12. Fejezet – Furcsa viszontl�t�s

Lizy hamar fel�p�lt, h�la fiatal �s er�s szervezet�nek. A November lassan a v�g�hez k�zeledett. Harry�k az eml�kezetes Halloween �ta eleget tettek tan�rn�j�k k�r�s�nek, lemondtak az esti csatang�l�sokr�l �s egy�b kih�g�sokr�l.

P�ntek d�lut�n volt �pp, amit Eliza �gy d�nt�tt, egy kis mag�nyos s�t�val t�lt. Mikor v�gzett az RBF- el�k�sz�t� szakk�rrel, visszament a szob�j�ba a t�likab�tj��rt. Elhat�rozta, hogy k�rbej�rja a kast�lyt, �gy nem kell messze mennie, �s m�gis el�g id�t t�lthet a friss leveg�n. Kezdett s�t�tedni, az �rnyak elny�ltak lettek, az eg�sz term�szet t�lvil�ginak t�nt. A d�r mindent k�rbe�lelt feh�r takar�j�val. Elt�prengett az elm�lt p�r h�napon, amit Roxfortban t�lt�tt. �r�lt, hogy �ccs�vel napr�l napra jobban megismerik egym�st, hisz nagyon sokat besz�lgettek. Szerette koll�g�it, nagyon j� kis k�z�ss�get alkottak �gy egy�tt. Lizy �gy �rezte, befogadt�k, tal�n m�g Perselus is. Erre a gondolatra megborzongott, de ennek semmi k�ze nem volt a kinti viharos sz�lhez. Igen, hat�rozottan �rezte, a f�rfi ellenszenve �s haragja ir�ny�ba kezdett csitulni. Vagy m�gis a k�r�lm�nyek miatt volt Perselus enyh�bb vele, mint �ltal�ban szokott? Az a tragikus este Lucius Malfoy-jal, azt�n a knoflexes t�mad�s, �s a p�r nappal ezel�tti esem�nyek. Az uszod�ban kellemesen elbesz�lgettek, de az csak egy nap volt a sok k�z�l, amit Lizy maga m�g�tt hagyott Roxfortban. Perselus kelhetett aznap kiv�telesen jobb l�bbal is. Nem tudott r�j�nni, a f�rfi hogyan �rez ir�nta, csak abban volt biztos, amit � �rzett. Illetve abban sem. A sz�ve m�ly�n �rezte, szereti Perselust, makacss�ga �s b�szkes�ge m�gsem engedte bevallani mag�nak.

Ekkor zaj csapta meg a f�l�t. Megfordult, hogy l�ssa mi a forr�sa. Mivel Lizy legal�bb egy �r�ja s�t�lt kinn, teljesen bes�t�tedett, a Hold sem vil�g�tott, csak a csillagok ragyogtak s�padtan, �gy nem l�tott p�r l�p�sn�l messzebb. Egy fekete alak suhant �t az �vegh�zak k�z�tt. Eliza egy pillanatig habozott. K�vesse, avagy nem? V�g�l k�v�ncsis�ga fel�lkerekedett �vatoss�g�n, �s az illet� nyom�ba eredt. Szinte szaladt, mert „�ld�z�ttje” gyors l�ptekkel haladt. Keletnek vette az ir�nyt. A kast�ly mellett elhaladva, az onnan kisz�r�d� f�nyben l�tszott: csukly�t visel. – Csak nem egy hal�lfal�? – futott �t a gondolat a l�ny agy�n. M�r legal�bb f�l �r�ja r�tt�k a kilom�tereket, egyszer csak az illet� egy halk pukkan�s k�zepette elt�nt a r�ten. Amikor Lizy oda�rt, ott �rulkodtak a hoppan�l�s hely�r�l a fluoreszk�l� porszemek.  Elizabeth el�h�zta a var�zsp�lc�j�t, �s ezt mondta: ” Sequora vie”. Egy pillanat alatt London egyik sz�k �s s�t�t macskak�ves mell�kutc�j�ban tal�lta mag�t. A csukly�s alak viszont nyoma sem volt. - Ez sz�p! Itt �llok az �jszak�ban London kell�s k�zep�n, fogalmam sincs kit k�vetek, r�ad�sul az idegen elt�nt, m�gis kinek k�pzelem magam, Sherlock Holmesnak? - h�borgott Eliza mag�ban. Elhat�rozta, most m�r nem h�tr�l meg, t�rt�nj�k b�rmi. Nem hi�ba h�vt�k Potternek. Ha valamilyen �gybe belekezdett, be is akarta azt fejezni, ker�l, amibe ker�l. K�rbepillantott, melyik ir�nyba induljon. Az utca kihalt volt �s a l�mp�k sem �gtek, csak a f��tr�l sz�r�d�tt be n�mi f�ny. Elizabeth az ellenkez� ir�nyba indult. B�r el�gazott sz�mtalan, m�g kisebb sik�torba, m�gis egyenes haladt el�re. A v�g�n egy szemeteskuka �llt, semmi m�s. A l�ny meg�rz�se azt s�gta, itt kell tov�bbmennie. Csak r� kell j�nnie a dolog nyitj�ra. Var�zsp�lc�j�t m�g mindig kez�ben tartotta. Meg�t�gette vele a kuka tetej�t, majd egy pillanatig v�rt. Nem t�rt�nt semmi. Mikor m�r sz�mos ajt�nyit� �s �tj�r�t felismer� var�zslatot kipr�b�lt, �m eredm�ny n�lk�l, esz�be jutott valami. –Ennek kell lennie, biztosan ez az – hajtogatta mag�ban konokul. – „Szez�m T�rulj!” – a kuka abban a pillanatban elt�nt �s egy alag�t bej�rata v�lt l�that�v�. – Lumos! – Lizy f�nyt gy�jtott a p�lc�j�val. – Csak tudn�m, mi�rt kell a var�zsl�knak mindig a mugli mes�ben l�v� �rtelmetlen kifejez�seket haszn�lniuk – m�rgel�d�tt, mikor bel�pett. A halv�ny f�nyben hom�lyosan derengtek a t�gl�kra festett k�l�nb�z� �tjelz�sek Az alag�t meredeken vezetett lefel�, Lizy am�gy is lassan haladt, hogy megjegyezze, merr�l j�tt. K�r�lbel�l negyed �r�s gyalogl�s ut�n meghallott valamit. �gy t�nt, mintha k�t f�rfi veszekedne. A folyos� egyik oldal�n hirtelen egy t�lgyfa ajt�t tal�lt. A hangok onnan sz�r�dtek ki. Megpr�b�lta �vatosan, zajtalanul kinyitni. Szerencs�je volt. Az ajt� lassan, hangtalanul megmozdult. K�t var�zsl� �llt egym�ssal szemben, var�zsp�lc�jukat egym�snak szegezt�k. Egyfolyt�ban mormoltak valamit, de nem �tok okozta f�ny t�rt el� a p�lc�jukb�l. Eliza ilyet azel�tt m�g nem l�tott. Egy magas, v�kony, hossz� haj� f�rfi �llt h�ttal neki, m�gsem tudta a f�lhom�lyban megmondani, ki lehet az. A vele szemben�ll�t viszont r�gt�n felismerte, de nem akarta elhinni. Piton volt az. Tal�r n�lk�l, f�lig nyitott ingben, var�zsp�lc�j�val a kez�ben k�zd�tt, ver�t�kt�l csapzott haja kiss� a szem�be l�gott. �gy n�zett ki, mint aki m�r r�g�ta �s elkeseredetten harcol. Mindk�t f�rfi �pp egy „var�zslatot” k�ld�tt ki a p�lc�j�b�l, Lizy mikor meghallotta: Ad… . De tov�bb nem jutottak, mert a l�ny felki�ltott.

- Nem engedem meghalni a f�rfit, akit szeretek! – ki�ltotta, �s a k�vetkez� pillanatban egy elt�r�t� b�b�j rep�lt Perselus fel�. A var�zsp�lc�b�l kit�r� f�nyek �sszetal�lkoztak, Elizabethet tal�lva el, aki erre nem sz�m�tott, �s a nagy �t�st�l a f�ldre esett. A k�t f�rfi ekkor �szre vette a l�nyt, �s mindketten odarohantak hozz�.

