|
Lost in the stars - 20.
2007.02.28. 15:44
20.
Másnap reggel az egész bagázs már tudott róla, hogy a lány átmenetileg elkülönült, de senki nem kérdezte miért, amiért Capri a végletekig hálás volt. A nap kifejezetten melegnek indult és nem ígért enyhülést, így Zsó hamar felvetette, hogy menjenek le a partra úszni egyet. A társaság örömmel vette ezt tudomásul és mindenki elvonult átöltözni, majd le a homokos partra.
- Zsóóóóó! - mondta elnyújtottan a vörös hajú lány - Építsünk homokvárat! Profi vagyok benne!
- Caloék kitanítottak, vagy mi? - mosolygott rá a kicsit karikás szemű lány, majd letelepedett Capri mellé.
- Fogalmazzunk úgy, de kiskoromban is szerettem ilyet csinálni. Nem nőttem fel még teljesen, akárhogy is nézzük, én vagyok itt a legfiatalabb.
- De ez egyáltalán nem hátrány - szögezte le barátnője.
A lány vállat vont, majd elmélyedt barátnőjével a homokvárépítés roppant felnőttes cselekvésében. Közben végig beszélgettek és nevettek. Caprin nyoma sem volt a tegnapi kirohanásának, akármi is volt a baja, tényleg letisztázta önmagával, és ettől saját maga is megkönnyebbült. Nem kellett hozzá sok idő, hogy a lányok csupasz hasa és karjai tiszta homok legyenek, valamint lassan érezzék a nap hatását is. A fiúk a törülközőkön ülve beszélgettek.
Miután Zsó lemosta magáról a homokot, párja mellé somfordált és türelmesen nézett rá.
- Mi az? - kérdezte - Befejeztétek a várépítést? - kérdezte kicsit gúnyosan, de semmi ártó szándékkal.
- Be. És bekennéd a hátam? - nézett rá angyali szemekkel, hátratett kézzel.
- Be.
A nő már előre élvezte a férfi érintéseit. Nem tehetett róla, mostanában nagyon kellettek neki azok. Újabban éjszakánként felébredt, és alig bírt magával, hogy ne ébressze fel túl sokszor Ericet úgy, mint a szigeten tette egyik éjszaka.
Eric módszeresen kezdte bekenni párja hátát. Ekkor Capri is csatlakozott hozzájuk, aki a tengerből tűnt fel, majd vizes testével Martinhoz bújt.
A férfi levegő után kapott, mikor felhevült bőréhez ért a hűs test. - Direkt csinálod, ugye?
- Naná - mosolyogott gonoszul a lány – Igazság szerint azért jöttem, hogy megkérdezzem: milyen jól tudsz úszni?
- Elég jól. Csak nem be akarsz csábítani a vízbe? - fordult felé fejével.
- Elég jól? Akkor kapj el - ajánlotta fel, majd fel is állt.
A férfi utána eredt, és hangos visongások közepette felkapta a lányt, majd a vízbe dobta.
A lány feje felbukkant a vízfelszín fölött - Ezért meghalsz - jelentette ki.
- Na persze - nevetett rajta, majd lefröcskölte a vízben csücsülő lányt.
Capri erre villámgyorsan ugrott ki, hogy lebirkózza a férfit. Hangos pancsolásba kezdtek. Hol Mart, hol Capri nyomta le a másikat. A maradék, akik maradtak jót szórakozott a néha érdekes hangokat hallató pároson. Eric Zsóhoz fordult - Ne menjünk mi is be? Meg úgy mindenki egy közös úszásra?
- Nem rossz ötlet - fordult szembe vele, és adott neki két csókot a szájára, majd elmosolyodott, ahogy belenézett a barna szempárba.
A csapat felkerekedett úszni egyet. Eric nem bírt magával, úgy látszik, hogy a tengerparti hangulat nem csak a legfiatalabb lány eszét vette el, hanem a fiúét is, és sikerült elérnie, hogy egy kis házi úszóversenyt rendezzek a srácok közt. Zsó derékig állva a vízben drukkolt párjának, akiről tudta, hogy imádja a tengert, és ha teheti, gyakran elruccan egy kis szörfözésre is. Mindenki legnagyobb meglepetésére Andy nyerte meg a versenyt, aki beleadott apait-anyait, hogy megmutassa a többieknek.
Mikor Dave kivonszolta magát a partra megjegyezte - Nem is tudtam Fletch, hogy ennyire gyors is tudsz lenni - majd elterült a parton azzal a csodás testével...
Pár nő a parton felfigyelt az énekesre, talán felismerték, de Jen mindenki számára egyértelművé tette, hogy kié a kizárólagos jog a férfihoz, mikor szintén csurom vizesen hozzábújt, és együtt süttették magukat a napon.
Ericet is egy páran megnézték.
- Néha én is szolgálhatok meglepetésekkel - zihálta még Andy, majd elment venni egy üdítőt.
- Jó egy kicsit most a gyerekek nélkül - súgta Jen férjének.
- Mire gondolsz? - kérdezett vissza az énekes.
- Hát hogy most nincsenek itt. Rég voltunk kettesben pihenni.
- Ez tény - ölelte magához a nőt.
Capri egyenesen a helyükre vánszorgott, leült és a táskájából elővett egy A/4-es kockás füzetet és egy tollat, majd felcsapta a füzet fedelét.
- Mit csinálsz? - kérdezte Mart levágva magát a törülközőjére.
- Írok - felelte a lány.
- Mit? Ha szabad kérdezni…
- Egy novellát – felelte majd Zsóra révedt a tekintete és leírta az első mondatot... magyarul.
A férfi látta, hogy esélyt sem ad rá, hogy elolvassa, így inkább visszafeküdt, és ő is süttette magát a nappal.
- Jövök egy ismerősömnek egy novival - nézett újra a férfire a lány - Megőrül érted - mosolyodott el sokat sejtetően.
- Igazán?
- Igazán.
- Azt hiszem, nincs egyedül - mondta megjátszva az egoistát.
- Aúúúúúú! Egy Martin L. Gore-os novihoz nem lehet az embernek jobb múzsája, mint maga Martin L. Gore... Mert így igazán reális képet tudok festeni róla. Meg tele vagyok ihlettel is, szóval azt hiszem, kedves barátnőm most nem panaszkodhat majd... - utalt a lány néhány részletre.
- Ajaj, lehet, hogy jobban járok, ha nem olvasom el a kész művet... - sóhajtott színpadiasan, majd lehunyta a szemét, és hagyta alkotni a fruskát.
A nap további része baráti hangulatban telt. A beszélgetést néhány lap tépődése zavarta csak meg, ahogy Capri rossznak ítélt egy-egy részt és kitépte az oldalt, lassan de biztosan emelve így az összegyűrt papírgalacsinok számát maga mellett. Valamikor a közeljövőben Zsót is meg akarta környékezni egy közös alkotásra, hisz emlékezett még mikor együtt dolgoztak egy-egy művön és úgy gondolta, hogy egy ilyen lehetőséget, mint amiben most vannak, nem hagyhatnak ki, hisz ez maga volt az írói mámor.
A nap további része eseménytelenül telt, elvoltak a parton. Mondjuk, annyi említésre méltó történt, hogy amíg a fiatal vörös hajú lány írt, békés csend honolt a társaságban. Az est leszálltával a kis társaság visszament a partra, hogy a fiúk által rakott tábortűz körül gyűljenek össze.
- Andy - nézett Capri a férfire - Mesélj nekem valamit a Marttal közös iskolás éveitekről és gyerekkorotokról - nézett mosolyogva a férfire a lány.
- Hát... emlékszem, hogy sokat fociztunk együtt - vigyorodott el nosztalgiázva a vörös hajú férfi. - Mindig összejártunk egy kis csapattal.
- És valami csínytevés? - nézett Martra a lány.
- Áh, nem voltunk mi annyira menő srácok. Kóros önbizalomhiányban szenvedtünk, igaz Mart? - vigyorgott barátjára.
- Nah, ez az, amit nehezen hiszek el - válaszolta a lány - Nem tudom, mi azért csináltunk egy-két dolgot... volt pár botrány, meg a szomszéd teremben valahogy kirepült a csukott ablakon egy szék az elsőről. Természetesen csak hírből hallottam a dologról.
Martin és Dave felröhögött, de Zsó is csatlakozott hozzájuk. A többiek vigyorogtak.
- Nem vagy semmi - jegyezte meg Mart mikor már tudott beszélni.
- Mondtam én, hogy én dobtam ki azt a széket? Én csak az angoltanárommal vesztem össze, miután közöltem vele, hogy nem tud tanítani.
- Capri nem kertel, kimondja, ami bántja - jegyezte meg barátnője kicsit közelebb húzódva az őt átkaroló Erichez.
- Ebben biztos vagyok - szólt Dave is Jen mellől.
Eric magához húzta a nőt.
- Most titkoljam előle és ringassam abba a hitbe, hogy 1, szeretjük és tiszteljük 2, tud tanítani? Nem lehettem vele ennyire kegyetlen.
- Igazad van - mosolygott rá Fletch.
- Mint mindig, nem igaz Mart?
- Most mondhatok erre nemet? - nézett rá "tanácstalanul”.
- Nem.
- Tetszik itt - jegyezte meg Zsó pár csöndes perc után.
- Békés - értett vele egyet barátnője - De nem tudnám sokáig elviselni. De tényleg jó itt - bújt párjához a lány - Zsó! Kérdezni akartam már: valamikor összeülnél velem alkotni egyet?
- Persze - bólintott nagyot - Azt hiszem, lenne miről írni - kacsintott.
- Igen, tele vagyok ötletekkel...- nézett sokatmondóan a lány is.
- Ti is ilyen novellaírogatós-félék vagytok? - kérdezte Andy.
- De még mennyire... - somolygott Sophie.
- Azt hiszem Zsó tudna miről mesélni, nem igaz? - nézett Capri a lányra.
- Ajaj... Azt hiszem, akkor vagy három napig itt ülnénk - legyintett - Apropó, te mit alkottál olyan bőszen a parton?
- Tudod, hogy rendelésre is dolgozom. Kedves fórumos barátnénknak alkottam, és ezzel remélem, ellesz egy darabig.
- Ugye majd elolvashatom? - nézett rá kiskutyanézésével.
- Úgyis fogod, megy netre, csak be kell gépelnem.
- Remek - válaszolta, majd meghúzta az ásványvizet, ami nélkül ebben a melegben sehova se ment.
- Csináljunk képeket! - vetette fel Jenny hirtelen.
- Emlékként? Hé, ez nem is rossz ötlet! Mióta vagyunk együtt és még egy közös képünk sincs! - lelkesült be Capri.
- Egyetértek - mondta Eric.
- Szerintem is jó ötlet! - bólogatott Mart is.
- "I take pictures, photographic pictures..." - dúdolgatta Zsó rögtön.
- Akkor - vette elő Dave a gépet - Ki kezdi?
A kis csapat össze is készülődött a fotózáshoz. Pár képet először Jen készített a digitális fényképezővel, aztán szép sorjában a párokról, és az egyéni képek is elkészültek.
Zsó nagyokat nevetett a fiúk grimaszain egy-egy képnél, ahogy visszanézték őket.
Órákig beszélgettek még, de végül a tűz elhamvadása arra figyelmeztette őket, hogy ideje lenne aludniuk menni. Zsó a visszafele úton észrevétlen szorította meg erősebben Eric kezét.
- Mi az? - nézett rá párja.
A lány bal kezét a férfi fenekére csúsztatta, ahogy átölelte a derekát, és alsó ajkát félig beharapva küldött felé egy egyértelmű pillantást.
A férfi magához vonta párját, majd gyorsan a szobájukba terelte.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés