37.

A vacsi v�gezt�vel a t�rsas�g �tment a nappaliba. Egy kicsit m�g besz�lgettek, majd mindenki sz�tsz�r�dott. Dave megragadta az alkalmat: f�lreh�vta Martot, hogy megbesz�ljen vele p�r dolgot.

- Szerintem menj�k ki a teraszra - mondta Martin miut�n Dave f�lreh�vta. - Csak egy perc, �s megyek ut�nad.

Miut�n Dave kiment, odament Caprihoz. - Kicsim, majd j�v�k. Dave besz�lni akar velem - cs�sztatta kez�t a derek�ra, �s adott egy cs�kot a homlok�ra.

- Rendben - b�lintott a l�ny.      

      Dave el�rement, majd bev�rta Martot.      

A f�rfi k�v�ncsian ment ut�na, nem tudta mikr�l is akar besz�lni vele.

- Nos? - �llt meg vele szemben, mikor ki�rtek a terasz v�g�be, ahonnan a kert is kezd�d�tt.

- Andy r�m sz�llt, hogy mit haladtunk az albumban. T�ged nem h�vott? Nah, csak azt akarom megt�rgyalni veled, hogy mit mondjunk az igazs�g helyett.

- Engem m�g nem zaklatott Fletch. Hmm... - gondolkodott el Mart. - Tal�n ejts�nk ki p�r dalsz�veget a pixisb�l, �s mondjuk el neki, hogy melyikek es�lyesek az albumra.

- A te sz�vegeid, melyiket nem szeretn�d az albumon l�tni?

Mart elgondolkodott. L�tszott rajta, hogy fejben kih�z p�rat a list�r�l, de m�g �gy is marad j� p�r dalsz�veg. - Azt hiszem, p�rat kiz�rtam, de a t�bbiben seg�tened k�ne sz�k�teni a k�rt, ha hazament�nk innen, mert otthon hagytam �ket.

- Rendben - egyezett bele Dave.

Dave Marton felejtette a pillant�s�t, l�tszott, hogy a gondolatai egy pillanatra elkalandoztak.

- Az�rt kicsit jobban figyelhett�nk volna a munk�ra - vigyorodott el Martin az �gre pillantva.

- Mindig megfeded magad, ha eluralkodnak rajtad az �rz�seid?

- Nem mindig, csak kiv�teles alkalmakkor... - n�zett vissza r�.

- �s mi�rt kiv�teles?

- Mi�rt? Szerinted nem kiv�teles alkalom, mikor k�t ezrek �ltal im�dott f�rfi teljes titokban k�zel ker�l egym�shoz felr�gva ezzel minden etikai �s erk�lcsi norm�t?

- �n ink�bb izgalmasnak nevezn�m - l�pett egy kicsit k�zelebb.

Mart tekintet�vel v�gigmustr�lta az el�tte �ll� alakot.

- Igaz�n?

- Igaz�n.

- Lehet egy k�rd�sem?

- Nah ezt vajon kit�l tanultad? - mosolyodott el Dave – Lehet.

Mart elvigyorodott. - Mit l�tsz bennem?

- Azt hiszem Capri rossz hat�ssal van r�d - s�hajtotta Dave - Mit is? Nem is tudom. Tetszik, hogy �gy b�nsz velem, hogy ler�ntasz a f�ldre, ha elsz�llok, hogy nem f�lsz b�rmit a szemembe v�gni, hogy k�pes lenn�l megal�zni, hogy tudod hol a hat�r, ahogy egyszer�en r�m �rzel. Nagyon j� bar�t vagy Martin. Remek t�rs, koll�ga �s szeret�…

- �s ha k�nozlak? - h�zta fel egyik szem�ld�k�t. Mag�ban elrakt�rozta Dave v�lasz�t. Valahol j�l esett neki ezt hallani.

- Azt is - mosolyodott el s�t�tl�n az �nekes.

- Mi�rt? - h�zta �ssze a szem�t.

- Ez att�l f�gg, hogy mikor k�nzol �s hogyan.

- �s ha �gy k�nozn�lak, hogy att�l szenvedn�l, akkor is olyan j� bar�t lenn�k?

- Most is azok vagyunk, nem? Nem kellemes azzal a tudattal a k�zeledben lennem, hogy tudom: lesznek pillanatok, �r�k, mikor mindketten m�sok vagyunk. �nem egy r�sze v�gyik azokra az �r�kra.

Martin halv�nyan elmosolyodott, �s Dave szem�be n�zett. Tudta, hogy tilosban j�r, de suttogva ki kellett mondania: - Nekem is.

Dave m�g k�zelebb h�z�dott hozz� �s finoman meg�rintette a sz�kes�g arc�t.

Capri ek�zben az �vegajt�n t�lr�l n�zte a jelenetet. �gyelt r�, hogy ne l�ss�k meg, rejt�zk�dni mindig is tudott �s szeretett is. Sejtette, hogy Dave nem egyszer�en a band�r�l akar besz�lni, de tudta, hogy ezt Mart is sejti. Sejtenie kellett! Elszorul� sz�vvel, de hideg sz�m�t� fejjel �s k�v�ncsis�ggal figyelte tov�bb, hogy mi t�rt�nik.

Martin nem tudta, mit csin�ljon. Sejtette, hogy Dave m�g pr�b�lkozni fog ma. Fel akarta m�rni a sz�nd�kait. Az�rt is k�rdez�sk�d�tt ennyit. K�zben �rezni kezdte test�ben azt a bizonyos �rz�st kibontakozni, amib�l a Dave ut�ni v�gy szokott fellobbanni.

Dave elm�lyedt Martin szemeiben. Tudta, hogy a f�rfi vacill�l �s azt is, hogy ha el�g kitart�, akkor ki tudja haszn�lni a helyzetet. Nem futamodott meg, sokat el�rul� pillant�ssal bomb�zta t�rs�t.

A m�sik egyre ink�bb v�v�dott. Pr�b�lta visszafojtani a benne kavarg� �rz�seket. Neki ezt nem szabad. Musz�j megpr�b�lnia...

Nem b�rt mag�val, �rezni akarta szeret�je �z�t az ajkain. Lassan kezdett k�zel hajolni hozz�, hogy egy cs�kot lopjon t�le.

A l�ny ek�zben kitart�an nem t�g�tott. Mikor megl�tta Dave mozdulat�t, azt hitte, hogy bel�fagy a v�r is.

Martin megmerevedett, arca bizsergett ott, ahol Dave ujjai hozz� �rtek. Tudta mire k�sz�l, tudta, mire v�gyik, �s hogy mi�rt fogy k�zt�k lassan a t�vols�g. K�v�lr�l ugyan nyugodtnak l�tszott, de bel�l felbolydult. �rezte, hogy a sz�ve a bels� harcok miatt gyorsabban kezd verni. Nem teheti ezt! Meg�g�rte! Capri k�p�be kapaszkodott gondolataival. A n��be, akivel nem r�g szeretkezett. Meg�g�rte. R�parancsolt �led� �szt�neire. Meg�g�rte. Megkem�ny�tette a sz�v�t. M�r eg�sz k�zel hajolt hozz� Dave, mikor megfogta az arc�t �rint� kez�t, �s egyet h�tra l�pett. Meg�g�rte!

A f�rfi k�rd�n n�zett r�. Arc�n �szinte �rtetlens�g t�kr�z�d�tt: mag�ban ugyanis biztos volt a siker�ben.

- Nem lehet - n�zett r� h�v�sen csillog� szemekkel, de az�rt a sajn�lat is megcsillant benn�k.

- Mi�rt?  - k�rdezett vissza. � m�g ott tartott, amit n�h�ny napja megbesz�ltek. Mi v�ltozott?

- Meg�g�rtem neki - engedte el lassan a kez�t.

- Ennyit �r neked? - r�ncolta a homlok�t a f�rfi. Nem �rtette. Ha � megteszi Jen mellett, akkor Mart mi�rt nem?

Martin fels�hajtott, �s a kert fel� fordult, �gy Dave a jobb oldal�ra ker�lt. - Igen. �sszet�rt miattunk. �s �n is. Majdnem sz�tment�nk. Jobban b�ntotta a dolog, mint azt els� hall�sra hitte. Meg�g�rtem neki, hogy megpr�b�lok ellen�llni az �szt�neimnek.

- �s meddig vagy r� k�pes Mart? - k�rdezte Dave - Nem �ppen egy olyan fajta vagy, aki ellentmondana nekik. �vekig �gy �lt�l. �s csak az�rt teszed, mert meg�g�rted neki, vagy az�rt, mert szereted?

- Mindkett� miatt. Fontos nekem, �s nem akarom megint �gy l�tni, mint... Nem tudom, meddig b�rom, de pr�b�lkozom. Magam miatt is, vagy nem tudom m�r… Tudom, hogy ez a tisztess�ges vele szemben.

- �s velem szemben mi a tisztess�ges Martin?

Mart r�n�zett. Tudta, hogy jogos a k�rd�se. - Veled szemben? Ha nem h�ly�telek.

- �pp azt teszed. �ssze�lt�nk megbesz�lni a dolgot, erre most j�ssz ezzel. �gy �rzem, �tv�gt�l.

- Tudom, pedig nem akartam - s�hajtott, majd f�l k�zzel massz�rozni kezdte bal hal�nt�k�t.

- Ennek �r�l�k - mondta Dave - J�l van. Felejts�k el - jelentette ki, majd sz�les l�ptekkel bes�t�lt a h�zba. Capriban egy pillanatra megh�lt a v�r, mikor Dave mellette ment el, de nem vette �szre.

Mart tudta, hogy most megs�rtette bar�tj�t, tudta, hogy nem kellett volna hagynia ezt az eg�szet, nem kellett volna j�tszania az �nekessel... de... nem tudta meg�llni. Valamilyen szinten sz�ks�ge volt r�, m�g ha csak egy kis id�re is. M�g saj�t maga is elcsod�lkozott, hogy hogyan tud egyetlen kis �rint�s�t�l beindulni. De a jobbik r�sze helyeselte, hogy ellen�llt. Egy csat�t megnyert Capri�rt �s a kapcsolatuk�rt. Nagyot s�hajtva hunyta le szemeit, �s m�lyeket szippantott a balzsamos leveg�b�l.

A l�ny �rezte, hogy egyed�l kellene hagynia a f�rfit. Megindult felfel�, de n�h�ny l�p�s ut�n meg�llt �s visszan�zett. L�tta, hogy Mart szenved, hogy egyed�l van. Lassan megfordult �s kis�t�lt a kellemes �jszakai kertbe. N�m�n �llt meg Mart mellett. Nem �rt hozz�, nem sz�lalt meg, csup�n �reztetni akarta a f�rfivel, hogy nincs egyed�l, � mellette van.

Hallotta, hogy � j�n. M�r a l�p�seir�l felismerte. Egyik r�sze �r�lt neki, a m�sik viszont egyed�l akart volna maradni. Nem szerette, ha szenvedni l�tj�k. Megpr�b�lt norm�lisan viselkedni �sszeszedve mag�t. R�n�zett a l�nyra, de nem sz�lalt meg.

Capri visszan�zett r�. Tekintet�ben minden benne volt: hogy l�tott mindent, hogy tudja, hogy ez milyen �rz�s lehet a f�rfinek, de volt benne egy kis bizonytalans�g is, de ann�l t�bb kitart�s. Finoman v�gigsim�tott Martin jobb karj�n, halv�nyan �s f�loldalasan elmosolyodott, majd megfordult, hogy visszamenjen, megadva a f�rfinak a k�v�nt egyed�ll�tet.

Martin finoman megragadta alkarj�t, �s halkan megsz�lalt. - Tudom, hogy l�ttad. Nyertem �nmagammal szemben. Most - n�zett m�lyen a szem�be. Ezt a "most"-ot kicsit s�t�tebb hangs�llyal mondta, majd elengedte a l�nyt, �s arc�t visszaford�totta a hold �s a v�ros f�nyei fel�.

- Tudom, hogy tudod. Mondd csak: Neheztelsz r�m?

- Nem. Csak magamra - mondta bor�san.

- Mondjuk konkr�tan arra �rtettem, hogy ami�rt ezt k�rtem t�led.

Mart p�r percig nem v�laszolt. Ezt a k�rd�st meg kellett r�gnia mag�ban.

- Nem, mert jogos volt a k�r�sed valamilyen szinten. �rthet�, hogy s�rtette az �nbecs�l�sed ez a "kapcsolat", �s hogy magadnak akart�l. Csak azt nem tudom, hogy meddig j�tszhatom ki saj�t magamat. De ez m�r legyen az �n gondom. Nem akarlak terhelni a lelki v�v�d�saimmal is.

- Engem viszont �rdekel a lelki vil�god is. A t�rsadnak sz�m�tok, �s mint olyan, azt hiszem, �rdekelhet az is, hogy mi j�tsz�dik le benned. �n nem hagylak ki az �letemb�l. K�rlek, te se tedd - a l�ny hangja egy �rnyalatnyival lett kem�nyebb csup�n.

Mart b�lintott, de nem n�zett r�. - De vannak olyan lelki folyamatok, illetve gondolatok, amiket te se k�tsz az �n orromra. Vannak nem publikus dolgok is.

- Ez �rthet� �s vil�gos - s�hajtott. Rem�lte, hogy egyszer m�g olyan lesz a kapcsolatuk, mint r�gen. Mi�rt kellet Dave-nek bezavarnia? Mindegy, ezen nem v�ltoztathat. Ism�t h�tat ford�tott Martnak �s elindult visszafel�.

A f�rfi hagyta elmenni. Kellett neki egy kis id�, am�g letiszt�z mag�ban p�r dolgot, �s tudta, hogy Dave-et sem engedheti el an�lk�l, hogy megpr�b�ln� rendezni a fesz�lts�get k�zt�k, na meg a dalsz�vegekkel kapcsolatban is kell m�g tal�lkozniuk. Nagyot s�hajtva p�szt�zta a k�rny�ket. "Mi�rt kellett �gy megbonyol�tani az �let�nket azzal, hogy engedt�nk az �szt�neinknek P�rizsban?"

A "kis id�"-b�l p�r �ra lett. Halkan ment fel a szob�jukba, �s b�jt h�tulr�l alv� kedves�nek. F�radtan zakatol� agya valamelyest megb�k�lt att�l, hogy besz�vhatja szeretett illat�t, majd lassan �t is elnyomta a buzg�s�g.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s