mmel �rtes�tj�k, hogy felv�telt nyert a meghirdetett S�t�t var�zslatok kiv�d�se �ll�sra. A Roxfort Expressz augusztus 24-�n indul, 12-kor a King’s Cross p�lyaudvar 9 �s ¾-ik v�g�ny�r�l. K�rem, jelezzen vissza, ha az �ll�st be szeretn� t�lteni n�lunk.

Sok szeretettel:

                       Albus Dumbledore,

                                                           Roxfort, 2003. augusztus 12.

Amikor Eliza kinyitotta, �s el�sz�r olvasta el a level�t, nem akart hinni a szem�nek. Pont �t vett�k fel annyi jelentkez� k�z�l. �t, Elizabeth Pottert, aki most v�gzett a Var�zsl�iskolai Egyetemen Oxfordban, �s mondhatni, m�g meg sem sz�radt a tinta a diplom�j�n. Kimondhatatlanul boldog volt, t�bbek k�z�tt az�rt, mert � is a Roxfortban tanult, �s sok sz�p eml�ke k�t�tte oda. Sosem merte rem�lni, hogy itt fog tan�tani. Mikor az �ll�st meghirdett�k, mugli sz�rmaz�s� nevel�apja unszol�s�ra adta be a jelentkez�s�t, de � maga nem sok rem�nyt f�z�tt hozz�. Tudta, hogy vannak n�la sokkal tapasztaltabb var�zsl�k, akik alkalmasabbak erre. M�g a meghallgat�s ut�n is k�telyek gy�t�rt�k, pedig l�tszott a tan�rokon (Dumbledore, McGalagony), teljes m�rt�kben meg voltak vele el�gedve. Elizabeth 21 �ves magas �s t�r�keny alkat� boszork�ny volt. Hossz� vil�gosbarna haj�val, �s barna szem�vel nagyon csinos l�tv�nyt ny�jtott, b�r ezt � maga sosem hitte el. Finom von�sai �s sz�p �v�, cseresznyepiros ajkai csak hab volt a tort�n. Fiatal kora ellen�re, er�s �s hat�rozott jellemmel b�rt, amivel sokakat meglepett.

J� negyed �ra ut�n �gy �rezte, teljesen fel�bredt, visszament �s ellen�rizte b�r�ndj�t, mindent bepakolt-e. �ti csomagja f�leg k�nyvekb�l, p�r ruh�b�l, var�zsp�lc�j�b�l �s egy�b szem�lyes holmikb�l �llt. Var�zsp�lc�ja kilenc �s f�l h�velyk hossz� ez�stfeny�b�l, a h�rja pedig unicornissz�rb�l k�sz�lt. Nagyon szerette, �s a mai napig frissen �l az eml�kezet�ben, amikor Ollivander �rn�l megvette. Nem sokkal azel�tt tudta meg, hogy boszork�ny, mikor megj�tt az �rtes�t�levele Roxfortb�l. Akkor m�g minden nagyon �j volt sz�m�ra. Az Abszol �t minden egyes t�gl�j�t k�l�nleges figyelemmel csod�lta meg. K�pes lett volna �r�kat elt�lteni minden egyes bolt el�tt, ha apja nem n�gatta volna. Sok�ig azt hitte, egy csodasz�p �lomban van, amib�l nem akar fel�bredni. Lassan tudatosult benne, hogy ez a val�s�g. Mostohaapja kicsit szomork�san, m�gis boldogan engedte el nevelt l�ny�t az iskol�ba. Elizabeth tudta, a sz�lei var�zsl�k voltak, �s azt is, hogy Voldemort nagy�r �lte meg �ket h�t �ves kor�ban, m�gis nagyon kev�s dologra eml�kezett vel�k kapcsolatban, mintha valaki kit�r�lte volna az �sszes eml�k�t azel�ttr�l, �s ez bosszantotta. R�ad�sul, am�g nevel�apj�n�l �lt, nem nagyon vett�k k�r�l var�zsl�k. �gy elszokott a var�zsl� �lett�l. Azzal is tiszt�ban volt, hogy van egy �ccse, akit r�gen nem l�tott, �s m�r nagyon v�rta a tal�lkoz�st. N�ha-n�ha megengedte Dumbledore, hogy a Roxfortban l�thassa testv�r�t, de �gy gondolta jobbnak, ha Harry el�tt rejtve maradt Elizabeth val�di kil�te. 

Lizynek ez f�jt a legjobban, hogy �ccs�t�l elv�lasztj�k, aki a saj�t v�re; m�gis b�zott Dumbledore-ban, mert tudta, soha nem akarna semmi rosszat neki �s Harrynek. Ennek ellen�re gomb�c volt a tork�ban a gondolatt�l, mi lesz most, hogy tan�rk�nt visszat�r Roxfortba. Rem�lte v�gre testv�re is megtudhatja az igazs�got.

M�g akkor is ezen morfond�rozott, amikor felsz�llt a vonatra a 9 �s ¾-ik v�g�nyn�l. Aki ismerte a j�r�st, annak nem volt neh�z ezt a furcsa nev� peront megtal�lnia. Annyi volt a lelem�nyess�g, hogy a 9. �s a 10. v�g�nyt elv�laszt� falon kellett kereszt�l s�t�lni, �s m�r ott is volt az ember. Amikor felsz�llt a vonatra, keresett egy �res f�lk�t. Lepakolta a csomagjait, �s visszament elb�cs�zni nevel�apj�t�l.

- B�szke vagyok R�d, �s nagyon szeretlek kisl�nyom, ugye tudod? – a f�rfinek ezt mondania sem kellett volna, eg�sz l�nye visszasug�rozta �rz�seit.

- Igen apa, tudom, �s �n is nagyon szeretlek – sz�lt, mik�zben meg�lelte apj�t, �s k�t cs�kot adott az arc�ra.

- �g�rd meg, hogy gyakran adsz majd �letjelet Magadr�l! - n�zett r� szigor�an.

- Ez csak term�szetes apa! - felelte Elizabeth, �s elindult a vonat fel�, mert m�r csak egy perc volt az indul�sig.

- Nagyon vigy�zz Magadra l�nyom! - sz�lt a f�rfi b�cs�z�ul.

Elizabeth h�trafordult a l�pcs�r�l, �s egy szeretetteljes mosolyt eresztett a f�rfi fel�. Tudta, hogy nevel�apja a szeme vil�g�n�l is jobban f�lti �t, igyekezett mindent�l meg�vni, ez�rt h�l�s volt neki. Amikor a vonat elindult, Elizabeth m�g mindig a j�rm� l�pcs�j�n �llt, �s integetett apj�nak. A szerelv�ny m�r elhagyta a v�g�nyt, akkor kereste meg a f�lk�j�t, �s legnagyobb meglepet�s�re valaki volt ott. Egy �that� tekintet�, fekete tal�ros f�rfi �lt vele szemben, akit j�l ismert. Az illet�nek v�llig �r� fekete haja, s�rg�s b�re, bog�rfekete szeme �s jellegzetes form�j� orra volt. Az intelligencia �s a magabiztoss�g csak �gy �radt bel�le. Nem m�s, mint Perselus Piton professzor, a Roxfort b�jitaltan tan�ra volt szem�lyesen. Nagyon meglep�d�tt, amikor Elizabeth bel�pett, a l�ny ugyan�gy.

- J� napot Miss Potter, mi j�ratban errefel�? Csak nem a r�gi eml�keit megy vissza keresni az iskol�ba? - k�rdezte Piton enyhe �llel a hangj�ban.

Eliza j�l ismerte ezt a hangnemet. R�gi tan�ra szinte mindig minden griffend�les di�kkal �gy besz�lt, �s ez al�l � sem volt kiv�tel. De azt is tudta pontosan, hogy a b�jital tan�r addig ilyen magabiztos, am�g nyeregben �rzi mag�t, �s Elizabeth Potter nem volt t�bb� egy griffend�les di�k, akit a f�rfi csak �gy kig�nyolhatott. Ugyan�gy tan�r volt imm�r, mint a f�rfi. Hab�r Piton a maga 39 �v�vel id�sebb volt n�la, �s m�r j� ideje a Roxfortban tan�tott. A sz�ve m�ly�n nagyon tisztelte a b�jital tan�rt a tart�s��rt, �m eld�nt�tte mag�ban, hogy nem hagyja mag�t r�gt�n az els� alkalommal lemosni a p�ly�r�l.

- J� napot, Piton professzor, �r�l�k, hogy �jra l�tom! - mondta Lizy kedvesen.

Perselus a mondat v�g�re felh�zta a szem�ld�k�t �s g�nyos arckifejez�ssel n�zett a l�nyra.

- Azt k�tve hiszem - gondolta mag�ban, de csom�t k�t�tt a nyelv�re, �s ink�bb megtartotta mag�nak a meg nem t�rt�nt kijelent�st.

