7.

Arlyn sz�ja sark�ban egy kis mosoly j�tszott, ahogy r�n�zett a bel�p�re. �pp p�lc�j�t Dave-re szegezve �llt szemben a f�rfival. - Minek k�sz�nhetj�k a l�togat�st? - k�rdezte a bel�p�t�l.

- Dave-t�l k�rdezn�k - mondta, majd a f�rfi el� s�t�lt. Addig nyomult el�re, am�g Dave a falig nem h�tr�lt. Sela kit�masztotta a feje mellett a jobb karj�t - Hogy tetszett? - k�rdezte m�lyen a f�rfi szemeibe n�zve.

- Micsoda? - k�rdezte Dave visszan�zve r�.

Sela csak elmosolyodott - Gy�ny�r� az a v�zes�s, nem gondolod?

- Uhm... igen - v�laszolta meglepetten.

H�trapillantott Arlynra.

A n� vette az �zenetet, �s h�trat�ve kezeit odas�t�lt mell�j�k, de nem t�l k�zel. K�v�ncsi volt, mire akar kilyukadni szeret�je.

- Mondd csak Dave, mennyire izgult�l fel? - fordult vissza a f�rfihez.

A f�rfi tudta, hogy felesleges lenne tagadnia, hogy l�tta �ket. Arlynra pillantott, majd vissza a Sela-ra. - Mi�rt �rdekel?

- Szerinted mi�rt? Nos?

- Honnan tudjam, hogy mit mi�rt k�rdezel azzal az aberr�lt agyaddal? - fintorodott el.

- Aberr�lt? Ezt a l�tottakb�l vontad le? - k�zelebb h�z�dott hozz� - Gyer�nk Dave.... Mennyire? - suttogta a f�l�be - Elkalandozott tal�n a kezed?

Dave �rezte, hogy hirtelen fell�ngol a d�he, ami zavarts�g�b�l t�pl�lkozott. Az ereje lassan megmozdult, �s kezdett a p�rusaib�l sziv�rogni, mint valami meleg leveg�. - Hagyj b�k�n - k�rte semlegess� er�ltetett hangon.

Sela nem sz�m�tott erre ugyan, de automatikusan v�dte ki a m�g csak n�vekv� er�k�teget - Tudom, hogy l�tt�l minket. Tudom, hogy elmondtad Martinnak - suttogta tov�bbra is a f�l�be - Nem izgatna fel a lehet�s�g, hogy szabadon engedd a fant�zi�dat? Tudom, hogy a kertben megfordult a fejedben. Eml�kszel?

- Felaj�nlod, hogy bevesztek harmadiknak? - szaladt fel az egyik szem�ld�ke.

- Ilyen ny�ltan soha nem tenn�m.

- Mi�rt nem? - �rdekl�d�tt.

- Mert abban nincs semmi m�v�szi. De elfogadn�d?

- Arlyn mit sz�l ehhez? - villantotta fel� a tekintet�t.

Arlyn mosolya sz�lesebb lett - Tudod j�l, Davie, hogy egy ilyen fens�ges p�ld�nyt, mint amilyen te vagy, nem hagyn�k ki... - nyalta meg a sz�ja sz�l�t egyet k�zelebb l�pve. - Szeret�nk osztozkodni... - cs�sztatta egyik kez�t Sela derek�ra.

- Nagyon is... - f�zte tov�bb t�rsa. Dave-en l�tszott, hogy megk�s�rtette a gondolat, �s nem csak egy pillanat erej�ig.

Sela teljesen a f�rfihez simult �s a f�l�hez hajolt - Erre k�s�bb m�g visszat�r�nk - szinte �rezte, ahogy Dave-et kir�zza a hideg, �s mintha az �gy�k�n�l egy kezd�d� finom nyom�st is felfedezni v�lt volna. Orr�val puh�n meg�rintette a f�rfi hal�nt�k�t, majd elh�z�dott t�le, Arlynra n�zett, majd kiment.

A n� m�g mindig mosolyogva n�zett a fell�legz� Dave-re. - Folytathatjuk a gyakorl�st, vagy meg kell em�sztened m�g a lehet�s�get?

- Hagyj magamra.

- Rendben - cs�sztatta vissza p�lc�j�t a ruh�j�ba mosolyogva - K�s�bb visszan�zek - azzal lassan, a h�t�n �rezve Dave tekintet�t kis�t�lt direkt r�j�tszva a j�r�s�ra, s az ajt�b�l m�g egyszer visszan�zett egy sokat �g�r� mosollyal, miel�tt becsukta volna maga m�g�tt azt. Im�dta piszk�lni a f�rfiakat.

Sela somolyogva �lt az egyik nappaliban. Alaposan megdolgozt�k a fi�kat. Most v�r n�h�ny �r�t �s a naplemente ut�ni sz�rk�letben m�g egyszer megl�togatja Martint.

Arlyn csatlakozott hozz�, �s vigyorogva huppant le szorosan mell�. - Nagyon el�gedettnek t�nsz, �des.

- Nagyon el�gedett is vagyok - mosolygott vissza.

- Egy kis �lvezet�rt mindent? - n�zett r� sunyin.

- Ismersz m�r...

- � igen... K�v�lr�l-bel�lr�l... - nyalta meg a sz�ja sz�l�t szok�s�hoz h�ven.

- Ezzel egyet�rtek. Majd k�v�ncsi leszek, hogy mi lesz a fi�k k�vetkez� l�p�se. R�sen kell lenn�nk, �rzem.

- Pontosan. Meglesznek, �rzem a reakci�ikb�l - vonta meg a v�ll�t - Most viszont meg kell l�togatnom kedvenc b�jitalmester�nket a l�tty�m�rt - s�hajtott tettetve, hogy sajn�lja a dolgot.

- Csak �vatosan – kacsintott.

- Meglesz - sim�tott v�gig a combj�n, majd fel�llt. - Hogy �n hogy ut�lok f�ggni t�le... Mi lenne, ha egyszer�en abbahagyn�m azt a borzaszt� l�tyit?

- Arlyn, ezt m�r megbesz�lt�k. K�rlek.

- De mi�rt? - makacskodott durc�san �sszefonva a karjait a mellei el�tt, mint egy kisl�ny.

- Tudod, j�l, hogy mi�rt! - �llt fel Sela is - Arlyn, tudod, hogy mi t�rt�nne, ha nem inn�d.

- De gy�l�l�m, hogy innom kell azt a borzadv�nyt. Gy�l�l�k f�ggni b�rmit�l is! Most mennyivel lenne rosszabb az �llapotom? - r�ntotta meg a v�ll�t nemt�r�d�m st�lusban.

- Sokkal. Arlyn, nem akarlak elvesz�teni, �rtsd m�r meg!

- De... - szorultak �k�lbe a kezei, majd f�ls�rt�en felkacagott - A legviccesebb az eg�szben, hogy iszom ezt a szart, ami elm�letileg megakad�lyozza, hogy teljesen becsavarodjak, de azt nem engeditek, hogy magamnak f�zzem, mert ahhoz t�ls�gosan �r�ltnek tartotok, �s "f�ltek" t�le, hogy kihagyok hozz�val�kat! Ez r�hej! - j�rta k�rbe a szob�t tekintet�t a falakon j�ratva.

- Megf�zzem neked ink�bb �n?

- A Nagy�r nem engedi. Pitonnak adta ki a feladatot, mert � a legk�pzettebb b�jitalf�z�sb�l, nem eml�kszel r�? - vetette oda undorodva.

- Vagy csak szereti az ir�ni�t.

- Mi? - kapta oda a fej�t �lmodoz� tekintettel. A heves �rzelmek sosem tettek j�t az �llapot�nak.

- Semmi, cica, semmi. Menj a l�tyid�rt. �n megyek, �s napnyugt�ig elfoglalom magam.

Arlyn csak biccentett, �s tov�bbra is �lmodoz� tekintettel kis�t�lt, hogy lefel� vegye �tj�t a pinc�k fel�.

Sela is elt�nt a szob�b�l.

Sela napnyugtakor l�pett be Martin szob�j�ba. Minden narancss�rg�s sz�nben pomp�zott. Els� r�n�z�sre nem l�tta a f�rfit, de tudta, hogy bent van.

- Mit akarsz? - k�rdezte a f�rfi a sarokb�l, ahol az egyik fotelban �lt az egyre ny�l� �rny�kok k�z�tt.

- Csak ben�ztem. M�r nem is szabad �rdekl�dn�m a p�rtfogoltam �llapot�r�l? - l�pett mell�.

Martin r�viden �s f�radtan felnevetett - Na persze... Mi�rt van az az �rz�sem, hogy nem ez az igazi okod?

- Nem tudom - guggolt le, hogy egy szintbe ker�lhessen a f�rfival - Mi�rt?

- Honnan tudjam, hogy mik a val�di c�ljaid? Nem l�tok a fejedbe - n�zett r�.

- Milyen k�r, nem igaz? - vigyorodott el.

- Nem vagyok biztos benne, hogy j� lenne az nekem.

- Mert?

- Ki tudja, milyen �r�lt eszm�ket, eml�keket �s gondolatokat tal�ln�k ott?

Felnevetett - Szeretn�d te azt tudni. Akkor esetleg tudn�l is valamit a Dave-vel t�rt�ntekr�l. Vagy, amik veled t�rt�nn�nek, amiket tervezek megtenni veled, vagy vele... komolyan nem v�gysz r�? - n�zett m�lyen a szem�be.

- Mi�rt k�nzol ezzel? - s�hajtott f�radtan, ujjaival sajg� hal�nt�k�t massz�rozva.

- Mert �lvezem? - tette fel a k�lt�i k�rd�st, majd fel is nevetett.

- Kegyetlen vagy - ejtette a karf�ra a kez�t.

- Ugyan... tiszt�ban vagyok vele - fel�llt �s lehajolt a f�rfi f�le mell� - M�gis velem j�rt�l a legjobban. A t�bbi hal�lfal� kezei k�zt m�r r�g k�nl�dn�l.

- Milyen kedves t�led, hogy fizikailag nem k�nzol... egyel�re - ford�totta fel� a fej�t.

- �gy nem lenne �lvezetes a dolog.

Mart csak el�re fordult �s f�radtan lehunyta a szem�t. - Dave hogy reag�lt?

Sela elmosolyodott - �szinte leszek hozz�d Mart. Em�szti, de hajlik r�. Tudod, mi az �rdekes? - simult a v�ll�hoz - Azt hittem, hogy veled lesz k�nnyebb dolgom.

- Ennyire k�nnyen kaphat�nak tartasz? - k�rdezte m�g mindig lehunyt szemekkel.

- Ezek szerint... - f�jtatta szinte a f�rfi nyak�ba.

- Mi�rt akarsz engem, Sela? Hogy m�g jobban f�jjon ez az eg�sz? - nyitotta ki szomor�an csillog� z�ld szemeit, de nem n�zett a n�re, aki a nyak�n pulz�l� �t�er�t n�zte, ami besz�d k�zben kit�remkedett.

- F�jjon? Mi f�j Martin?

- Az eg�sz helyzet, amibe beler�ngattatok.

- Azt hiszem, nem fogod fel teljesen, hogy mi folyik itt. Martin itt �letekr�l van sz�. �s el kell, hogy szomor�tsalak, nem a j� oldalra ker�lt�l. �s az, hogy "akarlak", miben befoly�soln�, hm? Mi�rt f�jna jobban? Hisz semmilyen �rzelem nem k�t hozz�m, nem?

Martin hirtelen ragadta meg �s r�ntott egyet Sela tincsein a tark�j�n�l. - Hadd legyek m�r n�ha egy kicsit �nz� is, ha m�r �gyis a rosszat akarj�tok kihozni bel�lem! - sziszegte - Tudom nagyon j�l, hogy az �n �letem itt semmit sem �r, csak a j�t�kod vagyok, ki tudja meddig. Tal�n addig, am�g az az �r�lt meg nem parancsolja, hogy ny�rj ki, hidegv�rrel. Tal�n az lenne a legjobb. Megsp�roln�l egy csom� verejt�ket, �s felesleges bajl�d�st - �jabbat f�jdalmasat r�ntott a haj�n - De j�l figyelj r�m! Soha nem fogok k�ny�r�gni az �letem�rt!

- Csod�lkoztam volna, ha azt teszed - n�zett m�lyen a z�ld szemekbe - Igen, a j�t�kszerem vagy, �s igen a Nagy�r b�rmikor meg�lethetne. De azt hiszem m�g mindig nem vagy azzal tiszt�ban, hogy ki is vagyok �n, �s milyen poz�ci�t foglalok itt el.

- Akkor magyar�zd el! - eresztette el a haj�t, �s sz�rakozottan v�gigsim�tott k�zfej�vel a n� felkarj�n miel�tt �jra a karf�n pihentette volna.

- J�l van – mondta majd le�lt vele szemben egy m�sik fotelba - A var�zsvil�g �s a ti vil�gotok el�g r�g�ta l�tezik p�rhuzamosan egym�s mellett. A mi vil�gunkban valamivel t�bb a hatalom, mint a tietekben, sokkal t�bbet tehet�nk mi meg, mint az emberek. K�zt�nk is d�lnak h�bor�k, de ezek sokkal v�resebbek, komolyabbak, mint az emberek kis csetepat�i. Mi�rt? Mert az emberi vil�g soha nem r�nthatn� mag�val a mi vil�gunkat, de a mi vil�gunk mindent k�pes elpuszt�tani. Voldemort olyan hatalomra tett szert, amit soha senki azel�tt. Tejhatalmat akar a k�t vil�g felett �s halhatatlans�got. Ehhez b�rmilyen eszk�zt megragad. A szervezete, vagyis mi, el�gg� ki�p�tett �s kem�ny. Itt nincsenek �rzelmek. Nincsenek bar�ts�gok, itt csak �rul�s van �s harc a hatalom�rt. �n azon bels� k�r egyik tagja vagyok, akik mindenr�l tudnak �s a m�sodik legfontosabb szem�ly a Nagy�r ut�n. A m�sik tag Arlyn. Nem vagyunk t�bben - el�rehajolt, hogy k�zvetlen k�zelr�l n�zhessen Mart szemeibe - Ha a Nagy�r meg is akarna �lni, �n meg tudn�m "v�t�zni". Nekem k�sz�nheted, hogy egy�ltal�n �letben vagy. �gy is-�gy is...elker�lt�l volna otthonr�l. A k�l�nbs�g csak annyi, hogy m�g �lsz. Ne becs�lj le. Ne hidd, hogy csak valami fanatikus szuka vagyok, aki egy bottal hadon�szik.

Martin komolyan f�rk�szte a n� szemeit. Nem sz�m�tott ekkora �szintes�gre. Mindenesetre most m�r p�r dolog a hely�re ker�lt benne. - De te sem akad�lyozhatod meg, ha meg akar �letni. Ahogy eln�ztem, nem sz�vleli az engedetlens�get.

- Val�ban nem. De ha �gyesen t�lalod a dolgokat, akkor majdnem mindent el�rhetsz. Ez a k�l�nbs�g k�ztem �s a t�bbi hal�lfal� k�z�tt. A logika. A t�bbiek vakon im�dj�k a Nagyurat, teljes�tik a parancsait a kudarcaik�rt meg a bocs�natuk�rt esedeznek. Undor�t�. Ha l�tt�l m�r sz�nalmasabbat, mint egy embert a nyomor�s�gos �let��rt k�ny�r�gni... Mi viszont Arlynnal mindig is m�sk�nt l�ttuk, kezelt�k ezt a helyzetet, a Nagyurat. Ameddig �n vigy�zok r�d, nem sok mindent�l kell tartanod. De ha nem azt teszed, amit javaslok, akkor komoly,    nagyon     komoly bajba ker�lhetsz.

- Vegyem ezt �gy, mint egy ultim�tumot? Az �letem�rt cser�be engedelmeskedjek neked? - h�zta �ssze a szemeit kicsit.

- A te �leted, �gy �leted meg magad, ahogy akarod. Nem v�rok el t�led engedelmess�get, nem ez�rt vagy velem. Az�rt vagy itt, mert olyan vagy amilyen.

Erre felszaladt a szem�ld�ke �s k�rd�n n�zett a n�re.

- K�rdezd.

- Az utols� mondatodat elmagyar�zn�d?

- Nem. Ha nem t�nt volna fel, n� vagyok �s, mint ilyen rejt�lyes l�ny - mosolyodott el f�loldalasan.

Martin sz�ja is egy f�lmosolyra r�ndult, �s csak figyelte a n�t, �ll�t ujjaival kit�masztva.

- Nos... kiel�g�tettem a k�v�ncsis�godat?

- � igen. K�sz�n�m az �szintes�ged - biccentett egy kicsit, mosoly�t valamivel sz�lesebbre h�zva, �s lust�n csillog� szemmel n�zett r�.

- J�l van. Akkor most hagylak is. Nyilv�n lassan a pokolba k�v�nsz - mosolyodott el utalva r�, hogy �lland�an a f�rfi nyak�ra j�r.

- Hm. Most �pp nem.

- �pp nem? - k�rdezett vissza - Ez mit akar jelenteni?

- Ha nem t�nt volna fel, f�rfi vagyok, �s mint ilyen, ugyancsak megtartja mag�nak az okai egy r�sz�t...

- De ismer�s mondatszerkezet...

- Gyorsan tanulok - vonta meg a v�ll�t. �rezte, hogy kezd felold�dni, hogy kezd kicsit mindent kev�sb� bor�san l�tni. Meg merte volna kock�ztatni, hogy nem is olyan rossz Sela-val besz�lgetni.

- �s ezt eddig el�vigy�zatosan j�l titkoltad el�lem. Hmmm... cseles - hunyor�tott r� a n�.

- Te sem j�tszol ny�lt lapokkal, nem igaz? - dobolt p�rat ujjaival a kopott karf�n.

- Egy hal�lfal�t�l az ellenkez�j�t ne is v�rd el. F�leg egy n�i hal�lfal�t�l. �s v�gk�pp ne t�lem - nyalta meg az ajkait.

- Nem is v�rtam el ezt - f�szkel�d�tt kicsit a fotelban - Mindenkinek megvannak a saj�t titkai �s fegyverei - h�zta v�gig az ujjait saj�t als�ajk�n elm�l�zva.

- Abban biztos vagyok - pillantott r� a f�rfira, hogy p�r pillanat m�lva ig�z� tekintete tovalebbenjen a szoba fal�t szeml�lve.

- Hm. Tudod, mire j�ttem r�? - k�rdezte p�r perc m�lva, lassan v�gigm�rve a n�t, kezeit laz�n �sszekulcsolva az �l�ben, a karf�kra t�masztva k�ny�keit.

- Mire?

- Hogy nem vagy te olyan kem�ny, mint amilyennek mutatod.

Sela csak elmosolyodott. Mart kezdett bel�l�tni, de ezt most valahogy nem b�nta. N�m�n figyelte a f�rfit nagy barna szemeivel.

- Ez meglepett az elej�n. Mikor megcs�kolt�l... furcsa pillanat volt.

- De nem ellenkezt�l - mondta, mik�zben egy laza mozdulattal v�gigfuttatta k�z�ps� ujj�t a kulcscsontjain.

- Nem. Be kell hogy valljam, egy pillanatra elvar�zsolt�l - k�vette a tekintet�vel a mozdulatot.

- Nocsak, a p�lc�m n�lk�l is k�pes vagyok ilyenekre? - mosolyodott el.

- �gy t�nik... De tudom, hogy �rezted, hogy k�v�nlak.

- K�v�nt�l? - k�rdezett vissza, mintha semmir�l se tudna.

- Ne j�tszd meg magad, Sela - mosolyodott el mindentud�an.

- Sosem tenn�k ilyesmit - harapta be az als�ajk�t.

- Igaz�n? Akkor mi�rt tagadod le? - sim�tott v�gig a t�rd�t�l a combj�ig ujjbegyeivel Martin a nadr�gj�n.

- �n tagadni? Ugyan, miket ki nem n�zel bel�lem - vetette keresztbe a l�bait hossz� fekete szokny�j�ban. A fekete anyagba belevesztek a finom csipkemint�zatok.

Hirtelen hajolt k�zel a f�rfihoz - Ha beismern�m, az tetszene �nmagadnak, nem igaz? - k�rdezte egy f�lmosoly k�s�ret�ben.

- Nem nekem kell tetszenie a dolognak, hanem annak, akit megk�v�nok. Ez esetben t�ged - v�laszolta s�t�ten csillog� pillant�ssal.

- Most is hajt t�ged ut�nam a v�gy, Martin?

- Szerinted?

- K�rd�seket az�rt teszek fel, mert v�laszt v�rok r�juk.

- �n meg az�rt k�rdezek vissza, hogy kiker�ljem a v�laszad�st.

- Engem akarsz kij�tszani? Ahhoz m�g gyakorolnod kell - suttogta, �gyhogy Martinnak k�zelebb kellett hozz� h�z�dnia, ha hallani akarta a v�laszait.

Martin figyelmen k�v�l hagyta a v�laszt, �s eddig laz�n keresztbe tett l�b�t lerakta a f�ldre. - Nagyon j�l tudod magadr�l, Sela, hogy vonz� �s okos n� vagy az �r�lts�ged mellett. Felesleges b�kolnom.

- Az �r�lts�gem mellett? Tudtam, hogy Arlyn rossz hat�ssal lesz r�m... - mosolyodott el �desen a megjegyz�sen, majd felpillantott a f�rfire. Hossz�, kecses nyak�t finom �vbe fesz�tette a mozdulat k�zben.

- Nem kifejezetten Arlynra gondoltam. De t�nyleg... � igaz�b�l is �r�lt, nem?

- Igen, az.

- �s ez t�ged nem tasz�t? Nem ijeszt meg? Nem f�lsz t�le, hogy b�rmikor kisz�m�thatatlann� v�lhat, �s meg�lhet b�rkit? Ak�r t�ged is?

- Nem. � az egyetlen, akiben a v�gletekig megb�zom. Ez tal�n neked is felt�nt.

- Felt�nt. Csak nem tudom �sszeegyeztetni a bizalmat �s az �r�lts�get. Mindig ilyen volt?

- �n mindig is ilyennek ismertem.

- �s mi�ta ismered?

- El�g r�g�ta.

- �s ha megk�rdezhetem, mi�ta vagytok ti szeret�k? - nyalta meg a sz�ja sark�t Mart.

- Ennyire �rdekel a t�ma? - k�rdezte �szrev�v�n a mozdulatot.

- �pp pr�b�llak jobban meg�rteni.

- El�g r�g�ta, majdnem olyan r�g, ami�ta ismerj�k egym�st - gondolt vissza a m�ltra Sela, mik�zben ujjaival finoman dobolt a f�le m�g�tti b�rfel�leten.

- �s hogy kezd�d�tt? - mosolyodott el. Gondolta, kihaszn�lja, ha m�r ilyen k�zl�keny hangulatban van a n�.

- Minden f�rfit beind�t, ha k�t n�re gondol?

- A t�bbs�get biztosan - vonta meg a v�ll�t.

- Vagyis te kiv�tel vagy?

- Nem. A nagyt�bbs�ggel vagyok - vigyorodott el.

- Mire gondoltok olyankor? Hm? Hogy j� lenne csatlakozni? Vagy csak n�zni?

- Mikor hogy. Az att�l f�gg, hogy milyen az ember hangulata. De biztos vagyok benne, hogy p�ld�ul Dave fej�ben megfordult, hogy csatlakozzon, mikor l�tott titeket - vonta meg a v�ll�t - �n n�zni is szeretem.

- Vagyis, m�r megtetted?

- Meg – biccentett - Nem ti vagytok az els�k - hunyor�tott mosolyogva.

- Ezt vegyem c�lz�snak?

Sela kezdte unni ezt az �ll� helyzetet. Nem v�rt v�laszt, hanem ism�t beharapta az als�ajk�t �s csillog� szemekkel n�zett a f�rfire.

- Gyere ide - k�rte Mart halkan egyik kez�t ny�jtva a n� fel�, mikor l�tta megv�ltozni a tekintet�t.

A n� kiegyenesedett �lt�ben, mintha visszakozna, de azt�n k�zelebb h�z�dott Martinhoz, m�gnem macska m�dj�ra t�rleszkedett hozz�.

Martin megsimogatta az arc�t, majd a kez�n�l fogva lovagl� �l�sben az �l�be h�zta a n�t, sz� n�lk�l figyelve az arc�t. - Akarsz engem? - k�rdezte kicsit elm�ly�lt hangon.

- Te v�gysz r�m? - k�rdezett vissza.

- Igen - sim�tott v�gig a h�t�n - Nem is tudn�m letagadni - vezette a m�g mindig fogva tartott jobbj�t az �gy�k�hoz.

Sela nem felelt, hanem csak kicsit megszor�totta az alatta �l� cs�p�j�t, majd feljebb helyezkedett. Tudta, hogy ingerli Martot ez a mozdulat, ez�rt le nem vette volna r�la a tekintet�t. L�tni akarta a reakci�j�t.

A f�rfi tov�bbra is a szem�be n�zve, s�t�tz�lden csillog� v�gyakoz� tekintettel emelte meg kicsit a fej�t, ahogy hangtalanul felny�g�tt, �s a fenek�n�l fogva m�g k�zelebb h�zta mag�hoz Sela-t.

Lehajolt hozz�, m�gnem leheletnyi t�vols�g v�lasztotta csak el a m�sik ajkait�l. Lassan �s finoman nyalt v�gig Mart als�ajk�n, majd ut�na �vatosan bele is harapott.

A f�rfi megborzongott, �s egyik kez�t elv�ve a form�s fen�kr�l, megfogta Sela arc�t, megsimogatva azt, majd hat�rozottan vette birtokba az ajkait ugyancsak v�gignyalva az als� ajk�n, hogy bel�p�st k�rjen a nyelv�nek, amit meg is kapott. �rz�kien cs�kolta egyre jobban elm�ly�tve a cs�kot.

Sela kezei elkezdt�k bej�rni �rz�ki �tjukat Martin test�n. �rezte, ahogy a f�rfi teste remeg a keze alatt, mik�zben k�jesen a sz�j�ba ny�g. Jobb keze megtal�lta Mart tork�t �s vad cs�kjaik k�zben, amit id�nk�nt lelass�tott, fog�st tal�lt rajta �s finom szor�t�s al� helyezte a fel�letet. Arlyn kifejezetten im�dta, ha ezt csin�lta vele.

Mart elhal�n felny�g�tt. �rezte, hogy �jabb adag v�r z�dul az �gy�k�ba az izgalomt�l, ami hirtelen el�nt�tte a finom szor�t�s hat�s�ra.

Sela bal keze elkezdett lefel� kalandozni. V�g�l p�r k�nz� pillanat ut�n el�rte Martin �gy�k�t. Ujjai lassan t�ncoltak r� a l�nyegre, hogy hamarosan er�s�dj�n rajta a fog�sa... �m Sela hirtelen r�ntotta el a kez�t, mik�zben elszakadva Martin ajkait�l felszisszent.

- Mi az? - k�rdezte kicsit szapor�bban v�ve a leveg�t, k�rd�n n�zve a n�re.

- A francba - k�romkodta el mag�t, mik�zben felt�rte hossz� ujj� fels�je ujj�t, l�that�v� t�ve az alkarj�ra tetov�lt hal�lfejes k�gy�t - Mennem kell.

Martin f�jtatott egyet, tekintet�t a h�v�st�l most az �g�v�r�s �s a fekete sz�neiben mocorg� tetov�l�sra szegezve - Akkor menj. Nem v�rathatod meg. Tal�n jobb is.

A f�rfi utols� mondata rosszul esett Sel�nak �s ez most ki is �lt az arc�ra. Azonban p�r pillanat m�lva ism�t megkem�nyedtek a von�sai, majd lesz�llt a f�rfir�l. Leh�zta a ruh�ja ujj�t, �s rendbe szedte mag�t, majd sz� n�lk�l l�pett ki a folyos�ra. A kellet�n�l kicsit nagyobb er�vel csukta be maga m�g�tt az ajt�t.

Martin m�lyeket l�legezve pr�b�lt lenyugodni. Ismerte mag�t. Ut�lta a t�nyt, de kezdett nagyon tetszeni neki a n�. Rem�nykedett benne, hogy csak addig fog ez tartani, am�g meg nem szerzi mag�nak. Elgondolkodva �ld�g�lt tov�bb a szob�ban.

A gy�l�s, ami elr�ngatta Sela-t t�bb �r�n kereszt�l tartott �s csak a bennfentesek egy sz�k csoportj�nak sz�lt, de a n� eg�sz m�shol j�rt. Mikor v�gre elszabadult kuty�ul �rezte mag�t. A szob�j�ban m�g sok�ig nem tudott elaludni. Ink�bb az ablak�ban �lve b�multa a teliholdat �s azon r�g�dott, hogy mit is m�vel.

K�vetkez� fejezet

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s