|
Lost in the stars - 49.
2007.02.28. 20:36
"Put it on, And stand before my eyes..."
49.
Ahogy múlt az idő és közeledett az Emmy-díjátadó ünnepség Eric egyre izgatottabb lett. A sorozatot évek óta jelölték már, tudta, hogy ez idén sem lesz másképp. Viszont a mostanira mindenképp el akarja vinni párját is. Szeretné, ha mellette lenne. Egyik nap izgatottan lépett be a nappaliba, ahol Zsó is tartózkodott. Kezében egy levél, ami értesítette arról, hogy hivatalos az ünnepségre és plusz egy személyt vihet magával - mint mindig. Párja épp a kicsivel játszott, aki már ügyesen mászott mindenfelé. Mikor meglátta Ericet, mosolyogva köszöntötte.
A férfi leült mellé, fiára mosolygott, majd Zsó felé fordult - Nézd, mit kaptam - nyújtotta felé a levelet.
A lány gyorsan átfutotta - Ez nagyszerű. Örülök, hogy megint jelöltek titeket!
- Igen, ez tényleg jó hír. De idén semmi kedvem egyedül menni… - fixírozta Zsót.
- És kit akarsz elvinni? - kérdezte. Nem volt túlzottan oda a reflektorfényért, ezért remélte, hogy talált valakit maga helyett.
- Téged.
Sophie vágott egy fintort, és elkapta a kicsit, aki túl közel került a kanapé széléhez.
- Gyere el, kérlek. Csak egyszer az életben - kérte a legszebb kiskutyatekintetével a férfi.
- Eric, tudod, hogy nem szeretem az ilyen estéket. Mikor elvittél pár összejövetelre, akkor is feszéjezve éreztem magam - vette a karjába Ewant egy cuppanós puszira, majd újra útjára eresztette a hiperaktív gyerkőcöt.
- Tudom, de ez nekem fontos, és szeretném, ha olyasvalaki lenne velem, akit szeretek.
Zsó egy percig gondolkodott, majd megadta magát a kegyetlen kiskutyaszemeknek. - Na jól van, nyertél... Mennyire kell kiöltözni? - sóhajtott, majd mosolyogva nézte az apja felé mászó fiút.
- Minél inkább - mosolygott rá a férfi.
- Ettől féltem! - kapott színpadiasan a fejéhez.
Eric felnevetett, majd miután megdögönyözte a nevetéstől sikongató Ewan pociját, ment elintézni pár telefont, hogy a lányt is be tudja vinni magával.
Sophie nem sok kedvvel készülődött a díjátadóra. Vészesen közeledett a nap, de még nem volt ruhája, úgyhogy Eric sokadszori unszolására végre rászánta magát a vásárlásra. Nem szívesen akart egyedül menni, úgyhogy felhívta Jorját, és a segítségét kérte. Ő mégiscsak tapasztaltabb ilyen téren, hisz nem egy ilyen eseményen volt már. Lebeszéltek egy időpontot, meg egy találkahelyet másnapra. Szerencsére a színésznő sem vett még ruhát, így összeköthette a kellemest a hasznossal. Miközben másnap délelőtt készülődött, eszébe jutott, hogy mennyire is hiányzik neki Capri. Vele szeretett vásárolni menni. Összeszoktak. Mindig elhülyülték a dolgot. De tudta, hogy barátnője messze van tőle. Nem akarta túlságosan gyakran hívogatni, hagyta, hogy Marttal való kapcsolata szilárduljon. Gondolta, hogy a férfival akar foglalkozni. Ha jól hallotta, el is utaztak a turné után kikapcsolódni.
Elköszönt Ewantól és Jeanine-től, majd adott egy cuppanós csókot az ágyban durmoló Eric meztelen hátára - amire egy csukott szemű sunyi mosolyt kapott válaszul -, majd beült az autóba és a megbeszélt helyre hajtott.
A barnahajú nő már várta. Sötét napszemüveg takarta tekintetét, alapból sírásra konyuló depressziós-hatású ajkába beleharapva olvasott egy újságot.
- Szia. Bocs, ha késtem, dugó volt. Kösz, hogy segítesz - mosolygott rá.
- Szia - mosolyodott rá felpillantva az újságból - Ugyan semmiség. Gyere! Menjünk.
- Rendben - indult meg a színésznő mellett. Az utóbbi időben egész jól összebarátkoztak - Van tipped, hogy hova menjünk?
- Nincs. De ez benne a jó.
Órákig járták a boltokat, egy rakat ruhát próbáltak fel. Valamiért egyik sem volt az igazi, valami mindig kifogásolható volt benne. Ez egy fontos este, a ruhának is tökéletesnek kell lennie. Jorja végül megállapodott egy vérvörös darabnál.
Zsó kezdett beleunni. Pont emiatt nem szeretett vásárolni. Bár mióta visszanyerte alakját, legalább a méretekkel nem volt gondja, könnyen kapott ruhát magára. Már nem is számolta, hogy hány boltba mentek be, mikor az egyikben egy próbababán meglátott egy ígéreteset. Körbejárta a világoskék alkotást.
- Ezt szeretném felpróbálni - mondta az eladónőnek, aki készségesen segédkezett neki.
Mikor kilépett a próbafülkéből, hogy kikérje Jorja véleményét, a színésznő egy halványkék estélyiben láthatta viszont, mely szemből visszafogottnak tűnt diszkrét dekoltázsával, de mikor megfordult, láthatóvá vált, hogy igencsak merész ruhadarab. A ruha ugyanis nem fedte a hátát, csupán két vékony vállpánt tartotta a helyén, a csipkeberakásos anyag pedig két oldalt a combjának vonalától néhol láttatni engedte hibátlan bőrét.
- Na? - kérdezte körbefordulva a nagy tükör előtt is.
- Tökéletes - mosolyodott el.
- Végre egy ruha, amivel én is elégedett vagyok. Megveszem - fordult a másik nő felé, majd visszament átöltözni.
Jorjától is hamarosan elköszönt, mert a nőnek időpontra kellett mennie valahova. Elégedetten hajtott haza. "Eric meg fog bolondulni ettől a ruhától. Majd vigyázok, hogy a hátamat csak később lássa meg" - kuncogott magában. Tudta, hogy párja el fogja dobni az agyát ettől a ruhakölteménytől.
Eric a semmiből előtoppanva fogadta Zsót.
- Szia! Mit vettél? - tért rögtön a tárgyra és kíváncsian nyúlt a zacskó felé.
- Á-á! - húzta el előle könyökét finoman a férfi hasába bökve - Nem leselkedünk. Majd meglátod az átadó napján.
- Ne mááááááár! - nyújtotta el a szót a férfi, majd újra a zacskó felé vetette magát.
- Hé, Mister! - tartotta el magától, majd gyorsan az egyik fotel mögé lépett, hogy meglegyen a távolság kettejük, pontosabban a zacskó és Eric között - Ha már ennyit caplattam utána, hadd legyen meglepetés - vigyorgott rá, miközben lerúgta lábáról szandálját.
- Nah szép... - horkantotta Eric, majd hirtelen Zsó mellett termett és átkarolta a derekát - És - súgta - nem tudnám sehogy megtörni az ellenállásod?
Sophie "gonoszul" elvigyorodott. - Sehogy...
- Akkor nem is töröm magam - engedte el, és lépett hátra kettőt.
Zsó látszólag nemtörődöm stílusban rántotta meg a vállát, majd kapta fel a szatyrot, és indult el a háló felé, aztán pár lépés után megfordult. - Ja, új fehérneműt is kellett vennem hozzá - ejtette el kacéran.
- Igggazán? - csillantak fel párja szemei, majd Zsó fel sem tudta fogni, hogy mi történik: Eric újabb tanúbizonyságot tett sebességéről, mellette termett, majd berántotta a hálóba.
- Ejha, de gyors valaki! - nevetett fel a nyakába kapaszkodva.
- Ha nagyon muszáj... - mondta a férfi, majd csókjaival hallgatta el a lányt.
A díjátadó napján Eric izgatott volt egész nap. Nem bírt magával: hiába élt át már száz ilyen eseményt, mindig meg tudták lepni valami újjal. Végül idegesen kezdett neki a készülődésnek.
- A francba! - káromkodta el magát, mikor harmadjára sem sikerült megkötnie a nyakkendőjét.
Eközben Zsó is elzárkózott az egyik szobába az este közeledtével. Megadta a módját. Kezdetnek egy aromaterápiás fürdőt vett, aztán megcsinálta a frizuráját, manikűrözött, sminkelt, és végül felöltözött. Utálta az ilyen procedúrákat, de néha jól esett neki nőnek éreznie magát.
- Zsóóó! - halotta meg a lány a férfi elnyújtott hangját - Jól jönne egy kis segítség!
- Már megint miben? - kiáltotta vissza, miközben a szemét festette.
- Nem tudom megkötni ezt a szart!
- Milyen szart? - vigyorgott - Tudtommal azt nem ildomos bevinni egy ilyen helyre.
- A nyakkendőmről beszélek épp.
- Majd ha kész vagyok, kimegyek, és megkötöm. Addig nézz rá Ewanra. Hallom, hogy ébren van.
- Jól van - mondta a férfi, majd távozó lépteit lehetett hallani.
Miután Zsó megigazította pár perc múlva a rúzsát, kész is volt. Elégedetten fordult körbe. A haját elegáns kontyba csavarta. A ruha tökéletesen állt rajta. Itt volt az ideje, hogy megmutassa magát a férfinek. Halkan lépett ki a szobából. Ericet a nappaliban találta meg miután az újra visszaalvó kicsi szobájában nem találta. Neki háttal telefonált egyik kezében a nyakkendővel. Türelmesen várt, hogy észrevegye, ami egy heves magyarázás közben meg is történt, ahogy mit sem sejtve megfordult.
A férfinek egy pillanatra elakadt a szava, majd feltűnően gyorsan rendezte le a telefonját. - Fantasztikusan nézel ki - nyögte. Teljesen a lány hatása alá került. Érezte, hogy vissza kell fognia magát, ha el is akar még ma indulni. Nagyot nyelt a levegőből.
Zsó elmosolyodott. "És még nem is láttad hátulról a ruhát..." Megigazította laza fehér stóláját, majd közelebb lépett. - Na mutasd azt a nyakkendőt!
- Tessék - nyújtotta felé a férfi továbbra is a nőre bámulva.
A lány átvette tőle, és gyakorlott mozdulattal egy perc alatt megkötötte, majd miután megigazította, finoman végigsimított a férfi mellkasán kisimítva a gyűrődéseket az öltönyön. - Most már szalonképes vagy - mosolygott rá.
- Köszönöm – mosolygott vissza a férfi - Gyere, menjünk - majd miután a picire vigyázó Jeanine-től elköszöntek, kivezette párját a kocsihoz.
Egy elegáns épület előtt álltak meg. Látszott rajta, hogy kifejezetten az ilyen gálákra tervezték. Nagyszabású volt. Előtte egy rakat firkász verődött össze, és rengeteg sorozatsztár.
Zsó látszólag nyugodtan szemlélte a tömeget a kocsiban ülve. Nem szerette továbbra sem a nyüzsgést és a felhajtást, de Ericért elviselte. Úgy érezte, itt az ideje lelepleznie magát. A férfi előtt szállt ki a puccos autóból tökéletes rálátást biztosítva magára. A vakuk fényében várta meg, míg párja követi. A férfi egy 100 wattos mosoly kíséretében szállt ki a járműből, majd eme mosolya csak szélesebb lett, mikor meglátta kedvesét hátulról. Eszébe jutott, hogy miért is van vele, hogy miért is imádja a nőt.
Hagyta, hogy szerelme belékaroljon és bevezesse a terembe. A helység lassan megtelt emberekkel. A CSI stábja között foglaltak helyet. A stáb nem nagy meglepetésre vitt el díjat, hisz a sorozat kitett magáért. Eric munkáját is elismerték egy szobrocskával. Zsó leszámítva az állandóan kattogó fényképezőket, egész jól érezte magát az est folyamán. A CSI stáb tagjaival is jól el tudott beszélgetni. Mikor megkapták a díjat, együtt örült velük, és mikor Eric is kapott egyet külön, neki külön gratulált, és egy forró csókot adott neki, miközben egy kis privát ajándékot ígért neki a fülébe súgva. A férfi erre csak elvigyorodott, és végigfuttatta ujjait meztelen hátán. Megborzongott a gyengéd érintéstől. Még mindig imádta, ha hozzáért. Sophie begyűjthetett jó pár dicséretet is az est folyamán, mondván, hogy milyen csinos, és hogy meg se látszik rajta, hogy már anya. Sokan kérdezősködtek a fiuk után is, ők pedig boldogan meséltek róla. Aztán egy idő után végigsimított Eric combján az asztal alatt. A férfi beleborzongott az érintésébe. A lehető leghamarabb léptek le, hogy behajthassa kedvesén azt a beígért privát ajándékot.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés