�rta: Brigi

Korhat�r �s figyelmeztet�sek: 12 �ven aluliaknak nem aj�nlott, AU

Megjegyz�s: a cselekm�ny kezdet�nek id�pontja: 1997 nyara

Emerald Destiny

15. fejezet - Sz�vets�g: v�r �ltal…

Harry nem aludt eg�sz �jszaka. El�bb az �gyon fekve, bevackolva szemezett az ajt�nak tolt sz�kkel, majd megunva az �lmatlans�got felkelt, �s a pokr�cba burkol�zva az ablakp�rk�nyra �lt. A hold f�nye tejfeh�ren s�t�tt r�, �s �gy �rezte, megtiszt�tja valamennyire balj�s gondolatait�l.

De sosem teljesen…

A holdr�l mindig Lupin jutott esz�be, att�l a szomor� perct�l kezdve, hogy megtudta: v�rfarkas.

�jra a sz�kre pillantott. A tudat, hogy az ajt� t�loldal�n, egy m�sik szob�ban Remus tal�n �pp fordul egyet, roppant keser� volt. Harry nem is att�l rettegett, hogy az �let�re t�r, hanem ink�bb att�l, milyen ny�lt vesz�lynek van kit�ve mindenki, akit szeret.

- Vannak dolgok, amik�rt �rdemes meghalni… - motyogta az elm�j�ben Sirius hangja.

Harry azonban nagyon nem �rtett egyet ezzel… legal�bbis egy r�sz�vel. Nem akarta, hogy �rte b�rki is meghaljon. Nem b�rt volna ekkora felel�ss�ggel tov�bb �lni… T�bbet nem…

A gonosz ism�t bef�szkelte mag�t az iskola falai k�z�, vonta �ssze a szem�ld�k�t. Buta dolog volt azt hinni, hogy csak Malfoy k�pes f�benj�r� �tokra…

Valahol a lelke legm�ly�n Harry �rezte, hogy Draco ebben most nem lehetett ludas. De h�t akkor ki…?

- Ki, ha nem a rosszh�r�, heted�ves, mardek�ros bag�zs? - komorodott el.

Azon t�prengett, mik�nt csikarhatna ki bel�l�k egy vallom�st. Abban rem�nykedni azonban, hogy esetleg majd Malfoy inform�ci�kat szerez neki, akkora ostobas�g volt, mint trollokat balettozni tan�tani…

Amint megpillantotta a felkel� nap els� sugarait, lem�szott a p�rk�nyr�l. Kicsit s�nt�tott ugyan, hiszen a deszk�k miatt rettenetesen elzsibbadt a feneke. Megpr�b�lta csend n�lk�l arr�bb h�zni a karossz�ket, majd kil�pett a dolgoz�szob�v� �talak�tott nappaliba. Az �r�asztalhoz osont: a fi�kokban turk�lva gyorsan keresett mag�nak penn�t, tint�t �s pergament. Majd a k�vetkez� sorokat vetette pap�rra:

Dr�ga Remus!

�gy d�nt�ttem, hamarabb visszamegyek a klubhelyis�gbe, hogy egy kicsit rendbe tudjam szedni magam az �r�k el�tt.

K�sz�n�m, hogy itt aludhattam. Sosem felejtem el a kedvess�ged.

Legyen sz�p napod.

Harry

A te�scs�sz�khez l�pett, �s odahelyezte a lev�lk�t Remus pohara mell�.

Majd fogta mag�t, �s kil�pett a folyos�ra. �sszeh�zta mag�n a pokr�cot, hiszen m�giscsak h�l�k�nt�sben volt - melyet egy�bir�nt sokkal k�nyelmetlenebbnek tartott saj�t, cs�kos pizsam�j�n�l.

- Ebben �gy n�zek ki, mint valami ronda l�ny… - m�ltatlankodott.

Futva szelte a l�pcs�fokokat, csupasz talpa pedig k�nosan cuppogott a k�v�n. A K�v�r D�ma el�tt azonban akad�lyba �tk�z�tt. A n� ugyanis nem tart�zkodott a festm�nyben.

- Hah�? - n�zett k�r�l t�relmetlen�l. - F�zok! Hol van a D�ma? - k�rdezte az egyik szomsz�dos portr�t�l.

- Violetn�l, ha j�l sejtem… - felelte a vad�sznak �lt�z�tt f�rfi, majd sutyorogni kezdett t�rs�val.

- Remek, �s nem tudn�tok neki sz�lni?

- M�r itt is vagyok, kedvesk�m - �szott be a n� a keretbe jobbr�l. Sokatmond�an v�gigm�rte. - Hallottam �m, mi t�rt�nt veled… Micsoda sz�rny�s�g! Sirius Black t�mad�sa �ta nem volt ilyen…!

- Szam�rf�l! Most m�r felmehetek?

A festm�ny kelletlen�l engedte be a lyukon.

A klubhelyis�g teljesen �res volt, aminek Harry sz�vb�l h�l�t adott. Felosont h�t a fi�szob�ba, �s �vatosan benyitott. Azt hitte, m�g �k is alszanak, �m csal�dnia kellett.

Dean atl�t�ra vetk�zve mosakodott, Seamus pedig teljesen puc�ran guggolt a f�ld�n, �s bossz�san turk�lt a l�d�j�ban. Neville az ing�t gombolgatta, mikor a t�k�rben megpillantotta benyit� szobat�rsukat.

- Harry! - ki�ltott�k mindh�rman.

Ron az ablakban �lt, a f�ld�n, kezeit a r�cson tartva. Ahogy meghallotta bar�tja nev�t, �szt�n�sen felugrott, �m j�l be is verte a fej�t. Kobakj�t simogatva sietett oda hozz�.

- Harry - ny�gte �s sz�rnyen s�padt volt.

- Ron… - pislogott vissza r� bar�tja, arc�n azzal a csak r� jellemz� buta, m�gis h�l�s kifejez�ssel.

- Jaj, Harry, soha nem agg�dtam m�g ennyire! - s�hajtotta a fi�. - Azt hittem… sose tal�llak meg… ott lenn…

- M�g nem is volt alkalmam megk�sz�nni…

- Minden… olyan s�t�t volt… - folytatta Ron sz�rnyen megt�rt hangon.

Ahogy ott �lltak, Harry r�j�tt, hogy Ron sose volt m�g ennyire k�ts�gbeesett, ennyire f�lt�.

- K�sz�n�m… - suttogta meghat�dva �s ragyog�, z�ld szemei szinte mosolyogtak.

- Ami Ginnyvel t�rt�nt… - kezdte bar�tja s�padtan. - K�rlek…

Harry megszor�totta a karj�t.

- Tudom, hogy nem sz�nd�kosan csin�lta - nyugtatta meg. - Egy cseppet sem haragszom…

L�tta Ron arc�n, hogy a sz�gyen�rzet tovarep�l, �rezte azonban, hogy a nyoma sok�ig megmarad m�g.

- Ne hidd, hogy t�ged emiatt felel�ss�g terhel.

- De… terhel! Mert nem vigy�ztam r� el�g j�l! Egyik�t�kre sem!

- Ne v�llalj magadra olyasmit, amir�l mindketten tudjuk, hogy teljes�thetetlen! - kacagta el mag�t Harry. - Csak… pr�b�lj meg j� prefektus lenni! - b�kte meg a jelv�ny�t viccel�dve.

- Azt hiszem, az mindenn�l fontosabb, hogy j� bar�t legyek!

- M�r �gy is az vagy, Ron - suttogta a f�l�be Harry, amikor a nyak�ba vetette mag�t. - A legjobb. Jobban szeretlek, mint amennyire az ember egy testv�rt szerethet…

Hatalmas d�rren�ssel kit�rult a szoba ajtaja, megzavarva a meghitt pillanatot.

- Harry! - sikoltotta Hermione, �s b�gve a fi�k karjai al� b�jt. Ron kihaszn�lta az alkalmat, �s megt�r�lte az orr�t. - �, Harry! - zokogta a l�ny, ahogy j�l megszorongatta �ket. - �pp… �pp McGalagonyhoz ment�nk reggel Lunaval, �s � mondta, hogy Lupinn�l aludt�l… el is hoztuk t�le a p�lc�dat, mellesleg… de Remusn�l se tal�ltunk - dar�lta, majd szipogott egyet -, �gy r�gt�n tudtuk, hogy m�r visszaj�tt�l…

- Luna? � is itt van? - fordult meg Harry.

A sz�ke l�ny szel�den mosolyogva l�pett be, �s megt�r�lte csillog� szemeit.

Seamus r�m�lten igyekezett beleb�jni als�nadr�gj�ba, de siet�s�vel csak azt �rte el, hogy �sszegabalyodtak l�bai. Nyekkenve ter�lt el a f�ld�n.

Luna elnevette mag�t, �s b�trabban k�zelebb l�pett. Megk�nnyebb�lten n�zett fel Harryre.

- Soha t�bbet ne csin�lj ilyet - mondta meghat�dva.

Mindh�rman csod�lkozva n�ztek vissza r�: ritka volt, hogy a l�ny kifejezte �szinte �rz�seit.

- Jaj, Luna! - ny�gte Harry b�nb�n�an, ahogy az � nyak�t is �tkarolta.

Ahogy ott �llt, a hozz� egyed�l h� marad� bar�tok k�r�ben, Harryt valami megmagyar�zhatatlan �rz�s �nt�tte el.

- Egyet �g�rjetek csak meg - k�rte �ket, ahogy v�gigsim�tott Luna sz�ps�ges, sz�ke haj�n. Hermione azonban az ajkaira tette a kez�t.

- M�g miel�tt kimondan�d, amit hiszem, hogy mondani akarsz… Nek�nk kell k�rn�nk valamit. Sose b�zd r�nk az �letedet - mondta szomor�an. - Az �jjel - �ltek le az egyik �gyra, hogy f�lrevonultabban besz�lhessenek -, k�t�tt�nk egy egyezs�get.

- Ti h�rman?

Luna biccentett.

- Hogy a bizalmad�rt cser�be felel�ss�get v�llalunk a tetteink�rt, k�vess�k el �ket akarva vagy akaratlanul.

- De…! - tiltakozott Harry. - Ez sz�rnyen komoly…!

- Ez persze nem ment fel minket a tetteink k�vetkezm�nye al�l - intette le Hermione. - De sz�ks�g�t �rezt�k - szor�totta meg a kez�t.

Ron beleny�lt tal�rj�nak zseb�be, �s egy kev�s v�rrel t�lt�tt fiol�t vett el�. Harry l�tta, hogy a csukl�j�t k�t�s fedi.

- Mi a-…?

Luna kacsintott, �s ujj�t az ajkai el� emelve csendre intette. Az � keze is ugyanott volt megv�gva.

Harry tekintete a l�ny nyak�ra v�ndorolt. A feh�r bl�z alatt mintha megvillant volna valami… aranyl�…

Remeg� kezekkel kezdett turk�lni a gall�r alatt, Luna pedig elpirult zavar�ban.

- Neked is…? - sikkantotta Harry, amikor megl�tta a f�nixmed�lt.

Bar�tai pisszeg�s�re nyomban visszatuszkolta a l�ncot a ruha al�.

- Na igen… - h�mm�g�tt Hermione.

- Dumbledore rajtakapott minket, miut�n elv�gezt�k a var�zslatot… Azt mondta, m�lyen meg�rintette, amit l�tott…

- De k�s�bb mindent elmes�l�nk! - intette le Hermione, mert Neville �s Dean m�r �gy is gyanakodva figyelt�k �ket. Seamusnak is siker�lt valamennyire �sszeszednie mag�t a f�ldr�l.

- Sz�rnyen n�zel ki - ny�gte Luna vigyorogva, ahogy v�gigm�rte Harryt.

- Igaza van! Mosakodj meg, �s menj�nk reggelizni!- sz�kkent talpra a prefektusl�ny, �s karon ragadta bar�tn�j�t. - A nagyteremben tal�lkozunk!

Azzal �tverekedt�k magukat az ajt�ban b�m�szkod�kon, akik mind l�tni akart�k, mi lehet Harryvel.

Rowena hatalmasat ny�jt�zott, ahogy kil�pett a kast�lyb�l.

Gy�ny�r� d�lut�n mosolygott r�juk, a parkban pedig rengeteg di�k lopta az id�t. Sokan a sz�raz avarban fetrengtek, vagy maroknyi kupacokkal hajig�lt�k egym�st. M�sok a h�s t� partj�n pihentek, �s �lvezt�k az �szi nap f�rad� sugarait. A holl�h�tasok kisebb csoportokban, far�nk�k�n �cs�r�gve tanulgattak, b�r iskolat�rsaik nagy vih�ncol�sa miatt erre nem igaz�n tudtak odafigyelni.

Maga Harry is f�lig elmer�lt a s�rg�s levelek k�z�tt, ahogy hasra v�g�dott. Ginny meg�rvult szalamandr�j�t �ld�zte, melyet a l�ny t�voll�t�ben neki �s bar�tainak kellett etetni - azaz kellett volna, ha siker�l az �llatot jobb bel�t�sra b�rni. A makacs l�ny - Alfonz, ahogy a l�ny h�vta -, amint el�vett�k a ketrec�b�l, kereket akart oldani, �s m�g Ront, gazd�j�nak b�tyj�t sem volt hajland� megismerni.

- Kapd el! - rikkantotta Ron. - Ha megsz�kik, Ginny leszedi a fej�nket!

Hermione kuncogva figyelte �ket, Luna azonban szok�s�hoz h�ven csak megr�zta a fej�t.

- Fel�d szalad! - mutatott a zizeg� levelekre Harry, �s felt�p�szkodott. - Hogy az a k-… �h… j� napot, professzor… - f�kezett le tan�rai el�tt.

- Nah�t, Mr. Potter - k�sz�nt�tte Rowena dorg�l� hangon az im�nti ronda kirohan�s�rt.

Leguggolt, odatartotta a kez�t a r�m�lt �llatnak, az pedig pihegve feliszkolt a karj�n, mintha az egy fa�g lenne. A v�ll�n megfordult, �s ki�lt�tte r�juk z�ldes nyelv�t.

- Mi�rt hajkur�ssza �s szidja ezt az �rtatlan j�sz�got ilyen k�m�letlen�l? - k�rdezte l�gyan, majd mosolyogva a szalamandra fel� fordult. - Szia, te kis dr�ga - babusgatta, �s az ujja hegy�vel cir�gatni kezdte a l�ny �ll�t. - H�t kik vagyunk mi val�j�ban?

Piton jelent meg mellette, �s �sszevonta a szemeit, ahogy megl�tta a szalamandr�t, majd t�vols�gtart�an elfintorodott.

- J� napot, uram - k�sz�nt Harry vigyorogva.

- Mit m�vel, Potter? - k�rdezte, sz�nd�kosan mag�zva a fi�t, mert l�tta, hogy p�r m�ternyire �lnek annak oszt�lyt�rsai. �gy v�lte, nem lenne valami szerencs�s, ha bar�tian letegezn�, mint a ny�ron oly gyakran.

- Megpr�b�lom megetetni Ginevra Weasley h�zi�llat�t, uram - felelte a fi� vigyorogva. - De �gy l�tszik, �hen akar halni…

Ron �pp ekkor f�kezett le mellett�k. A t�rd�re t�maszkodott, hogy kif�jja mag�t.

- H�la az �gnek…! - lihegte. - Ha a tan�rn� nem fogja meg, biztos beszaladt volna az erd�be…

- Mi a neve ennek a sz�ps�ges teremtm�nynek? - k�rdezte a n� eg�szen �lmodoz� hangon, ahogy a szalamandra szemeiben gy�ny�rk�d�tt. A k�t fi� �sszepillantott, �s meg kellett �llap�taniuk, hogy Rowena most eg�szen lun�san viselkedik.

- Vajon ez holl�h�tas �tok? - b�jt meg a k�rd�s Ron tekintet�ben.

- Alfonznak h�vj�k, tan�rn� - ny�gte ki Harry, de mind bar�tja, mind Piton pr�szk�lve nevetni kezdtek.

Rowena a k�t fi�t�l m�g elviselte volna, hogy kig�nyolja szerencs�tlen p�r�t, de hogy kedvese is ilyen r�tul megmosolyogja a nevet: nem, ezt nem is gondolta volna. Csod�lkozva fordult Perselus fel�, aki nyomban el is hallgatott, l�tva a k�rd�st sz�p szemeiben.

- J�l �rtem, Perselus Piton professzor �r? - k�rdezte kac�rkod� hangon. - Ennyire mulats�gosnak tal�lja e r�gi, nemesi nevet?

A f�rfi gy�ng�den elmosolyodott.

- Ha egy �llat viseli, be kell valljam, igen… - ny�jtotta a karj�t, amit a n� el is fogadott.

Alfonzzal a v�ll�n lass� s�t�ba kezdett, �s mivel nem v�lt meg t�le, jelezte, hogy a fi�k is vel�k tarthatnak.

Azok �sszevigyorogtak, �s Harry alig halhat�an odas�gta bar�tj�nak.

- Te, szerinted ezek akkor is �gy besz�lnek egym�ssal, amikor kettesben vannak?

- Jaj, hagyj�l m�r! - intette le Ron fintorogva, mintha valami rusnya k�p jelent volna meg lelki szemei el�tt.

- Szabad a pat�dat? - v�ltott finomkod�bb hangnemre Harry, �s � is karj�t ny�jtotta bar�tj�nak.

- Te h�lye vagy - �llap�totta az meg nemes egyszer�s�ggel.

�gy v�lte, Harry t�l k�nnyed�n �s vid�man viseli a t�nyt, hogy nemr�g megpr�b�lt�k meggyilkolni. Nem igaz�n tudta, mik�nt lenne a leghelyesebb, de vid�m vih�ncol�suk a parkban, ked�lyes besz�lget�seik az asztaln�l, viccel�d�s�k kor�ntsem volt norm�lis azok ut�n, amik t�rt�ntek.

Az igazs�g azonban, vallotta be mag�nak Ron, hogy sz�rnyen megviseli �t a t�bbiek hi�nya…

Azt v�rta, h�ga mer�nylete ut�n, hogy minden egykori DS-es azonnal rohan vissza hozz�juk, �s bocs�natot k�r, de azt kellett l�tnia, hogy azok csak m�g jobban elt�volodtak t�le.

Ennyire sz�vtelenek lenn�tek?

A t�l�k nem messze �cs�rg� Seamusra �s Susan Bones-ra pillantott, akik k�nosan f�lrekapt�k tekintet�ket. Csak az�rt, hogy megmutassa, � bizony nem osztozik az irigyked�s�kben, kez�t ny�jtotta Harrynek, �s otromba cs�p�risz�l�s k�zepette k�vett�k a k�t professzort.

Piton persze �szrevette, milyen sut�n pr�b�lj�k ut�nozni egy n� finom mozg�s�t, �s megrov�n h�trapillantott. A fi�k sz�trebbentek, mintha eddig nem is �ket g�nyolt�k volna. Huncut vigyoruk azonban mindent el�rult.

- Mikor n�sz m�r fel, Potter? - s�hajtotta a f�rfi.

- De hiszen m�r feln�ttnek sz�m�tok, uram! - ker�lte meg �ket Harry. - Tudja… a ny�ron… m�r elm�ltam tizenh�t…

- Fura, sz�momra olyan, mintha szellemileg visszafel� fejl�dn�l… - v�gott vissza Piton, m�g mindig kicsit s�rt�d�tten.

- Ne mondj ilyeneket, hiszen n�zd, milyen sz�p sz�l, cing�r leg�ny! - kacsintott r� Rowena, a fi� pedig j�t�kosan m�melte a szem�rmess�get.

- Gy�ny�r�… �gy n�, mint gaz a kertben - s�hajtotta Perselus. - Add vissza nekik ezt a szalamandr�t… Olyan…

- Cs�nya? - csipkel�d�tt Rowena.

Levette a v�ll�r�l, �s �vatosan fogta, mint valami t�r�keny porcel�nbab�t. Alfonz b�k�sen ny�jtogatta a nyelv�t a b�jitalok mestere fel�, mintha �rezte volna, hogy az �ppen �t becsm�relte.

- Szerintem roppant b�jos… Tal�n m�g �n is veszek egyet - mondta, �s sejtelmesen kedves�re n�zett.

A fi�k k�zben gyorsan visszatett�k a szalamandr�t a ketrec�be.

- Tetszik ez az Alfonz n�v - folytatta a n�. - Volt egyszer egy ilyen nev� udvarl�m… m�g Durmstrangos id�kben, persze…

L�tta, hogy h�rom besz�lget�partner�nek elkerekedik a szeme, ez�rt mosolyogva arr�bb libbent, meghagyva �ket meglepet�s�kben. A k�t fi� vigyorra g�rb�l� ajkakkal �llta Piton rosszall� tekintet�t.

- Na t�n�s - s�gta az oda nekik fenyeget�en, valahogy azonban m�gsem volt m�rges.

Kedvese ut�n indult, miut�n tan�tv�nyai kacagva visszaevick�ltek Hermionehez - ami nem is volt olyan k�nny�, tekintve, hogy a harmad�ves hugrabugosok k�sz akad�lyp�ly�t �p�tettek a lehullott levelekb�l.

A tan�rn� �pp k�t negyed�ves holl�h�tas l�nyk�val besz�lgetett, azok pedig szeml�tom�st pirulva oldalaztak el, ahogy megpillantott�k a k�zeled� Pitont.

- T�nyleg volt? - k�rdezte.

- Micsoda? - fordult meg Rowena.

- Alfonz nev� udvarl�d…

- �h… - kapott a sz�v�hez a n�, �s elmosolyodott. - Nos… - ingatta meg a fej�t, sz�nd�kosan hallgatva, mert tudta, hogy ett�l a f�rfi csak m�g k�v�ncsibb lesz. - Nagyon d�lceg �s j� modor� fiatalember volt… Valami ukr�n nemesi mugli unok�ja… Gy�ny�r� r�zs�kat kaptam t�le minden alkalommal - hajolt le, hogy meg�rintse a l�baik alatt hervadoz� vir�gokat, melyek k�ts�gbeesetten k�zd�ttek a hideg k�zeledte ellen.

Perselus nem sz�lt, csak kiss� savany� k�pet v�gva elfordult.

(...)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s