8.
 

"Nyugi, nyugi! Menni fog! A zen�t ismered. A sz�veget ismered. A sr�cokat ismered. Tudod, hogy milyen egy Mode koncert. Nyugi! De ����!!! 40.000 ember!!!! Ok�, ok�. Nyugi! L�legezz!! L�legezz!" - b�ztattam magam hasonl� gondolatok ezreivel, mikor m�r a sminkkel meg minden l�kutyaf�l�vel k�sz voltunk. Ott �lltam a sz�npad m�g�tt a f�lhom�lyban. Az �sszeszokott csapat viccel�dve, vagy �pp koncentr�lva besz�lgetett vagy rohang�lt. K�v�l�ll�nak �reztem magam. Tiszt�ban voltam vele, hogy �n nem tartozom ide. Sosem tartoztam, �s sosem fogok. �n csak egy apr� flitter vagyok a Depeche Mode csillog� �s �ri�si fell�p� ruh�j�n, ami hamarosan el is fog veszni az �jszak�ban.

Sz�d�ltem, a gyomrom h�borgott. "Na nem, nem, h�nyni nem fogok!" Iszonyatosan �reztem magam, ugyanakkor el se hittem, hogy m�gis itt vagyok. H�tborzongat� volt a tudat, hogy ki fogok l�pni a sz�npadra. Ekkor egy kezet �reztem a v�llamon, ugyanis b� 10 perce a padl�t szugger�ltam er�teljesen.

Martin volt az, de m�r j�tt Dave is. Ugr�lt, meleg�tett, csapkodott a karjaival. �gy t�nt Marath�nt fog futni, nem �nekelni. Persze olyan is ez neki, mint a Marath�n.
- Figyelj r�m! - mondta Mart – L�tod? Az el�l �ll� mikrofon m�g�tt, ami Dave-�, azt a kis emelv�nyt �s rajta a mikrofont? Na, az a tied. Onnan j�l l�tod a kivet�t�t. Meg Dave minden mozdulat�t, � fog vezetni, l�tod majd, ahogyan a szem�vel beint a vok�lhoz, de egy�bk�nt is tudod hol kell bel�pni. Engedd, hogy Dave azt tegyen veled, amit akar, k�vesd amit k�r, b�rmi, �rted, b�rmi legyen az. Ha azt k�ri vesd be magad a k�z�ns�gbe, akkor tedd azt. Nagyon fontos, itt � ir�ny�t! Meg�rtetted ezt?
- Igen Martin, meg�rtettem - k�vettem - M�r gyakoroltunk r� d�lut�n.
Dave odal�pett hozz�nk. Ketten k�tfel�l �t�leltek �s egyszerre b�ztattak. Olyan volt, mintha kil�ptem volna magamb�l, k�v�lr�l l�ttam magamat, �ket, hallottam Martot besz�lni �s m�r nem �rtettem mit mond, transzban voltam. De l�ttam a legs�t�tebb csillagot, ahogyan elindul el�ttem a sz�npadhoz vezet� l�pcs� fel� �s int, hogy k�vessem.

�s �n k�vettem. S�t�t volt a sz�npadon. Az �sszes sz�r�m az �gnek �llt, ahogy kir�zott a hideg a k�z�ns�g taps�t �s �v�lt�s�t hallva. Ahogy elfoglalva a helyem a s�t�ts�gbe tekintettem, ezer helyen l�ttam f�nyk�pez�k �s telefonok kijelz�j�t. Olyan volt, mintha a csillagok a f�ldre sz�lltak volna. V�gign�ztem a sz�npadon. Az eml�kezetembe v�stem Andyt, Petert, Christiant, Martint, �s az �pp besiet� Dave-et. A publikum felmorajlott. Kir�zott �jra a hideg. Elfordulva a mikrofont�l k�hintettem egyet, hogy megel�zzem a rekedts�get. Tudtam, hogy remegni fog a hangom az elej�n, de rem�nykedtem benne, hogy minden rendben lesz.
A f�nyek felvillantak. F�lsiket�t� taps. Az Intro. Most m�r nem volt vissza�t...

Kikapcsolt az agyam. Nem hallottam a t�meget vagy b�rmi m�st. Csend volt, n�ma csend. Ez n�mik�pp megnyugtatott. Vicces, hogy az emberi agy mikre nem k�pes stressz-helyzetekben.

Csak Dave-et l�ttam, csak �t. �ppen meghajolt �s miel�tt megijedtem volna a nagy csendben, hogy oda a hall�som, meghallottam a t�meg ord�t�s�t. �s az �n ki�lt�saim nem voltak benne, �n itt voltam. Hallottam a zene els� �temeit �s l�ttam, ahogy Dave megragadja a saj�t mikrofon�llv�ny�t, hallottam, ahogy elkezd �nekelni, �s m�r itt is volt a refr�n. Dave intett nekem...

Id�m sem volt rontani. Csak az els� k�t sz�t olvastam a projectorr�l, onnant�l tudtam. A sz�m sodort mag�val. M�g izgultam �s szorongtam egy kicsit, de legal�bb a hangom nem hagyott cserben. Csak egy icipicit remegett, de szinte �szre sem lehetett venni. Lehet, hogy csak �n k�pzeltem oda.

Nem volt semmi gond, valahogy olyan term�szetesnek t�nt azt�n minden. Hiszen naponta l�tom �ket sz�npadon, ismerem minden mozdulatukat. A m�sodik sz�m v�g�n Dave besz�lni kezdett a mikrofonba.

- Good Evening Budapest!!!

Dave beleord�tott a mikrofonba, majd folytat�dott is tov�bb a koncert. H�la az �gnek a f�nyek miatt alig l�ttam a k�z�ns�get, �gy az�rt elviselhet�bb volt odakint �llnom, mintha 40.000 ember szem�be n�zn�k k�zvetlen. A dalokat az els� hangokr�l felismertem, �gy nem volt baj a sz�vegekkel sem. Eg�sz j�l s�lt el a dolog, sokkal jobban, mint v�ram.

„Ment ez nekem, �reztem sz�npadra sz�lettem, a show business legnagyobb d�v�ja leszek” - po�nkodtam magamban k�t sz�m k�z�tt.
Dave mik�zben bemutatta Martint �s a t�bbieket odaintett mag�hoz �s bejelentette a rajong�knak ki vagyok (egy j�t�t l�lek, aki seg�tett neki egy neh�z helyzetben �s akivel �sszemelegedett az egy�ttes-de m�g mennyire!) - �s, hogy mivel nagy rajong�juk vagyok megleptek ezzel. K�rt, hogy besz�ljek magyarul a k�z�ns�gnek, amit meg is tettem. Elmondtam nekik, mennyit jelentenek nekem a fi�k �s milyen furcsa most a m�sik oldalon �llni. Hatalmas ov�ci� volt, Dave �tkarolta a v�llam �s azt mondta, hogy most j�n csak m�g az igazi meglepet�s! Egy roadie odaszaladt egy pap�rral a kez�ben hozz�nk �s Martinhoz, majd zene n�lk�l �nekelni kezdtek �s Dave mutatta, hogy �nekeljek �n is. Egy magyar n�pdal volt, amit Martin hallott a Deep Forrestt�l �s Sebesty�n M�rt�t�l… Ekkor azonban �n m�r s�rva �nekeltem…

Azt hittem, hogy az volt a meglepet�sem, hogy �nekelhettem vel�k a sz�npadon, de nem! K�pesek voltak megtanulni ennyi id� alatt egy magyar dalt? Miattam??? Ezt nem tudtam felfogni �sszel. A k�nnyeim miatt elken�d�tt az er�s fest�k az arcomon, de nem �rdekelt. Csak �ket figyeltem, �s k�ts�gbeesetten kapaszkodtam Dave-be. Martin a m�sik oldalamon git�rozott. Teljesen magamon k�v�l ker�ltem. Megint szinte csak a tudatom sz�l�n �rz�keltem a hatalmas �rj�ng�st. Egy id� ut�n m�r nem is tudtam �nekelni, mert teljesen elment a hangom, �gy csak mosolyogva k�nnyeztem. Hihetetlen! Fogalmuk sem volt r�la, hogy mekkora hatalmas aj�nd�kot adtak most nekem �letem legszebb napj�n!

A t�meg �rj�ng�tt �s biztos vagyok benne, hogy nagyon sok arc k�nnyes volt. Igazi megtiszteltet�s volt nekik �s minden magyarnak. Martin ut�na elkapta a mikrofont �s belesz�lt.
- Fogadj�tok el ezt az�rt a sok szeretet�rt, amit a hossz� �vek sor�n kaptunk t�letek!

A t�meg tombolt. Hatalmas ov�ci� fogadta Martin szavait. Dave sok�ig csak letagl�zva n�zte a hull�mz� embertengert, ahogy mindannyian cs�polnak �s ny�lk�lnak a sz�npad fel�. Engem is led�bbentett a l�tv�ny.

Eg�sz sz�pen �nekeltem a sr�cokkal, f�leg a Home-ot.

Mikor lassan a v�g�hez k�zeledett a koncert, egy kis szomor�s�ggal �s m�rhetetlen meghatotts�ggal n�ztem, ahogy a k�ztenger leng a Never let me down again alatt. Utols� szerepl�semk�nt a sz�m v�g�n Martinnak vok�loztam a "See the stars, they shining bright, Everything's alright to night" sorokat. �s t�nyleg �gy �reztem. Ma este minden annyira hely�nval�nak t�nt minden megrend�t� szokatlans�ga �s furcsas�ga ellen�re is. �gy �reztem, hogy el�rtem �letem tet�pontj�hoz. Az eml�kezetembe v�s�d�tt minden egyes perc, �s ezt soha senki nem lesz k�pes elvenni t�lem. Sejtettem, hogy ha meg�lem, akkor az unok�imnak is err�l a napr�l fogok �d�kat zengeni. Sz�les mosollyal az arcomon �nekeltem Martinra pillantva a v�g�t. Azt�n lementem a sz�npadr�l, a Goodnight Lovers j�tt, amit �jra el�szedtek z�r�sz�mnak az Insight ut�n, hogy a k�z�ns�g kicsit lenyugodhasson. A sz�npad sz�l�r�l figyeltem a fi�kat, a k�z�ns�get, �s a k�l�nleges kapcsolatot, ami a DM �s rajong�i k�z�tt �rz�d�tt. Mi�rt ne k�nnyeztem volna ezt is meg? Gy�ny�r� volt.

Nem v�rtam meg m�g v�geznek a sr�cok, elosontam vissza�lt�zni a saj�t ruh�mba. Sz�p ruha volt ez a 'd�g�s' darab, de sz�momra k�nyelmetlen.

Le�ltem Dave �lt�z�j�ben, v�rtam vissza Martint �s Dave-et. V�rtam, hogy most mi lesz. Haza kellene mennem tal�n, hogy meg ne t�rj�n a var�zs? Lehet. De nem hagyhatom itt �ket k�sz�net n�lk�l. Mindent nek�nk adtak amily�k volt, megny�ltak a csatorn�k k�zt�k �s a rajong�ik k�z�tt �s szabadon �ramlott benn�k a szeretet.

Nemsok�ra meg is jelentek a fi�k, de miel�tt b�rmit mondhattam volna, Dave �tkarolta a derekam �s megsz�lalt:
- Nagyon j� volt�l! Ezt meg kell �nnepeln�nk! – nevetett.

Elmosolyodtam. �r�ltem, hogy ennek az �r�lt napnak m�g nem lesz v�ge. Sajn�ltam volna ha igen, b�r felzaklatott lelkem nem tudom, hogy k�pes lett volna-e m�g elviselni valamit az est folyam�n. Teljesen kik�sz�ltem, ugyanakkor boldog is voltam. El�sz�r Dave, majd Martin nyak�ba fontam karjaimat �t�lelve �ket.
- K�sz�n�k mindent - s�gtam meghatottan. M�g mindig a koncert hat�sa alatt voltam. Egyszer tal�n �rok nekik egy levelet, amiben kifejtem, hogy mi minden jelentett nekem ez a nap vel�k. De lehet, hogy ez a lev�l �r�kre a fi�komban fog maradni...
- Ugyan, cica, meg�rdemelted te is, meg a rajong�k is. T�nyleg j� volt�l. Tetszett a hangod, meg ahogy �j�t�sokat is vitt�l bele a dalok vok�lj�ba egy-egy helyen - n�zett r�m mosolyogva a sz�kes�g. Dave ek�zben lerogyott egy sz�kre nyak�ban egy t�r�lk�z�vel, �s az izzadts�got itatta fel mag�r�l m�lyeket l�legezve. L�tszott rajta, hogy megviselte a koncert.

- Dave, hozzak neked valamit inni? - k�rdeztem.
- Az bizony j� lenne. A h�t�ben van sz�nsavmentes Evian, ha lenn�l olyan dr�ga!
- Persze - v�laszoltam �s odal�ptem a h�t�h�z - Mart, egy s�rt?
- R�gt�n kett�t, kisz�radtam. Igy�l te is, p�tolni kell a vesztes�get.
Lehuppantam mell�j�k �s szomjas teve-klubbot alap�tottunk ott helyben.

Miut�n �n is leh�ztam a magam s�r�t, el�gedetten d�ltem h�tra egy percre lehunyva szemeimet.

- Mi j�r a fejedben kisl�ny? - k�rdezte Dave megt�rve a csendet.

- H�t ti. Mi m�s?

- �s milyen helyzetben? - terelte k�t�rtelm� helyzetre utalva Mart a t�m�t.

- Fi�k, ezut�n az este ut�n azt tesztek velem, amit akartok! - cs�szott ki a sz�mon. L�ttam, hogy �sszen�znek �s elvigyorodnak. Martin r�m kacsintott.

- Ezt mik�ppen �rtelmezhetj�k Marttal? - n�zett r�m Dave mutat�ujj�val finoman megsimogatva a v�llam.

Martra sand�tottam, � meg visszan�zett r�m. Ugyanebben a pillanatban �reztem magamon Dave tekintet�t is. Meg�rtettem a helyzetet. "Na ne! Ez..." Alig b�rtam felfogni!

- Na neee, ezt nem hiszem el! - ki�ltottam fel gyorsan fel�llva �s egyik�kr�l a m�sikukra n�ztem.
- Mit nem lehet ezen nem elhinni? - m�rt v�gig Dave.

- H�t, h�t, hogy ti ketten �s hogy engem...
- Mi�rt, ma eddig is ezt tett�k nem? - mondta Dave.
- Na, igen, de eddig solo-projectben.

- Pontosan - sz�lt bele Mart is - �s a hangs�ly a "m�g" sz�n van. Persze nem k�nyszer�t�nk semmire. Gondold meg. Addig is ir�ny a zuhany, azt�n az afterparty - �llt fel, �s el is indult, hogy felfriss�tse mag�t.

- Nem, k�nyszer�teni t�nyleg nem kell semmire - �llt fel David �s kezembe nyomott egy t�r�lk�z�t - Gyer�nk zuhanyozni, kisl�ny!

Eleget tettem a k�r�s�nek. Egyed�l zuhanyoztam, b�k�n hagytak. Az agyam viszont folyamatosan ek�r�l a t�ma k�r�l j�rt! Hogyne j�rt volna, mikor Dave Gahan �s Martin L. Gore kil�t�sba helyezte, hogy ak�r ketten is... Ez hihetetlen! Ez a meglepet�sek �s a hitetlenked�sek napja!
Miut�n k�sz lettem, felvettem egy kapott fekete n�i farmert �s egy indig�k�k karcs�s�tott inget. V�gre �jra kicsit jobban �nmagamnak �rezhettem magam, noha a sz�npadon viselt ruh�m is tetszett, de ez vitathatatlanul k�nyelmesebb volt, r�ad�sul nem kellett azon agg�dnom, hogy mikor fog kibuggyanni a mellem a kiv�g�s al�l...
Sz� ami sz�, kil�ptem a zuhanyz�b�l a r�m v�rakoz� fi�khoz.
- Fel�lem mehet�nk, ha el akartok vinni valami afterra. De az se baj, ha kiraktok valahol az otthonomhoz k�zel - mosolyogtam r�juk. M�g mindig nem tudtam felfogni, hogy ezek mit akarnak t�lem.

- Elvisz�nk, semmit sem kell majd tenned csak nyugodtan �ln�d - �lelt �t h�tulr�l Mart. Dave mosolyogva �llt el�ttem. - Baby most j�n a sz�l�k ut�n a Depeche feeling, mit�l induln�l be? Dolby sorroundban �nekl�nk neked Marttal? Vagy m�st�l? Gazdag a fant�zi�d azt m�r mindketten tapasztalhattuk - vigyorgott Martinra.

- Szerencse le�nya, k�nyeztetni akarunk - lehelte Martin a f�lembe.

- Nyugodtan �lni, mikor a f�lembe lihegtek? Ti sem vagytok norm�lisak... - jegyeztem meg borzongva a f�lembe val� suttog�st�l, mik�zben kit�ncoltam a kezeik k�z�l. "Na nem, nem kaptok meg olyan k�nnyen... legal�bbis egyel�re. M�g h�zom egy kicsit az agyukat" - t�rt el� bel�lem hat�rozott �nem.
- Ez �jdons�g a sz�modra? - k�rdezte Mart csal�dott kifejez�ssel az arc�n, ami�rt otthagytam �ket.
- Igaz�b�l nem. Na, megy�nk, vagy mi van? Mindig r�tok kell v�rni... - l�ptem vissza hozz�juk, majd el�bb a sz�k�nek, majd az �nekesnek nyomtam egy-egy cs�kot a sz�j�ra, s l�ptem ki el�tt�k az ajt�n.

�k ketten meg beszorultak az ajt�ba, mert egyszerre akartak kil�pni ut�nam. Olyan m�k�sak voltak. �k is nevettek, �n is. De amikor siker�lt kiszabadulniuk k�t oldalr�l mell�m l�ptek �s a karjukat ny�jtott�k nekem, hogy karoljak bele. J�tszani akartak, csillogott a szem�k. El�gedettek �s boldogok voltak, mint a kissr�cok, ha nyer a kedvenc csapatuk. Im�dtam �ket. Akartam �ket.

�s ez az �rz�s a klubban is er�s�d�tt bennem. Sorra rendelt�k a jobbn�l jobb pi�kat, de csak m�rt�kkel fogyasztottak, mint ahogy �n is. Csak annyit ittam, ami lelkileg felk�sz�thetett n�mileg a r�m v�r� �lm�nyekre. Ahogy k�zt�k �ltem, �s besz�lgettek az asztalunkhoz telepedett Christiannal, Antonnal, Andyvel �s Keslerrel, kezeik nem t�tlenkedtek. Mindkett�j�k valamelyik keze rajtam kalandozott. Nagyon kellett koncentr�lnom, nehogy megl�tsz�djon valami is az arcomon.

Dave keze kezdett egyre magasabbra cs�szni a combomon �n pedig kezdtem egyre nagyobb leveg�ket venni. Martin a derekamon tolta lefel� a kez�t �s az ujjai �ppen bef�rtek, ahogy fel�lr�l a nadr�gomba cs�sztatta. Arra gondoltam vajon t�l�lem-e a mai �jszak�t vagy belehalok a gy�ny�rbe?

Hogy elnyomjam halk s�hajaimat, �s egy kis nedvess�ggel l�ssam el kisz�radt sz�mat �s torkomat �gyk�d�s�k eredm�nyek�nt, kortyoltam egy nagyot az italomb�l, amit majdnem mindj�rt f�lre is nyeltem, mikor Dave keze a nadr�gon kereszt�l simogatni kezdett.
- J�l vagy? - k�rdezte Christian alig �rezhet� n�met akcentussal.
- Igen, persze, csak f�lrenyeltem kicsit - v�laszoltam rekedten, �s bel�lr�l gyorsan r� kellett harapnom az als�ajkamra, nehogy �jabb hangeffektet adjak ki a k�t k�z szem�rmetlen simogat�s�t�l. �reztem, hogy a pulzussz�mom egyre n�vekszik, az arcomon p�r jelenik meg.

De nem hagyt�k abba, s�t. David minden bizonnyal �gy tervezte, hogy kik�sz�t. L�tsz�lag m�ly besz�lget�sbe mer�lt Christiannal, egyik kez�ben egy poh�r itallal, m�sik keze pedig...addig �gyk�d�tt hossz� ujjaival, am�g meztelen b�r�m�n nem �reztem forr� �rint�s�t, ahogy ujjai becs�sztak az als�nem�m al�. �jra m�lyet s�hajtottam.
- Biztos, hogy j�l vagy? - k�rdezte Andy, de l�tszott a f�lmosoly�n, hogy nem most m�szott le arr�l a bizonyos falv�d�r�l. Ekkor j�ttem r�, hogy alighanem mindenki tudja mi folyik itt, de mindenki �gy tesz, mintha a Gibson git�r el�nyeinek taglal�sa lenne az egyetlen dolog a vil�gon. Martin ugyanis vehemensen v�dte e m�rk�t a t�bbivel szemben, nyilv�n tudta mi�rt. De a keze, jaj a keze, ott h�tul, �reztem, hogy vagy most vonulunk �t valamelyik�k szob�j�ba, vagy sikoltozva fogok az asztalon fetrengeni �gy k�t-h�rom perc m�lva. F�szkel�dni kezdtem, pr�b�ltam fel�llni, de Dave m�sik keze visszanyomott a sz�kre.

- Hogyne... Persze, j�l vagyok, csak elf�radtam - adtam meg Andy k�rd�s�re a v�laszt, folytatva a tettet�st, amit itt mindenki mesteri fokon �z�tt. Ha Andy nem ejti meg ezt a kis f�lmosolyt, akkor tal�n �szre sem veszem. Most viszont m�r fesz�lyezni kezdett, hogy mind az 5 f�rfi tiszt�ban van vele, hogy mit m�velhetnek velem �ppen. Visszaszor�tva felt�r� v�gyaimat pr�b�ltam �sszeszedni magamat, ami valljuk be, nem ment k�nnyen a k�t fick� miatt, akik er�teljesen ennek az ellenkez�j�t akart�k el�rni n�lam.
Bal kezemmel az asztal al� ny�ltam, �s lefogtam Dave kez�t, mik�zben Martra pillantottam: - Melyik�t�k aj�nl nekem egy szob�t? - s�gtam - Ugyanis nincs n�lam el�g p�nz egy kib�rl�s�re... - f�ztem hozz� egy f�lmosollyal az arcomon.

- Menj ki a hallba �s telefon�lj, nemsok� ott leszek - s�gta Dave - Mart meg ut�nunk j�n a szob�mba, j�?

B�lintottam. �gysem tehettem volna m�st. �reztem, ahogy kih�zz�k a kezeiket a nadr�gomb�l, majd Martin kiengedett. Egy telefonh�v�sra hivatkozva elk�sz�ntem a t�bbiekt�l, majd az 5 f�rfi tekintet�t�l k�s�rve t�voztam a b�rb�l, ahol eg�sz sokan lebzseltek vagy t�ncoltak. Nekem viszont odakint a hallban h�ttal az egyik oszlopnak kellett d�ln�m, �s m�lyeket l�legeztem. M�g mindig �reztem magamon az �rint�seiket!
"�s �RAMATY�M, mi j�n m�g ezek ut�n?!"

Ott �lltam a telefonnal a kezemben �s mivel t�nylegesen nem mertem senkit felh�vni, hogy meg ne k�rdezze asztm�s rohamom van-e a neh�zl�gz�s alapj�n, �gy tettem, mint aki �zit k�ld. K�t perc sem telt bele, kulcscs�rg�st hallottam a f�lem mellett. Dave r�zta.
- Dave, szerintem ker�ts egy mikrofont �s a hall k�zep�n egy „That’s right!” ki�lt�s ut�n jelentsd be a vend�geknek mi a tervetek ma �jjel!
- J�l van, na. Nem foglakoznak vele, ha az a n�h�ny VIP-es rajong� meg megl�t, �gy kell nekik, nem szeretem �ket, affekt�ltak, nyegl�k �s felsz�nesek. Nek�nk te kellesz, akiben van �let �s nem akar vil�g�tani, mint egy sz�zwattos �g�. L�tn�d benn azt a valamilyen Ann�csk�t, eltorzult arca alapj�n gyors orvosi seg�ts�gre lenne sz�ks�ge, nagy f�jdalmai lehetnek - nevetett fel David.

Vele nevettem, b�r idegess�gem nem engedte, hogy sz�vb�l tegyem ezt.
- Ja igen, tudom ki az a borzalom. �n nem is tudom, hogy engedhette Martin, hogy r�m�sszon m�ltkor. Most komolyan, vannak olyan pasik, akiknek bej�nnek az ennyire m� n�k? Vagy mindegy, csak legyen kit? - lovalltam magam bele a t�m�ba, ami mindig felpiszk�lta a cs�r�met.

- Persze, ha el�g r�szeg vagy numera az numera. Csak vagy ne j�zanodj ki m�snapra, vagy ne engedd, hogy ott aludjon!

- Gondolom, tapasztalatb�l besz�lsz... - mosolyogtam r� k�t kezemmel megt�masztva az oszlopot a fenekemn�l, ahogy nekid�ltem. - Na nem mintha ez engem zavarna...

- El�fordult, de ma m�r nem, a korral ig�nyesebb� v�lik az ember, b�r csak a magam nev�ben besz�lhetek, m�s�ban nem. De ha csak kicsit is j�zan vagy nem csin�lod. Soha nem volt er�ss�g�nk a racionalit�s. Na gyere, sz�tszedlek!

A komoly okfejteget�s ut�n az utols� mondata egy nevet�st csalt el� bel�lem.
- �llok el�be... - mosolyogtam m�g mindig, mik�zben besz�lltunk a liftbe. - �s m�gis hogy gondoltad? - k�rdeztem melleim alatt �sszefont karral r� pillantva.

- Kezdj�k azzal, hogy elvessz�k innen a kezeidet, j�. Hadd n�zzelek. J� r�d n�zni.

�n csak mosolyogtam rend�letlen�l, �s hagytam, hadd rendezze �gy a tagjaimat, ahogy neki tetszik.
- Mondtam m�r, hogy hihetetlen�l �des vagy, ahogy �gy besz�lsz hozz�m? - k�rdeztem csillog� szemekkel. Elmosolyodott, de nem mondott semmit.

K�vetkez� fejezet

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s