16. fejezet

Lloyd tan�rn�

M�snap  megkezd�d�tt a tan�t�s. A kedvez� �rarendi beoszt�snak k�sz�nhet�en a l�mpal�zas Valeriana a napot az els�s�kkel kezdte. Mivel nekik semmilyen  el�zm�ny�k, �s �sszehasonl�t�si alapuk nem volt az el�z� �vekhez k�pest, �gy viszonylag magabiztosan �llt a megszeppent di�kok el�, akik nagy �h�tattal hallgatt�k bevezet�s�t a b�jitaltan rejtelmeibe. �gy t�nt az �ra v�g�re a gyerekek n�mik�ppen felold�dtak, �s kicsit megk�nnyebb�lve hagyt�k el a termet.

A t�bbi �r�n Valeriana j�l l�tta a di�kok arc�n a d�bbenetet, ahogy v�gign�ztek a teremben. Hossz� ideig pusmogtak egym�ssal megvitatva a kellemes v�ltoz�sokat. Min�l id�sebb �vfolyam ker�lt sorra, ann�l ink�bb el�t�rbe ker�lt – k�l�n�sen a fi�k k�z�tt- a terem megsz�p�l�s�n k�v�l a fiatal tan�rn� k�lalakja is. Ez igencsak zavarba hozta Valerian�t, aminek k�vetkezt�ben gyakran elvesz�tette a fonalat mondanival�ja menet�ben.

A legnehezebben elviselhet� �r�nak m�gis a hatodikosok� bizonyult. V�gig el kellett viselnie Draco kellemetlen, g�nyos tekintet�t. T�bbsz�r �szrevette, hogy jelent�s�gteljesen odas�g valamit a mellette �l� Pansy Parkinsonnak – Valeriana meg volt r�la gy�z�dve, hogy a t�ma biztosan � –, �s ezut�n mindketten elmosolyodnak. Valeriana alig v�rta, hogy v�ge legyen az �r�nak. Ez volt az utols� �ra ezen a napon, m�r nagyon f�radt volt, �s nagyon bosszantotta Draco viselked�se is.

-         Draco! – sz�lt oda a fi�nak, amikor a t�rsas�g kezdett kivonulni a teremb�l. A fi� kelletlen�l odament a tan�ri asztalhoz. Valeriana megv�rta, am�g magukra maradnak.

-         Azt akarod mondani, hogy senki nem tudhat arr�l, hogy mi ismerj�k egym�st. – k�nt�lta unottan Draco, mik�zben saj�t iratait rendezgette. – Tudom. Ap�m elmondott mindent.

-         Mi mindent? – fakadt ki Valeriana riadtan.

-         H�t, hogy titokban kell tartani, hogy hal�lfal� vagy!

Valeriana �sszerezzent erre a kijelent�sre. B�r tiszt�ban volt vele, hogy bizony ha akarja, ha nem � Voldemort egy csatl�sa a sok k�z�l, Draco sz�j�b�l ez most m�gis nagyon kegyetlen�l hangzott.

-         Rendben! Akkor ehhez is tartsd magad! – pr�b�lt hat�rozottnak t�nni.

-         Ne agg�dj! �n tudom tartani a sz�m! – mondta Draco olyan �llel, ami Valerian�t nagyon felbosszantotta.

-         Ja, �s ha megk�rhetn�lek, l�gy sz�ves m�sok el�tt �gy viselkedj velem, mint a t�bbi tan�rral!

-         Igenis tan�rn�! – v�gta hapt�kba mag�t Draco g�nyos mosoly�t nem is leplezve.

-         Draco, ha nem teszel eleget a k�r�semnek, akkor k�nytelen leszek levonni pontot a h�zadt�l, s�t ak�r b�ntet�feladatot is kir�hatok r�d! – v�gott vissza Valeriana.

-         Ezt nem mered megtenni! – mondta Draco, �s mosolya arc�ra fagyott.

-         Ki szeretn�d pr�b�lni? – n�zett szigor�an Valeriana a fi� szem�be, amivel el is �rte c�lj�t, �s Draco csak megsemmis�lve pislogott. – J�l van. �r�l�k, hogy meg�rtett�l! Most menj!

Draco kikullogott a teremb�l mag�ra hagyva Valerian�t, aki iratai, k�nyvei rendezget�s�be kezdett. Ekkor bel�pett a terembe Piton, akinek egy pillanatra fennakadt a szeme a r�gi pincehelys�g�ben v�gbement v�ltoz�sok l�tt�n.

-         Ellen�rizni j�tt? – k�rdezte Valeriana, �s megpr�b�lta leplezni zavar�t. – T�l�ltek a n�vend�kek, �s nem okoztam semmilyen k�rt!

-         �gy l�tom a termemet azonban siker�lt alaposan megv�ltoztatnia! – v�laszolt vissza Piton, �s szem�gyre vette az �veges vitrin tartalm�t mik�zben haladt a katedra fel�.

-         Ez m�r nem a maga terme, hanem az eny�m, �s azt csin�lok vele, amit akarok!

-         �gy van! – mondta Piton mikor Valerian�hoz �rt, aki hirtelen lehajtotta a fej�t, �s az egyik k�nyvet a m�sikra helyezte. A mozdulat m�gsem volt el�g gyors, mert a f�rfi �gy is �szrevette a k�t piros foltot a l�ny arc�n. Egy pillanatra �jb�l mag�ba sz�vta az ismer�s �des illatot, �s �rezte, ahogy kezdi hatalm�ba ker�teni a r�gi �rz�s, amit a n� k�zels�ge v�ltott ki.

-         Nos, minek k�sz�nhetem l�togat�s�t? – mondta Valeriana, �s zavartan tov�bb pakolgatott.

-         Csak k�z�lni akartam, hogy megkaptam az �sszes anyagot, amit k�rtem! – mondta Piton, �s megpr�b�lta visszafogni sz�guld� gondolatait.

-         Akkor most m�r kiegyenl�tettem a sz�ml�t ugye?

-         Gondolja? – n�zett a f�rfi Valeriana szem�be, aki egy darabig �llta a s�t�t szemp�r f�rk�sz�s�t, de azt�n riadtan leszegve a fej�t igaz�tott egyet az asztalon tornyosul� k�nyvhalmazon.

-         Igen, �gy gondolom! – mondta Valeriana, �s a k�nyveket az �r�asztal egyik polc�ra sorakoztatta. Kellemetlen csend k�vetkezett, �s ebben a pillanatban meg�rkezett a felment� sereg Valeriana sz�m�ra Daniel k�p�ben, aki meglep�dve n�zett a k�t tan�rra.

-         Nah�t, Mr. Parker! – mondta �lesen Piton.

-         Zavarok? – k�rdezte Daniel. M�g t�l frissen �ltek benne az eml�kek Pitonnal kapcsolatban, �gy most is �gy gondolta, hogy jobb nem ujjat h�zni vele.

-         Nem dehogyis! Piton professzor m�r �gyis menni k�sz�lt. – v�gta r� Valeriana, �s jelent�s�gteljesen Pitonra n�zett.

-         Igen. Parker maradjon csak! – mondta a d�h�s f�rfi, �s elindult az ajt� fel�. Amikor Daniel mell� �rt, m�g g�nyos �llel megjegyezte: - Vigy�zzon vele, mert nem olyan szel�d macska, mint aminek l�tszik!

Daniel felh�zott szem�ld�kkel n�zett Valerian�ra, aki pontosan tudta, hogy Piton mire c�loz.

-         Mi volt ez? – k�rdezte Daniel, amikor a kirobog� tan�r becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

-         Semmi, csak nem tudja meg�llni, hogy ne b�ntson valamivel. – felelte zavartan Valeriana, �s elindult a f�rfi fel�. – Mehet�nk! Neked milyen napod volt?

-         Azt hiszem el�g j�. – kezdte vontatottan Daniel, de m�g mindig Piton szavai j�rtak a fej�ben. – Nagyon �rdekl�d�ek a di�kok, �gy el�g k�nnyen le tudtam k�tni a figyelm�ket.

-         H�t, az�rt el�g f�raszt� dolog  a tan�t�s. Legsz�vesebben venn�k egy j� f�rd�t, �s m�ris lefek�dn�k aludni, de elv�llaltam a tanul�id�re a Nagy Terem fel�gyelet�t.! – s�hajtott Valeriana, mik�zben elindultak a s�t�t folyos�n.

-         Majd belej�ssz! – nevetett fel Daniel, Valeriana pedig �szint�n rem�lte, hogy a f�rfinak igaza van.

A tan�ri karban v�gbemen� v�ltoz�sok vegyes �rzelmeket v�ltottak ki a di�kokb�l. Tal�n Parker tan�r �r sikere volt a legnagyobb a fels�bb�vesek k�z�tt, hiszen Binns professzor unalmas �r�i ut�n Daniel �rdekfesz�t� el�ad�sai felett�bb izgalmasak voltak. A b�jitaltan�rn� megjelen�se igaz�n nagy �r�met szerzett szinte mindenkinek. Csak azok el�gedetlenkedtek, akik leadva a b�jitaltant, m�gsem szabadultak meg Piton �r�it�l, hiszen a S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se mindenki sz�m�ra k�telez� volt. �gy j�rt Ron is, aki miut�n megismerte az �j tan�rn�t a Grimmauld t�ren, meg volt r�la gy�z�dve, hogy � fogja bet�lteni az �vente meg�resed� �ll�st. Nagy csal�d�s volt h�t sz�m�ra, hogy nem csak hogy nem fogja Lloyd tan�rn� tan�tani, de tov�bbra is �lvezheti Piton �r�it. Hermione kicsit szkeptikusan �llt a fiatal taner� k�pess�geihez. Minden mozzanat�t lesve igyekezett hib�t keresni benne, �s sokszor kifejtette bar�tainak, hogy Piton �r�i miben voltak jobbak. Harry, mint sokan m�sok azonban �gy gondolt�k, hogy Valeriana rendelkezik legal�bb annyi tud�ssal, mint el�z� b�jitaltan�ruk. Abban pedig tal�n mindannyian egyet �rtettek, hogy Lupin professzor ut�n a leghasznosabb S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se �r�kat minden bizonnyal Piton tartja. Az izgalmas gyakorl�sokat m�g a tan�r kellemetlen modora sem tudta elrontani.

Az els� h�t gyorsan eltelt, �s Valeriana �gy �rezte, hogy val�ban egyre kevesebb f�radts�got jelent sz�m�ra az �r�kra val� felk�sz�l�s, �s a di�kok oktat�sa.

A h�tv�ge id�j�r�sa a ny�r utols� aj�nd�ka volt. A nagy melegben mindenki igyekezett minden percet az �p�leten k�v�l t�lteni, kihaszn�lva az utols� kellemes napos �r�kat. A Roxfort parkja �gy hemzsegett a di�kokt�l, hogy ha valaki f�lre szeretett volna vonulni, akkor annak nagyon neh�z dolga volt.

Valeriana is lement s�t�lni �pp �gy, mint a t�bbi tan�r. A t� fel� haladva megpillantotta a parton �l� Harryt bar�tai t�rsas�g�ban. Ron, �s Hermione �ppen a j�sl�stan �rtelm�r�l vitatkozott, Harry pedig csendben besz�lgetett Ginnyvel. Valeriana csak a l�ny arc�t l�tta, aki kipirulva leste a fi� minden szav�t.

-         Harry! Bocs�nat! Egy pillanatra szeretn�lek csak zavarni! – sz�lt Valeriana, mire mindannyian abbahagyt�k a besz�lget�st, �s k�v�ncsian a tan�rn�re n�ztek. Harry felpattant Ginny mell�l. – Azt hiszem itt az ideje, hogy elkezdj�k mag�n�r�inkat. H�tf�n este h�tkor v�rlak a tantermemben!

-         Igen tan�rn�! – mondta Harry belet�r�dve a r� v�r� feladatba.

-         J�l van. Akkor…

-         Tan�rn�! – �llt f�l most m�r Hermione is. – K�rdezhetek valamit?

-         Persze! K�rdezz csak! – mondta Valeriana kedvesen. �r�lt, hogy Hermione egy�ltal�n sz�ba �ll vele, hiszen j�l l�tta �r�in a l�ny szemeiben a kritikus ellenszenvet.

-         A r�gi �vk�nyveket lapozva Parker tan�r urat megtal�ltuk, de a tan�rn�t nem. Lehet, hogy rossz �vfolyamokat n�zt�nk? – tette fel a k�rd�st Hermione, amivel egy kicsit siker�lt is zavarba hozni a Valerian�t.

-         Az�rt nem tal�ltatok meg, mert �n a Beauxbatonsba j�rtam.

-         A Beauxbatonsba? Voltak itt a Trim�gus Tus�n onnan. M�r akkor is Madame Maxime volt az iskolaigazgat�? – faggatta Hermione tov�bb a tan�rn�t.

-         Igen. – felelte az r�viden, �s �gy l�tszott, hogy ez a t�ma m�r a t�bbieket is izgatta. Most Ron is fel�llt.

-         Akkor biztosan tudja, hogy Madam Maxime melyik sz�l�je volt �ri�s! – k�rdezte a v�r�s haj� fi� �rdekl�d� k�v�ncsis�ggal.

-         �ri�s? – h�kkent meg Valeriana. – H�t terjengtek mindenf�le h�rek az iskol�ban, de � mindig azt hangoztatta, hogy egy �tok hat�s�ra lettek ilyen hossz�ak a csontjai.

-         M�g, hogy hossz�ak a csontjai! – ism�telte felh�borodva Hermione. – � ugyanolyan f�l�ri�s, mint Hagrid! – mutatott a park sz�l�n munk�lkod� legend�sl�nyek gondoz�sa tan�rra.

Valeriana egy darabig elgondolkodva figyelte, ahogy Hagrid a Beauxbatonsb�l kapott egyik tulip�nf�t igyekszik el�ltetni, �s bizony be kellett l�tnia, hogy lehet n�mi igazs�g abban, amit a l�ny mondott.

-         Lehet, hogy igazad van, de nem hiszem, hogy ez sz�m�tana valamit. – legyintett v�g�l Valeriana.

-         A tan�rn� hogyhogy nem a Roxfortba j�rt, hiszen angol nem? – k�rdezte Ginny, �s most m�r � is be�llt a Valerian�t faggat�k k�r�be.

-         Tizenhat �vig Franciaorsz�gban �ltem. – v�laszolta Valeriana higgadtan, b�r egyre zavarta a fiatalok t�lzott k�v�ncsis�ga.

-         Az�ta, ami�ta Voldemort elt�nt? – sz�molta ki nagy gyorsas�ggal Hermione.

-         Azt hiszem… - Valeriana most m�r v�gk�pp zavarban volt, �s  megd�bbentette, hogy Hermione, ellent�tben a t�bbi var�zsl�val, b�tran kiejti a rettegett nevet, �s ideges�tette a l�ny m�reget� tekintete is. – Nyolc �ves voltam akkor. Nem sokat tudtam a k�r�l�ttem zajl� esem�nyekr�l.

-         �s a sz�lei? – k�rdezte Ron, akit egyre jobban �rdekeltek az �j tan�rn�vel kapcsolatos dolgok.

-         �k meghaltak.

A kijelent�st n�ma csend k�vette. �gy t�nt v�gre elment a kedv�k a t�bbi k�rdez�sk�d�st�l. K�nosan tekingettek egym�sra, v�rva, hogy v�gre megsz�laljon a m�sik, de ezek ut�n neh�z volt b�rmit is mondani. Harry pontosan tiszt�ban volt vele, hogy mit jelent sz�l�k n�lk�l �lni, bar�tai pedig tudt�k, hogy milyen j�, ha vannak.

-         Nah�t, milyen kellemes t�rsas�god van Valeriana! – l�pett oda hozz�juk Daniel �ppen a legjobbkor.

-         J� napot tan�r �r! – k�sz�nt�tt�k a fiatalok.

-         Szervusztok! Elrabolhatom a tan�rn�t�ket? – k�rdezte mosolyogva Daniel, �s az arcokat figyelve csak most t�nt fel a gy�szos hangulat.

-         Hova szeretn�l elrabolni? – k�rdezte fell�legezve Valeriana, �s tulajdonk�ppen szinte mindegy volt sz�m�ra, hogy hova kell k�vetnie a f�rfit, csak min�l messzebbre a faggat�z� di�kokt�l.

-         Majd elmondom. – �s m�r vonszolta is el Valerian�t a kis csapatt�l. – Viszl�t h�lgyek- urak!

A n�gy bar�t sz�hoz sem jutott ett�l a kis jelenett�l, csak jelent�s�gteljesen egym�sra n�ztek, majd egyszerre elmosolyodtak.

-         �gy l�tom van ki megvigasztalja Lloyd-ot. – mondta g�nyosan Hermione.

-         Jaj, Hermione ne legy�l m�r ilyen! Tal�n f�lt�keny vagy? L�ttam hogy n�zted az �r�n Parkert! – sz�lt oda a l�nynak Ron, mik�zben felvette k�nyveit a f�ldr�l.

-         Te meg vagy hibbanva! – mondta Hermione, �s olyat l�k�tt a fi�n, hogy az majdnem orra bukott.

-         Most mi�rt? Minden l�ny nagyon j� k�p�nek tartja! – egyenesedett fel Ron. – Nem Ginny?

-         �…h�t… - az elv�r�s�d� l�ny csak ennyit tudott kiny�gni, Harry pedig felh�zott szem�ld�kkel n�zett r�.

-         �n nem vagyok minden l�ny! – z�rta le a vit�t Hermione, �s elindult az �p�let fel�, majd mosolyg� bar�tai is k�vett�k.

Ek�zben Valeriana, �s Daniel m�r a Roxfort hat�rain k�v�l j�rtak. Valeriana sz�m�ra ismer�s volt az �t, hiszen Roxmorts fel�l ezen �rkezett.

-         Gondoltam nem �rt, ha egy kicsit di�k mentes �vezetben t�lt�nk el n�h�ny �r�t. – mondta Daniel, �s karonfogva h�zta tov�bb Valerian�t.

Hamarosan be�rkeztek a faluba. Sok kis �zlet, �s egy-egy kocsma, vagy �tterem mellett haladtak el. V�g�l Daniel Madam Puddifoot k�v�z�j�ba invit�lta be partner�t.

Odabent alig voltak, �gy hamarosan egy ablak melletti asztaln�l �ltek le. Madam Puddifoot r�gi ismer�sk�nt �dv�z�lte Danielt.

-         � Valeriana Lloyd, az �j b�jitaltan�rn�je az iskol�nak, Valeriana, � pedig Madam Puddifoot, a k�v�z� tulajdonosa. � k�sz�ti a legfinomabb alm�s pit�t az eg�sz orsz�gban.

-         �r�l�k kisasszony! – mondta a kiss� molett tulajdonosn�, majd kicsit k�zelebb hajolt Valerian�hoz. – Vigy�zzon vele, mert nagy h�h�ny�!

-         De Madam Puddifoot! Ne keltse rossz h�remet! – mondta j�tszott s�rt�d�tts�ggel Daniel, majd sz�lesen Valerian�ra mosolygott.

-         Nos tan�r �r, tan�rn�, mit hozhatok? – egyenesedett fel Madam Puddifoot m�g mindig mosolyogva, majd felvette a rendel�st, mely term�szetesen k�t alm�s pit�b�l, �s k�t k�v�b�l �llt.

A d�lut�n h�tral�v� r�sz�t a k�v�z�ban t�lt�tt�k. Madame Puddifoot ragaszkodott hozz�, hogy ne csak az alm�s pit�b�l egyenek, hanem k�stolj�k meg a t�bbi s�tem�ny-k�l�nlegess�geit is. Mik�zben kisel�ad�sokat tartott Daniel gyerekkori cs�nytev�seir�l, egym�s ut�n hozta el�j�k a k�l�nf�le �dess�geket: habos gy�m�lcskenyeret, csoki kr�mes tortaszeletet, melynek tetej�n v�ltoz� sz�n� drazs�k villogtak, s�t�t�kkel t�lt�tt r�test van�lia �ntettel, v�g�l pedig egy r�zsasz�n sz�v alak� mignont, melynek k�zep�n durran� cukorka volt.

M�r bes�t�tedett, amikor teli gyomorral, j� kedv�en bel�ptek a hatalmas kapun. A bokrokban j�l hallhat�an megmozdultak a Controllerek, de azt�n elhallgattak. M�r majdnem a t�n�l j�rtak, amikor Valeriana m�g mindig azon nevetett, hogy Danielnek �s bar�tainak �t�dikes korukban b�ntet�feladatk�nt a bagolyh�zat kellett kitakar�taniuk, mert �jszaka kisz�ktek, �s bet�rtek Madam Puddifoothoz, hogy n�h�ny l�nynak sz�v alak� s�tem�nyt vigyenek Valentin napra. Persze a nagy takar�t�s ut�n napokig olyan szaguk volt, hogy a l�nyok sz�ba sem �lltak vel�k. Valeriana a nagy kacar�sz�st�l nem vette �szre a s�t�tben, hogy egy nagy k� ker�lt a l�ba el�. Megbotlott, mire m�g jobban nevetni kezdett. Daniel, aki szint�n egy�tt nevetett a l�nnyal, elkapta v�ll�n�l fogva. Egy darabig n�zte a vid�m arcot, majd hirtelen nyomott egy cs�kot a sz�j�ra. Valeriana m�g egy darabig mosolygott, majd elkerekedett szemmel n�zett az alig n�h�ny centim�terre l�v� f�rfi arc�ba. Mivel nem tiltakozott k�l�n�sk�ppen, Daniel �t�lelte, �s hosszan megcs�kolta. Valeriana �gy �rezte, elolvad a gyeng�d �lel�sben. Kellemes melegs�g j�rta �t eg�sz test�t. Behunyta szem�t, �gy adta �t mag�t az �des pillanatnak.

Az �jszaka s�t�tj�ben csak a Hold vil�g�tott r�juk, �gy esz�kbe sem jutott, hogy b�rki is megl�thatja �ket. Pedig k�t szemp�r is figyelemmel k�vette az �res parkban l�v� p�rocsk�t. Az egyik fent a m�sodik emeleten szem�vege m�g�l, mosolyogva figyelte a k�t fiatal egym�sra tal�l�s�t. A m�sik pedig egy s�t�t szemp�r volt az alagsori ablakb�l, melynek tulajdonosa �sszeszor�tott ajkakkal leste a f�lre�rthetetlen mozdulatokat. Mivel az egyik szem�rmesen, a m�sik d�h�sen fordult el az ablakt�l, egyik sem l�thatta, ahogy Valeriana kibontakozik az �lel�sb�l.

-         Menj�nk be, mert k�s� van, �s most m�r hideg is. – mondta rekedten Valeriana, �s zavartan a talajt k�mlelve elindult siet�s l�ptekkel. A kiss� megd�bbent f�rfi el�vette p�lc�j�t, hogy a v�g�re var�zsolt f�ny�vel megakad�lyozhassa a tov�bbi baleseteket, �s igyekezett utol�rni a cs�rtet� n�t.

-         Nem akartalak megb�ntani. – mondta, amikor v�gre be�rte.

-         Nem err�l van sz�, csak �n… - kereste a szavakat Valeriana, b�r maga sem volt tiszt�ban vele, hogy mi is lelte, hiszen hossz� id� ut�n v�gre t�rsra tal�lhatna egy nem is ak�rmilyen f�rfi szem�ly�ben. – Azt hiszem m�g egy kis id�re van sz�ks�gem.

-         Azt hittem, kedvelsz annyira, hogy…

-         Persze, nagyon kedvellek, de … - szak�totta f�lbe Valeriana a f�rfit. –  de annyi minden t�rt�nt k�r�l�ttem mostan�ban. Megv�ltozott az eg�sz �letem. Magam sem tudom, hogy mit �rzek, �s t�ged se szeretn�lek megb�ntani.

-         J�l van. Nem kell magyar�zkodnod! – mondta Daniel, amikor a hatalmas t�lgyfaajt�hoz �rtek. – �n tudok v�rni. T�ls�gosan kedvellek ahhoz, hogy t�relmetlens�gemmel rontsam az es�lyeimet n�lad.

Valeriana nem sz�lt semmit. D�h�s volt mag�ra, hogy �gy elrontotta ezt a lehet�s�get, ami lehet, hogy t�bbet meg sem ism�tl�dik majd. Csendben l�pett be az ajt�n Daniel el�tt, �s odabent nem is sz�ltak egym�shoz t�bbet. Gondolataikba mer�lve haladtak felfel� a l�pcs�k�n, majd a hossz� folyos�kon. Valeriana lakoszt�lya el�tt meg�lltak, majd b�cs�z�ul Daniel az elmaradhatatlan j��jt- puszit odanyomta a l�ny arc�ra, amire az kedves mosollyal v�laszolt.

Valeriana egy darabig n�zte a t�volod� f�rfit, majd fordult az ajt� fel�, hogy bel�pjen rajta, amikor egy �rnyat l�tott elsuhanni a folyos� m�sik v�g�n, ami felt�n�en hasonl�tott Nickre. Visszan�zett Daniel fel�, aki �ppen akkor l�pett be saj�t lakoszt�ly�nak ajtaj�n, �gy �gy d�nt�tt, ut�naj�r a k�mked� szellemnek. Nem is csal�dott; val�ban Nick volt az, �s nagyon hamar utol is �rte.

-         Nick! – sz�l�totta meg a szellemet, aki �gy t�nt s�rt�d�tts�g�ben �szre sem akarta venni bar�tn�j�t. – �llj meg l�gy sz�ves! Besz�lni szeretn�k veled!

-         Igen? – lass�tott le v�gre a k�s�rtet. – Azt hittem �n m�r nem sz�m�tok semmit, hiszen csak egy szellem vagyok!

-         Nick, ezt olyan sokszor megbesz�lt�k m�r! Fontos vagy nekem, de nem foglalkozhatok eg�sz nap veled!

-         H�t persze, hogy nem, hiszen ott van az a Daniel Parker. � lek�ti minden id�det! L�tom nagyon kellemes napot t�lt�ttetek egy�tt.

-         Igen, �s mi van akkor! – v�gott vissza Valeriana, mert nagyon bosszantotta a szellem sz�monk�r�se. – Daniel nagyon kedves velem, �s rendk�v�l sz�rakoztat�.

-         Az sz�rakoztat�! – ism�telte Nick. – Mit jelent sz�modra?

-         Nem tudom…Nagyon j� bar�t…

-         Ennyi?

-         Igen, de ha lesz enn�l t�bb is, akkor majd sz�lok!

-         Biztos?

-         Ha mondom! – n�zett Valeriana megrov�n a hitetlenked� szellemre.

-         Akkor j�.

Nick m�g visszak�s�rte a lakoszt�lyig Valerian�t, majd elb�cs�ztak. Valeriana gondolatai m�g akkor is Daniel k�r�l forogtak, amikor �gyba b�jt. Elk�pzelte mag�ban, hogy mi lett volna, ha nem utas�tja el a f�rfit, �s hagyja mag�t sodr�dni az ismeretlen �rzelmek fel�, de azt�n szemei el�tt megjelent a k�p, ahogy Daniel a karj�n l�v� jegyet �szre veszi, �s undorodva fordul el t�le. Ez�rt azt�n �gy �rezte, hogy m�gis j�l d�nt�tt, amikor a f�rfi k�zeled�s�t elh�r�totta.

M�snap l�tsz�lag minden �gy ment, mintha nem t�rt�nt  volna semmi. Daniel reggel m�r t�relmetlen�l v�rta, hogy a mindig k�s�n elk�sz�l� Valerian�val egy�tt mehessen reggelizni. A besz�lget�s k�z�tt�k azonban nem volt eg�szen z�kken�mentes. Alig tal�ltak t�m�t, �gy r�vid k�rd�sek, �s v�laszok k�z�tt nagyokat hallgattak, am�g be nem �rtek a Nagy Terembe. Dumbledore cinkos mosollyal k�sz�nt�tte �ket, amikor le�ltek az asztalhoz. Valerian�nak olyan �rz�se volt, mintha mindenki �ket n�zte volna, mintha mindenki tudott volna az el�z� este t�rt�ntekr�l. Ez pedig csak r�szben volt igaz, hiszen csak ketten lestek oda r�juk n�ha lopva: Dumbledore, �s Piton.

A nap tov�bbi r�sz�ben szerencs�re Valeriana annyira el volt foglalva, hogy nem volt ideje ezzel foglalkozni. Azt�n d�lut�n, amikor igyekezett az alagsori tanterme fel�, hogy megtartsa �r�j�t a hatodikosoknak, �jabb dolog terelte el figyelm�t. Ahogy lefel� tartott a l�pcs�n, m�r hallotta a nagy zsivajt, melyb�l hol nevet�s, hol d�h�s kiab�l�s hangzott ki. Amikor oda�rt d�bbenten l�tta a cs�d�let k�zep�n a k�t, p�lc�j�t egym�sra szegez� di�kot. Az egyik egy hossz�, barna haj� l�ny, akinek arc�t rengeteg ronda kel�s rond�totta, hatalmas f�lei pedig radark�nt kandik�ltak ki hull�mos hajzuhataga al�l. A m�sik pedig, egy magas sz�ke haj� fi� volt, akinek hossz� orra majd az �ll�t �rte, h�ta pedig egy hatalmas p�p alatt g�rnyedezett. A l�ny �jabb �tok sz�r�s�ra k�sz�lt, amikor Valeriana m�r nyitotta a sz�j�t, hogy megakad�lyozza sz�nd�k�t, de a m�sik ir�nyb�l �rkez� Piton megel�zte.

- Granger, Malfoy! Mi folyik itt?

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s