1. fejezet

- M�g egyszer fel�neklem!

Martin m�ris indul a felvev� szob�ba. A bar�tja megragadja a karj�t.

- Mi�ta lett�l te is ilyen m�ni�kus? Nem el�g ann�l az �nmaga �ltal kiki�ltott banda fel�gyel�n�l? Meg Dave maximalizmusa? A dal �gy j�, ahogy van. Mi�rt nem fogadod el?

Csup�n hossz� csendes percekig n�zi a v�r�s f�rfit, majd lehajtja a fej�t.

- M�g nem el�g j�. – Azzal m�ris a mikrofon�llv�ny m�g� �ll. – „Be kell fejeznem miel�tt meg�rkezik, noha �gy t�nt a Land Roverje m�r az �p�let el�tt parkol… Tal�n �ssze kell szednie az erej�t miel�tt felj�nne. Fogalmam sincs r�la, hogy mik�nt tud olyan nyugodt maradni. Ha a hely�ben lenn�k, v�res cafatokra szaggatn�m magam. Vagy tal�n v�gre v�gleg siker�lt kiz�rnia engem az �let�b�l. Remek, g�ndi-b�ndi, �gyes vagy. A makacss�goddal v�gre el�rted, hogy a sz�nalmas �letedben a legfontosabb szem�ly �tn�z rajtad, mintha csak leveg� lenn�l”. Odabent �llva a cs�ny�n �sszegy�rt pap�rdarabra mered. Nincs r� sz�ks�ge, csup�n az�rt szorongatja, hogy valami olyanba kapaszkodjon, ami m�g mindig l�tezik. Egy s�hajjal kiint a szob�b�l, s lehunyva szemeit pr�b�l beles�ppedni abba a bels� val�s�gba, ami sokkal jobbnak t�nik, ahogy felkavart �rzelmeit pr�b�lja a dallamhoz igaz�tani.

Odakint Dave m�g mindig a kocsij�ban �l percek �ta a f�l�hez szor�tva a mobilj�t.

- Persze tudom… tudom… nem akarom er�ltetni. De mondd meg neki, hogy a pasid �dv�zli – nevet – Oh azt hittem, hogy ezt m�r tudod… H�t a mami pasij�nak h�v engem… Nem, nem vagyok a csajod – nevet fel hangosan – Igen, tudom… Ezt nem hagyhattad ki… Vele? Nem tudom… Semmi, fesz�lt a helyzet. Nem hiszem. Nem tudom – s�hajt fel m�lyen – Tal�n most egyszer�en csak nem lehets�ges. Vagy �n nem akarom – piszk�lta frusztr�ltan a korm�ny bor�t�s�t – Annyiszor pr�b�ltam. �s minden alkalommal mikor meggy�z�m magam, hogy akkor majd most, most majd v�gre minden rendben lesz, olyan, mintha egy �vegfalba �tk�zn�k, �s � nem engedne k�zelebb… Igen, az j�… Igen, sokat gyakorlok… Igen, a tan�t� n�ni el�gedett velem. �s a t�bbiek is. Nos igen. Majd alakul… Igen, tudom, az id�… Csak… Tudod, mindig �gy �rzem, hogy t�l sok�ig v�rok. Rendben. Most mennem kell miel�tt k�r�z�st adn�nak ki ellenem. Igen persze, abban az esetben azonnal h�vlak, hogy l�thass az esti h�rad�ban – r�zta a fej�t nevetve, ahogy �sszeszedte a cuccait – Ok�. �n is. Vigy�zz magatokra. P�p�.

M�g mindig a telefonbesz�lget�sre gondolva j�kedv�en s�t�l be. Tim felugorva k�rdezi, hogy �rzi mag�t.

- Minden rendben, k�szi Tim – veszi el az espressoj�t a pasit�l. Ahogy belekortyol a t�bbiekre n�z. Andy a kever�pultn�l �l. „Igen, mintha tudn�, hogy melyik sz�p sz�nes gomb mire val�” – mosolyognia kell a l�tv�nyt�l. A st�di�zen�szek a hangszereikkel foglalatoskodnak. Az az alacsony sz�ke dobos, aki mindig Dave k�r�l l�g pr�b�lva bar�tkozni, fel�l�nk�l amint megl�tja �t �s felvillantja a naphoz hasonlatos meleg mosoly�t, ahogy fel� int a dobver�ivel. – Szia Chris – �lelkeznek �ssze amint k�zelebb �r – Minden rendben?

