|
9. fejezet
2008.08.01. 12:26
9.
Anita megvárta, míg újra felemeli a fejét, hogy rájuk nézzen, majd intett neki, hogy jöjjön közelebb. Alsóajkát beharapva nézte, ahogy a férfi felállt gyorsan lekapva magáról a pólóját és gyorsan kibújva a nadrágjából. Nagyokat nyögött Dave mozdulataitól, s érezte, hogy már az ágyat áztatják nedveik, de tekintete továbbra is Martint falta, ahogy az ágyra térdelt, s hagyta, hogy balja az ágaskodó, s jól ismert tagra csússzon. Dave Martinra nézett azokkal a jól ismert méregzöld szemekkel. De Anita nem sokáig hagyta, hogy elmerüljenek egymás tekintetében, mert kezét Martin fenekére csúsztatva húzta közelebb magához, hogy félig felülve végignyalhasson a másik méretes tagon is tekintetével párjáét kereste.
Dave látva Anita kényelmetlen helyzetét, kicsúszott belőle - Nem akarsz helyzetet váltani?
- Mire gondoltál? - kérdezte felsóhajtva az érzéstől, ahogy Dave teste távozott az övéből.
- Négykézláb - vakkantotta Dave.
Anita elmosolyodott, majd nagy nehezen feltápászkodott. Érezte, hogy hátához egy pillanatra odaragadt a lepedő az izzadtságtól. Közben helyet csinált Martinnak is, aki az ágy támlájának és egy párnának vetve hátát terpeszben leült, s hagyta, hogy párja a lábai közé másszon alkarjaira támaszkodva. Míg Anita egyik keze Mart tagjának tövére kulcsolódott, hátranézett Dave-re beterpesztve neki, s tekintete olyan mocskosnak tűnt, hogy még Dave-nek is nyelnie kellett egyet tőle.
Dave nem sokat teketóriázott, elhelyezkedett a nő mögött és már benne is volt egy könnyed mozdulattal. Hol Anita fenekét markolta, hol a csípőjére fogott rá, hol előrehajolt, hogy a melleit is érezhesse, de nem állta meg, hogy ne nézzen Martin szemeibe.
A szőke férfi felnyögve viszonozta a pillantást, mikor Anita újra kezelésbe vette feszülő tagját. A lány teljesen elmélyedt az élvezetek tengerében. Egyre többször nyögött fel, s hamar eljutott arra a pontra, mikor már nem érdekelte semmi, s egy mocskos olcsó lotyónak érezte magát, épp ezért könnyen kimondta, ami pillanatnyilag legnagyobb vágya volt...
- Egyszerre akarlak titeket! - kiáltott fel Dave egyik erőteljesebb lökésétől.
Dave belemerevedett a mozdulatba - Hogy akarod konkrétan?
- Úgy, ahogy hangzott! - pillantott hátra, majd újra felnézett Martra - Mindkettőtöket érezni akarlak magamban... - súgta a végét olyan hangsúllyal, hogy Martnak fel kellett nyögnie.
- Biztos vagy benne? - kérdezte a szöszke.
- Egészen - mordult fel a vágytól Anita.
Martin nem válaszolt, csak bólintott ujjbegyeivel végigsimítva kedvese arcán és izzadtan csillogó vállán, majd mikor Dave kicsúszott a lányból, hogy helyet biztosítson a helyezkedésnek, hamar a lány alá fészkelte magát, s várta, hogy Dave még inkább benedvesítse kemény tagját Anita nőiességébe merülve, majd kicsúszva belőle bepozícionálva magát és lassan elkezdett apró köröket leírva hátulról beléhatolni.
Dave majd beleőrült a gondolatba, hogy ezt műveli. Igaz csinálta már.... de az más volt. Teljesen más. Elsősorban nem akart Anitának fájdalmat okozni. Tudta, hogy Mart azért veszi át a helyét - holott a szőke férfi jobban ért ezekhez -, mert ő a nagyobb és ez elsőre elég fájdalmas tud lenni. Nem akarták most ezzel terhelni a lányt, elrontani az éjszakát. Ugyanakkor ott volt a másik dolog. Érezte szőke társa jelenlétét és szívesen foglalkozott volna vele is, de nem tehette és ez még inkább megvadította, amit Anitán vezetett le. Most teljes erejéből vissza kellett fognia magát. Finoman hatolt belé, mikor elérkezetnek látta az időt.
Anita hangosan nyögött fel próbálva minél inkább ellazítani magát. Először kicsit fájdalmas volt az érzés, de érezte, hogy Dave nagyon óvatos vele, s ezt értékelte is. Aztán mikor finoman elkezdett mozogni benne, már enyhült a fájdalom és halkan felnyögött. Aztán Martin nevét nyögte. Martin megcsókolta, de nem akart előreszaladni a tempóban. Be akarta várni Dave-et, hogy összhangban legyenek. Anita lehunyva szemeit koncentrált a testére, s egyre jobban élvezte a dolgot, ahogy Dave egyre mélyebbre hatolt benne.
- Martin! Kérlek! Gyere... már! - kapta fel a fejét lehunyt szemmel.
Mart elmosolyodott és finoman párjába csúszott, majd igyekezett fölvenni a Dave által diktált ritmust.
A lány reszkető kezein támaszkodva úgy nyögött, ahogy még soha! Miközben hagyta, hogy a fiúk teljes összhangban mozogjanak benne.
- Uramatyám!! - kiáltotta az élvezete ködén keresztül, s megrándult, mikor ráadásként Martin egyik keze a csiklójára tévedt, míg balja elnyúlva Anita csípője mellett Dave oldalát kezdte észrevétlen simogatni.
Dave felmordult az érintéstől és nem bírta ki, hogy elengedvén Anita egyik oldalát végig ne simítson a másik alkarján, de vissza is tért a kapaszkodójához, hogy irányban tudja tartani a lányt. Martin érintései még inkább felfűszerezték a vágyát és gyorsított.
A kettejük közt izzadó lány ettől hangosabban és szinte már folyamatosan nyögött és kiabált.
- Fiúk... hogy... álltok? Mert én... mindjárt.. ó isteneeem! Mindjárt... elmegyek! - nyögdécselte zihálva - s újra felkiáltott, mikor Martin végignyalta a torkát, majd beleharapott a mellébe.
- Nagyon...durván! - zihálta Dave.
- Én is... közel... vagyok! - hallatszott valahol a rakás aljáról.
- Akkor... ne fogjátok... vissza magatokat! - szorította össze a szemeit a lány eltorzult arccal, s érezte, hogy egy izzadtságcsepp végiggurul a halántékán, a következő lökéstől pedig felsikoltott, mert váratlanul átvágott testén az orgazmus vad hulláma megtáncoltatva összes belső izmát, melyek így tovább ingerelték a fiúkat, mint ahogy a hosszú kéjes sikoly is, amit hallatott megfeszítve csípőjét. Dave-nek se kellett több, hogy tövig elmerülve a lányban hatalmasat ordítva élvezzen el. Anita összerándult az érzéstől, ahogy végigfeszült benne a pulzáló tag, majd érezte, ahogy kifolyik belőle Dave forró folyama. Ettől fel kellett nyögnie, mint ahogy Martin egyre gyorsuló ostromától is, ahogy csípője vadul mozdult felfelé újra és újra, miközben mélyeket nyögött hol Anita hátát, hol Dave támaszkodó karját szorítva és karmolva.
Dave zihálva várta, hogy a jól ismert hangok az éjszakába üvöltsenek. Érezni akarta Anita görcsös megfeszülését ismét, ezért nem csúszott még ki belőle.
A szőke férfi összeszorított szemekkel koncentrált, s egy vad mozdulat után üvöltve élvezett belé durván mozdulva a lányba, ahogy szerette. S érezte is, ahogy újra megfeszül a teste, s felkiált, amint magába fogadja az ő magját is. Anita ordított, mintha ölnék, de ez sokkal élvezetesebb volt. Remegő karjai nem sokáig bírták el őt. Reszketve és zihálva omlott Martinra még mindig magában érezve a férfit, de felsóhajtva vette tudomásul, hogy Dave már kicsúszott belőle. Pár percig meg sem tudott szólalni.
- Jól vagy? - kérdezte a szőkeség kisimítva pár csapzott fekete tincset kipirult arcából, ahogy a mellkasán nyugtatta fejét.
- Oh - kuncogott a lány - hullafáradtan, de...istenien - zihálta.
- Akkor mindenki elégedett? - vigyorodott el Dave, majd szorosan melléjük feküdt izzadt testén végigsimítva, ahogy még ő is gyorsan vette a levegőt.
- Ma este még igen - felelte a lány.
- Ajaj, Mart, micsoda vadmacskád van neked! - nevetett fel Dave feltűnésmentesen végigsimítva barátja combján.
- Kielégíthetetlen kiscica - nevetett a szőke férfi.
Anita furának találta azt a békét, amit érzett. Meghitt pillanatként fogta fel a jelenlegi helyzetet, ahogy ott feküdt a két férfi közt, a testükből áradó melegben. Érezte a bőrén, ahogy a tüdejük lélegzetért mozog, a hangjuk rezgését, az érintéseik forróságát. Tudta, hogy Martin szerette, Dave meg a vágyat üldözte, amit ő képes volt kielégíteni. Elégedett volt magával és boldog. Elfészkelődött közöttük, úgy, hogy mindkettejük bőrét érezze magát és hamarosan el is aludt.
A fiúk azonban nem aludtak el. Martin gyengéden cirógatta alvó párja hátát, ahogy fél karjával átölelte a zenészt hason fekve.
- Hm. Fura éjszaka volt - szólalt meg Dave.
- Ne kiabáld el magad - mosolygott a szőkeség - Figyeld meg, egy-két óra, és már nyúzni is fog a következő menetért...
Dave felnevetett - Addig regenerálódnom kell - felelte, majd lassan kimászott az ágyból és eltűnt a konyhában, csakhogy egy tábla csokival térhessen vissza. Martinra nézett jelezvén, hogy nyugodtan kövesse a hatalmas erkélyre.
A szőkeség csak megcsóválta a fejét látva csokit majszoló barátját, majd óvatosan kikászálódott az ágyból felkapva bokszerjét követte Dave-et.
Dave már az egyik asztalnál ült, az asztalon heverő csokijából elgondolkodva eszegetett.
- Adsz egy kockát, vagy megint vehemensen véded a csokiadagodat? - tudakolta lehuppanva mellé.
- Vegyél csak nyugodtan, amennyi jól esik - mosolyodott el Dave, majd egy kis szünet után folytatta - Martin... kérdezni szeretnék valamit.
- Mégpedig? - húzta fel egyik lábát miután letört egy sor csokit és hátradőlt a székében.
- Mennyit akarsz elmondani neki... rólunk?
- Miért, mi van velünk? - hajtotta hátra a fejét lenyalogatva csokis ujjait.
- Egy szemét dög vagy, ugye tudod? - mosolyodott el Dave, ahogy Mart nyelvét figyelte.
- Merthogy? - kérdezte lenyalogatva a száját, ahogy a csillagos eget nézte maguk fölött.
- Mert húzod az agyam és tudod, hogy nem szeretem, te meg rohadtul élvezed - mosolyodott el Dave.
- Miről beszélsz? - nézett rá meglepődve - Csak megettem a csokit.
Dave hangosan felnevetett, majd fölvette a beszélgetés vezérfonalát - Szóval?
- Azt hittem, nem akarsz többet beszélni róla - emelte meg egyik szemöldökét, ahogy a karfákra támasztva könyökeit összefűzte ujjait a kényelmes székben előre nyújtva lábait.
- Fel sem merül benned, hogy miért?
- Mondd csak, miért?
- Te azt hiszed, hogy azért mert undorodom tőle, tőled?
- Nem tudom, sosem adtál rá magyarázatot. Mindig hárítottad a témát, ha véletlen szóba került - vont vállat társára nézve.
- Hm... igazad van. Miért értél hozzám, Mart? - kérdezte szelíden.
- Nem tudom - vont újra vállat a szőkeség saját lábujjait nézve az asztal alatt - A szenvedély hevében sok mindent csinál az ember...
- Tényleg nem tudod? - nézett rá zöld szemeivel Dave. Mintha a szomorúság egy árnyalata égett volna bennük.
Martin felsóhajtott újra hátradöntve a fejét, s egy percig csak gondolkodott a megfelelő válaszon.
- Úgy éreztem, hogy azt kell tennem - maradt végül ennél a verziónál.
- Hm – mosolyodott el halványan Dave és lehajtotta a fejét - Én még mindig... - elakadt egy pillanatra és felsóhajtott.
- Még mindig mi? - kérdezte halkan Martin felé fordítva fejét.
- Nem azért nem akarok veled beszélni arról az éjszakáról, mert undorodom tőle, és ki akarom törölni az agyamból - pillantott fel Mart zöld szemeibe.
- Hanem? - mosolyodott el halványan, de bíztatóan.
- Hanem, mert azóta is sóvárgok utána.
Martin erre csak szélesebbre húzta mosolyát, majd lepillantott a kezeire egy nagyot sóhajtva.
- Jobb, hogy végre kimondtad?
Dave elgondolkodott - Félig-meddig. Még mindig nem ismerem a válaszod.
- Tudod... régóta vártam, hogy ezt kimondd - mosolygott magának a Hudson éjjeli fényeit figyelve.
- Merthogy?
- David, nem csak te ismered a testbeszédet - nevetett fel halkan - Tudod milyen régóta sejtettem, hogy így érzel?
- Nem. Honnan?
- Ne viccelj - rázta meg a fejét kicsit - Láttam, hogy időnkét hogy nézel rám, mikor azt hitted, hogy nem figyelek. De nem akartam felhozni a témát... nem akartalak... kényelmetlen helyzetbe hozni. Nem akartam, hogy készületlenül érjen a dolog... - sóhajtott újra, majd egy kocka csokiért nyúlt.
- És neked mi a véleményed?
- Azt hittem, kihámozod a válaszaimból a véleményemet - mosolygott rá bekapva a fekete csokit.
- Igaz - mosolyodott el Dave. Nem is csodálkozott. Martinnak mindig is mocskos volt a fantáziája és ez őt úgy vonzotta, mint lepkét a láng - És Anita? - kanyarodott vissza a legelső kérdéséhez.
- Mi van vele? - mélázott el saját kis világában kicsit.
- Nos, ha tovább engedélyezed mind neki, mind nekem ezeket az összejöveteleket, nem ígérem, hogy épp idegrendszerrel végig tudom veled csinálni Martin. Feltéve, ha titokban kell tartanunk előtte, és hozzád sem nyúlhatok. Így is nehéz. És... fáj. Kínoz. Ne nehezítsd meg, kérlek.
- Ennyire vágysz rám?
- Őrülten - nézett rá Dave, de a tekintete az őrült vágynál sokkal többet árult el.
Martin magának somolygott kicsit, s viszonozta a fülledt pillantást.
- Én is vágyom rád, David. Azóta az éjszaka óta. De mindezek ellenére nem hinném, hogy Anita még felkészült ránk.
- Akkor, mit szeretnél csinálni?
- Téged nem izgat egy külön titkos viszony gondolata? Mert hogy én szeretkezi akarok veled, David. Nagyon is... - mérte végig forrón a meztelen férfit.
- Ha megígéred, hogy elmondod majd Anitának, csak megbizonyosodsz róla, hogy képes-e elviselni ennek a tudatát. Nem akarom állandóan letagadni önmagam. De... ha nem érezhetlek megint, akkor lassan megőrülök.
- Ha tovább folytatod, azt hiszem szűkös lesz a gatyám - jegyezte meg Mart mélyeket lélegezve.
- Nem baj Martin. Épp itt az ideje, hogy megtapasztald, milyen nekem - hajolt a férfi felé az asztalra támaszkodva.
- Azt hiszed, eddig nem tudtam? - másolta le a mozdulatát közel kerülve társa szájához.
- Mesélj róla, Mart - súgta Dave. Érezte, hogy testében minden izma pattanásig feszül. Ezer éve nem volt ilyen közel hozzá Martin. Egyre nehezebben fogta vissza magát.
De a férfi csak elmosolyodott és jobbját az énekes arcán húzta végig, majd közelebb vonta magához, hogy ajkaik puhán találkozzanak, miközben mélyen beszívta Dave ismerős illatát.
Dave eleinte finoman viszonozta ezt, majd egyre vadabbul esett neki Martinnak és egyre közelebb akarta magához tudni a másik testét.
Martin egész testét ellepte a libabőr, ahogy megérezte magán Dave kezeit, ahogy egyre húzták maguk felé. Azért nem hitte volna, hogy ennyi vágy tombol benne iránta.
Dave maga elé kormányozta Martint. Alig akart elszakadni tőle. Nem bírta magát tovább türtőztetni, magához húzva ismét szenvedélyesen szőke társa ajkainak esett, miközben hosszú ujjai megkezdték felfedezőútjukat. Martin lélegzete elakadt Dave határozottságától, ahogy saját kezeit a férfi csípőjén nyugtatta viszonozva a szenvedélyes csókot. Dave azonban többet akart, jóval többet. Hosszú ujjai már az alsónadrág szélénél jártak és a következő pillanatban el is tűntek alatta.
Martin azonban a csuklója után nyúlt és finoman, de határozottan kihúzta a kezét a nadrágjából, noha teste többért üvöltött. - David, ne - kérte halkan.
- Mi a gond? - súgta Dave. Már a hangja is remegett a vágytól.
- Nem hinném, hogy ez most túl jó ötlet lenne... Egy erkélyen állunk, ráadásul... Anita bent van a szobádban...
- Nem hagyhatsz így itt... Érzed? - fogta meg Dave Mart kezét és a keményen égnek meredő tagjára helyezte - Nem azért mondom, de Anita sem volt rám ekkora hatással - súgta a zöld szemekbe - Kérlek.
Martin finoman elmosolyodott, majd egy rövid csókot lehelt barátja szomjas szájára - Jól van - adta meg magát - Ülj le!
Dave eleget is tett a kérésnek és sötét pillantása kereszttüzében várta Mart következő lépését.
A szőke férfi újra megcsókolta, majd letérdelt szétnyitva Dave lábait. Ajkai gyorsan haladtak lefelé a férfi nyakától a mellkasán és a hasán keresztül, hisz látta, hogy már mennyire kívánja, hogy őt érintse. Felnézett rá, ahogy egyik kezét finoman köré kulcsolta.
Dave hangosan felnyögött, tekintetéből sugárzott, hogy mily régóta várt erre és, hogy mennyire élvezi most Martin érintéseit.
Martin sejtette, hogy miket élhet át barátja, s segíteni akart rajta, úgyhogy nem is teketóriázott sokat. Izgatta a tudat, hogy bármikor lebukhatnak, vagy megláthatja őket valaki, bár az árnyas teraszon ennek nem volt túl nagy a valószínűsége, főleg, hogy Dave-ék épülete a legtöbb ház fölé magasodott. Hamar nedves ajkai közé fogadta a lüktető és merev testrészt, hogy fejét intenzíven mozgatva fokozza a férfi elragadtatását.
Dave ujjai a szőke tincsekbe gabalyodtak és erőteljesen húzni kezdték, vagy karmolászták Martint, ahol érték. Erőteljes nyögések hagyták el a torkát és csípője is hamar életre kelt.
A szőke férfi felpillantva látta, hogy mennyire élvezi társa a kényeztetéseit, így egyik kezével megragadva őt rásegített a mozdulataira mohón nyalogatva és szívogatva a szájában lévő férfiasságot, amin érezte még Anita ízét is.
Dave önmagán kívül volt az élvezettől. Hamarosan érezte, hogy el fog élvezni, de ameddig tudta, tartotta magát. Aztán hatalmas energiával robbant Mart szájába hosszan üvöltve.
Martin amint meghallotta a kiáltást, felnyúlt fél kézzel és befogta Dave száját, nehogy felhívják magukra a figyelmet, hisz hallotta, hogyan visszhangzik Dave hangja, miközben ő mohón nyelte forró magját. Ezer éve nem érezte ezt, s meg is borzongott tőle próbálva elnyomni lángoló ágyéka vágyakozását.
Dave fejét a falnak vetve zihált, amikor el tudott csendesedni. Mellkasa szaporán járt le és fel.
Martin párszor még végighúzott a megkönnyebbült tagon, majd lassan felállt egy csókot nyomva Dave nyakára, majd a szemébe nézett - Jobb? - mosolyodott el.
- Valamivel - mosolyodott el Dave, majd villámgyorsan felpattant és Martot a szemközti betonkorlátnak szorítva csókolta meg őt - De én is szívesen megkóstolnálak téged.
- Szerintem azt hagyjuk inkább egy másik alkalomra - mosolyodott el beletúrva Dave tarkóján a nedves tincsekbe, bár érezte, hogy ágyéka tiltakozik a kijelentése ellen.
- Miért csinálod ezt velem, hm? - mosolyodott el Dave.
- Mit csinálok veled?
- Megtagadod magad tőlem.
- Így izgalmasabb, nem? Szeretem feszegetni a tűréshatárt - simított végig a férfi tetovált mellkasán.
- Mikor kaplak meg? - szűkült össze Dave szeme, amitől egészen ragadozó tekintete lett.
- Nem tudom - vont vállat elraktározva magában ezt a vad tekintetet. Imádta, ha így nézett valakire barátja. Sokszor szívesen lett volna azoknak a nőknek a helyében, akikre ilyen pillantást vetett az évek során és ő ezeknek a tanúja volt.
Dave megfogta Mart állát, és a szájába suttogta - Nem tudod... egészen hamarosan lesz, ebben biztos lehetsz – mosolyodott el majd bement.
Martin lehunyta a szemeit és halkan felnyögött Dave mondatától, majd mint aki se lát, se hall, bement a hálóba. Meg kellett könnyebbülnie! Ágyéka már fájón feszült, de szerette így kínozni magát. Ahogy belépett, tekintete megakadt az ébredezni kezdő Anitán. Gyorsan fölé is mászott, s széttárva lábait ujjaival leellenőrizte, hogy az alvástól nedvesen készen áll az aktusra. Hirtelen, de azért érzéssel csúszott bele a lányba.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés