29. fejezet

A nagy terv

Draco az �rkez� fel� fordult. Meggy�t�rt karik�s szemei sz�ven �t�tt�k Valerian�t.

-         A parkban j�r�r�z� Charley Weasley tal�lt r�. – adott magyar�zatot Draco helyett Dumbledore szem�vege m�g�l feltekintve.

-         Nem szabadott volna elj�nn�d otthonr�l! – mondta Valeriana, mikor a d�bbenett�l v�gre sz�hoz jutott.

-         Nem maradhattam ott tov�bb! – v�dekezett Draco f�radtan. – Ap�m olyan dolgokra akart r�venni, amiket k�ptelen lettem volna megtenni.

Valeriana nem k�v�nta, hogy Draco r�szletezze azokat a borzalmakat, amikre apja k�sz�l, ink�bb valami m�s foglalkoztatta.

-         �s az �tok?

-         A k�nyvben, amit Hermion�val tal�ltunk, az �ll, hogy csak ny�lt ellenszeg�l�s eset�n l�p �letbe. – mondta Draco mag�t is t�bbedszerre megnyugtatva az olvasottakkal.

-         De te most megtagadtad! – esett k�ts�gbe m�g jobban Valeriana, �s m�r az �tok jeleit kereste a fi� tekintet�ben.

-         V�g�l is, m�g nem – sz�lt k�zbe nyugodt hangon Dumbledore. – Most csak apja akarat�nak ford�tott h�tat.

-         Igen, �s l�thatod, hogy m�g itt vagyok teljesen tudatomn�l! – jelentette ki Draco az igazgat� szavait�l kicsit b�trabban. – Viszont most m�r nem mehetek vissza!

-         Itt viszont nem vagy sok�ig biztons�gban. S�t, m�g bajba keverhetsz mindannyiunkat! – aggodalmaskodott Valeriana, ami Dracot meglehet�sen elkeser�tette.

-         Azt hittem, hogy a Roxfort el�g biztons�gos! – nyitotta nagyra szemeit Draco az igazgat�ra meresztve.

-         Val�ban el�g biztons�gos Draco – mondta Dumbledore tov�bbra is nyugodt csendes hangon, �s ujjait �sszefonta az asztal felett. – , de sajnos a titkok hamar kisziv�roghatnak innen is.

-         Akkor most elk�ld? – tette fel a k�rd�st Draco, az � r� olyannyira jellemz� �llel.

Dumbledore nem v�laszolt. Fej�t Valeriana fel� ford�totta, aki j�l l�tta nagyapja szemeiben, hogy most meglehet�sen tan�cstalan ebben az �gyben, b�r ezt val�sz�n�leg mag�nak is nehezen vallotta be. A hirtelen fell�p� csendben Draco  l�legzet visszafojtva v�rta az igazgat� v�lasz�t. Valeriana odal�pett a kandall�hoz, �s beleb�mult a fel-felcsap� l�ngokba, mintha onnan v�rta volna a megold�st.

-         Azt hiszem, �n tudok egy helyet, ahol biztosan nem tal�lnak r� – mondta v�g�l, �s a nagy felismer�st�l boldogan p�rd�lt vissza. Nagyapja �s Draco k�v�ncsi szemekkel n�ztek r�. – Philippe, a p�rizsi szomsz�dom biztosan megengedn�, hogy a tengerparti h�z�ban megh�zhassa mag�t.

-         Honnan tudod, hogy � nem �rulna el? – k�rdezte gyanakodva Draco. B�r �r�lt, hogy v�gre valaki valamilyen �tlettel �llt el�, ugyanakkor Franciaorsz�got t�l messzinek tartotta.

-         Onnan, hogy � m�g csak nem is tud a vil�gunkr�l. – csacsogott Valeriana egyre jobban feldob�dva �tlet�t�l. Philippe mindig is nagyon k�zeli j� bar�tja volt, �s azt a tengerparti h�zat kifejezetten kedvelte.

-         Egy mugli? – h�kkent meg Draco, �s sz�ja sz�l�n a csal�dj�ban j�l megszokott undort kifejez� fintor jelent meg. – Muglik k�z� menjek?

