5.

M�snap reggel az elm�m motoszk�l�sa �bresztet fel. Kinyitottam a szemem. A f�ld�n fek�dtem, el�ttem Zs� teste hevert. Aludt, de �reztem, ahogy az � elm�je is �bredezik. Elmosolyodtam. Meg�rte a v�r�ldozat. Lassan fel�ltem, mik�zben t�rsn�m mozgol�dni kezdett. L�ttam, ahogy lassan kinyitja a szem�t. �reztem az tegnap este k�d�s eml�knyomait az agy�ban. Nem �rtette, hogy ker�lt ide. Zavarts�ga �jabb mosolyt csalt az arcomra. Bizonytalan tekintettel n�zett k�rbe a szob�mban, majd megl�tott engem. Eml�kezni kezdett. Hirtelen kapott a nyak�hoz. A v�re barna pergamenk�nt sz�rat a b�r�re �s �rint�se hat�s�ra repedezett darabjai leperegtek a fel�letr�l. A pupill�ja besz�k�lt a d�bbenet �s az ijedts�g hat�s�ra, mik�zben a szemei v�dl�n az eny�mbe meredtek. Mosolyom l�tva, elborzadva ki�ltott fel.
- Mit m�velt�l velem?!
Nem feleltem.
- Mit m�velt�l velem?! – k�rdezte hiszt�rikusabban. Felnevettem.
- A v�redet vettem. Az eny�m vagy – n�ztem szenvtelen�l a barna szemekbe.
- NEM! – ord�tott fel Zs� �s fel is pattant, hogy kirohanjon a szob�mb�l. �n is fel�lltam �s a karja ut�n kaptam, majd magamhoz r�ntottam.
- De igen. Nem tudsz ellenne mit tenni. Ha h�vlak, j�ssz. A v�red k�t hozz�m, �s az �n v�rem k�t engem hozz�d. Seg�teni fogsz nekem.
- NEM! – ord�tott fel �jra, majd kit�pte mag�t a fog�somb�l �s kirohant, bev�gva maga ut�n az ajt�mat. S�nen voltam.

�r�kkal k�s�bb a kertben voltam �s �lveztem a naps�t�st a f�ben �lve. Hirtelen �rny�k vet�lt r�m. Nem hallottam l�pteket, de az erej�b�l tudtam, hogy ki az.
- Dave – mondtam, fel sem emelve a szemh�jaim.
- Megharaptad.
- �rzed a „jelent�ktelen er�kezdem�nyem”? Nocsak… - r�n�ztem - Nem f�rsz hozz�, igaz? – k�rdeztem ked�lyesen a k�p�be mosolyogva. Z�ld szem�ben felszikr�zott a d�h.
- El foglak s�p�rni.
- M�r nem �ll az aj�nlatod?
- �rdekel? – b�ty�m haragja egy pillanat alatt foszlott semmiv�. Tudtam, hogy ugyanilyen gyorsan ism�t fel tud lobbanni.
- Megl�tjuk, Dave. Ha nem tudlak legy�rni, nyilv�n ink�bb a sz�vets�gesed leszek. El�bb meg akarom tudni, hogy mi lesz bel�lem. De te m�r sejted, nem igaz? �s ez �ltal �n is. Mi�rt aj�nlottad volna fel magad ez�stt�lc�n nekem, ha nem tartan�l hasznosnak magad sz�m�ra? Csak nem vesz�lyes vagyok r�d n�zve, b�ty�m?
- Majd kider�l Bernadett. Nem igaz? – megvillantak z�ld szemei.
- Mindenk�ppen. De meg fogom v�deni. Soha nem kapod meg.
- Csak veled egy�tt, ugye?
�sszesz�k�lt szemekkel mordultam fel.
- Sz�m�t� d�g vagy, Gahan!
- Tudom – eresztett meg b�ty�m egy �nel�g�lt mosolyt.
- Ellened fogok dolgozni.
- Tiszt�ban vagyok vele. De majd megl�tjuk, hogy ki nevet a v�g�n – hajolt le hozz�m Dave, elsuttogva a szavait. K�zvetlen k�zelr�l n�ztem a szemeibe. Meg tudtam volna nyalni az ajkait. Csak egyet tudtam �rteni vele. Biccentettem, mire � felegyenesedett �s els�t�lt. Eln�ztem ut�na. Nem akartam magam eladni neki. Ha er�megoszt�sra is ker�l sor kett�nk k�z�tt, akkor is az el�ny�mre kell ford�tanom a dolgokat. Sok minden m�lik ezen. Tal�n az �letem. �s tal�n Zs�� is.

Nyugtalan este volt. A sz�l z�gott a r�gi �s �reg f�k k�zt, a farkasok sz�ntelen�l �v�lt�ttek a Holdra. Nem tudtam aludni. Zs� j�rt az eszemben. Nem hagyott b�k�n a gondolata. Napok �ta nem besz�lt velem. Nem is l�ttam. Eddig nem agg�dtam �rte, de az �szt�neim �lland�an riad�k�sz�lts�gben tartottak. Valami t�rt�nni fog.
Hirtelen �ltem fel az �gyamban �s azonnal ki is keltem bel�le. Nem tudtam, hogy mi ugrasztott ki, de mintha nem �n ir�ny�tottam volna az izmaimat. Nyugtalan�tottak az erd� hangjai. Mintha valami azt s�gta volna, hogy oda kell mennem. Nem akartam engedelmeskedni az �szt�nz�snek. �m, mikor le�rhatatlan er�t �reztem elv�g�dni az ajt�m el�tt, m�r nem tudtam uralkodni magamon: az ajt�hoz ugrottam �s felt�ptem.
�r�lt percek. Vad rohan�s az erd� fel�. Nem tudtam, hogy merre megyek, csak rohantam �s rohantam. A saj�t liheg�sem szinte megt�rte sz�morma a sz�l z�g�s�t. Egyre m�lyebbre haladtam az erd�ben, az �gak vadul kapdostak a l�bam ut�n. Nem tudtam le�llni.
Egy tiszt�sra �rve azt�n lass�tottam �s meg is �lltam. Tan�cstalanul n�ztem, k�rbe, �r�lten zih�lva a s�t�t, z�g� erd�ben. A sz�vem majd kiugrott a hely�r�l, a vad sz�l �lland�an az arcomba f�jta a tincseimet. V�rtam. De mire? Csak �lltam �s kapkodtam a fejem az erd�ben.
Hirtelen egy alak v�g�dott ki a f�k k�z�l, akit szorosan k�vetett m�g egy, magasabb. Az els� a f�ldre esett, de ijedten pr�b�lt t�rdre kecmeregni, bukd�csolva. Sikoly�t messzire ragadta a sz�l. A m�sik f�l �llatias morg�s�t azonban �gy is tiszt�n hallottam. Mintha a sz�l is f�lne az erej�t�l. Dave volt az. �szt�neim azonnal mozg�s�tottak. Hirtelen harag �s forr�s�g �nt�tt el, izmaim mozdultak, hogy kettej�k k�z� ker�ljek �s megv�djem azt, ami az eny�m. Fenyeget�en �lltam meg Dave el�tt, aki ezt persze nem hagyta annyiban. Megkezdt�k �let�nk els�, de nem utols� csat�j�t.
A leveg� izzott, �rtelmetlen szavak t�rtek a leveg�be, de a hat�suk nem maradt el. Hatalmas csap�sok, amikbe beleremegett az erd�. Nem tudtam, hogy mi�ta csin�ltam m�r ezt, de f�radtnak �reztem magam. �m a dac �s a harag m�g mindig bennem �gett �s ameddig ez nem vesz ki bel�lem, addig mozogni fogok, �s am�g mozgok, addig harapok is. Nem tudtam, hogy Dave mennyire f�radt el, nem l�tszott rajta. Zs� nem ment el. Hogy nem akart, vagy nem tudott, arra nem tudok felelni. �m mindh�rmunk figyelm�t elvonta a k�zelr�l felharsan� farkaski�lt�s. �szre se vett�k, hogy egyre beljebb keveredt�nk a s�t�t, viharos erd�ben. Most mi lett�nk pr�d�k. �tvett�k Zs� szerep�t, m�r mindh�rman osztozunk rajta. A s�rga szemek m�r fel is t�ntek a f�k k�z�tt. Ha elfutunk, meghalunk. Nem volt mit tenni: k�z�sen kellett ki�llnunk a falka ellen. Dave-vel k�z�sen. B�rmi m�st bev�llaltam volna, de nem volt helye vit�nak. Dave m�g mell�m is l�pett, hogy jobban l�ssa az �llatokat �s, hogy megkezdj�k k�z�s m�sz�rl�sunkat.
A farkasok nek�nk rontottak, hogy ak�r �lve bel�l�nk oldj�k meg a vacsor�jukat. Dave mozdult el�sz�r. Elmos�dott foltot l�ttam, majd m�r csak azt, ahogy a farkas a f�ldre hanyatlik �s Dave alkarj�n a k�ny�k�ig v�r folyik, kez�ben a farkas kit�pett l�gcs�v�vel. Nem volt mit tenni. �n is mozdultam.
Elszenvedtem p�r harap�st. A farkasok megvadultak a v�r szag�ra. �n is. Dave is. Gyilkoltuk �ket. Mindenkit, akit el�rt�nk. Csatakosak voltunk a v�rt�l. Az �let gyorsan elhagyta a tiszt�st. Szab�lyosan kihunyt, mikor az utols� farkast Dave-vel k�tfel� kezdt�k t�pni, kett�szak�tva ezzel a test�t. �gy huzakodtunk rajta, mint kutya a csonton. A sz�vetek k�s�rteties hanggal v�ltak kett�. Az �llat belei a f�ldre zuhantak. Felvillant bennem a gondolat, hogy milyen lenne k�ny�kig elt�nni a m�g meleg bels� szervekben, de legy�ztem a k�sztet�st. Vissza kellett jutnom Zs�val a kast�lyba, aki elsz�rnyedve �s ledermedve �lt a f�ld�n. Amint megmozdultam Dave �llatias tekintete r�m szegez�d�tt �s azonnal tudtam, hogy r�j�tt a sz�nd�komra. Nem akartam megv�rni, m�g megmozdul.
- FUSS! – ord�tottam fel, �s elk�pzeltem, ahogy Zs�t k�teleken kereszt�l megr�ntom. A l�ny teste el�rebukott �s feleszm�lt. �szt�n�sen cselekedett, fel�llt �s rohanni kezdett. Az �let��rt futott. Mindketten az �let�nk�rt futottunk.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s