5. Fejezet- Az �j tan�rn�

A holnap gyorsan elj�tt. �s az �r�k is mintha rep�ltek volna. A di�kok �rkez�s�t este h�tre v�rt�k. Lizy eg�sz nap csak l�zengett a kast�lyban. Enni nem b�rt semmit, mert �gy �rezte, a gyomra hely�n h�borg� tenger van. Az igazgat�t�l m�r j� ideje megkapta az �rarendj�t, amit szinte k�v�lr�l f�jt, �gy m�r az sem foglalkoztatta. Ak�rhov� ment, semmi nem tudta lek�tni.  Ebben az egy napban v�gigj�rta a kast�ly �sszes lehets�ges szob�j�t, a k�nyvt�ron �t a tantermeken �t a padl�sig. Igaz sehol nem t�lt�tt el t�z percn�l t�bbet. Madam Cvikker is el�gg� furcs�llotta, mikor p�r pillanat ut�n becsukta a k�nyv�t, visszatette a polcra, �s tov�bbindult. A k�nyvt�rsn� nem is eml�kezett ilyesmire Lizyvel kapcsolatban. Ez volt az egyik kedvenc tart�zkod�si helye. R�szben a csend �s a nyugalom, r�szben pedig a tem�rdek mennyis�g� k�tet miatt. Elizabeth ugyanis „m�ni�kusan” szeretett olvasni. Nem csak a tank�nyveit, b�rmit, ami �rdekesnek t�nt sz�m�ra. Az este hamar elj�tt. � is lement a Nagyterembe, mint a t�bbi tan�r. Mikor bel�pett, l�tta, hogy a di�kok �s a tan�rok nagy r�sze elfoglalta hely�t. Teljesen m�s volt �gy, a gyerekek halk moraja �letet adott a helys�gnek Mikor v�gigment az asztalok k�z�tt, egy ismer�s hang �t�tte meg a f�l�t.

- Ezt nem hiszem el, Lizy mondd, hogy nem tan�rn�k�nt vagy itt! Sz�val ez volt az a nagy titok, amit Charley nem �rult el! - �muldozott Ron Weasley, aki olyan volt Elizabethnek, mintha az �ccse lenne. Megfordult �s Ron ott �llt vele szemben. R�mosolygott a fi�ra, aki odal�pett hozz� �s meg�lelte. Elizabeth ugyan�gy tett.

- Szervusz Ron, j�, hogy �jra l�tlak. Charleyra ne haragudj, �n k�rtem, hogy ne mondja el, hogy itt fogok dolgozni – v�laszolta Lizy kedvesen

- M�g mindig szerettek titkol�zni. Charleynak k�l�n �lvezet volt, hogy nem mondott nekem semmit. De Fred �s George sem tudt�k. Csod�lom, hogy nem szimatolt�k ki valahogy - mondta Ron. Az ikrek ekkor l�ptek be a nagyterembe Ginnyvel �s Hermion�val.

- Ezt nem hiszem el. Elizabeth, ugye nem itt fogsz tan�tani? Atya�g, el fog szabadulni a pokol - vigyorgott Fred.

- Sz�p j�napot mindenkinek! De igen, sajn�lattal k�zl�m, hogy �n leszek a s�t�t var�zslatok kiv�d�se tan�rn�t�k - viccel�d�tt.

- V�gre valaki, aki �rt hozz� - sz�lt Ron

- �s nem is Piton. Komolyan megijedtem, hogy Dumbledore neki adja az �ll�st - f�zte hozz� George.

- K�sz�n�m a bel�m vetett bizalmat, igyekszem majd megh�l�lni. M�gis mi bajotok van Piton professzorral? - k�rdezte, mik�zben meg�lelte Ginnyt, �s az ikreket.

- �h, csak a szok�sos. Min�l kevesebbet l�tjuk, ann�l jobb - vigyorgott Ron.

- �rtem. M�g nem ismerj�k egym�st, Elizabeth Potter vagyok – Lizy kezet ny�jtott Hermion�nak, majd Harrynek.

- Hermione Granger, tan�rn�, �r�l�k, hogy megismerhetem – mutatkozott be a l�ny zavartan.

     - Ugyan Hermione, Lizyt nyugodtan tegezheted, � ann�l sokkal laz�bb, minthogy mag�zni kelljen - csipkel�d�tt Ron.

- Az �r�n elv�rom a kell� tisztelet, am�gy t�nyleg nyugodtan tegezhettek. Nem vagyok sokkal id�sebb N�latok - felelte, majd Harryhez fordult. - �rvendek fiatalember. Kihez van szerencs�m? - k�rdezte Lizy, s k�zben sz�ve a tork�ban dobogott, hisz nagyon is j�l tudta, ki ez a fi� vele szemben.

