The Island - 14.
2007.02.11. 19:33
"Te kit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre?" :D
14.
A lány újból a szőke férfi felé pillantott. Látta, hogy még mindig mereng de egyben olyan magányosnak is tűnt. Nem bírta tovább felállt, odament a szőkeséghez, leguggolt hozzá és finoman átkarolta hátulról.
Így a lány már nem hallhatta, ahogy Dave ecseteli, hogy ő csak a vízre, meg a hánykolódásra emlékszik, meg hogy azt hitte, meg fog halni.
- Mi az? - sandított hátra Mart, majd megfogta a lány kezét.
- Láttam, hogy gondolkozol. Megérdeklődhetem, hogy min? - kérdezte halkan.
- Rajtad.
- Rajtam? És mire jutottál?
- Hogy szeretném, ha akkor is találkoznánk, ha egyszer kijutunk innen.
A lány elmosolyodott, de nem tudta megállni a következő kérdését - Miért?
- Mert tetszel nekem, és szeretnék normális körülmények között is veled lenni, jobban megismerni.
- Ez nagyon hízelgő. De mi lesz a kettőnk közti társadalmi különbséggel? Úgy értem, hogy te a DM tagja vagy, ezáltal híresség, ezáltal az újságírók célpontja vagyis: az a 24 teljes év... ha megtudják, és megfogják, ezt mindketten tudjuk, akkor mi lesz? És a gyerekeid? Meg az anyjuk?
- Épp ezeken gondolkoztam, mikor idejöttél. Nem egyszerű dolgok ezek, de egyik sem megoldhatatlan tényező. Az, hogy mit gondolnak a korkülönbségről, hidegen hagy. Sosem érdekelt az emberek ilyesfajta véleménye. Azzal vagyok, akivel jól érzem magam. Felőlem vén kéjencnek is nevezhetnek az újságírók, nem foglalkoztat. Suzanne-nak már nem tartozom elszámolással régóta. Ha jól tudom, neki is van párja. A gyerekek... hát őket még meglátjuk. Egyelőre nem akarnám belekeverni őket.
- Rendben, ha felvállalod, akkor én is. - Szinte suttogta a szavakat a férfi fülébe, majd egy puszit nyomott annak a nyakára.
- Mondjuk azzal lehet, hogy mindenki jobban járna, ha megpróbálnánk minél diszkrétebbek lenni. Szerintem neked se tenne jót, ha állandóan a sarkadban loholnának az újságírók, hogy kiderítsék kiféle-miféle vagy.
- Nem is vágyom rá, de ugyanakkor a bujkálást sem szeretem.
- Nem azt mondtam, hogy bujkáljunk, csak ne verjük nagydobra a dolgot. Megoltható lenne.
- Eszem ágában sem volt a magányügyeinket az emberek orrára kötni. Uff, már látom is magam előtt a női rajongóid arcát - hunyta be a szemét a lány, igaz ebből Mart semmit sem látott - Jaj, de fognak utálni.
A férfi felnevetett.
- El fogják fogadni. Legalábbis a többség.
Capri hozzásimult a férfi széles hátához, kicsit fázott a szél miatt.
- Fázol?
- Egy kicsit. Elég huzatos idefent.
- Ne lépjünk le? Felmelegítenélek szívesen...
A lány széles mosolyt eresztett meg - Nem azt mondtad, hogy büntibe helyezel?
- A végrehajtó hatalom megingott.
- Imádom a hatásom rád, ugye tudod?
- Sejtettem.
- Lépjünk le.
Mart szó nélkül állt föl, és odaintett a többieknek megragadva a lány kezét. Aztán mindketten eltűntek a sűrűben. A lány vetett a társaságra egy utolsó pillantást, majd követte a férfit.
- Hm? Ezek meg hová mennek? - nézett fel Eric.
- Szerinted? - húzta fel a szemöldökét Sophie.
- Szerintem is - nyilvánította ki tömör véleményét Dave is.
- Hé, ne menjünk mi is? - kérdezte a srác.
- Ne legyél telhetetlen, még a tegnapit se heverte ki a hátam - suttogta a fülébe.
- Nem én keltettem fel magam, szóval magadra vess - suttogta vissza.
- Ezt úgy mondtad, mintha nem is élvezted volna... - válasza után finoman beleharapott a fülcimpájába.
- Kicsim, ne Dave előtt - felelte mosolyogva párja.
- Azt hitted, kapsz folytatást is, te kis szégyenlős? - nevetett fel halkan.
- Nah ezt még visszakapod!
- Már alig várom.
Eközben Mart és Capri már jó messzire kalandozott. Egy tisztás környékén nem bírták tovább. A férfi egy fatörzshöz szorította a lányt, mohón kapva az ajkai után. A lány nem állt ellen neki, készségesen hagyta, hogy hercege megcsókolja. Kezeivel átkarolta Martot. Nagyon nem bírt mozdulni, de ezt nem is bánta. A férfit elbódította a lány illata, testének vonalai, ajkának az íze. Teljesen bele akart temetkezni. Hülye volt, ha azt hitte, hogy kibírja ezt a napot úgy, hogy nem ér hozzá. Kezei az oldalán siklottak egyre följebb tűrve a felsőjét.
Hüvelykujjai egy óvatlan pillanatban megtalálták a mellbimbóit, így azokat kezdte ingerelni. Érezte a lány reszketését.
Beleremegett az érzésbe. Martnak eddig mindig sikerült elérnie ezt nála. A kezeit a férfi hátán elkezdte lefelé futtatni, majd onnan el a nadrágszegélyen a hasához. Megeresztett egy féloldalas mosolyt.
Imádta, ha a finom kis kezek a testén siklottak! Míg áttért a lány nyakának harapdálására, hüvelykujjait a többi is követte, így a simogatás intenzívebbé vált a nő mellein. A lány becsúsztatta a kezét a férfi pólója alá, szerette újra és újra felfedezni ezt a testet. Érzékien cirógatta végig a mellkast, majd szedte le a pólót. Ekkor újra megcsókolta Martot, majd a férfi arcától a nyakán keresztül le a hátán simított végig, hogy visszatérjen a hasához. Egy kicsit előrehajolt és gyengéden megharapta Martin kulcscsontját.
Reszketegen sóhajtott fel a gyengéd simogatástól és a kulcscsontját ért finom ingertől. Már észrevette, hogy a lány szívesen cirógatja a testét - legnagyobb örömére. Nem is emlékezett rá, hogy hogyan vette le a másikról a szűk felsőt, csak azt vette észre, hogy kezei a meztelen selymes bőrön siklanak.
Elégedetten vette tudomásul Mart reakcióját a finom harapásra. Ezek szerint többször is alkalmazhatja. Eljátszott egy darabig a meztelen felsőtesten, de egyre jobban kezdte érdekelni a nadrág takarta rész is. Kezeit a férfi övéhez siklatta. A csatnál fogva egy kicsit közelebb 'rántotta' áldozatát, majd meglazította azt.
Érezte, hogy enged az öve, ami nem is volt baj, mert kezdett szűkössé válni a nadrágja. Elégedetten nyögött fel, mikor az ujjak férfiassága kezdetéig csúsztak le. Cserébe kezeit a nő formás fenekére helyezte, hogy azt kezdhesse simogatni, majd erőteljesen belemarkolhasson.
Kicsatolta az övet, majd kínzó lassúsággal húzta le a nadrágot. Mikor ezzel megvolt a kezeit a férfi derekára rakta, és onnan lecsúsztatta keresztül az ágyékán. Megpróbált lassan játszani Mart érzékeivel. Megcsókolta és finoman az ajkába is harapott, közben nem tágítva az ágyéka környékéről. Megőrjítette a lány a maga kínzó kis játékaival! Nem érte be a finom mozdulatokkal. Neki most a vad Capri kellett. Ajkait pár percig hevesen birtokolta, majd csókjait lejjebb irányította a melleire, miközben ujjai kikerülve a lány kezeit, megtalálták a másik nadrágjának a gombját. Beletúrt Mart hajába. Zihálása egyre fokozódott, ahogy egyre jobban vágyott a vele szemben álló emberre. Az ajkába harapva élvezte a kényeztetést.
A férfi ujjai mohón csúsztak be a bugyi alá egy időben azzal, mikor erősebben harapta meg a lányt az egyik melle felett. Elégedetten hallgatta és érezte a reakcióját. A lány hangosan nyögött fel. Hagyta, hogy hadd irányítson most még a férfi.
Az élvezettől piros csíknyomokat hagyott Mart hátán, ahogy körmei belevájtak a férfi bőrébe.
Mart ujjai lassan járták be a birtokba vett terület minden egyes négyzetcentiméterét. Legérzékenyebb pontjánál pár percig elidőzött velük, majd a lányba csúsztatta két ujját.
Capriból egy még hangosabb nyögés tört fel, fejét a fa törzsének hátravetve engedte eluralkodni az érzéseit. Beleremegett az érzésbe, és a vágyakozása elkezdett őrjítőbe átmenni.
Ahogy egyre gyorsabban mozgatta ujjait, úgy váltak a nő sóhajai és nyögései egyre szaporábbá. Magában mosolygott, hogy a másik kezei bénultan kapaszkodnak belé.
Mikor a lány a szőkeség szemébe nézett izzott benne a vágy. Megfogta a férfi csuklóját és kivezette a helyzetéből. Nem mintha nem élvezte volna, de úgymond 'elege volt' kényeztetettnek lenni. Eltolta a férfit a fától és határozott mozdulatokkal fektette maga alá és ült rá óvatosan Mart ágyékára. Tudta: nyeregben van, és most azt csinál a férfival, amit akar. Kiélvezte egy pillanatra a helyzetet és végigfutatta a tekintetét Martinon, hogy mit is csináljon vele először.
Tudta, hogy teljes mértékben elérte kívánt célját: Capri bevadult, előbújt belőle a "dög". Ajkán egy félmosollyal hagyta magát lenyomni a földre. Halkan felnyögött, mikor a lány ránehezedett, és kíváncsian várta, mit fog művelni vele ezúttal. A lány lehajolt és szenvedélyesen megcsókolta, és kapott fogaival az ajkai után. Nemsokára elhagyta a száját és végigcsókolta-harapta a felsőtestét le egészen az ágyékáig. Ott felnézett Martra majd az egyik szemöldökét felhúzva mosolyodott el. Volt benne egy kis gonoszság, vágy és bizonyítani akarás.
- Mit akarsz bizonyítani? - súgta rekedten beletúrva a lány hajába.
- Mindig meg kell felelni valaminek. Ez az életben a kihívás - mondta majd figyelmét újra az alatta fekvő testre irányította.
- Mindig mindenre van válaszod? - hajtotta vissza a fejét a lány lépésére várva.
- Majdnem mindig - felelte a lány, miközben lehúzta a zavaró alsónadrágot.
A lány végigfuttatta a kezét Mart férfiasságán és eljátszott a területen. Egyszerűen nem bírta megállni, hogy valamilyen módon ne húzza a végsőkig Martint.
Mart felsóhajtott az érintésektől, és hangtalanul kapkodta a levegőt.
A lánynak nagyon tetszett az, hogy ő irányít, kiélvezte a helyzetet. Mikor úgy gondolta, hogy eleget csigázta a kezeivel a férfit, a hasától kezdve elkezdte egyre lejjebb és lejjebb csókolni. Végül elérte a célját: nyelvét végigfuttatta az érzékeny testrészen és finoman ingerelni kezdte. Néha gyengéden a fogaival karcolta végig. Kíváncsi volt hogyan reagál erre a férfi.
Mart most már nem tudta visszanyelni nyögéseit. Nyakán az erek kidagadtak, ujjai megint a vörös hajba gabalyodtak. Csípője néha öntudatlanul előre lendült, aztán mikor érezte, hogy a lány fogai szántanak végig rajta, artikulálatlanul nyögte a nevét. Érezte, hogy egész teste beleremeg. Érezte a férfi remegését. Elszakította a száját a hímtagtól és felült. Mart keze bénán hullt Capri combjára. Érezte, hogy keményebb már nem is lehetne. Szemeiben megcsillant a könyörgés, hogy folytassa, vagy fejezze be, amit elkezdett, de hangosan nem akarta kimondani. A lány egyik keze köré kulcsolódott, miközben a másik kezével Mart álla alá nyúlt és egy gyengéd mozdulattal irányította ülőhelyzetbe.
- Mit szeretnél? - kérdezte suttogva a kezeit a korábban már felfedezett fenékre csúsztatva.
- Én csak felfedezek - csusszant közelebb hozzá, majd csókolta meg. Élvezte az irányítást, de egy kicsit most át akarta engedni Martnak a dolgot, mert volt még a lányon pár zavaró tényező és semmi kedve nem volt egyedül megszabadulni tőlük.
- A kis kalandor... - mosolyodott el miközben óvatosan átfordította őt.
Újra adott pár csókot neki, miközben elkezdte lehúzni a feleslegessé vált nadrágot a bugyival együtt. Nem sokat teketóriázott velük. Kíváncsi volt, Capri mennyi ideig engedi át neki a gyeplőt, így próbára tette érzékeit. Nem hajolt újra fölé, jobb kezével Capri bal combjának külső részét simogatta, míg a szája a térdétől kezdve indult el a belsőcomb felé finomakat harapva a bőrbe.
A lányt kirázta a hideg és gátlástalanul sóhajtozott. Egyik keze újra megtalálta a szőke fürtöket és azokkal kezdett játszani. Mart nyelvével ráérősen ingerelte a fehér bőrt egyre közelebb araszolva céljához. Már egészen közel járt, mikor egy erősebb harapásánál elégedetten hallotta a lány sikkantását. Nem bírta visszafogni magát mikor az a bizonyos erősebb harapás érte. Nem bánta azt a kis fájdalmat, csak felfűszerezte az egészet. Kikészíti ez a pasi! Hálát adott a sorsnak, hogy mégis így intézte a dolgokat azzal a repülővel...
Nem törődött vele, hogy a nő elragadtatásában néha meghúzta a haját. A végletekig akarta fokozni kínjait. A nagy harapást sok kicsi követte, majd nyelvével a megfelelő helyre tapintott. Ráérősen kényeztette kedvesét. Érezte, hogy körmeivel kétségbeesetten karmolássza vállát. A lány egész testében érezte a feszültséget. Olyan volt, mint egy feszülő íj. Meglephette Caprit, mikor nyelvével egyszer csak behatolt.
A lány már nem is érzékelte az időt, csak azokat az érzéseket, amiket Mart keltett benne. A harapásaival a végletekig fokozta a vágyát és vele a türelmetlenségét, ám amikor Martin nyelvét érezte meg magában meglepődötten hallatott egy kis sikolyt és egy kicsit meg is ugrott, de a kezdeti fura érzés hamar megszűnt. Az idegszálai mintha felgyulladtak volna, a lány egyre mélyebbre és mélyebbre merült a kéjben.
Mart csókjai egyre intenzívebbek lettek. Megőrült a lány édes illatától és ízétől. Nyelve fáradhatatlanul munkálkodott egyre magasabbra repítve őt. Nem akarta abbahagyni, de tudta, hogy már nem csigázhatja tovább túl sokáig. Érezte simogató kezei alatt a test egyre erősebb remegését, fülét pedig újra meg újra megütötték a kéjes kis sikolyok.
A lány könyörgött, hogy párja hagyja abba ezt a fajta kényeztetést. Elege volt már a játszadozásból akarta a férfit, mindennél jobban. Keze még mindig Mart fején helyezkedett el, finoman, de határozottan felemelte azt és a szemébe nézett. Remélte, hogy Mart olvas a szemeiből és megteszi végre, amire annyira vágyik.
- Akarod? - suttogta.
- Ha nem lehetsz az enyém, akkor meghalok - suttogta vissza Capri vágyakozástól rekedten.
Mart gonoszul elvigyorodott. - Akkor talán ezt most abba is kéne itt hagynunk...
- Próbáld csak meg… - mondta a lány és mire Mart észbekapott ismét a hátán feküdt, felette Capri diadalittas mosollyal helyezkedett el - Lovagoltál valaha? - hangzott el az újabb kérdés.
- Igen, még nagyon régen. De rajtam többször lovagoltak... - tette kezeit a lány csípőjére, és finoman húzni kezdte maga felé.
- Akkor vágtázunk egyet - ajánlotta fel Capri.
- Benne vagyok! - nyögte Mart, ahogy érezte párszor végigsiklani férfiasságán a nő kezét.
