2. fejezet

Idegenek k�zt

A szob�ban csend lett. Madame Dark kitart�an v�rta a v�laszt k�rd�s�re.

Az igazgat�n� hatalmas szemein l�tszott, hogy ezzel a h�rrel � m�r tiszt�ban volt. Hagrid viszont, aki eddig Madame Maxime b�jaiban gy�ny�rk�d�tt mik�zben a besz�mol�t hallgatta, hirtelen el�red�lt, �s fej�t a professzor fel� ford�totta.

-Teringett�t Professzor �r maga tudott err�l? Egy hal�lfal� ivad�k�rt j�tt�nk? Egy ilyen�rt v�llalta ezt az utaz�st, a k�nyelmetlens�get, a …. – Hagrid annyira megd�bbent a h�r hallat�n, hogy szinte azt is elfelejtette kivel besz�l. Eddig mindig elfogadta Dumbledore minden l�p�s�t. D�nt�seit megfontoltnak, �s okosnak tartotta. De egy hal�lfal� gyerek��rt ennyit f�radozni, ennyi embert mozg�s�tani a megtal�l�s�ra… Ezt nem �rtette. Esz�be jutottak a professzor szavai. Tal�n t�nyleg �regszik? Nagy izgalommal v�rta h�t a v�laszt, hogy megnyugodhasson, Dumbledore nem tudott a l�ny rossz sz�rmaz�s�r�l.

-          Igen, tudok r�la, hogy a sz�lei r�gen nem a helyes utat v�lasztott�k, de a gyermekek nem tehetnek a sz�leik gyenges�geir�l, b�neikr�l. Lehet, hogy �reg vagyok Hagrid – �s itt a vad�r fel� ford�totta a fej�t. Sejtette, hogy nagy termet� bar�tja nem �ppen erre a v�laszra sz�m�tott. – de tal�n pont a hossz� �letem tapasztalatai alapj�n merem �ll�tani, hogy nem az ember sz�rmaz�sa a fontos, hanem az, amit a sz�v�ben �rez. �s ha ezzel az �rz�ssel k�pes azonosulni, �s a megfelel� id�ben helyesen tud d�nteni, akkor ak�rmilyen gonosztev�kt�l is sz�rmazik, m�s, tal�n jobb ember lesz bel�le.

Hagrid nagyot nyelt, �s kicsit sz�gyenkezve visszad�lt a sz�ken. Tudta, hogy ez az �ll�t�s ak�r �r� is igaz lehet, hiszen az �desanyja nem m�s, mint egy �ri�s, m�rpedig az �ri�sok a var�zsl�vil�gban tal�n �ppen annyira nem kedveltek, mint a hal�lfal�k. Dumbledore pedig a sz�rmaz�sa ellen�re befogadta, �s es�lyt adott neki, s�t teljes bizalm�t �lvezte.

-          Term�szetesen ennek a ford�tottj�ra is sz�mtalan p�lda van. – tette hozz�  s�t�ten Madame Dark. L�tszott, hogy neki sem nagyon tetszik, hogy Dumbledore egy ilyen l�nnyal k�v�nja felvenni a kapcsolatot. De tal�n az b�ntotta a legjobban, hogy hossz� �ven kereszt�l egy hal�lfal� lesz�rmazottj�t p�rtfogolt�k annyira.

-          Sajnos el kell fogadjam, Madame Dark, hogy ez is el�fordul, de am�g �l�nk, addig rem�l�nk. – mondta Dumbledore, �s szem�vege f�l�tt belen�zett a n� s�t�ten gyanakv� szemeibe. Megpr�b�lt n�mi melegs�get sug�rozni bel�, de �gy t�nt a hideg tekintet m�g�tti gyanakv�s semmit sem enyh�lt.

-          Ahogy gondolja. – vetette oda szigor�an, �s �sszeszor�totta a sz�j�t enyh�n grimaszolva jelezve, egyel�re nincs t�bb mondanival�ja az �ggyel kapcsolatban.

-          �z�rth az engem is �rdhekelne dr�gha Dumbledore, hogy mi dolg� �zz�l a l�nny�l! – sz�lalt meg hossz� hallgat�s ut�n Madame Maxime. Hagrid ism�t el�red�lt, hogy m�g jobban hallja a professzor v�lasz�t.

-          Sajn�lom, hogy nem el�g�thetem ki k�v�ncsis�g�t, de mindannyiuk �rdek�ben jobb, ha bizonyos inform�ci�kat nem osztok meg �n�kkel. A seg�ts�g�k�rt �s f�rads�gos munk�juk�rt pedig v�gtelen�l h�l�s vagyok. �s nem szeretn�k telhetetlennek t�nni, de Hagrid eml�tette, hogy tal�n tudnak seg�teni abban, hogy szem�lyesen is tal�lkozzak Valerian�val.

-          Ighen. Egy taxi j�n �n�rt, v�rjunk csak… - �s felnyitotta a nyak�ban l�g� arany�ra fed�lapj�t, majd r�vid ideig tanulm�nyozta – �... kh�t �ra m�lva. Majd Madame Dark od�k�s�ri Dumbledore! Addig p�digh j�jj�n k�rhbevezetem �z iskhol�nkban! Jeanne kh�rem tartson vel�nk, �s therm�szetesen Te is Rubeus!

�gy h�t elindult a k�l�n�s n�gyes a kast�lyt bemutat� t�r�ra. Dumbledore-t a k�t �ri�s fogta k�zre, Madame Dark padig unottan k�vette �ket saj�t gondolataiba mer�lve. Megmutatt�k a professzornak a kast�ly minden szeglet�t. A magicelevatorn�l hosszasan elid�ztek. Dumbledore egy kisgyerek �rdekl�d�s�vel hallgatta Madame Maxime r�szletes besz�mol�j�t a szerkezet m�k�d�s�r�l. Bevallotta, hogy a var�zslat tulajdonk�ppen egy mugli tal�lm�nyt t�k�letes�t.

Majd bemutatta a tantermeket, �s a h�res fogad�termet, amely m�ret�t tekintve hasonl�tott a roxforti nagyteremre, de berendez�se, �s a falai sokkal d�szesebb, �s impoz�nsabb voltak. A sz�nes ablakokon be�raml� f�ny mindent k�l�nleges sz�nnel l�tott el. Felemel� �rz�s volt az ember sz�m�ra a terem k�zep�n �llni, �s a sz�nek k�l�n�s j�t�k�t figyelni. Dumbledore meg volt gy�z�dve arr�l, hogy ez is k�zrej�tszhat abban, hogy ritk�n ker�lnek ki s�t�t m�gusok ebb�l az iskol�b�l. Ebben a sz�nes vil�gban egyetlen var�zsl�nak sem lehetnek s�t�t gondolatai.

V�g�l a parkban tettek egy s�t�t, ahol r�vid id�re megpihentek egy padon Dumbledore nagy �r�m�re, mert a hossz� s�t�t�l l�bai ism�t sajogni kezdtek. Minden �rz�kszerv�t simogatta a n�v�nyzet buja kavalk�dja. S, hogy min�l hosszabb lehessen a pihen� lelkesen dics�rte a kert�szet eme remekm�veit, majd megragadta az alkalmat, hogy az idefel� �ton m�r megcsod�lt tulip�nf�b�l egy p�ld�nyt k�rjen a Roxfort sz�m�ra is. Term�szetesen Hagrid meg�g�rte a professzornak, hogy amilyen hamar lehet, t�nd�k�lni fog egy ilyen bokor a Roxfort ter�let�n is.

Ahogy telt az id� Dumbledore egyre izgatottabb lett a r� v�r� feladatt�l. Egyre t�bbsz�r n�zett az �r�j�ra, ami Madame Maximnak is felt�nt.

- N�gyon fontos m�g�nak �z a l�ny Dumbledore ugye? – k�rdezte, �s felnyitotta hossz� ujjaival �r�j�nak fed�lapj�t. –L�ss�n itt �z id�, hogy induljon! – azzal hangos kattan�ssal visszaz�rult a kis szerkezet, majd hosszan himb�l�zott a m�retes keblek felett.

- Igen, indulnom kell. – mondta nagyot s�hajtva Dumbledore, �s lassan fel�llt. - H�t m�g egyszer k�sz�n�m a seg�ts�g�ket.

- Igaz�n nincs mit, b�r jobban �r�ltem volna, h� n�m kellett volna meghtudnom Mademoiselle Lloyd s�t�t sz�rhmaz�s�t…�s mi azt szerett�k voln�, h� visszat�r hozz�nk… Mi � sz�ndh�ka vele? M�g�v�l viszi?

-          Ez csak rajta m�lik. �n nagyon szeretn�m, ha visszat�rne a saj�t orsz�g�ba �s a m�gusvil�gba. – l�tszott a f�radt szemeken, hogy egy�ltal�n nem biztos �ti c�lj�nak siker�ben.

-          Rhem�lem, nem j�tt hi�ba.

-          Nem, kedves Olympe! Annyi csod�latos dolgot l�ttam itt �n�kn�l, �s term�szetesen nagy �r�m�mre szolg�lt ism�t az �n t�rsas�g�t �lveznem, hogy m�r most �szint�n kijelenthetem, nem j�ttem hi�ba. – mosolygott fel a magasba Dumbledore az igazgat�n� szemeibe.

-          Nah�t, M�g� h�zeleg! Vigy�zzon, mert Rubeus n�gyon f�lt�keny, �s lobb�n�kony. – sand�tott oldalra Hagridra, akinek vastag szak�lla sem tudta elrejteni arca piross�g�t.

-          Erre pedig nem szeretn�k okot adni! – f�zte tov�bb huncut mosollyal. Igaz�n �r�lt, hogy nagy termet� v�dence m�lt� t�rsat tal�lt mag�nak.

-          Most m�r igaz�n indulnunk kell, ha a professzor �r nem akarja lek�sni a taxit. –vetett v�get a kellemes pillanatnak az addig n�mas�gba burkol�z� Madame Dark.

-          Ighen, ighen, induljanak! Madame Dark m�jd elk�s�ri � t�xihoz! Minden j�t Dumbledore professzor! –�s Madame Maxime vaskos karjaival �t�lelte az id�s professzort.

-          Dumbledore professzor, biztosan ne menjek mag�val? – k�rdezte Hagrid, mik�zben fogadta a k�sz�n�sre fel�ny�jtott kezet.

-          Nem. K�sz�n�m Hagrid, de ezt most egyed�l kell elint�znem. A hazafel� utam pedig m�r biztosan kellemesebb lesz, hiszen otthonom koordin�t�it pontosan ismerve k�nyelmesen hoppon�lhatok.

-          De az a l�ny… az egy …hal�lfal�! – nyomta meg az utols� sz�t agg�dva.

-          Nem. A sz�lei voltak azok. Nem kell f�ltened, nem lesz semmi gond!

Hagrid nem sz�lt egy sz�t sem, csak tov�bb f�rk�szte az id�s arcot. Sz�v�ben az aggodalom pedig egyre n�tt. Nem csak az igazgat�t, hanem az �regembert is f�ltette Dumbledore-ban. Egy idegen orsz�gban, �s a muglik vil�g�ban egyed�l lesz, ahol tal�n sz�ks�ge lehet az � seg�ts�g�re. De nem akarta megb�ntani a professzort azzal, hogy ezt vele is k�zli, �s az�rt b�zott a var�zsl� m�gikus erej�ben m�g ha �regszik is. �gy csak n�m�n b�lintott, amikor Dumbledore egy r�vid „Viszl�t!” – tal m�g egyszer  elk�sz�nt t�l�k.

-          J�jj�n ut�nam! – sz�lt kurt�n Madame Dark, �s elindult a parkon �t. A professzor csendben k�vette �t, �s k�zben arra gondolt, hogy kellemesebb t�rsas�got is el tudna k�pzelni. Mikor hall�t�vols�gon k�v�l ker�ltek az �ri�s p�rost�l �jb�l megsz�lalt an�lk�l, hogy h�tran�zett volna a professzorra.

-          Magam r�sz�r�l nagyon meglep�nek tal�lom, hogy �ppen Maga egy hal�lfal�ut�d�rt �rdekl�dik. Nem gondolja, hogy a t�rsai sem fogj�k j� szemmel n�zni a dolgot, ha mag�val viszi a l�nyt? – hangja most egy�ltal�n nem volt t�rgyilagos, s�t ink�bb megrov�, �s gyanakv�nak hangzott. Dumbledore azonban nehezen lehetett zavarba hozni, �gy a t�le megszokott nyugalommal v�laszolt:

-          A t�rsaim, ahogyan �n nevezi azokat, akik velem egy oldalon a s�t�t m�gusok ellen k�zdenek, felt�tel n�lk�l megb�znak bennem.

-          �s Maga professzor �r ezt ki is haszn�lja. – mondta a n�, majd hirtelen meg�llt �s megfordult, hogy m�lyen belen�zhessen a k�k szemekbe, ezzel is nyomat�kos�tva v�lem�ny�nek s�ly�t.

-          Sohasem �ln�k vissza azoknak az embereknek a bizalm�val, akik mindig mellettem �lltak! Az, amire most k�sz�l�k semmi vesz�lyt nem jelent a k�r�l�ttem �l�kre. – mondta Dumbledore, mik�zben �llta a sz�r�s szemp�r vizsg�l�d�s�t. K�zben volt ideje j�l megn�zni a boszork�ny arc�t is. Karik�s szemei k�r�l apr� r�ncok jelezt�k, hogy m�r nem eg�szen fiatal, de egyenes orra alatt a v�kony ajkak m�g �riztek valamit a n� fiatals�g�b�l, �s ha egy kicsit mosolyogna… - �s ne haragudjon meg az�rt, amit most mondok – folytatta -  de nem hiszem, hogy �nnek, vagy b�rkinek magyar�zatot kellene adnom arra, hogy mi�rt keresem a kapcsolatot Valeriana Lloyddal.

Madame  Dark m�g egy darabig sz�tlanul n�zett a professzorra, majd az als� ajkaiba harapva nagyot f�jt, hirtelen megfordult, �s elindult az �ton tov�bb. Dumbledore �r�mmel konstat�lta, hogy ebben a sz�csat�ban v�g�l � kerekedett fel�l. A park sz�l�hez �rve az �t, amely egyre keskenyebb lett, magas f�k k�z�tt haladt tov�bb. Mik�zben Dumbledore k�vette k�s�r�j�t elmosolyodott, amikor felismerte a Roxfort b�jitaltan tan�ra �s Madame Dark k�z�tti hasonlatoss�got. Perselus Piton is mindig mindent nagyon s�t�ten l�t, mindenkire gyanakszik, � is mindig igyekszik m�sok f�l� kerekedni, ha vit�ba keveredik. Keveset besz�l, de ha megsz�lal annak mindig van egy kis �le, amivel megb�nthatja a m�sikat, �s ha j�l visszagondol �t se sokat l�tta m�g mosolyogni, b�r m�r gyerekkora �ta ismeri. �gy l�tszik minden iskola tan�ri kar�t „sz�nes�ti” egy ilyen k�l�n�s szem�lyis�g. Micsoda p�ros lenne! Ahogy elk�pzelte �ket k�z a k�zben egym�sra mosolyodva szerelmesen, m�g sz�lesebb mosoly �lt az arc�ra. Ekkor a n� ism�t megfordult, �s meglep�dve n�zett a professzor arc�ra.

-          J�l van Dumbledore professzor?

-          Igen, minden rendben van. – mondta az id�s f�rfi, �s �sz szak�lla alatt igyekezett visszarendezni arcvon�sait.

-          J�l van. – mondta Madame Dark, b�r m�g mindig gyanakodva n�zett Dumbledore-ra. – Itt kell tov�bbmenn�nk e k�t fa k�z�tt. – azzal k�t hatalmas f�ra mutatott, amelyek teljesen egyforma magasak, �s terjedelmesek voltak, tal�n m�g a f�k levelei is egyform�n cs�ngtek az �gakon. – Pontosan ut�nam j�jj�n!

Dumbledore arra gondolt, hogy ezt tal�n mondania sem kellett volna, mert az �sv�ny eddig olyan keskeny volt, hogy m�sk�ppen nem is lehetett volna haladni el�refel�. Azonban a k�t fa fel� egy�ltal�n nem vezetett �t. A s�r� aljn�v�nyzeten �tg�zolva lehetett csak haladni, �s tapasztalnia kellett, hogy val�ban nem tan�csos m�shova l�pni, mint a n� l�bnyomaiba, mert amint nem a megfelel� helyre tette a l�b�t m�ris sz�mtalan inda fon�dott a l�ba k�r�. Miut�n p�lc�j�t gyorsan a n�v�nyekre ir�ny�tva a megfelel� var�zsig�vel hat�stalan�totta �ket, szembetal�lta mag�t Madame Dark szemreh�ny� tekintet�vel. Mint egy kisgyerek, zavart mosollyal v�laszolt a tan�rn� reakci�j�ra.

