13.

Dave-en l�ttam, hogy am�gy sem sz�nd�kozik k�zbeavatkozni. Nem is engedtem volna. Hadd mozizzon csak m�g a sz�kes�get k�nzom! Martin l�that�an teljes m�rt�kben megfeledkezett r�la, hogy a lakoszt�lyban eredetileg h�rman vagyunk. �szrev�tlen felm�rtem Dave t�vols�g�t. Pont annyira j�tt csak k�zel, hogy ha Martin h�traejten� a fej�t - mert biztos hogy h�tra fogja -, pont nem fogja megl�tni a boxerban �csorg�t.
De hogy az alattam t�relmetlenked� se �rezze elhanyagoltnak mag�t, egy durva cs�k ut�n �jra a mellkas�hoz hajoltam kicsit lejjebb helyezkedve. Imm�r majdnem hogy a t�rdein �ltem. F�jdalmas harap�saim a mellkas�t, a mellbimb�it gy�t�rt�k, de az�rt beiktattam p�r puh�bb cs�kot is. Nyelvemmel r�viden �zlelgettem a b�r�t, majd lejjebb haladva �jra haraptam. A has�nak fels� harmad�t �rtem el sz�mmal, eleresztve f�lem mellett k�jes ny�g�seit, mikor egyik kezem visszat�rt �gaskod� tagj�hoz. Nem is nagyon kellett el�k�sz�tenem a terepet a sz�mnak, mely egy sunyi felpillant�s ut�n hirtelen �s moh�n bukott r�.

R�n�ztem Davidre, teljesen belefeledkezett a l�tv�nyba, csak �llt ott meredten �s n�zett. K�v�ncsi lettem volna r�, hogy mi j�r a fej�ben. L�ttam, hogy idel�p, odal�p, behat�an tanulm�nyoz benn�nket, ami m�k�snak t�nt, mivel nem nagyon tudom tud�sk�nt elk�pzelni. �gy n�zett, ahogyan egy �rdekes m�t�rgyat szok�s m��rt� szemmel vizsg�lni. Na, ez ink�bb � volt, hogy szak�rt�je a t�m�nak, az biztos.

Hirtelen sarkon fordult �s macskal�ptekkel besurrant vissza a f�rd�szob�ba. „Jaj, ne menj el Dave” - gondoltam, de k�zben Martra figyeltem.

Moh�n �s durv�n t�rtem vissza �jra belelend�lve. Martin hangos ny�g�sei k�jjel �s f�jdalommal teltek voltak. Egy pillanatra feln�zve l�ttam, hogy ujjai belefeh�rednek a kanap� szor�t�s�ba. Beiktattam p�r finomabb mozdulatot is, majd nyelvemmel p�rszor v�gignyaltam rajta, csak hogy azt�n cs�kjaim lejjebb cs�sszanak egy percre. Egy elhal� ny�g�st kaptam t�le, azt�n p�r pillanatra sz�m m�g visszat�rt k�kem�ny tagj�ra.
T�rdel� helyzetemb�l feln�ztem a sz�kes�gre, kezem vette �t az izgat� szerep�t. Martin feje �jra el�re bukott, de szemei m�g csukva voltak. K�m�letlen�l beleharaptam egyik bels� combj�ba, majd �jra r�n�ztem. Dave ott volt m�g�tte.

Megint. Nem l�ttam visszaj�nni, egyszer�en csak ott terem ahol akar. Nem �rtettem mit akar, minek j�rk�l. Hagytam volna, hadd n�zel�dj�n tov�bb, de �gy t�nt k�sz�l valamire.

Tal�n nem csak Martin s�rgetni pr�b�l� ny�g�sei �s s�hajai miatt t�rdeltem �jra a sz�kes�g f�l�, hanem hogy jobban is l�thassam a m�sik izgat� f�rfit. Megnyaltam a sz�mat, majd egy moh� cs�kot v�ltottam a messze j�r� Martinnal. Lehunyta a szem�t, ahogy hat�rozottan megragadtam �t, �s az �l�be ereszkedve - Dave pillant�s�t �llva - hat�rozottan magamba vezettem. Itt �n sem tudtam elnyomni egy kicsit hangosabb ny�g�st. Martin �r�lten kem�ny volt.

Dave szinte toporz�kolt. Ahogy Marton mozogtam, kem�nyen a szem�be n�ztem, id�nk�nt lehunyva �ket �s sz�nd�kosan nagyot ny�gve, amikor a parip�m m�lyebbre nyomult. Most m�r nem csak Martin volt k�kem�ny. Dave szenvedett. Egyik kez�vel a haj�ba t�rt, m�sik kez�vel enyh�teni pr�b�lt k�nj�n, de tekintete el�rulta, hogy nem �gy szeretn� befejezni, ahogyan elkezdte.

De �n �t is k�nozni akartam, ha m�r �gy belej�ttem ebbe a "domina-szerepbe", amit Martin k�rt t�lem, �s amit felett�bb �lveztem. Lelass�tottam, �s �jra �s �jra elszakadtam Martt�l, csak hogy ut�na k�t-h�rom m�sodperc ut�n �jra teljes hossz�val magamba fogadjam. Pontosabban olyan hosszan, amit testem beb�rt fogadni. A term�szet vele sem fukarkodott. Vagy az apja? Elmosolyodtam, �s el�red�lve Martinra folytattam pillanatnyilag �rz�ki cs�p�k�rz�seimet. Hagytam egy kicsit pihenni �t a k�vetkez� vadul�som el�tt. A v�llai mell� t�maszkodtam k�t kezemmel, ahogy szinte felk�n�ltam neki melleimet. Hangosan felny�gtem mikor sz�j�val moh�n ut�nuk is kapott, kezei pedig �t�lelve a h�tamon �s a fenekemen siklottak. Nem engedtem neki, hogy gyors�tson a mozdulataimon. Kem�nyen ellen�lltam neki megfesz�tve cs�p�met �s tartva a kor�bban felvett temp�t.
Most �szrev�tlen�l mustr�lhattam v�gig Dave-et. �rj�t� volt a l�tv�ny, ahogy egyik keze mag�n dolgozik. Martin egyik mellemet �rt harap�s�t�l felny�gtem. De tal�n a l�tv�nyt�l is. Tekintetemmel intettem Dave-nek, hogy j�jj�n k�zelebb egy cs�kra.

Ekkor j�ttem r�, hogy minden f�rfi ir�ny�that�. David m�r ott is volt �s engem meg sem �rintve, csak a fej�t odatartva cs�kolt. Hevesen �s kitart�an. K�zben nem hagyta abba, amit csin�lt. Nem tudtam mit tegyek, �lvezzem-e tov�bb David rendk�v�li j�t�k�t �nmag�val, vagy vegyem �n a kezembe a dolgot? Dilemm�k, v�laszt�sok �s minden v�laszt�s egy lass� k�nhal�l. V�g�l nem b�rtam tov�bb, Dave csukl�j�ra tettem a kezem, abbahagyta a cs�kot �s a m�sik kez�vel r�kulcsolta a kezemet a helyre ahol eddig az � keze volt. Most ott volt mindkett�nk� �s egy�tt folytattuk a j�t�kot.

�reztem, hogy arcom �g, hogy meleg van a szob�ban. Kicsit gyors�tottam cs�p�m mozg�s�n, ahogy egyre ink�bb belelend�lt�nk Dave k�nyeztet�s�be. A sz�ke k�zben semmit sem v�ve �szre harapta �s szopogatta tov�bb a melleimet id�nk�nt a mellkasomra ny�gve.
Kem�nyen ragadtam meg Dave-et. Ujjai a k�zfejemre fesz�ltek, �s l�ttam rajta, hogy alig tudott elnyomni egy hangos ny�g�st. M�gis siker�lt neki cs�ndben maradnia. M�lyz�ldre s�t�t�lt szemeibe n�zve k�nyszer�tettem nemesebbik r�sz�n�l fogva, hogy �vatosan j�jj�n k�zelebb. Most igaz�n hely�nval�nak �reztem azt a mond�st, hogy "a f�rfiak a farkuk ut�n mennek"... Elszak�tottam t�le a pillant�somat, �s �gyelve r�, hogy Martin ne vegye �szre, hogy mit m�velek, az ajkaim k�z� fogtam Dave szint�n kem�ny tagj�t.

�sszeharapta az ajkait, hogy ne ny�gj�n. Ahogyan Martinon lovagoltam, annak a ritmus�ra j�rt a sz�m, a kezemmel kem�nyen tartottam �s csak gyeng�den haraptam, csak pont annyira, hogy az �r�letbe kergessem vele. M�g mindig meg�llta, hogy ne ny�gj�n hangosan. Gyors�tottam a temp�n, k�v�ncsi voltam meddig b�rja.

Hat�rozottan mozdultam Martinon, amit � egy hangos ny�g�ssel d�jazott, �s er�teljesebben harapott a mellbimb�mba, amit�l viszont nekem kellett g�tl�stalanul felny�gn�m. Incselkedve feln�ztem Dave-re. Mi hangoskodhattunk... � elm�letileg nem. � m�r megkapta a reggeli adagj�t - legal�bbis Martin �gy sejthette. Elm�letileg most csak r� kellett volna figyelnem. De nem b�rtam ellen�llni kedvenc p�rducomnak. Moh�n fogadtam a sz�mba �jra �t a gyorsul� temp�ra hangolva �t is.

De t�vedtem, ha azt hittem nem tud uralkodni mag�n. Cs�ndben volt, nagyon cs�ndben, nem is mozdult. He suffered with pride. Viszont � volt az, aki hamarabb az �lvezetek mezej�re l�pett. Egy pillanat �s m�r ott is volt, azut�n, m�r csak azt l�ttam, hogy visszaoson a f�rd�be. �jra. V�gignyaltam, ahol a nyelvemmel el�rtem, a t�bbit pedig test�pol�k�nt hasznos�tottam.

Elk�pesztett az �nuralma, igazi p�rduck�nt val� oson�sa, �s az �ze, amit m�g mindig �reztem a sz�mban, a sz�mon... Elvette az eszem. Azonnal �rezni akartam a felszabadul�st. Megt�r�lve a sz�mat kiegyenesedtem Martin �l�ben, �s az �lvezett�l eltorzult arc� f�rfira n�ztem, mik�zben mozdulataim egyre gyorsultak. Vadabbak lettek, ahogy a v�llaiba kapaszkodtam kem�nyen belenyomva k�rmeimet a b�r�be. Most m�r mindketten hangosan �s g�tl�stalanul ny�gt�nk. Nem tagadom, ez a kis koncert a r�szemr�l Dave-nek is sz�lt, aki meg�rj�tett engem �jabb felbukkan�s�val! A f�rd� ajt�f�lf�j�nak t�maszkodva n�zett minket egy lehengerl� f�lmosollyal. Cs�p�m �r�lt ritmust j�rt, amit csak tov�bb fokoztam, noha Mart lassan m�r kegyelem�rt k�ny�rg�tt. �nkontrollomat vesztve lovagoltam meg �t most m�r p�rszor felsikoltva, ahogy melleimbe markolt, vagy a cs�p�met szor�totta. Azt�n p�r perc m�lva hirtelen eg�sz testem megfesz�lt �s Dave pillant�s�t�l elszakadva h�trakaptam a fejem, ahogy felord�tottam a plafonra. Szinte meg sem hallottam Martin hasonl� megnyilv�nul�s�t f�l percen bel�l.
Zih�lva kapaszkodtam m�g mindig a v�llaiba. Hal�nt�komon egy izzadts�gcsepp araszolt. Martin tov�bb kapkodott a leveg��rt elszak�tva mag�t�l �s f�loldalasan az �l�be h�zva engem, csak hogy a melleim k�z� hajthassa homlok�t, �s ott pr�b�lja visszanyerni erej�t.

A szemem sark�b�l l�ttam, hogy Dave k�zelebb j�n, majd le is �lt jobb oldalt majdnem szembe velem egy k�nyelmes fotelba. R�pillantottam el�gedett vigyorra h�z�d� arc�ra.

Lassan lesz�lltam Martinr�l �s m�g� �llva �t�leltem, j�les�en belesimult a karomba, ott szuszogott. Annyira �des volt, hogy puszilgatni kezdtem a Sz�k�t, ahol �rtem...

Dave mosolyogva figyelt minket, Martin pedig felemelte a fej�t, hogy megcs�kolhasson. Hagytam neki. Sz�j�t is apr� puszikkal halmoztam el. Szerettem mindk�t pasast.

Sejt�seim szerint a Sz�kes�g �rezhette Dave �z�t a sz�mon, ahogy nyelve utat t�rt mag�nak.

- Hol van Dave? - k�rdezte.
- Ott �l a fotelben.
- Mikor j�tt be?
- H�t, el�g r�gen. Nem f�r�dhet eg�sz nap, hogy n�zne ki �sz�h�rty�val a keze?

- Ez igaz - nyalta meg a sz�j�t - �gy �rzem, nem unatkozott - emelte fel lust�n �s el�gedetten csillog� tekintet�t, hogy t�rs�ra n�zhessen. - J�l sz�rakozt�l Dave?

- Oh remek�l Martin, k�sz�n�m sz�ves �rdekl�d�sedet - vigyorgott r� vissza bar�tja.
- M�gis, mit csin�ltatok, hogy �s mikor? - nyalta meg m�g egyszer a sz�ja sz�l�t.

- T�nyleg nem vett�l �szre semmit bel�le? – hajoltam a f�l�hez �tkulcsolva a nyak�t.
- Nem, el voltam foglalva - sim�tott v�gig a karomon.
- Hallod Dave? Elmehetn�nk sz�n�sznek is... - pillantottam s�t�t pillant�s� el�gedett p�rducunkra.
- � igen...
- De hogy a k�rd�sedre v�laszoljak r�vid mondatokban... - s�gtam a f�l�be - Te a melleimet. �n az oda�ll� Dave-et...
- Igen, az eredm�nyt �zleltem - vigyorodott el mocskos pillant�ssal.

- Esetleg repet�t? - k�rdezte David, de tekintete komoly �s v�gyakoz� volt.

- Dave, r�szemr�l azt hiszem, egy kis id�re j�l laktam a reggeli feh�rjeadagommal... - b�gtam. - Te sem kaphatsz meg mindent minden alkalommal - gonoszkodtam elvigyorodva, majd meztelen�l a f�rd� fel� indultam - Ink�bb zuhanyozok egyet. Ha annyira s�rg�s, k�rd meg Martint, hogy seg�tsen - vontam meg vigyorra r�ndul� arccal a v�llamat. – �s fi�k, ne rosszalkodjatok, am�g zuhanyzok, kezek az asztalra, �s tess�k sz�pen f�ty�lni!

�gy nevettek, hogy majd legurultak a sz�kr�l.
- �n �letemben rossz nem voltam soha - kacagott Mart.
- �n sem. �n sem. Csak a vil�g nem alkalmazkodott hozz�m! - vigyorgott Dave.

- Na peeersze - h�ztam el a f�rd� ajtaj�b�l visszapillantva. - Nos, j� sz�rakoz�st, am�g �n elt�n�k. Addig tal�lj�tok ki azt is, hogy mit csin�lhatn�nk m�g, am�g veletek lehetek k�s� d�lut�nig.

- Rendben - felelt�k egyszerre.
- Mi lenne, ha valami j� helyen eb�deln�nk �s n�mi pihi meg s�ta ut�n elmenn�nk �szni? - k�rdezte Dave.
�n persze nem hallottam a v�zcsobog�st�l a hangjukat, �gy nem is v�laszoltam.

- Minden �ron lenge �lt�zetben akarod l�tni a cic�nkban lapul� vadmacsk�t? - vigyorodott el megint a sz�kes�g. - Egy�bk�nt benne vagyok, b�r lehet, hogy csak k�s�bb tudok ut�natok menni, mert Andyvel meg kell besz�lnem valamit.

- Nos elb�rok vele sz�legyed�l is - d�llesztette ki mellkas�t. - De a vadmacsk�t most b�k�n hagyom. Most a cic�t szeretn�m l�tni.

- Mi az? Nem v�gysz ilyen sz�p karmol�sokra �s harap�sokra? - nyalta meg a sz�ja sz�l�t Martin v�gign�zve j� p�r helyen v�r�sl� b�r�n.
- Nem, egyel�re nem. Tudod, nekem vetk�zn�m kell a koncerteken. Hogy n�zn�k ki ilyen szerelmi b�lyegekkel? - h�zta �ssze sunyi z�ld szem�t.
- Azt hiszem n�zn�nek egy nagyot az emberek. F�leg Jenny...

- H�, h� ez durva volt! Mit piszk�lsz? Csak nem f�lt�keny vagy? - sim�totta v�gig David bar�tja arc�t. Ekkor l�ptem ki a f�rd�szob�b�l �s ism�t �gy �reztem magam az elkapott pillanat miatt, mint aki leselkedett.
B�r l�ttak bel�pni, nem fordultak fel�m, Martin pr�b�lta halkabbra venni a hangj�t, de nem suttogott.
- Egy kicsit David, egy kicsit. Te mindig a h�lgyek nagy kedvence volt�l!
- Te tal�n nem?
- Nos, ebben mindenk�ppen kenterben versz, nem vit�s.
- Hmm, most meg az arcomba dics�rsz! Mondd csak, mi j�r a fejedben? - vette k�t keze k�z� Martin arc�t.
- Semmi, de t�nyleg, csak, igen, tess�k, f�lt�keny vagyok, most �r�lsz?
- De m�g hogy!
- Jaj, Dave!
- Most mi�rt? �rzem, hogy fontos vagyok neked, j�l esik. �s t�vedsz, nem a hi�s�gomnak, hanem a lelkemnek.
- Meg�ll az eszem rajtad! Jaj, David!
- Bocsi fi�k, nem zavarok, biztos?
- Semmi �jat nem mondtunk, vagy igen Mart?
- Nem, semmit. Gyere csak, magadra ne vedd, hogy magamnak akarom �t. Vannak ilyen pillanatok, amikor csak r� �s kiz�r�lag r� van sz�ks�gem. Szeretem, ha mellettem van... Szeretem…

- Ez �rthet�... - jegyeztem meg beleb�jva a f�ld�n hever� k�nt�s�mbe, mert m�r kor�nt sem �rezem olyan melegnek a szob�t, �s mik�zben szorosan magam k�r� tekertem, �s lehuppantam a Martin �ltal bitorolt kanap� v�g�be felh�zott l�bakkal, figyeltem, ahogy Dave hihetetlen gyeng�ds�ggel az arc�n elmosolyodik Martin utols� szav�n. Im�dtam n�zni �ket, mikor ilyen figyelmesek voltak egym�ssal. Dave finoman megcir�gatta Martin arc�t. Ahogy innen l�ttam, a Sz�kes�g�nk szemei reg�lhettek Dave-nek �ppen.
- Marty, Marty... Tudod j�l, hogy ez ford�tva is igaz... - sim�tott v�gig bar�tja als�ajk�n egyik h�velykujj�val.

- Csak k�zd�nk ezzel Dave, csak k�zd�nk �s mindig ugyanoda lyukadunk ki, nem?
- M�rmint, hogy b�lcsebb, etikusabb �s egyszer�bb lenne egym�st b�k�n hagyni?
- Nos, igen.
- H�t, megv�dolhatsz sok mindennel, tal�n csak azzal nem, hogy b�lcsen �lem az �letem. B�lcsess�g, na igen. M�gis mi k�ze van mindennek a b�lcsess�ghez, a j�zan�sznek vagy a logik�nak? Itt csak a csupasz �rzelmek vannak, sallangok n�lk�l.

- Milyen igazad van, Mr. Gahan. Hi�ba vagyunk egyre id�sebbek, �gy t�nik a b�lcsess�g ebben a k�rd�sben �jra �s �jra cserben hagy minket - simogatta meg az arc�t fog� egyik kezet szel�den elmosolyodva.
- Vagy... ez is egyfajta b�lcsess�g. A nat�r �rzelmek b�lcsess�ge?
Elmosolyodtam a p�rbesz�d�k hallat�n. �gy �ltem ott, mint egy tudatlan di�kl�ny, aki a tan�rai diskurzus�t figyeli �rgus szemekkel. Hihetetlen ez a k�t pasas!

Pr�b�ltam meg�rteni �ket, pr�b�ltam belek�pzelni magam az � hely�kbe, milyen lehet Dave Gahannak vagy Martin Lee Gore-nak lenni? Mit �rezhetnek vajon. Soha nem fogom megtudni, m�g ha elmondan�k sem, hiszen nem �rezhetem ugyanazt, �k f�rfiak, �n nem. Hihetetlen komplik�ltnak �s sok sz�lon fut�nak t�nt nekem az �rzelmi �let�k. �r�ltem, ha nem b�nj�k, hogy r�szt vehetek egy�ltal�n ilyen m�ly dologban, ami k�zt�k zajlik �s nem �rtettem hogyan v�ltak ennyire ny�ltt�, k�l�n�sen Martin, aki mindig visszafogottabb volt. Elt�n�dtem azon, amit David mondott, az �rzelmek b�lcsess�g�n. Igaza volt, semmi m�s ez, mint �rzelmi intelligencia �s a magad v�llal�sa. Ki tudja, mi minden hat�s �rte �ket. �s h�t nincsen hat�s ellenhat�s n�lk�l.

Azt hiszem ezek a pillanatok �jabb r�vid kis betekint�sek a sz�nfalak �s az �vek hossz� sora m�g�tt kialakult k�t�d�sbe, a nagy �rzelmekbe, amikr�l eddig sejt�sem se volt. Elgondolkodva babr�ltam a k�nt�s�m csom�j�t. Persze, k�v�l�ll� voltam, de ez most nem zavart. Ink�bb �ket pr�b�ltam meg�rteni, valamennyire �t�rezni azt, amiket �k �rezhetnek, noha tudtam j�l, hogy csak pr�b�lkozom. De j�l esett. Mint ahogy j�l esett kett�s�kre pillantanom is, ahogy egyre fogy arcuk k�zt a t�vols�g. Ez sokkal m�lyebb... k�l�nlegesebb a puszta testi v�gyak vonz�s�n�l. Ez... ezek t�nyleg csak �rzelmek. A m�lyebb fajt�b�l.

A homlokuk �ssze�rt, egym�snak t�masztott�k a fej�ket. Egym�st t�masztott�k. Egym�s t�maszai voltak.

Megind�tott ez a pillanat! Ajkamat harapd�lva olyan kicsire kuporodtam �ssze, amennyire csak tudtam, �s m�g �szre se vettem. Er�lk�dn�m kellett, hogy a gomb�c a torkomban ne n�j�n nagyobbra! Ez a k�t napos intenz�v �rzelmi vihar betett nekem. Hevesen pislogtam p�rszor.

Azut�n m�r csak a k�nnyeim csorg�s�t �reztem az arcomon �s a s�s �zt a torkomban. Nem csin�ltak semmi k�l�n�set, csak amit minden ember. Szerett�k egym�st, �n pedig itattam az egereket halkan. Nem akartam, hogy mozduljon az id�, �llni l�tszott hossz� pillanatokig. Azt�n Martin kiszabad�totta mag�t �s hirtelen �t�lelve Davidet kiviharzott a szob�b�l.
- Most hova ment? - k�rdeztem szipogva, orromat eleg�nsan a k�nt�s ujj�ba d�rg�lve.

Dave elgondolkodva n�zett ut�na, �s �gy v�laszolt nyugodt hangj�n: - Azt hiszem, keres � is p�r egeret.

- Tudod, hihetetlenek vagytok - mondtam neki.
- Tudom. Mi sem hissz�k el n�ha, amit m�vel�nk. Magunkkal, m�sokkal. �rzelmi gubancok �s hull�mv�lgyek mindig akadnak, Martin csak tudja!" Pain and misery always hit the spot" De vannak olyan pillanatok, amik�rt �rdemes volt megsz�letni, amikor �rzed minden rendben, m�g ha s�rni l�tszol is.

- Igen, azt hiszem, �rtem mir�l besz�lsz - t�r�ltem meg a szememet. - De… mi�ta veletek vagyok, t�bbsz�r �reztem magam kisp�ly�snak hozz�tok k�pest. Ez valami... valami eg�szen k�l�nleges. M�r csak n�zni is fantasztikus, �t�lni meg... Kicsit sajn�lom, hogy ezt nem �rthetem meg soha teljesen, de �r�l�k, hogy hagyt�tok, hogy ezt is l�thassam. Ez sokat jelent nekem.

- Hmm, hagytuk igen. De hogy akartuk-e? Nem sokan l�tt�k ezt hidd el! �s neh�z ez nek�nk, a kereszt�nk, ha meggondolom. Gy�ny�r� kereszt, de kereszt �s nek�nk kell vinn�nk. M�g a k�zeli csal�dtagok k�z�l is kevesen tudj�k. K�tlem, hogy meg�rten�k. Tulajdonk�ppen, szinte senki nem tudja.

- Tal�n nem lep�dsz meg, ha azt mondom, hogy ezen nem lep�d�m meg. M�rmint, hogy szinte senki sem tudja. Azt hiszem, egy kicsit �r�ltnek kell lennie az embernek ahhoz, hogy ezt meg tudja �rteni. Vagy legal�bb is nyitottnak �s szabadelv�nek. Vagy �n nem is tudom. Nem hiszem, hogy kit�r� �r�mmel fogadn�k odahaza a kapcsolatotoknak ezt a r�sz�t - vontam meg egy kicsit a v�llam egyik gy�r�met babr�lva.

- Nos, sehogy sem fogadn�k, nemhogy kit�r� �r�mmel. Csak az egyik testv�rem tudja. Martin pedig senki �l� l�leknek el nem mondta.
- Philipp, ugye?
- Te ismered �t? HUH. Igen, egy�bk�nt � az.

- H�t, mondhatjuk, hogy "ismerem". Az interneten kereszt�l tal�ltam meg �s olvastam a blogj�t, azt�n p�rszor besz�lgett�nk is. De azon k�v�l, hogy az adatlapomr�l tudja, hogy szeretlek titeket, sosem besz�lt�nk r�lad, vagy a DM-r�l �gy igaz�n - vontam meg �jra kicsit a v�llam - Egy�bir�nt az �cs�det is �rt�kes embernek tartom. Mikor v�gigolvastam az oldal�t, mit ne mondjak, a hat�sa al� ker�ltem.

- Igen, Gahan nem v�lik v�zz�. J� fej t�nyleg, szeretj�k egym�st. Rendes fick�. Azon k�v�l, b�r nem �rdemlem meg, im�d engem. Igaz, mindig megv�dtem �s � is engem. Amolyan v�d �s dacsz�vets�g, tudod.

- Mi�rt ne �rdemeln�d meg, hogy im�djon? Ezt nem �rtem nagy hirtelenj�ben. Am�gy meg �rtem mir�l besz�lsz. �n ugyan a n�v�remmel m�r vagy h�rom �ve nem besz�ltem, de van egy-k�t bar�tn�m, akivel hasonl� "v�d �s dacsz�vets�gben" vagyunk.

- N�zd, gondold csak v�gig. Te ki mered jelenteni fennhangon, hogy meg�rdemled, hogy im�djanak? Ugye nem. H�t m�g ha az �n �letemet n�zed, aminek egy r�sze nem igen nagyszer�.

- Nem, nem jelenten�m ki fennhangon, persze. De arra m�g nem gondolt�l, hogy az�rt im�d t�ged, ami vagy? Amit b�tyk�nt tett�l vele az �vek sor�n? Hogy v�dted, hogy t�mogattad, hogy seg�tett�l neki, mikor tudt�l? Hogy p�ld�t mutatt�l neki, mikor kim�szt�l a legs�t�tebb bugyrokb�l is? Tudom r�la, hogy feln�z r�d �s becs�l, ami�rt siker�lt megszabadulni a drogprobl�m�idt�l, �s �n is hasonl�k�pp vagyok vele. J�, nem akarlak f�nyezni, de sajnos t�nyleg kev�s embernek van ennyi akaratereje hasonl� helyzetekben - jobbik esetben a bar�ti seg�ts�g mellett is. De ne csak ezt n�zz�k. Vegy�k a zen�teket! Ahonnan indultatok �s ahov� eljutottatok. A basildoni kamaszokb�l vil�gszt�rok lettetek �ner�b�l. Ez az�rt nem semmi. Szerinted ezek a p�ld�k nem elegend�ek ahhoz, hogy feln�zzen r�d, hogy s�rjon a meghatotts�gt�l �s a b�szkes�gt�l, mikor Grammyre jel�lik a sz�modat? Szerintem elegend�. Csod�lom ezt a testv�ri szeretetet, ami k�ztetek van. Tal�n m�g irigylem is - mosolyodtam el egy kicsit szomork�san.

- Hmm, h�t ha valamire akkor a csal�domra igaz�n nem panaszkodhatom, az m�r igaz. Nagyon-nagyon �sszetart� csal�d vagyunk a mai napig. Dr�ga �desany�m is min ment kereszt�l miattunk. Tudod, Pete sem volt az a j� gyerek, mint �n pepit�ban. Szeg�ny any�m!
- David, hiszen m�r nem csin�lod, v�ge! 

K�vetkez� fejezet

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s