A lány hagyta, hogy Mart irányítsa az utolsó mozzanatot.
Elégedetten nyögött fel a pillanatban, ahogy végre eggyé olvadtak. A lányból is kiszakadt egy nyögés, majd elkezdte hajszolni lovát. Mart ujjai egyre erősebben szorították a vadul mozgó szépség derekát. Gyönyörködve nézett végig kedvesének hullámzó testén. Melle fölött ott vöröslött az általa okozott bélyeg.
Capri hol gyorsított a tempón hol elnyújtotta az egész mozdulatsort. Kiszámíthatatlanul váltogatta a tempót. Próbálgatta a legvégső határt, ameddig elnyújthatja az egész aktust.
- Megőrjítesz! - kiáltotta a hirtelen váltások hatása alatt.
Lovasa csak elmosolyodott. Magát is kínozta, de ettől még jobban élvezte az egészet. Ha Mart akart iránytani hol visszafogta őt, hol hagyta egy kis ideig, de a végén úgyis ő szabta meg, hogy mit hogyan csináljanak. Megadta neki az illúziót, hogy irányíthat, holott a háttérben végig ő maga irányította a dolgokat, igaz azt nem tudta, hogy Mart tudja-e, hogy így játszik vele, de a jelek szerint a férfi is élvezte ezt a játékot.
Hagyta magát leigázni. Nem volt ereje ellenkezni. Mikor már nyeregben érezhette magát, falakba ütközött. Szeretője tudta hogyan készítse ki, és ezt teljes mértékben ki is használta. Csípőjének kőrözései, hangjának csengése, kezeinek mozdulatai, ahogy a hasát simogatták, vagy éppen karmolták, őrült tempóban repítették a beteljesülés felé. Mikor már majdnem átlépte a határt, Capri visszafogott mozdulatai visszarántották őt a küszöbről. Mérhetetlenül élvezte ezt a játékot az érzékekkel. Évek óta nem volt része ilyen minden érzékét megmozgató szeretkezésben.
A lány maga sem bírta már sokáig, de az utolsó pillanatig húzta az időt. Végül hagyta magukat a végsőkig eljutni.
Mart csípőjét megfeszítve, egy kemény lökés után ordított fel elveszítve a kapcsolatot a külvilággal. Valahol a tudata szélén tudta, hogy ujjai fájdalmasan mélyedhettek szeretője csípőjének bőrébe, amik másnapra valószínűleg látszani fognak, de muszáj volt megkapaszkodnia, ha nem akart teljesen elveszni.
Az utolsó pillanatban Capri torkát is ordításként hagyta el az élvezet. Érzékelte Mart fájdalmas szorítását, de nem törődött vele. Mikor elengedtek testének izmai a lány erőtlenül hanyatlott Mart mellkasára és egyenetlenül zihált. Még a lélegzést is fárasztónak találta.
Mart szorítása elernyedt, kezei erőtlenül ölelték át a ráborult testet, ami ugyanúgy zihált, mint az övé. Érezte, hogy a gyönyör még ott pezseg a testében kellemes érzést keltve benne.
- Ki nyerte a futamot? - suttogta rekedten.
- Egyértelműen legyőzhetetlen párost alkotunk, szóval... - felelte a lány.
- Helyes válasz - simított végig meztelen hátán, majd megcsókolta - Azt hiszem, lassan meg kéne keresnünk a többieket, vagy vissza kéne mennünk a táborba.
Szeretője az álla alá dörgölődzött - Csak még egy kicsit maradjunk. Olyan jó így békességben és kettesben - kérlelte a férfit, közben megkereste Mart egyik tenyerét és összefonta az ujjait az övével.
- Meg kielégülten. Ezt kihagytad a felsorolásból - mosolyodott el beszívva a lány hajának illatát - Jól van, kicsit még maradhatunk.
- Jól van? Megdolgoztam érte, nem? - emelte fel a fejét a lány.
- Teljes mértékben - fújt egyet elégedetten.
- Örülök, hogy sikerült örömet okoznom - nézett rá somolyogva Capri.
- Az nem kifejezés - simított végig a fenekén.
Capri Martra mosolygott, majd ismét elmerült a férfi csókjaiban.
|