- Harry... Harry Potter vagyok, kisasszony - �s k�rd�n n�zett a l�nyra.

- �r�l�k Ron, hogy megismerhetem a bar�taidat. Holnap velem kezdtek reggel. Nagyon v�rom m�r – vallotta be.

- Mi sem kev�sb�, tan�rn�! - nevetett Ron.

- J� �tv�gyat �s tov�bbi sz�p est�t Nektek! – b�cs�zott el Lizy, majd elindult a tan�ri asztal fel�.

- Neked is! Holnap tal�lkozunk - mosolygott Ron. 

Mikor oda�rt a tan�ri asztalhoz, le�lt Piton mell�, akin l�tszott, b�rhol lenne sz�vesebben, csak nem itt, Elizabeth mellett.

- J� est�t Perselus! – k�sz�nt Lizy, b�r tudta, nem sz�m�that sok kedvess�gre a f�rfit�l. Amit viszont a b�jitaltan tan�r mondott neki, az a legvadabb r�m�lmait is fel�lm�lta.

- J� est�t Miss Potter! Tudja Roxfortban nem szok�s a di�kokkal ilyen felt�n�en kiv�telezni, mert ez nem vet j� f�nyt a tan�rokra. �s legyen sz�ves a k�zelj�v�ben ehhez tartani mag�t, k�rem - Piton hangja az �les k�sn�l, �s a leghegyesebb t�visn�l is sokkal b�nt�bb volt. Lizy �gy �rezte, alig kap leveg�t a megd�bben�st�l. Nagyon mellbe csapta, amit a f�rfi mondott neki.

- Nem �rtem, mire gondol Perselus. �n csak �dv�z�ltem r�gi, kedves ismer�seimet - szabadkozott. �rtetlen�l meredt a f�rfire.

- Pontosan Elizabeth. Akik a di�kjai, �s ez�rt �gy is kell vel�k b�nnia. Mint mondottam, pr�b�ljon a j�v�ben �gy viselkedni - Piton hangj�b�l �radt a cinizmus �s az el�gedetts�g. Lizy viszont nagyon m�rges lett, �s mert m�r folyt az els�s�k beoszt�sa, halkan, de m�gis hideg hangon ezt mondta a f�rfinak:

- Figyeljen ide Perselus. Nem vagyok t�bb� egy di�kl�ny, akit k�nye-kedve szerint porig al�zhat. �s k�l�nben is pontosan tudom, hogy kell egy tan�rn�nek viselkedni, f�l�sleges kioktatnia ez �gyben. Az egyetemen kell� sz�nvonal�, �s mennyis�g� oktat�sban r�szes�ltem. Tan�tani j�ttem ide, �s nem mag�n�r�kat venni �nt�l! - szeme csak sug�rzott az indulatt�l.  

- Viselkedni nem tan�tott�k meg az egyetemen, Miss Potter? - k�rdezte Piton, de a csod�lkoz�s l�that� volt az arc�n.

- Az egyetemen sok mindenre megtan�tottak, de arra nem, hogy az ironikus, mindenkivel k�teked� alakokkal hogyan b�njunk - felelte cs�p�sen Lizy. �rezte, m�g soha nem volt ilyen d�h�s senkire. Ha nem az �vnyit� vacsor�r�l lett volna sz�, m�r r�g felpattant volna a sz�kr�l, �s kivonult volna a teremb�l. Tudta j�l, most nem lehet, �s ez�rt igyekezett uralkodni indulatain. Piton sem �rzett m�sk�pp. Rettent�en felbosszantotta Elizabeth, m�gis bel�tta, a di�kjai el�tt nem vesztheti el a tekint�ly�t azzal, hogy fel�ll, �s kis�t�l. A Nagyterem elvar�zsolt eg�n l�v� sz�rke felh�k kettej�k k�z� is bef�rk�ztek. A vacsora h�tral�v� ideje alatt nem sz�ltak egym�shoz, de a fesz�lts�g kettej�k k�z�tt �rezhet� volt.

Dumbledore �vnyit� besz�de r�vid, �m ann�l elgondolkodtat�bb volt:

- �r�l�k, hogy mindenki itt van. Neh�z �v van m�g�tt�nk, �s nem mondhatom, hogy az idei k�nnyebb lesz. Most m�r nem titok, hogy a S�t�t Nagy�r visszat�rt. A Roxfort azonban biztons�gos. Ide nem juthat be ak�rki. Viszont szeretn�m, ha id�n mindenki megk�nny�ten� a tan�rok dolg�t �s lemondana az �jszakai bolyong�sokr�l �s egy�b rendbont�sokr�l - ekkor jelent�s�gteljesen a Griffend�les asztal fel� n�zett. - Ami pedig a j� h�reket illeti, szeretn�m bemutatni iskol�nk �j s�t�t var�zslatok kiv�d�se tan�rn�j�t, Miss Elizabeth Pottert - ekkor Lizy fel�llt �s egy mosoly keret�ben k�sz�nt�tte a di�kokat. A teremben halk moraj futott v�gig. Dumbledore azonban k�zbesz�lt: - Sikeres tan�vet mindenkinek. Most pedig kezd�dj�k a lakoma - azzal csettintett egyet, s megteltek az asztalok finoms�gokkal.

