25. fejezet

A b�l

Daniel egy darabig a bord� sz�n� kis dobozt n�zegette. L�tszott, hogy a megfelel� szavakat keresi. Valeriana zavartan hol a f�rfi kez�re, hol az arc�ra tekintett, sz�ve szerint pedig kihagyta volna a k�vetkez� perceket.

-         Ezt m�r Kar�csony el�tt megvettem, de akkor m�g nem voltam ennyire biztos magamban. – mondta v�g�l Daniel nyugodt hangon, �s kinyitotta a kis dobozt, mely egy v�konyka gy�r�t rejtett k�zep�n vil�gosk�k k�vel.

-         Ez gy�ny�r� Daniel! – s�hajtott fel Valeriana zavar�t leplezve. Sz�ve hevesen vert. Tudta, hogy mit jelent ha egy f�rfi gy�r�vel aj�nd�koz meg egy n�t, �s ez most megriasztotta.

-         A sz�ne pont olyan, mint a szemed�! – mosolygott tov�bb Daniel b�ztatva a l�nyt az �kszer elfogad�s�ra.

-         Daniel…�n… - Valeriana azt se tudta, hogy hol kezdje. Fontos volt a f�rfi sz�m�ra, hiszen olyan dolgokat kapott t�le az elm�lt id�szakban, amiben m�r r�gen volt r�sze, m�gsem volt eg�szen biztos mag�ban. – Nem akarom, hogy f�lre�rts, de…Sz�val az elm�lt napokban volt id�m gondolkodni dolgokr�l, �gy r�lad, r�lunk is. – kicsit elhallgatott, hogy er�t gy�jts�n �s �sszeszedje gondolatait. – Nem lenn�k �szinte hozz�d �s a bar�ts�gunkhoz, ha ezt a gy�r�t most elfogadn�m.

-         Azt hittem, hogy t�bb van k�zt�nk mint bar�ts�g! – mondta csal�dottan Daniel. – Amikor Kar�csony el�tt elk�sz�nt�nk…

-         Tudom! Akkor �n is azt hittem…

-         T�rt�nt valami Kar�csonykor ami…

-         Nem! – jelentette ki hat�rozottan Valeriana, szemei el�tt m�gis megjelent Piton alv�, nyugodt arca ahogy mellette �l az ispot�lyban, de gyorsan elhessegette ezt a k�pet.  – R�j�ttem, hogy csak bar�tk�nt tudok r�d gondolni, �s a bar�ts�gunk nekem nagyon fontos! Ugye meg�rtesz?

Az asztal m�sik oldal�n �l� f�rfi szemein l�tszott a csal�dotts�g. Hosszan vizsg�lta a sz�m�ra oly kedves arcot. Nem is tudta, hogy mire v�rt. Tal�n abban rem�nykedett, hogy Valeriana a k�vetkez� percben mosolyogva k�zli vele, hogy csak viccelt amikor elutas�totta. De hib�ba leste a l�ny megnyugtat� szavait, az csak �lt vele szemben n�m�n a ter�t� sz�l�t morzsolgatva az ujjaival.

-     H�t, - s�hajtott v�g�l nagyot Daniel, �s visszaz�rva a kis dobozt egy mozdulattal visszadugta a zseb�be. – az igazat megvallva nem eg�szen ilyen v�laszra sz�m�tottam.

-         Sajn�lom! – n�zett Valeriana �szint�n a f�rfira. – De az�rt a bar�tom maradsz ugye? Te vagy az egyetlen bar�tom, persze ott van Nick is, de h�t � m�giscsak egy szellem. Annyira szeretn�m, ha minden olyan lenne k�zt�nk, mint r�gen!

Daniel hirtelen nem is tudta mit mondjon erre. A l�ny, aki az el�z� percekben kikosarazta, a bar�ts�g�t k�ri. Ennek betart�sa pedig egyetlen f�rfi sz�m�ra sem k�nny� feladat, h�t ha m�g nap mint nap tal�lkoznia kell az �rintett kedvessel.

-         Nem kis dolgot k�rsz t�lem… – mondta nagyot s�hajtva, �s hosszan belen�zett a l�ny k�nnyekt�l csillog� k�k szemeibe.

