Megd�gl�tt baglyok…

1. fejezet – �lom vagy val�s�g?

Messzel �s Zizivel p�rg�tt-forgott a vil�g. P�r pillanat m�lva egy piros perzsasz�nyeggel bor�tott k�padl�ra �rkeztek. Mesmer elvesztve egyens�ly�t h�traesett, mag�val r�ntva bar�tn�j�t is.

-         �risten! Mi ez m�r megint?!? �pp hogy csak hozz� �rtem a p�link�s�veghez… - jajdult fel a l�ny.

-         Anita, att�l is lehet valaki rosszul, ha csak megfogja a pi�t? – sir�nkozott Zizi.

-         �gy t�nik – felelte bar�tn�je �s nagy nehezen fel�lt.

-         Ugye nem megint valami vonaton vagyunk? – k�rdezte Zita, �m v�laszt nem kapott. Kis id�vel k�s�bb, mikor m�r � is feltorn�zta mag�t, megtudta mi�rt. Halk sikolyt hallatott az �mulatt�l.

Roxfort tan�ri kara n�zett r�juk vissza teljes l�tsz�mban. Feleszm�lni sem volt idej�k, mikor m�sik k�t alak huppant le mell�j�k.

-         Poli! Johnny! – d�bbentek meg a felismer�st�l.

A k�t sr�c ugyan�gy, mint a k�l�n�s �lomban, punk szerel�sben �rkezett, s mikor �szrevett�k, kik mell� vet�dtek, �k is felki�ltottak:

      - Mesmer! Zizi!

      - Benne voltatok az �lmunkban! – ord�tottak mind a n�gyen egyszerre. Tekintet�k egym�sr�l a fekete tal�ros f�rfira esett, akinek sz�ja �jra �s �jra g�nyos f�lmosolyra h�z�dott, kit�rni k�sz�l� cinikus nevet�s�t visszafojtva.

- Igazgat� �r, biztos, hogy �k azok? – k�rdezte egy szigor� arc� n�, megszak�tva a n�gyesfogat d�bbenete okozta csendet.

- Igen Minerva, semmi k�ts�g – mondta �s f�lhold alak� szem�vege m�g�l r�mosolygott a megszeppent t�rsas�gra.

- Ez nem lehet igaz!!! Egy �jabb idi�ta �lomba cs�ppent�nk? – k�rdezte Mes, meger�s�t�st v�rva bar�tn�j�t�l �s a k�t punkt�l.

- Ezek ut�n t�nyleg k�rem a telefonsz�motokat, m�g a v�g�n �jra fel�bred�nk – tette hozz� a l�nyokra kacsintva Poli.

- Eln�z�st, hogy megzavarom a b�jcsevelyt, de nem t�rhetn�nk a l�nyegre? – l�pett ki fenyeget�en a k�rb�l a talpig feket�ben l�v� var�zsl�.

- V�rjuk a magyar�zatot Bo… - a k�t l�ny �s a f�rfi, fenyeget�en meredtek r� - vagyis Piton professzor! – fejezte be elfojtott indulattal a sz�sz�ty�r fi�.

- Nos, ahogy l�tj�tok a Roxfort Var�zsl�- �s Boszork�nyk�pz� Szakiskol�ban vagytok, ami az elk�vetkez� �vekben otthont ny�jt sz�motokra – kezdte el kelletlen�l monol�gj�t Piton, v�gig hordozva tekintet�t a fiatalokon.

- Tess�k?!? – sz�k�tt ki egyszerre bel�l�k a k�rd�s.

- Ahogy mondtam. Ez most val�s�g – mondta gondosan kiemelve a l�nyeget.

- A jelenben vagytok, de egy m�sik dimenzi�ban – folytatta Dumbledore professzor – Eddig �gy tudtuk, hogy a mi vil�gunkon k�v�l nem l�teznek var�zsl�k, illetve boszork�nyok, de t�vedt�nk. A M�gia�gyi Miniszt�riumot siker�lt a lehet� legjobban �sszezavarnotok. Rengeteg jelent�s �rkezett, hogy egy m�sik vil�gban var�zsl�sok folynak. El�sz�r azt hitt�k, hogy t�ved�s, ut�na, azt hogy valaki k�z�l�nk haszn�lta a dimenzi�kapukat, de v�g�l r� kellett d�bbenn�nk a leglehetetlenebb dologra: tudtunkon k�v�l sz�letett n�gy m�gikus k�pess�g� gyermek egy m�sik vil�gban. Hossz� ideig figyelt�nk titeket, �s �gy d�nt�tt�nk, nem hagyjuk veszni a var�zser�t�ket.

- Mif�le var�zser�r�l besz�l professzor �r? – k�rdezte Johnny, t�le szokatlanul illedelmes hangnemben.

- Biztosan felt�nt nektek n�h�ny furcsas�g, mikor d�h�sek voltatok vagy f�ltetek.

- Az is besz�m�t, mikor siker�lt a f��t egyik v�g�b�l a m�sikba �tk�pn�m? – vigyorgott Poli.

- Nem, �n nem ilyesmire gondoltam – mosolygott eln�z�en az igazgat�.

- Dumbledore professzor, m�g mindig azt hiszi, hogy �k azok? Csak n�zzen r�juk! �s hozz� m�g amilyen szemtelenek – sz�lt k�zbe Piton fagyosan �s len�z�en, a t�bbi tan�r f�lig egyet�rtett vele.

- Perselus, csillapodj. �k azok, az �letemet is fel mern�m tenni r�.

- Az igazgat� bizony�ra olyasmire gondolt – mondta Zizi Poli fel� fordulva – mikor egyszer kialudt az utcai l�mpai mellett�nk. Eml�kszel Mes?

- Hogy is felejthetn�m el? Hiszen az els� tal�lkoz�sunk r�gt�n �gy indult.

- Tudom mi a t�ma… Csak ez az eg�sz… olyan abszurd - vallotta be a fi� alig hallhat�an.

- Miel�tt b�rmihez is hozz�kezden�nk, v�laszt�s el� �ll�talak titeket – sz�lt k�zbe Dumbledore – Mivel mindannyian nagykor�ak vagytok, kiv�ve Miss Kov�csot, aki m�g fejl�d�sben l�v� szervezet, (Mes duzzogva �sszeh�zta a szem�ld�k�t, m�g Zizi alig b�rta visszafojtani a kit�rni k�sz�l� kuncog�s�t.) nem k�nyszer�thetlek titeket, hogy itt maradjatok. D�nthettek: vagy visszamentek a vil�gotokba �s egy b�b�jjal m�dos�tjuk az eml�kezeteteket, vagy itt maradtok �s elv�gzitek az iskol�t.

- Term�szetes, hogy az ut�bbit v�lasszuk. Ez nem t�ma – v�gta r� azonnal a k�t l�ny, szinte egyszerre.

- Ekkora bulit �n sem hagyhatok ki – mosolygott r�juk Johnny. Minden szemp�r a m�sik punk fi�ra szegez�d�tt.

- H�t… Mit is mondhatn�k? Meg is �ln�tek, ha felr�gn�m a j�v�t�ket. Johnnynak igaza van, biztos j� buli lesz – csatlakozott. Zizi �s Mes majdnem felsik�tottak �r�m�kben, hiszen egy �ri�si �lmuk teljes�lt ezzel.

- Nos, nincs is m�s h�tra, mint a beoszt�si cerem�nia. – folytatta mosolyogva az igazgat�. A tan�rok egyt�l egyig a falhoz �lltak, szabad utat engedve a s�mlira elhelyezett Teszlek S�veghez.

- Nem a nagyteremben zajlik a beoszt�s? – k�rdezte Zizz �rtetlen�l.

- De, csak ez egy kiv�teles helyzet. Szerintem nektek is jobb, ha feln�ttk�nt nem az els�s g�ly�kkal egy�tt vonultok be – v�laszolta McGalagony professzor – Amelyikk�t�knek kimondom a nev�t, az �lj�n le a sz�kre. Fej�re rakom a s�veget, ami megmondja, hogy melyik h�zba fog ker�lni.

- Anita Kov�cs.

Mesben megfagyott a v�r �s k�ts�gbeesetten a bar�tn�j�re pislantott. Maga sem tudta hogy, de fel�llt �s helyet foglalt a s�mlin. Nem volt k�rd�s sz�m�ra, hogy hova akar ker�lni: a Mardek�rba. Ahogy a s�veg a fej�re ker�lt, az szinte azonnal elki�ltotta mag�t: Mardek�r. A l�ny megk�nnyebb�lve huppant vissza a t�bbiek mell�. Zizi b�szk�n �t�lelte �s megpuszilta a feje b�bj�t.

- Maxwell Sheffield – hangzott a k�vetkez� n�v.

Poli l�tsz�lagos nyugalommal helyezkedett el a sz�kben.

-         Ugye nem harapja le a fejemet, ez a Megteszlek iz�… - k�rdezte suttogva.

-         Te olyan h�lye vagy! – vigyorgott Zizi. A fi� viszonozta a gesztust, majd hagyta, hogy a s�veg a fej�re ker�lj�n.

-         Szerintetek gonosz vagyok? – k�rdezte Mesmer kiskutyan�z�ssel.

-         Ezt meg honnan a fen�b�l veszed? – h�zta fel szem�ld�k�t bar�tn�je.

-         Onnan, hogy le se �ltem de m�r kiab�lta az az iz�, hogy Mardek�r…

-         Jaj, ne csin�ld m�r! Csak r�d kell n�zni! Ki tudna ennek a n�z�snek ellen�llni? – Zizi arc�n �tsuhant egy biztat� mosoly.

-         Annyira vagy gonosz, mint amennyire a Zizi ijeszt� – jegyezte meg g�nyosan Johnny. Mes j�t nevetett bar�tn�je arckifejez�s�n, aki szemeivel majdhogynem led�fte a fi�t.

A s�veg r�vid gondolkoz�s ut�n a Mardek�r nev�t harsogta. Poli el�gedetten d�rzs�lgette kezeit �s �lt le Anita mell�. Piton arca idegesnek l�tszott, ami nem is csoda, hiszen a legkev�sb� sem akarta a szemtelen punk fi�t saj�t h�z�ban l�tni.

- Niles Davis.

Johnny k�vetve az el�z� k�t p�ld�t le�lt a sz�kre �s v�rta a fej�re helyezett s�veg v�lasz�t. N�h�ny lass� perc ut�n ki is der�lt, hogy a Mardek�rosok �jabb taggal gazdagodnak. Piton egyre fesz�ltebben n�zte a n�gyesfogatot.

- Zita Ol�h – hangzott az utols� n�v.

Mesmer megszor�totta bar�tn�je bal karj�t, akinek sz�ve a tork�ban dobogott. Zizi idegesen fel�llt �s le�lt a s�mlira. A s�veg hirtelen hangosan megsz�lalt, amit�l a l�ny majdnem sz�vrohamot kapott.

-         Hova is rakjalak? Nagyon neh�z a d�nt�s. Van itt �sz el�g �s b�tors�g, de ravaszs�gb�l sincs hi�ny. Griffend�l vagy Mardek�r? Melyik a megfelel�bb h�z?

-         Csak ne a Griffend�lbe! Csak ne a Griffend�lbe! – suttogta, becsukott szemekkel Zizi.

-         Ne a Griffend�lbe? Pedig ott nagyon sokra vihetn�d! Megvan minden k�pess�ged, ami sz�ks�ges. De nem? J�l meggondoltad? H�t akkor legyen a Mardek�r! – az utols� sz�t m�r a jelenl�v�k is hallhatt�k. Zizz sz�z wattos vigyorral borult bar�tn�je nyak�ba.

Piton gondterhelten v�gigh�zta kezeit az arc�n �s j�vend�beli di�kjaira sand�tott.

- Atya�risten! – tekintete mindenn�l t�bbet sejtetett.

-         Perselus, akkor tudja, mi a dolga – l�pett mell� az �sz haj� var�zsl� – Nem mindennapi, hogy mind a n�gy�k egyt�l egyig, az �n h�z�ba ker�lt!

-         H�t nem – v�laszolta olyan �br�zattal, mintha saj�t temet�s�n lenne.

-         M�g aj�nd�kozzatok meg p�r perc figyelemmel, azt�n mehettek! – fordult a t�rsas�ghoz Dumbledore – Sz�val most m�r mindannyian a Roxfort tanul�i vagytok, ez�rt a h�zirend r�tok is �rv�nyes, hi�ba vagytok „feln�ttek”. A Tiltott Rengeteget tan�ri k�s�ret n�lk�l nem l�togathatj�tok illetve este kilenc ut�n tilos a k�rleteteken k�v�l tart�zkodnotok. A mai nap m�g egy-egy k�l�n szob�ban helyez�nk el titeket, mivel hogy n�mi nem� b�b�jjal t�g�tanunk kell a Mardek�rosok k�rlet�t. Az oktat�s a korotokra tekintve, teljesen speci�lisan fog zajlani, de err�l majd holnap b�vebben besz�molok. Most menjetek �s pihenjetek. Piton professzor �r, a h�zvezet� tan�rotok �r�mmel vezet el titeket a szob�tokhoz. Ha b�rmi k�rd�setek lenne, b�tran forduljatok hozz�m vagy a professzor �rhoz – szemei der�sen csillogtak a f�lhold alak� szem�veg m�g�l.

Piton megsemmis�lten n�zte, ahogy tan�rkoll�g�i megk�nnyebb�lve hagyt�k egyed�l Dumbledore-ral �s az elvetem�lt n�gy �rd�gfi�k�val. Sok�rt nem adta volna, ha most � neki lenne r�m�lma, amib�l hamarosan fel�bredne �s folytatn� j�l megszokott �let�t. Nem tudta, csup�n sejtette, hogy mekkora f�ba v�gja a fejsz�j�t.

-         Na, Boa professzor! Hov� tov�bb? – k�rdezte Poli, mik�zben h�tba veregette a b�jitaltan tan�rt. Piton megvet� �s d�h�s tekintettel lefejtette mag�r�l a fi� karj�t.

-         Ha ez m�g egyszer el�fordul, 100 pontot vonok le a Mardek�rt�l. J�jjenek ut�nam – mondta fagyosan, majd kiviharzott az irod�b�l. A n�gy j�mad�r k�vette, s b�r Zizi�k nem b�rt�k, ha Poli bar�tjuk „leboaprofesszorozta” kedvenc�ket, most m�gis j�t nevettek a fi� besz�l�s�n.

 A folyos�kon haladva, �mulva figyelt�k a mozg� �s besz�l� festm�nyeket �s k�s�rteteket. Egy szellem �tsuhant Johnnyn, aki majdnem �nk�v�leti �llapotba ker�lt az �lm�nyt�l. N�h�ny perc f�raszt� s�ta ut�n a fojtogat� szag� pincefolyos� egyik ajtaj�n�l Piton megtorpant.

-         Ugye ez nem azt jelenti, hogy mi itt fogunk aludni? – k�rdezte led�bbenten Poli a b�jital tan�rra meredve.

-         De pontosan azt jelenti. Nem szeretn�m, ha m�r az els� nap felfordul�st csin�ln�nak, ez�rt nagyon j�t tesz maguknak, ha a k�zelemben maradnak – g�nyos f�lmosolyra h�zta a sz�j�t, amit�l a k�t l�ny majdnem elal�lt.

-         Mi nem ellenkez�nk professzor �r – jelentette ki m�lyet s�hajtva Mes.

-         Nem-nem. �n�k nem itt lesznek, ne is rem�nykedjenek…

-         De Piton professzor �r, k�rem...- a l�ny megpr�b�lta leger�sebb fegyver�t bevetni: a kiskutyan�z�st.

-         Nem. Hi�ba n�z �gy r�m… - ellenkezett a f�rfi, b�r nem volt valami meggy�z� – Az k�ne m�g, hogy n�gyesben itt randal�rozzanak…

-         Tan�r �r, k�rem… h�t nincs sz�ve? – a kiskutyan�z�s egyre csak fokoz�dott �s Piton m�r alig tudta tartani mag�t, f�leg mikor Zizi is beseg�tett bar�tn�j�nek.

-         Rendben, de nehogy azt higgy�k, hogy az�rt, mert meggy�ztek. Engem csakis az �sz�rvek gy�znek meg! Jobb lesz, ha itt maradnak, legal�bb mindenkit szemmel tudok tartani – mondta �s kinyitotta az egym�s melletti szob�k ajtaj�t. – Felk�ldetek n�mi enni �s innival�t. Megk�rem �n�ket, ne induljanak felfedez� k�r�tra a kast�lyban k�s�ret n�lk�l. Ez az �p�let tele van meglepet�sekkel.

-         Piton professzor, mi lesz a saj�t vil�gunkkal �s a csal�dunkkal? – k�rdezte Zizi, miel�tt a tan�r elslisszolhatott volna.

-         Ezt b�zz�k csak r�nk. A csal�djukat holnap d�lut�n megl�togathatj�k, de err�l majd b�vebben k�s�bb – azzal fogta mag�t �s elviharzott.

-         Na csajok, hogy aludjunk? Johnny Zizzel, �n pedig Messzel? – vigyorgott Poli.

-         Felejtsd el – v�laszolta Anita �s bar�tn�j�vel elfoglalva az egyik szob�t magukra z�rta az ajt�t. A szoba nagy �s vil�gos volt annak ellen�re, hogy az alagsorban volt. Bizony�ra ez is el volt b�v�lve, mint annyi minden a Roxfortban. �r�ltek, hogy k�t k�l�n �gy helyett egy nagy francia�gyat kaptak, hiszen szerettek egym�s mellett aludni �s �jszak�kat �tfecsegni. Persze akadtak olyanok, akik ezt f�lre�rtelmezt�k…

-         Egyszer�en nem tudom elhinni, hogy itt vagyunk! – huppant le az �gyra Zizi.

-         Rem�lem ez t�nyleg nem a pia hat�sa! – csatlakozott mell� bar�tn�je is.

-         Ez az eg�sz annyira zavaros. Vagy csak �n nem tudom feldolgozni? El�sz�r is az az �lom a bulin, amit Poli�k is �lmodtak, most meg ez? Nem �rtem.

-         T�nyleg �ssze-vissza van kusz�lva minden. De kit �rdekel, ha egyszer itt vagyunk?

-         Ja, ez a l�nyeg. L�ttad milyen fejet v�gott Piton, mikor kider�lt, hogy mind a n�gyen mardisok lett�nk? Nagyon husi volt!

-         Annyira cukor, ahogy megpr�b�lja el�adni a nagy �s kem�ny tan�r szerep�t. Im�dom.

-         �n is.

-         Te, miel�tt elfelejten�m: hogy a fen�be tudunk mi angolul besz�lni? – k�rdezte kicsit k�s�bb Mesmer.

-         Nem tudom, ez eddig fel se t�nt. Lehet, hogy egy b�b�j miatt… Ha m�g ezen is elkezdek gondolkodni, akkor mindj�rt felrobbanok!

-         Nyugi, ennyit nem �r meg. Majd megk�rdezz�k a profot.

-         Ja. Most eszembe jutott az els� tal�lkoz�sunk meg a l�mpa, ami pisl�kolva kialudt, mikor els�t�ltunk mellette – mondta a t�volba meredve Zizi.

-         Na �s a t�zi j�t�kra eml�kszel? – k�rdezte mosolyogva Mes.

-         Mikor mindenki k�z�mb�sen elhaladt mellette �s �gy t�nt, mintha csak mi l�tn�nk? Nagyon szupi volt. De nem jobban, mint a megd�gl�tt baglyok elm�let…

-         Most �gy ut�lag �n is csak nevetni tudok rajta: „Az�rt nem kapjuk meg Roxfortb�l a leveleinket, mert a baglyok nem b�rj�k a t�vols�got, �s �tk�zben megd�glenek.” M�g sok�ig elnosztalgi�zgattak �s besz�ltek a k�z�s �lm�nyeikr�l, m�g a f�rads�g �s az el�z� napi buli m�ly �lomba nem ringatta �ket.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s