- Nem mag�n�gyben utazom Roxfortba, Professzor �r! - hadarta l�ny, mik�zben m�lyen a f�rfi szem�be n�zett. Perselus viszonozta pillant�s�t, �s gy�ny�r�, �jfekete szemeit a l�ny tekintet�be f�rta.

- Igaz�n? - Piton megpr�b�lt nyugodt maradni, �m hangj�b�l �rz�d�tt a k�v�ncsis�g. Elizabeth Potter az egyik legtehets�gesebb �s legszorgalmasabb di�kja volt, ezt m�g neki is el kellett ismernie. R�ad�sul a l�ny k�l�n�s �rdekl�d�st mutatott a b�jitalok ir�ny�ba, �gy Perselus sokat dolgozott egy�tt vele. Pontosan tudta m�r akkor, hogy sokra fogja Eliza vinni. Ezt neki sose mondta, s�t m�g dics�ret is nagyon ritk�n hagyta el a sz�j�t. Ennek a f� oka az volt, hogy Elizabeth �desapja, James Potter, Piton egyik gy�l�lt ellens�ge (a mai napig), �s ez�rt a l�nyt is megpr�b�lta ugyan�gy gy�l�lni. M�gsem ment neki. Csak annyit �rt el, hogy ha tehette, szidta �t, �s megpr�b�lt t�vols�gtart�an viselkedni vele. Elizabeth ennek ellen�re kedvelte a professzort, mert rem�lte, hogy ez a kar�t nyelt tart�s �s g�nyos viselked�s m�s bels�t takar. Piton sosem �rtette, mi�rt dolgozik vele Elizabeth, mikor mindig belek�t�tt a l�ny munk�j�ba, ha tehette. Nem vallotta volna be, m�g akkor sem, ha izz� par�zson is kellett volna j�rnia, de rettent�en becs�lte Eliz�t, ami�rt sosem hagyta abba a vele val� tanul�st. Pedig n�ha nagyon goromba volt, amire szinte nem volt oka, ezt � is tudta.

- Dumbledore professzor nekem adta a s�t�t var�zslatok kiv�d�se �ll�st - folytatta a l�ny, �s v�rta a hat�st, ami nem maradt el. Ugyanis Pitonnak m�r �vek �ta erre a tant�rgyra f�jt a foga, m�gis mindig m�s kapta meg. Tavaly Alastor Mordon, egy �reg, tapasztalt auror, azel�tt m�sik gy�l�lt ellens�ge Remus Lupin, akinek v�rfarkas �nje miatt kellett t�voznia. Ebben persze Piton keze vastagon benne volt. Azel�tt Gilderoy Lockhart, aki finoman fogalmazva egy b�jg�n�r sz�jh�s, �s a tan�t�shoz egy�ltal�n nem �rtett semmit. Ez is nehezen volt elviselhet� a b�jital tan�rnak, �m hogy Albus egy fiatal csitrinek adja oda az �ll�st, akinek a toj�sh�j m�g ott van a fenek�n, na ez m�r egy kicsit sok volt Perselus Pitonnak.

- Nem gondolja Miss Potter, hogy �n m�g t�l fiatal �s tapasztalatlan egy ilyen �ll�shoz? – tette fel a k�rd�st Piton a szok�sos ir�ni�j�val a hangj�ban, de �rezhet� volt, ahogy szem�b�l �radt a d�h�dt tehetetlens�g.

- Ha Dumbledore professzor alkalmasnak tart az �ll�sra, akkor �n is annak tartom magam! - Elizabeth b�szk�n kih�zta mag�t.

- Nem gondolja, hogy szer�nytelens�g, amit mond, kisasszony? - sz�lt, k�l�n�sen megnyomva az utols� sz�t.

- Nem, egy�ltal�n nem Professzor �r – felelte, b�r �rezte, a f�rfinak r�szben igaza van, �s nagyon k�nosan �rezte mag�t.

- �gy, h�t majd megl�tjuk! - mondta Piton, �s le�lt a hely�re.

Lizy is le�lt vele szemben �s el�vett egy foly�iratot, m�gis �rezte, a b�jital tan�r jelenl�t�ben k�ptelen figyelni arra, amit olvas, �s ez nagyon feld�h�tette. Le is tette a k�nyvet.

- M�r r�gen hoztak �gy ki a sodromb�l! - gondolta m�rgesen. Titkon rem�lte, hogyha tan�r lesz, Perselus Piton v�gre embersz�mba fogja venni, m�g ha m�rges is lesz, hogy kedvenc t�rgy�t hal�szta el az orra el�l. A f�rfib�l �rad� m�rhetetlen mennyis�g� g�nyra �s haragra azonban egy�ltal�n nem sz�m�tott.

A vonat�t nagy r�sze sz�tlanul telt. Amikor m�r nem b�rta valamelyik�k a nagy fesz�lts�get, kiment egy r�vid s�t�t tenni. P�r �ra ut�n Lizy eld�nt�tte, ha a f�rfi visszaj�n, v�get vet a k�nos csendnek. Perselus meg is �rkezett perceken bel�l.

- Mondja Professzor �r, sok minden v�ltozott Roxfortban az elm�lt p�r �vben? - k�rdezte, miut�n jobb nem jutott az esz�be. Perselus meglep�d�tt, mert azt hitte, a l�ny a vonat�t v�g�ig nyugton hagyja.

- Egy�ltal�n nem Miss Potter. Csak a di�kok �s a tan�rok egy r�sze! - cinikus modor�val mindenkit k�pes volt kihozni a sodr�b�l. - Egy�bk�nt nem kell azon t�rnie Mag�t, hogy t�rsalg�st kezdem�nyezzen, �n jobban �r�ln�k neki, ha �lvezhetn�m a csendet - f�zte hozz�, de tudta, hogy nem gondolta komolyan.

Elizabeth �rezte, hogy paprikav�r�s lesz az indulatt�l, �s nem b�rja mag�ban tartani haragj�t.

- Akkor mi�rt nem keresett egy �res f�lk�t, ha annyira csendben szeretne lenni? – fakadt ki a l�ny m�rgesen.

- Az�rt, mert ez volt az egyetlen �res f�lke, legal�bbis azt hittem – v�laszolta a b�jitaltan�r enyh�bb hangnemben. - Amint l�tom, m�g mindig nem tud parancsolni az indulatainak, Miss Potter! Egy ”felel�ss�gteljes” tan�rn�nek tudnia kellene f�keznie mag�t - �rezte, az �jabb t�mad�s�val ism�t � van f�l�nyben.

- Szerintem m�g mindig jobb, ha valaki m�rges, mintha �lland�an szurk�lja a k�r�l�tte l�v�ket, indokolatlanul - Lizy most m�r valamivel nyugodtabb hangon nyilv�nult meg.

- Igaz�n �gy gondolja, hogy ok n�lk�liek a megjegyz�seim, kisasszony? – a f�rfi igaz�n meglep�d�tt.

-A legt�bb esetben sajnos, professzor �r. Ha csak minden m�sodik g�nyos megjegyz�s�t kijelent�sre cser�ln� fel, sokkal t�bbet tanulhatn�nak �nt�l a di�kok… �s m�sok is - vallotta be Lizy.

- Higgye el Miss Potter, pontosan tudom, hogy kell tan�tani! T�bb a tapasztalatom, mint �nnek! - csattant fel Piton.

- Ebben egyet�rt�nk - v�laszolta l�ny.

A f�rfi b�rmilyen m�s v�laszra sz�m�tott volna, de erre nem. - Komolyan mondja? - k�rdezte k�v�ncsian.

- Igen, term�szetesen - helyeselt Lizy. - Nem vitatom a tan�ri k�pess�geit �s a tapasztalat�t, Piton professzor, hisz �n is r�szes�lhettem bel�le – a l�ny szem�ben cinkos f�ny csillant meg.

- L�tom, nem csak vitatkozni tud Miss Potter, ezt �r�mmel tapasztalom – sz�lt Piton, egy kiss� megh�kkenten. Nem akarta megadni azt az el�gt�telt a l�nynak, hogy egyet�rt vele b�rmiben is.

Eliza v�lasz helyett csak mosolygott. Ez nagyon d�h�tette a f�rfit, b�r el kellett ismernie, hogy a l�ny nagyon sz�p mikor felvidul. A vonat�t tov�bbi r�sze besz�lget�s n�lk�l telt el, m�gis mindketten �gy �rezt�k, egy kicsit meggy�zt�k a m�sikat. A b�jitaltan tan�r r�j�tt, volt tan�tv�nya nem is olyan nyakas, mint hitte, s Lizy bebizony�totta mag�nak, hogy Perselus Pitonb�l is lehet �rzelmeket kiv�ltani.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s