Amikor �thaladtak a k�t fa k�z�tt, hirtelen megv�ltozott a t�j. A s�r�n n�tt f�k ezrei helyett gondosan kezelt sz�nt�f�ld ter�lt el mindenfel�, am�g csak a szem ell�tott. T�l�k nem messze egy aszfaltos orsz�g�t k�gy�zott, amelynek sz�l�n egy s�rga aut� v�rta utas�t.

Dumbledore megfordult, hogy m�g egy pillant�st tegyen a gy�ny�r� erd�re, amin kereszt�l j�ttek, de az erd� hely�n csak tov�bbi sz�nt�f�lddel tal�lta szembe mag�t, csup�n a k�t teljesen egyforma fa jelezte, hogy honnan is �rkeztek.

-          Err�l az �tj�r�r�l term�szetesen a di�kjaink nem tudnak, �s mi is csak nagyon ritk�n haszn�ljuk. A k�t fa a muglik sz�m�ra nem l�that�, �s t�vtart� b�b�j is v�di ezt a ter�letet. – mondta a n�, amikor l�tta Dumbledore arc�n a meglep�d�st. Ez a meglep�d�s azonban nem tartott sok�ig, hiszen a Roxfortot is hasonl� b�b�jok tartj�k t�vol a k�v�ncsi mugli l�togat�kt�l. Mi�rt lenne itt m�sk�pp?

-          J�jj�n, ott v�rja a taxi. �ltal�ban nem valami t�relmesek. Igyekezz�nk! Jobb, ha nem bosszantjuk fel.

Dumbledore sz�vesen megk�rdezte volna, hogy mi t�rt�nik, ha egy mugli taxist felbosszantanak, de mivel most m�r � is min�l hamarabb �ton szeretett volna lenni, �gy ink�bb csendben, gyors l�ptekkel k�vette az el�recs�rtet� n�t. Mire oda�rt az aut�hoz, Madame Dark m�r a sof�rrel t�rsalgott nem �ppen ny�jas hangnemben. Hosszan t�rgyaltak, majd n�mi p�nzt is ny�jtott �t a f�rfinak.

-          J�nni prof. Most m�hr indulni! Sietni, sietni! – sz�lt most m�r a sof�r Dumbledore-nak, �s bepattant az els� �l�sre a korm�ny m�g�.

-          Sz�lljon csak be! �n mindent megbesz�ltem vele. Pontosan tudja, hogy hova kell vinnie. M�r fizetnie sem kell a v�g�n. – mondta s�rgetve a n�, de amikor l�tta, hogy az id�s f�rfi mozdulatlanul csak az aut�t figyeli, sz�ja enyh�n g�nyos mosolyra g�rb�lt. – Utazott m�r aut�val?

-          Nem. A hoppon�l�st a muglilakott ter�leteken is sokkal kellemesebbnek tartom. Eddig m�g nem volt arra sz�ks�gem, hogy egy ilyennel utazzak. – mondta Dumbledore menteget�zve, b�r most �gy gondolta, hogy b�rcsak m�gis kipr�b�lta volna kor�bban, milyen kocsival k�zlekedni, hogy ne kelljen elviselnie a tan�rn� cinikus mosoly�t.

Madame Dark kinyitotta a h�ts� ajt�t, �s intett Dumbledore-nak, hogy oda �lj�n be.

-          H�t akkor j� utat, �s annak ellen�re, amit mondtam, k�v�nom, hogy l�togat�sa c�lt �rjen �gy, ahogy eltervezte! – mondta, mik�zben a professzor kicsit �sszeh�zva mag�t bef�szkel�d�tt az aut� h�ts� �l�s�re.

-          K�sz�n�m. K�sz�n�k mindent! �s egyszer sz�vesen l�tn�m vend�g�l a mi iskol�nkban! – mondta, �s feln�zett Madame Dark s�t�tk�k szemeibe, amik most meglep� m�don nem ridegs�get, nem szemreh�ny�st, hanem valami eg�szen m�st t�kr�z�tt: egy�tt�rz�st. N�h�ny m�sodperccel k�s�bb meg is tudta, hogy mi�rt.

Az ajt� becsap�dott, �s a kocsi elindult olyan sebess�ggel, hogy Dumbledore �gy �rezte a feje a nyak�t�l szeretne elv�lni, a gyomra pedig valahol h�tul maradt Madame Dark mellett.

Az �t tov�bbi r�sze sem volt sokkal kellemesebb. Viszonylag s�k ter�leten haladtak, de a taxis iszony� v�gyat �rzett, hogy minden aut�t azonnal megel�zz�n, amit utol�rtek. Ennek az lett az eredm�nye, hogy �gy haladtak el�re, mintha egy szlalomp�lya vitte volna �ket P�rizs fel�. Dumbledore akkor �rezte mag�t ilyen rosszul, amikor gyerekk�nt el�sz�r kellett sepr�n �lve megadott id�n bel�l, akad�lyokat ker�lgetve a roxforti birtokot megker�lnie.

Egy- k�t falun is kereszt�l haladtak, ahol a vezet� n�mik�ppen lass�tott, �gy r�vid ideig az id�s utas kicsit fels�hajthatott, de azt�n �jb�l megkezd�d�tt az �r�lt sz�guldoz�s. Az utaz�s hangulat�t tov�bb rontotta, hogy a sof�r borzaszt� kiejt�ssel igyekezett angolul diskur�lni a professzorral, aki azonban a r�vid igen- igen v�laszn�l t�bbre nem volt k�pes, mert egyfolyt�ban az�rt k�zd�tt, hogy t�rzs�t f�gg�legesen, fej�t pedig a nyak�n b�rja tartani.

Azt�n v�gre meg�rkeztek P�rizs h�mp�lyg� forgatag�ba, �s egyre lassabban haladtak. �gy ezut�n a taxis angolr�l franci�ra v�ltva nem a professzorhoz besz�lt, hanem a k�r�l�tte k�zleked� aut�sokat szapulta.

Dumbledore v�gre k�nyelmesen h�trad�lhetett. Kellemesen vette tudom�sul, hogy minden testr�sze, �s bels� r�szei visszanyerik eredeti hely�ket. N�zte a h�zakat, az utc�n k�zleked� embereket, �s ism�t meg�llap�totta, amit m�r nagyon sokszor: a muglik is ugyanolyan emberek, mint a var�zsl�k, csak az a kis dolog, a m�gikus er� k�l�nb�zteti meg �ket egym�st�l. Viszont a muglik m�sban k�l�nbek, �k m�sban jobbak. Mennyi �rdekes dolog veszi k�r�l �ket, micsoda tal�lm�nyok! Mi�rt is gondolja Voldemort, �s a hal�lfal�k t�mege, hogy a var�zsl�k a muglik f�l�tt �llnak. Mi�rt ne lehetn�nek egyenl�k? Mi�rt ne �lhetn�nek egym�s mellett b�k�ben �gy, ahogy t�bb sz�z �vig eddig? Nem szabad, hogy egy embercsoport �ntelts�ge, fels�bbrend�s�g- �rzete egy m�sfajta embercsoport veszt�t okozza csak az�rt, mert m�sk�ppen �l, vagy gondolkodik.

Nem, ezt minden�ron meg kell akad�lyozni! Igen, ez legf�bb c�lja. Ez az, ami�rt m�r �vek �ta k�zd, �s k�zdeni fog, am�g �l!

Annyira elmer�lt gondolataiban, hogy �szre sem vette, amikor meg�lltak. A taxis m�r t�bbsz�r is sz�lt, hogy meg�rkeztek.

-          MEG�RKEZNI! OTT � BOLT. – mondta v�g�l hangosan, tagolva, ahogy nagyothall� id�semberekhez szok�s besz�lni, �s b�szen mutogatott a k�nyvesbolt kirakat�ra, ami el�tt meg�lltak.

-          �, k�sz�n�m! – riadt fel gondolataib�l Dumbledore, �s kereste a kilincset a kocsi ajtaj�n, amit meg is tal�lt, de kinyitnia m�r nem siker�lt. Miut�n a sof�r ezt �szre vette, gyorsan kipattant, �s mivel Madame Dark b�ven megfizette az �t �r�t, el�z�kenyen kiseg�tette az id�s f�rfit az aut�b�l.

-          VISZONTL�T�SRA! �REZNI MAG�T J�L ITT PARI-BAN! - kiab�lta mosolyogva Dumbledore f�l�be, aki a kocsib�l kiszabadulva, megk�nnyebb�lten halk „ k�sz�n�m” �s „viszl�t” ut�n szem�t a k�nyvesbolt kirakat�ra szegezve elk�sz�nt a f�rfit�l.

A mindig nyugodt, �s hat�rozott igazgat�, most �rezte, ahogy sz�v�nek ritmusa felgyorsul, �s mintha ujjai is ezt az �temet igyekeztek volna felvenni, apr� reszket�sbe kezdtek. Mi�ta elhat�rozta, hogy minden s�relm�t f�lret�ve felkeresi a l�nyt, csak erre a percre v�rt. El�re eltervezte mit fog mondani, mivel fog �rvelni, hogy visszat�rjen a haz�j�ba, ahova tartozik. Musz�j, hogy siker�lj�n! Nem engedheti, hogy Voldemort j�t�kszer�v� v�ljon! Neki kell el�sz�r l�pnie!

Ugyanakkor egy�ltal�n nem ismerte ezt a l�nyt. Nem tudta, hogyan reag�l majd a megjelen�s�re, hogyan gondolkodik a saj�t sz�rmaz�s�r�l, �s k�l�n�sen elbizonytalan�totta az a t�ny, hogy Valeriana m�r n�gy �ve muglik k�z�tt �l.

Oda�llt a kirakat el�, amelyben sz�mtalan k�nyv k�n�lta mag�t megv�telre. Ben�zett az �vegen kereszt�l, s mivel az �zletben csak k�t ember, egy f�rfi, �s egy n� besz�lgetett, k�nny� volt megtal�lnia, akit keresett. De val�ban �t keresi? A n� haja, ami kusz�n egyetlen csattal volt felt�zve, nem gesztenyebarna volt, amire sz�m�tott, hanem sz�ke. Ez elbizonytalan�totta. Tal�n m�r m�s dolgozik itt Valeriana helyett? Tal�n megel�zt�k �t Voldemort emberei? Erre a gondolatra sz�ve hirtelen �sszeszorult, �s m�g hevesebben vert.

V�rta, hogy a l�ny megforduljon. Ha az arc�t is l�thatn�…De, h�t tizenhat �ve nem l�tta, �s akkor is csak egy pillanatig. Az�ta pedig biztosan sokat v�ltozott, a nyolc�ves gyerekb�l, feln�tt n� lett.

Nem kellett sok�ig v�rnia. Bent a f�rfi fizetett, majd t�vozott. A l�ny pedig kil�pve a p�nzt�rg�p m�g�l megfordult, �s egyik polchoz l�pett, hogy folytassa a k�nyvek rendez�s�t, amit kor�bban f�lbehagyott.

Dumbledore most m�r j�l l�thatta a l�ny arc�t, apr�, �rdekes �v� orr�t, telt ajkait, a sz�gletes �llat. Mindez ismer�snek t�nt, de �gy gondolta, tal�n csak az�rt, mert annak akarta l�tni.  De ekkor a l�ny hirtelen mozdulattal a kirakathoz l�pett, hogy a kez�ben l�v� �j kiadv�nyt ott elhelyezze, �s feln�zett az id�s emberre az �vegen �t. Dumbledore sz�ve nagyot dobbant. K�t, elevenen csillog� k�k szem n�zett vissza r�. �s most m�r tudta, sz�ke haj ide, vagy oda, megtal�lta, akit keresett, aki�rt ekkora utat tett meg.

A l�ny hosszan n�zte, majd v�gre megsz�lalt. Egy sz�t form�lt az ismer�s ajkakkal. Dumbledore nem hallotta, mit mondott, csak rem�lni merte, hogy val�ban az az �des sz� hangzott el odabent, amit a sz�jr�l leolvasni v�lt. 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s