2. fejezet

A nap lassan felbukkant a horizonton, sugaraival utat tal�lva mag�nak a magas �p�letek k�zt, a puha reggeli f�ny�ben f�rdetve azok ablakait. Majdnem hajnal volt, s a soha v�get nem �r� forgalom zaja eljutott Dave f�l�be, noha m�r megtanulta figyelmen k�v�l hagyni azt. Szemei �gtek, mivel ism�t nem tudott eleget aludni. Sosem volt j� alv�. Egy karossz�kben �lt az ablak el�tt, b�gr�j�ben g�z�lg� k�v�val, ahogy a napfelkelt�t figyelte az elm�lt h�ten t�n�dve. Kicsit m�rges volt a helyzet miatt. Az a vita Gore-ral… M�g mindig nem tudta t�ltenni mag�t rajta, m�g mindig hallotta a sz�ke f�rfi megjegyz�seit a fej�ben.
De most pr�b�lta figyelmen k�v�l hagyni azt a r�szt. Ink�bb azon az inform�ci�morzs�n gondolkodott, ami kics�szott Mart sz�j�n. „Sz�val akkor val�sz�n�leg ugyanazokra a helyekre j�rtunk anno Basildonban?” – gondolta – „Fat Gadget? Hm… sz�mos klubban fell�ptek… M�g ott is…” – kortyolt a k�v�j�b�l �s hagyta, hogy elkalandozzanak a gondolatai.
Ha �szinte akart lenni �nmag�hoz, az�rt nem kedvelte Martint, mert mindazt testes�tette meg, amit ut�lt odahaza �s amit otthagyott, mikor az �llamokba k�lt�z�tt egy szerz�d�snek k�sz�nhet�en. Ut�lt Nagy-Britanni�ban �lni. Olyan korl�tozottnak �rezte mag�t ott! F�leg Basildonban, ami egy pokolian unalmas v�ros volt, ahol semmit sem lehetett csin�lni, ahol mindenki ismert mindenkit �s nem sz�m�tott mit tett�l, a f�l v�ros m�r tudott r�la a nap v�g�re. Az emberek, amikor csak tehett�k, r�lad pletyk�ltak. �gy �rezte, hogy a v�ros, hogy Anglia nem el�g nagy az � szem�lyis�g�nek. Szabad akart lenni �s azt akarta tenni, amit csak akart, an�lk�l, hogy mag�n �rezn� az emberek el�t�l� pillant�sait. Ez volt az egyik ok, ami�rt olyan gyorsan �ttelep�lt az �llamokba, amilyen gyorsan csak tudott – oda ahol senki sem ismerte �t. Akkoriban olyan fiatal volt! Tele rem�nnyel �s amb�ci�kkal. Mikor ezeken az utc�kon s�t�lt, �gy �rezte, hogy �v� a vil�g �s senki sem tudja meg�ll�tani. De hamarosan r� kellett j�nnie, hogy a dolgok nem eg�szen �gy vannak, ahogy azt � elk�pzelte.
Igen, ez egy �j kezdet volt. Sok mindent hagyott maga m�g�tt, amikor New Yorkba k�lt�z�tt. M�g AZT az oldal�t is. Nem volt k�nny�, de tudta, hogy biszexu�lisk�nt nem fog sokra jutni Amerik�ban. Hamarosan be kellett l�tnia, hogy az �let itt m�s volt, mint amire sz�m�tott. Minden nap harcolnia kellett, mert ha nem te �tsz el�sz�r, akkor t�ged fog arcon csapni az �let. Ez�rt kellett megv�ltoztatnia a viselked�s�t �s m�lyre eltemetnie a m�sik oldal�t. Szerencs�re ez az er�sebb „macs� st�lus”, ahogy Gore nevezte, mindig benne lakozott, csup�n r� kellett f�kusz�lnia. �s egy id� ut�n m�r megszokta. Seg�tett neki. Noha az a szerz�d�s nem volt akkora siker, mint sz�m�totta, el�g p�nzt �s kapcsolatokat hozott a konyh�ra, amiket nem sz�gyellt kihaszn�lni.
Term�szetesen az elej�n neh�z volt – �j v�ros, �j emberek, �j gondolkod�sm�d. Hamar r�j�tt, hogy legt�bbsz�r be kell fognia a sz�j�t, hogy el�rje, amit akar. De id�vel lassan visszanyerte a magabiztoss�g�t. Legal�bb a munk�j�t sosem b�lyegezt�k „meleg zen�nek”. Ha a dalai �s dalsz�vegei – amiket m�s egy�tteseknek �s zen�szeknek adott el – �gy v�gezt�k volna, sosem tudta volna levakarni mag�r�l azt a c�mk�t �s senki nem vette volna komolyan a munk�j�t. �s a 80-as �vekben, amikor idej�tt, annak k�sz�nhet�en, hogy az emberek nagyon vall�sosak voltak, nagy es�ly volt r�, hogy ha hagyja, hogy a munk�i t�l „puh�v�”, l�nyoss�, ha t�l r�g�gumi-poposakk� v�lnak, akkor csak meleg b�rokban fogj�k j�tszani. „Egy szelet Eur�p�b�l”. �gy h�vt�k n�ha a zen�j�t. Igen, nem tudta letagadni a gy�kereit, azok benne �ltek – a gondolkod�sm�dj�ban, az eg�sz szem�lyis�g�ben, m�g ha le is akarta tagadni. De legal�bb hamar siker�lt beilleszkednie. Besz�d�ben m�g meg is pr�b�lt kev�sb� britt�l hangozni. �s �gy t�nt, hogy siker�lnie fog a Nagy Alm�ban maradni. � is egy lett a kis kukacok k�z�l, amik pr�b�ltak egy falatot kiharapni a l�d�s gy�m�lcsb�l. Nem, � nem olyan volt, mint a nagy dagadt f�rgek, amik pr�b�lt�k az utols� cseppet is kifacsarni bel�le. El�g szer�ny maradt �s csak annyit vett el, ami a t�l�l�s�hez sz�ks�ges volt. �r�lt, hogy itt lehet.

�s noha kereszt�lment a szem�lyes pokl�n, mikor m�r a zen�je �s a dalsz�vegei el�g p�nzt hoztak neki a konyh�ra, t�ltette mag�t azon az id�szakon. F�leg amikor �sszeker�lt a feles�g�vel �s hamarosan a n� fi�nak, Jimmynek, a mostohaapja lett, p�r �v m�lva pedig meg�rkezett a dr�ga angyalk�ja, Stella Rose. P�r bar�tra is szert tett. �s v�gre valaki lett a senkik k�z�tt. Sosem h�tr�lt meg, amikor arrog�nsnak �s t�rtet�nek kellett lennie, hogy el�rje a c�lj�t. A munk�t mindig komolyan vette �s pr�b�lt mindent beleadni.

Sz�val el�g messzire sodr�dott a fiatal meggondolatlan �nj�t�l, aki meleg b�rokba j�rt �s teljes m�rt�kben a pillanatnak �lt. �mb�r ezek a dolgok halv�nyan m�g mindig benne lakoztak, m�lyen a felsz�n al� temetve. Nagyon vigy�zott r�, hogy ezek ne befoly�solhass�k a jelenlegi �let�t, de nem tagadhatta le, hogy szem�lyis�ge r�szei. N�ha – mikor egyed�l volt, mint most is – hagyta, hogy r�gi eml�kei k�zelebb j�jjenek a felsz�nhez. Visszagondolt azokra a r�gi sz�p napokra. Szerette �ket. Valahol t�bb szabads�got adtak neki, mint az itteni �lete. Ahogy �regedett, a k�teless�gek megsokszoroz�dtak �s neki meg kellett felelnie ezeknek. N�ha azt k�v�nta, b�rcsak �jra az a fiatal Dave Gahan lehetne. De minden alkalommal, mikor eddig a gondolatig jutott, megr�zta a fej�t �s valami m�sba kezdett, hogy elterelje gondolatait.

---

V�gre ki tudta nyitni az ajt�t �s nagy nehezen ber�ngatta a neh�z �tit�sk�it a lak�sba. Egy percen bel�l a f�rje m�r ott is termett �s elvette a poggy�sz�t.
- Reggelt – mordult vissza miut�n Jennifer k�sz�nt�tte – Ahogy l�tom, sz�net van a forgat�son…
- Igen, k�r�lbel�l egy h�t. �s gondoltam, hazaj�v�k, hogy l�ssalak t�ged meg a gyerekeket – tette le az utols� t�sk�j�t is �s a f�rj�re pillantott. Igen, megint rossz hangulatban volt. M�r hozz�szokott a hangulatv�ltoz�saihoz, noha n�ha nem tudta �ket rendesen kezelni. �s az igazat megvallva n�ha t�l f�radt vagy elfoglalt volt a saj�t probl�m�ival, hogy megpr�b�lja megvigasztalni a f�rj�t.
- Milyen k�r… mert �gy t�nik, a gyerekek m�r el�gg� hozz�szoktak, hogy a sz�leiddel �lnek – morogta az orra alatt, de tudta, hogy Jen meghallotta. A n� elcs�pte a megjegyz�st, de csak fels�hajtott �s megforgatta a szemeit.
- Valakinek ki kell fizetnie a sz�ml�kat – jegyezte meg, s mik�zben vetk�zni kezdett Dave-re pillantott, aki vissza�lt a karossz�k�be a nappaliban �s duzzogni kezdett. P�r percig, m�g Jen kipakolt p�r dolgot, csend telepedett r�juk, majd a n� le�lt mell�.
- Sz�val mi minden t�rt�nt mi�ta elmentem a forgat�sra?
- Nos… m�g te napozt�l Kaliforni�ban, kaptam egy komoly munk�t.
B�lcsen eleresztette a f�le mellett a mondat els� fel�t �s m�g mosolyognia �s nyugodtnak is siker�lt maradnia – Ez remek. Milyen munka?
Dave a maga arrog�ns m�dj�n beavatta a r�szletekbe. Jen tudta, hogy �gysem hagyta volna addig b�k�n, hogy a saj�t dolgait int�zze, am�g nem hallgatta meg amit mondani akart. M�gsem f�z�tt nagy rem�nyeket f�rj�nek ezen munk�j�hoz. �lt m�r �t neh�z id�szakokat Dave-vel, mikor a f�rfi tervei vissza�t�ttek vagy nem hozt�k meg a v�rt eredm�nyt. M�r belef�radt ebbe, �s mik�zben a f�rfit hallgatta – vagy legal�bb is �gy tett, mintha hallgatn� – feje m�g mindig tele volt a saj�t munk�j�val. M�g Dave besz�lt, megkock�zatott egy k�rbepillant�st �s a takar�t�st is hozz�adta a teend�k list�j�hoz amellett, hogy hazahozza a gyerekeket �s elint�zzen p�r m�s dolgot is.
- … sz�val a munka el�g j�l halad, noha ha nem lenne itt nek�nk az az ideges�t� Gore, tudod, az �j munkat�rsunk, akkor jobban menne. J�zus, annak a baromnak fogalma sincs, hogy manaps�g mi megy a zeneiparban. A saj�t kis �lomvil�g�ban �l… Naiv �k�r… - folytatta, de nem tudta meg�ll�tani gondolatait, amelyek visszat�rtek kor�bbi k�rd�s�hez: vajon ugyanazokat a b�rokat �s koncerteket l�togatt�k? Ez az�ta a vita �ta foglalkoztatta. – �s az a vicces az eg�szben, hogy �gy t�nik, ugyanabb�l a sz�nalmas v�rosb�l j�tt�nk.
- Basildonb�l?
- Igen… - grimaszolt. Tov�bbi r�szleteket osztott meg Jennel, aki �gy t�nt figyel, de Dave nem volt meggy�z�dve err�l. A n� csak b�logatott �s olyan megjegyz�seket tett csak hogy „aha” vagy „�rtem”. „Kit �rdekel” – gondolta - „Noha Gore dalsz�vegei el�g j�k �s a st�di�ban sincs teljesen elveszve…” – vallotta be mag�nak, mik�zben valamir�l tov�bbra is fecsegett Jennek; megvolt az el�nye annak, hogy egyszerre t�bb dolgot is tudott csin�lni. „�s… az igazat megvallva nem is cs�nya… sz�p von�sai vannak… az ajkai �s az orra… �s azok a hipnotikus z�ld szemek el�g sz�pek… �s a testfel�p�t�se is ar�nyos, j� kis kerek h�ts…” – m�l�zott, de hirtelen visszar�ngatta mag�t a val�s�gba – „Mi a szart csin�lsz, Dave?! M�r nem vagy az a kis brit punk gyerek, aki egykor volt�l! Mi a franc�rt gondolok arra, hogy hogyan n�z ki?! Nem sz�m�t. Ink�bb meg k�ne dugnom Jent, ha � is benne van…” - n�zett a feles�g�re – „M�r egy ideje nem volt id�nk r�…” – vallotta be mag�nak, de ahogy figyelte �t, tudta, hogy vissza fogja utas�tani. „A francba vele” – vonta meg a v�ll�t.
- Megyek �s lezuhanyozok – jelentette be miut�n Dave elhallgatott, majd m�g hozz�tette: - Nagyon f�radt vagyok. Ut�na elhozhatn�nk a gyerekeket, ha te is akarsz j�nni.
- Ok� – b�lintott �s hagyta elmenni a n�t. – „Sz�val ma se dugunk, mi?” – ingatta a fej�t �s fel�llt, hogy megkeresse a cigij�t.

---

A st�di�ban a hangulat messze volt att�l, mint amikor Martin el�sz�r �rkezett meg, hogy tal�lkozzon a munkat�rsaival, akik a zongora k�r�l nevetg�ltek. A sz�ke az asztaln�l �lt p�r pap�rral k�r�lv�ve, de csak �gy tett, mintha dolgozna a sz�vegeken. Ez egy�rtelm� volt Dave sz�m�ra att�l a pillanatt�l kezdve, hogy bes�t�lt az ajt�n. �rezte a fesz�lts�get a leveg�ben, �s ahogy Christian bor�s arc�ra n�zett, amit nagyon ritk�n l�thatott ilyennek, tudta, hogy valami nincs rendben.
- Mi van? – �lt le a sz�ke zen�sz mell�, aki az asztalon dobolt az ujjaival.
- John egy percen bel�l itt lesz.
- Mi�rt?
- Nem t’om, de el�g fesz�ltnek hangzott.
- �rtem. Fogadni mern�k, hogy a Mr. �lmodoz�val t�rt�nt vita az oka – f�jta ki a f�st�t, ahogy egy len�z� pillant�st k�ld�tt a g�nd�r f�rfi fel�.
- Tal�n… - Chris bizonytalannak t�nt, ahogy �sszer�ncolta szem�ld�k�t.
�s Dave-nek igaza volt: abban a pillanatban, hogy Kessler bes�t�lt a st�di�ban a komoly arckifejez�s�vel, �dv�z�lte �ket, Martint is odah�vta egy kis besz�lget�sre.
- Nos, uraim, hallottam a nem �ppen feln�tth�z m�lt� vit�tokr�l. �s nem �r�ltem, mikor a sr�cok beavattak. Dave, ne n�zz �gy r�m. Tudod, hogy igazuk volt. Tudj�k, hogy ez a munka fontos. �s ezt neked is tudnod k�ne. Az�rt vagy itt, hogy dolgozz, nem pedig hogy civakodj. Nem akarok t�bb ilyen n�zetelt�r�sr�l hallani, �rtve vagyok? – n�zett a k�t b�n�sre.
Martin �gy t�nt, hogy meg�rtette. Lehajtotta a fej�t �s b�lintott p�rszor mik�zben John besz�lt. Dave megkock�ztatott m�g egy lesajn�l� pillant�st fel�, l�tva a b�nb�n� kifejez�st az angyali arcon, s a sz�ke g�nd�r f�rt�k csak m�g rosszabb� tett�k a k�pet Dave szem�ben. „Nincs tart�sa…” – gondolta.
- Dave?
- Igen? – fordult John fel�.
- Meg�rtetted?
- Ja – mordult fel.
- Remek. Szeretn�m, ha ez �gy is maradna, �gyhogy volt egy kis besz�lget�sem Christiannal. � fog fel�gyelni r�tok, am�g nem vagyok itt. � majd k�zben tartja a dolgokat, hogy a munka probl�ma n�lk�l folyhasson. Sz�val k�rlek mindkett�t�ket, hogy viselkedjetek. Szoros a beoszt�sunk �s nem engedhetj�k meg a cs�sz�sokat.
- Igen, John – vetette k�zbe Mart �szinte arckifejez�ssel. Ez a munka fontos volt a sz�m�ra.
- Rendben, sr�cok. Nem akarok t�l f�n�k�sk�d�nek t�nni, de valakinek seggbe kell r�gnia titeket, ha sz�ks�ges. Most ezt a szerepet Chrisnek adom, mert k�s�sben vagyok – biccentett �s mindh�rmukkal kezet r�zott.
Dave figyelte, ahogy a menedzser�k elt�nik, majd Martra n�zett, aki ker�lte a tekintet�t �s lesajn�l�n el kellett mosolyodnia, ahogy �szrevette az enyhe p�rt Gore arc�n. „Hihetetlen…” – gondolta �s halv�ny mosolya ott is maradt az ajkain. Chris a bar�tja, �gyhogy nem lesz semmi probl�ma. Biztons�gban �rezte mag�t �s nem vette t�l komolyan ezt a kis figyelmeztet�st.

---

Miut�n Phillpott is meg�rkezett �s elkezdt�k felvenni Martin git�rsz�l�it, Chris �s Dave kiment r�gy�jtani meg hogy kicsit kiszell�ztess�k a fej�ket.
- Dave, tudod, hogy a bar�tom vagy, de ezt most komolyan veszem. Hallottad Johnt, mi tudjuk, hogy milyen vagy, ez�rt akart figyelmeztetni. Nincs id�nk a kis j�t�kaidra. Ma m�g be kell fejezn�nk a harmadik sz�mot, a t�bbivel meg m�g sehogy se �llunk. Sz�val k�rlek, ne provok�ld �t. Most az �n felel�ss�gem vagy �s �n nem akarok csal�d�st okozni Johnnak.
- H�, h�, nyugi, haver. Nem kell agg�dnod – r�ncolta a szem�ld�k�t.
- Nem, csak azt akarom, hogy tiszt�ban legy�l a szab�lyaimmal, amik szerint ezt a szitut kezelem. Emellett meg adhatn�l egy es�lyt Martinnak, mert van tehets�ge �s az �tletei meg a t�m�i j�k. A sz�vegeitek kieg�sz�tik egym�st, er�sebbek �s �sszetettebbek egy�tt. Nem akarom, hogy ezt elcseszd. Eddig j�l ment a munka. �gyhogy ne legyen akkora arcod, csak az�rt, mert a bar�tod vagyok, nem fogok mell�d �llni, ha bunk�k�nt viselkedsz… Seg�tened kellene neki, nem visszatartani. Eddig olyan kem�nyen pr�b�lkozott. Nem vagy fair vele.
- Ok�, ok�. Meg�g�rem, hogy nem cseszem el… - s�hajtott, majd r�gy�jtott m�g egy cigarett�ra.
- J�l van. Bent leszek. Miut�n v�gezt�l, elkezd�nk dolgozni a vok�lodon a k�vetkez� sz�mban.
- J�l hangzik.
Miut�n ism�t egyed�l volt, elgondolkodott. Chrisnek megint igaza volt. Nem vet�theti ki a negat�v �rz�seit meg a sz�l�v�rosa �s Anglia ir�nt �rzett megvet�s�t Gore-ra. Martnak ahhoz semmi k�ze. �s igen, val�ban tehets�ges dalsz�veg�r�, ezt be kellett vallania. Nem �rtette, hogy mi�rt hagyta mag�t elveszni megint ezekben a negat�v �rz�sekben. J�, hogy itt volt Chris. � mindig vissza tudta r�ngatni �t a f�ldre. �s � pont ez�rt kedvelte �t, mert mindig sz�m�thatott a sz�ke dobosra �s a v�lem�ny�re. Az els� napt�l kezdve j�l kij�ttek. Gyorsan bar�tokk� v�ltak, mivel a mindig pozit�v Chris k�pes volt meg�rizni a nyugalm�t �s kezelni a hangulatv�ltoz�sait. Dave b�zhatott benne. Mindig szem�lyes napjukk�nt l�tta a sz�ke f�rfit, aki mindig mosolyog, kedves �s kreat�v. Egyfajta t�masz volt a nyughatatlan �s forr�fej� �nekesnek. Sz�val igen, Christiannak val�sz�n�leg megint igaza volt, Dave t�lreag�lta a dolgokat. �s m�g ha m�s�rt nem is, de Chris miatt megpr�b�l viselkedni. Nem akarja cserben hagyni vagy probl�m�t okozni neki Johnnal. Vett egy m�ly leveg�t �s lassan kif�jta. Nem lesz k�nny�…

K�vetkez� fejezet

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s