Miut�n fizettek, elindultak az iskol�ba. T�bb sz� nem esett k�z�tt�k a k�nyes t�m�r�l, mindketten elmer�ltek gondolataikban. Tudt�k, hogy a t�rt�ntek ut�n kapcsolatuk legnagyobb igyekezet�k ellen�re sem lehet olyan, mint azel�tt. Mire a kapuhoz �rtek, m�r esteledett. Hideg volt, �s a sz�l is felt�madt. Valeriana f�z�san h�zta nyak�ba a kab�tot ahogy feln�zett a s�t�t �p�let melegs�get sug�rz� ablakaira. Mennyire m�s �rz�seket keltett benne ez a l�tv�ny most, mint azon az est�n, amikor ny�ron neh�z gondolatokkal, f�lve k�zeledett a hatalmas kast�ly fel�. Ez a h�z most m�r az igazi otthont jelentette sz�m�ra, ahol biztons�gban �rezheti mag�t.

A nagy csarnokba �rve Valeriana sz�v�t melegs�ggel t�lt�tte el az ismer�s illat, �s a hangulat �lm�nye. Boldogan l�pkedett fel a l�pcs�k�n, mik�zben nem gy�z�tt k�sz�nni a vacsor�ra igyekv� di�koknak. Menetk�zben Nickkel is �sszefutottak, aki Danielt m�regetve csak r�viden k�sz�nt�tte r�g nem l�tott bar�tn�j�t.

Valeriana f�radtan l�pett be szob�j�ba. H�tizs�kj�t ledobva lehuppant az egyik fotelba, �s kellemes �rz�ssel n�zett k�r�l. �gy hordta k�rbe tekintet�t, mint amikor el�sz�r �lt ugyanitt. Csod�latos �rz�s volt �jra otthon, nagy csal�dja k�r�ben tudnia mag�t.

Kis id� ut�n visszas�t�lt a Nagy Terembe rem�lve, hogy ott tal�lja Pitont, de t�vedett. A vacsor�t m�r t�bben befejezt�k, csak n�h�nyan �ltek a hossz� asztal k�r�l. A di�kok nagy szemekkel, hosszan k�vett�k tan�rn�j�ket ahogy a tan�rok asztal�hoz k�zeledik. A tan�rok pedig sz�v�lyesen �dv�z�lt�k frissen fel�p�lt kolleg�jukat, mint ahogy Dumbledore is. – Az � k�zfog�sa valahogy sokkal hosszabbra, �s melegebbre siker�lt, mint a t�bbiek�, de ezt csak a szeret� unoka vette �szre. – Valeriana le�lt Daniel mell�, aki moh�n falt egy nagy szelet h�st, majd n�h�ny falatot m�g � is mag�ba er�ltetett a rend kedv��rt.

Vacsora ut�n Valeriana Danieln�l kimagyar�zva mag�t az alagsori helys�gek fel� vette az ir�nyt. Egyre nagyobb izgalommal haladt a hossz� folyos�n. A b�jital-tantermet  m�r r�g elhagyta, amikor egy �jabb l�pcs�sor vezetett lefel�. Ez m�r nem volt olyan sz�les, mint a csarnokb�l indul�. Oldalt a falon f�kly�k vil�g�tottak. Ezut�n ism�t egy folyos�n ment kereszt�l, ahonnan egyforma ajt�k ny�ltak. Azt�n megint egy l�pcs�sor k�vetkezett. Ez m�r eg�szen keskeny volt, k�t ember el sem f�rt volna rajta. A l�pcs�n le�rve egy l�nyegesen r�videbb folyos�ra �rkezett. A v�g�ben egy nagy, z�ld sz�nyeg f�gg�tt a falon. Oldalt egyetlen ajt� ny�lt, melyen apr� t�bl�cska jelezte cirkalmas bet�kkel a szoba tulajdonos�nak kil�t�t. Valeriana bekopogott az ajt�n, de nem j�tt v�lasz. Kis v�rakoz�s ut�n megpr�b�lta m�g egyszer, de tov�bbra sem t�rt�nt semmi.

-         Mit keres itt? – hallotta hirtelen a h�ta m�g�l Piton fenyeget� hangj�t.

Valeriana ijedten p�rd�lt meg, �s k�zvetlen k�zelr�l tal�lta szembe mag�t a gondolataiban oly sokszor felsejl� arccal. Hirtelen megsz�lalni sem tudott, csak n�zett a s�t�t szemekbe.

-         Azt hiszem van mag�n�l valami, ami az eny�m. – ny�gte ki v�g�l Valeriana.

-         Igen. – felelte Piton hidegen, majd kinyitotta dolgoz�szob�ja ajtaj�t. – Menjen be! Mindj�rt hozom.

Valeriana bel�pett a s�t�t szob�ba. Csak n�h�ny gyertya �gett az �r�asztalon. H�ta m�g�tt becsuk�dott az ajt�, �s mag�ra maradt. Dermedten �llt a helys�g k�zep�n, �s onnan n�zett k�rbe. Szeme lassan megszokta a f�lhom�lyt, �gy egyre jobban kivehet�v� v�ltak a szoba berendez�sei. K�zelebb l�pve a vitrines szekr�nyben felismerte azokat a szereket, amiket m�g � v�s�rolt a f�rfi sz�m�ra. Azon k�v�l m�g sok m�s, sz�m�ra csak k�nyvekb�l ismert anyag, �s �llati eredet� adal�k is sorakozott ped�ns sorrendben egym�s mellett. Ezut�n az �r�asztal fel� indult, de azt�n megakadt a szeme a bes�t�t�tett ablakon. K�v�ncsis�g fogta el. Vajon, ha kinyitn� az ablakot ugyanarra a parkszakaszra l�tna, amire a tanterm�b�l? Bizonytalanul h�tran�zett az ajt�ra, majd kez�t a spalett�ra tette. �vatosan megfogta a sz�l�t, �s m�r majdnem kinyitotta, amikor Piton nagy cs�rtet�ssel bel�pett a szob�ba. Valeriana riadtan kapta el ujjait a deszk�r�l, de a f�rfi �gy is �szrevette mozdulatai sz�nd�k�t. Nem tette sz�v�, de szemei csak �gy szikr�ztak. Valeriana �rezte, hogy sz�ve, a tork�ban dobogva majd megfojtja. Zavarta Piton viselked�se. Nem gondolta, hogy a t�rt�ntek ut�n tov�bbra is ilyen rideg �s kim�rt lesz vele.

-         Itt van! – ny�jtotta �t Piton az eddig gondosan �rz�tt p�lc�t.

-         K�sz�n�m! – mondta Valeriana, majd �h�tattal sim�totta v�gig ujjait az oly kedves t�rgyon.

-         Tegye el! – sz�lt r� Piton, akit l�that�an zavart ez a mozdulat.

-         Tal�n f�l t�le? – k�rdezte Valeriana kis mosollyal a sz�ja szeglet�n, akinek p�lc�j�t kez�ben tartva most m�r �nbizalma is nagyobb lett.

-         Nem sok j�ra vezet, ha egy ilyen kiv�l� p�lca tulajdonosa olyan szesz�lyes, mint �n Miss. Lloyd. – n�zett Piton lebecsm�rl�n a l�nyra, mire az s�rt�d�tten tal�rja zseb�be dugta a k�nyes szersz�mot. A f�rfi ezut�n v�gre megmozdult. Egy csettint�ssel meggy�jtott n�h�ny m�csest a falon, mire v�gre vil�gosabb lett a helys�gben. – �r�l�k, hogy jobban van. – mondta azt�n, �s megker�lve a l�nyt, �r�asztala m�g� l�pett.

-         Szeretn�m megk�sz�nni, hogy megmentette az �letemet! – mondta Valeriana, mik�zben megfordult, hogy ism�t a f�rfival szemben legyen.

-         Akkor most m�r kvittek vagyunk – v�gta r� Piton k�z�ny�sen, �s le�lt karjait �tkulcsolva a mellkasa el�tt. – Maga megmentette az �n �letemet, �n pedig a mag��t. Egy�bk�nt meg Dumbledore k�r�s�re tettem.

-         �s, - fordult Valeriana ism�t az ablak fel�, majd  ujjaival zavar�ban babr�lni kezdte a spalett�n l�v� reped�seket. – az � k�r�s�re �lt minden �jszaka az �gyam mellett?

-         Honnan tudja, hogy…- j�tt zavarba a mindig higgadt f�rfi, de ezt a neki h�ttal �ll� l�ny szerencs�re nem vehette �szre.

-         Az egyik �pol� mondta – v�gta r� Valeriana gondolkod�s n�lk�l.

-         Agg�dtam mag��rt. – mondta Piton r�vid csend ut�n, mire Valeriana megp�rd�lt.

-         Agg�dott �rtem? – k�rdezte csod�lkozva, de sz�v�t melengett�k a f�rfi szavai.

-         Tudja milyen f�raszt� a S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se mellett m�g a b�jitaltan �r�kon mag�t helyettes�teni? – �llt f�l Piton a sz�kr�l a megszokott k�z�ny�s kifejez�ssel az arc�n. Eg�szen k�zelr�l l�thatta a n� szemein a csal�dotts�got, �s a hirtelen fell�ngol� d�h�t. H�t igen, Valeriana nem eg�szen erre sz�m�tott, de mi m�st v�rhatott ett�l a d�lyf�s, sz�vtelen f�rfit�l.

-         Sajn�lom, hogy neh�zs�geket okoztam �nnek! – mondta szemles�tve, d�ht�l kipirult arccal, �s sebes l�ptekkel elindult az ajt� fel�. – Holnapt�l m�r nem kell ezzel vesz�dnie! – mondta m�g menetk�zben, majd mag�ra hagyta a f�rfit hangosan becsapva maga m�g�tt az ajt�t.

Kettes�vel vette a l�pcs�fokokat, gyorsan cs�rtetett v�gig a folyos�kon. D�h�s volt �s csal�dott. De v�g�l be kellett l�tnia, hogy hi� �br�nd volt arra gondolnia, hogy b�rmi is megv�ltozhat kettej�k viszony�ban. A f�rfi gy�l�li, �s megveti. � pedig… M�r maga sem tudta, hogy mit �rez. Nem igaz�n �rtette mi v�ltozott meg benne Pitonnal kapcsolatban, hiszen a f�rfi mindig is fesz�jezte, jelenl�te �lland�an fesz�lts�geket sz�tott. Tal�n ez bosszantotta a legjobban: zavarta, hogy � az egyetlen, akivel egy�ltal�n nem tudta megtal�lni a k�z�s hangot.

Valeriana �lete a k�vetkez� napokban sz�p lassan visszat�rt a r�gi ker�kv�g�sba. A di�kok kit�r� �r�mmel fogadt�k visszat�r�s�t, hiszen v�gre felszabadulhattak Piton r�m�lomszer� helyettes�t� �r�i al�l. A f�radts�gt�l kimer�lt, �s az aggodalomt�l inger�lt tan�r ugyanis egy�ltal�n nem k�m�lte a tanul�kat.

Daniel n�h�ny napig n�mi zavarts�ggal k�zeledett Valeriana fel�, de azt�n �gy t�nt bar�ts�guk is visszat�rt r�gi medr�be. Az iskola z�rt rendszer�ben mint fiatal taner�k t�ls�gosan egym�sra voltak utalva.

Valeriana lelki�llapot�nak helyre�ll�t�s�ban nagy seg�ts�get ny�jtottak a Nickkel folytatott besz�lget�sek, amelyek sor�n term�szetesen n�h�ny apr� r�szletet gondosan elhallgatott, de a k�s�rtet sz�vet melenget� szavai sok mindent helyre tettek a lelk�ben.

Piton legink�bb ker�lte Valerian�val m�g a tal�lkoz�st is nemhogy a besz�lget�st, ami nagyon b�ntotta a l�nyt. Annyi minden t�rt�nt k�z�tt�k, ami ak�r k�zelebb is hozhatta volna �ket egym�shoz, de a f�rfi csak egyre ridegebb lett. Valeriana saj�t mag�t k�m�lve igyekezett Pitont teljesen kiz�rni m�g a gondolataib�l is, de m�g t�l frissek voltak az eml�kek. Sokszor azzal magyar�zta �rz�seit, hogy a hal�lk�zi �llapot jelent�sen befoly�solhatja az embert.

Az �r�kon megpr�b�lta a tan�t�st ott folytatni, ahol Piton abbahagyta. Nagy bossz�s�got jelentett azonban, hogy a tan�r figyelembe sem v�ve Valeriana tervezet�t, saj�t tematik�j�t pr�b�lta a szenved� di�kokra er�ltetni.

Draco �s Hermione kapcsolat�nak milyens�ge pedig Valeriana sz�m�ra a napok el�re haladt�val egyre nyilv�nval�bb� v�lt, b�r n�ha �gy �rezte, hogy csak az�rt l�tja �ket olyannak amilyenek, mert � �gy akarja. Sokszor �szrevett apr� mozdulatokat, �sszen�z�seket k�z�tt�k ak�r az �tkez�sek, ak�r az �r�k sor�n, amik azonban f�lre�rthetetlennek t�ntek. Egy alkalommal a b�jitaltan�ra ut�n Valeriana m�r nem tudta meg�llni, hogy ne figyelmeztesse Dracot.

-         Nagyon vesz�lyes j�t�kot �z�l!

-         Mir�l besz�lsz? – v�gott vissza Draco a szok�sos szemtelen hangon.

-         Ha ap�d f�l�be jut, hogy milyen viszonyban vagy Hermion�val, nem hiszem, hogy �r�lni fog neki!

-         Grangerrel? Milyen viszonyra gondolsz? Ugyan�gy ut�lom, mint azel�tt. Nem hiszem, hogy ap�mnak b�rmi kifog�sa lenne ez ellen. – folytatta Draco k�z�ny�s hangot mag�ra er�ltetve, b�r Valeriana l�tta szemeiben az aggodalmat.

-         L�ttam hogy n�zel r�, t�bbsz�r �szrevettem, hogy odas�gsz neki valamit!

-         K�pzel�dsz! – fintorodott el a fi� arca egy g�nyos mosolyra.

-         Draco! Mindkett�t�ket vesz�lybe sodrod! – hajtotta tov�bb Valeriana figyelembe sem v�ve Draco tagad�s�t.

-         Nevets�ges vagy! – mosolygott tov�bb Draco f�l�nyesen.

-         �desap�dnak is ezt fogod mondani, amikor sz�mon k�ri rajtad az �rzelmeidet? – n�zett Valeriana t�relmetlen�l Draco szemeibe. – Ahogy megtudta a b�ntet�feladatot, meg fogja tudni azt is, ami k�zted �s Hermione k�z�tt van. Akkor pedig mindkett�t�ket el� fog szedni k�ny�rtelen�l. Abban biztos lehetsz!

-         �gy besz�lsz, mint Piton! – emelte meg a hangj�t Draco. – Mi�rt gondolj�tok, hogy belesz�lhattok b�rkinek is az �let�be?! Nem ti fogj�tok eld�nteni, hogy mikor mit csin�ljak!

-         �n nem akarok belesz�lni… - v�dekezett Valeriana, de Draco m�ris f�lbeszak�totta.

-         Nem, te t�nyleg m�g visszafogott vagy Pitonhoz k�pest, mert � egy�rtelm�en megfenyegetett. Azt mondta, ha m�g egyszer megl�t Hermione k�zel�ben, k�s�retet �ll�t mell�m. – Draco most m�r �v�lt�tt. Az erek kidomborodtak nyak�n, szemei szikr�t h�nytak. Valeriana m�r t�bbsz�r is vitatkozott vele, de m�g ilyennek sohasem l�tta.

-         Ezek szerint neki is felt�nt, hogy van k�ztetek valami. – sz�gezte le halkan Valeriana.

-         Persze, ti m�r csak tudj�tok! – hadon�szott Draco a kez�vel kereszttestv�re fel�. – Ti mindent jobban tudtok mindenkin�l! Majd ti megmondj�tok, hogy mi j� nekem!

-         Draco…- pr�b�lkozott Valeriana, de a fi� annyira felhergelte mag�t, hogy meg sem hallotta.

-         Nem vagyok k�v�ncsi senki v�lem�ny�re, f�leg nem az olyan k�pmutat�k�ra, mint ti vagytok! – azzal kinyitotta az ajt�t, �s kirobogott. Valeriana csak t�togni tudott. B�ntotta, hogy nem �rte c�lj�t pr�b�lkoz�sa a fi� jobb bel�t�sra t�r�t�s�ben. Viszont most m�r biztos volt, hogy Draco szerelmes Hermion�ba, k�rd�s, hogy a l�ny is �gy �rez-e ir�nta.

A di�kok figyelm�t nem csak a nagy mennyis�g� h� adta lehet�s�gek, hanem a k�zelg� jelmezb�lra val� felk�sz�l�s is elvonta a k�lvil�gban t�rt�n� esem�nyekr�l, �s a tanul�sr�l is. A jelmezek tekintet�ben krit�rium volt, hogy azok var�zslat n�lk�l k�sz�ljenek el. A roxmortsi h�tv�ge alkalm�val mindenki igyekezett beszerezni minden sz�ks�ges kell�ket, majd a k�vetkez� h�t napjainak szabad perceiben szorgos munk�k folytak az iskola minden egyes szeglet�ben. Valeriana egy id� ut�n fel is adta, hogy �r�n k�v�li feladatok elv�gz�s�t is elv�rja a di�kokt�l. Ezenk�v�l � is el volt foglalva saj�t pillang�jelmeze elk�sz�t�s�vel.

A jelmezb�l napj�n m�r kora reggel hatalmas ny�zsg�s volt az iskola folyos�in. Mindenki igyekezett m�g az utols� sim�t�sokat elv�gezni.

Est�re a Nagy Terem m�r �nnepi pomp�ban d�szelgett. A b�s�ges lakom�hoz m�r mindenki jelmez�ben fogott hozz�. A sz�nes t�rsas�g j�kat kacar�szva fogyasztotta el a vacsor�j�t. Valeriana �gy �rezte mag�t a k�l�nf�le jelmezekben �l� di�kok, �s tan�rok k�z�tt, mintha egy nagy sz�nh�z el�ad�s�ra k�sz�l�dn�nek.

Az �tkez�s ut�n pedig megkezd�d�tt a m�sor. A megh�vott fiatal fi�kb�l �ll� egy�ttes hozz�kezdett a f�leket nem k�m�l� zen�l�shez. Valeriana pillanatokon bel�l azon kapta mag�t, hogy a Kentaur jelmezben fesz�t� Daniel mellett ropja a t�ncot. K�r�l�tt�k megannyi kobold, h�ziman�, macska �s m�g sokf�le l�ny t�ncolt igen nagy lend�lettel. A j� hangulatr�l nem csak a zene, hanem az az egy-egy �veg vajs�r is hozz�j�rult, amit a di�kok vacsor�jukhoz kaptak. A tan�rok asztal�n�l term�szetesen enn�l t�bb is jutott fejenk�nt, �s m�g puncsot is k�sz�tettek a sz�mukra.

�gy t�nt mindenki nagyon j�l �rezte mag�t, egyed�l a Drakula gr�fj�nak �lt�z�tt Piton �lt merev h�ttal az asztaln�l �larca m�g�l s�t�ten m�regetve a jelmezeikben ugr�l� di�kokat �s tan�rokat.

Valeriana m�r r�gen mulatott ilyen j�l. �ldotta nagyapja �tlet�t a b�lt illet�en, �s biztos volt benne, hogy a di�kok is hasonl�an �reznek. Az alkoholhoz alig szokott szervezete nagyon �rz�kenyen reag�lt a szomj�s�g ellen elfogyasztott vajs�rre, �s puncsra. �gy �rezte, mintha v�gtagjai lebegn�nek, arca pedig sz�les mosolyban r�gz�lt volna.

-         Professzor, maga mi�rt nem t�ncol? – k�rdezte Daniel nevetg�lve Pitont, mikor f�radtan lehuppantak hely�kre egy kicsit kif�jni magukat.

-         Igen, mi�rt nem? Drakula is biztosan tudott t�ncolni? – d�lt el�re az asztalra Valeriana hangosan nevetve, hogy jobban l�thassa Pitont. A s�t�t szemek n�z�s�t�l azonban arc�ra fagyott a mosoly, �s hirtelen kij�zanodott. M�r nem v�rta a f�rfi v�lasz�t. Csendben h�trad�lt sz�k�n, �s abban a pillanatban h�l�s volt, hogy elpirul� arc�t �larc fedi.

Miut�n Daniel �jb�l elr�ncig�lta t�ncolni, m�r nem �rezte olyan felh�tlen�l mag�t. Tekintete t�bbsz�r is tal�lkozott Piton�val. L�tta, ahogy t�bbsz�r emeli sz�j�hoz vajs�rrel teli pohar�t, �s egy id� ut�n az �larct�l megszabad�tott arc�n furcsa grimaszok jelentek meg.

�jf�l el�tt kihirdett�k a b�l jelmezverseny�nek gy�ztes�t, aki egy hugrabugos sell� volt, majd nem sokkal ezut�n Valeriana �gy d�nt�tt, hogy ink�bb visszavonul. A bej�rati csarnokba �rve Daniel m�g visszarohant, hogy hozzon k�t �veg vajs�rt, melyet m�g menetk�zben Valerian�val sz�nd�kozott elfogyasztani annak ellen�re, hogy a l�ny m�r tiltakozott az �jabb alkoholfogyaszt�s ellen.

B�r a zen�t�l hangos termet elhagyva Valeriana zsong� feje v�gre megk�nnyebb�lhetett, a tompa k�bas�g tov�bbra is megmaradt.
Ahogy unatkozva megfordult, az egyik ablak el�tt megl�tta Pitont, aki mozdulatlanul b�mult kifel�. Valeriana levette az �larcot a fej�r�l, �s mintha �szre sem vette volna a f�rfit, elindult az ajt� m�sik oldal�n l�v� ablak fel�. Ahogy odal�pett, �szrevette amit Piton olyan rend�letlen�l k�mlelt. Odakint a Hold �ltal bevil�g�tott havas parkban k�t alak �llt egym�ssal szemben. L�that�an vitatkoztak. Valeriana kicsit hunyorogva pr�b�lta kivenni az alakokat, �s megd�bbenve ismerte fel egyikben Hermion�t, m�sikban pedig Dracot. Riadtan n�zett a m�sik ablakhoz, ahol Piton szem�vel nem is pislogva f�rk�szte �ket. �jb�l kin�zett a vitatkoz� p�rosra. Valeriana m�r kezdte �gy v�lni, hogy t�vedett amikor �gy gondolta, hogy tal�n szerelem van a n�hai ellenfelek k�z�tt, amikor egyszeriben a k�t fiatal egym�st szenved�lyesen �t�lelte, majd forr� cs�kkal z�rt�k le vit�jukat. Valeriana maga sem tudta, hogy a veszeked�s, vagy ez a kirobban� szenved�ly d�bbentette meg jobban. Mindenesetre �gy gondolta, hogy nincs joga tov�bbra is kilesni �ket. Elfordult az ablakt�l, �s ekkor Piton m�reget� tekintet�vel tal�lta szembe mag�t, aki m�r egy ideje val�sz�n�leg nem a kinti p�rocsk�t, hanem �t tartotta szemmel. Valeriana sz�ve nagyot dobbant. �rezte, hogy mondania kell valamit, �s az alkoholt�l megold�dott nyelve nem is k�slekedett gazd�ja k�v�ns�g�t teljes�teni.

-         H�t, �gy l�tszik sz�v�gyekben nem el�g hathat�sak a t�nyked�sei. – mondta Pitonnak m�g maga is meglep�dve szavain. – Nem is csoda, hiszen nem lehet t�l nagy j�rtass�ga benne!

Piton m�r nyitotta sz�j�t a megfelel� v�laszra, de ekkor meg�rkezett Daniel kez�ben k�t �veg itallal. Valeriana csak a s�t�t szemekb�l sejtette, hogy nem tette volna zsebre, amit nagysz�j�s�g��rt kapott volna. �gy viszont mag�t kih�zva, gy�ztesk�nt indult Daniel fel�, aki hol Pitonra, hol r� n�zett meg�rezve kettej�k k�z�tti n�zetelt�r�st.

-         Borzaszt� merev egy figura ez a Piton. – mondta Daniel, amikor m�r egy szinttel feljebb j�rtak. – Nem is csoda, ha mindenki ut�lja. �n m�g a g�nyos mosolyait lesz�m�tva, nevetni sohasem l�ttam. Komolyan fel�ll a sz�r a h�tamon, ha csak r� gondolok.

Valeriana nem mondott erre semmit, hiszen � m�r hetek �ta nem ezt �rzi, ha a f�rfira gondol. Egyszer�en nem tudta kiverni fej�b�l azt a n�h�ny �r�t, amit Piton az � megment�s�re ford�tott, majd azokat az �jszak�kat amit �gya mellett t�lt�tt kez�t a saj�tj�ban tartva. Nem �rtette, hogy lehet a f�rfi azok ut�n ennyire ut�latos vele.

-         Na, megiszunk m�g egy �veggel? – mutatta fel az egyik vajs�rt Daniel a l�nyra mosolyogva, amikor lakoszt�lya el� �rtek.

-         Nem…Nem vagyok �n ehhez hozz�szokva. – ocs�dott fel gondolataib�l Valeriana, �s kez�t a kilincsre tette.

-         Ugyan m�r! – nevetett fel Daniel. – Ez az egy m�r nem sz�m�t!

-         F�radt vagyok! – s�hajtott nagyot Valeriana, �s val�ban �gy �rezte, hogy alig �ll a l�b�n.

-         H�t j�, akkor k�nytelen leszek egyed�l elfogyasztani! – mondta Daniel, majd egy puszit nyomott a l�ny arc�ra, �s elindult saj�t szob�ja fel�.

Valeriana bev�nszorgott az ajt�n. L�bait alig �rezte, fej�ben pedig m�g mindig a zene egyenletes �tem�t hallotta. Jelmez�b�l kib�jva egyenesen a h�l�szoba fel� vette az ir�nyt, folyamatosan megszabad�tva mag�t a t�bbi ruhadarabt�l is. M�r �ppen a pizsam�j�t keresg�lte a p�rn�j�n, amikor kopogtattak az ajt�n. Az els� ruhadarab, ami kez�be ker�lt, tal�rja volt. Szorosan magak�r� ter�tette, majd elindult a bej�rati ajt� fel�.

-         Daniel! Mondtam, hogy… - nyitotta ki az ajt�t, de nem a v�rt arc n�zett odakint vissza r�, hanem Piton�. Valeriana gyomra nagyot ugrott, de megpr�b�lta meg�rizni nyugalm�t, ugyan a f�rfi italt�l elhom�lyosult szemei megriasztott�k. – Elt�vedt? – k�rdezte, �s riadtan n�zett k�r�l az �res folyos�n seg�ts�g rem�ny�ben.

-         Nem kisasszony, pontosan j� helyen j�rok. Van egy kis megbesz�lni val�nk. – mondta Piton vontatottan, majd szeme a tal�rt gondosan �sszefog� kezekre t�vedt.

-         Azt nem hiszem! – mondta Valeriana, �s megpr�b�lta becsukni az ajt�t, jelezve, hogy nem k�v�nja a f�rfi t�rsas�g�t, de nem j�rt sikerrel. Piton l�b�val megakad�lyozva az ajt� z�r�d�s�t, m�ris bel�pett a szob�ba egy hat�rozott mozdulattal.

-         Hogy mer�szeli? – ny�g�tt fel Valeriana, �s f�l�nken h�tr�bb h�z�dott.

Piton becsukta maga m�g�tt az ajt�t, majd a szoba m�sik fel�be h�tr�l� Valeriana fel� fordult.

-         Invito p�lca! – mondta, �s miel�tt Valeriana v�dekezni tudott volna, zseb�b�l kicsusszanva p�lc�ja m�ris a f�rfi kez�ben landolt.

-         Mit csin�l? – ki�ltott r�m�lten, mik�zben az egyre k�zeled� �that� szemp�r el�l pr�b�lt menek�l� utat keresni.

-         Csak megtettem a sz�ks�ges �vint�zked�st. – felelte Piton, �s arca mosolyszer� fintorba r�ndult. Lassan, megfontoltan l�pkedett a l�ny fel�, mik�zben szem�t le sem vette r�la.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s