3.

A k�t n� ugyanahhoz a szob�hoz vezette �ket vissza, ahol el�z� este tal�lkoztak. Most nem �gett kandall�t�z, csak f�lhom�ly uralkodott a helys�gen. A halv�ny napsugarakban porszemcs�k t�ncoltak, a padl� tele volt cs�sz�snyomokkal.

- L�pjetek be! - hallatszott a sziszeg�s hang egy poros k�nyvespolc ir�ny�b�l, amin l�tsz�lag �pp a k�nyvek gerinc�t tanulm�nyozta h�ttal az ajt�nak. - Sela!

- Nagy�r?

- Jelent�st!

- Dave hat�rozottan er�s Uram. Megfelel�.

- Fejl�d�k�pes?

- Hat�rozottan.

- Sejtettem... - h�zta v�gig egyik hossz� s�padt ujj�t az egyik k�nyv poros gerinc�n - �s a m�sik?

- Benne is megvan a m�gia Uram, de r� t�bb energi�t k�ne ford�tani. �s �n nem vagyok biztos benne, hogy meg�rn� Uram.

- Mi�rt nem? - hallatszott a kim�rt, pattog�s k�rd�s sziszeg�s mell�kz�ng�vel, de m�g mindig nem fordult fel�j�k.

- Mert v�lem�nyem szerint t�bb lenne a bel� fektetett energia, mint a megt�r�lt.

Dave Martra n�zett. A bar�tja �let�r�l csevegtek!

A sz�kes�g dermedten �s fesz�lten figyelte a besz�lget�st tudom�st sem v�ve bar�tja agg�d� pillant�s�r�l.

- �s v�lem�nyed szerint mi lenne a teend�? - kulcsolta �ssze kezeit h�ta m�g�tt Voldemort.

- Nem lenne nagy hiba, ha likvid�ln�nk, Uram, de... - egy kis sz�netet tartott - ha r�m b�zod, �n v�llalom, hogy kitan�tom.

Voldemort felnevetett, ami legink�bb valamif�le sziszeg�snek t�nt, majd lassan megfordult egyenesen Sela szem�be f�rva v�r�s tekintet�t. - �n�s �rdekek n�lk�l, igaz?

- Tudod j�l, hogy mi mellett k�teleztem el magam - kem�nyedett meg a n� pillant�sa, ahogy Ura szemibe f�rta az �v�it. M�g Voldemortt�l sem t�rte, ha pocskondi�zta.

- Vigy�zz a hangnemre Sela - l�pett fel� felvillan� szemmel. �rezni lehetett, ahogy s�t�t energi�ja kil�p a test�b�l, hogy k�rbelengje a szob�t.

Sela elhallgatott, de m�g l�zongott benne a d�h. Dave csendben v�rt.

Voldemort haragja amilyen gyorsan j�tt, �gy p�rolgott el. Lassan odal�pkedett a t�bbiekt�l olyan j� k�t l�p�ssel el�r�bb �ll� n� mell�, �s jobb kez�nek hideg ujjait v�gigh�zta Sela arc�n - Tudom, hogy mit szeretn�l, tudom hogy d�h�s vagy r�m. Belel�tok a fejedbe, ezt sose feledd, mint ahogy azt se, hogy b�rmikor levehetem r�lad a kezemet - h�zta itt el a kez�t, majd hirtelen ragadta meg a n� �ll�t, �s maga fel� ford�totta a fej�t. Halv�nyan elmosolyodott - Mindazon�ltal megadom, amit akarsz. Tied lehet. Hozd ki bel�le, amit csak tudsz. A te felel�ss�ged lesz. T�relmes leszek - eresztette el.

A n� szemeiben mintha egy pillanatra a f�lelem t�kr�z�d�tt volna. Tudta j�l, hogy mivel j�rna, ha Voldemort odadobn� az ellens�geinek, amikb�l volt egy p�r. Nem felelt. Dave Martinra n�zett, aki imm�r Sela kez�be ker�lt.

A sz�ke f�rfi el�sz�r nem tudta, hogy ez most j�-e avagy rossz, v�g�l �gy d�nt�tt, hogy a hal�ln�l tal�n m�giscsak jobb lehet.

- Nos, sz�val megmutatkozott az er�d... - jegyezte meg Voldemort k�zelebb l�pve Dave-hez, majd lassan k�rbej�rta.

Dave nem felelt, gy�l�lk�dve pillantott a f�rfira.

- Tudod, m�r r�g�ta v�rtam erre a pillanatra - folytatta tov�bbra is Dave-nek c�mezve, de m�r Arlynt vette k�zelebbr�l szem�gyre mutat�ujj�t v�gigh�zva a n� bal felkarj�n, amit�l a karcs� testet kellemesen kir�zta a hideg, �s a s�t�tk�k szemekben �h�tat �s csod�lat t�kr�z�d�tt. Voldemort tov�bb l�pett, de Martinhoz nem ment oda, r�la szinte tudom�st sem vett. �jra Dave el� l�pett - V�gre mozg�sba lend�lhet a tervem.

- Mif�le terv? - k�rdezett k�zbe a f�rfi.

- Harry Potter legy�z�se.

- Ki az?

Dave teljesen elk�pedt arcot v�gott, fogalma sem volt, hogy mir�l van sz�.

- �... - Voldemort hosszan sz�vta be a leveg�t r�snyire sz�k�lt hossz�k�s orrlyukain kereszt�l, �s hirtelen mozdulattal fordult el Dave-t�l kezeit m�g mindig maga m�g�tt �sszekulcsolva, majd az egyik p�kh�l�s ablakhoz l�pett, hogy a molyr�gta f�gg�ny�n kin�zhessen a gazos kertre. - Az egyetlen, aki vesz�lyeztetheti a hatalmamat.

- �s azt akarja, hogy seg�tsek meg�lni?!

- � igen. Seg�teni fogsz - biccentett m�g mindig kifel� n�zve. Magas alakj�n a fekete tal�r ez�stgombjait megvil�g�totta egy f�nyp�szma, mire azok felragyogtak.

- �s ha nem?

- Akkor meghalsz. A csal�doddal egy�tt.

- �s ha seg�tek?

- Akkor �letben hagyom a csal�dodat, �s t�ged is. �k mit sem sejtve �lhetik unalmas mugli �let�ket t�ged siratva.

- Engem siratva?

- Igen. Nem mehetsz vissza hozz�juk t�bb� akkora tud�ssal, aminek a birtok�ba fogsz ker�lni.

- Majd pont egy magadfajta �r�lt fogja nekem megmondani, hogy mit tehetek �s mit nem?! - t�rt ki Dave t�relm�t vesztve.

- Soha ne mer�szelj �gy besz�lni velem! Crucio! - sziszegte el�r�ntva p�lc�j�t, �s m�r suhant is a piros �tok. Arlyn szem�ben k�jes f�ny villant.

Dave fel�v�lt�tt f�jdalm�ban. Mire Voldemort abbahagyta a k�nz�s�t hossz� percek ut�n, Dave v�rt k�p�tt a padl�ra.

- Ha nem el�g a lecke, amit most kapt�l, kaphatsz m�g! - d�rrent r� a Nagy�r - De ha engedelmeskedsz, megjutalmazlak, �s elmondom a tervem r�d �s a bar�todra es� r�sz�t.

- �lt le v�g�l a karossz�kbe, ami a szoba k�zep�n �ll�k fel� volt ford�tva.

- Halljuk - ny�sz�r�gte az �sszeg�rnyedt f�rfi.

A s�t�t alak elmosolyodott - Nos, Dave, olyan k�pess�g birtok�ban vagy, amire sz�ks�gem van. �s meg is szerzem. Az �letedb�l kifoly�lag ki tudod sz�vni m�sokb�l a szeretetet. Azt a v�r�rul� Pottert a mocskos mugli anyja pont ezzel az er�vel v�dte le ellenem. �s te pont ezt az er�burkot fogod nekem megsz�ntetni. Arlyn ez�rt foglalkozik veled, hogy ezt a k�pess�ged kihozzuk bel�led. Sz�ks�gem van r�d Dave. De, ha seg�tesz nem kis jutalomban lesz r�szed. Hogy a bar�toddal mi lesz, arr�l Sela d�nt.

- �s akkor �n minek kellettem? - kotyogta k�zbe Martin.

Voldemort vetett egy igaz�n kem�ny pillant�st a f�rfire �s figyelmeztet�en forgatta hossz� feh�r ujjai k�z�tt a p�lc�j�t. - �rz�keltem benned a m�gi�t, gondoltam, hasznomra lehetsz. Akkor m�g nem sejtettem, hogy ennyire gyenge vagy - mondta m�ly megvet�ssel a hangj�ban.

- Ha val�ban annyira gyenge vagyok, akkor mi�rt nem moss�k ki az agyamat, hogy ne eml�kezzem magukra, �s engednek vissza. Nincs sz�ks�g�k r�m, nem igaz? - l�pett egyet el�re, de r�gt�n �rezte Sela p�lc�j�t a mellkas�ba f�r�dni.

- Logikus k�rd�s, de f�l�, hogy a benned l�v� m�gia el�g lenne ahhoz, hogy elt�r�ld a var�zslatot, amit rajtad v�gezt�nk. Amolyan v�dekez� mechanizmusk�nt.

- Akkor mi�rt nem teszi vissza r�m azt a visszatart� var�zst? Mert gondolom, azt a k�t�st vette le r�lunk miut�n meg�rkezt�nk.

- No l�m, nem is olyan buta, mint hittem... - jegyezte meg suttogva Arlyn.

- M�r kiszabad�tottam az er�t�ket! - csattant fel inger�lten Voldemort - Sela! - tette m�g hozz� inger�lten. Hangja ostork�nt csattant. A n� azonnal int�zkedett. Fenyeget�bben nyomta Martin mellkas�ba a p�lc�j�t.

- �s most akkor mi lesz? Meg�lnek? - k�rdezte szarkasztikusan.

- Egyszer biztos, mikor Sela r�d unt - legyintett a Nagy�r.

- Azt hittem a hatalm�ban �ll visszafogni az er�met... - g�nyol�dott.

- Patk�ny! - sziszegte Sela a s�rt�st hallva, �s egy er�l�kettel felnyalatta Martinnal a poros padl�t, �gy a f�rfi j� m�sf�l m�tert cs�szott. A n� szinte r�gt�n f�l�tte termett, �s r�szegezte a p�lc�j�t. Egy �jabb var�zsige elmormol�sa ut�n Mart nem kis er�vel v�g�dott h�ttal a falnak.

Martin felny�g�tt, de m�s egyebet pillanatnyilag nem tudott tenni, pr�b�lta elhessegetni a csillagokat, amiket l�tott a becsap�d�st�l. Arlyn izgatottan gy�r�gette f�l k�zzel a szokny�j�t, vadul csillog� szem�t f�lig a t�rt�n�seken, f�lig Dave-en tartva, akit sakkban tartott p�lc�j�val.

- Szuka... - ny�gte v�g�l Martin, �s nekifesz�lt test�vel a var�zslatnak.

- Pr�b�lkozz csak! - sziszegte Sela, de hangj�ban �rz�d�tt, hogy �lvezi, ahogy Martin szenved. Ernyedt test�t szinte belepassz�rozta a falba.

Martin nem v�laszolt, ink�bb megfesz�tette minden erej�t. Nem akarta megadni az �r�met ennek a szadista n�mbernek meg az im�dott k�gy�fej� �r�ltj�nek, hogy megadja mag�t. Addig fog pr�b�lkozni, am�g el nem fogy az utols� csepp ereje. Agya m�g mindig nem tudta elfogadni ezt az �r�lts�get, amibe belekeveredett.

Nyak�n az erek kidudorodtak az er�lk�d�st�l, homlok�n izzadts�g jelent meg, ahogy pr�b�lta min�l jobban �sszeszedni mag�t. "Ha t�nyleg van bennem n�mi m�gia, akkor seg�tenie kell nekem!" - gondolta, �s megpr�b�lt r�koncentr�lni a benne rejl� valamire, h�tha sikerrel j�r.

A barna haj� n� �rezte, hogy valamilyen er� elkezd ellene dolgozni, mintha a szoba m�sik v�ge fel� nyomn�. Min�l ink�bb ellen�llt neki, ann�l er�sebb lett. N�h�ny perc ut�n, egy inger�lt p�lcamozdulattal k�ldte tov�bb Martint az egyik oldals� falig. Hallotta, ahogy a f�rfi egy hatalmas ny�g�ssel �jra nekiv�g�dik a falnak, majd er�tlen�l a padl�ra esik. � zih�lva �llt ott.

A sz�ke f�rfi zih�lva kapkodta a leveg�t, �s lassan a kezeire t�maszkodva feln�zett a n�re megpr�b�lva fel�llni.

Sela odas�t�lt hozz� �s leguggolt mell�. P�lc�j�t az �lla al� t�ve ir�ny�totta mag�ra Martin tekintet�t - Ha m�g egyszer megs�rted a Nagyurat, addig foglak k�nozni, m�g a hal�l�rt nem k�ny�r�gsz - sziszegte a k�p�be.

Martin nem v�laszolt, csak kik�p�tt a padl�ra egy centire se Sela l�b�t�l.

Sela felpofozta v�laszul.

Martin jobbnak l�tta, ha most visszavonul. T�ler�ben voltak, de legal�bb megtapasztalhatta, hogy t�nyleg n�vekszik benne az er�, amit nem sz�nd�kozott a t�bbiek orr�ra k�tni egyel�re.

- Nyert�l. Most - vakkantotta r�viden, ahogy lenyalta felrepedt sz�ja sark�r�l a v�rt.

Sela tekintete fenyeget�en villant. Mart sz�m�thatott r�, hogy ezt n�gyszemk�zt fogj�k lej�tszani.

A cs�ndet Voldemort t�rte meg - K�sz�ljetek fel. Este tov�bb�llunk. Hamarosan a p�lc�itok is megkapj�tok. �s b�cs�zzatok el egym�st�l. Nem s�r�n fogj�tok a m�sikat l�tni ezek ut�n.

Mart Dave fel� kapta a tekintet�t. Szemeiben egy kis f�lelem villant. Nem el�g, hogy kiszak�tj�k a megszokott k�rnyezet�kb�l, a csal�djuk k�r�b�l, m�g egym�st sem l�thatj�k?

Dave tekintet�ben ugyanaz t�kr�z�d�tt. De nem mondhatott semmit. Arlyn p�lc�j�t �rezte a lapock�i k�z�tt. Mennie kellett.

- Mr. Gahan, ne agg�djon, tetszeni fog az �j sz�ll�s... - kuncogott a f�l�be szabad kez�vel v�gigsim�tva a nyakszirtj�n - ... sokkal ink�bb meg fog felelni a luxushoz szokott �nj�knek... - nyalta meg vigyorogva saj�t kicserepesedett sz�j�t mik�zben kivezette a teremb�l.

Dave inger�lten kapott a n� keze ut�n - Ne �rjen hozz�m! - mordult fel.

Arlyn veszett�l felkacagott, �s megb�kte a p�lc�j�val Dave lapock�j�t, hogy mozogjon.

Az este nyugodtan telt. Az �jszaka k�zep�n vert�k fel �ket fogvatart�ik, hogy ugyanolyan r�mes utaz�s keret�ben jussanak el a kast�lyhoz, mint, ahogy Andy hozta �ket ide. Egy hatalmas k�z�pkori kast�ly el�tt eszm�ltek fel, azt se tudt�k, hogy hol vannak. P�lc�kkal b�kd�st�k �ket, mint a lovakat, hogy menjenek m�r. S�t�t volt �s hideg. V�g�l egy-egy szob�ba z�rt�k �ket, mindenf�le magyar�zat n�lk�l.

Dave k�rben�zett a helys�gben, ahov� helyezt�k. Egy nagy baldachinos �gyat l�tott. A hatalmas ablakon bevil�g�tott a telihold f�nye. Odabaktatott az �veghez �s kib�mult rajta. Most kezdett csak be�rni az a sokkhat�s, ami �rte. A csal�dja... soha t�bbet nem l�thatja. Nem l�thatja feln�ni a l�ny�t! Ez a keser� gondolat �sszefacsarta a sz�v�t �s k�nnyek csillogtak a szem�ben. �s az az �r�lt k�pes lenne meg�lni �ket, ha nem seg�t neki. V�g�l elt�molygott az �gy�ig �s z�g� gondolatai k�zben elaludt.

Martin fej�ben hasonl� gondolatok cik�ztak, de �t a m�rhetetlen d�h is hajtotta. Nem akarta, hogy semmibe vegy�k, hogy kihaszn�lj�k, �s csak annak az �r�lt n�nek, Sela-nak a j�t�kszere legyen. Vissza akarta kapni a r�gi �let�t, �s mindent meg fog tenni ez�rt, m�g ha nincs is es�lye r�. Nem adhatja fel a rem�nyt, hogy egyszer kiszabadulhat a k�tel�kek k�z�l, amibe fogt�k �t. Azon lesz, hogy fel�lessze az �ll�t�lagos var�zser�t �nmag�ban, �s annak seg�ts�g�vel kit�rhessen ebb�l az �r�ltek h�z�b�l. M�g sok�ig r�tta a k�r�ket a hasonl� berendez�s� impoz�ns barokk st�lus� szob�ban miel�tt a hajnal k�zeledt�vel el nem nyomta az �lom.

M�snap reggel Sela halkan l�pett be a sz�ke f�rfi szob�j�ba. Le�lt az �gya sz�l�re �s csak n�zte �t nagy, barna szemeivel. Tudta, hogy Dave belet�r�d�tt a sors�ba, de a sz�ke f�rfi m�g sok gondot okozhat neki. Okosabb lenne most meg�lni, de valami... valami visszatartotta. Pedig mindig is k�nnyen tudott hidegv�rrel gyilkolni. De most nem. Ell�gyult volna? Tal�n... tal�n ezt Voldemort is tudja? El kell ezt fojtania mag�ban, holott � maga sem �rtette, hogy mi�rt nem szolg�ltatta ki az el�tte fekv�t az ur�nak. Mi�rt �llt ki mellette �s mentette meg a nyomorult kis s�rv�r� �let�t?

Martin �lm�ban megmozdult, majd kipattantak a szemei, mikor lassan tudatosult benne, hogy figyelik.

- Mit akar? - k�rdezte kicsit rekedten az alv�st�l.

Sela feleszm�lt a gondolataib�l - Semmit - mondta, de nem mozdult.

- Akkor... mi�rt b�mul engem? - k�rdezte gyanakodva.

A n� lehajolt hozz�, eg�szen addig, am�g az orra finoman Mart orr�hoz nem �rt. Barna tincsei a f�rfi v�ll�ra hulltak - Most b�mullak – suttogta.

Martin nem tudta, hogy mire megy ki ez az eg�sz, de a l�legzete elakadt - Mi�rt j�tszol velem? - k�rdezte �szre sem v�ve, hogy �tt�rt a tegez�sre.

- Mint macska az eg�rrel? - k�rdezett vissza �s f�loldalasan elmosolyodott - Mert �n vagyok a macska.

- �s �n lenn�k az eg�r? - suttogta halkan, a barna tekintetet f�rk�szve.

- Nem? - k�rdezett vissza megadva a v�laszt, majd csak tov�bb f�rk�szte az �t figyel� z�ld tekintetet.

Martin nem tudta, hogy valamif�le var�zslattal �lt a n�, vagy csak a parf�mj�nek az illata b�d�totta el, de �rezte, ahogy k�zelebb mozdult a sz�ja Sela-�hoz, pedig tudta, hogy �r�lts�g, amit csin�l.

Sela nem mozdult. Nem alkalmazott semmif�le var�zst, ahogy Arlyn tette Dave-vel. K�v�ncsi volt r�, hogy a sz�ke f�rfi mit tesz szabad akarat�b�l.

M�r majdnem �ssze�rt a sz�juk, ahogy Martin m�lyen besz�vta a n� illat�t. Valahogy most teljesen m�snak t�nt. Sokkal l�gyabbnak. Azt�n feleszm�lt, hogy mire k�sz�l, �s lassan visszah�z�dott lehunyva a szemeit. Nem teheti. Nem egy oldalon �llnak… ugyanakkor...

- Mire gondolsz? - k�rdezte alig hallhat�an. Valahogy � sem akarta megt�rni ezt a furcsa vil�got, ami �szrev�tlen fogta k�zre �ket.

- Hogy mibe keveredtem. Hogy mi�rt vagy ilyen most - s�gta kinyitva a szemeit, �s megkock�ztatta, hogy ujjbegyeivel a n� f�le m�g� f�s�lj�n p�r hajtincset.

Sela hirtelen meg�rezte saj�t maga sebezhet�s�g�t, ahogy finoman beleborzongott a m�sik f�l �vatos �rint�s�be. Lassan felh�zta Mart cs�p�je mell� hossz� l�bait, hogy �vatosan fel�lhessen.

Martin nem tudta meg�llni, hogy ne cs�sztassa a kezeit a n� t�rdeire, ahogy a cs�p�j�re �lt. Tekintete tov�bbra is f�rk�sz�n �s v�rakoz�n tapadt a csinos arcra.

A fiatal n� csak figyelte az alatta fekv�t �s lassan kezdte meg�rteni, hogy mi�rt is nem volt k�pes Voldemortnak kiszolg�ltatni a f�rfit. Ebb�l m�g nagy baja lehet, de most ez �rdekelte a legkev�sb�.

Martin nem gondolkodott, csak fel�lt �l�ben a n�vel, �s a tark�j�ra cs�sztatta bal kez�t, hogy k�zelebb h�zhassa mag�hoz nem szak�tva meg a szemkontaktust. Ajk�t v�gigh�zta Sela nyak�n �s �ll�n p�r centire a feh�r b�rt�l, lehelet�vel csiklandozva a fel�letet.

A n� csak lehunyta a szem�t �s ki�lvezte az �rz�kek ezen j�t�k�t. Teljesen Martin hat�sa al� ker�lt, m�r r�g nem � ir�ny�totta a dolgokat. Persze, ha akarta volna, �jra fel�ll�tja azt az al�rendelts�get, amit Martinra gyakorolt, de nem volt sz�ve megt�rni ezt a fajta var�zst, amihez nem kellett se p�lca, se vele sz�letet tehets�g. Ez az embereknek adatott meg.

Martin megism�telte ezt a mozdulatot, de ez�ttal ajkai leheletk�nnyen �rintett�k is Sela b�r�t, kezei pedig a karcs� der�k k�r� fon�dtak, majd a h�t�n siklottak v�gig.

�rezte, amint finoman libab�r�s lesz a nyaka �s megremeg. Valahol m�lyen tudta, hogy ezt nem lenne szabad. Itt nem kifejezetten Martra gondolt, hanem az �rz�seire. Nem lenne szabad �reznie. De most k�ptelen volt �rz�ketlen maradni.

A f�rfi k�zben fel�rt az �lla vonal�ra, majd egyre k�zelebb adta gyeng�d puszijait a n� sz�j�hoz, s v�g�l ajkaik tal�lkoztak.

Sela nem ellenkezett. Tudat�ban pisl�kolt mindaz, amiben hitt, aminek elk�telezte mag�t, de valami m�s, valami sokkal er�sebb elnyomta ezeket az elveket vagy szab�lyokat. Gyeng�nek �rezte mag�t, tal�n �let�ben el�sz�r. De tudta, hogy nem fogj�k b�ntani, nincs �rtelme �nn�n kem�nys�ge m�g� b�jnia.    "De ezt nem szabad, nem szabad, nem szabad..."     - ism�telgette mag�ban, de az a bizonyos bels� hang egyre csak halkult.

A cs�kjuk egyre b�trabb, egyre szenved�lyesebb lett, ahogy a nyelveik is tal�lkoztak, azt�n Martin a n� hossz� tincsein�l fogva elszak�totta �t mag�t�l.

- Ezt nem szabad! - zih�lt fel k�nj�ban, leg�rgetve mag�r�l Sela-t, aki �gy mellette k�t�tt ki az �gyon.

A n� halkan �s tal�n csal�dottan ny�g�tt fel. Egy pillanat alatt hullott darabokra az a t�r�keny vil�g, ami az el�bb m�g k�r�lvette. Kih�z�dott az �gy sz�l�re �s fel�lt - Val�ban nem - mondta, de a hangs�lya �s a pillant�sa m�sr�l �rulkodott. Sajn�lta, hogy oda az a gy�ny�r� pillanat.

Martin ezt �szrevette, hasonl�an �rzett, de nem tudta hova tenni a t�rt�nteket. Annyira m�s volt p�r percre a n�, akin l�tta, hogy most z�rk�zik vissza mag�ba. "Mi volt ez a megny�l�s? Neki is lenn�nek �rzelmei a kegyetlens�gen k�v�l?" - morfond�rozott a n� v�kony alakj�t figyelve.

Mire a n� fel�llt �jra a r�gi �nmaga volt. Az el�bb l�tott n� visszab�jt oda m�lyre, ahov� eddig is el volt temetve. - Hozok neked valamit enni - sz�lalt meg sz�ntelen, �rzelemmentes hangon - K�s�bb felfedezheted a kast�lyt. Oda m�sz, ahov� akarsz. Megsz�kni vagy a tiltott helyekre menni �gysem tudsz - majd az ajt�hoz l�pett, kinyitotta �s kil�pett a folyos�ra.

Martin elgondolkodva n�zett ut�na. P�r perc ut�n fel�tl�tt benne az �tlet, hogy tal�n a saj�t malm�ra hajthatn� a vizet azzal, amit most megtudott Sela-r�l. Tal�n kihaszn�lhatn� ezt a pillanatnyi gyenges�g�t a j�v�ben. Ha �gy reag�l r�, tal�n lenne es�lye...

K�vetkez� fejezet

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s