19. Fejezet - Vihar a vizespoh�rban

Lizy gondolataiba mer�lve ballagott hazafel�. Lucius Malfoy szavai bele�gtek elm�j�be, �s nem tudta kiverni onnan. Piton �s a s�t�t oldal? Vajon mi k�ze lehet kedves�nek a gonosz var�zsl�k t�bor�hoz? Ezen t�rte a fej�t legal�bb f�l �r�ja. Id�k�zben vissza�rt Roxfortba, m�gsem ment be a kast�lyba. Le�lt a kertben az egyik t�lgyfa al� gondolkodni. El�g s�tnival�ja volt ahhoz, hogy r�gt�n r�j�jj�n, mit is jelent a s�t�t oldalhoz tartozni. M�gsem akarta elhinni. A felismer�s teljesen letagl�zta, csak �lt merengve a t�lgyfa �rny�k�ban. Mihez kezdjen? M�gis mit mondjon Perselusnak, ha tal�lkoznak? �s hogyan k�rdezze meg? Olyannyira zaklatott volt, �rezte, minden porcik�ja remeg, a d�lel�tti melenget� naps�t�s ellen�re. Piton minden k�l�ncs�ge �s vissz�ss�ga dac�ra sem felt�telezte volna, hogy lepakt�lt a hal�lfal�kkal. K�ts�gbees�s�t egyre ink�bb az elkeseredett d�h vette �t. Remeg� l�ptekkel elindult az �p�let h�ts� bej�rata fel�. M�g v�letlen�l sem akart �sszetal�lkozni senkivel ezen a rezign�lt reggelen. Ennek ellen�re Piton szob�ja fel� vette az ir�nyt. Jobb a biztos rossz, mint a bizonytalans�g. A f�rfi �pp akkor t�rt vissza reggelij�b�l, mikor Elizabeth feld�ltan berontott szob�j�ba. A l�ny nem sz�lt semmit, hirtelen odal�pett hozz� �s felr�ntotta ingujj�t. Nem volt semmi k�ts�ge tov�bb. A s�t�t jegy ott �ktelenkedett a f�rfi bal karj�n. A kopony�t k�rbe�lel� k�gy� f�lreismerhetetlen volt. Lizy csak n�m�n �llt Piton el�tt. Nem is tudott mit mondani. Tork�ra forrt a sz�. Tekintete egyszerre volt riadt �s d�h�dt. Ahogy a f�rfi szemeibe n�zett, l�tta az ott bujk�l� b�ntudatot, �s megb�n�st. M�gis sarkon fordult, �s ahogy j�tt, szavak n�lk�l, �gy is hagyta ott a f�rfit. Mintha tombol� sz�lvihar keveredett volna a szob�ban. A b�jitalok mestere kedvese ut�n indult, aki �gy sietett, mint az �z�tt vad. Lizy legsz�vesebben vil�gba ki�ltotta volna csal�d�s�t �s f�jdalm�t. - �sszeadta mag�t egy hal�lfal�val! Egy olyan f�rfival, akinek a s�t�t oldal az �lete. Egy fikarcnyival sem jobb Lucius Malfoyn�l! S�t! – Perselus l�lekszakadva rohant ut�na. Tudta, ezt nem lehet megmagyar�zni, minden kimondott sz� csak ront az am�gy is kil�t�stalan helyzeten. A l�ny eg�sz magatart�sa, csak olaj volt a t�zre.

- K�rlek, hadd magyar�zzam meg! A dolog nem az, aminek l�tszik! – ragadta meg Elizabeth karj�t, mikor nagy nehezen utol�rte.

- Igaz�n? Akkor m�gis minek t�nik? Csak viccb�l tetov�ltattad magadra a s�t�t jegyet? – k�rdezte keser�en a l�ny, mik�zben kisiklott a f�rfi szor�t�s�b�l. Egy k�nnycsepp, annyi sem volt a szem�ben. Ennek ellen�re �rz�d�tt m�rhetetlen szomor�s�ga. A tegnapi kil�t�stalans�g meg sem k�zel�tette a mait. M�s szitu�ci� volt. Ott rajta �llt a d�nt�s. Itt nem tehet semmit, megtudta a k�nz� igazs�got, �s bele kell t�r�dnie. Ahogy a f�rfi �jfekete szem�be n�zett, be kellett vallania, l�ngol� d�he ellen�re is m�g szereti �t. Aki Voldemort csatl�sa! Az� a nyomorult gazember�, ki oly sok ember �let�t tette t�nkre!

- Nem, ebben igazad van. Fiatal voltam �s tapasztalatlan. Tartozni akartam valahov�, �s �gy �reztem, ott a helyem – ragadt�k ki a f�rfi k�ts�gbeesett szavai eszmefuttat�s�b�l. - Mikor r�j�ttem mi is folyik val�j�ban, m�r k�s� volt kisz�llnom. Az �letembe ker�lt volna. Dumbledore volt az egyetlen, aki tudta, mi t�rt�nik velem. Megk�rt r�, k�mkedjek neki Voldemort ellen, �s � seg�t nekem. Biztos voltam benne, ak�rmit is v�laszolok, nem hagy magamra. �n igent mondtam. Att�l kezdve minden rosszabb lett. Egyszerre mentettem meg �s vettem el �rtatlan emberek �let�t. Ez a kett�ss�g teljesen meg�rj�tett. Lassan kezdtem a marad�k j�zan eszemet is elveszteni. Egyik este a S�t�t Nagy�r arra utas�tott minket, oltsuk ki a Sullivan csal�d �let�t. �t gyerek�k volt, Elizabeth! �t �rtatlan, kicsi gyerek! �s egyik�knek sem kegyelmezt�nk. Soha nem �reztem olyan mocskosnak �s gal�dnak magam, mint akkor. Nincs mit sz�p�tenem a dolgon, aljas dolgokat vittem v�ghez, �s ezt nem enyh�ti a k�mked�sem sem. Ennek azonban v�ge. Neh�z volt lesz�molnom a m�ltammal, de megtettem – v�rakoz�n Eliz�ra n�zett, akinek arcizma sem r�ndult az elmondottak hallat�n.

- �s ezt most nekem el kellene hinnem? – felelte elkeseredett cinizmussal. Val�ban nem tal�lta igaznak a f�rfi szavait. M�g hogy k�m? Ha legal�bb bevallotta volna az igazat… Ilyen �tl�tsz�, �res kifog�sok…

- �n elmondtam az IGAZAT, a t�bbi rajtad m�lik – jegyezte meg csendesen. Pontosan tudta, Elizabeth Pottert hi�baval� b�rmir�l is gy�zk�dni.

- Mi k�z�d volt a sz�leim meggyilkol�s�hoz? – fakadt ki a l�ny. Rettegett a v�laszt�l, mert �rezte, ezt m�r nem lesz k�pes soha megbocs�tani a f�rfinak.

- Amikor meg�lt�k �ket, aznap este Voldemort nem h�vott mag�hoz. �n is csak Dumbledore-t�l hallottam m�snap reggel. Nem kedveltem az �desap�dat, ez ny�lt titok, de a hal�l�t soha nem k�v�ntam! �desany�d�t pedig a legkev�sb� sem! – egyre halkabban besz�lt, mintha att�l tartana, hangoskod�sa csak rosszabb� tenni az am�gy is menthetetlen helyzetet.

- Hogy lehettem ennyire naiv! Az orrom el�tt zajlott minden. �s �szre sem vettem – magyar�zta maga el� r�vedve a fiatal boszork�ny. Sok dolog vil�goss� v�lt el�tte, amiket di�kkor�ban nem tudott mire v�lni. Piton �jszakai kis „s�t�i”, hogy a legv�ratlanabb id�pontokban �s helyeken volt k�pes felbukkanni a kast�ly ter�let�n k�v�l, f�leg s�t�ted�s ut�n, �s m�g sz�mtalan szokatlan dolog. T�bbek k�z�tt a furcs�bbn�l is furcs�bb viselked�se. El�fordult olyan is, hogy Poppynak kellett lej�nni az �r�ra, mert Perselus rosszul lett.

A f�rfi biztos volt benne, nem viseln� el, ha elveszten� Elizabethet. Oda l�pett hozz�, �s �t�lelte. Lizy idegesen kit�pte mag�t Perselus karjai k�z�l. – Ne ny�lj hozz�m! Soha t�bb�! – ki�ltotta k�ts�gbeesetten. Piton tiszt�ban volt vele: a l�ny �let�ben el�sz�r igaz�n f�lt t�le. Ez volt a lehet� legrosszabb. Elengedte Elizabethet, soha nem tett volna semmit akarata ellen�re.

- Az egyetlen b�n�m az, hogy nem mondtam el az igazat. Ne hidd, hogy nem pr�b�ltam. T�bbsz�r is, mint gondoln�d. Eml�kszel, mikor magadhoz t�rt�l az �j�vi kalandod ut�n… - nem folytatta tov�bb. Lizynek is esz�be jutott az a reggel, mikor � hallgattatta el Perselust. Ha akkor �s ott tiszt�zt�k volna a dolgokat nem lenne ez az eg�sz. V�gtelen�l d�h�s volt, most m�r saj�t mag�ra is.

- Ami k�sik, nem m�lik. L�thatod Perselus. �lj boldogul! – k�sz�nt el t�le, �s otthagyta. A f�rfi m�gsem adta fel ilyen k�nnyen.

- Elizabeth, mit jelentsen az, hogy �lj boldogul? Nem mehetsz el, csak �gy!? �s az �ll�sod – pr�b�lta tiszt�zni a helyzetet.

- Azt, amit takar. Az �ll�somat majd bet�lti valaki m�s. Jelentkez� �gyis van r� h�zon bel�l, biztos nem lesz gond! – felelte cs�p�sen Eliza.

- �s vel�nk mi lesz? – tette fel a d�nt� k�rd�st a b�jitaltan tan�r.

- Vel�nk? Nem lesz semmi. Nincs t�bb� Mi. Csakis Te �s �n. Kiz�r�lag k�l�n – jegyezte meg fagyosan Elizabeth, �s fak�pn�l hagyta a d�bbent f�rfit. Piton nem tudott mit v�laszolni. Nem l�tta �rtelm�t, hogy tov�bb hadakozzon a l�nnyal. Ezt a csat�t elvesztette. Rem�lte a h�bor�ban m�g van es�lye.

 Elizabeth p�r perccel k�s�bb viharosan pakolni kezdte a holmijait utaz�t�sk�j�ba. Amit mondott, komolyan is gondolta. Egy percig sem marad itt, �sszecsomagol, �s maga m�g�tt hagyja Roxfortot. Le�lt �r�asztal�hoz, �s egy r�vid levelet kanyarintott:

Kedves Albus!

Ne haragudj r�m, k�rlek, ami�rt ilyen gyorsan �s sz� n�lk�l t�vozom. �gy �rzem, k�ptelen lenn�k tov�bb itt maradni azok ut�n, amit megtudtam. Tiszt�ban vagyok vele, magyar�zattal tartozom, amit igyekszem p�tolni. Rem�lem Perselus j� s�t�t var�zslatok kiv�d�se tan�r lesz helyettem, �s �gy nem bor�tom fel a megszokott rendet!

                                                                                                  �szinte szeretettel: Elizabeth

Neh�z sz�vvel, m�gis odaadta Pog�cs�nak a levelet. Baglya pontosan �rezte gazd�ja b�nat�t, v�ll�ra telepedett, �s fej�t �vatosan arc�hoz d�rg�lte. Lizy elmosolyodott, �s megsimogatta a madarat, aki ezek ut�n elrep�lt a lev�llel.

A fiatal boszork�ny m�g egyszer visszapillantott, mikor a Tiltott Rengeteg f�i mellett haladt el, �s leg�rd�lt egy k�nnycsepp f�radt arc�n. Felh�k takart�k el a napot, szinte alkonyi s�t�ts�g ereszkedett a t�jra. Eliza nem is tudta, hova viszik l�bai, csak ment, min�l t�volabb rossz eml�keit�l. Maga sem volt tiszt�ban vele, hogyan �rkezett Londonba, a megszok�s vagy a rutin jutatta el az Abszol �tra. Akkor eszm�lt fel, mikor Mrs. Amelia Fletcher k�sz�nt r�, egyik r�gi di�kt�rsa nagymam�ja: - J� Napot Elizabeth! Mi j�ratban ilyenkor errefel�? – k�rdezte a kedves, id�s h�lgy. Megjelen�se der�t �s j�kedvet �rasztott. Mosolyg�s, barna szem�vel, barna, �szbe vegy�l� haj�val �s szik�r termet�vel nem volt egy �tlagos nagymama. Csak �gy sug�rzott bel�le a nyugodts�g �s a harm�nia.

- J� Napot Mrs. Fletcher. Ez hossz� �s bonyodalmas t�rt�net – felelte a fiatal boszork�ny.

- Nincs kedve ki�nteni a sz�v�t egy finom mandulatea mellett? – puhatol�zott tapintatosan az �reg h�lgy. Elizabeth v�lasz helyett keservesen s�hajtott egyet. Az id�s h�lgy szel�den bel� karolt, �s le�ltek a K�l�nleges K�v�z� terasz�ra.

- Szerelmi b�nat, ne is tagadja kedvesen. Sz�llel szemben is meg�rzem az ilyesmit – mosolygott sejtelmesen.

- Mit tenne Mrs. Fletcher, ha kider�lne, hogy a f�rfi, akit szeret, nem is l�tezik, egy teljesen m�s ember? – tette fel az �t nyomaszt� k�rd�st a l�ny.

- Oh �rtem, valami s�t�t dolog a m�ltj�b�l? Egy feles�g, szeret� vagy valami enn�l is s�lyosabb? – k�rdezte komolyan.

- Az ut�bbi – v�laszolta kurt�n Elizabeth. Tudta j�l Mrs. Fletcher el�tt nincsenek titkok szerelmi �gyekben. –�s m�g milyen s�t�t! Enn�l m�r nem is lehetne s�t�tebb! –gondolta keser�en.

- Nem akarna kicsit konkr�tabban fogalmazni ifj� h�lgy? – �rezte, itt m�r az � tud�sa sem el�g. Elizabeth nem akarta megb�ntani az id�s h�lgyet, ennek ellen�re elsz�ntan hallgatott.

- �rtem kedvesem, ha nem akar besz�lni r�la, csak annyit mondhatok: soha ne d�nts�n els� felindults�g�ban. Olyankor nem l�t tiszt�n az ember. V�rja meg, m�g lecsillapszik a haragja, �s ut�na gondolkodjon el, mi is t�rt�nt val�j�ban. Higgye el, m�sk�pp fogja l�tni. Hallgasson a sz�v�re, az soha nem hagyja cserben. �g �ldja Elizabeth! – k�sz�nt el, �s mag�ra hagyta a fiatal boszork�nyt. Lizy m�g sok�ig ott �lt tan�cstalanul te�ja felett, �s t�prengett az elm�lt p�r �ra esem�nyein. Hirtelen esz�be jutott Harry. – Egek Ura, hogy lehetek ilyen �nz� �s kicsinyes! - villant �t agy�n a felismer�s. Be kellett l�tnia, m�gsem lenne k�pes visszamenni a kast�lyba. Ez�rt el�vett a t�sk�j�b�l egy penn�t �s pergament, majd sz�lsebesen r�ni kezdte a bet�ket:

Dr�ga Harry!

El kellett j�nn�m a kast�lyb�l. �g�rem, hamarosan elmondom, mi t�rt�nt, most m�g k�ptelen vagyok r�. Ne agg�dj, semmi bajom, egy kis mag�nyra van sz�ks�gem, �s elrendez�dik minden. Legyetek j�k, �dv�zl�m Hermion�t, Ront, Neville-t �s a t�bbieket is.

Szeret� n�v�red: Elizabeth

Miel�tt befejezte volna, Pog�csa m�r ott pihent a v�ll�n, �tra k�szen. Lizy r�k�t�tte a levelet, �s a mad�r azonnal �tj�ra is indult. A kora d�lut�ni Naps�t�s ellen�re cs�p�s volt az id�. Az ifj� boszork�nynak fogalma sem volt r�la, hova menjen. Nevel�apj�t nem akarta hal�lra r�miszteni hirtelen felbukkan�s�val, �s nem is �szn� meg magyar�zkod�s n�lk�l.  Mrs. Weasley hasonl�an reag�lna, j� nagy adag megr�k�ny�d�ssel f�szerezve. Sirius meg�ln� Perselust, ha elmondan� az eg�szet, �s nem is akarta r�gi bar�tj�t ekkora bajba keverni. Hosszas tanakod�s ut�n elhat�rozta, kivesz egy szob�t a Foltozott �stben, m�g ha �ssze is s�gnak a h�ta m�g�tt, senki nem fog tan�csokat osztogatni neki, �s alkalma lesz, nyugodtan gondolkodni.

OOO

Dumbledore nem sokkal Lizy t�voz�sa ut�n  k�zhez kapta a l�ny level�t. Csup�n sejtette, mi zaklathatta fel �t ennyire. Sokkal el�bb r�j�tt, mint a k�t �rintett, mennyire fontosak egym�snak. Azon az omin�zus reggelen, mikor Elizbeth elk�sett az �r�j�r�l, Albus el�gedetten nyugt�zta: a k�t szerelmesnek siker�lt f�lretennie b�szkes�g�t �s makacss�g�t,  v�gre egym�sra tal�ltak. �r�me azonban nem volt felh�tlen. Tudta j�l, Elizabethnek nem lesz k�nny� megbirk�znia Perselus m�ltj�val. A b�jitaltan tan�r ilyen hamar elmondta volna neki? Ezt � sem hitte. Vajon merre j�r most Elizabeth. Agg�dott a l�ny�rt, nehogy forr�fej�s�ge bajba sodorja. �gy d�nt�tt, felkeresi Pitont, �s megk�rdi, mi t�rt�nt.

A kast�ly m�sik pontj�n, a k�nyvt�r egyik legeldugottabb cs�csk�ben kicsit k�s�bb a h�rom j� bar�t teljesen d�bbenten b�mult egym�sra, miut�n elolvast�k Lizy sebt�ben �rt level�t. – Itt valami nem stimmel, �n mondtam, persze lehurrogni sokkal egyszer�bb volt, mint velem tartani, �s v�g�re j�rni az eg�sznek! – fortyant fel Ron, s ha pillant�sokkal vill�mokat lehetne sz�rni, biztos j� p�r cik�zott volna Hermione fel� tajt�kz� tekintet�b�l.

- Rendben, elismerem, ez m�r t�bb mint furcsa, m�gis mit tegy�nk? Vegy�k nyakunkba a nagyvil�got, �s keress�k meg Lizyt? – k�rdezte k�ny�rg�n Hermione. 

- Van valaki, aki szerintem pontosan tudja, mi a helyzet: Piton – sz�lt sejtelmesen Harry.

- �h, �s m�gis mit sz�nd�kozol tenni? Odas�t�lsz k�nnyed�n �s megk�rdezed t�le: J� napot Piton professzor, nincs valami �tlete v�letlen�l, hova �s mi�rt t�vozott a n�v�rem ilyen siet�sen? – mondta elkeseredett g�nnyal a fiatal boszork�ny n�vend�k. Ekkor valaki megsz�lalt a h�tuk m�g�tt:

- Ha meg is k�rdezn�k, nem hiszem, hogy b�rmi k�z�k lenne hozz�. Miss Potternek s�rg�s dolga akadt Roxfort falain k�v�l – Piton volt az, �s m�gsem �. A tekintet�ben addig soha nem l�tott f�ny csillogott: m�rhetetlen szomor�s�g. Tan�ruk �gy festett, mint aki t�z �vet �regedett volna az elm�lt napban.

- M�gis mib�l gondolja Piton professzor, hogy nem lenne k�z�m a SAJ�T n�v�remhez? Sokkal t�bb van, mint b�rki m�snak! – fakadt ki Harry.

- Ebb�l el�g Potter! Ir�ny az igazgat�i iroda! A szemtelen viselked�se egyszer�en t�rhetetlen! Ma este m�r a Roxfort Expresszen fog z�tyk�l�dni, mehet vissza a mugli rokonaihoz, err�l gondoskodom! - sziszegte Piton v�szj�sl�an. Hirtelen haragja �s lobban�konys�ga k�zismert fogalmak k�z� tartozott itt Roxfortban. A gyerekek azonban most az egyszer komolyan f�ltek t�le. Hangja hideg �s borzongat� volt, �jfekete szem�vel, ahogy r�juk n�zett, mintha k�t �les k�s d�fn� �t �ket. Egy pillanat alatt k�nos csend lett a k�nyvt�rban. Piton megragadta Harryt, �s elindultak kifel�, tucatnyi d�bbent di�k tekintet�t�l k�vetve.

- Csak �lje t�l, m�g el�rnek Dumbledore-hoz! – suttogta reszket� hangon Hermione. Ron agg�d� pillant�ssal b�lintott. Piton s�t�ni viselked�se mindkett�j�ket megr�zta.

 Nem sokkal az igazgat� irod�ja el�tt �ssze is tal�lkozott Albus Pitonnal �s Harryvel. A b�jitalok mester�nek feld�lt d�he �s Harry riadt reszket�se engedett sejtetni valamit, az el�bb t�rt�ntekb�l. – M�gis mi t�rt�nt Perselus? – k�rdezte a lehet� legkomorabban.

- Potter viselked�se minden hat�ron t�lmegy. Olyan hangnemben besz�l VELEM, a tan�r�val, mintha az egyik iskolat�rsa lenn�k. �s k�ts�gbe vonja a szavaim! – f�zte hozz�, d�nt� t�nyk�nt.

- Perselus, azt hiszem ez most v�rhat, n�gyszemk�zt kell Veled besz�lnem – jelentette ki az igazgat�.

- De… - ellenkezett volna Piton, m�gis, mikor az igazgat� szigor� pillant�s�val tal�lta mag�t szemben nem tudta, �s nem is akarta volna folytatni mondand�j�t. Harry eliszkolt, nem kellett Dumbledore-nak k�tszer inteni neki. A k�t f�rfi visszavonult az igazgat� szob�j�ba.

- Perselus nem szeretn�k mell�besz�l�st, tudni akarom, mi�rt t�vozott Elizabeth ilyen viharos gyorsas�ggal? – a b�jitalok mestere r�g nem hallotta felsz�l�t� hangnemben k�rdezni az id�s var�zsl�t. A t�nyek ismeret�ben ez m�gsem lepte meg.

- Elmondtam neki az igazs�got. Illetve erre nem is volt sz�ks�g… m�r mindent ismert volt sz�m�ra. Reggel feld�ltan berontott a szob�mba, felt�pte az ingujjamat, �s onnant�l kezdve semmi magyar�zatra nem volt sz�ks�g… - csuklott el a f�rfi hangja.

- Tiszt�ban vagyok vele, mindkett�t�k feln�tt ember, �s nincs is belesz�l�som a koll�g�im mag�n�let�be, m�gis azt k�rem t�led, j�l gondold meg, mit teszel. Elizabethet nagyon felkavarhatt�k a hallottak. F�leg, hogy m�s mondta el neki. Adj egy kis id�t neki, am�g megnyugszik �s feldolgozza – tan�csolta Perselusnak, �s egyben finoman utalt is r�, tiszt�ban van kettej�k t�bb mint zavaros kapcsolat�val. Sokatmond� csend uralta a helys�get p�r percig. Perselusnak fogalma sem volt, mit mondjon az igazgat�nak, �gy �rezte, rosszas�gon kapt�k, a b�ntet�s m�gis elmarad. – Neked sem k�nny�, menj �s aludd ki magad, m�st �gysem tehetsz egyel�re – k�z�lte Dumbledore fel�llva az asztalt�l, ezzel jelezve, r�sz�r�l befejezettnek tekinti a besz�lget�st.  Piton beleegyez�en b�lintott, majd elindult a szob�j�ba. Valamit meg�rzett az el�tte �ll� �jszaka borzalmaib�l, ugyanis szemhuny�snyit sem volt k�pes aludni.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s