- Persze. R�d v�rtam. Vel�k nem tudok kimenni cigizni meg k�v�zni – biccent a fej�vel a csapat t�bbi tagja fel�.

- Ja, majd hamarosan kisurranunk – lapogatja meg a v�ll�t, majd kezet r�z a t�bbiekkel is. A hangulat kellemes, mivel a munka folyik, ahogy kell. Tudat alatt egyre messzebb �s messzebb sodr�dik a val�di �vegfalak m�g�tt �ll� f�rfit�l. De nem h�zhatja el a cseveg�st, ott fog kik�tni, ahol lennie kell. Pr�b�lva nyugodt maradni feln�z �s a f�le m�g� sim�tja hossz� tincs�t.

A sz�ke f�rfi lehunyt szemekkel �s angyali arckifejez�ssel k�zel hajolva a mikrofonhoz �nekli a dalt. M�r-m�r ragyog. Vagy legal�bb is a ledermedt �nekes sz�m�ra angyal m�g �gy is, hogy nem hallja a hangj�t. Hatalmasat nyelve megpr�b�lja �sszeszedni mag�t, ahogy le�l Fletch mell� �s megpr�b�lja pal�stolni zavar�t azzal, hogy a dalok pap�rjaiba temetkezik.

- Melyiket �nekli? – k�rdezi nemt�r�d�m m�don, de a hangja remeg�se el�rulja �t. Mindegy. „Mindegy! Az �nekl�s miatt vagyok ideges. Mit b�mulsz, te tapsbajnok? Lehetek ideges a felv�telek miatt, nem?”

- Nem voltam itt, mikor elkezdte – m�regeti �t azzal a mindentud� tekintettel a k�rdezett – Valamilyen priv�t project az �jak k�z�l, amit akkor �rt, amikor te…

- Igen, ok�. Remek, majd azokat is �tn�zem – v�gja el a r�szletez�s lehet�s�g�t is.

„�j dalok am�g nem voltam itt. �gy hangzik, mintha csak leugrottam volna valami�rt a sarki boltba. Mindegy!” Az �j anyagokat n�zi pr�b�lva fenntartani a h�v�ss�g�t az arrog�ns gondolatokkal. Nem engedheti meg mag�nak, hogy �jra gyeng�nek l�ss�k. M�r t�l sokszor sz�rakoztatta �ket azzal kor�bban. Mikor Martin kij�n a szob�b�l, �gy tesz, mintha semmi sem t�rt�nne. Nem veszi �szre, hiszen dolgozni van itt, �gy t�l elfoglalt a munk�val mintsem hogy feln�zzen r� a dalsz�vegekb�l. Igen, ez j�l hangzik. Ezt el tudja hinni, noha a sz�ve a tork�ban dobog a m�sik jelenl�t�t�l.

- Hell� Dave – hallja a hangj�t.

- Szia! – mondja r� sem n�zve, ahogy felmarkolja a pap�rokat �s bemegy a f�lk�be mindenf�le kontaktust ker�lve.

A g�nd�r f�rfi nyugodt marad, nem mutatja a bels� f�jdalmat. Igen, �gy n�z ki, hogy v�gre siker�lt neki. Ism�t elvesz�tette, tal�n ez�ttal �r�kre. Az, hogy abba a sz�kbe �l le, amin m�g �rzi Dave test�nek meleg�t �s illat�t, olyan, mintha karmok v�jn�nak a b�r�be. M�r d�lut�n van, azon a dalon dolgozott neki. Csakis Dave-nek. Azt akarja, hogy t�k�letes legyen. Eddig csak Tim �s Andy hallotta. K�nozta mag�t, hogy megt�ltse a sz�mot az �rzelmeivel, erre Dave leveg�nek n�zi. Nos, � akarta ezt. �gyhogy el kell fogadnia, amit k�v�nt. Dave kem�nyebben dolgozik, mint valaha. Ez j� jel. �s bar�ts�gos a t�bbiekkel, m�g Andyvel is. Csup�n �t kezeli leveg�k�nt. Nos, az embereknek sz�ks�g�k van a leveg�re… mosolyog Martin. „Igen, sz�ks�ge van r�m, mint a leveg�re, vagy ink�bb holmi m�rgez� g�zra, ami val�j�ban vagyok.”

Fletchernek igaza van. T�ls�gosan hasonl�tanak. �gy minden �ram� pontoss�ggal folyik, ahogy mindketten lemezfelv�tel m�dba v�ltanak, �gy kezdenek viselkedni, mint k�t �jonnan tal�lkozott dokkmunk�s, akik t�ls�gosan belemer�lnek az anyagba �s nincs mag�n�let�k. G�pk�nt dolgozva �s hanyagolva a felesleges besz�det. Ezt k�nnyed�n meg tudj�k tenni. Martinnak kell a f�karmesteri sz�kbe �lnie, mivel nincs, akinek lepasszolhatn� a feladatot, mivel � t�lti a legt�bb id�t a zen�szekkel �s Timmel. David napok alatt j� havers�gba ker�lt a k�lf�ldi dobossal, akivel elj�rk�ltak pubokba �s ugyanolyan beteges humoruk is van. Az egykori szeret�k �gy sodr�dnak el egym�st�l, mintha kit�r�lt�k volna a m�ltat. A banda m�r t�lvan az els� p�r sajt�t�j�koztat�n. Andy szok�sos sorai imm�r �r�kz�ldd� v�ltak: „A hangulat remek, Dave j� form�ban van, az �neke fantasztikus, olyanok vagyunk, mint egy csal�d”.

- Igen, ismerem azt a csal�di �rz�st – motyogja a reggeliz� asztal f�l�tt olvasva Dave – Eleget kaptam bel�le tizenk�t �vesen, k�sz�n�m – ejtette az �js�got a t�ny�rja mell�. Elvesz�tette az �tv�gy�t. Legal�bb megpr�b�lta leer�ltetni a kaj�t, de a gyomra most feladta. M�r hozz�szokott, hogy mindig �res, manaps�g meg telet�mik. Dave valami vicces k�preg�nyk�nt tudta elk�pzelni. A kis szomor� �s tehetetlennek kin�z� gyomor, amint felb�mul a hatalmas hegynyi kaj�ra, s a szeg�ny kis j�sz�g nagyon bizonytalanul pislog, hogy most mit is k�ne tennie. Nem tudja visszatartani a kuncog�s�t. Tal�n le kellene rajzolnia a jelenetet. Olyan r�gen rajzolt. Nos, most van n�mi szabadideje. A lemezfelv�telek �gy haladnak, ahogy kell, mindennel id�ben vannak. Igen, Sir Andrewsnak igaza van. A hangulat R-E-M-E-K. Christiannak is olyan beteges term�szete van, mint neki, hamar k�zeli haverok lettek. Dave annyira megb�zik benne, hogy m�g a szexu�lis �rdekl�d�s�t is megosztotta vele. �s Chris egy pillanatra sem idegenkedett. �gy fogadta el, ahogy van. V�gt�re is a banda rajong�ja. Nem. Most m�r t�bb. Chris a bar�tja. WOW! Van egy bar�tja a band�n bel�l. Ez fura. De j�, hogy ott van. �s Tim nagyon j� producer, meg�rtette az �sszes �tletet, amik arra vonatkoztak merre is kellene vinni a sz�mokat. Azon a hidegen k�v�l, amit bel�lr�l �rez minden baromira fantasztikus! A szarkasztikus keser� mosoly, ami ki�lt az arc�ra el�rulja, hogy minden pozit�v gondolkod�s felesleges.

- Sz�val hazudj csak nekem… Mekkora egy p�cs vagyok!

Az �sszezavarodott f�rfi a k�lvil�g fel� ford�tja tekintet�t. A lak�sa a tizenkettedik emeleten van, s az erk�lyr�l szemmel tudja k�vetni az utc�kon rohang�sz� hangy�kat, akik a kis aut�jukat vezetik valahova sietve, s �gy csin�lva, mintha olyan fontos dolguk lenne, ami meg�ri az eszement rohan�st. Szeg�nyek. Minden nap k�r�zve a tapos�malmukban. Nem �lve csak l�tezve. Szomor�. Nem, gusztustalan. Mindig is len�zte azt az �letst�lust. Harcolt ellene. �s h�t t�nyleg mindent megpr�b�lt, hogy megmenek�lj�n t�le. Tal�n t�l sokat harcol. T�l sokat pr�b�lkozott �s most nem �rzi azt a szabads�got �s boldogs�got, amire v�gyott, �s ami arra k�sztette, hogy gyerekk�nt elhagyja az otthon�t. Olyan �rz�se van, hogy t�l messzire ment a semmi�rt. M�g mindig befejezetlen, m�g mindig t�r�tt, m�g mindig sz�nalmas �s �res. A depresszi� megint elkezdte szorongatni azokkal az er�s kezekkel, amikr�l tudja, hogy mindig ott vannak a mellkas�ban. M�g mindig tiszt�n eml�kszik a legut�bbi alkalomra, mikor azok a kezek kiszor�tott�k a sz�v�b�l az �letet. M�g mindig ott vannak a k�vetkez� alkalomra v�rva. Dave szinte l�tja. A k�pek p�r�gnek el�tte. Oh basszus, megint hallucin�lni fog. Elfelejtette bevenni a reggeli gy�gyszereit. Azok a sz�rke felh�k, amik az eget bor�tj�k, sem seg�tenek a hangulat�n. A j�g szeless� v�lik, kif�jva s�t�t tincseit az arc�b�l. Lehunyva szemeit egy kicsit h�trahajtja a fej�t, ki�lvezve a h�s szell�t l�ktet� homlok�n. Olyan megnyugtat�an h�v�s, ahogy enyh�ti a l�ngol� bels� f�jdalmat… Elveszve az �rz�sben �rz�ketlenn� v�lik.

Most David az erk�lyen �l a s�t�t felh�k alatt mozdulatlanul, mint egy szobor. Hagyja, hogy a h�v�s er�s sz�l elrep�tse �gy kapva fel az �rz�kel�s�t, mintha csak a haj�val tenn� ezt. �gy kapaszkodva bel�, mint ahogy � a gondolataiba, melyek elhagyj�k ezt a haszontalan neh�z k�vet, melyb�l ezt az emberi testet faragt�k.

Az �les f�jdalom, ami a tark�j�ba nyilall r��breszti, hogy ez most nem a szabades�s ideje. Megint �gy t�nik, hogy � nem �rdemli meg ezt a fajta nyugalmat. A vil�g ism�t val�s�gg� v�lt. Val�ss�, de nem t�l tiszt�v�. Kinyitva szemeit meglep�dik, hogy a nedvess�g az arc�n nem es�, hanem a saj�t k�nnyei. Az �g haragoss� v�lt a fekete �s a k�k k�l�nf�le �rnyalataiban. Dave sz�m�ra olyb� t�nik, mintha grafika lenne. M�g el is mosolyodik rajta. Nos, � akart rajzolni. A vihar el�tti csend lepi be a v�rost. A horizonton t�voli vill�mok cik�znak, m�g l�tv�nyosabb� t�ve a megrajzolt �gi t�nusokat �s k�rvonalakat.

A f�rfi m�g mindig mozdulatlan, m�g mindig el van veszve valahol. A f�jdalom a fej�ben g�rcs�kk� alakul, melyek elhom�lyos�tj�k a l�t�s�t. Mr. Migr�n visszat�rt, �s mivel elfelejtette visszafogni �t a bogy�ival, most tombolni fog. Ez az utols�, amit v�gig tud gondolni, ahogy a heves g�rcs lecs�szik a gerinc�n a fej�b�l, arra k�nyszer�tve �t, hogy hangosan ny�gve �sszeg�mb�ly�dj�n. �llkapcsai �sszeszor�tva, a gyomra felfordul, tork�t pedig egy keser� gomb�c szor�tja el. Akarata utols� szikr�j�val egy gyors roham�rt foh�szkodik pr�b�lva nem el�julni. P�r m�sodperc m�lva izmai ellazulnak. A sz�kb�l a kezeire �s a t�rdeire esik leveg� ut�n kapkodva. Megk�sz�nve annak a valakinek, aki parancsol f�l�tte, hogy v�gre leveg�h�z hagyja jutni. Tudja, hogy nincs sok ideje, �gy remeg� l�baira �llva pr�b�l utat tal�lni az �jjeliszekr�nyhez. �gy botladozik, mint egy vak ember. M�r nem b�rja elviselni a f�jdalmat. Az �gy mellett t�rdelve lep�ck�li a m�anyag doboz tetej�t �s nagy nehezen lenyeli a gy�gyszereket. De v�gre lent vannak. Csup�n a l�gz�s�re tud koncentr�lni, ahogy �ntudatlanul az oldal�ra fekszik az �gyon, v�rva a megk�nnyebb�l�st. Nincs tudat�ban potyog� k�nnyeinek, vagy hogy elfeh�redett ujjakkal markol�ssza a m�anyag dobozt. Tov�bb kapaszkodik az utols� szalmasz�lba, ami megmentheti att�l, hogy belefulladjon a f�jdalomba.

K�vetkez� fejezet

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s