- Hogy r�g nem voltam ilyen j�?! - horkantott fel a f�rfi mosolyogva.

- Igen... - lehelte lehunyva a szemeit, kicsit "tartva" Dave bossz�j�t�l, hogy ilyet mer�szelt neki mondani.

- Ez... - s�gta k�zvetlen k�zelr�l Martin f�l�be - ... mit akar jelenteni? - k�rdezte, mik�zben ujjai lassan felm�sztak a m�sik test�re.

Martin �jra megborzongott - Hogy... hogy... - nyelt egy nagyot. Dave k�zels�ge szinte fejbe v�gta.

- Igen? - hangzott el az �jabb balj�slat� suttog�ss� halkult k�rd�s, mik�zben a hossz� ujjak Mart gerinc�n araszoltak felfel�.

- Semmi... vedd �gy, hogy meg se sz�laltam - szuszogta �ntudatlanul �jra megmarkolva a leped�t.

- Nem, nem Mart, m�r kimondtad - mosolyodott el gonoszul.

- Mit akarsz csin�lni velem? - sand�tott h�tra r� hasalt�ban.

- Semmi k�l�n�set - csillant meg a szeme - Ha v�laszolsz...

- �s ha nem? - j�tszott most m�r egy kis bizonytalan mosoly a sz�ja sz�l�n.

- Jobb, ha v�laszolsz - v�jta a k�rmeit a f�rfi h�t�ba.

- K�l�nben? - provok�lta.

- Ne kezdj ki velem Martin! - mordult fel �s egy pillanat alatt az eml�tett f�l�tt termett, hogy �jra a nyak�t vegye c�lba egy er�teljes harap�ssal. Ez most nem �lvezetkelt�s c�lj�b�l t�rt�nt. Figyelmeztet�s volt.

- Azt hiszem j� ideje kikezdtem m�r veled! - ki�ltotta.

- Val�ban - v�gta a h�t�ra Martint.

- �s most mit csin�lsz? Sz�tszedsz? Meger�szakolsz? - t�masztotta ki a karjait Dave meleg mellkas�n ellenkez�s gyan�nt.

- Cafatk�kra szedlek - mosolyodott el �rd�gien Dave, majd megfogta Martin csukl�it �s elkezdte elh�zni a mellkas�t�l a kezeit.

Martin az ellenkez�sre koncentr�lt, tartotta mag�t.

- �s az f�jni fog? Milyen fegyverhez folyamodsz? Az �gyad alatt tartasz valami f�r�szt, vagy fil�z� k�st?

- Nem mindegy? Neked �gyis csak a v�geredm�ny sz�m�t - mondta, mik�zben v�gre siker�lt Mart kezeit az �gyhoz szegeznie.

A sz�ke f�rfi felnevetett �s Dave er�s szor�t�s�nak fesz�lt - Att�l tartok, ki kell k�t�zn�d, ha nem akarod, hogy unos-untalan megszak�tsalak... - dugta ki a nyelv�t incselked�n.

- Nem fogsz megszak�tani - mosolyodott el, mik�zben egyik kez�vel elengedte, de nem hagyott id�t az ellenkez�s egy �jabb megtestes�l�s�re: �jfent a sz�ke f�rfi �gy�k�t tal�lta meg - Vagy m�gis? - n�zett fel r�.

Martin a fogai k�z�tt sz�vta be a leveg�t egy sziszeg� hang k�s�ret�ben. Tekintete �jra kezdett elk�d�s�lni a v�gyt�l. - �s ha igen, akkor let�ped, vagy mi? - mozd�totta be orvul a cs�p�j�t - Vagy r�m parancsolsz, hogy tegyek meg bizonyos dolgokat neked?

- Ez nem is hangzik rosszul... - �rtett egyet Dave, mik�zben a m�sik keze is elhagyta Mart csukl�j�t �s a f�rfi mellkas�t alig �rintve kezdte meg lass�, kacskaring�s �tj�t lefel�.

Martin lefogta a csukl�j�t �s meglep� gyorsas�ggal �lt fel let�madva Dave sz�j�t, m�g mindig szorosan tartva balj�t, jobbj�val pedig a f�rfi l�bai k�z� kapott minden figyelmeztet�s n�lk�l, hogy r�tal�ljon f�lig m�r �jra izgalomba j�tt tagj�ra.

Dave felny�g�tt. Sejtette, hogy Martin kihaszn�lja az alkalmat, de nem sz�m�tott ilyen heves kit�r�sre.

K�m�letlen�l j�rt rajta a csukl�j�t, hogy min�l hamarabb hangulatba hozza, majd kicsit megl�kve szeret�je tetov�lt mellkas�t k�nyszer�tette, hogy a h�ta m�g�tt t�massza meg mag�t kezein, mik�zben � b�rminem� felvezet�st kihagyva hajolt le az �l�be.

Dave nem igaz�n ellenkezett. Kicsit sz�tpakolva a combjait adott t�bb teret Martnak �s v�rta, hogy a nyelve mikor tal�l r�.

Martin nem sokat t�tov�zott, hamar a sz�j�ba fogadta �t, �s vadul izgatni kezdte, mik�zben egyik kez�vel alulr�l markolta meg �s kezdte massz�rozni.

Dave egyre hangosabban ny�g�tt �s az ujjai a sz�ke tincsekbe t�rtak, majd nem k�m�lve, kezdte h�zni �ket, ahogy a k�jv�gya egyre magasabbra h�gott.

Martin �r�lt m�don izgatta �t, ujjaival gy�r�t form�zva Dave teljes pomp�j�ban t�nd�kl� tagj�nak t�v�n�l.

Dave h�traejtve a fej�t ny�g�tt a plafonra. �rezte, hogy hamarosan Mart sz�j�ba �lvez.

De Martin ez�ttal t�ls�gosan felizgult Dave hangj�t�l...

Elszakadva t�le a h�t�ra l�kte �s a tubus�rt ny�lt, mik�zben saj�t mag�n sim�tott v�gig p�rszor.

Dave keservesen ny�g�tt fel, ami�rt nem sokkal a c�l el�tt hagyta ott Mart. K�vetel�dz�n pillantott r�.

- Nyugi, �des, mindj�rt megkapod a jussodat... - mosolygott r� �rd�gien mik�zben l�tv�nyosan a kez�be nyomott egy adag feh�r test�pol�t Dave l�bai k�z� t�rdelve.

- Gyer�nk m���������r - sz�rte a fogai k�z�tt.

- Hova rohansz? - nevetett fel gonoszan, mik�zben lassan bekente mindkettej�ket a megfelel� helyen a h�v�s anyaggal.

Dave t�relmetlen�l pillantott r� �s a folytat�st v�rta.

Martin j�l elsz�rakozott. B�szkes�g�vel ingerl�n �rt Dave-hez - Nah, szeretn�d, ha betenn�m? - nyalta meg gyorsan a sz�j�t.

Dave csak morgott v�laszul, majd �llatiasan kapott Martin ut�n.

Ahogy Dave fogai durv�n felsebezt�k Martin sz�j�t, �gy cs�szott � is bele az alatta fekv�be, miut�n sz�jjelebb t�rta �s megemelte kicsit a l�bait.

Dave nem b�rt elfojtani egy ny�g�st, majd r� is harapott Mart als�ajk�ra, mik�zben a tark�j�n�l l�v� tincseket t�pte.

Martin v�laszul er�lyesen nyomult beljebb a f�rfiba m�retes tagj�val, melynek tiszt�ban volt a nagys�g�val, tudta, hogy k�nnyen f�jdalmat tudna okozni vele. A k�rd�s csak az volt, hogy Dave akarja-e a f�jdalmat...

Dave �jabb ny�g�s�be, m�r az a j�l ismert f�jdalom�rzett is vegy�lt. Igen... ilyet csak Mart tud okozni. Nem ellenkezett. Sz�j�val elhagyta szeret�j�nek ajkait �s a nyaka ellen ind�tott t�mad�st.

Oldalra is ford�totta a nyak�t, hogy t�bb fel�letet t�madhasson. F�rfias j�t�kokat j�tszottak, �s ez tetszett neki. �s tudta, hogy Dave-nek is. Kicsit ironikus volt, hogy a szeretet �nnep�n min�l t�bb f�jdalmat akartak okozni egym�snak - szeretetb�l....

L�k�sei gyorsultak �s er�s�dtek, ahogy egyre hosszabban er�szakolta Dave-be mag�t �llatiasan ny�gve.

Dave nem gy�zte a hanghat�saival �rz�keltetni mindazt, amit Martin m�velt vele. �szre se vette, mikor az egyik keze t�rsa derek�ra cs�szott �s k�nyszer�tette, hogy durv�bban tegye mag�v�.

Martin p�r pillanat m�lva vette a lapot �lvezet�nek k�d�n �t, �s len�zve r� megkereste a tekintet�t.

