|
Lilian comes... - Lilian jön...
Useless-girl 2007.04.09. 19:28
"From where she came it’s hard to say, Tiny star she guides my way..."
Megjegyzés by Useless-girl: Ez a kis novella kiegészítésként született a Trilógiánk 3. részéhez. Remélem, tetszeni fog! 
Lilian comes…
A fürdőkád szélén ülve nézte a tesztcsíkot, és várta az eredményt. Körülbelül negyed órája ért vissza miután a már majdnem 3 éves Ewant elvitte az óvodába. Alig várta, hogy eltűnhessen a fürdőben a gyógyszertárban vett gyorsteszttel.
„Nyugi, már csak két perc!” – gondolta lábával izgatottan topogva. Egy kicsit megijedt, ugyanakkor örült is a lehetőségtől, hogy újra terhes lehet. De azért kétségei is felmerültek a teszt megvétele előtt, ugyanis nem érzett olyan émelygést és fejfájást, mint mikor Ewannal volt várandós. Az egyetlen utalás a menzesze késése volt. Erickel mióta összeházasodtak, nem nagyon beszéltek egy esetleges következő csöppségről, úgyhogy kicsit tartott tőle, hogy hogyan reagálna, ha bebizonyosodna gyanúja.
A lapkán lassan kirajzolódott az eredmény.
- Pozitív! – mondta ki hangosan is. Háromszor leellenőrizte a használati útmutatót, de a jelzés azt jelentette. Terhes. Az első érzés, ami eltöltötte, az az öröm volt. Míg várta az eredményt, egészen beleélte magát, hogy lesz még egy gyereke, és most örült, hogy úgy néz ki, gyanúja beigazolódik.
Lassan felállt pár perc gondolkodás után, aztán összepakolt, és kidobta a szemetet. Úgy döntött, hogy mielőtt elmondaná Ericnek, megnézeti magát egy orvossal is. Két óra múlva boldogan mosolyogva lépett ki a rendelőből, és hajtott haza. A nappaliban végignyúlva a kanapén simogatta a hasát, miközben gondolataiba mélyedt. Már alig várta, hogy párja hazaérjen. Mikor elálmosodott a sok gondolattól és a nosztalgiázástól, magára húzott egy plédet, és oldalra fordulva lassan elaludt. Tudta, hogy ma nem kell fiáért mennie, Eric szüleinél fog aludni.
Estefelé, mikor férje hazaért, ugyanott találta. Pár percig csak nézte az alvó szépséget, majd elment lezuhanyozni és átöltözni. Miután megvacsorázott és elpakolt, újra a nappali felé indult. Közben Zsó is felébredt, és álmosan pislogva, kicsit kócos fejjel ült fel. – Eric?
- Igen, én vagyok – ült le mellé egy csókot nyomva a szájára.
- Megint csúsztatok? – hajtotta fejét a vállára miközben egy nagyot ásított.
- Igen, az egyik szereplőnek sehogy se ment a közös jelenetünk, azt kellett vagy százszor felvenni. A végére már mindenki fáradt és ideges lett.
- Bosszantó lehetett – bújt szorosan hozzá.
- Az. És neked milyen napod volt? – cirógatta meg a vállát, amit átkarolt.
- Háát… Ha már rákérdeztél… Van valami, amit el kell mondanom. Egy titok.
- Na! Mondd csak. Mindjárt kifúrja az oldalam a kíváncsiság – vigyorodott el.
Sophie felnevetett, majd egy picit elhúzódott, hogy kényelmesen a szemébe nézhessen, és megfogta Eric jobbját, hogy lassan a hasára csúsztathassa.
- Mi az? – nézett rá egy percig értetlenül.
A nő nem mondott semmit, csak mosolygott, és mélyen a szemébe nézett. Eric lassan megvilágosodott. Látta az arcán, hogy mikor fogta föl.
- Tényleg? – kérdezte hitetlenkedő vigyorral az arcán.
- Tényleg. Berendezhetünk még egy gyerekszobát Ewané mellé – mosolygott vissza rá.
- És ez biztos? – tudakolta, miközben gyengéden megsimogatta a nő még lapos hasát.
- Egészen. Tesztet is csináltam, és dokinál is voltam.
- Hát ez fantasztikus! – kiáltott fel fülig érő szájjal.
- Örülök, hogy örülsz! Kicsit tartottam tőle, hogy mit fogsz szólni.
- Tartottál tőle? Ne beszélj butaságokat! Madarat lehetne fogatni velem! Én is két testvérrel nőttem fel, tudom, milyen a nagy család. Gondoltam is rá, hogy talán kellene egy kistestvér Ewannak, de úgy látszik ezt a természet eldöntötte helyettünk. Szerencsére – húzta közelebb magához feleségét, és másik kezével megsimogatta kipirult arcát – Köszönöm.
- Ugyan, neked is legalább akkora szereped volt benne, mint nekem! – nevetett halkan.
- Ez igaz. És élveztem is – simított végig a nő oldalán – Mit szólnál hozzá, ha megismételnénk?
- Máris? Még csak most tudtad meg, hogy újra apa leszel, és máris betámadsz? Érdekesen mutatod ki a szeretetedet… - ugratta.
- Hát ha nem, hát nem – vonta meg a vállát és kicsit elhúzódott.
- Mondtam én, hogy nem? – kapta el a csuklóját, és visszahelyezte a combjára, miközben Eric mellkasának dőlt.
- Nem, nem mondtad – mosolygott vissza, és gyengéden csókolni is kezdte, miközben kezei önállósították magukat a jól ismert testen.
Később be is vitte kedvesét a hálóba. Gyengéden szeretkeztek. Eric végig figyelte az alatta fekvőt és testének reakcióit a gyengéd ringatózás közben, utána pedig szorosan melléfeküdve és fél könyékre támaszkodva cirógatta a lassan lenyugvó lebarnult nő hasát. Percekig szótlanul nézte a lehunyt szemmel mosolygó kedvesét. Még csak most kezdte lassan felfogni, hogy újra a szíve alatt hordja a gyermekét, hogy ez a csoda Ewan után újra megtörténik velük!
Mikor Zsó ránézett, mélyen elmerülve a tekintetében mondta ki: - Gyönyörű vagy!
A nő mosolya szélesebb lett: - Most még esetleg, de pár hónap múlva megint tehén leszek, de akkor talán dupla annyi tevét kapsz értem – viccelte el utalva Eric egyik régi beszólására.
- Na persze, de már nem adnálak el. Elég jól beváltál idáig.
- Nah szép! De ezt azért jó hallani – simogatta meg az arcát.
- De most komolyan – nézett rá elhagyva mosolyát -, szeretlek, ugye tudod?
- Persze, hogy tudom. Mondtad már párszor. És én is szeretlek, Eric! – mosolygott rá, majd a tarkójához csúsztatva kezét közelebb húzta magához, hogy gyengéd és hosszas csókokat váltva aludhassanak el szorosan egymáshoz bújva.
By: Useless-girl
2007.03.16.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés