|
25 - The Line Begins To Blur
2007.04.11. 10:42
"Well then just give me a taste"
25.
Miután teljes harci díszbe vágta magát - sötét koptatott farmer, feliratos sötét póló és egy vékony bőrdzseki -, benézett az alvó lánykához, aztán lement elbúcsúzni Capritól.
- Érdemes lesz megvárnom téged, vagy nyugodtan aludjak el? - kérdezte megjelenő párjától.
- Szerintem aludj csak, nem éppen a rövidségükről híresek ezek a bulik, de majd meglátom. Megpróbálok hamar szabadulni.
- Ahogy érzed - mosolyodott el, majd elővette éppen aktuális könyvét - Ha jóóó sokáig maradsz, az nekem egyet jelent a jó sokáig tartó DM hallgatással.
- És mit szeretnél? DM-et hallgatni, vagy az egyik egykori tagot látnád szívesebben? - vigyorgott rá átkarolva derekát.
- Háááááát...
- Fogós kérdés, mi? - csúsztatta kezeit a fenekére.
- Kettőt együtt nem lehet?
- Csak ha nagyon szépen kérsz - emelte meg egy kicsit az állát.
- Akkor nagyon szépen kérlek. De… akár le is térdelhetek...
- Hmm... elgondolkodtató... - cirógatta meg a nő állát - És... mit csinálnál, ha az utóbbit választanám?
- Titok. Csak akkor tudnád meg, ha azt választanád.
- Akkor azt választom - vágta rá.
- Hmmm... ebben biztos vagy? - csillant meg szemében az oly jól ismert fény.
- Egészen... - húzta közelebb, hogy alig érintve ajkát húzza végig sajátját rajta, majd újra hátra hajolt.
- Ez viszont a késés lehetőségét vonja maga után.
- Az nem érdekel. Úgyis bele van kalkulálva a késés. Azért indulok korábban.
- Hát jó... - mondta, majd lassan letérdelt és onnan nézett fel párjára.
Martin érezte, hogy már ettől a nézéstől elönti testét a forróság. Ajkán egy kis mosollyal nézett vissza. - Eddig egész jó, de sajnos nem elég. Mutass valamit... - súgta.
- De türelmetlen valaki - mondta, miközben lassan megbontotta az övét.
- Ha egy ilyen szépség térdel előttem? Viccelsz? - simított végig ujjbegyeivel kedvese arcán.
A lány hamar levarázsolta párjáról a nemrég felvett nadrágot és alsót. Egészen spontán jött ez az ötlete is. Nyelvével ráérősen kínozta a férfit.
Martin a kanapé háttámlájának támaszkodva, időnként hátraejtett fejjel élvezte fel-felnyögve a kényeztetést. Megvárta míg egészen felcsigázza a férfit, míg a sóhajai rendszertelenek lesznek és a teste kontrolálatlanul remeg.
- Jó úton haladsz - nyögte hangosan, miközben csípője önkéntelenül mozdult előre párszor. Érezte, hogy pillanatokon belül átlépi a határt.
Mielőtt ez bekövetkezett volna, elszakadt párjától, felhúzta rá a nadrágot és az alsót, majd mosolyogva a sliccét is. - Mehetsz – suttogta felállva.
Martin azt hitte, belepusztul, hogy a küszöbön hagyta ott párja. - Mi a fenét csinálsz? - nyögte szinte artikulálatlanul.
- Hagylak elindulni a buliba.
- Ezt nem teheted! - nézett rá vágytól ködös tekintettel.
- De tehetem.
- Nem félsz, hogy ha így engedsz el, máson élem ki az általad felkorbácsolt vágyaimat? - húzta magához úgy, hogy érezze izgalmát.
- Miért, kéne?
- Csak kérdezem - hajolt közel hozzá.
- Nem, bízom benned annyira, hogy azt higgyem, tanultál a múltból, és nem kallódsz el ismételten.
- Akkor jó. Azt hiszem, ebben az esetben magamon kell segítenem... - hümmögött.
- Milyen kár - ült le a kanapé háttámlájára és szélesen elvigyorodott.
- És mivel ilyen rossz kislány voltál, nem kapod meg a DM+én kettőst, sajnálom - folytatta.
- Tessék?! Na nem, ezt nem! - tiltakozott hevesen.
- Sajnálom - énekelte hátrébb húzódva.
Leugrott ülőhelyéről - És mit kéne tennem érte?
- Nem egyértelmű? Befejezni, amit elkezdtél, csillagom - kúszott egy kis kaján mosoly a szája szegletébe.
- Megint vetkőztesselek le?
- Pontosan...
- Aljas zsaroló!
- Az vagyok - nyalta meg Mart a száját kajánul.
- Füled, farkad behúzva kellene meghunyászkodnod előttem, erre te... megzsarolsz! Ez nem szép - mondta miközben teste nekifeszült a férfinek.
- Nem nyerhetsz mindig te, Egyetlenem...
- Aljas - suttogta, miközben keze megindult lefelé felfedezőútjára.
- Az... - hagyta rá újra közelebb hajolva a nő szájához, de nem csókolta meg.
Szorítása erőteljesen fogta körül a férfit a zsarolási akciója miatt. Amaz mély hangon felnyögött, majdnem kedvese szájába.
- Ezért kegyetlenül megfizetsz, ugye tudod? – suttogta.
- Reméltem is... - kapott a szája után.
A lány kínzó lassúsággal és gonosz vigyorral a képén szórakozott a férfi nadrágjával.
Mart úgy irányította a csípőjét megtámaszkodva a nő oldala mellett két karjával a kanapé háttámláján, hogy ne kerülhesse ki férfiasságát. Közben újra és újra belelendült a csókokba.
Direkt kerülte ki a lényeget és megkezdte kedvenc játékát űzni a nadrág szélén.
- Elkések - nyögte türelmetlenül.
- Én szóltam.
- Segíts rajtam! - súgta egy ellenállhatatlan pillantást küldve felé.
- Nah jóóó... - enyhült meg - De a zsarolásért később még kapsz.
- Vállalok mindent! Felőlem az ágyhoz is kötözhetsz, csak csináld, kérlek! - fújtatta.
Elmosolyodott a férfi türelmetlenségén, majd ismét lehúzta róla a kelletlen rétegeket és rátapintott a lényegre.
- Uhh! - nyögte szűkszavúan, és érezte, hogy csípője finoman bemozdul.
Ujjaival kényeztette párját, figyelve a reakcióit. Mart alsó ajkát beharapva emelte meg egy kicsit a fejét. Karjai, amin még mindig támaszkodott, megfeszültek. Párja most nem hagyta ott. Elmosolyodott, mikor arra gondolt, hogy Mart milyen kétségbeesetten próbálta rávenni a folytatásra.
- A száddal... kérlek - suttogta szinte nyögve.
- Kis telhetetlen - suttogta vissza.
- Telhetetlen, és türelmetlenül epedező - nyomott egy csókot a piros ajkakra.
- Benyögném, hogy 'torkos', de nem érzem teljesen találónak... - mondta, miközben lassan elindult lefelé és végignyalt párja hasán miután feltűrte a pólóját.
- Huhh... - vigyorodott el ennyivel kommentálva a dolgot. Érezte, hogy támaszkodó karjai megremegnek, hasizmai pedig összehúzódnak. Már vágyott az érintésekre.
Végül elejétől a végéig húzott csíkot nyelvével párja lényegén. Martin ujjai a kanapé huzatába vájtak, és nem bírt visszafogni egy mélyről jövő nyögést. Szemeit kétségbeesetten szorította össze. A felvezetés után elmélyedt párja ingerlésében, néha odakapva a fogaival. Martin ujjai már szinte fájóan vájtak az anyagba, teste a feloldozásért kiáltott minden egyes megfeszült izmával. Úgy érezte, ágyéka forrósága felperzseli egész lényét. Csípője egyszer-egyszer tétován előre lendült. Nem akart túl mélyre hatolni. Capri az egyik mozdulatot elhúzta és lassan 'csúszott le' párjáról, miközben jobb kezének egyik ujjával alig érintve a bőrt futott át párján alulról. Martin zihálva kapkodott levegő után, Capri hajába túrt fél kézzel - a másikkal nem merte elengedni a kanapét -, és lenézett rá. Úgy érezte, menten meghal ebben a forró érzéki kínban. A lány újra forrón ölelte körül párját. És Martinnak ez már sok volt. Érezte, ahogy egész testén végigfut a hideg és a forróság egyszerre, majd egy kisebb csípőmozdulattal átlépi a régóta várt határt. Rekedten kiáltás szakadt fel zihálástól kiszáradt torkából. Lábai megremegtek az élvezettől.
Nem lepődött meg túlzottan, mikor megérezte párja élvezetét. Vett egy mély levegőt, majd nyelt egy nagyot. Elengedte Martint, majd felnézett rá, miközben végigtörölt az alsóajkán. A férfi igazából azt se tudta, hol van, csak kapaszkodott rendületlenül lehunyt szemmel. Lelkileg mindig "megviseli", ha párja ilyen akciókat hajt végre rajta. Kimondhatatlanul tudja élvezni. A nő lassan felemelkedett előtte.
- Hát... ez meggyőző volt - nyögte párja kinyitva sötétzölden csillogó szemeit. Tekintete a nő szájára siklott, és hüvelykujjával átfutott rajta.
Elmosolyodott - Tényleg elkésel.
- Igaz. Bár ezek után nem sok kedvem és energiám van menni - hajolt hozzá olyan közel, hogy csak egy leheletnyi választotta el a testétől.
- Az élet kegyetlen - húzódott szélesebbre a mosolya.
- Tudom - súgta vissza, majd egy finom csókot váltott vele - Az előbbinek megkapod a párját ha hazaértem, és kialudtam magam - húzta egy féloldalas mosolyra száját, majd felöltözött.
- Rajta van a listámon, nem felejtem el.
A férfi mosolyogva nézett vissza rá, majd lépett ki a házból, hogy beindítva fekete autóját elhajtson arra az unalmas partyra. Sokkal szívesebben adta volna vissza a kölcsönt most...
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés