8. fejezet

A baleset

A hossz� zuhanyoz�s ut�n Valeriana a szekr�nyben kutatott, valami hossz�ujjas fels� ut�n, amivel eltakarhatja a jegyet a karj�n. �s k�zben a kez�be ker�lt a v�kony kis doboz, amit utolj�ra pr�selt a t�sk�j�ba elindul�sakor. �desapja var�zsp�lc�ja! Lassan �vatosan nyitotta ki, mintha egy �rt�kes, nagyon t�r�keny t�rgy lenne a kis doboz tartalma. Kez�be vette a p�lc�t, �s finoman v�gigsim�totta. Itt az ideje, hogy most m�r igazi boszork�nyhoz m�lt�n �ljen, �s viselkedjen!

Letette a p�lc�t a kez�b�l, �s folytatta a kutat�st a ruh�i k�z�tt. V�g�l tal�lt egy vil�gosk�k, hossz� kardig�nt, �s felvette a girl-feliratos p�l�ja f�l�. El�gedetten n�zte v�gig, ahogy a ruhadarab elfedi a kopony�t a fel� �gaskod� k�gy�val, majd a p�lc�t a kardig�n zseb�be s�llyesztette.

Ekkor kopogtattak, �s bel�pett az ajt�n Narcissa. Valeriana szeme �nk�ntelen�l keresztanyja jobb karj�ra siklott, amelyet bl�za ujja takart. H�t � is takargatja a jegyet!

-         Hallottam, hogy vissza�rkezt�l. – mondta Narcissa, �s �gy t�nt, hogy �t pedig Valeriana karja �rdekli. Odament hozz�, kez�be fogta a l�ny karj�t, �s �vatosan felhajtotta a kardig�n ujj�t. Egy pillanatig mozdulatlanul n�zett szembe a kopony�val, �s k�gy�val, majd ujjait v�gigsim�totta a jegyen. – Nagy dics�s�g ennek a jelnek a visel�se, �gy viselkedj, hogy mindig m�lt� legy�l hozz�!

Valeriana d�bbenten hallgatta keresztanyj�t. B�szk�n kellene viselnie azt, amit a legnagyobb sz�gyennek tart? De legink�bb az �t�tte sz�ven, amit Narcissa az arc�t megsim�tva m�g hozz�tett:

-         Sz�leid is mindent megtettek, hogy megfeleljenek a Nagy�r k�vetelm�nyeinek, igaz�n meg�rdemelt�k, hogy a kegyeibe fogadja �ket.

A sz�lei… Vajon mi mindent tettek meg Voldemortnak, annak a var�zsl�nak, aki a s�t�ts�gben �l, �s aki mindenkit ebbe a s�t�ts�gbe akar tasz�tani.

-         Keresztany�m, te tudod, hogy a mam��knak mi volt a feladata? – k�rdezte Valeriana b�tortalanul.

-         Nem. – hangzott a r�vid v�lasz, �s Narcissa arca olyan zavarts�got t�kr�z�tt, hogy Valeriana nem mert visszak�rdezni, b�r nagyon furcs�llotta, amit hallott.

-         A Nagy�r azt k�v�nja, hogy azt folytassam, amit a mama elkezdett. Csak azt kell tennem, amit akkoriban � tett, de �n nem tudom pontosan mik�nt is v�gezte a dolg�t.

-         M�ris feladattal b�zott meg? – Narcissa hangj�b�l nem csak a csod�lkoz�s, hanem a b�szkes�g is kicsengett.

-         Igen.

-         Elmondta, hogy mit k�v�n t�led nem?

-         De igen. Azt mo…

-         A te dolgod, hogy a k�pess�geidet kihaszn�lva v�grehajtsd ezt a feladatot, �s jegyezd meg, hogy soha senki nem tudhatja meg, hogy ki, �s mi vagy, �s mit kell tenned. Ez csak r�d tartozik! Nem kell, hogy feleslegesen m�s is tudjon err�l, �s esetleg vissza�lhessen vele.

-         Nem is �rdekel, hogy mivel b�zott meg? – csod�lkozott Valeriana.

-         Nem. Keresztap�d mellett m�r megszoktam, hogy ami a hal�lfal�k k�z�tt zajlik, arr�l nekem nem kell tudnom.

-         De hiszen te is… te is az vagy!

Narcissa egy pillanatig farkasszemet n�zett keresztl�ny�val. Valeriana nem �rtette, hogy mi rossz van abban, amit k�rdezett, hiszen a v�lasz olyan nyilv�nval�, m�gis v�rta, hogy keresztanyja sz�j�b�l hallja az igazs�got. Narcissa viszont ahelyett, hogy v�laszolt volna, h�tat ford�tott, �s kez�t m�r tette is a kilincsre, majd a v�lla m�g�l m�g visszasz�lt:

-         Hat �rakor vacsor�zunk. K�rlek, legy�l pontos! – azzal m�r ny�lt is az ajt�, �s mag�ra hagyta Valerian�t, aki �gy �llt ott, mint akit pofon v�gtak. Azt hitte, hogy majd keresztanyja seg�teni fog neki abban, hogy hogyan is fogjon ahhoz a borzaszt�, �s megal�z� feladathoz, amivel Voldemort megb�zta. E helyett csak kertelt, �s furcsa kijelent�seket tett. Haszn�lja ki a k�pess�geit? De h�t milyen k�pess�gei is vannak? N�gy �ve nem is alkalmazta mindazt, amit k�pess�gnek lehet h�vni. �s k�l�nbenis, � azel�tt is csak egy �tlagos boszork�ny volt. Ahhoz pedig, hogy nagyapja k�zel�be ker�lj�n, nem is kellene semmilyen fondorlatot, vagy var�zslatot haszn�lnia, hiszen els� szav�ra t�rt karokkal v�rn� �t, ebben teljesen biztos volt. Ugyanakkor tudta, hogy az egyenes utat nem v�laszthatja, mert az felt�n� lenne Voldemortnak, �s csatl�sainak. De h�t akkor mit tal�ljon ki? Hogyan lehetne nagyapja k�zel�ben �gy, hogy senkinek se t�nj�n fel a kettej�k k�z�tt l�v� kapcsolat, �s j� viszony? Nagyapja a Roxfortban van. Ott csak di�kok, �s tan�rok szoktak megfordulni. Biztosan felt�nne, ha egy idegen �lland� jelleggel megjelenne az iskola igazgat�j�n�l. Pedig kell lennie valami megold�snak!

„Majd nagyapa tudja, � biztosan tudja mi erre a megold�s! Csak oda kell mennem!” – �s ett�l a gondolatt�l kiss� megnyugodott. Le�lt az �r�asztalhoz, �s neki �llt levelet �rni. Hosszan, r�szletezve sz�molt be az el�z� napok esem�ny�r�l, �s a probl�m�j�r�l. V�g�l elolvasta a levelet, �s �sszehajtotta. K�zben jobb karj�n kiss� felcs�szott a kardig�n ujja, �gy a koponya sz�le l�that�v� v�lt. Valeriana sz�ve nagyot dobbant. M�g nem szokott hozz�, hogy az a s�t�t jel a teste r�sze. Gyorsan visszah�zta a kiskab�t ujj�t, hogy az ism�t eltakarja a jegyet, majd a levelet �jb�l a kez�be v�ve fel�llt. Hirtelen forr�s�g �nt�tte el, mi van, ha a lev�l illet�ktelen kezekbe ker�l? Nem szabad, hogy megt�rt�njen, de ezt nem v�dheti ki. Nem olvashatja senki m�s a lev�l tartalm�t, sem auror, sem hal�lfal�! El�kapta p�lc�j�t a zseb�b�l, �s mivel a tinta elt�ntet� b�b�j hirtelen nem jutott esz�be, �gy egy hirtelen mozdulattal meggy�jtotta a levelet. A pap�rlap nagy l�nggal �gett, �s el�rte Valeriana ujjait is. A f�jdalomt�l azonnal eldobta az �g� levelet, ami az �r�asztalon landolt. A t�z �jabb t�pl�l�kot tal�lva, nem hogy kisebb, hanem egyre nagyobb lett. Valeriana reflexszer�en eldobta a p�lc�j�t, �s felkapta az �g� levelet az alatta l�v� r�gi dosszi�val egy�tt, nehogy m�sban is k�rt tegyen a t�z. Rohant a f�rd�szob�ba, �s a mosd�ba dobta a l�ngol� pap�rhalmazt, majd megnyitotta a v�zcsapot, �s p�r m�sodperc m�lva a t�zb�l nem maradt m�s, mint a nagy halom �zott pernye, �s annak kellemetlen, sz�r�s illata. A megk�nnyebb�l�s ut�n hirtelen felv�ltotta a riadalmat a f�jdalom. Mindk�t keze meg�gett. A m�g mindig zubog� v�z al� tartotta. Ez n�mileg cs�kkentette f�jdalm�t, de azt�n �jb�l er�s�d�tt, �s elviselhetetlenn� v�lt. M�r nem seg�tett a v�z h�s�t� simogat�sa sem. Elz�rta a v�zcsapot, �s h�lyagos, feket�re p�rk�l�d�tt ujjbegyeiben sz�rny�lk�dve visszament a szob�ba. Le�lt az �gyra, �s mik�zben f�jta ujjait, azon tanakodott, hogy most kit�l is k�rjen seg�ts�get. Sz�gyellte mag�t, hogy ilyen �gyetlen volt, �s nem nagyon akarta sem keresztanyja, sem Draco el�tt bevallani ezt a kis incidenst.

Ekkor kopogtattak az ajt�n.

-         Kisasszonyom, mindj�rt hat �ra! K�rem siessen, asszonyom d�h�s lesz, ha elk�sik! – dugta be fej�t Mimi az ajt�n, majd v�laszt sem v�rva, m�ris elt�nt.

Valeriana hirtelen felpattant, p�lc�j�t a kev�sb� f�j�s ujjaival a zseb�be dugta, majd sietett, nehogy keresztanyj�nak okot adjon a neheztel�sre.

Az eb�dl�ben m�r az asztaln�l �lt Narcissa, �s Draco is. Valeriana kezeit a h�ta m�g� dugva helyet foglalt az egyik sz�ken.

-         Nos, akkor j� �tv�gyat! – mondta Narcissa, �s neki�llt, hogy szedjen mag�nak a t�lon l�v� �zletes falatokb�l.

Valeriana b�tortalanul ny�lt a szed�lap�t fel�. Nem igaz�n tudta, hogy mik�nt fogja meg an�lk�l, hogy a mozdulat ne f�jjon. A lap�t nyele h�v�s volt, ez el�sz�r m�g j�l is esett sebeinek, de ahogy er�sen megszor�totta, hirtelen olyan f�jdalmat �rzett, mintha ezer t� �llt volna az ujjaiba. A lap�t kiesett a kez�b�l, a rajta lev� �tel az asztalra rep�lt.

-         Mi t�rt�nt a kezeddel? – k�rdezte Narcissa, amikor �szrevette Valeriana kez�n az �g�si s�r�l�seket.

-         Semmi, csak egy kis baleset. – mondta Valeriana, �s �jb�l a lap�t fel� ny�lt.

-         Hagyd csak! – sz�lt r� Narcissa, �s csettintett az ujj�val. – Mimi! – �s amikor a man� megjelent, folytatta. – Szedj Valeriana kisasszonynak!

Valeriana arca v�r�s volt a sz�gyent�l. Fej�t lehajtva, igyekezett n�h�ny falatot a sz�j�ba juttatni, b�r meglehet�sen �hes volt, hiszen eg�sz nap nem evett semmit.

-         Draco, vacsora ut�n vezesd, k�rlek Valerian�t ap�d laborj�ba, �s seg�ts valamit k�sz�teni s�r�l�sei enyh�t�s�re. – vetette oda Narcissa a fi�nak.

-         Musz�j? – ny�gte Draco, mint egy dacos gyerek.

-         Igen. Egyr�szt m�g soha nem j�rt az alagsorban, m�sr�szt, ha valamit �sszet�r, ap�d rettenetesen d�h�s lesz.

Valeriana ett�l a kijelent�st�l m�g rosszabbul �rezte mag�t. H�t ez �, �s a k�pess�gei. M�r semmit nem lehet r�b�zni.

-         K�sz�n�m keresztany�m, de majd rendbe j�n. – pr�b�lt kim�szni a program al�l, b�r az igazat megvallva, egy kis gy�gy�rt elviselt volna a keze.

-         Ne tiltakozz! Ilyen k�zzel m�g a p�lc�dat sem tudod megfogni. Egy�bk�nt, hogy t�rt�nt?

-         Mondtam, csak egy kis baleset…, csak egy kis baleset t�rt�nt a p�lc�mmal.

Draco belepr�szk�lt az �tel�be.

-         Na sz�p kis boszork�ny az ilyen! Visszafel� s�l el a p�lc�ja! – kacagott g�nyosan, Valerian�t v�gk�pp zavarba hozva.

-         Draco! – sz�lt megrov�n fi�ra Narcissa. – Valeriana n�gy �ve nem haszn�lta var�zserej�t. – azt�n Valeriana fel� fordult. – Nem lehet, hogy megs�r�lt id�k�zben az a p�lca?

-         Nem hiszem. – mondta Valeriana, egy kicsit b�trabban, amikor �szrevette, hogy keresztanyja a v�delm�re �llt. – A mama mindig nagyon vigy�zott r�. A tokj�ban tartotta j�l elz�rtan. Senki sem haszn�lta soha a papa p�lc�j�t, ami�ta…

-         �desap�d p�lc�j�t haszn�ltad? – n�zett keresztl�ny�ra d�bbenten Narcissa.

-         Igen. Mi�rt?

-         Az a p�lca nagyon k�l�nleges. Nem csod�lom, hogy �desany�d sohasem engedte, hogy a kezedbe vegyed. Nem sok van bel�le a vil�gon. Haszn�l�ja el�g, ha csak a var�zsig�re gondol, ki sem kell mondania. Viszont, ha ki is mondja, akkor a var�zslat feler�s�dik. Nagyon �vatosan kell vele b�nni. Nagy �nfegyelmet, �s gyakorl�st ig�nyel a haszn�lata.

Valeriana rendk�v�l h�l�s volt, hogy keresztanyja nem feszegette a baleset tov�bbi r�szleteit, �s j�l esett l�tnia, ahogy Draco p�khendi arc�ra r�fagy a mosoly a meglep�d�st�l. Persze nem kev�sb� lep�d�tt meg � maga sem. Term�szetesen hallott m�r arr�l, hogy l�tezik ilyen var�zsp�lca, de arra sohasem gondolt, hogy �desapj�� is ilyen lenne. B�szkes�g, �s egyben f�lelem t�lt�tte el a tudatt�l, hogy most az � birtok�ban van egy ilyen k�l�nlegess�g.

A vacsora tov�bbi r�sze csendben zajlott le, majd a v�g�n Draco felpattant az asztalt�l, �s m�r indulni k�sz�lt, amikor Narcissa szigor� tekintet k�s�ret�ben eml�keztette r�, hogy mit k�rt t�le. A fi� �gy kelletlen�l megv�rta, am�g Valeriana elfogyasztja limon�d�j�t, �s �gyetlen�l visszahelyezi a poharat az asztalra.

-         Indulhatunk v�gre? – f�rmedt Valeri�n�ra t�relmetlen�l.

-         Igen. Mehet�nk. – �llt mell� a l�ny, b�r ehhez a k�tszem�lyes programhoz egy�ltal�n nem volt kedve. Draco olyan ellens�gesen b�nt vele, pedig � nem is adott erre okot. Nem szerette volna folytatni vele az el�z� esti vit�t.

A Malfoy-villa alagsora meglehet�sen s�t�t �s nyirkos volt. Hossz� folyos�kon haladtak el�re hol jobbra, hol balra. Valeriana alig gy�zte szedni a l�b�t, hogy Dracoval l�p�st tartson.

Azt�n v�gre meg�lltak egy nagy faajt� el�tt, melynek k�zepe t�j�n az ismer�s „M” bet� k�r� k�t k�gy� tekeredett. Draco el�vette inge al�l a nyak�ban l�g� kulcsot, �s a z�rba helyezte, de nem ford�totta el, mint ahogy azt szok�s. Jobb kez�t az „M” bet�re helyezte, �s akkor az ajt� kit�rult.

Amint bel�ptek, f�kly�k sora lobbant l�ngra megvil�g�tva a sz�mos szekr�nyt, �s polcot. Valeriana el�mult a b�jital-alapanyagok gazdags�ga l�tt�n. Olyan �rz�se volt, mintha iskol�j�nak b�jitaltan term�ben j�rn�nak. A sz�mos n�v�ny, �s egy�b hozz�val� illat�nak kever�ke ismer�sek voltak sz�m�ra. H�ny �r�t t�lt�tt el rendszeres gyakorl�ssal hasonl� l�gk�rben! Magabiztosan l�pkedett az ismer�s t�rgyak k�z�tt. Megd�bbent, hogy keresztapja milyen precizit�ssal �ll�totta bet�rendi sorba a szekr�nyek tartalm�t. Szekr�nyr�l szekr�nyre j�rt megcsod�lva a gazdag gy�jtem�nyt. Azt�n az egyik polcn�l megtorpant.

-         Nah�t! Ez hogy ker�lhetett ide? – k�rdezte csod�lkozva egy furcsa n�v�nyre b�mulva.

-         Ap�m hozta nem sokkal azel�tt, hogy elt�nt. – v�gta r� f�lv�llr�l Draco.

-         H�b� vir�ga. Eddig m�g csak k�nyvben l�ttam. T�bb n�v�ny keresztez�s�b�l nyerhet� speci�lis elj�r�ssal. T�z�vente vir�gzik, �s vir�g�b�l nyert f�zet tulajdonos�t hatalmas er�vel ruh�zza fel. Ez tiltott n�v�ny! Hogy ker�lhetett �desap�dhoz?

-         Ap�mnak hatalmas gy�jtem�nye van a tiltott dolgokb�l. – r�ntotta meg a v�ll�t Draco jelezve, hogy nincs ebben semmi k�l�n�s. Valeriana meg is riadt ett�l. Mennyi mindent nem tudhat m�g keresztapj�r�l, akit annyira szeretett. N�m�n b�multa a n�v�nyt azon tanakodva mag�ban, hogy vajon mit akarhatott keresztapja H�b� vir�gj�val, �s mikor vir�gozhatott utolj�ra?

-         Itt van minden, ami �g�si s�r�l�sek gy�gy�t�s�hoz sz�ks�ges: calendula, aloe barbadensis, chamomilleae. – mondta Draco, �s letette a tinkt�ra hozz�val�it az asztalra.

-         Mit akarsz azokkal? – fordult hirtelen Valeriana a fi� fel�. – Nem mondom, hogy nem �rnek semmit, de enn�l van jobb is. Mit tanultok ti gy�gyn�v�nytan, �s b�jitaltan �r�n? Hypericumra lenne sz�ks�gem, valamint centella asiatic�ra, ja �s aziaticizidre. – sorolta a sz�ks�ges n�v�nyeket, �s �r�mmel l�tta, hogy a fi� arca zavar�ban a s�padt feh�rr�l enyh�n v�r�sre v�ltott.

-         Ezekr�l biztosan j�v�re fogunk tanulni. – szabadkozott Draco. Nem volt �ny�re, hogy alul maradjon.

-         J�v�re? Ez a Beauxbatonsban els�s tananyag! – h�kkent meg Valeriana, majd szeme t�grany�lt, �s g�nyosan elmosolyodott, amikor folytatta. – �s hogyhogy fogunk? Tal�n megj�tt az eszed tegnap �ta, �s folytatod a tanul�st?

-         Igen. – felelte Draco olyan halkan, hogy Valeriana nem is hallhatta volna, ha egy kicsit messzebb �ll. �r�lt, hogy b�r alig ismerik egym�st, m�gis hatottak szavai a fi�ra. Mivel azonban nem akart vit�t kezdem�nyezni, nem feszegette tov�bb a t�m�t, ink�bb hozz�l�ttak az �ztat� oldat, �s a tinkt�ra elk�sz�t�s�hez.

Draco megh�zva mag�t, legjobb k�pess�geit el�v�ve hajtotta v�gre Valeriana utas�t�sait. �gy �rezte mag�t, mintha di�kk�nt vizsg�zna �ppen a tan�ra el�tt. Igyekezett bebizony�tani, hogy egy Roxfortos di�k is kiv�l�an j�rtas a b�jitalok, gy�gy�rok elk�sz�t�s�ben. Valerian�t rendk�v�l sz�rakoztatta ez a helyzet. Nyeregben �rezte mag�t Dracoval szemben, �gy kihaszn�lva kedvez� helyzet�t feltette azt a k�rd�st, ami a legjobban foglalkoztatta:

-         Hogyan lehet eljutni a Roxfortba? – k�rdezte, �s egy kicsit megl�ty�gtette a Hypericum- oldatos v�zben a kez�t. Szem�t les�t�tte, nehogy tekintete tal�lkozhasson a fi��val, aki unottan �lt az �st mellett v�rva, hogy a tinkt�ra elk�sz�lj�n.

-         Mi dolgod a Roxfortban? – j�tt a v�lasz helyett a d�bbent k�rd�s.

-         Nem hiszem, hogy r�d tartozik!

-         �, a megb�z�sod, amir�l any�m olyan b�szk�n sz�molt be nekem. A Nagy�r m�ris feladattal b�zott meg! – hangj�ban a tettetett g�ny m�g�tt irigys�g b�jt meg.

-         Igen. �s?

-         �, ez azt�n a megtiszteltet�s! Felt�nsz a semmib�l, a Nagy�r m�ris a kegyeibe fogad, s�t feladatot is ad! Te azt�n biztos nagyon nagy boszork�ny lehetsz! – v�gta oda a l�nynak Draco, �s idegesen kevert egyet a z�ldes l�tty�n.

-         Mi�rt vagy velem ilyen ellens�ges? – k�rdezte Valeriana csendesen, �s most kifejezetten kereste a fi� tekintet�t.

-         Mi�rt? – Draco gondolkodott egy kicsit, majd r�v�gta: - Csak! Mert te…

-         Mert, �n megtehetem azt, amit te nem? – n�zett Valeriana a fi� szem�be, tudta, hogy fej�n tal�lta a sz�get, de nem j�tt v�lasz. – Hiszen m�g csak tizenhat �ves vagy!

-         Na �s! Potter is annyi, m�gis azt csin�lja, amit akar. Annyi h�lyes�gbe keveredik, m�gse torkolja le senki. Pr�b�ln�k �n ennyire beleavatkozni m�s dolg�ba! De �n nem tehetek semmit, csak amit a sz�leim, amit az ap�m j�nak l�t!

-         Hidd el, addig j�, am�g melletted �llnak!

-         Nem tudom. N�ha �gy �rzem jobb lenne a k�tel�kek n�lk�l. – legyintett d�h�sen.

-         Draco, ne akard megtudni, milyen sz�l�k n�lk�l feln�ni!

Csend lett. A k�t k�k szemp�r �sszetal�lkozott. Valeri�n�nak olyan �rz�se volt, mintha k�t testv�r k�z�tti sz�csatak�nt zajlott volna le az im�nti besz�lget�s. Mennyire szeretett volna mindig egy testv�rt! Ha Draco nem viselkedne vele olyan ellens�gesen, akkor lehetne olyan kapcsolat k�z�tt�k, mintha a n�v�re lenne a fi�nak. De ez pillanatnyilag csak hi� �br�nd. �s k�l�nbenis olyan k�l�nb�z�ek, hiszen teljesen m�s neveltet�st kaptak mind a ketten. Draco egy igazi hal�lfal�-pal�nta, � pedig csak k�v�lr�l az. �rzelmei teljesen m�st dikt�lnak.

A tinkt�ra elk�sz�lt. Valeriana p�lc�j�val �vatosan egy var�zsig�t olvasott m�g a vil�gosz�ld folyad�kra.  A folyad�kb�l zsel�s anyag csap�dott ki, a tetej�n pedig �ttetsz� l� maradt. Draco annyira elmer�lt gondolataiban, hogy m�g agg�dni is elfelejtett Valeriana p�lcahaszn�lata miatt. Lesz�rt�k a l�t egy poh�rba, amit Valeriana egy h�z�sra meg is ivott. Draco k�tked� fintorral n�zte v�gig, ahogy a poh�r tartalma lecs�szik a l�ny tork�n.

-         Sz�val, hogy juthatok a Roxfortba? – haszn�lta ki Valeriana Draco elm�l�z�s�t, mik�zben k�zfej�vel megt�r�lte a sz�ja sz�l�t.

-         Mi�rt kellene, hogy seg�tsek neked? �ppen el�g, hogy most veled kell t�ltenem az est�t, hogy kiszolg�ljalak, mintha nem lenne jobb dolgom. – felelte flegm�n, mik�zben kis g�zdarabokat vagdosott a k�t�shez.

-         Elhiszem, hogy lenne jobb dolgod, hidd el, hogy nekem sem sz�rakoztat� a t�rsas�god. Viszont seg�tened kell, mert… mert a Nagy�r h�vek�nt k�rlek r�! – ny�gte ki nehezen a szavakat Valeriana rem�lve, hogy ezzel r� b�rja venni Dracot az inform�ci�k �tad�s�ra.

-         A Nagy�r szolg�i kider�tik, amire sz�ks�g�k van. Nem szorulnak r� m�s seg�ts�g�re! �s k�l�nben is egy igazi hal�lfal� nem k�r, hanem parancsol. – sz�jalt vissza, mire Valeriana igaz�n d�h�s lett. R�szben att�l, hogy ilyen nehezen kell v�laszt kapnia k�rd�s�re, r�szben pedig Draco szemtelens�ge miatt.

-         Rendben. Akkor parancsolom, hogy mondd el, hogyan jutok el a Roxfortba! – kiab�lt r� a fi�ra mik�zben kez�be vette a p�lc�j�t, �s fenyeget�n Dracora szegezte. – Vagy ki akarod pr�b�lni a p�lca erej�t?

Draco arc�n l�tszott, hogy megriadt. Tal�n maga sem tudta, hogy a l�nyt�l, vagy a p�lc�j�t�l f�l jobban. Egy kis sz�net ut�n �gy d�nt�tt, hogy jobb eleget tenni Valeriana k�r�s�nek. �gy mik�zben gondosan bekent�k, majd bek�t�tt�k az �gett ujjakat egyes�vel, Draco r�szletesen elmagyar�zta az �tvonalat Roxfortba. Valeriana igyekezett minden sz�t megjegyezni: King’s Cross p�lyaudvar, kilenc �s h�romnegyedik v�g�ny, Roxfort expressz, Roxmorts, majd onnan s�ta.

Mikor v�geztek a sebek ell�t�s�val, a marad�k f�zetet egy �vegcs�be tett�k, hogy k�s�bb a k�t�sek cser�jekor Valeriana �jb�l haszn�lni tudja. Draco gondosan rendet rakott az asztalon, �gy hamarosan nyoma sem volt, hogy ott kor�bban komoly munka folyt. M�r majdnem �jf�l volt, amikor megk�nnyebb�lve, hulla f�radtan elhagyt�k a helys�get. Mind a ketten hamar �lomba mer�ltek.

Valeriana sebei napr�l- napra javultak, �s egyre jobban tudta haszn�lni ujjait. Rengeteg szabad ideje volt, �gy sokszor volt alkalma gyakorolni az �rz�keny var�zsp�lca haszn�lat�t. Dracoval legink�bb ker�lt�k egym�st, csak �tkez�sekkor tal�lkoztak. Narcissa se sokat kereste a t�rsas�g�t. N�ha s�t�lni h�vta a hatalmas parkba, �s legink�bb Valeriana kiskor�r�l besz�lgettek.

Azt�n egy h�t m�lva Valeriana �gy l�tta, hogy a gondos �pol�snak k�sz�nhet�en sebei teljesen begy�gyultak, ujjait kiv�l�an tudta haszn�lni. K�szen �llt az indul�sra. Este a vacsor�n�l bejelentette, hogy m�snap elutazik.

Narcissa a lelk�re k�t�tte, hogy min�l hamarabb j�jj�n vissza, hiszen ez a h�z az � otthona is. Draco nem sz�lt semmit; �gy tett, mintha meg se hallotta volna, amit Valeriana mondott, t�ny�rja f�l� hajolva �tkezett tov�bb.

M�snap kora reggel �tnak indult. A kapub�l m�g visszan�zett. Szeretett volna v�gleg b�cs�t venni a Malfoy k�ri�t�l, de tudta, hogy m�g vissza kell t�rnie ide, hogy szerep�t tov�bb j�tszhassa.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s