- Biztos... hogy durv�bban...akarod? - k�rdezte l�k�sei k�zben �s majd meg�r�lt szeretkez�s�k hangjait�l, de agg�d�s is csillant a szem�ben Dave v�lasz�t v�rva.

- Igen! - ny�gte f�jtatva a f�rfi - Tudom, hogy k�pes vagy r� Mart! Ne fogd vissza magad! - n�zett a szem�be. L�that�an elborult az agya.

A sz�ke, gy�ngy�z� homlok� f�rfi nem volt eg�szen biztos benne, hogy ez j� �tlet-e, kettej�k k�z�l m�g mindig � volt a j�zanabb, de teljes�tette Dave k�r�s�t �s fokozta az iramot, ahogy szinte t�vig cs�szott bel� �jra �s �jra, sziszegve v�ve a leveg�t az �rz�st�l, ahogy Dave r�simul.

Dave is felszisszent az �rz�st�l, de m�g mindig nem kapta meg, amit akart. M�g mindig nem engedte el Martin derek�t, m�g mindig nyom�s alatt tartotta a fel�letet �s m�g mindig t�bbet k�vetelve n�zett r�.

- Dave... Dave, f�jni fog - suttogta Martin. Nem akarta b�ntani szeret�j�t.

- Nem �rted – mosolyodott el f�loldalasan a megsz�l�tott - Azt akarom, hogy f�jjon - minden egyes sz�t hangs�lyozva mondott ki, mik�zben a telhetetlen moh�s�g csillogott a szemeiben.

Martin egy pillanatig habozott, majd hirtelen v�gta t�vig bel� mag�t, mik�zben arra gondolt, hogy tal�n a helyzet miatt akarja, hogy f�jjon? Jen miatt? Figyelte Dave arc�t.

Dave arca eltorzult a f�jdalomt�l, de ezt valami �r�lt m�don �lvezte. Tudta, hogy minden ki�l az arc�ra, de ez �rdekelte a legkev�sb�. Falta az �rz�seit, m�r �nmag�t em�sztette fel.

Martin vadul zih�lt f�l�tte, ahogy cs�p�je �jra �s �jra el�re lend�lt, de pr�b�lt �szrev�tlen�l finom�tani a mozdulatain.

Dave �nk�v�leti �llapotban ny�g�tt, szinte m�r �v�lt�tt. A hangj�t visszavert�k a hatalmas lak�s falai. Azt�n Dave �get� �rz�st tapasztalt �s Martin mintha k�nnyebben cs�szott volna bel�, de nem a test�pol�t�l.

Martin egy pillanatig semmit sem vett �szre, mert �pp el�lvezett, de nem sok�ig �lvezte a helyzetet, hisz �rz�kelte, hogy valami gond van. Kics�szott Dave-b�l egy pillanatra �s v�gigsim�tott mag�n.

- A kurva �let, Dave! Mondtam, hogy... Dave, v�rzel! - t�masztotta meg mag�t, ahogy felemelkedett, �gy tenyere csinos piros lenyomatot hagyott a feh�r leped�n.

- Igen, �rzem - nyugt�zta ezt a f�rfi. Nem kicsit f�jt neki a szakad�s, de nem mutatta. Meg�rdemelte. Csak f�lig �lt-f�lig fek�dt ott, �s figyelte, ahogy a v�rfolt lassan terjed. Annyira nem volt v�szes a s�r�l�se, elv�rezni nem fog. De ki�lvezte a v�r v�r�s sz�n�t �s a hozz� t�rsul� f�jdalmat. Elk�d�s�lt aggyal figyelte a n�vekv� foltot, amibe �lesen has�tott a f�jdalom �rz�se.

- Maradj nyugton. Kih�vom az orvosodat, hogy varrjon �ssze - f�jtatott Martin, de hangj�ban t�bb volt a f�lt�s, mint a harag, ahogy meztelen�l rohang�lt a szob�ban, hozott egy t�r�lk�z�t Dave-nek a f�rd�b�l, majd az �jjeli szekr�nyhez ment Dave notesz��rt �s kikereste az orvos sz�m�t. Gyorsan t�j�koztatta nagyvonalakban a helyzetr�l, �s megs�rgette. Hi�ba volt kar�csonyeste, a sz�p kis extra summ�k miatt a szt�rok mindig tal�ltak orvost, aki hajland� volt ell�tni �ket.

Az �nekes �pp mondani akarta, hogy ez nem sz�ks�ges, de addigra Martin m�r nem volt ott. Jobb h�j�n elfek�dt az �gyon �s pr�b�lt nem mozogni. Ahogy lassan felsz�llt a k�d az agy�r�l - legyen az ak�r a k�jv�gy� ak�r az �r�let� - �gy lett egyre er�sebb a f�jdalom�rzete. M�g a l�legz�s is f�jt. Lassan, egyenletesen vette a leveg�t, mik�zben a feh�r plafont b�multa.

P�r perc m�lva Martin j�tt vissza imm�r egy als�gaty�ban egy poh�r v�zzel �s k�t szem f�jdalomcsillap�t�val.

- Ezeket vedd be - ny�jtotta �ket Dave-nek - Az orvos nem sok�ra itt lesz. Addig fel�lt�z�k, b�r �gyis tudni fogja, hogy mi t�rt�nt - vonta meg a v�ll�t.

- Semmi baj. Az orvosi titoktart�s k�telezi, plusz m�g r� is seg�tek a dologra - mondta, mik�zben v�z n�lk�l benyelte a gy�gyszereket. A drogos korszak�b�l ezt is megtanulta.

Tulajdonk�ppen el�g sok mindent tanult abb�l a korszak�b�l. �s... el�g sok minden maradt vissza.

Nagyon j�l tudta, hogy mikor �s hogyan tette t�nkre saj�t mag�t �s a k�rnyezet�ben �l�ket. �rdekes, a legt�bb ilyen ember nem mindig van ezzel tiszt�ban. A legt�bb... f�l�r�lt. Elmosolyodott a torz m�gis igaznak �rzett gondolatra. Ki hinn�, hogy a l�tsz�lag boldog h�zass�gban �l�, h�romgyermekes csal�dapa, aki sikeresen visszat�rt az �letbe �s otthagyta a drogokat, defektes? Hogy f�l�r�ltnek, �r�ltnek titul�lja mag�t, hogy Martin Gore-ral van szerelmi viszonya, hogy elvakultan, de pl�t�ian szereti a nej�t, hogy tulajdonk�ppen hazudik a vil�gnak az �let�r�l... egy rak�s szar az eg�sz!

- Szart sem �rek - jelentette ki halkan, m�gis �rz�ssel. Suttog� hangj�b�l s�t�tt az �nmaga ir�nt �rzett gy�l�lete �s megvet�se.

Lehunyta a szemeit. �rezte, hogy bels� tart�sa megint meggyeng�lt, hogy t�k�letesen �t�rzi a saj�t szerencs�tlens�g�t, hogy mennyire sz�nalmas, hogy m�g meghalni sem volt k�pes... de nem, a norm�lis �let�t m�r r�gen elsiratta - sz� szerint.

Martin nem tudta pontosan, hogy mi j�tsz�dik le Dave-ben, de l�tta, �rezte, hogy valami baja van. L�tta, ahogy az els�t�t�lt szemekbe, a merevv� v�lt arcra n�zett. M�g csak meg se rettent a v�rt�l, ami m�g mindig sziv�rgott bel�le, b�r most m�r a t�r�lk�z�re. Odament hozz� �s let�rdelt az �gy mellett, s kisim�totta csapzott haj�t a homlok�b�l.

- Mindj�rt itt lesz a doki �s ell�t. Rendben vagy? - k�rdezte gyeng�den �s b�ntudatosan.

- Persze. Nem a te hib�d volt - felelte monoton hangnemben, m�g mindig a plafont b�mulva. Most k�ptelen volt az �rzelmekre. Egy �nz� d�g, nem vit�s. Egy �nz�, �llatias d�g, akinek els�sorban csak saj�t maga fontos, hi�ba hitette el mag�val �s a k�lvil�ggal az ellenkez�j�t. "Dave Gahan megt�rt �s j�fi� lett bel�le" Igen, ezt hirdette a vil�gnak. �s l�ss csod�t, mit meg nem tett �rte! Le�llt a drogokr�l, �jra csal�dot alap�tott, p�ld�s csal�dapa lett �s l�tsz�lag p�ld�s f�rj, nagy �sszegeket adakozik a k�l�nb�z� szervezeteknek, seg�t a h�zin�ninek �s befizeti az ad�t. "N�zz�tek, milyen sokra vittem, mi lett bel�lem." �s mit mond m�soknak, akik a drogot v�lasztott�k? Hogy ki lehet bel�le j�nni, hogy meg tudj�k csin�lni, hisz neki is siker�lt. De nem, nem siker�lt. A szereket lerakta, de emberileg nem lett t�bb. �s tess�k, nemcsak a nej�t, a l�ny�t �s a fiait r�ngatta ebbe bele, hanem m�r Martint is. Mert mindig t�bbet �s t�bbet akar, mert mindig bizony�tania kell, hogy milyen fasza cs�v� is val�j�ban, hogy neki senki nem tud ellen�llni. "L�ss�tok, �n vagyok Dave Gahan, az Isten!" Faszs�g.

"Kis szar vagyok, semmi m�s. Egy f�reg. Ha tehetn�m, lek�pn�m magam" - �s enn�l a gondolatn�l torzult fintorba az arca.

Martin agg�dva n�zett r�, mert elkapta azt a fintort.

- Tudok seg�teni, Dave? - k�rdezte �vatosan.

- Mi�rt akarn�l? - n�zett r� szinte csod�lkozva.

Martin meglep�d�tt �s egy pillanatig csak n�zett vissza r�.

- Tal�n mert fontos vagy nekem?

- Te t�nyleg nem l�tod? Elcsesztem az �letem Mart. Hazudtam. Jennel sem olyan a kapcsolatom, mint azt te olvasod vagy hallod. Semmi nem v�ltozott a Songs album �ta, �s m�gis fel�p�tettem magamnak a kis meseszer� �letem. Van egy l�nyom, k�t fiam, egy feles�gem �s egy szeret�m, j�l fizet� �ll�som �s vagy h�szmilli� rajong�m. H�t nem csod�latos? �s mindezt mi�rt csin�lta az az ember, aki csatakos volt a drogokt�l, felv�gta az ereit, a szomsz�d szemet�ben turk�lt az anyag ut�n? Hogy bizony�tsam, nem vagyok olyan, hogy �n a nagybet�s valaki vagyok. �s nem csak Jen, Rosie, a Depeche Mode �s a rajong�k vannak m�r beler�ngatva, hanem te is. Egyszer�en mindenkit kihaszn�lok.

- Ez engem nem �rdekel Dave, �n �nsz�ntamb�l mentem bele ebbe az eg�szbe. Sz�val ez�rt akartad, hogy f�jjon, igaz? - sim�tott v�gig �vatosan t�maszkod� alkarj�n.

- Majd fog �rdekelni, mikor h�t szint m�lys�gig lehordalak megint - n�zett f�lre.

- Mi�rt tenn�d? - k�rdezte csendesen a sarkaira �lve, de nem vette el a kez�t Dave alkarj�r�l.

- Mert... ilyen vagyok.

- �s �n ezt mindig elfogadtam a hossz� �vek alatt. N�ha nehezebben, n�ha k�nnyebben, de a l�nyeg, hogy elfogadtam, nem? - n�zett tov�bbra is r�.

- �s neked meg�ri, m�g �gy is, hogy a s�rga f�ldig lehordalak? Meg�ri, hogy miattam szenvedj? Hogy miattam cs�mcsogjanak rajtad az �js�gok?

- Mi�rt cs�mcsogn�nak rajtam? - emelte meg egyik szem�ld�k�t.

- Ki tudja, hogy legk�zelebb mit fogok mondani.

- El�ruln�d azt, ami k�zt�nk van? - n�zett r� komolyan.

- Nem, soha. De sem a szennyes kitereget�s�t�l, sem az �lh�rek terjeszt�s�t�l nem riadok vissza - m�r, ha m�sr�l van sz�, �s nem r�lam.

- Most nem �rtelek tiszt�n - r�zta meg �rtetlen�l a fej�t �s �sszer�ncolta a szem�ld�k�t.

- Nem is baj - s�hajtotta Dave. P�rbesz�d�k folytat�s�t az orvos kaputelefonos cs�nget�se t�rte meg.

Martin sz� n�lk�l fel�llt �s elment, hogy beengedje az orvost.

A doki be is j�tt, k�zben k�rd�seket tett fel a sz�ke f�rfinek, hogy mi t�rt�nt.

Martin Dave-re pillantott, l�tta a szomor� s�t�t tekintetet, �s �gy d�nt�tt, hogy felv�llalja, ami t�rt�nt, nem fogja zavarban �rezni mag�t. Elv�gre feln�tt emberek, azt csin�lnak, amit akarnak, ami j�l esik - ez esetben kicsit balul s�lt el, de az�rt volt itt a doki, hogy seg�tsen. P�r mondatban elmondta az igazat, mik�zben �rezte mag�n Dave tekintet�t. Meg akarta mutatni neki, hogy szereti, �s ez�rt nem rettent vissza a doki el�tt val� leleplez�d�st�l se.

Az orvos n�m�n b�lintott, majd Dave-hez s�t�lt. Megk�rte Martint, hogy seg�tsen megford�tani a f�rfit. Dave tudta, hogy a m�velet kurv�ra fog f�jni, de nem b�rt elnyomni egy tompa ny�g�st. A f�jdalomk�sz�be �gy is nagyobb volt a legt�bb ember�n�l. Miel�tt az orvos nekil�tott volna, halkan k�rte Martint, hogy menjen ki. Nem akarta, hogy a sz�ke f�rfi l�ssa a megal�z�s�t. Mert hogy elv�gre ez az volt, ahogy magatehetetlen�l fek�dt �s �pp a fenek�t foltozz�k �ssze.

- Nem, Dave - r�zta meg a fej�t �s le�lt a feje mellett az �gyra megfogva a kez�t - Miattam ker�lt�l ilyen �llapotba, maradok - s�gta neki halkan.

- Martin... k�rlek, menj ki - lehunyta a szemeit. Nem akarta, hogy Mart l�ssa a szem�be gy�lt k�nnyeket. Pontosan tiszt�ban volt vele, hogy mit meg nem tenne �s mit meg nem tett �rte Mart. �s � m�gis b�ntja. Az, amiket mondott neki... �s a legrosszabb az, hogy k�pes lenne r�! Gy�l�lte mag�t �s meg akarta �vni Martint saj�t mag�t�l. De k�ptelen volt elszakadni t�le.

- Nem megyek ki, Dave - ism�telte meg megszor�tva a kez�t - Nem �rdekel, mit mondasz, vagy gondolsz. Itt maradok veled - suttogta �jra, �s intett a dokinak, hogy ha k�szen �llnak, kezdje el.

Dave �rezte, hogy az orvos �rz�stelen�t�t f�j a s�r�l�s�re. Kurv�ra cs�pte �s kurv�ra tudta, hogy szart sem fog �rni, v�gig �rezni fogja a varr�st. Belemarkolt a leped�be, �s mikor a t� el�sz�r sz�rta �t a b�r�t, nem tehetett r�la, de leg�rd�lt az els� k�nnycsepp az arc�n. Hirtelen elveszett kisfi�nak �rezte mag�t.

Martin nem mozdult, nem csin�lt semmit, csak jelen volt �s szor�totta Dave egyik kez�t. Rettenetesen �rezte mag�t. Tudta, hogy baj lesz bel�le, ha enged Dave-nek, tudta, hogy nem kellett volna ilyen durv�n szeretnie �t, de nem tudott ellen�llni neki. Most se. Mint annyiszor m�skor sem! Egyszer�en szerette, �s f�jt neki ilyen elveszettnek �s keser�nek l�tnia. A visszat�r� depresszi�j�ra gondolt. Tal�n most is elkapta egy hull�m, ami�rt Jen lel�pett kar�csonykor a gyerekekkel. F�jt �gy l�tnia, hisz szerette. Csak n�zte a p�rn�ba hull� k�nnycseppet �s a f�jdalomt�l eltorzult arcot.

Dave v�gtelen�l hossz�nak �rezte azt az id�t, mire az orvos v�gzett vele.  A k�nnyei m�g sziv�rogtak, mikor a doki diszkr�ten elk�sz�nt �s elment. �rzelmileg teljesen kimer�ltnek �rezte mag�t, nem akart m�st csak fek�dni, �t�letnapig.

Martin kik�s�rte az orvost �s h�l�san megk�sz�nte hogy elj�tt eln�z�st k�rve, hogy Szenteste zaklatt�k �t. Ezt meg is akarta toldani egy kis k�zp�nzzel, de a doki nem fogadta el, csak elmosolyodva azt mondta a h�l� fel� biccentve, hogy szeresse Dave-et, aki m�r r�g�ta a p�ciense, mert rengeteg szeretetre van sz�ks�ge, hogy �tv�szelje a neh�z napokat. Martin m�g egyszer megk�sz�nt mindent, �s elhat�rozta, hogy ezt fogja tenni - b�r eddig is szerette �t, csak nem mutatta ki olyan gyakran z�rk�zott term�szete miatt. De Dave-nek most sz�ks�ge volt r�.

Kiment a konyh�ba �s f�z�tt egy te�t, majd a doki �ltal fel�rt f�jdalomcsillap�t�kb�l m�g egy szemet a tenyer�be nyomott �s visszament a h�l�ba a most m�r betakart, m�g mindig hason fekv� Dave-hez.

- Tess�k, majd idd meg �s vedd be - mondta halkan.

- Nem akarom - jelentette ki Dave, �s elfordult a gy�gyszert�l. Ak�rhogy is, a f�lsz mindig benne volt �s benne is maradt. Kiv�ltk�pp, ha f�jdalomcsillap�t�kr�l volt sz�.

- Ez nem okoz f�gg�s�get, ha ett�l f�lsz - tette le az �jjeliszekr�nyre a te�t �s a gy�gyszert - De ha nem akarod, akkor nem kell bevenned. De akkor f�jni fog... azt pedig nem akarom - suttogta el a v�g�t lehajtott fejjel, ahogy �vatosan az �gy sz�l�re �lt.

- Ink�bb f�jjon - legal�bb nem kellett a gondolataira figyelnie. �gyis napokig lesz ideje gondolkodni, hisz nem igaz�n fog j�rk�lni. Esetleg, ha nem veszi be a gy�gyszereit, sebl�zat kap, �s akkor �ntudatlanul kell fek�dnie. Ez nem is hangzott rosszul...

- Ugye tudod, hogy nem foglak itt hagyni, am�g jobban nem leszel? - sz�lalt meg Martin, mint aki olvas Dave gondolataiban.

- �s, hogy magyar�zod meg, hogy nem ment�l vissza az otthonodba, �s napokig velem volt�l? A lak�somon? �s ha visszaj�n Jen?

- Azt mondjuk neki, hogy baleset �rt - vonta meg a v�ll�t - Engem meg a kutya se keres. Mindig egyed�l vagyok kar�csonykor - n�zett ki az ablakon.

- Milyen baleset? Kar� ment a seggembe? - mosolyodott el halv�nyan.

Martin nem tehetett r�la, ezen elmosolyodott - Nem, leest�l a l�pcs�n mondjuk �s rosszul �rkezt�l, vagy mit tudom �n. Ki tudod magyar�zni - vonta meg a v�ll�t.

- El�g m�retes kar� lehetett, amire seggre cs�cs�lve �rkeztem.

Martin r�g�ta nem csin�lt ilyet, de... elpirult zavar�ban.

Dave f�loldalasan elmosolyodott. Minden �tmenet n�lk�l felejtette el az �t perccel ezel�tti probl�m�it. Mindig is ilyen kontrasztos szem�lyis�g volt, ezzel egy�tt kell �lnie. � szenved t�le a legt�bbet. - Nocsak... a sokat meg�lt Martin Gore-t zavarba hoztam?

- Nem, mir�l besz�lsz, Dave? - �llt fel �s igaz�totta meg teljesen feleslegesen a poharat az �jjeli szekr�nyen, amit saj�t maga is tudott.

- Nah, persze... - horkantott fel a f�rfi.

- Nem k�rsz ink�bb m�gis te�t? Ki fog h�lni. Vagy �hes vagy? - t�rt bele sz�ke tincseibe zavar�ban.

- Akarod, hogy folytassam? Hm? - villant meg Dave s�t�t szemp�rja.

- Micsod�t? - pillantott r� �s �rezte, hogy megint elpirul a tekintet�t�l, mint egy taknyos kisk�ly�k.

- Az a kar�, ami a balesetemet okozta... tudod, lehet, hogy nem is volt annyira v�letlen baleset a dolog.

Martin r�kapta a tekintet�t - Direkt csin�ltad, igaz?

- Gyere csak ide k�zel �s elmes�lem, hogy mi t�rt�nt velem.

Martin szomor� tekintettel, �vatosan �lt le majd fek�dt szint�n hasra, hogy Dave-vel egy szintbe ker�lj�n. Valahogy �gy �rezte mag�t, mint Piroska a farkassal. Nem volt benne biztos, hogy hallani akarta a farkas mes�j�t, f�lt hogy elevenen fel fogja zab�lni.

      - Sz�val �gy volt, hogy tal�lkoztam egy...- elgondolkodott - egy jagu�rral. Szel�dnek t�nt, s�t, egyenesen kezes b�r�nynak, de mikor a k�zel�be mentem, hogy megsimogassam, akkor nekem rontott. Teljesen leny�g�z�tt az ereje, de meg is ijesztett. Nem ilyennek t�nt. �ld�z�be vett, �s addig hajszolt, m�g ez a szerencs�tlens�g nem t�rt�nt velem. De m�g egyszer visszakapja. Levad�szom �s leny�zom r�la azt az �rt�kes bund�j�t.