-         V�g�l is ugyanolyan emberek, mint mi, �s ott legal�bb biztons�gban lehetsz. – felelte Valeriana, akit kiss� d�h�tett Draco reag�l�sa. – Persze, itt is maradhatsz, �s akkor r�vid id�n bel�l a Nagy�rral tal�lhatod magad szemben.

-         Professzor �r, mondjon m�r valamit! – fordult Draco seg�lyk�r�en az igazgat� fel�, aki mosolyogva figyelte a k�t fiatal sz�v�lt�s�t.

-         Szerintem nem rossz �tlet – lohasztotta le Dumbledore Draco bizakod�s�t. – legal�bb megismerkedsz a muglivil�gnak azon oldal�val, amit te m�g nem ismersz. Ezek ut�n tal�n m�r m�sk�ppen fogsz gondolkodni r�luk. A nem tiszta m�gusokkal m�r megbar�tkozt�l, elfogadtad �ket, most a muglikon a sor.

-         A legjobb, ha min�l hamarabb indulni tudunk – mondta Valeriana az izgatotts�gt�l kipirult arccal. Kor�bbi haz�j�nak k�zeli viszontl�t�sa teljesen l�zba hozta. – rep�l�vel kell menn�nk. Nekem vannak pap�rjaim, de Draconak…

-         Egy kicsit lassabban! – intette le Dumbledore gyorsan hadar� unok�j�t. – Az, hogy j� �tletnek tartom, nem azt jelenti, hogy elengedlek benneteket teljesen egyed�l abba az idegen vil�gba.

-         Nekem nem idegen! – feleselt Valeriana, ami Draconak szemet sz�rt, hiszen nem igen mert b�rki is ilyen hangon besz�lni az igazgat�val. – Az az orsz�g �vekig az otthonom volt!

-         Tudom, de akkor is kell m�g valaki mell�tek!

-         J�, akkor sz�lok Danielnek – egyezett bele Valeriana, csakhogy v�gre t�llegyenek ezen a t�m�n.

-         � nem j� – jelentette ki Dumbledore, mire Valeriana megh�kkent. Mindig is �gy gondolta, hogy nagyapja k�l�n�sen tiszteli �s kedveli Danielt. – T�l k�zel �ll hozz�d, ami esetleg a j�zan gondolkod�sban megakad�lyozhat mindkett�t�ket.

Draco egyik szem�ld�k�t felh�zva jelent�s�gteljesen mosolygott Valerian�ra, aki erre f�l�ig elv�r�s�d�tt. Dumbledore fel�llt, �s elindult a kandall� fel�.

-         Piton professzor lesz a legmegfelel�bb erre a feladatra.

-         Piton? – v�r�s�d�tt el m�g jobban Valeriana. Ha Daniel t�l k�zel �ll hozz�, akkor hol helyezkedik el Piton? A kapcsolatuk persze nem volt olyan m�ly, de vele m�giscsak messzebbre jutott, mint Daniellel. B�r annak a felkavar� �jszak�nak nem volt folytat�sa, �s Valeriana �gy �rezte; nem is lesz, �rezte, hogy a kettej�k k�z�tt t�rt�ntek mindkett�j�kben m�ly nyomokat hagytak.

Csendben figyelte ahogy nagyapja kis port sz�rva a l�ngok k�z�, felsz�tja a t�zet, majd mikor meghallotta a f�rfi nev�t, sz�ve heves kalap�l�sba kezdett.

-         Az � tapasztalata nagy seg�ts�getekre lehet a hossz� �ton. – mondta Dumbledore, �s a k�t fiatal fel� fordult.

-         Nem olyan hossz� az �t! – pr�b�lkozott ism�t Valeriana, �s k�zben egyfolyt�ban a kandall�t figyelte, ahonnan b�rmelyik pillanatban kil�phet az a f�rfi, akivel m�r m�sodik hete j� messzire elker�lik egym�st. – Ha hajnalban siker�lne elindulnunk, akkor ak�r est�re megint itthon vagyok.

-         Az�rt ez m�giscsak hosszabb, mint ha hoppon�lva, vagy zsupszkulccsal k�zlekedn�tek!

Valeriana nem sz�lt semmit. Torka teljesen kisz�radt a v�rakoz�st�l. �rezte, hogy reszketni kezd. �sszeh�zta mag�n tal�rj�t, �s leste, hogy mikor jelenik meg v�gre a f�rfi.

Draco csendben az ablakhoz l�pett. Ez az utaz�s neki sehogy sem tetszett, se Pitonnal, se an�lk�l. Sz�lei belenevelt�k a muglik ir�nt t�pl�lt gy�l�letet, �gy most neh�z volt elfogadnia, hogy a k�vetkez� id�szakban az � megvetett vil�gukban kell �lnie. Ugyanakkor mosolyt var�zsolt arc�ra a gondolat, hogy apja val�sz�n�leg felrobbanna d�h�ben, ha megtudn�, hogy egy Malfoy muglik�nt fog �lni.

-         Eln�z�st, de m�r �gyban voltam – jelent meg v�gre Piton az igazgat�i szob�ban, �s a jelenl�v� t�rsas�got gyorsan felm�rve rossz �rz�se t�madt.

-         Ne haragudjon Piton professzor a k�s�i zavar�s�rt, de az �gy azt hiszem nem t�r halaszt�st. – mondta Dumbledore Piton fel� l�pve. – Ism�t seg�ts�g�t k�rem, mert tudom, hogy �n a legalkalmasabb erre a feladatra.

-         Hallgatom Dumbledore professzor! – mondta Piton rezzen�stelen arccal mik�zben hol Dracot, hol Valerian�t m�regette. Ahogy Dumbledore r�vid besz�mol�j�t hallgatta m�r tudta, hogy meg�rz�sei nem csaltak most sem.

-         Ez �r�lts�g! – vetette oda sz�razon, amikor az igazgat� befejezte Valeriana terv�nek r�vid ismertet�s�t.

-         Ezt mondom �n is! – kapott a lehet�s�gen Draco.

-         Pedig pillanatnyilag ez t�nik az egyetlen biztos megold�snak – mondta Dumbledore, majd az egyik szekr�nyb�l el�vett egy s�t�tk�k tal�rt. – Akkor sz�m�thatok a seg�ts�g�re?

-         Tudja professzor �r, hogy �n mindig…

-         J�l van, k�sz�n�m. Akkor �n most megyek, �s beszerzem a sz�ks�ges pap�rokat. – mondta Dumbledore Pitonba fojtva v�lem�ny�t, �s a k�vetkez� pillanatban az igazgat�i szob�ban m�r csak h�rman maradtak, mindh�rman teljesen k�l�nb�z� �rzelmekkel t�lf�tve.

Piton d�h�sen fordult Valeriana fel�, szemei szikr�kat h�nytak.

-         Gondolom a kisasszony �tlete volt ez az �r�lts�g! – mondta g�nyosan, majd miut�n Valeriana nem v�laszolt, tov�bb folytatta, ha lehet m�g ellenszenvesebb �llel. – Egy�ltal�n mi�rt kellene Malfoyt elsz�ktetni innen.

-         Ezek szerint m�gsem olyan okos, ha ennek ok�t sem k�pes megl�tni! – mondta Valeriana, �s igyekezett felv�rtezni mag�t a f�rfi v�rhat� tov�bbi t�mad�sai ellen.

-         Mi is lenne az? – mondta Piton g�nyosan felh�zva szem�ld�k�t. – Tal�n az �tok? Mib�l gondolja, hogy egy Malfoy igaz�n szembefordulna a Nagy�rral?

-         Mi�rt? Egy Malfoy csak ugyan�gy gondolkodhat, mint el�djei? – sz�lt bele Draco s�rt�d�tten.

-         Igen! �ltal�ban �gy szokott lenni – fordult Piton a fi� fel�.

-         H�t most ez nem �gy van! – feleselt vissza Draco.

-         Mi�rt kellene hinnem neked? – tett egy l�p�st fenyeget�en Piton Draco fel�.

-         M�r megint t�m�n�l vagyunk! – kelt Valeriana a fi� v�delm�re. – Gondolja, ha Draco nem lenne megb�zhat�, Dumbledore professzor az �jszaka k�zep�n elindult volna, hogy a sz�ks�ges pap�rokat beszerezve t�mogassa utunkat?

-         Azt gondolom, hogy a professzor �regszik, �s nagyon k�nnyen befoly�solhat�, amit �n kisasszony ki is haszn�lt.

-         Mi�rt ilyen bizalmatlan mindenkivel? – k�rdezte Valeriana a f�rfi s�t�t szemeibe n�zve, de b�r ne tette volna fel ezt a k�rd�st.

-         Ezt pont �n k�rdezi? – n�zett vissza Piton hosszan a n� szemeibe, amiben j�l l�tszott, hogy gazd�ja pontosan �rtette a c�lz�st.

R�vid ideig csak a tekintetek p�rbesz�de folyt, ami hevesebb vit�nak bizonyult, mintha �rzelmeiket szavakba �nt�tt�k volna. Draco a h�tt�rben �rtetlen�l figyelte a k�t tan�rt.

-         �n megb�zom Dracoban, �s fontosnak tartom, hogy biztons�gba ker�lj�n – mondta v�g�l Valeriana tov�bbra is elm�ly�lve a f�rfi s�t�t szemei vonz�s�ban. – Neki is meg kell menek�lnie az �tok el�l, mint nekem!

-         �s mi lesz azt�n? – k�rdezte Piton, aki j�zans�g�t alig b�rta �bren tartani, ez�rt jobbnak l�tta, ha szemeit leemelve Valeriana arc�r�l j�rk�lni kezd a szob�ban. – Tal�n keres m�g egy hal�lfal� �joncot, aki meggondolta mag�t? �t is kimenek�ti, tal�n egy csapatot akar �sszegy�jteni? Ah! – legyintett egyet m�g a gondolat�t is elhessegetve a bizarr �tletnek. – K�ptelens�g! Ennek az es�lye szinte egyenl� a null�val.

-         Szerintem ez eg�szen j� �tlet! – sz�lalt meg ism�t Draco felcsillan� szemmel. – Mi�rt ne lehetn�nk m�g t�bben? Ha el�g sokan lesz�nk, akkor tal�n k�z�s er�vel megt�rhetj�k az �tkot.

Valeriana d�bbenten n�zett a fi�ra, hiszen Draco �tl�tva mindenen megfogalmazta azt, ami v�gyai k�z� tartozott. Tal�n az �lom val�ra v�lhat?

-         Nevets�ges! – sz�lt k�zbe Piton lebecsm�rl�n. –Ilyen is csak az olyan forr� fej� fiatalok agy�b�l pattanhat ki, mint ti vagytok. Azt hiszitek, ti majd megv�ltj�tok a vil�got! J� is lenne, ha az ilyen k�nnyen menne!

-         Mi�rt olyan elk�pzelhetetlen ez? – mondta Valeriana, akit Piton lekezel� modora igencsak felbosszantott.

-         Na a tan�rn� terveir�l ne is besz�lj�nk! – fordult Piton ism�t Valeriana fel�. Szemeib�l csak �gy s�t�tt a szemreh�ny�s. – Amikor ez a k�ptelen terv kipattant a fej�b�l, gondolt egy�ltal�n arra, hogy ez a fi� hogyan fog boldogulni a muglik k�z�tt?

Draco most az egyszer h�l�san n�zett volt tan�r�ra a t�ma �rint�se miatt.

-         Philippe biztosan seg�teni fogja a boldogul�sban. – v�laszolt gyorsan Valeriana bizony�tva, hogy igenis tiszt�ban van terv�nek minden apr� r�szlet�vel.

-         Ki az �rd�g az a Philippe? –h�zta fel szem�ld�k�t Piton az ismeretlen n�v hallat�n.

-         A volt szomsz�dom…

-         Ja, a mugli, akinek a h�z�ba vissz�k Malfoyt! �s, hogyan fogunk odajutni?

-         Ne f�ljen, �n tudom az utat! �gy fogunk k�zlekedni, mint a muglik. – Valeriana l�tta Piton arc�n az egyre elhatalmasod� d�h�t. – N�gy �vig muglik�nt �ltem Franciaorsz�gban.

Piton d�bbent arc�hoz csatlakozott Draco� is. Valeriana l�tta rajtuk, hogy a terve ir�nt t�pl�lt bizalmuk nem n�tt ett�l a kijelent�st�l.

-         Micsoda? – mondta a fi�. – De mi�rt?

-         Ez hossz� t�rt�net. Majd egyszer elmes�lem. – j�tt zavarba Valeriana a k�v�ncsi tekintetekt�l, �s igyekezett gyorsan t�m�t v�ltani Piton fel� fordulva – Sz�val, mint mondtam, �n pontosan tudom hogyan fogunk odajutni. De �gy l�tom az zavarja legink�bb, hogy olyan ter�letre l�p�nk, ahol kett�nk k�z�l nem maga lesz a j�rtasabb.

-         Mondhat ak�rmit, �n akkor sem �rtem hogy siker�lt r�vennie Dumbledore –t erre az �r�lt kir�ndul�sra – h�zta el g�nyosan a sz�j�t Piton, majd karjait mellkasa el�tt �sszefonva ism�t j�rk�lni kezdett.

-         Muglik�nt fogunk utazni? – morfond�rozott Draco hangosan. – Ezt hogy �rtetted?

-         �gy ahogy mondtam. Metr�, rep�l�, aut�…

-         Aut�? Sof�rt is fogadunk magunk mell�? – szak�totta f�lbe j�rk�l�s�t Piton.

-         Nem kell sof�r, �n fogok vezetni. – mondta hat�rozottan Valeriana, �s egyre jobban �lvezte m�g a gondolat�t is, hogy az elk�vetkez� �r�kban nem �t fogj�k ir�ny�tani, hanem � fogja a t�bbieket.

-         Na azt m�r nem! – csattant fel inger�lten Piton. – Egy�bk�nt sem �l�k sz�vesen ilyen muglieszk�z�kbe, de ha maga vezeti, akkor meg v�gk�pp nem.

-         Pedig Philippe szerint eg�szen j�l vezetek. – n�zett vissza Valeriana a d�h�s fekete szemekbe.

-         M�r megint ez a Philippe! – legyintett d�h�sen Piton, mik�zben a n� arc�t f�rk�szte.

-         Philippe nagyon j� bar�tom!

-         Igen? – l�pett akaratlanul is k�zelebb Piton Valerian�hoz.

A kellemetlen pillanatot Dumbledore megjelen�se szak�totta f�lbe.

-         M�r meg is j�ttem. – mondta el�gedett mosollyal a szak�lla alatt. – Szerencs�re a k�sei id�pont ellen�re siker�lt mindent elint�znem. Itt vannak a sz�ks�ges pap�rok. – azzal �tny�jtotta az okm�nyokat a tulajdonosaiknak. – igazolv�nyok, rep�l�jegyek, �s n�mi bankjegy.

Draco k�v�ncsian tanulm�nyozta igazolv�ny�t, amin f�nyk�pe mozdulatlanul bamb�n n�zett vissza r�. Piton, aki m�r l�tott ilyet, kifejez�stelen arccal tal�rja zseb�be s�llyesztette a pap�rokat.

-         Akkor a legjobb, ha azonnal indulnak! – sz�lalt meg ism�t Dumbledore. – Valeriana, veled v�ltan�k m�g n�h�ny sz�t n�gyszemk�zt!

-         Gyere Malfoy! A bej�ratn�l megv�rjuk a kisasszonyt – mondta mogorv�n Piton, �s k�ny�k�n�l fogva ir�ny�tgatni kezdte a fi�t. – Viszontl�t�sra Professzor �r!

-         J� utat, �s sok szerencs�t, neked is Draco!

-         K�sz�n�m igazgat� �r! – n�zett h�l�san Draco Dumbledore–ra.

Az ajt� becsuk�dott. Dumbledore lassan odal�pett Valerian�hoz.

-         Vas�rnapra visszav�rlak! – n�zett unok�ja szemeibe.

-         Vissza fogok j�nni! – v�laszolta Valeriana sejtve, hogy mire gondol nagyapja. – Ne f�lj nagyapa, nem fogok ott maradni. Az �n csal�dom itt van, �s nekem is itt a helyem.

-         �r�l�k, hogy �gy gondolod! – mosolygott Dumbledore a l�nyra. – Piton professzor mellett biztons�gban vagytok. K�rlek, b�zz benne, �s fogadd el az utas�t�sait! Tudom, hogy nem nagyon kedvelitek egym�st, de � kiv�l� var�zsl�. B�rmi t�rt�nik veletek � tudni fogja, hogy mit tegyen. Az ikert�kr�t pedig vidd el magaddal!

-         Mindig n�lam van – mondta Valeriana, �s �t�lelte nagyapj�t. – K�sz�n�m, hogy t�mogatsz engem �s Dracot!

-         Menj, mert v�rnak! – mondta Dumbledore el�rz�keny�lve, �s finoman eltolta mag�t�l a l�nyt. – Vigy�zz magadra!

Valeriana a kandall�n kereszt�l t�vozott. Szob�j�ba meg�rkezve gyorsan �t�lt�z�tt, majd h�tizs�kj�ba dob�lt n�h�ny sz�ks�gesnek v�lt dolgot. N�h�ny perccel k�s�bb m�r csatlakozott is a r� v�r� fekete k�penyes p�roshoz.

A s�t�t, hideg �jszak�ban �tnak indult a parkon kereszt�l h�rom k�l�nb�z� �rz�sekkel f�t�tt ember. Valeriana izgatott volt a tudatt�l, hogy r�videsen ism�t r�gi haz�j�ban lehet. Draco f�lt az ismeretlent�l, �s sz�ve majd megszakadt, hogy ennyire t�vol kell majd lennie kedves�t�l. Piton gondolatai pedig �d�z csat�t v�vtak. Sehogy sem �rtette, hogy mehetett bele ebbe a k�tes kimenetel� utaz�sba. M�g Roxmorts fel� tartottak sz�mos alkalommal hangot is adott k�telyeinek.

-         Hogy fogunk Londonba jutni? – torpant meg egy alkalommal. – Ilyenkor nem j�r a vonat! Erre nem gondolt?

-         H�t hoppon�lva – vetette oda v�laszt Valeriana, �s m�g mag�nak sem vallotta be, hogy erre val�ban nem is gondolt.

-         Malfoy! Letetted a vizsg�t hoppon�l�sb�l? – k�rdezte Piton olyan hangon, hogy a v�laszt is szinte sejteni lehetett. Draco �s Valeriana egyszerre fordult meg a tan�r fel�.

-         Nem – felelte Draco, mire Valeriana gyomra g�rcsbe r�ndult. M�r szinte hallotta, ahogy Piton hosszas szemreh�ny�sok k�zepette kifejti meggondolatlans�g�t.

-         H�t ez az! – mondta Piton szinte diadalittasan, hogy v�gre hib�t tal�lt Valeriana terv�ben. – Akkor…

-         De ap�m m�r tizenn�gy �ves koromban megtan�tott r�. – mondta Draco b�szk�n, �s boldogan figyelte, ahogy Piton arc�ra fagy a g�nyos mosoly.

-         Akkor, mehet�nk tov�bb? – s�hajtott fel Valeriana megk�nnyebb�lve, de hogy arc�n ez ne l�tsz�djon, m�ris visszafordult menetir�nyba, �s elindult.

A hoppon�l�s k�nnyed�n �s probl�mamentesen megt�rt�nt. K�z�s megegyez�ssel a mindannyiuk �ltal ismert Abszol �tra �rkeztek, ahonnan m�r metr�n utaztak tov�bb. Szerencs�re a szerelv�nyeken alig volt utas, �gy Draco r�csod�lkoz� megnyilv�nul�sai nem sokaknak volt felt�n�.

A rep�l�t�ren azonban m�r Valeriana is zavarban volt. Nem mintha nem j�rt volna kor�bban rept�ren, de akkor csak Philippet k�s�rte ki. Tan�cstalanul �llt egy pillanatig a f�lig �res el�t�rben, azt�n zavar�t leplezve hat�rozott l�ptekkel az inform�ci�s pulthoz ment. Mik�zben a recepci�s eligaz�totta, Draco tekintet�t hol a mozg�l�pcs�re, hol a kijelz� t�bl�ra kapkodta.

Piton figyelm�t azonban teljesen m�s vonta el. A z�rt �js�gos kirakata el�tt k�t f�rfi a kif�ggesztett nyitvatart�si rendet tanulm�nyozta m�r j� n�h�ny perce. Azon k�v�l, hogy rendk�v�l �rdekl�dtek a kis �zlet m�k�d�si rendje ir�nt, Piton semmi k�l�n�set nem vett �szre rajtuk, m�gis rossz �rz�s fogta el. Amikor azt�n az egyik megfordult, m�r tudta is, hogy mi�rt.

-         Mehet�nk! – l�pett oda ekkor Valeriana, aki a felvil�gos�t�s ut�n m�r sokkal magabiztosabbnak �rezte mag�t, de a hirtelen fel� fordul� s�t�t szemp�r megriasztotta.

-         Mikor azt mondom, hogy most, azonnal fussanak! – mondta Piton fojtott hangon, mire Draco is abbahagyta a kijelz� t�bla bet�inek tanulm�nyoz�s�t, �s a f�rfire meresztette szem�t.

-         Mi t�rt�nt? – k�rdezte Valeriana riadtan.

-         Tegye, amit mondtam! – susogta vissza Piton t�relmetlen�l.

-         �s maga? – Valeriana ugyan eddig nem nagyon �r�lt, hogy a f�rfival kell utaznia, most m�gis aggodalommal t�lt�tte el, hogy esetleg egyed�l kell tov�bb mennie Dracoval. Piton a k�rd�st meg se hallotta. Figyelte a k�t f�rfit, akik elindultak fel�j�k lass� l�p�sekkel, mik�zben �gy tettek, mintha besz�lgetn�nek.

-         Most! – suttogta, �s egyik kez�vel Dracot, m�sikkal Valerian�t ind�totta �tnak.

Valeriana egy pillanatra b�nultan figyelte Piton arc�t, de amikor tekintet�t k�vetve �szrevette a fel�j�k k�zeled� k�t f�rfit, m�r meg�rtette, hogy mi�rt kell menek�lni�k.

-         Menjetek m�r! – mondta egyre idegesebben Piton alig mozg� ajkakkal, mire el�bb Draco, majd Valeriana p�rd�lt meg, �s fut�snak indultak maguk ut�n hagyva az �ket v�delmez� f�rfit.

L�lekszakadva futottak fel a mozg�l�pcs�n, ahonnan Valeriana m�g visszan�zve l�tta, ahogy a k�t idegen f�rfi k�zre fogja Pitont, majd intenek egy harmadiknak, aki siet�s l�ptekkel elindul a mozg�l�pcs�k fel�.

Mik�zben a sok eligaz�t� t�bla  k�z�tt igyekezett kiigazodni egyre csak az j�rt fej�ben, hogy kik lehettek azok az idegenek, �s mi lesz Pitonnal. F�ltette a f�rfit. Rettegett att�l, hogy valami baja t�rt�nik, �s sz�gyellte mag�t amiatt, hogy � nem tesz semmit, csak menti a b�r�t.

�let�k f�gg�tt att�l, hogy m�g azel�tt �tjussanak a megfelel� kapun, miel�tt az �ket �ld�z� f�rfi be�ri �ket. Valeriana f�lve pillantgatott h�trafel�, �s aggasztotta az egyre cs�kken� t�vols�g k�zt�k �s az idegen k�z�tt. Azt�n v�gre k�zeledtek a biztons�got jelent� c�l fel�. Valeriana Dracot maga el�tt terelgetve odair�ny�totta a kis ablakhoz, �s amikor megfordult, hogy ellen�rizze �ld�z�j�k holl�t�t, szembetal�lta mag�t egy g�nyosan mosolyg� sebhelyes arccal. Valeriana sz�ve majd kiugrott a hely�r�l. Az idegen f�rfi er�szakosan megszor�totta mindk�t karj�t. Oldalra pillantva megk�nnyebb�lten vette tudom�sul, hogy legal�bb Draconak siker�lt �tjutnia.

- Menj! Ne t�r�dj semmivel! – ki�ltotta oda a fi�nak, majd feszengve megpr�b�lta kiszabad�tani mag�t a f�rfi kezei k�z�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s