OOO

- M�gis mit gondolt�l Black, mit�l lett rosszul? – k�rdezte Piton �lesen. �rezhet� volt izgatotts�ga. Lizy lassan �bredezni kezdett. Amikor kinyitotta a szem�t, nem akart annak hinni. Perselus �s Sirius hajoltak f�l�, mindkett�j�kben vibr�lt az aggodalom.

- Ha megk�rdezhetem, Ti mit csin�ltok itt? –k�rdezte k�b�n.

- Ezt �ppens�ggel mi is k�rdezhetn�nk T�led – morogta Piton.

- �n… �n csak… - a l�ny nem akarta bevallani az igazat. Csak sejtette, hogy Piton volt az, akit id�ig k�vetett.

- Csak ut�nam j�tt�l a kast�lyb�l, igaz? Nem v�letlen�l h�vnak Potternek. Nem hazudtolod meg a neved, az biztos – Perselus szavai f�jtak Lizynek, m�r r�g nem besz�lt a f�rfi ilyen goromb�n.

 - Fejezd be Piton! Nem l�tod, hogy rosszul van! Te meg csak szek�rozod! Mikor fogsz egyszer norm�lis ember m�dj�ra viselkedni? – m�rgel�d�tt Sirius.         

- Igen Perselus, k�vettelek, de nem tudtam, hogy Te vagy. Azt hittem valaki rosszban s�ntik�l, �s ez�rt eredtem a nyomodba. Sirius Te mit csin�lsz itt… Perselussal? – k�rdezte v�g�l. A k�t f�rfi r�gt�n zavarba j�tt. Elfelejtettek goromb�skodni is, csak k�nosan hallgattak, nem is n�ztek Elizabeth szem�be.

- Teh�t, mit csin�ltok itt? Azt hiszem az utols� sz�, amit hallottam, el�g ok, hogy magyar�zatot k�veteljek T�letek! - a l�ny t�nyleg nem tudta, mi t�rt�nt.

- M�gis mit hallott�l? �rtem m�r…! - vil�gosodott meg Sirius egy pillanat alatt. – Azt hitted Te kis butus, hogy meg akarom �lni Pitont egy Adava Kedavr�val, pedig csak annyit hallott�l, hogy Ad.., ugye? – Lizy n�m�n b�lintott. – Nocsak, ennyire agg�dsz a koll�g�d�rt? – Sirius az utols� mondatot ink�bb Perselusnak mondta, mint Lizynek.

- Black csak azt pr�b�lta ki, mennyire tud gyorsan reag�lni, ha p�rbajra ker�lne a sor. Az a var�zsige, amit kimondott pedig �gy sz�lt: „Adhibitum verum” Arra val�, hogy…- Eliza m�rgesen k�zbev�gott.

- Tudom, mire val� Perselus, nem vagyok egy iskol�s l�ny. Adhibitum verum” akivel szemben haszn�ljuk, igazat kell, hogy mondjon nek�nk. Hasznos, ha nincs �pp a k�zelben Veritaserum.

– Eliza r�j�tt, hogy feleslegesen agg�dott, �s nagyon k�nosan �rezte mag�t. F�leg az�rt az elhamarkodott mondat��rt. - De akkor is mit csin�ltok itt ketten, az �jszaka k�zep�n Londonban, egy ismeretlen alag�tban? – volt a frapp�ns k�rd�s.

- Az igazs�g az, hogy Dumbledore k�rt meg, hogy t�j�koztassam Blacket arr�l, mi folyik a kast�lyban - vallotta be Piton.

- �s k�zben p�rbaj leck�ket is adtok egym�snak? �s mi volt az a k�l�n�s f�ny? Ilyet azel�tt m�g nem l�ttam – Elizabeth m�r nem tudta, mit higgyen.

- Erre �n k�rtem meg Perselust. M�r r�gen volt var�zsp�lca a kezemben –szabadkozott Sirius. – A kij�v� f�nycs�va az�rt volt kiss�... hmm… elt�r�, mert el�tte alkalmaztuk az Infirmo var�zslatot, �gy nem okozunk nagy k�rt egym�sban, ha valamelyik�nk f�lretal�l.

- �rtem. Eln�z�st, hogy r�tok t�rtem, de azt hittem h�vatlan vend�g j�rt Roxfortban. Szerencs�re nem – lopva Pitonra pillantott.

- Ugyan, �r�l�k, hogy itt vagy. M�r nagyon szerettelek volna l�tni. Az�rt ez nem ugyanaz, mintha Piton mes�li el, hogy mi t�rt�nt Veled mostans�g – kuncogott a f�rfi.

- Perselus? Elmes�lni? Milyen gyakran tal�lkoztok Ti itt? �n mi�rt nem tudhattam err�l?  - a k�rd�sek csak �gy �z�nl�ttek a l�nyb�l.

- H�t. El�g gyakran. Dumbledore nem akarta, hogy tudd, a biztons�god �rdek�ben – Lizy csak a fej�t ingatta m�rgesen. Sirius odal�pett hozz�, �s meg�lelte.

- Sirius, k�rdeznem kell valami nagyon fontosat. Nem olyan r�g tal�lkoztam egy f�rfival az iskol�ban, aki azt �ll�totta, Solomos Blacknek h�vj�k, �s a Te ikertestv�red – Lizy olyan tekintettel f�rk�szte Siriust, mintha bele akarna l�tni a gondolataiba.

- Igaz, t�nyleg volt egy ikertestv�rem, de t�z �ves kor�ban meghalt egy balesetben. Az eg�sz csal�d l�tta, mikor a szerencs�tlens�g bek�vetkezett… - itt elcsuklott a hangja.

- Akkor ki lehetett az a f�rfi, nincs valami �tleted? – Lizy nem akarta Sirius f�jdalm�t felkorb�csolni azzal, amit az illet� elmes�lt neki. De nem volt r�la meggy�z�dve, hogy nem lehetett Solomos Black a t�mad�ja.

- Fogalmam sincs – s�hajtott fel a f�rfi. Nem tudott mit mondani.

- Nem akarok �nnepront� lenni, de indulnunk k�ne, ha nem akarunk t�l nagy felt�n�st kelteni – t�rte meg Piton a csendet.

- M�ris? – kapta fel a fej�t Sirius.

- J�l van. De nem most l�tt�l utolj�ra! – mondta Eliza f�lig nevetve f�lig komolyan, majd egy puszit nyomott az arc�ra. Piton olyan k�pet v�gott, mint aki t�m�ny grapefruit levet ivott. Sirius csak mosolygott, de a szeme sark�b�l Perselust figyelte.

- Viszl�t Black. Pr�b�lj meg nem bajba ker�lni, ha lehet – k�sz�nt el a b�jitaltan tan�r szok�sos st�lus�ban. M�r a tiszt�son j�rtak, mikor �jra megsz�lalt. – Miss Potter, mi�rt j�tt ut�nam, ha azt hitte olyasvalaki az, aki rosszban s�ntik�l? – s�t�t tekintet�vel f�rk�szte a l�nyt.

- Mi�rt Perselus, Te nem s�ntik�lt�l rosszban? – mosolygott sejtelmesen Elizabeth.

- Mint l�thattad nem - hangzott a t�m�r v�lasz. �tjuk tov�bbi r�sze sz�tlanul telt. Lizy m�g a t�rt�ntek hat�sa alatt �llt. Az �t �rt t�mad�s m�g mindig nem old�d�dott meg. Egyre gyakrabban t�rt�nnek furcsa dolgok. - El�sz�r az a knoflex, majd Solomos, �s a mai este sem volt �pp �tlagosnak mondhat�! - gondolkodott.

 Piton v�gig azon r�g�dott, kinek sz�lhatott Lizy k�ts�gbeesett mondata: „Nem engedem meghalni a f�rfit, akit szeretek!”. T�nyleg neki, Perselus Pitonnak, aki mindig cinikus �s goromba volt vele? De ugyan�gy sz�lhatott Siriusnak is. Vagy m�gsem? Hisz Black h�ttal �llt neki, �gy nem l�tta. Meg is lep�d�tt, mikor mag�hoz t�rt.  Pitont nagyon ideges�tette, hogy egyre t�bbet foglalkoztatja ez a boszork�ny. Nem tudta mi ez az �rz�s, viszont napr�l- napra jobban hatalm�ba ker�tette. Nem volt ura teljesen �nmag�nak, �s ez rettent�en d�h�tette. De m�g jobban elbizonytalan�totta.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s