Martin halv�nyan elmosolyodott, de tekintete szomor� maradt. F�jt neki, hogy f�jdalmat okozott Dave-nek.

- Szeretlek - s�gta minden �tvezet�s n�lk�l �let�ben el�sz�r igaz�n kimondva.

Dave csak elmosolyodott, de a mosoly�ban volt valami. Ugyan nem mondta ki szavakkal a v�lasz�t, de val�j�ban m�gis v�laszolt.

Martin lehunyta a szemeit egy pillanatra felt�r� �rz�sei miatt, amiket Dave egyetlen pillant�sa v�ltott ki bel�le. L�tta j�l, hogy t�rsa hasonl�k�nt �rez, �s ez meg�rintette z�rk�zott lelk�t.

- Ak�rmit is teszel, vagy mondasz - tette hozz� egy perc m�lva, majd elford�totta a fej�t �s elkezdett felt�p�szkodni az �gyr�l.

Nem szerette, ha elgyeng�ltnek l�tt�k.

- Hov� m�sz? - �rkezett a k�rd�s, amiben megcsend�lt egy kis agg�d�s is. Dave nem akarta, hogy Mart itt hagyja. T�lont�l hi�nyozna neki... most f�leg.

- K�sz�tek valamit enni - �rkezett a rekedt, er�ltetetten sz�ntelen v�lasz mik�zben fel�llt.

- Maradj - k�rte halkan Dave.

- Nem tudok - �rkezett a m�g rekedtebb v�lasz a szem�t eltakar� Martint�l, ahogy elfordult �s k�zd�tt felkavart �rzelmeivel.

- Nem kell a kaja. Semmi sem kell csak te, meg a k�zels�ged. K�rlek.

Martin m�lyeket l�legzett h�ttal Dave-nek eg�szen addig, m�g sikeresen vissza tudta nyelni a k�nnyeit. Nagyot s�hajtva fek�dt vissza Dave mell�.

- Soha, soha t�bb� nem fogom ezt csin�lni veled, �rtetted? - utalt a s�r�l�st okoz� akci�j�ra.

- �n akartam �gy.

- Ez nem �rdekel. T�bb� nem foglak �gy megdugni, �rted? - emelete meg egy pillanatra a hangj�t - A fr�sz j�tt r�m, mikor �mleni kezdett a v�red! - b�multa intenz�ven a plafont.

- Nem halok bele Mart. Csak egy szakad�s.

- Akkor is! Nem �rdekel, mit mondasz. Megijesztett�l, �s kev�s olyan dolog van, amit annyira ut�lok, mint megijedni.

- Ritk�n is ijedsz meg.

Martin csak b�lintott majd �jra a plafon fel� n�zett - Fura egy kar�csony, nem igaz?

- Az...de van egy jagu�rom - mosolyodott el a f�rfi - Hab�r sosem lesz teljesen az eny�m, �s mindig is f�lvad marad, de ahogy eln�zem, megt�r maga mellett - mosolygott sz�ke t�rs�ra.

- Meg, ak�rmilyen h�lyes�get csin�lsz vagy gondolsz, m�g ha elkeser�tenek is ezek - fordult Dave fel� �s �vatosan hozz� simult az oldal�hoz.

Dave csak elmosolyodott �s morgott valamit v�laszul. Nem b�rta tov�bb a f�jdalom �s az este t�rt�ntek kimer�tett�k. Az eg�sz �lete kimer�tette. Marthoz b�jt, majd lehunyta a szemeit �s p�r percen bel�l el is aludt.

Martin m�g sok�ig gondolkodott finoman �lelve Dave-et. A t�rt�nteket lesz�m�tva is ez volt hossz� �vek �ta a legjobb kar�csonya, mert azzal lehetett, akit j� ideje m�r a sz�v�be z�rt, m�r nem volt egyed�l, s elhat�rozta, hogy meg fogja v�deni Dave-et mindent�l, amennyire csak lehet.

Az ablakra pillantva �szrevette, hogy odakint nagy pelyhekben elkezdett esni a h�.

- Boldog kar�csonyt... - suttogta Dave f�l�be, majd � is lehunyta a szemeit.

By: Capricornus & Useless-girl

2007.12.24-2008.01.02.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s