- Ron, nem hiszem el, hogy v�letlen�l h�vj�k Potternek. Tudni akarom, mit nem mondt�l el nekem! - Harry az�ta faggatta bar�tj�t, mi�ta Lizy otthagyta �ket.

- Figyelj ide. Elmondtam m�r az elm�lt f�l �r�ban ezerszer, de most m�g utolj�ra elmondom. Lizyt az�ta ismerem, ami�ta csak az eszemet tudom. Olyan, mintha a n�v�rem lenne. Tulajdonk�ppen az is. Charleyval voltak �vfolyamt�rsak, azonban most nem ez a l�nyeg. Ha b�rmilyen kapcsolat lenne k�ztetek, szerinted elhallgatt�k volna ennyi �ven �t? Ez lehetetlen - v�dekezett Ron.

- Itt semmi sem kiz�rt. Majd megl�tjuk ki ez az Elizabeth Potter - replik�zott Harry elsz�ntan.

Vacsora ut�n Dumbledore irod�j�ban m�r ott �lt Lizy �s az igazgat�. Minerva �pp elment Harry�rt. M�r csak �r� v�rtak. Eliza �rezte, hogy a gyomra g�rcsben van, �s leveg�t is alig kap az idegess�gt�l. Ezt Albus is l�tta rajta.

- L�nyom, nyugodj meg, ez nem vezet semmi j�ra. Elem�szted itt Magad az idegesked�ssel. Nem lesz semmi baj - �pp ekkor l�pett be McGalagony professzor egy r�vid kopogtat�s ut�n a legifjabb Potterrel egy�tt.

- Albus, itt van Harry. Akkor �n megyek is - �s kifordult az ajt�n.

- K�sz�n�m Minerva. Fiam, k�rlek, gyere be �s �lj le. Fontos dolgot kell Veled megbesz�ln�nk - b�ztatta Dumbledore.

- Igen Igazgat� �r - mondta Harry, �s le�lt egy sz�kre Lizy mellett. K�rd�n n�zett a l�nyra, majd az igazgat�ra is.

- Gondolom sok k�rd�s mer�lt fel Benned, mi�ta tudod, hogy a tan�rn�det is Potternek h�vj�k? - k�rdezte az igazgat�.

- Igen. Eszembe jutott egy-k�t lehet�s�g - felelte Harry b�tortalanul.

- Rendben elmondom a dolgot, k�rlek, ne szak�ts f�lbe. Elizabeth a n�v�red. Az�rt nem mondtam el Neked, mert f�ltem, hogy sokkal nagyobb vesz�lyben lenn�tek Voldemort miatt, ha egy�tt maradtatok volna azok ut�n, ami a sz�leitekkel t�rt�nt – kezdte el Dumbledore komolyan.

- De hogyhogy? Hogyan �lted t�l Te is… �s hol volt�l ennyi ideig? – Harryb�l csak �gy z�poroztak a k�rd�sek, mikor Lizy k�zbev�gott.

- Az�rt nem �lt meg a Voldemort, mert �pp Siriusn�l voltam aznap este. N�la nyaraltam. Akkor akart hazavinni. Mikor vissza�rt�nk, l�ttuk, hogy mit m�velt. Hagrid �pp akkor j�tt �rted, hogy elhozzon Albushoz – v�laszolt Lizy.

- �rtem - felelte Harry r�viden. Nem tudta, mit is mondjon. Erre nem sz�m�tott. Van egy n�v�re! M�g mindig nem hitte el. 

- �n Magatokra hagylak Benneteket. Azt hiszem, van mit megbesz�lnetek. J� �jszak�t! – sz�lt v�g�l az igazgat� �s elindult. Harry sok�ig n�zte Lizyt. M�g mindig nem tal�lta a szavakat.

- Haragszol R�m? – tette fel a napok �ta lelk�t nyomaszt� k�rd�st Lizy.

- Nem. Egy�ltal�n nem. Meg�rtem, hogy Dumbledore csak az �let�nket v�dte. Tudom, hogy j�t akar. Soha semmit nem tesz ok n�lk�l. Csak nem tudom, mit mondjak. Annyira �r�l�k Neked - Harry k�zben odal�pett hozz�, �s meg�lelte. Lizy is �t�lelte �ccs�t, �s �rezte, hogy a s�r�s k�rny�kezi.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s